Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-22 / 16. szám

■ i937._äpriiu 22 ___________________________ Budai Napló 3 Meg indult a keleti mohamedánság idegenforgalma Magyarország felé Muzulmánok zarándoklata Gül Baba budai sírjához lflost Uetven éve a boldog mackót nenvzet is Uocoháxásca lUsizütt A mai zűrzavaros időkben kétszeresen is érdekes, visszaemlékezni hét évtized távlatá­ba. A nemzet és uralkodó közöiJt most heítven éve Deák Ferenc bölcsessége megteremtette azt a hidat, amelyen elindulhatott a sokat szenvedett ország történelmének egyik legvi­rágzóbb korszaka felé, A világ most az angol koronázási ünnep­ségeik! felé fordul. Hetven éve, 1867. áprilisá­ban az akkori lapok a magyár koronázási ün­nepségek előkészületeivel vannak tele. Talán item lesz érdektelen, ha nyomon követjük nz akkori eseményeket. 1867. áprilisában az uralkodó pár Budán van, a nemzet vezetői pedig készülnek a nagy ünnepségre. Olvassuk: „A Koronázás ügyében a múlt héten több értekezletet tartottak a magyar mágnások Pes­ten. A magyar korona, miután kijavítása be- fejeztetett, a koronaőrök jelenlétében ismét szokott helyére elzáratott.” Másik hir: „A koronázási ünnepélyt hir szerint idegen fejedelmek1 fogják jelenlétükkel emelni. Mond­ják, hogy Károly romániai és Mihály szerb fejedelem jelen lesznek és minden külhatal- másság rendkívüli követ által fogja magát képvisteltetni. A koronázási nap 'előestéjén, valamint a következő este a testvérfővárosok ünnepélyesen ki lesznek világítva, nagyszerű fáklyás menet lesz, amelyen a fővárosi da- lardáko kivül vidéki dalárdák is közre fognak működni, a második este pedig nagyszerű tű­zijáték lesz a Dunán. Mindhárom napon át Budán és Pesten népünnepélyeket és a szín­házak pedig ingyen előadásokat rendeznek. Ma­gyarország összes helyiségei képviselve lesznek a koronázási ünnepélyen. A roppant számú nép­tömeg befogadására Budán és Pesten fasáto­rokat fognak felállítani” Mig a sajtó és közvélemény lázasan fog­lalkozik a koronázási előkészületeivel, az ural­kodó Gödöllőn vadászik, Andrássy Gyula gról, Lónyay Menyhért gróf, Ivánka Imre képviselő és három segédtisztje társaságában. Megírják, az akkori lajiok, hogy a vadászat alatt havas eső esett, de nem zavarta az előlklelő nimró- dokati 33 szalonka esett, ebből 12-t őfelsége lőtt. Andrássy Gyula egy duplázással 2 rókát ejtett el. A ..Vadász és Verseny Újság” pedig boldogan állapítja meg, hogy évszázadok múltak el, mióta a magyar király, magyar hí­vei körében, magyar földön vadászott; száza­doknak kellett a vadászatkedvelő Zsigmond és Mátyás kora óta eltelni, míg ez eset újra elő­fordult-” / • Nagy események voltak ezek a nemzet éle­tében. Az öröm, a reménykedés, a boldog fel­támadás éve volt 1867. Mái szemszögből nézve, vagy az angol koronázási ünnepségek mére­teivel összehasonlítva természetesen kicsinyek­nek látszik a Programm, jelentéktelennek, hogy úgy mondjuk „vidékiesnek”. De gyönyörűvé tette ezt az esztendőt a nemzeti lelkesedés, melynek lobogó lángja az egekig csapkodott 1867-ben. Mai vigasztalan állapotunkban, nemzeti bi- zonytalanságunkbán, sokszorosan jólesik a visszatekintés a magyar népnek erre a legbol­dogabb esztendejére. Épen ezért nyomon fog­juk követni az akkori eseményeket és időn- kint beszámolunk mindarról, amit az egykori krónikások kitörő örömmel jegyeztek fel a koronázási ünnep előkészületeiről és miagáról a szép ünnepségről. Hadd melegedjünk a het­ven év előltfi boldog és nagy Magyarország füzénél, hadd vigasztaljon bennünket, hogy volt másképen is. mint ma van, 1937-ben és lesz is még másképpen. Extra szabású R A G L Á N pengő havi részletre BÁNKI URISZQBÚNÁL, II . FÖ-UTCK 83. Sí. Sajtó ördöge garázdálkodott .megint a Bu­dai Napló április 8-i számában a 3-ik oldalon, az első hasáb 11-ik sorában (alulról számítva) a „Nem állom meg szó nélkül” cikkben, ahol Karsztvíz helyett Keresztvizeitl szed- tejkl. A szöveg helyesen így hangzik: „a dolo­mitnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy alul, a Duna mentén, épen ott, ahol megakar- juk fogni, a Karsz'viz nívója alatt a Karszt­vizeik! erősen morzsal'ékos, sok helyen való­ságos dolomithomok...” SZÓRAKOZZUNK BÚDON Az. ÖREG DIÓFÁBAN ismét a régi fó idők Hangulata GUNPEL GELLÉRT-ÉTTERMÉBEM Rdcz Zsiga muzsikul DÍffllJCffT Smán 16-Virág e*yätt«. II UC/LII/^3111 Doby Jacl, a Király Síin | ^ ^ & É H A. Z B /i N ház művésznője felléptével' jj ZSIQNOND KAVÉHÁZÉTTEREH II.. KELETI KÁROLY-OTCA *. minden este tánc _________ Rég i Buda-Kávéház Reggeli és uzsonnakávéie II.f Fő- U T C A 19 SZÁM mindc0 »u*nYl Elégít Néhai Viraág Béla kezdeményezte a Budai Nap­ló révén azt a nagyarányú akciót, amelynek vég" célja: Budának az izlám \kultúrális fellegvárává Didó kiépítése és Mekka mellett második fő-zarán­dokhellyé leendő deklarálása. ‘Ennek eszközei voltak: a mohamedán világ fi- gyeimének ismételt felkeltése Buda (az ősi szent Budun) iránt, a Gül-Baba mecset megépítése és egy hatalmas izlám-főiskola felállítása, ahol az európai fővárosokat ezrével látogató s ott tanul­mányaikat folytató mohamedán ifjúság tömegei Budára összpontosíttatnának g a mi isko’áinkban szereznék meg szakképzettségüket. Viraág Béla lát­noki szeme meglátta ennek a kérdésnek óriási horderejét a magyarság létérdekének szempontjá­ból, nagy politikai, kulturális, tudományos, tech­nikai, irodalmi, külpolitikai, ősiségi, történeti, gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi vonat kozásban. Husszein Hilmi budai nagymufti albániai, Szí­riái, palesztínaí, egyptomi, arábiai és indiai múlt évi propagandaútja, amelyhez egyetlen hivata'os idegenforgalmi szervünk és hivatalos intézményünk hozzá nem járult, határozott eredménnyel járt. Gyűjtései nagy összegeket eredményeztek, az ősz- szegeket a pánizlamista kongresszus genfi irodája kezeli, de addig nem adják ki, amig az iz'ámot, (melyet nálunk az 1916-os törvény bevett feleke­zetiek minősit) úgy kezelik hivatalosan, mintha nem is létezne s csak egypár úrnak kedvtelésére lenne itt mohamedánság és budai nagymufti, a főpapjuk. Azért a ke’eti mohamedán nagyurak mégis csak jönnek Budára zarándokolni s az idegenforgalom­nak nagy haszna van belőlük, de azért óvatosan folyik tovább a hallgatás, mintha itt nem létezne izlám. Szomorú struccpolitika, aminek az ország issza meg a levét. Csütörtökön érkezett hozzánk a távoli, de ne­künk magyaroknak nem idegen Indiától, Mohám­Az Atlila-utca és a Műkő-utca sarkán állott a finomművű kis budai Ház, — a Brunswick grófok egykori háza, me'yen feketemárvány emléktábla mondta el, hogy ott, abban a régi budai Házban alapította meg, mintegy száz esztendővel ezelőtt, Brunswick Terézia grófnő az e'ső magyar gyer­mekóvóházat, — a ,-Hortus Angelorum“-ot, az Angyalkák kertjét. Gyermekkert, ez az, amit ké­sőbb óvoda néven neveztek. A grófnő volt Beethoven szerelme. Van egy elmé'et, mely a „die unsterbliche Geliebte”, Beet- hovan halhatatlan Szerelme kérdésében azt vallja, hogy ez az olasz grófnő, Giuliet'.a volt, Therézia grófnő viszont vigasztalója lett volna a keserűlel­kű grófnőnek. Bárhogyan áll a dolog, - Beethovent mély le'ki kapcsolatok fűzték a Brunswick-csa'ádhoz és Therézia grófnőhöz. Túl ezen a históriás emléken, a most lebontásra kerülő régi Ház nemcsak budai magyar pedagógiatörténeti emlék volt, hanem egé­szen egyszerűen régi budai Ház volt. Budai Ház, mely elválaszathatatlamP odatartozott a Vérmező és Buda ama régi képéhez, me'ybe mi, régi bu­daiak beleszülettünk. Ez a régi kép most e'lüiiik. Márai Sándor- — kitűnő iró Angyalkert című írásában irt a minap a régi Brunswick Házról. Diákköri em’ékei fűződ­nek a Házhoz, melyben a világháború alatt lakott 1917-ben. De milyenek azoknak az emlékei, akik­nek számára ez a: ház gyermekkori emléket jelent? Bizonyos, hogy ez a régi Ház menthetetlen volt. Senkit ne érjen vád azért, mert lebontották. Semmi és senki nem halhatatlan s igy a régi budai házak sem azok. Amit velük eltemetünk, ai néni' a Ház, hanem magunk vagyunK azok, akik halódó ifjúságunk emlékeit temetjük egy-egy le­bontott régi Budai Ház törmelékei alá. Ruslcin Írja „Velejnce Jtövei“-ről, hogy azok márvány gótikája túléli az embereket, a büszke Nobile-kat, kik azokat építtették és a Maestro-kat, A lassanként el-eltűnő rtlgi vízivárosi házak helyén modern paloták * épülnek, amelyekben a vízivárosi iparosok és kereskedők a nagy lakbé­reket megfizetni nem tudják. Az érdekelt iparos és kereskedők kérték a főváros vezetőségét, hogy építsen a részükre kisebb lakásokból álló városi bérházat a Vízivárosban, ahol a fővárosnak több telekkomplexuma is van. A főváros vezetősége, tekintve, hogy erre költségvetési fedezet nincsen, a tervet mgvalósílhatónak nem találta. Az érdekelt {páros és kereskedőlársadalom most azzal a tervvel foglalkozik, hogy szövetke­zeti alapon épít egy-kiét bérházat, esetleg három társashfizat, amelyekben a tagok igényeiknek meg­felelő modern öröklakást kapnának. Az örök’akás- tipus, különösen Budán, már régen kialakult, azonban abban eddig kizárólag köztisztviselők vettek részt. A már kialakult öröklakásépítési rendszer mellett azonban nincsen akadálya an­nak, hogy biztos egzisztenciával bíró iparos vagy kereskedő is részt vehessen abban. med Habimullah Khán, Mohammed Ullah Nuvab Zaulkader. a hajderabadi nizám igazságügyminisz­tere nagy kísérettel és pénteken (16-án) elzarándo­kolt Gül Baba tudná sírjához. Ott sokáig imádko­zott s elvégezte a zarándoklatokon előírt szertar­tásokat. . Husszein Hilmi budai nagymufti és a főváros részéről Medriczky Andor dr. tanácsi fogalmazó kalauzolták. Hogy a skandalózusan elhanyagolt sir és kör­nyéke nem voltak lélekemelő hatással erre a mo­hamedán nagyurra, aki India leghatalmasabb ki­rályát képviseli Londonban az angol királykoroná­záson, az elképzelhető. Majdnem tíz éve harcol a Budai Napló az el­len a nemtörődömség és idegenforgalmi közöny ellen, ami a magyar-izlám kapcsolatok kérdésében mutatkozik, de sajnos, egyes idegenforgalmi urak jól beágyazott helyeiken teljesen hozzáférhetetle­nek és több kárt csiná'nak ezzel az országnak, a fővárosnak és főleg Budának, mint amennyit a tőlünk Olasz-, Francia-, Németországokba s Au­sztriába irányított idegenforgalom jövedelmez, A magyar-mohamedán klltúrkomitéhez, ma­gyar-keleti muzulmán idegenforgalmi bizottsághoz és a budai nagymufti hivatalához számtalan levél érkezik a Keletről, amelyben az ottani előkelősé­gek jelzik, hogy rövidesen Budára jönnek, hacsak átutazóban is, hogy Gül Baba sírját meglátogassák és az izlám ősi fellegvárát: a szent Budát, egyko­ron nagyszu'tán-kalifák, seik ül izlámok és dervis- rendfőnökök rezidenciáját, meglássák. Nincsen azonban muzulmán rítusnak megfelelő -szállodánk, vendéglőnk, kávéházunk, arabul tudó idegenvezetőnk és arab nyelvű útmutatónk. Pedig mindez né'külözhetetlen. A muzulmánok magyar főpapjától végtére is nem lehet követelni, hogy talán baksis-ért kalauzoljon minden hittestvért, a hasznot pedig azok vágják zsebre, akik lemoso­lyogják az izlámot ? L. Z. akik azokat építették. Ruskin téved: a Ház csak nemes márvány, esetleg csak silány, nemtelen tégla és vakolat, mint a most meghaló Brunswick- ház. A régi l\ázak lelkét azoknak a lelke adja meg, akiknek kis rövid élete a Házhoz fűződött. És azoknak a lelke, akik lelkűket egy-egy régi Házhoz kötötték. Fétis a régi Ház, benne életünket reméljük, önmagunkra emlékezünk köveiken át és önmagun­kat temetjük velük ama boldog hitben, hogy örökké. élünk, mint emlékeink, melyeket valamely ócska tégla jelent. Az a budai nemzedék, melynek számára vala­mit jelentett ez a régi Ház, már elmúlt, vagy fé- ligmúlt nemzedék. Eltűnik, mire az utolsó régi budai Ház is eltűnik. Ez a világ sora. A Tavasz ott sugárzik az uj Buda fölött, azon­ban még ez a ravasz, kozmikus, meteorológiai és növényéit, mondjuk lírai tünemény is. me­lyet költők és egyéb Ifjak és Örökifjak a regényes „Tavasz” szóval neveznek, még ez is az uj Ifjakra mosolyog. Uj házakra mosolyog, a vénekre fittyet hány és őket balga Illúziókkal csalogatja. Ravasz a Tavasz!. Mégis, bár ez minid bizonyára igaz, őrizzük meg a szép Ház régi emléktábláját. Két fiatal budai építész, Dénes és Erős urak minden uj pest­budai házra, melyet építenek, odateszik a régi, lebontott Ház házjegyeit. Házjegy: az egykori Házak cégére. Tegyük rá a Brunswick Házra a régi emléktáblát és Beethoven arcéles dombormű- vét egy uj tábla kíséretében Házjegyül. öregek, akik a maguk elmúlására gondolnak, így megvígasztalódnak és a városlörténeti Stilus, a Vieux Buda, az Old Buda is Stílust nyer. Viszont: Beethoven hangjai túlélik a tótok csákánya nyomán porbaomló Régi Házat. A Ház meghal, Beethoven és Therézia halhatatlanok. Bevilaqua Borsody Béla. idegenszerü, aminek főoka az, hogy a múltban egyes lelki smeret en vá'la közök érzékenye i meg­károsították a jóhiszemű közönségei és visszaél­tek annak bizalmával. Ma már ezen a jelenségen részben túl vagyunk, bár még mindig ajánlatos jól i informálódni 'az öröklakást épitő vállalat iránt, amelytől öröklakást vásárolnánk. Kétségte­lenül nagy az előnye az öröklakásnak a bérlakás­sal szemben, ha figyelembe vesszük, hogy egy kétszobás, összkomfortos, közepes kivitelű lakás bére ma átlagosan 1200 pengő évente, ugyanak­kor 15—16.000 pengőért egy kétszoba-hallos mo­dern öröklakást lehet ma venni. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt a lakbérrel mindenki öröklakást vehet, amely az utódokra is átruházható és ma­radandó érték. Valójában tehát ez takarékbetét, amely értékálló ingatlan (megszerzésire vezet, azonkívül mindenki a saját tulajdonában lakik, örömünket fejezzük ki azon, hogy a budai iparosok és kereskedők körében ilyen életrevaló ^HHiiHiiiiiiiniiiiniiiinniiiiiiiiiiiniiHiiiiiiiiiinniiiiniiiiinnuiiinininniinininniiiimiimim^ | Életét| nyugalmát, vagyonát j B védi a fó drótkerítés I 1 készíti ; | HÜTTER és SGHRANTZ R.T. | 1 Budapest, X., Gyömrői-ut 80. j VÁROSI MINTA RAKTÁR: | VI., Vilmos császár ut 63. sz. | ^iiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiinimiiiiuiimiimiiiiiiiiimimiiiiiRiininiininiiiimmiiiiiffi mozgalom indult el, amely a vízivárosi lakásprob­lémákat lesz hivatva megoldani. Értesülésünk sze­rint az érdekelt iparosok és kereskedők a napok­ban értekezletet tartanak ez ügyben. A részletes ismertetésre az öröklakástulajdonosok egyesülete vezetőségét kérték fel. , Antal,a bualtéfui lovag, támad Éber Antal ellensége minden köz­üzemnek, ennélfogva az Élelmiszerüzem­re is haragszik. Ezt nem lehet kifogásol »• ni, mindaddig, amíg ez a harc elvi alapon folyik, hiszen Éber elnöke a Kereskedel­mi és Iparkamarának, tehát kötelessége is a magánipar védelme. Éber azonban sokkal temperament iz­mosabb, sokkal indulatosabb, semhogy meg tudna maradni az elvi küzdelem jogos talaján. Eszközeiben nem valami válogatós, dum-dum lövedékekkel is har­col, ez pedig már meg nem engedhető, akármennyire jogosnak érzi is ő a maga nagy harcát. A Községi Élelmiszer árusító üzem Zsigrnond-uccai fiókja néhány házzal odébb költözködik most, a Bem József ucca és Margit-körút sarkára. Egy rossz és szűk üzlethelyiségből új, modern he­lyiségbe. Ezt a „nagy" eseményt Éber alkalmasnak találta arra, hogy „Költöz­ködik az Élelmiszerüzem" címen cikket írjon egy előkelő napilapba és igazság­talan, alaptalan támadást indítson az üzem vezetősége ellen. Alaptalan és igazságtalan a támadás, mert — elferdí­tett tényállásból indul ki. Azt írja Éber, hogy a Lajos uccából helyezik át a fiókot a Bem József uccá- ba. A Lajos ucca Óbúdához tartozik, on­nan — a rendelkezések szerint — tény­leg nem lenne szabad a fiókot a Margit körút sarkára átvinni. A em tudjuk, kik informálták Éber Antalt, azt hisszük azonban, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nem lenne szabad hamis in­formációk alapján elindulnia. Éber. a gáncs- és félelemnélküli lovag, ezúttal ismét csak — félelenmélkülinek bizo­nyult. H NEM KÉSIK EL, g | ha SZÁLÉ - ai 1 tsisI vagy j avíttat ja óráját. | [[ 1 KrlsiÜis-krt 11T. E hirdetés felmutatójáztak 5*/o engedmény fl Budai előadás az ivó- és gyümölcs'kúráról- Budapest Fürdőváros Egyesület április 22-én dél­után 6 órakor a Szent Gellért gyógyszálló do­hányzótermében ülést tart. amelyen dr Gaskó Dezső orvos előadása fog elhangzani ezzel a i címmel: „Az ivókúra- és gyümölcskúra tanfolya­mok ’tapasztalatai.” BUDAI CUKRÁSZDÁK • RAVASZ CUKRÁSZDA • ______I„ KrlszlIna-kBnii 75. szám. A R ÓZSADOMBHOZ LEGKÖZELEBB A BUDAI CUKRÁSZDA ____________II, MARGIT. KÖRPT 4 6.____________| Augu &st uiUcá&zdáőaH minden délnldn •»doiaeii Putsay Testvérek «. rtUt«.. ______________ I.. ATHLA-UTCA 21. HAR CIS CUKRÁSZ uzsonnaterme. süteménye is bonbonjai kedveltek j I-, AlKotús-utcq 15. T. ; 1-506-38. TÖMNI LAJOS cukrászdája IL. llARKOVrrS IV AN-UTCA 4. B Sllatéayal agéaa Budán kSaie» érték ■■■■ Hauer - sütemények Budán csak a XI. Horthy M. at XI. alatti cukrtuUbaa V.: 2-683-76. I 1 GALLY CIPÓK i., Krisztiaa kőrút 2Jj | BzeiUwefi „Halhatatlan vzocehnesc" is, a budai BcuhswUU-Uók VEGYEN TENNISZ És>*th'őKBr SZTOITS TRÉNER ÜZLETÉBEN II« BBIi-PHYn A Budai Iparosok és Kereskedik Köre akciót kezd a hon­talanná tett vízivárosi kisemberek lakáskérdésének ügyében Az öröklakáskérdés egyesek előtt még mindig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents