Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-05-05 / 18. szám
VARUS POLITIK AI, FÜRDŐÜGYI ÉS I JÉGENFORGALMI HETILAP ELÖF ZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VJRAÄG BÉLA SZERKESZTI : LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 150-296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÓbucLou* műiden Május elsején nem költözködtek Óbudán, Nem volt hová: a főváros legrégibb kerülete, a többezeréves város egyik része romokban hever, más része már eltűnt, a. megmaradt rész lakossága, a kereskedő és iparos pedig reménytelenül nézi a pusztaság helyét, ahol nemrég még megrendelői, vevői, fogyasztói laktak. Most nin.es fogyasztó: elfogyott. Sokszor irtunk már Óbuda tragédiájáról. Ve még mindig rifiin eleget. És ha talán százszor meg ezerszer unalmas is: a Budai NaplóM nak kötelessége fennszóval hirdetni: bűn az, ami Óbudán történt, bűn, amelyet — ha még lehetséges — sürgősen^ jó vá kell tenni, hogy megmentsük azt az ezer meg ezer leiket, akiket az elhibázott városrendezési politika tönkretett, elkergetett ősi otthonából. Óbudán is az történt, ami nálunk gyakori jelenség: romboltak, a nélkül, hogy építeni tudtak volna. Az történt, ami a régi Nemzeti Színház és a. Budai Színkör esetében: lerombolták a magyar kultúrának sokévtizedes hajlékait, de újat állítani nem tudtak. De a zeli Színház hajlékot talált egy másik színházi épületben, a Budai Színkör helyett rövidesen felépül a Déryné Játékszín; Óbuda tragédiájára azonban nincs mentség, a katasztrófa borzalmasságát nem enyhíti semmi sem. Nagy nemzeti érték pusztítását jelentette ennek a két színháznak a Lerombolása: de a nemzet legnagyobb és legigaziob értéke mégis az emberi élet meg a polgári munka, amelyet száműztek Óbudáról, amikor lerombolták az Árpád fejedelem útja mentén elterült házak tömegét és a. tervezett óbudai híd fejének környékét. Ha unalmas is, mégse maradhat pusztába kiáltott szó a Budai Napló jajkiáltása. El kell jutnia azokhoz, akik a polgárság ügyeit intézik. m hogy eljut, hogy meghallják az illetékesek, annak már itt van az első bizonysága: Szendy polgármester intézkedésére 124 kislakást épít Óbudán a főváros. Nem sok. Csepp a tengerben„ de mégis valami: kezdet, amelynek — hisszük — folytatása lesz. Budapest legelső polgára gyors alkotómunkával siet a bajbajutott polgárság segítségére, hogy megmentse legalább egy töredékét annak a sok-sok egzisztenciának, amelyet pelyvaként szórt szerteszéjjel a városrendezési láz forgószele. Megnyugtat és megvigasztal bennünket a polgármester intézkedése, ae csak — egy-\ előre. Érezzük a jószándékot, a megértést, azt az emberi szolidaritást, amely a polgármester szivéből árad az önhibájukon kívül szerencsétlenné tett szegényemberek felé, de ezzel az első lépéssel nem merülhet ki a segítés. A megkezdett munkát sürgősen, folytatni kell. Elismerjük, hogy az óbudai híd és a Horthy Miklós híd építése döntően fontos esemény volt a városfejlődés irányítása tekintetében. A két új hídnak meglősz a maga nagy1 nemzetgazdasági és városalapító szerepe. A két híd kijelöli a jövő útjait, irányítja a jövő fejlődését. De ezúttal nem a jövőről, hanem a jelenről van szó. A szomorú, kétségbeejtő jelenről, amely vigasztalan és amelyet meg kell menteni, mert ez a jelen — a jövő. Emberek nélkül, dolgozni és áldozni akaró polgárok nélkül hiába tekintünk a jövőbe: nincs jövő, Ita elpusztul az a polgárság, amely ezt a'várost naggyá, gyönyörűvé tette, ha otthonta Ionná és nincstelenné lett az a tösgyökös budai polgárság, amelynek szorgalma, tehetsége és becsületes munkájo megteremtette Közép- Európa legnagyobb csodáját, — Budapestet, Verescsagirtfiak, a nagy orosz festőnek van egy megrendítő képe: „A Sipka-szorosban minden csendes“. Halott katonák tömege borítja ütközet után a csatateret. Óbudán most minden csendes. De ne legyen az, verje fel a csendet a munka harsány kalapácsolása, az élet ritmikus lármája, melyet sürgősen, minél előbb fel kell támasztani. A budai templomok asz euci>arisszíikus ünnepségek küsszöbén Irta: dorogi Farkas Ákos dr. A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus és .Szent István király halálának 900 éves évfordulója alkalmával hatalmas arányú ünnepségekre készül a székesfőváros. Ezek az ünnepségek a világ minden részéből ezrével fogják 'hozzánk vonzani az idegen népeket, akik azonban nekünk csak nemzetiségüknél fogva idegenek, ünnepi lélekben azonban egyek velünk, mert az „Eucharisztia Est vinculum charitatis“ fenséges gondolatában velünk, magyarokkal valamennyien összeforrnak Az ünnepségek belső megnyilatkozása is természetszerűen főleg az Isten házaiban, a templomokban fog lezajlani. Vessünk egy pillantást ezekre a templomokra és nézzük, hogyan készült a székesfőváros. mint kegyur az ünnepségekre. A székesfővárosnak, mint kegyuruak, a kegyúri jogból fakadó és a templomokkal kapcsolatos kötelezettsége kétirányú: a meglévő kegyúri templomok karban tartása es a szükséghez képest új kegyúri templomok létesítése. E helyen és ez alkalommal különös figyelemmel arra, hogy a „Budai Napló“ számára Írom e -sorokat, azt a munkát kívánom ismertetni, amelyet a kegyur, a székesfőváros az utolsó öt év folyamán e kötelezettségeinek te-| réü a székesfőváros budai oldalán fejtett ki, azt a munkát, amellyel a budai hitélet fejlődését kivánta Isten dicsőségére, a hívek lelki életének biztosítására és ezáltal a székesfőváros javára előmozdítani. A kegyúri templomok karbantartásával kapcsolatban első helyen a Budavári Koronázó Főtemplomról, a Mátyás templomról kell megemlékeznünk. Ez a templom, amely IV. Béla király idejéből származik, .egybelorrt a magyar nemzet történetével. A templom nagy nemzeti jelentőségű események színhelye volt, minden köve egy-egy emlék a múltból. Érthető tehát minden idők vágya, hogy ez a templom hosszú időkön át hirdesse a magyar múltat. A templom mai formáját néhai Schulel: Frigyes építésztől kapta, aki a templom átépítését 1896-ban, a Millennium évében fejezte be. Azóta többször végeztek részleges javítást a templomon, mig 1933-ban a székesfőváros megkezdte a templom radikális restaurálását. Ez évtől kezdve a székesfőváros tetemes összeget áldoz a templom restaurálására, amelynek eredménye a toronysüvegnek, valamint az északnyugati és délnyugati lépcsőtornyoknak és támpilléreknek újjáépítése és a toronytest alapos helyreállítása. A restaurálás munkája még nem fejeződött be, ahhoz még sok áldozatra és munkára van szükség. Ha az anyagi eszközök rendelkezésre fognak állani, a munkát szívesen vállaljuk. A régi idők emlékeit őrzi a legszebb budai barokk templom, a Batthyány-téri Szent Anna templom is. A templom a XVIII. század közepén épült. Az utcarendezés következtében mélyebbre került a templom, s ezért a talajnedvesség miatt mind kívül, mind belül légszigetelést kellett készíteni. A templom belseje! ebben az évben restaurálják s- az eliptikus kupola Kontuly Béla és Molnár C. Pál festőművészek tervei szerint al fresco technikával készül az eucharisztikus gondolat és Szent Anna életéből vett jelenetek megörökítésére. A restaurálás alá került budai templomok egyik nevezetesség-»: a Fő-utcai Szent Flórián templom, amely ezidöszerint a budai görög katholikus egyházközség plébániatemploma. A templom a XVIII. század, .közepén épült és eredetileg kórházi kápolna céljait szolgálta. A Szent Anna templomhoz hasonlóan a Bő-utca feltöltése következtében a templom az utca színvonala alá süllyedt és ezért az 1337 évben Frídrich Lajos műszaki főtanácsos tervei és szabadalma alapján felemeltetett, majd úgy külsőleg, ifiint belsőleg restart rá Itatott. A mennyezetképek Medveczky Jenő festőművész munkáját dicsérik. A restaurálási program során az újlaki Sarlós Boldogasszonyról elnevezett plébániatemplom külsőleg tataroztalott, oldalkijáratct kapott , a szentélyben a padlóburkolat újra készült az oltárlépcsővel együtt. A szószéket és mellékoltárokat újrafestették és aranyozták, a mellékoltárok magánkézben volt festményei pedig helyreállítva ismét visszakerül- t á méltó helyükre. Restaurálás alá került Wälder Gyula mii építész, műegyetemi tanár tervei szerint a sző lőbirtokosok által épített, de az idők folyamán elhanyagolt rózsadombi Veronika-kápolna is. A kápolna a restaurálás során új harang- tornyot és hátsó lépcsőházat kapott, kívülről I helyreállittatott, a belső restaurálási munkák I pedig a befejezéshez közelednek és remélhető, hogy a hívek áldozatkészségéből hamarosan elkészül a kápolna új főoltára is. Ezeken a restaurálási munkálatokon kívül az utolsó öt év folyamán rendbehozatott- a Szentendrei úton lévő Mária-kö kápolna, a Szépvölgyi úti kápolna s elkészült a római fürdői, továbbá a Szent Imre herceg úti kúpot na belső díszfestése is. Ha mindezekhez a munkálatokhoz hozzávesszük azt a sok apró restaurálást, amelyek a tabáni, krisztinavárosi és óbudai templomokban végeztettek, láthatjuk, hogy a székesfőváros híven teljesítette a templomok restaurálására/ kapcsolatos kegyúri kötelezettségen. Amint azt már elöljáróban említettem, a kegyúri jogból származó másik kötelezettség, a szükséghez képest új kegyúri templom létesítése. A székesfőváros kegyúri költségvetésében hosszú évek óta jelentős tételként szerepel a templomépitkezésre előirányzott hitelösszeg. A székesfőváros budai oldalán a hívek ál dozatkészségéből, valamint a zirczi apátság és a székesfőváros, mint kegvur támogatásával az 1937. évben megindult a Szent Imre herceg úti ciszterci római katolikus plébániatemplom felépítése. A plébániateploui. amely barokk stílusban I Wähler Gyula műegyetemi tanár tervei szerint készül, 3000 személy befogadására le-z alkalmas. .Modern szerkezetek es anyagok fel- használásával épül. Az új templom már ott áll a Gellérthegy déli oldalán, az építkezés rövid időn belül teljesen befejező»lik és lehetséges, hogy a templom felszentelése az Eucharisztikus Kongresi- szus ünnepségének egyik nevezetes programpontja lesz. Ezekben ismertetem azt a nagyszabású munkát, amelyet a székesfőváros a budai részen a kegyúri templomok restaurálása és a tempiomépítés terén a legutóbbi évek folyamán végzett. Az ünnepi eseményekre idesereglő idegenek előtt büszke önérzettel tekinthetünk templomainkra, mert azok hirdetői a magyar nép Istenbe vetett hitének és a székesfőváros áldozatos munkásságának. 124 kislakást épít a főváros Óbudán a hontalanná tett kispolgárság megsegítésére Horony-Palfi Aurél tanácsnok nyilatkozata az óbudai szociális építkezésről Számos alkalommal elpanaszoltuk a Budai Naplóban, hogy a Víziváros és Óbuda újjáépítése folytán a budai őslakosság kispolgári része hontalanná vált és követelte, hogy a hatóság sürgős építkezéssel segítsen a bajbajutott városrészeken. A Tabán lebontása kezdte meg a sort, folytatódott a kicsiny, ósdi házak lerombolása a II. kerületben, most pedig Óbudán meg Újlakon kergeti világgá a törzsökös polgárságot a romboló csákány. Az a kispolgári réteg, amely a lassan- kint eltünedező földszintes házakban lakott, nenj tudja megfizetni az új „összkomfortos" bérpaloták házbéreit, kiszorul eddigi otthonából és a környékre költözködik, hogy ott próbáljon új fészket verni, holott a szive visszahívja Budára, Óbudára. A főváros most segíteni akar ezen a bajon. Beszélgettünk Horony-Pálfi Aurél dr. tanácsnokkal, a főváros szociálpolitikai ügyosztályának vezetőjével, aki érdekesen nyilakozott a polgármesteri előterjesztésről; 124 kislakás építéséről Óbudán. Horony-Pálfi tanácsnok a következőket mondta a Budai Napló munkatársának a tervezett kis- lákásépitésről: — Nagy a hiány kislakásokban az egész főváros területén, de különösen nagy Óbudán, ahol a közelmúltban történt és a jövőben még folytatandó lebontások következtében nagy területek maradtak megfelelő bérű kislakások nélkül. Tekintve, hogy az anyagi kockázatot kerülő magántőke részéről a kétségtelenül csekélyebb jövedelmezőséget jelentő kislakások epitesére a közeljövőben nincs kilátás, a főváros nem zárkózhatott el az elöl a közérdekű feladat elől, hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközök keretén belül a most már aggasztóvá vált kislakáshiany enyhítésében hathatós kezdeményező szerepet vállaljon. — Éppen ezért, — mondta Horony-Pálfi tanácsnok — addig is, mig a főváros egész területére kiterjedő és esetleg több évre felosztott kislak ásépitésd program megfelelő előkészítést nyer. a III. kerületben legsürgősebbnek mutatkozó kis- lakásépitkezésre javaslatot terjesztettem elő. Ebben arra kérem az önkormányzati képviseletet, határozza el, hogy a III. kerületben az ott ezidöszerint rendelkezésre álló egyetlen fővárosi telek felhasználásával a 18.135/5. hrsz. teleknek a tervezett Szél utca és a nyitandó Névtelen utca sarkán lévő mintegy 1480 négyszögöl kiterjedésű részén 580.000 P. építési költség keretén belül 108 drb. szobkanyhás, 8 drb szoba-konyha, hálófülkés és 8 drb kétszobás lakás, összesen tehát 124 drb. lakás építtessék. — Az építendő kislakások, a telek adottságának megfelelően „U” alakban, háromemeletes alápincézett épületekben, függő folyosós rendszerrel készülnek. Az erre vonatkozó tervek szerint egy kislakás áll: egy 18 négyzetméter alapterületű szobából, cca 8 négyzetméter alapterületű konyhából, amelyekhez előszoba, kamra W. C. padlás és pincerekesz járul. Az „U” alakú épület két szárnyában lesz egy-egy lépcsőhöz, melyekkel kapcsolatban a félemeleti magasságban vetkőző-
