Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-07-21 / 29-30. szám
2 Budai Napló 1938 július 21. ; 41api(ásl év ; 1SSS. 2SSÍS JCÁCVHASMESTERE J Horváth Sándor 1 Magyaros díszítésű iiiÄitÄSSTutoMlSÄ Művészi agyagm nnkdk 1., Szent János-tér l a sz. é panaszt is,» amelyet tagrtÄrsaim választmányunk elé terjesztenek, azonnal továbbítsunk, mert sokszor egy utcajelzőtábla, egy járda-salakozás, vagy egy Pa(* ^e^" állítása is olyan munkának megindulását jelezheti, ami később értékkel bir vidékünkre, melynek felvirágoztatása és bekapcsolása a modern városi kultúrába célja és programja egyesületünknek. Ehhez a munkához kérem tagtársaim szives és fáradságot nem ismerő támogatását. A közgyűlés az elnök programját lelkesen fogadta és azt minden részében magáévá tette. Az Orbánhegyi Egyesület működése és programja érdekes bizonysága annak, az illetékesek által annyiszor kétségbevont ténynek, hogy az egyes vidékek lakóssága környékének városrendezési és közlekedésügyi problémáit igenis kezeli és azoknak söre- és eldőlte minden egyes ott lakót személyében érint és érdekel. GARDEN RESTAURANT FÉSZL KERT-VENDÉGLŐ L, Városmajor-utca 16 szám. MEGNYÍLT Telefon: 15—52—71. Milyen volt a budai középiskolák elmúlt esztendeje L Itt fekszenek előttünk a budai középiskolák évvégi értesítői. Sok lelkes munka eredménye tömörül ezekben a füzetekben. Tanulságosak és érdekesek, mert hiszen a jövendő generációk szólnak hozzánk az értesítők lapjain, másrészt pedig elmondják azt is, milyenek a közművelődési állapotok a budai középiskolákban, milyen a szellem, amely irányítja azokat és mit várhat az ország — legelsősorban Buda — attól az ifjúságtól, amelyet most formálnak szerető kezek a budai iskolákban. A Budai Napló sorozatosan ismerteti a budai tanintézetek értesítőit. Mai számunkban két előkelő iskola beszámolóját ismertetjük röviden, az ismertetéseket legközelebb > folytatjuk. A Toldy Ferenc gimnázium A II. kerületi Toldy Ferenc gimnázium értesítőjét Marczinkó Ferenc dr. tanügyi főtanácsos, igazgató állította össze nagy gonddal. A tanulók szorgalmáról és magaviseletéről szóló beszámolóban két mozzanat ragadja meg a figyelmet- Az egyik: a tanári karnak azt a törekvését, hogy fegyelmezett, kötelességét minden téren pontosan teljesítő, ideális eszmékért és célkitűzésekért hevülni tudó ifjúságot adjanak át a magyar jövőnek, igen gyakran nem az ifjak lelki adottságai, hanem kiilsö hatások befolyásolják] károsan, különösen az utca, a ponyvairodalom és a politikai élét hullámverései. A másik: a tanulóknak csak kisebb része felel meg minden tekintetben kötelességének, igen jelentős része egyáltalában nem való középiskolába. Az ilyen tanulóknak valósággal kínszenvedés az iskola. Érdeklődési köre, képességei más irányba terelnék, ahol jobban tudna boldogulni, de helytelenül értelmezett boldogulása miatt középiskolába kénytelen járni. Az intézetnek, amelynek alsó négy osztálya reálgimnázium, felső négy osztálya pedig reáliskola, a tanév elején 462 növendéke volt, amely az év vlégén 445-re csökkent. A létszám irányzata apadó, tavaly még 495 volt a tanulók száma. Ebben a tanévben már rendszeresen és módszeresen folyt a filmmel való tanítás, a tapasztalatok szerint igen kedvezően. Eredménnyel jár a légoltalmi oktatás is, A 23 tagból álló tantestületből kivált az idén Osztern Salamon dr., az ismert orientálista, aki nyugdíjba vonul. Az intézet volt tanítványai között szerepelnek: Baranyai Lipót, a Nemzeti Bank elnöke, Ripka Ferenc volt polgármester, A ba Novák Vilmos, Csók István* a nemrég elhunyt Nádler Róbert festőművészek és még több közéleti kitűnőség. A II kér. Katolikus Gimnázium A II. kerületi kir. egyetemi katolikus gimnázium értesítője — dr. Horváth Jenőnek, a gimnázium vezetésével megbízott egyetemi rk. tanárnak szakavatott munkája —■ az iniézet 250 éves jubileumának ünnepségeiről számol be részletesen és bejelenti, hogy sajtó alá rendezi az intézet történetét is, melyet Szalay Gyula dr. és Patonay József rendes tanárok irtak meg. Az intézetet magas kitüntetés is érte: vitéz József Ferenc királyi herceg, aki itt végezte középiskolai tanulmányait és 1912( májusában itt érettségizett, ajándékozta olajfestésű képmását. A kép ünnepélyes elhelyezése a díszteremben 1938 junius 11-én történt meg, az ifjúság jelenlétében. Az értesítő, mint a budai értesítők általában külön fejezetet szentel azoknak a kiváló férfiaknak, akik a gimnázium és a vele kapcsolatos Ferenc József nevelőintézet növendékei voltak. Súlyos gyász is érte az intézetet: a szabadkézi és művészeti rajz huszonkét éven át volt tanára, Mérő István, a magyar’festőművészet egyik jelese, hatvanötéves korában meghalt. Az izig-vérig magyar festőt Szalay Gyula dr. méltatja Budai kölcsön- és béraiók, modem luxus-1-m-m iA|r ■vidéki és külföldi túrákra ^ — — — — —-*■ Ä t p i p f n n . CH11UÜJ e g o 1 c s óbban 11., Ganz utca 6. Telefoni 3 6 7 - 0 9 4. I A szülői értekezletek . egyikén igen érdekes előadást tartott Néveri János dr. tanár,a középiskolák kényes feladatáról: az osztályozásról. A szorgalomnak, amely méltánylást érdemel, de mindent nem pótolhat, nem lehet döntő szerpe az osztályozásnál. Ai zenei érzék hiányát sem lehet szorgalommal pótolni. A tanárnak és tanulónak egyaránt szem előtt kell tartania azt az elvet hogy a nagyobb tehetség többre kötelez, a kiseb . tehetség kevesebbre jogosít. Az érettségi bizonyitj ványt felvételi vizsgálatokkal kell majd hitelesíteni a főiskolákon és egyetemeken. Az intézetnek 18 tanár vezetésével 424 nyilvános és 17 magántanulója volt. A létszám itt is apadó irányzatot mutat. Mint érdekességet említjük meg, hogy az intézetnek egyetlen zsidó vallá- sú növendéke sincs, mintahogy a múltban sem volt (Folytatjuk.) REGENT Cafe-Restaurant II Keleti Károly “U* I Telefons Tulajdonos: Bock Lajos 153—326 Buda legszebb nyári helyisége Novemberben megkezdik a XII. kér. elöljáróság épitését A napokban leérkezett végre a városiházára a XII. kerületi elöljáróság építésének kormányhatósági jóváhagyása. A háromemeletes elöljárósági épület a Böszörményi-út és Fery Oszkár-utca sarkán félmilliós költséggel épül. Rövidesen, kiírják a versenytárgyalást és novemberben megkezdik az építkezést- A XII. kerület elöljárósága az új épületben előreláthatóan 1938. júliusában kezdheti meg működését. A Rózsadomb és környéke barlangjai Irta és a Rózsadomb és Vidéke Egyesület junius 23.'án tartott előadóülésén elmondta: KADIC OTTOKÁR Dr.. c. egyetemi tanár II. A Pálvölgyi-barlang felkarolásánál tulajdonképen két nagy feladat elvégzése lebeg szemeink előtt: a barlang feltárása és az előtte elterülő kőfejtő rendezése. A barlangot, mint már fentebb említettem, a Pannónia Turista! Egyesület Barlangkutató Szakosztálya tartja kezelésben. A pál- völgyi barlangkutatók három évtized óta nagy buzgósággal foglalkoznak ezzel iá barlanggal. Felhasználva a vasárnapi szünetet, a barlangnak jelentékeny részét feltárták és rendezték. Óriási munka volt ez, amelyet — mivel anyagi eszközök fölött nem rendelkeztek — Saját erejükből kellett elvégezniök. Jelenleg a barlangnak elülső része teljesen fel van tárva, b ennek a feltárt szakasznak túlnyomó része olyképen van rendezve, hogy azt a közönség is szabályszerű vezetés mellett megtekintheti. Nagy haladást jelent a barlang történetében az 1927. év, amikor a székesfőváros anyagi támogatásával bevezettük a villanyvilágítást. Ebben az évben tartottuk ugyanis hazánkban az első nemzetközi barlangtani kongresszust s így illő volt, hogy külföldi vendégeinknek a barlangot megfelelő, korszerű világításban bemutassuk. A második nagy esemény a múlt évben történt, amikor húszévi vajúdás után végre a barlangjáratok körforgalmát valósítottuk meg, ismét a székesfőváros anyagi támogatása mellett Eddig ugyanis két rendezett barlangjáratot külön- külön mutathattunk be olyképen* hogy a látogatóknak azokból vissza kellett térniök. A múlt évben ezt a két járatot, közbeeső részek feltárásával és lépcsők építésével, olyképen sikerült összekötnünk, hogy a rendezett barlangszakaszokat egyszeri bejárással meg lehet tekinteni. A barlang bejárásánál sok érdekes tüneményt mutathatunk be az érdeklődő közönségnek. Mindjárt a bejáratban, a barlang falán kisebb kiváj ásókat látunk, ezeket a víz, kémiai hatásánál fogva, oldotta ki. Leérve a Lóczy-terembe, magunk fölött látunk hatalmas hasadékot, kitöltve az említett héwizforrások elmállott, elkovásodott márgájával. A barlang mélyebb részeiben mindenütt pompás oseppkőképzödményekben és faibe- kérgezésekben gyönyörködhetünk. A barlangnak egyik legmélyebb s egyszersmind legimpozánsabb, csamokszerü ürege a Színház, ahova számos lépcsőn jutunk le. Innen tovább magas, hosszú folyosóba érünk, ahol tisztán látjuk a folyóvíznek mechanikai hatását, több egymás fölé sorakozó ősmeder alakjában. A folyosó végén számos beton- lépcsőn megyünk fel járatunk legszűkebb részébe, ahol szűk, meredek hágcsókon a magasba emelkedünk, hogy azután az újabban rendezett Petí-folyosón át vissza térjünk kiindulási helyünka Lóczy-terembe Az ismertetett rendszeres]tett ■ barlangbemu- tató körforgalom bejárása kb. félóráig tart s valóságos élmény. Ez azonban csak kicsi része a közel egykilóméter hosszú barlangnak. Vannak részek, amelyek könnyűszerrel, bejárhatók, de a nyilvánosság számára még nincsenek rendezve és kivilágítva, vannak azután olyan .nehezen megközelíthető szakaszok is, amelyeket csak sziklamászásban gyakorlott turisták járhanak be. A pálvölgyi kőfejtő mai állapotában az emberi kultúrának valóságos csúfsága, tátongó seb a Látóhegy oldalában. De ha azt megfelelően rendezzük, a sziklák közötti termőtalajt jellegzetes karsztnövényekkel beültetjük és befásítjuk, akikor ezt a csúnya óriásgödröt a székesfőváros legvonzóbb kirándulási érdekességévé varázsolhatjuk. Maga a kőfejtő fővárosunk egyik legtanulságosabb geológiai feltárása, ahol a kőzetek rétegezése, az ezeket átszelő sok hasadék és fejlődésnek indult üreg alapján szemléltetően, meg tudjuk magyarázni a barlangok keletkezését Ha pedig a fentemlitett .parkozást is megvalósítjuk, nemcsak érdekes, mélyenfekvő, növényekkel beültetett óriási sziklakertet kapunk, hanem tanulságos, a maga nemében egészen különleges, karsztos füvészkertet is létesítünk. Ez a székes- fővárosi állat- és növénykertnek, de az egyetemi 1 üvészkertnek is hegyvidéki karsztos expozitúrá- ja lehetne. A rózsadomb-zöldmáli barlangvidék második nevezetes barlangja a Pálvölgy közelében, a Szemlöhegy oldalában, Miklóssy Géza gyógyszerész telkén nyílik. Amikor 1930-ban telekrendezés szempontjából az itteni márgalapokat lefejtették, a munkások üreget nyitottak meg. A nyíláson bedobott kövek hosszas gurulásából arra lehetett következtetni, hogy a megnyílt üreg nagyabb mélységbe vezet. Mivel a tulajdonosnak a mélységbe való leereszkedéshez nem volt kellő felszerelése, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barlangkutató szakosztályához fordult azzal a kéréssel, hogy tagjai kutassák át az újonnan felfedezett mély üreget. Az Egyesület elnöke, Sebök Károly és főtitkára, Futó András örömmel vállalkoztak erre a feladatra és teljes felszereléssel kiszálltuk a helyszínre. A kőtörmelékkel telt nyílásba leereszkedve cs szűk hasadékon átkúszva, a kutató diákok meredek lejtésű, csatornaszerű folyosóba jutottak, amely 24 m távolságban agyaggal és kőtörmelékkel annyira el volt torlaszolva, hogy feltáró munka nélkül itt továbbjutni nem lehetett. Később a nevezett Egyesület barlangkutató szakoszályánalk elnöke: Keszler Hubert Futó András társaságában szintén felkereste az üreget azzal a szándékkal, hogy az említett törmeléktorlaszt kibontsák és a folyosónak esetleges folytatását szabaddá tegyék. Aránylag csekély munka után a kutató diákoknak tényleg sikerült az üreg belsejébe behatolni s még aznap bejárták a mai barlangnak legfontosabb részeit. A következő napokban Keszler felmérte a barlangot, arról több- fényképet készített s mindezek alapján a nyert első benyomásokat rövid cikkben' a „Turistaság és Alpinizmas” című turista-lapban közölte. Amikor az első bejárások révén kitűnt, hogy a Szemlöhegy mélyén nagy kiterjedésű, kőrózsákban gazdag barlang .nyílt meg, a tulajdonos a nyílást elzáratta, « jelentést tett a m. kir. Földtani Inézetnek a felfedezésről. Az intézet .igazgatósága erre engem bízott meg, hogy ezt a barlangot tanulmányozzam és részletesen felmérjem. Megbízatásomhoz képest 1930. november hó elején munkához láttam és vizsgálataimat a tulajdonos állandó támogatása mellett és a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Jbarlangkutató szakosztályának néhány buzgó tagja segítségével, közel egyhónapi munkaidő alatt befejeztem. Mindenek előtt a barlangot fel kellett mérni és a kapott mérési adatok alapján a térképet megrajzolni. Ebben a munkában lelkes munkatársakra akadtam a nevezett Egyesület elnökében, Sebes Károly bölcsészhallgatóban és jancsika Albert orvostanhallgatóban, akikkel először a könnyebben járható szakaszokat együttesen, a nehezebben hozzáférhető részeket pedig, — amelyeket csak gyakorlott sziklamászással lehetett megközelíteni, — nevezett munkatársaim a legnagyobb pontossággal egyedül mérték fel. A barlang a közeli Pálvölgyi-barlanghoz hasonlóan* az ezen a környéken elterjedt ú. n. num- mulinás mészkőben fejlődött, hasadékai azonban fölfelé a mészkőre települt márgába is felnyúlnak. A főjáratok itt is északkelet—délnyugati irányban haladó hasadékok mentén alakultak ki, s‘ amikor ezek olyan szélesek lettek, hogy benne patak folyhatott, megindult a víznek .romboló munkája. Ezért a barlang járatai felső részükben keskenyek, alsó részükben viszont szélesek, öblösek. Ott, elhol a barlangi patak meredeken lejtő járatokban folyt, örvénylő mozgásával az oldalakat, sőt helyenkint a mennyezetet is üstszerűen kivájta. A barlangnak legérdekesebb tüneményei közé tartoznak a .benne található, nagyim ennyiségben kifejlődött mészrózsák. A barlang falait ugyanis gyönyörű szép, kelvirágra és mohára emlékeztető, mészképződmrények fedik. Ilyen mészrózsák néhol a barlang alját, sőt ott, aihol a járatok alacsonyak, a mennyezetet is bevonják. A mészrózsák színe fehér, halványsárga vagy szürke.. Szembetűnik, hogy ezek a képződmények az összes barlangrészekben csak bizonyos szintig érnek, ezenfelül a falaik teljesen meztelenek. Azt is megfigyeltük, hogy ezek a kelvirágszerü képződmények annál vastagabbak és dúsabbak, minél lejjebb vannak. .4 szóban levő mészrózsák barlangunkbai§ olyan nagy mennyiségben jelentkeznek, mint sehol másutt a világon, s barlangunkat azért páratlanul átló látványossággá avatják. A mészrózsákat helyenkint frissen esett, megfagyott hólepelre emlékeztető, kristályos képződmények vonják be. A végzett ásványtani vizsgálatok kiderítették, hogy ezek a képződmények: gipszből vannak. Ez viszont csak olyan helyeken képződik, ahol héwizforráíok vannak. Mindebből következik, hogy barlangunkat az őskorban meleg vizek lepték el s ezeknek tulajdonítható az, hogy benne gipsz és mészrózsák fejlődtek. Tulajdon- képeni cseppkövek, nevezetesen sztalaktitok és sztalagmitok, szerény alakban., osallc egyes szakaszokban fordulnak elő, legtöbbször a kelvirágszerü képzölményekröl lecsüngve. Az egyes járatokat még kőomiladék is kitölti. Kőomlást mindenütt találunk, ahol a barlang járatai a mennyezet felé kiszélesednek, az ilyen helyeken a járás igen nehézkes. A főj áratok, mint említettem, északkeleti— délnyugati irányban haladó hasadékok mentén- fejlődtek, ezeket .azután haránt irányban rövid hasadékok kötik össze. A .barlang kifejlődése e szerint azonos a Pálvölgyi-barlang kialakulásával cs összhangzásban áll az egész hegység földtani szerkezetével. Ha összeadjuk az összes járatok hosszúságát, akkor kitűnik, hogy a barlang teljes hosz- szúsága kb. 600 m-t tesz ki. Megismerve a Szemlöhegyi-banlamg -nagy jelentőségét, arra kell törekednünk, hogy a székes- fővárosnak ezt a páratlanul álló természeti emlékét felkaroljuk, rendezzük és az idegenforgalom szolgálatába helyezzük. A könnyebb megközelítésre első lépéseket a tulajdonos már megtette. Miklóssy gyógyszerész az utolsó nyolc évben nagy buzgalommal és jelentős anyagi áldozatokkal a barlangot annyira feltárta és hozzáférhetővé tette, hogy azt már most is minden veszély .nélkül be lehet járni. Ennél a barlangnál az a kényelmetlenség áll fenn, hogy belsejébe meredeken lejtő, helyenkint elég alacsony és szűk járaton, az örvény-folyosón kell lemenni. Ezen a járaton tódult egykor a felülről lefelé folyó patak vize s örvénylő mozgással vájta ki azokat az üstszerű képződményeket, amelyek egymásután sorakoznak s ezt a járatot tudományos szempontból oly .nevezetessé teszik. Ez az utolsó szempont teszi nehézzé ennek a meredek lejáratnak a rendezését is, mert a lejárást csak úgy szabad lehetővé tenni, hogy magát a járatot, mint kiváló tudományos tüneményt el ne rontsuk. Ezt pedig csak úgy tehetjük meg, hogy a járat sziklás aljába lépcsőket vésünk. A tulajdonos ezt a munkát is részben elvégezte, a mostani lépcsők fokai azonban egyenetlen magasságban vannak s ezért a járás még elég kényelmetlen. Ezeknek a lépcsőknek a .helyes megépítése a legfontosabb és legsürgősebb teendők közé tartozik. E nélkül a barlangba való .kényelmes lejárás el sem képzelhető. Ezt a munkát a folyó évbein gondoljuk elvégezni abból az 1000 pengős segélyből, amelyet a székesfőváros barlangunk íreszere erre az évre biztosított. Ha az örvény-folyosón át a kényelmes lejárás meglesz, akkor a Szemlöhegy mélyén, kialakult barlang egyes szakaszait már könnyebben tudjuk feltárni és rendezni. Idegenforgalmi szempontból elsősorban az Óriás folyosó jön tekintetbe. E-z a barlangnak leghatalmasabb, legdíszesebb s ezért leglátványosabb szakasza. Ezt a tulajdonos olyképen rendezte, hölgy azt máris kényelmesen meg lehet tekinteni. A barlang többi szakasza, nevezetesen a Hosszú-folyosó, annyira szűk és mészró- zsákkal kitöltött, hogy ezeknek a részeknek a hozzáférhetővé tétele csak nagy körültekintéssel és alapos meggondolással történhet (Folytatjuk.)
