Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-08-04 / 31-32. szám

2 Budai Napló 1938. augusztus 4. Alapítási év ; 1888. Ä __. ■»—* 2S SKSÄ KACYHJtSMESTERE Magyaros díszítésű Uj cserépkályhák, kandallók, takaréktüz- n/lVnnmiinlf/ílf helyek, fayence falburkolatok,vaskályhák "IUI/Ca#I utlJuMIIJUIIÄltÄ Tkoroszlay Gyula kalocsai Horváth Sándor I., Szent János-tér|/a 8Z» tanár készítményei Modem, szép és egészséges lesz a XII. kerület uj székhaza lövő nyáron kezdi meg önnálló életét a hegyvidéki kerület tékben kell lerakni. — Ezek a szempontok vezettek bennün­ket — fejezik be az érdekes beszélgetést Olgyayék — a Via Antica elgondolásánál is. Hitünk és meggyőződésünk, hogy elgondolá­sunk, bár sok benne az eszményi, teljesen, reális és megvalósítása a jövő Buda kialaku­lásánál mindenben igazolnak bennünket, illet­ve elgondolásunkat. Sem Párisban, sem New- Yorkban nem volna probléma az ilyen elgon­dolás megvalósítása, mint ahogy Mussolini is megmutatta a világnak, hogy a Via Anticák nem szappanbuborékok. HORSAI EDE ötvösmester I-. Krisztiin körút 151. • Vert és cizellált ezüstmunkák evőeszközök, lakberendezési fémtárgyak, aranyozás, ___________ezüstőzés, javítás.__________ Sz trőkay István A főváros közt letét' súlyos veszteség é.rte. Hosszas betegeskidés után, 69 éves születésnapja előtt egy héttel, elköltözött az élők sorából Sztró- Hqy István ny. Beszkárt vezérigazgatóhelyettes. Sztrőkay elévülhetetlen érdemeket szerzett a bu­dapesti villamosvasutak megteremtése és fejlesz­tése körül. Sztrőkay István csak hivatásának élt és ered­ményes munkásságban eltöltött évtizedek után a Jól megérdemelt nyugalmat csak rövid ideig élvez-1 pette. A Beszkárt igazgatósága Sztrőkay István halála alkalmából rendkívüli ülést tartott és ezen Verebély Jenő, a Beszkárt elnöke kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg az elhunyt érdemeiről. Az igazgatóság egyhangúlag elhatározta, hogy ma­radandó emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. A főváros négy uj közigzagatási kerülete közül már csak az utolsó, a hegyvidéki kerület tényleges működésének megkezdése van hátra. Ez a kerület a főváros XII. kerülete. Határai még némi módosításra várnak, mert a XI. kerületnek, a Gellérthegy északi lejtőjének lakossága moz­galmat indított, hogy csatolják az uj XII. kérik léthez, természetes helyzeténél és adottságánál fogva. Ez azonban nem hátráltatja az uj kerület elöljárójának, dr. Garancsy Lászlónak előké­születi munkálatait. Garancsy kijelölt elöljáró mindaddig, amig az uj székház felépül, az első kerületi elöljárósághoz Osztották be, ahol egy­előre dr. Czebe Jenő elöljáró helyetteseként mű­ködik, egyúttal azonban innen szervezi uj kerü­letét is. Sürgőssé teszi a szervezési munkálatokat most már az is, hogy a belügyminiszter hozzá­járult az uj székház építkezési költségeihez és ezt leiratban már közölte is Szendy Károly polgár- mesterrel. A belügyminiszteri leirat alapján a polgármester már meg is hirdette az egyes mun­kálatokra a nyilvános pályázatot, amely augusz­tus 9-én jár le. Az uj székház Henny Ferenc építészmérnök tervei szerint készül a Böszörmé­nyi út és a Fery Oszkár utca sarkán lévő hatal­mas városi telken. Henny Ferenc igen érdekes módon jutott fontos megbízatásához. Amikor a főváros elha­tározta a Béke-téri székház építését, a nyilvános pályázatban megjelölte azokat az irányelveket,- amelyeket az építésnél alkalmazni kell. Úgyneve­zett irányterveket készített. Ezen a pályázaton az első dijat Kovács Ferenc városi mérnök kapta meg, a másodikat Paulheim és Szabó, a harmadi­kat pedig Henny Ferenc. Tekintve, hogy a meg­bízásnál Kovács Ferencet mellőzni kellett mint városi alkalmazottat, Paulheim és Szabó kapták meg az építkezést, mint a második dij nyertesei. Most, hogy aktuálissá vált a XII. kerületi székház felépítése, a főváros ragaszkodott az általa meg­adott irányelvekhez és minthogy ezeknek figye­lembevételével Henny Ferenc dijat is nyert, a fő­város újabb pályázat mellőzésével az ö terve alapján építteti meg a székházát. A székházra összesen 592.000 pengőt irá­nyoztak elő, amiből 547.000 pengő esik az épület­re, a többi pedig a berendezési tárgyakra. Az épület négyemeletü lesz. Homlokzata nyerstégla kiképzésű, nem túlzottan újszerű modorban, köz­épület jellegének megfelelő csinos kiképzéssel. Lapos tetejét valószínűleg higiéniai célokra is felhasználják. Eredetileg .az volt az elgondolás, hogy a székház földszinti részében üzlethelyiségek lesznek, ettől azonban később elálltak. Az épület alacsony földszintjére a szegényügyi, állat­orvosi és hadirokkant ügyek helyiségei kerülnek, a magasföldszintre a segédhivatal, a tiszti és ke­rületi orvosok, valamint a kihágási iroda. Az első emeleten az elöljáró, a tanácsterem, az anyakönyvi hivatal és a városbirói hivatal, a második emele­ten az adószámviteli osztály, a harmadik emeleten a mérnökök és közigazgatási előadók, végül a negyedik emeleten az irattár kap helyet. Az épü­letben összesen 98 helyiség lesz. Belső kiképzé­sükre nagy gondot fordítanak, vigyáznak arra, hogy mindenben megfeleljenek a mai kor igények­nek. A kerületi orvosi hivatal mosható lapburko­laté helyiségeket és folyosókat kap, minden két hivatali helyiség külön mosdót, azonkívül mosdó áll majd rendelkezésére a közönségnek is. Az épületben felvonó is fesz, olymódon, mint a Béke­Bellevue szállodában Bura Sándor és els5- Miletin— Balázs—Milkó rendű cigányzenekara kitűnő jazz-zenekar játszik. téri székházban. Itt a közönség érdekeit vette figyelembe a főváros. Amikor a tervek készültek. levelek egész halmaza érkezett a polgármesteri hivatalba, kérve, ne felejtsék ki a felvonót, amely tudvalevőeni a legtöbb elöljárósági épületből hiányzik. Az építkezéshez még a hét folyamán hozzá­fognak. Kissé hosszabb időt vesznek majd igénybe a földmunkálatok, mert mintegy 10.000 köbméter földet kell a telekről elfuvarozni. Ezt a hatalmas mennyiséget a Tamás utca Németvölgyi út és Mártonhegyi ut közé eső szakaszának és az ott elhúzódó ároknak fel-, illetve betöltésére használ­ják fel. Ha minden simán megy, a székház a jövő év nyarára teljesen elkészül és julius végén, vagy augusztus 1-én az új' elöljáróság már meg is kezdheti működését. SPORT .................................................." TE NISZ ÉS AZ ÖSSZES SPORTCIKKEK I DÖRNER-SPORT n., FŐ-U.37/C.T: 167-372 | dr. Güncziné (Linárd Mária) I., Napra- |f forgó-utca 9. )o( Telefon: 165-946 [ _K_e_r_t_é szeti tanácsadás. ||t Szereltesse fel az Esslingeni redőnyeihez a leg­újabb szab. légftuzatvédő készülékemet, amely teljesen megszünteti a léghuzatot és IO°/0 fűtőanyag megtakaritás érhető el Díjtalan bemutatás. Számos elismerő levét szíveli KEMÉNY SÁNDOR műasztalos L, Németvölgyi u. 20. Tel.: 367-645. iBudcai Kölcsön-és bérautók, modem luxus-1 laufók II-, Ganz ufca 6. 3T6ej ? $9°4" I A 25 éves Horváth Géza 0 X P O üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. — II.. Csalogány utca 50. Telefon : 367.—370. FERENC és TSA mm LAKBERENDEZŐ MŰHELYE Telefon: 158 128 A Rózsadomb és környéke barlangjai Irta és a Rózsadomb és Vidéke Egyesület június 23.-án tartott előadóülésén elmondta: KA.0IC OTTOKÁR Dr.. c. egyetemi tanár (Befejező közlemény.) Nagyon sürgős a barlangudvar és az itteni lejárat rendezése. A barlang külszíni nyílását a tulajdonos az előző években sok szeretettel rész­ben már kiépítette. Ezt a munkát most folytatni kellene, a külső nyílást véglegesen kiépíteni, lép­csőkkel ellátni, a lejárati nyílás fölé pedig kis várótermet kellene építeni- Mindezek elvégzése után következne a baríangmaik villannyal való ki­világítása és üzemibehelyezése. A barlang megkö­zelítése máris biztosítva van azzal, hogy fölött* is, alatta is autóút vezet, éppen csak a meredeken lejtő rövid Barlang-utcán át kell a barlangtelep­hez gyalog menni. A barlang jövőjét illetőleg eddig talán a leg­súlyosabb probléma a tulajdonjogi kérdés volt. A barlangnak túlnyomórésze, és különösen lejárata, Miklóssy Géza gyógyszerész tulajdona, aki a Gondviselésnek különös kegyét látja abban, hogy ezzel a páratlanul álló kimocseel megajándékozta-. Ö ezzel a barlanggal annyi szeretettel és odaadás­sal foglalkozik, ez a barlang annyira leikéhez nőtt, erre már annyit áldozott, hogy az életének egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Neki a barlangért mór egész kis vagyont Ígértek, ő azonban nem volt hajlandó tőle megválni. Viszont, ha a bar­lang az ő tulajdonában marad, sem a főváros, sem az állam, de még valamely társadalmi szerv sem lesz hajlandó magánvagyonba nagyobb ösz- szeget befektetni. Erkölcsi alapon azonban Miklóssyval lehet a barlangról tárgyalni, sőt ebben zz irányban máris konkrét megállapodás jött létre. Miklóssy ugyanis kilátásba helyezte, hogy a szemiőhegyi barlangot átadja a Magyar Barlangkutató Társulat-nak, mint erre legilletékesebb hazai társadalmi szerv­nek, a Társulat viszont biztosítja számára azt, hogy amíg él, a barlangot ő gondozhatja. Az adott körülmények között ez volna a legideálisabb meg­oldás, mert mihelyt a barlang a Társulat tulaj­donába kerül, a székesfőváros nagyobb összeg kiutalásával lehetővé tenné fellendülését, a bar­lang viszont Miklóssynál alig nyerhetne odaodóbb gondnokot. A barlang sorsa c szerint attól függ, hogy mikor valósul meg ez az ideális terv. • Több év előtt a Ferenchegyen csatornaépítés közben fedezték fel e vidék harmadik üregét, a Ferenchegyi barlangot. Utóbbit a Budapesti Egye­temi Turista Egyesület tagjai vették pártfogásuk­ba, azt részletesen átkutatták, felmerték és keze­lésben tartják. Ennek a kialakulása is, az előzőleg ismertetett két barlangihoz hasonlóan, egymást keresztező hasadékok mentén történt, azzial a kü­lönbséggel, hogy a folyóvíznek a kivájó hatása itt kevésbbé érvényesült. Ennélfogva e barlang járatai nem bővülhettek eléggé ki, s ezért nehezeit járha­tók. Mészrózsák itt is fejlődtek, de korántsem ab­ban a gazdagságban, mint a szemiőhegyi barlang­ban. Ezt a barlangot nehéz volna idegenforgalmi szempontból rendezni és hozzáférhetővé tenni, ezért teljes egészében hagynunk kell természetes alakjában a sziklamászó turistáknak, akik igényeik teljes kielégülését találják majd benne. A székesfővárosnak rózsadomb-zöldmáli vidé­ke .tehát a II. kerülete, a barlangok valóságos el- dorádója ez az igazi .barlangváros. Az ismerte­tett barlangok ennek a kerületnek olyan különle-l ges, kifejezett jelleget kölcsönöznek, amilyent egyik európai nagyváros sem képes felmutatni. Ezért érdemes volna ezt a városrészt tényleg barlangvárosnak elnevezni. Mindennemű város- rendezési műveletnél, legyen az útépítés,, csatorná­zás, parkozás vagy befásitás, az egymáshoz kö­zelálló barlangokra különös tekintettel kell len­nünk. Ha az ismertetett barlangokat kellőképen rendezzük, a közbeeső utakat befásítjuk és közöt­tük a megfelelő közlekedést létrehozzuk, olyan barlanglátogatási forgalmat teremthetünk itt, hogy az idegeneknek már csak ezért a különlegességért is érdemes lesz székesfővárosunkat felkeresni. Amikor az idegen napokon át már végignézte fő­városunk építkezési és művészeti remekeit, amikor már végigjárta összes gyűjteményeinket és kép­tárainkat s amikor már eleget gyönyörködött fő­városunk páratlanul szép tájképeiben, valóságos meglepetés- és pihenésszámba fog menni, ha a föld alá is elvezetjük, s itt félnapig olyan» termé­szeti látványosságokban gyönyörködhetik, amilye­neket a világ, egyetlen más nagyvárosában sem talál. ' Barlangjaink azonban nemcsak az idegeneknek j eintenek különös látványosságot és hasznos szó­rakozást, hanem elsősorban nckük, maigyarokak elsőrangú tudományos érték és közoktatási eszköz. Ezek a szempontok lebegtek szemeink előtt, ami­kor a Várhegyi barlangot tártuk fel. Mi nem elé­gedtünk meg azzal, hogy a barlangpincéket ide­genforgalmi szempontból feltárjuk és kezelésbe vegyük, hanem az elöljárósági felső pincékben barlangtani gyűjteményt is létesítettünk. Tettük ezt főleg azért, hogy a barlang megtekintésével egyidejűleg vendégeinknek, különösen pedig a ta­nuló ifjúságnak, a kiállított tárgyak, rajzok és fényképek alapján szemléltetően megmagyaráz­zuk a barlangokra vonatkozó legfontosabb tudni­valókat, a barlangkutatás céljait és módszereit. Vezetőnk az egyik pinceteremben bemutatja a várbeli barlangpincék feltárása közben talált kő­zeteket, csontokat és régiségeket, az'után rajzok és szelvények segítségével megmagyarázza ä Vér­hegy, a barlang és a főváros környékének geoló­giai kialakulását. Bemutatja továbbá az őskoriban élt állatok csontjait és ezzel kapcsolatban elmond­ja az akkor uralkodott klíma-, fauna- és flóra­viszonyokat. A másik teremben bemutatjuk a ha­zai ősemberi leleteknek egy részét másolatokban, a látogató néhány perc alatt megismerkedik őseink kultúrájával, művészetével, sőt magával az ősem­berrel is, annak típusaival és életmódjával is. Egyszóval, a látogató rövid negyedóra alatt szó­rakozva megtanulja a barlangban lényegét és az emberiség őstörténetét. Mi tehát nemcsak látvá­nyosságokat mutatunk be az érdeklődő idegennek, hanem egyszersmind oktatunk is. Talán ebbeli tö­rekvésünknek köszönjük azt az örvendetes tényt, hogy barlangunkat és gyűjteményünket leginkább az iskolák keresik fel s mindegyik új ismeretekkel hagyja el barlangpincéinket. Nem egyszer történt, hogy az iskolát vezető tanár búcsúzáskor elisme­réssel ragadta meg a vezető kezét és őszintén be­ismerte, bogy 6, tanár létére, most először érte­sült a látott és hallott felette érdekes dolgokról. Ismétlem, mi nemcsak mutogatunk barlango­kat, hanem egyszersmind oktatunk is. Hoigy mit jelent ez olyan fővárosban, ahol annyi iskola van és annyi ezer tanuló összpontosul, azt ebben a körben alig kell bővebben magyarázgatnom. Amit rövid néhány év alatt a> Várban alkot­tunk, azt a rózsadomb—zöldmáli barlangvidéken is meghonosítani szeretnénk. A Szemiőhegyi és Pál­völgyi barlang rendbehozásával, és a pálvölgyi kőfejtőnek karsztos sziklakertté való átalakításá­val egészen más hatásokat és ismereteket tudnánk elérni. Az utóbbi helyeket esetleg nemesebb spor­tok művelésére és a szórakozás céljaira is. fel le­hetne használni. A vázolt terv megvalósítására elsősorban a székesfőváros képes és illetékes. A székesfőváros­nak erkölcsi és anyagi támogatásával ezt a gyö­nyörű tervet aránylag rövid idő alatt feltétlenül meg lehetne valósítani. A munkálatok végrehaj­tására pedig a Magyar Barlangkutató Társulat, mint a magyar barlangüggyel foglalkozó speciális társadalmi szerv, készséggel vállalkozik. Éppen úgy. ahogy az elfelejtett, szeméttel és építkezési törmelékkel kitöltött mindenképen elhanyagolt és meg nem becsült „törökpincéket” három év alatt új életre élesztettük, és a Várban új kultúrát terem­tettünk, éppen úgy képesek leszünk a rózsadomb- zöldmáli barlangparknak az ügyét is tető alá hozni. A Várban elért eredményeket elsősorban annak köszönhetjük, hogy barlangkutató, törekvéseink­ben a székesfőváros vezetőkörei erkölcsi és anya­gi támogatásban részesítettek. A várbeli barlang­munkák olyan közel- hoztak bennünket a város­háza hivatalos köreihez, hogy az az érzésünk, mintha Társulatunk a székesfővárosnak egy spe­ciális szerve volna. Meg vagyok győződve, hogy ez a lelki közelség és megértő együttműködés a rózsadomb—'zöldmáli ’ bariángpark fejlesztésénél is meglesz. Örömmel jelenthetem, hogy ebben» az irányban máris lépések történtek, amennyiben a székesfővárostól a múlt évben a pálvölgyi és szemiőhegyi barlang céljaira ezer-ezer pengő költséget kaptunk s ezt a támogatást ebben az évben is megkapjuk. A mi kívánságunk és tiszte­letteljes kérésünk ezek után már csak az volna, hagy ez a támogatás valamivel nagyobb legyen, hogy barlangfeltáró munkánkat minél előbb elvé­gezhessük. Ebben a tekintetben a Rózsadomb és vidéke érdekeit képviselő egyesület is nagy szolgálatokat tehetne az ügy érdekében. A rózsadomb—zöld­máli barlangok, de különösen a Szemlőhegyi- barlang, az Egyesületnek éppen olyan közeli ügye, mint amilyen kedves ügye Társulatunknak is. Meg vagyok győződve, hogy a két egyesületnek ebben az ügyben kifejtendő együttműködése a barlang- tulajdonos megértése és a székesfőváros támoga­tása mellett feltétlenül eredményeket érhetünk el. Adja a magyarok Istene, hogy szép tervünk tneg- valósulása minél előbb sikerüljön! Hol vásároljunk: a pesti Margit-fiidfönél Ifridivat-cikkeket ING SPECIALISTS SCHWARCZl Lrldivat VSzent István-Körut 8, Küiönlegessegek Telefon : 127-703« _________________Könyvet KÖNYV KE REKEDÉS V., Szent Isíván-Köruí © Az Sssres magyar ős külföldi újdonságok, nyolvkonyvek Selymet, szövetet Sportárukat ( Gyárfás sport Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi f j ut 19. (Phönix-u. sarok) Telefon^jjTjiOLj j Kövét Í Leg|obb minőségben, legolcsóbban „COSTARIKAI“ kévé és tea szaküzletben, V., Pozsonyi ut 3. szám. Kárpitos Agyairól rekamiet csinálunk! Nagy kárpitos-javítóműhely, függönyözés MAGAS NIVŐ, OLCSÓ ARAK SCHEICHER kárpitos, V., Fáik Miksa-u. 26. Telefonáljon : 110—898. Eáncfjiel lcávéí}ász a ftudqi‘ uriköxönség találkozófielye /Jv JFő-U. 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents