Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-08-12 / 31-32. szám

EM VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I 502 96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Budán a főváros lakosságának csak 23'5 százaléka él, mégis az uj építkezések 54 százaléka Budára esik Buda fejlődése a statisztika tükrében ívűit István ünnepe Évről évre színesedik, növekszik„ szé­pül dicső István kiráyunk szent ünne­pé. Már régen kinőtt Szent István napja az egyházi ünnepek közül és az egyetemes magyarság ünnepévé ma­gasztosult, mintahogy az országalápitó nagy király műve, az európai Magyar- ország, fajra, felekezetre és nemzetiség­re való tekintet nélkül, mindenkinek hazája, aki a Tisza-Duna táján él. Az idei Szent István-hét ünnepélyei­nek programja örvendetes haladást je­lent főképen a művészi színvonal emel­kedése folytán. Az ök öt sütés, lepény- evés&s régi műsorok helyét gyönyörű hangversenyek foglalják el, az Idegen- forgalmi Hivatal és a főváros vátosgaz­dasági ügyosztálya legnagyobb művészei­nek egész sorát állította munkába, hogy az ünnepi napokat méltóvá tegye az or­szágalapító nagy király emlékéhez. Mert ha áz egész magyaió nép ünnepe is Szent István napja, ez még nem jelenti azt, hogy Budapest ne a magyarság kultúrá­jának legjavát vonultassa fel ezen az ünnepen, nem jelenti azt, hogy a Szent Isván-hetet „népünnepé“ kell degradál­ni. A dicső, szent király Európát csinált az ázsiai magyarságból, emlékét tehát akkor szolgáljuk híven, ha az ö szelle­mében igazi Európát, a szellem és mű­vészet legjavát, a magyar tehetség min­den ragyogását állítjuk az ünnepi mű­sorba. A Gyöngyös Bokréta mellett, amely a magyar népművészei dóága gyöngyeit tárja az ideérkező külföldiek elé, meg kell mutatni, hogy a magyarság művé­szete nemcsak népi vonatkozásban ere­deti és monumentális. fatu is> vázas­1940-ben a világ nagyvárosainak ve­zetői Budapesten találkoznak. Nem véletlen az, hogy abban a nagy versenyben, amely a politikától mente­sen is folyik a világ, népei között, szel­lemi és testi erőpróbákon ez a megcson­kított kis ország, jóval területének és népességének arányszámát meghaladóan kerül állandóan az élre. Meg kell azon­ban azt is mondani, hogy e sikerek oroszlánrészét a váóosok és elsősorban Budapest vívja ki. Néha halkabban, többnyire azonban tulhangosan igyekeznek azok, akiknek apró érdekük úgy kívánja, kiélezni az ellentéteket a falu és a város között, de legritkábban teszi ezt a város. Itt tud­ják, hogy a gyökér a falu és soha nem kicsiny lik le ennek hatásait a törzs és a lombozat fejlődésére. Annál több kísér­let történik azonban másoldalról, hogy erkölcsi és anyagi erejében meggyengít­sék a fővárost. Hogy ez nem sikerül, an­nak köszönhető, hogy hivatástudattal és türelemmel megáldott kezek intézik a főváros sorsát. Milyen jól intézik, en­nek beszédes bizonyságai ismét szapo­rodtak eggyel. A világ, városainak buda­pesti naggyülése talán megtanítja azo­kat, akiknek ezt jó lenne már megta­nulni, hogy Budapest jól csinálja a dol­gát. Kár a kerékkötésért. A közelmúlt napokban jelent meg a székesfővárosi statisztikai hivatal 1957. évi Zsebkönyve, amely a főváros gazda­sági és társadalmi életének ismét számos mozzanatát tárja fel értékes adataival. A statisztikai hivatal kiváló igazgatója-, dr. Illyefalvy /. Lajos éber gondossággal figyeli Budapest életét és megragad min­den alkalmat arra; hogy a főváros fej­lődésének új adatait minél szélesebb kör­ben ismertesse. A mindentudó kis zsebkönyvben meg­elevenedik az ezerarcú főváros minden vonatkozása. Szerkesztője előrelátóan gondoskodott arról, hogy a fontosabb vonatkozású adatközlések, Budapest köz- igazgatási kerületei szerint részletezve, ugyancsak rendelkezésre álljanak aíz ér­deklődő nagyközönségnek, ami által a kerületek egymásközti, valamint Budá­nak és Pestnek párhuzamos fejlődése megfigyelhető. Buda és Pest statisztikai adatainak szembeállítása mindenekelőtt a népesség számának fejlődésével vonja magára a figyelmet. A főváros népessége 1935-ben 1,060.431' lelket számolt, amiből Budára 249.052 fő esett, azaz a főváros lakosságának kevés hijján. negyedrésze: 23.5%. De éppen a legújabb idők fejle­ményei arrai engednek következtetni, hogy Buda népességének ereje állandóan növekszik. 1910 óta a népszám. Budán 20.591 lélekkel gyarapodott. Ennél az aibszolut értékű számnál sokkal többet mondanak azonban azok a százalékos viszonyszámok, melyek a budai lakosság számát a főváros lakos­ságának arányában fejezik ki. A zseb­könyv idevonatkozó adatai szerint 1900- ban Budapest lakosságának csák 16.7%-a lakott Budán, 1935-ben már majdnem egynegyedóésze. A budai népesség lét­száma tehát jóval gyorsabb ütemben nö­vekszik, mint a pesti oldal lakosságáé. Nincs ebben semmi csodálni való. Ter­mészetes, hogy a lakosság szívesen telep­szik meg a kieis fekvésű, jobb levegőjű budai városrészeken, mint a zsúfolt pesti oldalon, ahol a gyártelepek nagy száma is rontja a levegőt. Buda: erdős, levelgős hegyvidéke idevonzza a lakosságot, első­sorban a tehetősebb polgárokat akik kö­zül mind többen cserélik fel bérelt laká­sukat budai családi házzal, s otthonukat lehetőség szerint ritkábban lakott vidé­ken építik fel. A budai villanegyedek, a kis, néhány szobás családi házak azt eredményezik, hogy a budai oldal népsűrűsége jóval kisebb, mint a pesti oldalé. Budapest jobboldalán 1 hektárnyi területre csupán 25 lakó esett 1935-ben, ugyánakkor a tö­mören lakott balparton a népsűrűség 94-et jelzett. A pesti oldalon épült bér- kaszárnyák tömött soriad okozzák ezt a tömörülést; van olyan kerület, ahol 1 hektárnyi területre — a km 2 századré­szére 552 pesti lakos esik, s még a ke- vésbbé beépült X. kerületben is 20 főt teát ki a népsűrűség. Budán ezzel szem­ben a legzsúfoltabb II. kerületben a jel­zett területegységéé csupán 67 lakos esett a legritkábban lakott III. kerületben pe­dig csak 18. Ezek a számok világosan rámutatnak az okokra, melyek Pest la­kosságát mágikus erővel vonzzák Buda felé. A jelekből Ítélve ez a vándorlási mozgalom a jövőben emelkedni fog, Buda gazdasági erejét továbbra is gyarapítva. A budai olual gyorsütemű fejlődésé­nek másik bizonyságát az épitkezési te­vékenység alakulásában találjuk. Buda­pesten évenkint nagyjából 1000 lakóhá­zát építenek ,s ezeknek nagyobbik felét a budai oldalon, jóllehet Buda és Pest népszáma után a több épületet Pesten várnók. 1936-ban az újonnan emelt 994 lakóház közül 536 épült Budán, vagy­is az uj épületkomplexumnak 54%-a. Ez az arányszám már mindént megmon­dott: Budapest összes lakosságának ne­gyedrésze budai, az újonnan épülő házak nagyobbik felét mégis a Duna- jobbpartján emelik, s létesítelek újabb néptömegek részére letelepedési lehető­séget. A budai odalon mindenesetre job­bak az építkezési viszonyok, több a még szabadon álló s a körülményekhez ké­pest olcsón megszerezhető tellek, s az . éríttetők is úgy látszik szivesen válasz­tanak a budai oldalon uj lakóhelyet, mint Peisten, ahol csak a városhatár felé, Kőbányán és Zuglóban állanak még ren­delkezésre nagyobb épitkezési területek. Különösen a KI. kerületet, a Lágymá­nyost favorizálják az építtetők„ az új házak nagyrésze itt épül. Az 1936-ban épült 536 uj budai épület közül 217-et emeltek ai XI. kerületben, 111-et a ked­vező építkezési viszonyairól szintén jól ismert III. kerületben, 106-ot a 11., 102-t pedig az I. kerületben. Lágymányos va­lóban Budapest hatalmas iramban fejlő­dő területe. A budai kerületek közül itt épül immár évek óta a legtöbb uj lakó­ház, amelyeknek majd mindegyike a mo­dern kor követelményeinek is megfelel. A kerület belső, a Duna felé eső részén a gyönyörű új bérpaloták, a külső vi­déken pedig a földszintes családi házak és villák szaporodnak gombamódra. Az új Duniahíd az építkezési tevékenység­nek ezt az élénkségét a közeljövőben még csak fokozni fogja, mlelrt a közlekedési viszonyok javulása1 a letelepedési viszo­nyokat mindenkor elősegítette. A budai kerületek is iszépen épülnek, 1936-ban mindegyikben száznál több uj épületet emeltek, ugyanakkor a pesti ol­dalon csak az egyetlen XIY. kerületben folvt nagyobbaránvú építkezés, ahol 278 új lakóház épült fel, míg a többi pesti A székesfőváros fejlődése végre észak-nyu­gati irányit vett, ési útba ejtette Óbudát. A többszáz esztendős földszintes házak Csipkeró­zsika álmának úgylátszik vége, s az újra épülő Bécsi út hosszában, a Duna-híd pedig kereszt­ben úgy szántja fiel a régi utcákat, hogy egy év múlva a romantikus Óbudából kő kövön nem miarad. Az új Dunapart emeletes palotái világvárosi stílust fognak diktálni Óbuda köz­hatóságaira és polgáraira egyformán. Előbb-utóbb a figyelem középpontjába fog kerülni Óbuda egyik legmodernebb, s kívülről mindenesetre máris világvárosi színvonalú in­tézménye, a Margit-kórház, mely a benne fo­lyó orvosi szellemi munka révén máris világ­hírű, bár azt is megengedjük, hogy a környék­beli Óbuda lakói tudnak erről a legkevesebbet, —■ mint laihogy az így szokott) történni miná- luink. Óbuda közegészségügyi statisztikájából legfeljebb az köztudomású, hogy a Ma'rgit-kór­kerületekben az épületek szaporulata az 50-es számot sémi értei el. Az élénk épitkezési tevékenység je­lentékenyen növeli Budapest épületállo­mányát. 1930-ban Budapesten 25.868 épületről számolt be a statisztika, 1935- re ez a szám ez a szám már 301317-re nőt fel; 5 év alatt tehát 4.449 épülettel volt több. Az épületeknek nagyobbik fe­le a Duna jobbpártján épült, az 5 év alatt 2.330 épület, s az 1930. évi 10.383 budai épület száma 1935-óe 12.713-ra szaporodott. Érdekes az épületek magasságuk sze­rint való megoszlása, Budán aránylag jóval több az alacsony, földszintes és egyemeletes ház, mint Pesten: a budai házak 63 százaléka földszintes, 22 száza­léka 1 emeletes, viszont Pesten az ösz- szes házak 52 százaléka földszintes, 13 százaléka egyemeletes. A 2 és többeme­letes épületek ^tekintetében a pesti ol­dal nagy előnyben van. Épületeinek 35 százaléka, a budai épületeknek pedig csak 15 százaléka volt két vagy több emeletes, ami meg is felel a Duna két partja különböző települési viszonyai­nak. A budai kerületek belső, a Duná­hoz közel fekvő területén gyakoriak a nagy házak, a külső területeket azonban az alacsony, villaszerű épületek ural­ják. Ennek következménye azután, hogy Budán a négy- vagy többemeletes há­zak száma ai félielzetmél alig valamivel több: 525, a pesti oldalon pedig a nagy bérházak száma 1.673 volt 1935-ben. A lakások számának Buda és Pest szerint való megoszlása különböző arányt mutat. Budapesten 1935-ben 268.125 lakáig volt, amiből csak 66.465 volt budai, aiz összes lakásoknak mint­egy negyedrésze. Jellemző, hogy a bu­dai lakások közül mintegy 16 ezret a tulajdonos maga használ, a többit — több, mint 50 ezer lakást — bérbeadja, s a házadó kivetési lajstrom szerint ezen bérlakások nyers házbérjövtedelme évi 40,500.000 pengői tesz ki. A (pesti oldalon a1 bérlakások száma összehason­líthatatlanul több, mintegy 163 ezer, s tulajdonosaiknak a nyers házbérjövede­lem évi 130 millió pengő körüli összeget hoz. házból aránylag a legtöbb beteg távozik egész­ségesem) és a halálesetek qi legnagyobb ritka­ságok közé tartoznak^ Végeredmény ben egy kórháztól ez a legtöbb, amit kívánni) lehet, de e fölött mégse lehlet napirenddé térni azzal az egyszerű magyarázattal, hölgy ezt alighanem Óbuda jó levegője teszi. Az óbudai Margit-kőrháznak kitömő orvosai vannak, akik Búd György doktor szellemi ve­zetése alatt olyan sebészeti újításokat vezettek be, — melyek a halálozási statisztikát a legna­gyobb mértékben llenyomják, — amiket a nagy nyugati klinikák is átvettek és bevezettek, de alkalmazzák ezeket Ausztráliától kezdve Dél- amerikáig és Londontól Fokvárosig is. A kór­ház kis műtőjében gyakori vendég a tanulmá­nyozó oxfordi és chikágói egyetemi tanár. Ar­ra, hogy a) kórház falai között a rákkutatásnak új és ismeretlen területein is folyik a munka, egyelőre még csak a német szaklapok figyeltek Ki kell bővíteni, világvárosi színvonalra emelni a Margit-kórházat \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents