Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-05-05 / 18. szám

\. Budai Napló 1938. inájus JUSZT GYULA OPTIKAI ÉS FÉNYKÉPÉSZETI PUNKtal SZAKÜZLETE és ultrasin ÜVEGEK LORGNETTEK LÁTCSÖVEK MÉR N ÖKI műszerek Szolid árok! Kizárólag- a régi helyen: II., MARGIT KÖRÜT 6. fülkés fürdőszobák, az alagsoroan pedig mosó- konyhák épülnek. Előterjesztést tett Szendy polgármester a Vá­rosszéli Telepnek 25 lakással való kibővítésére is. Mindkét építési terv a jövőheti közgyűlés elé kerül, amely kétségtelenül hozzájárul a polgármes­teri előterjesztéshez. Ezzel természetesen még nincs megoldva ez a nagy szociális probléma, amely rendkívüli ke­gyetlenséggel pusztítja Óbuda ősi lakosságát. De az első lépés megtörtént a segítés útján és — ismerve Szendy Károly polgármester szociális ér­zését és Buda iránt való szeretetét — bizonyosra vesszük, hogy a kezdeményezést követni fogja még sok olyan cselekedet, amely megmenti a vá­rosrész reményevesztett lakosságát. Milyen lesz a Magyar Szentföld P. Maisai Mór ofm., szentföldi biztos . rend­kívül érdekes és tartalmas füzetben ismerteti a Budán tervezett és részben már meg is valósult Magyar Szentföldet. A budai Szentföld 16 szen­télyből alakul, amelyek elipszisalakban foglalnak helyet egymás mellett, a központi bejárattól jobb­ra és balra. A 16 szentély hü és pontos másolata lesz a szentföldi 16 szentélynek. A Szentföld Budapesten a hegyvidéki kerü­letben, a Heinrich István úton épül, Budapest egyik legszebb helyén, hogy a természet szépsé­ge és csendje elősegítse a lelki elmélyülést. A mér­nöki tervek már elkészültek és elkészült a Magyar Szentföld modelje is, amelyet bárki megtekinthet a Szentföldi Múzeum dísztermében, XII. Heinrich István u. 3—5. alatt. (Telefon: 165-626.) A Magyar Szentföld célja, hogy könnyebben megérthesse mindenki az Evangéliumot. Aki nem juthat el a Szentföldre, itt láthassa a főbb szen­télyeket. De célja az is, hogy emléket állítson az idei kettős Szentévnek és Budapest legyen za­rándokhelye, lelki fürdője a híveknek. Ha minden keresztény ember csak 10 fillérrel is járul hozzá, már le lehet tenni a Magyar Szentföld alapjait. Arra kéri a Magyar Szentföld vezetősége a közönséget .szerezzen minél több olvasót a Szent­föld című folyóiratnak, amely bő felvilágosítást ad a mozgalomról. Nem jelent ez áldozatot, mert- hiszen az előfizetés ára egész évre csak egy pen­gő. A Szentföld felépítése sok embernek ad mun­kát, sok művésznek alkalmat tehetségének kifej­tésére és Budapestnek új vonzóerőt adna. Az ér­deklődők forduljanak a Szentföldi Zárda főnök­ségéhez, amely telefonon is ad felvilágosítást. Balázs 'vendéglő a hűvösvölgyi villamos végállomásnál. Gyönyörű kart. — Étalküiíjnlegességek. Helenkint ülésezik a Déryné^Játékszin hölgybizottsága A Déryné Játékszín hölgybizottsága Halniv Gyuláné elnöklésével ülést tartott cs megalakí­totta a végrehajtóbizottságot. Az elnök, beje­lentette, hogy számos nőegyesület jelentette be csalakozását a mozgalomhoz; így többek közt Csiky Jánosné a MANSz, Spillenberg Mária a Ka, tolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, Biskey Karola a Postatisztviselönők Országos Egyesülete, Oberle Károlyné a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége, Tóth Sára dr. a MONE orvosnői csoportja részéről. Farkas Ákosné javaslatára elhatározta a hölgy-bizottság, hogy megindítja a vármegyék jegyzési megszer­vezését és előkészíti az Országos Kaszinóban rendezendő női ünnepség programját. Anna ki­rályi hercegasszo-ny veeztésável tartják ezt az ün­nepséget, amelyre a hölgytársadalom vezetc- egyéniségeit hívják még. Elhatározták, hogy a végrehajtóbizottság minden szerdán délután ösz- szejövetelt tart a szímházmozgalom Krisztina- köríit 165. számú házban lévő helyiségében, úgy­szintén azt i.s, hogy felhívást bocsátanak ki az ed­digi részvényjegyzőkhöz, .akiket arra kérnek, hogy vegyenek részt a propagandában és leg­alább további két részvényjegyző megnyerésével biztosítsák a mozgalom mielőbbi sikeres befejezé­sét. Az ülés végén táviratilag üdvözölték a moz­galom fővédnökét. Anna királyi hercegasszonyt. A 25 éves Horváth Géza C I Í>Ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva Hl a budai közönség rendel te zés éré,.— !!.. Csalogány utca 50. Telefonj_367^370. A budai villamosközlekedés és a Berlinl~lérí Burok Súlyos sérelem érte a villamoson utazó közön­séget, különösen pedig a budaiakat annakidején, amikor a Beszkárt megépítette a Berlini-téri .hu­rokvágányt és megszüntette a közvetlen összeköt­tetést a Nagykörút és Buda között. A közvéle­mény nagy felzúdulással fogadta az új közleke­dési rendet és azóta is állandóan sürgeti a régi állapot helyreállítását. Buda követelése azonban süket fülekre talált, a Beszkárt ragaszkodott hely­telen közlekedéspolitikájához, melynek alapja a hurok és rövid reláció. Most már tudják, hogy ez a politika nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A kiadások nem csökkentek, a bevételek nem emelkedtek, el­lenben a hurok a legtöbb forgalmi gócponton, fő- képen a Berlini-téren kerékkötője lett a forgalom sima lebonyolításának. A Beszkárt is belátta a helyzet tarthatatlanságát, legalább erre enged következtetni az a körülmény, hogy a Széli Kál­mán téren hatalmas villamos-pályaudvar tervével foglalkoznak és ezzel egy időben felvetődött az a gondolat is, hogy visszaállítják a közvetlen jára­tokat a Nagykörút és a Széii Kálmán tér között. Buda örömmel üdvözöl minden olyan intéz­kedést, amely javítana elhanyagolt közlekedésén, a közvetlen összeköttetést azonban Óbuda felé is jneg kell teremteni. A Széli Kálmán téri pályaudvar terve még kez­detleges stádiumban van és bizonytalan a közvet­len budai összeköttetés sorsa is. Azonban- már most szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy az új villamos csomópont megépítésével egyide­jűén feltétlenül rendezni kell a Berlini tér közle­kedését is. Bár a Berlini tér a pesti oldaton van, ennek a kérdésnek megoldása mégis elsősorban budai érdek. Buda közönségéé, amelyet ez a hu­rok szakit el a testvérvárostól. A Budai Napló már régebben, a Szent Istyán körúti sínpárok középrehelyezését megelőzően és azzal kapcsolatban is tervet közölt a Berlini tér közlekedésének rendezéséről. A terv, amelyről szakértők is elismerően nyilatkoztak, csak azon szenvedett hajótörést, hogy a Beszkári nem engedett elvéből: a hurok- rendszerből. Ha altikor megvalósítják a Budai Napló elgondo­lásait, úgy ma, Szent István és az Eucharisztia ünnepének küszöbén nem kellene "közlekedési csőd­től rettegnie a közlekedés irányitóinak, amikor sokezer külföldi autó és százezres gyalogostöme­gek fogják megd-uzzasztani a tér amúgy is nagy forgalmát. Dé ha már el is mulasztották a kedvező idő­pontot, legalább a jövő, szempontjából tegyék megfontolás tárgyává a tervei, amely a legrövi­debb idő alatt, a legkisebb költséggel oldaná meg a Berlini-téri közlekedés rendezését. Ugyanakkor pedig lehetőséget adna arra is ,hogy Buda újra közvetlen villamos összeköttetéshez jusson a Nagykörút felé. A terv alapgondolata az, hogy a fővárosnak ezen a rendkívül forgalmas helyén a jármüközle- kedés csak „zsiratoárszerüen" oldható meg, külö­nösen azért, mert a téren nagyon vegyes a forga­lom. Ennek megvalósításához azonban az első fel­tétel, hogy ott, ahol a sínpárok- a tér úttestét ke­resztezik, teljesen megszűnjék a villamosközleke­dés, mert a pályához kötött kocsik akadályozzák leginkább a pályához nem kötött jármüvek for­galmát. Az újpesti vonal sínpárjai a teret nem keresz­tezik és igy ez a hurok egyelőre megmaradna a mai helyén. Megszűnnék ellenben teljesen a nagy­körúti vonal hurokvágánya és a kocsik a Máv. át­járón, Jókai-, Klotild- és Zsitvay Leó utcán át jut­nának ki a Szent István körútra és tovább Budá­ra. A Vilmos császár úti kocsik is befordulnának a Klotild utcába és ugyancsak a Zsitvay Leó utcán át érnék el a Szent István körutat. Ezekben az utcákban — a Jókai-utca kivételével — a jármű- forgalom minimális és igy a villamos nem zavar­ja a közlekedést. A sínpárok viszont csaknem vé­gig le vannak fektetve és némi átalakítások utat) az új vonalvezetésre alkalmassá tehetők. A közönség kényelme szempontjából sem je­lentene az új rendszer hátrányt. Ellenkezőleg, fel-! szabadítaná a teret azoktól a hatalmas utastöme-1 ff éktől, amelyek ma a Nagykörút felöl Budára és ellenkező irányiban átszállni kénytelenek. Termé-1 szetesen életbe kell léptetni azt a korlátozást,1 hogy a Buda felöl érkező utasok jegyei itt csak Újpest felé jogosítanának átszállásra, mig a más irányba utazóknak már a Berlini tér előtt megfele­lő kocsira kellene szállniák. Azonkívül be kell ve­zetni a Mergithid budai hídfőjénél jól bevált „semleges zónát”, olykópen, hogy Buda felé a Zsitvay Leó utca és Szent István körút sarkán, a Nagykörút felé a Nyugati pályaudvar előtt, a Vil­mos császár út felé pedig a Klotild utca és Vilmos császár út találkozásánál lenne a kisszakaszhatár. HÁLÓK, KOMBINÁLT SZOBÁK , HADL ANDORNÁÍ 11 tApíW nrra i FRÉDI OK ffiRPITilS-RIlTflPng UHL/L H1\L/UK1\AL il,, TOROK-UTCA 1, ctitULUK, KAKrl I Ua-oU I OKOK) Köztisztviselöknek5% engedmény! - Részletfizetésre is. A villamosközlekedés ilyinódon való rendezése lehetővé tenné, hogy az úgynevezett „banánszi- get” helyén kialakítandó járdasziget körül megva­lósuljon minden zavaró körülmény nélkül a jár­müvek zsiratoár -forgalma. A gyalogközl-ekedés a Ba-ross-térihez hasonlóan oldható meg, a tér ke­rületén létesített átjárókkal. A Berlini-tér közlekedésének megnyugtató rendezése nemcsak a villamosközlekedés szem­pontjából érinti a budai kerületeket. Budának Új­pest és a Nagykörút felé irányuló egész forgalma ezen -a téren át bonyolódik le, tehát, mint mond­tuk: a Berlini tér közlekedésének rendezése nagy­részt budai érdek is. _____________________ GERÖ SÁNDOR. VO GL és VILLÁNYI TÁNCISKOLÁJA 11. Medve-utca 6.________Telefon: 152-346. A m. kir. Dohányjövedék a szokottnál is kedvesebb meglepetéssel szolgál idén a Nemzetközi Vásár Iátoga;óinak. Forgalom- bahozza jnár a közeli napokban az ünnepi év alkalmából készült új gyártmányait, a Szent István szivarkát és röviddel utána a Rex szivart. Mind a kettő igazi szakembe­rek pompásan sikerült „alkotása“; a leg­nemesebb dohányfaj iák harmonikus keve­réke kerül a dohányzóközönséghez, ragyo­gó kiállításban. Ahhoz képest, amit belső tartalomban és külső kiállításban nyújta­nak, áruk igazán ne.ni magas; a Szent Ist­ván szivarka darabonként 8 fillér, Nikotex minőségben 9 fillér, a Rex- szivar pedig művészi díszítésű kis dobozban, 6 dara­bonként 2 pengőért lterül forgalomba. Milyen volt a régi gellérthegyi búcsú Irta; Mazsáry Béla dr. Buda és Pest népünnepélyeinek harsány örömmel teli, színes, tarka életéből alig maradt valami gyenge visszfény napjainkig. Csak a hús­véthétfői gellérthegyi búcsú és május elsejének budai városmajorbeli és pesti városerdei éjjeli ünneplése őriztek meg a hajdani két testvérváros minden rendű és rangú népének ünnepségeiből egy kis romantikát. A húsvéthétfői gellérthegyi búcsúnak első részletes irodalmi emléke Buda és Pest szabad királyi városok nagyérdemű leírójának, Schanis Ferencnek egyik városleirásában maradt ránk, mégpedig -az 1821-ik évből, . Pestről, mintegy annak dokumentálására, hogy a Duna földrajzi és a különállás városi közigazgatási elválasztása el­lenére a két város mindig elválaszthatatlanul egy város volt a népi élet megnyilvánulásaiban. Schains munkájának „Húsvéthétfő, vagy a Gellérthegyi népünnep” című fejezetét már ismer­tették a Budai Napló hasábjain, úgy, hogy ennek részletes ismertetését mellőzve, nyugodtan végig- surranihatunik a rákövetkező félszázadnak a gellért­hegyi húsvéthétfőről szóló hazai és külföldi iro­dalmi emlékeim Tekusch Ágost „Az idegen Pesten”, Eggcn- öergernél 1833-ban megjelent németnyelvű ide-, genvezető könyvecskéjében idegenforgalmi csáb és csalogató pesti attrakciók közt első helyen a gellérthegyi népünnepet irja le. Nem mulasztja el a kellemest a hasznossál keverni: a gasztronómiát a romantikával, s viszont elegyítve kívánatossá tenni Pest meglátogatását a Husvét idején — ha szép az idő és süt a nap. „Ezen a napon ■— irja — tarka csoportokban keveredik le a vidám sokaság -a frissen sarjadt fűszőnyegre és baráti körben költi el a magával hozott elemózsiát, bőven öblögetve' azt a budai­hegyek szőllőves&zeinek nedűjével.” „A mi Gellérthegyünk e napon az ünnepek királya! Bacchus koronája ékesíti, valamint Ceres kalásza és Olaszhon hűsítő gyümölcsei; itt az if jóság áll táncos karéjba, ott egy kókler ügyeske­dik s igy tovább.” Most száz éve jelent meg a pesti és lipcsei Hartleben kiadásában egy „festői-romantikus em­lékkönyv "Az osztrák monarchia panorámája,, cimen, mely-ben Majláth János gróf, a magyarok történetének németnyelvű írója, szintén német nyelven ir a Gellérthegyről hosszabb fejezetet, melyben többek közt ezeket mondja: „Minden Húsvéthétfőn csak úgy hemperegnek a kirándulók a hegyen. Ezren és ezren huilámzan-ak fel s alá. A messzeségből úgy fest a Gellérthegy, mint egy haigyaboly.” Moshammer .bécsi író dunai utazásairól szóló, 1843-ban megjelent útleírásában a Gellérthegyet ■húsvéthétfőn a becsi Práterrel és Augartennel he­lyezi egy sorba. A következő esztendőben Wilhelm Lichter Berlinben megjelent magyarországi útle­írásában is a pestiek népünnepélyének nevezi a gellérthegyi búcsút, mely felér egy országos vá­sárral. A sátorszegélyezte hosszú utcákon minden­felé árusok vonulnak végig harsány kiabálással, sok kis asztalnál folyik a kocka s más játék. Má­soknál esznek, isznak, stb. Még a legszegényebb is potom pénzért jut egy kis vidámsághoz, oly olcsó a budai bor! Megemlékszik a gellérthegyi búcsúról O. L. B. Wolf 1847-ben és Andreas Dierner 1848-ban megjelent útleírása is. A szabadságháború utáni elnyomatás éveiben :rta Müller Károly, az egyik pest-budai német lap szerkesztője verses németnyelvű útmutatóját, melyben szatiri-kus-humorisztikus bökversekben énekli meg az 1855. évbeli pesti életet s megem- kezik a gellérthegyi húsvéthétfőről is: Am „Oster-Montag” „Geöurdsfeier”, Da tummeln sich die Massen; Das „Eiertitschen", alter Brauch, Die fugend kann's nicht lassen. Ami jó magyarul annyit jelent, hogy az -ak­kori budai és pesti zsenge ifjúságnak a húsvéthét­fői gellérthegyi népünnepen, a tojáskocean-tás, né metiil Eiertitschen, volt a fő szórakozása. Vagyis ketten egy-egy szines tojást egymásra koccantot­tak s "a-kinek a tojása ép maradt, megkapta a be­horpadt tojást. Az esetleg kőkeményre főzött to­jással csalókat természetesen üagyabugyálták. Egy évvel későbben jelent meg több nyelven nagy tudósunknak, Hunfalvi Jánosnak híres mun­kája: Magyarország és Erdély, Rohbeck ma is közismert rajzaival. Már ö is panaszkodik, hogy Magyarországon a népünnepélyek fénye és jelen­tősége erősen megcsappant. „Már a Gellérthegyen sem tolong Húsvéthét­főn — irja — a rnindenrend: emberek ama hem­zsegő solcassága. mint még néhány év előtt. Ezt a gellérthegyi népünnepélyt már 1814-ben leírta a Magyarországon utazó angol Bright Richard." Felsorolásunkat, illetve ismertetésünket Hevesi Lajosnak 1873-ban, tehát egy íéíszázaddal Schams leirása ■ után -megjelent „Budapest és környéke” cimíí könyvének „Népünnepek” fejezetével zárjuk le. „Husvét hétfőjén a Gellérthegy lép előtérbe, i melyen e napot örö-kidöktöl fogva nagy népünne­péllyel szokta megülni a budai la-kósság. Ilyenkor az egész hegy tarkabarka a sok női v.iganótól és *ok mindenféle vigassággal van tele. Egyelőre azonban pár évi-g az öreg Geilért nélkülözni fog­ja a húsvéti öntözést, mert e népmulatságot, a hegy lejtőjének nemrég megkezdett befásitására való tekintetből az idén a hegytövét övező Tabán külvárosába száműzték, hol néhány évig lesz kénytelen magát meghúzni.” Tényleg csak a- nyolcvanas évek elején enged­te meg újból a főváros vezetősége, hogy a hús­véthétfői gellérthegyi búcsút a hegy tetején, a Ci­tadella mögött elterülő réten tartsa meg a már közigazgatásilag is eggyé lett budapesti minden rendű és rangú s korú népség. S azóta is hol na­gyobb, hol kisebb számban vonul fel a főváros la­kossága husvét hétfőjén a Gellérthegyre. De a régi vásáros, látványos, népies, szinte vidékies népünnepélyből már inkább csak egy húsvéthétfői „látványos”, azaz „kilátásos” fővá­rosi séta lett. Hol vásároljunk a pesti Margit-Qidtfönéi Vriáivat-ciRReRet ING SPECIALISTA SCHWaRCzI L ridivat V.. Szén/ Isiván-körut 8, ktliönlegességek Teleton : 127—'703. Könyvet-QT, KÖNYVKEREKEDÉS .wl .^^1 V.j Szent Islyán-körul 6­Az összas magyar és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetet I íz a selyem és Belvárosi nivó, olcsó ár I *—sző vet V. Szí. Jslváu körút 23. I Különlegességeit Visegrádi utcai villamosmegálló SporiáruRat J Gyárfás sport I Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi 11 í ut 19. (Phönix-u. sarok) Telefon: 125-198.11 Kávét Legtöbb minőségben, legolcsibban „COSTARIKAI‘‘ kivé és tea szaküzletben, V., Pozsonyl-ut 3. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents