Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-06-02 / 22. szám
1938. Június 2. Budai Napló 3 Kakuk étterem az elegáns világ találkozóhelye I., Attila-körut 22. Telefon: 150-760 RÉGI VILÁG NEM NAGY DOLOG A HáBOBTJ Ha a mai ember a háborúra gondol — már pedig, sajnos, manapság .sokat gondolnak rá - elisajonyodik a borzalmas lehetőségeiktől, amelyek elpusztíthatják egész Európát. Kilencven év előtt azonban még más'* volt a háború. Lehetet arról kedélyeskedve is beszélni, mint azt Jókai tette a , Magyar életképek" 1848 május 27—i számában. Jókai alábbi sorai megmutatják az óriási különbséget a mai és a régi háború közt. Key úri dáma itt Pesten — írja Jókai Mór — azt felelte az önkénytes liadfogadási segély- gyűjtőknek: „Ejh, mit bolondoznak az urak? Én bizony semmit? sem adok. Én nem szeretem a háborút.“ Bizony más sem szereti azt. Egyébiránt nincs attól mit félni nagysádnak. Nem oily au irtózatos dolog ám az a háború. Egy reggel, amikor félébred nagysád, hallani fog egy kis ágyúdurrogást messziről, arra felsétál a múseumbu, onnét opernguckeren szertenéz, s látni fog távolról négy faint szép ro- mantice égni, onnét haza megy. Ebédnél meghallja: hogy a muszka megverte a magyar ármádiát s estére betoppan nagysádhoz egy pár szakállas és bajuszos kozákliadnagy, égész illedelmesen meghajtja magát, és kezet csókol és tudtára adja nagysádnak: hogy huszad magával oda van kvártélyozva. Nagysád meghívja őket uzsonnára. A katonák a salonban, a tisztek a kabinetben, a közkatonák bort, a tisztek teát kapnak s ez igy tart vagy hat hétig, azután a regement tovább vonul; a közkatonák a. salonból egyetmást elvisznek, a tisztek pedig a cabinetben egyetmást ott hagynak, nagysád pedig egy este megtudja: hogy férje ki van nevezve orosz státustitkárnak. Ilyen lesz — nagysádkám — az a háború. Nem kell azoktól , a katonáktól úgy félni. Mióta be van bizonyítva:: hogy a nők is emberek, azóta a katona csupa ember szere tét.“ A HAZA OLTÁRÁRA! Az adakozások a háború költségeire, vagy — mint akikor mondták — a „Haza Oltárára” — rendkívül megható kö-rülíméinyek közt indultak meg. Lelkesítő olvasmány ma is, mindig is az marad, amit a lapok jelentenek. Az Életképeit erről a következőket jelentik: „Petőfi mait héten könyvtárát árverezteté el s a begyült Összeget a hadfogadási költségek pénztárának ajándékozd. Korponai hadi érdemeiért nyert erdempénzét, melly harminc aranyat’ nyom, ajándékozá ugyané célra. Széchenyi és Batthyány grófok minden ezüst- neműiket tevék a hon oltárára. A Károlyi család többmázsa ezüstnemüeket küldött (a nemzeti bankba. A miniszterek egy évi fizetésüket visszaadták a haza pénztárának. A nemzeti casino minden ezüstkészletét és 20 ezer pft-nyi tőkét adott át. • Czegléd városa e felszólítás előtt 9600 pft-ig járult az önkénytes adakozásokhoz. Tömérdeken, a legszegényebb fiúk, a húsz forintot, mellyet beállásukkal kapnak* néhány garas levonásával rögtön visszaadják. Egy fiatalember mostanában kapta ki tizezer pengő frt-nyi osztályrészét s azt rögtön átadta a nemzeti kincstárnak, maga pedig önkény tesnek csapott fel. A Nemzeti Színház tagjai négyezer p. forintot adtak át a hazának, Wodianer másfél mázsa ezüstöt. Eszterházy Pál pedig fraknói kincstárát. Valamennyi közül ez a legsúlyosabb tétel. Maga tesz vagy negyven milliót. A keddi népgyűlésen Rottenbiller lélekhez szóló szavakban monda el a népnek* a haza vészes ál lapot ját ,elmondá: hogy a legdrágább kincs a haza, érte mindenünket fel kell áldoznunk, lelkesedésében letépte nyakáról arany lánczát, óráját, uj,jairól a gyűrűket s első volt azokat a haza oltárára tenni. A lelkesedés, melly szavait követte, leírhatatlan, nők siettek oda függőiket lekapcsolva, gyűrűiket leszedve. Néhány perez alatt a haza százezrekkel i lett gazdagabb.“ A Pesti Divatlapból vesszük az alábbi tudósítást: A kereskedelmi testület 20 ezer p. frt.-ot adott. Gróf Széchenyi István, ki mindig első ott, hol a ház rt tenni kell, nagy értékű ezüst, arany szerelt, s évenként 12.000 pft.-ot ajánlott fel. Az Izraelita Község 50.000 p. ft.-ot adott kölcsön kamat nélkül. Szintén fővárosi izraeliták 50.000 p. frt. alapítványt tettek le 100 önkéntes számúra, kik abból, kitelvén 3 évi .szolgálatuk ideje, fejenként száz—száz p. frt.-ot fognak kapni. Gyenes István magyar szabó 20 önkéntes egyenruháját ingyen készíti. A népgyülésről szóló tudósításához, amelyen Rottenbiller szólalt fel, a Pesti Divatlap hozzáfűzi: A legelső, kinek áldozatát e népgyülésen beírták egy szegény külvárosi asszony volt, ki 40 p. krajcárt adott át, azonkívül havonként egy ezii$t húszast ajánlott.“ olty László kertépítő i II, Hadapród u 2 Telefon: 164-431 Kerttervezés* építés, karban «értés — Díjmentes ajánlat I Filléres divatáruk hibátlan műse- Q AaQO Puplínette O 0»QQ I |l, Endresz György tér 5. Telefon: 3ő7—604. *yem harisnya ■ . U 30 férfiing l.fc 5JU I Viraág Béla gyönyörű síremlékéi junius 13-án avatja fel a Hollós Mátyás Társaság és a Budai Napló • Most lesz két esztendeje annak, hogy Viraáq Béla, a Budai Napló szerkesztője, a Hollós Mára hányta Le szemét. Azóta jeltelenül áll a hant tyás irodalmi társaság megalapítója örök áloni- a farkasréti temető 13/a számú parcellájában, mely alatt Buda nagy szerelmese pihen: a hálás Buda azonban nem felejtkezett el nemes fiáról, emlékezetét hiven megőrizte, lelkében ; levenen dobognak az eszmék, melyeket Viraág Béla tehetségének tüze gyújtott lángra. A Hollós Mátyás Társaság és a Budai Napló széleskörű mozgalmat indított nyomban Viraág Béla halála után, hogy méltó síremlék diszitse a nagy halott sírját, megörökítve a kései utódok számára azokat az érdemeket, amelyeket Viraág Béla. szerzett Buda fejlesztése körül, másrészt pedig polgártársainak háláját és kegyeletét, amely most már pompás külső megnyilvánulást is kap. Balás Farkas áldozatkészsége. párosulva Lpchner .Jenő professzor és Füredi Richard szobrászművész zsenialitásával. továbbá a budai közönség megértő támogatása olyan gyönyörű emlékművet emelt Viraág Béla sírja fölött, amely méltó az ő emlékéhez, de méltó a hálás Budához is. Június 13-án avatják fel az emlékművet a tisztelők és barátok a farkasréti temetőben, a Budai Dalárda részvételével. Az ünnepség délután félhétkor lesz. Az emlékműiűzottság kéri mindazokat az egyesületeket és társasköröket, melyek részt kívánnak venni az ünnepségen, hogy azt jelentsék be a Hollós Mátyás Társaság elnökségénél, Hennyey Vilmos dr. ny. Ii. államtitkárnál (II., Vérmező u. 14., telefon: 150-278). Találkozás félhétkor a temető IIén i- rág úti felső bejáratánál. KINDERLAND németnyelvű játszóotthon I., L o v a s - u t 2 3. szám. Buda legegészségesebb helyen. Egész éven át nyitva. Fél- és egésznapos foglalkoztatás. Bentlakás. Milyen nehézségeket kellett legyőzni, hogy szeptemberre elkészüljön a Horthy Miklós bástyasétány A Horthy Mikló 'bástya, amelynek első szakasziát a minap adták át ideiglenesen a forgalomnak, arról is nevezetes, hogy a neve előbb volt meg, mint maga a bástya. A mailt esztendőben készült el a Vár Pestre néző pereméinek végleges rendezési terve, amely magába foglalta a gróf Bethlen István bástya-sétány folytatásának kiképzését ia Béosikapun át a Halászbástyáig. És mivel úgy volt, hogy ezt a tervet végre is hajtják, a Közmunkatanács az építendő bástya-vonalat a kormányzóról Horthy Miklós bástyának nevezte el. Csakhogy ez a terv is sok más szép rendezési terv sorsára jutott: papíron maradt, jóllehet minden illetékes fórum jóváhagyta', sőt meg volt rá a pénz is. Ugylátszott, tovább kísért a múlt: hatalmas befolyások érvényesülnek újból, hogy a szép elgondolás valóra ne válhassék. Mert ilyenbefolyások mar régóta és többizben aratnak diadalt a Várhegy esztétikai kiképzésének és a főváros idegenforgalmi érdekeinek rovására. A Közmunkatanács már 1874-ben kívánatosnak tartotta, hogy a Várhegy nyugati (a Vérmezőre néző) oldalát környező sétány az egész Vár körül foly tattassék. Megállapítja a Tanács, hogy a sétány n keleti oldalon váreröditésd telkeken vezetne át, amelyek akkori tulajdonosainak csak használatra vannak átengedve és igy figyelmet érdemlő költséget nem igényelne. A Közmunkatanács szerint e keleti sétány szépség és kellemesség tekintetében felülmúlná még a nyugati oldalon tevő sétányt is, „nemcsak azért, mert a reggeli órák kivételével egész napon át a szomszédos házak áltat nyújtott árnyékban terül el, hanem különösen azért, mert a fővárosnak díszes pesti oldalára, az e mögött elterülő rónaságra valóban elragadtató kilátást nyújt'.’ Mindebben teljesen igaza van a Közmunkatanácsnak. Csak az a kár, hogy tizenkét év múlva már egészen más, új véleménye alakult ki és ennek egyik jelentésében a következőkben kifejezést is ad: „A Vár keleti oldalán tervezett sétányra szükség nincsen, mert máris annyi a sétány, hogy azokkal az ötezerfönyi várbeli lakosság szükséglete bőven ki van elégítve." Rosszmájú pesti emberek, akik szintén igényt tartottak a Várhegyről nyitó pompás kilátásra, bizonyos kapcsolatot véltek látni abban, hogy a Közmunkatanács akkori elnöke — báró Podma- niczky Frigyes volt, azoknak a telkeknek a tulajdonosai pedig, amelyeken az új sétányt át kellett volna vezetni, ugyancsak mágnások voltak, mintahogy a telekkönyvek hiteles adatai szerint jórészt ma is főúri paloták sorakoznak itt egymás mellé. Rárhogy iesz is a dolog, egy kétségtelen: ezek miatt a telkek miatt húzódott évröl-évre a „körsétány” megvalósításának ügye. A tulajdonosok ragaszkodtak a szépfekvésű ingatlanokhoz, amelye- telc övéziték. Hasztalanul vitatta a főváros, hogy csak használati jogról lehet szó és nem örök tulajdonról, — bár ezzel szemben is módjában áll a kisajátítási eljárással a maga igényeit érvényesite- . ni, amivel azonban a telektulajdonosok előkelő személyét tekintve, élni nem akar. A Horthy Miklós bástyára itt olyan házak .ugranak ki, amelyeknek homlokzata a Verbőczy utcán van. Ezeknek tulajdonosai: P. Márkus Emilia, a Nemzeti Szinház Örökös tagja, gróf Zichy Rnfaelné, gróf Zichy Rafael, özv. gróf Apponyi Albertné és ' donls Cartierné Almássy Jaqueline grófnő. (Ebbe a kis palotába költözött a Holly-, woodból visszatért Hatvány Lili bárónő,, ajki- a saját palotáját a holland követségnek adta bérbe.), A bástyafok és a házak közé beékelődött bensőséges kis 'kertekhez sok kedves emlék fűzi az előkelő hölgyeket és családjaikat: nem csoda, ha mem szívesen váltak meg tőlük. Ezért húzódtak olyan sokáig a tárgyalások és ki tudja, meddig tartottak volna még, ha nem lép közbe az — Eucharisztikus Kongresszushoz fűződő nagy idegenforgalmi érdek. Legilletékesebb helyről merült fel az óhaj. \ hogy a Horhy Miklós bástyát a Kongresszusra i nyissák meg és adják át a forgalomnak. Szendy Károly polgármester erre már kissé erélyesebb eszközhöz nyúlt: felhívta az I. kerületi elöljárót, hogy a tiszti ügyészség közhenjöttcvel juttassa sürgős befejezésre a tárgyalásokat és záros határidőn belül távolittassa el a Horthy Miklós bástya „közterületén” tevő kerítéseket, támfalakat, szobrokat és díszítéseket. Az elöljáróság gyorsan és sikerrel járt el, megállapodott az előkelő telektulajdonosokkal, elismertette velük a főváros területjogát és igy nem volt többé akadálya annak, hogy a bástya kiépítése meginduljon, ha egyelőre csak egy kis, alig százméteres szakaszon. A főváros azonban gavallérnak bizonyult: önként ajánlotta fel, hogy a lebontott kerítések helyett, a meghagyott kertrészek előtt új, művészi kivitelű kerítéseket emel, díszes rácsozattal és szobrokkal a — saját költségén. Annyira ment a főváros ebben a gavallériában, hogy a művészekkel és kőfaragókkal figyelembe vétette a telektulajdonosok egyéni ízlésének megfelelő kívánságokat is. Gyors ütemben indultak meg a munkálatok, úgy hogy a bástya első .százméteres szakaszát a múlt héten ideiglenesen már meg is nyithatták. 4 munka azonban serényen folyik tovább: sorra kerül a Török-bástya lebontása, az ehhez kapcsolódó és a pénzügyigazgatáság tulajdonában lévő nagy ingatlan felhasználása s folytatódik a munka egészen az angol követség palotájáig, amely a Verbőczy utca első számú épülete. Az a terv, hogy a Horthy Miklós bástyának ez a nagyobb része szeptember havára minden körülmények között kiépüljön és ekkor avatják fel ünnepélyesen. A Bécsikaputól a Halászbástyáig nyúló nagyszerű kilátást nyújtó új bástyának nemcsak a külföldiekre és pestiekre lesz négy vonzóereje, hanem — remélhetőleg a budaiakra is . . . A Cvikli-féle barackosokból közműves telkek eladók. Érdeklődni: Majorovits La[os, XL. Nagyboldogasszony-útja 66. Telefon: 259-823 Fogászati osztály az Uj Szent János kárházban Az Uj Szent János kórház rövidesen új osztállyal bővül: a budai részeknek ez a legmodernebbül berendezett és felszerelt kórháza külön fogászati osztályt kj^p'. Az orvostudomány megállapítása szerint a fogbetegség igen sok más betegségnek az okozója, különösen reumatikus fájdalmak forrása és ezért nagy fontossággal bir a fogbetegségek megelőzése és szakszerű kezelése. Ezért vált szükségessé, hogy a kórházakban külön fogászati osztályt állítsanak fel. A fővárosban régebben csak a klinikán kezeltek fogbetegeket. Mintegy két évvel ezelőtt a Rókus kórházban rendeztek be huszágyas fogászati osztályt, arúély azonban szűknek bizonyult. Ezért elhatározta fi főváros, hogy fokozatosan a többi kórházakban is gondoskodik a fogbetegségek szakszerű kezeléséről. Ebből a szempontból elsőnek a budai Uj Szent János kórház jött figyelembe s a főváros úgy döntött, hogy a' második fogászati ojszályt itt állítja fel. Az uj osztály külön pavitfónt kap, amelyben egyelőre husz- Agyas kórtermet rendeznek be. Költségvetési nehézségei. nincsenek az ügynek és így valószínűleg még a nyár. folyamán megnyílik az Uj Szent János kórház fogászati osztálya. I A 25 éves Horváth Góza O I P ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva I | áll a budai közönség rendelkezésére. — H.. Csalogány utca 50. Telefon : 367 — 370. | komoly érték minden „Nagylcovócsy CípÖ1 f mer^ amellett, hogy kényelmes, valóban szép, olcsó és megbízható Nagykovácsy cipő »öbbet nyujl az átlagná*' és még sem kerül többe \Koftíctíf UZ LÁTHAT Fióküzlet XI. HOriTHY M KLÓS-U1 39 Kilencven év előtt egyesült elsőizben Óbuda Budával Most 90 éve, 1848 júniusának elején, egyesült első ízben Óbuda Buda városával, miután megelőzőleg már Pestet egf esi tették Budával. Az egyesítés nem volt hosszú életű, — mint ismeretes — a tényleges egyesítést csak az alkotmányos élet visszatérése után valósította meg a magyar törvényhozás. „Óbuda, amely eddig különálló község volt, ezentúl Budával együtt és ehez tartozva, mint Buda külvárosa fog szerepelni" — jelenti a „Der Ungar” 1848 június 6-án. Ugyanerről az. eseményről a Budapesti Híradó június 13-án számol be a következőképen: „Ó-Buda mezővárossá megszűnt külön hatóságot képezhi; Budához csatolták s érmék egyik külvárosa teend.” JUSZT GYULA OPTIKAIÉ* FÉNYKÉPÉSZETI SlAKÜZLETE o PUNKTAL ÉSUtTRASlM ÜVEGEK kORGNETTEK LÁTCSÖVEK mérnöki MÜS2.6BEK SZOLID ARAK? Kizárólag a régi helyen: II . MARGIT KÖRÚT 6. A Zsigmondy Béla Rt. igazgatósága, fel- ugyelőbiiottsága, tisztviselői kara és munkássága mély fájdalommal jelentjük, hogy vállalatunk vezérigazgatója, oszlopa és lelke, Zsigmondy Dezső oki: mérnök, m. kir. kormányfőtanácsos, a Magyarhoni E\angélikus Egyetemes Egyház főellenőre, a Kelenföldi Evangélikus Egyház felügyelője, szkv. főhadnagy, a Signum Landis tulajdonosa hosszas szenvedés után, folyó hó 31-én hajnalban, 58 éves korában elhunyt. Távozása póoIhatatlan űrt hagy maga után. Nagybátyja által több mint 70 éve alapított vállalatunkat szorgalmával, ügybúzgal mával és szaktudásával továbbfejlesztette és annak vezetésében utolsó pillanatig részt- vett. Példaképe (volt és marad számunkra a tisztességnek, a mérnöki lelkiismeretességnek és kötelességtudásnak a a melegszívű emberszeretetnek, melynek mindig és mindenkivel szemben tanujelét adta. Temetése június hó 2-án délután 4 órakor lesz a kelenföldi evangélikus templomból (XI.. Lenke-út 56.), honnan a Kerepesi-úti temetőben örök nyugalomra helyezik. Élete és munkája eggyé forott vállalatunkkal és minden időkre mintaképül fog szolgálni. Budapest. 1939. május hó 31-én. Emléke mindenkor élni fog kötöttünk!
