Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-11 / 6. szám

35. évfolyam

Budapest, 1937. február 11

6. szám

Budai Ni

apid

VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP

ALAPÍTOTTA: VI R A ÁG B.É L A SZERKESZTI:

LIPPAY GYULA dr.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

1., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502 96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN

1938 nyarán

már játszani fognak az uj budai színházban

Némethy Károly dr. tanácsnok, a főváros közművelődési ügyosztályának vezetője ismerteti Buda kulturális és művészeti életének legközelebbi eseményeit

lUtafiáiU

Idestova jó negyven esztendeje, hogy a gimnáziumban feltűnt egy különös nevű, különös fiú. Hosszú, sovány gyerek voll, feltűnő megjelenésű, olyan, akit az ember1 megjegyez, akit észrevesz. És ilyen volt a neve is: Karafiáth. Nem is volt osztálytársam, felettem, vagy alattam járt, de tudtam, hogy van, mert nem lehetett tudomásul nem venni. Később, egyetemi hallgató koromban is gyakran hallottam a Karafiáth nevet, tudtuk, hogy verseket ir, sportol, aktiv vezetője az egyetemi sportéletnek, még később pedig, a forradalmak után újból feltűnt, ezúttal már, mint politikus.

Most Budapest főpogármesterévé nevezte ki a kormányzó. Különös véletlen, hogy a török nevű Sipőcz után ismét „lörök‘í főpolgármestert kapott Budapest Karafiáth Jenőben. Neve, ha jól emlékszem, szekfűt jelent törökül. Így veszik be a törökök újból Budavárát: ezt a törökjárást azonban, amit Sipőcz és Karafiáth főpolgármestersége hoz a fővárosra, megelégedéssel, igaz örömmel látjuk.

Karafiáth Jenő nem uj ember a főváros közigazgatásában. Tagja volt már az önkormányzatnak. Minden okunk megvan remélni, hogy ezalatt az idő alatt megismerte és felmérte egy világváros önkormányzatának teljes értékét és hűséges őrtállója lesz az autonómiának.

Talán a helyzete is könnyebb lesz, mint volt két közvetlen elődjéé. Azért beszélünk csak e kettőről, mert az őket megelőző főpolgármestereket még az önkormányzat bizalma emelte magas méltóságukba. Nem kell neki nagy ellentéteket áthidalnia a kormány és a törvényhatóság között, mert biztató jelek szólnak amellett, hogy a mostani kormányzat nem akar a város autonómiáján további réseket ütni.

Mint embernek, minden adottsága megvan ahhoz, hogy sikeresen végezze a dolgát. Ahová eddig sorsa állította, egész emberként töltötte be a helyét.

Van a főpolgármester múltjában még valami, ami nekünk, a betű közkatonáinak, igen rokonszenves. Karafiáth Jenőt valahogyan céhtársunknak érezzük. A magyar sajtó hasábjain értékes publicisz tikai munkát fejtett ki, de ezenkívül gyakran olvastuk verseit és műfordításán is. Mint mondtuk: versiró volt, humoris' ta, kedves, derűs, — amolyan újságíróin jt a.

Karafiáth Jenő múltja — politikai és egyéni múltja — azzal bíztatja Budapest szerelmeseit, hogy olyan ember kerüli személyében a főváros élére, aki érdeklődésével elsősorban a főváros kultúrájának és sportéletének fejlesztése felé fordul. Sok a tennivaló ezen a téren és — nem ta- tf^djuk — sokat is várunk Karafiáth Jenőtől.^ Az a főpolgármester, aki politikai pályáján már az egész ország kultúrájának legfőbb őrzője volt, nagyon jól tud- ja, mit jelent Budapest a magyarság kul- lurális életében és tisztában van azokkal a feladatokkal, amelyek itt a magyar fővárosra várnak. ^ Vgyanez a helyzet a sportok terén: régóta vajúdnak olyan nagyszabású problémák, mint például a Nemzeti Stadioné, melyeket meg kell ol- dani: hisszük, hogy Karafiáth Jenő ener- giaja és segítő jóakarata megkönnyíti az önkormányzat munkáját és tető alá hozza azokat a nagy alkotásokat, amelyeket régóta sürget a nemzet és főváros érdeke,

Ismeretes, hogy a főváros közművelődési szakbizottsága kimondta, hogy a Budai Szinkör lebontandó, mert játszásra már nem alkalmas. Ugyanakkor azonban azt is elhatározta a bizottság, hogy a színkört egyelőre nem bontatja le, — valószínűleg azzal a titkos gondolattal, hogy. inig nincs másik színháza Budának, addig ne pusztítsuk el a meglevőt, mert ha az nem is alkalmas játszásra, hátha mégis ? ... Sose lehet tudni, mi történik.

Szendy Károly polgármesternek az, az álláspontja, bogy ebben az évben csak akKor szabad j átszán i a színkörben, ha azt előbb a szüséglethez képest átalakítják, rendbehozzák. Ez legalább 50-60 ezer pengőbe kerülne, de nem oldaná meg a kérdést véglegesen, csak rövid időre. Többen bejelentették gé- nyüket a színkörre, többek közt a vi-! deki színészet képviselői • is, akik kűl- döttségifeg jelentek meg a polgármesternél, de Szendy polgármester kijelentette, hogy ragaszkodik az önkormányzati bizottság döntéséhez.

Jtíövidesen itt a tavasz. Ez pedig aktuálissá teszi a szilikor kérdését. Mi lesz? Játszanak-e a nyáron Budán? kp ül-e. az állandó színház ?

Ezekkel a kérdésekkel a legilletékesebb fórumhoz, Némethy Károly tanácsnokhoz, a főváros közművelődési ügyosztályának vezetőjéhez fordultunk.

NÉMETHY KÁROLY dr. tanácsnok

a következőkben világította meg ezt a Buda szempontjából nagyjelentőségű kérdést:

— Még mindig nem alakult ki a végleges álláspont a Budai Szinkör dolgában — mondta — de a legrövidebb időn belül most már dönteni fogunk. Az bizonyos, hogy a szinkör épülete mai állapotában nem használható, tehát előtérbe kerül az uj budai színház felépítésének gondolata.

— Bár a főváros nem zárkózik el mereven ez elől, mégis kialakult az a vélemény, hogy a színházépítés nem hatósági feladat, hanem magántőkéé. A magántőke részéről meg is van a hajlandóság erre. Több ajánlat fekszik a főváros előtt, a legkülönbözőbb ajánlatok, amelyek biztosítják, hogy hamarosan felépülhet az uj budai szinkör azon a helyen, amelyet erre a bizottság is alkalmasnak tartott, a Horváth- kert déli végén levő telken.

— Ez annál is inkább kívánatos — tette hozzá Némethy tanácsnok — mert a jövő évi óriási idegenforgalom megköveteli, hogy 1938. nyarán az eucharisztikus kongresszus és a Szent István ünnepek Budapestre özönlő közönségének rendelkezésére álljon a nyári színház. Mert hiszen a ünnepségek legfőbb része nyárra esik. Kell tehát, hogy Budán akkorra álljon az uj színház, még pedig szép, komoly színház, mely nagyobb színpadi és zenei lehetőségeket is kielégíthessen. A főváros természetesen ragaszkodik ezenkívül ahhoz is, hogy az uj színház folytassa a régi nemes tradíciókat és elsősorban budai színház legyen.

— Nem hiszem — mondta Némethy

Károly tanácsnok — hogy a vállalkozó magántőke egész éven át játszani fog Budán, bár az épületnek olyannak kell lennie, hogy télen-nyáron használni lehessen. Valószínű, hogy a nyári szezon befejezése után eleinte csak szombaton és vasárnap tartanak majd előádásokát az uj színházban és csak később, amikor már kialakult a színház közönsége, térnek át az állandó szezonra

— A uj színházzal kapcsolatban meg akarom valósítani azt a régebbi szép tervet, hogy a Horváth-kertből színész- pantheont csinálunk. Déryné kedves szobra, Ligeti Miklós alkotása már ott áll, de van a fővárosnak már nehány más szinész-szobra is, amelyek — Kiegészítve a még ezután megrendelendő szobrokkal — valóságos kis emlékkertté varázsolnák át a kertet. Egyébként űrprogramomban van Budának szobrokkal való gazdagítása: minden évben felállítunk egy-két kisebb szobrot.

Ezután megkérdeztük Némethy Károly tanácsnokot, hogy mit. tervez még az ügyosztály Budán.

A Tabán lebontása folytán — felelte kérdésünkre Némethy tanácsnok — a Döbrentei-utcai könyvtárfiókot megszüntetjük és azt a Krisztinaváros más pontján állítjuk fel. Uj fiókot helyezünk el a Lágymányoson is, ahol a népesség szaporodása ezt kívánatossá teszi. A népművelési telepeket is szaporítjuk, olyan arányban, ahogy egyes budai részeken a lakosság szaporodása azt megköveteli.

— Kiépítjük programmszerűen a várbeli és óbudai barlangokat is. A várbeli barlangokkal kapcsolatban megteremtjük a barlangkutató intézetet is, amelyre szükség van. Nagyobb és gyorsabb tempóban folytatjuk az ásatásokat Budán, annál is ünkább. mert nincs még egy főváros Európában, amely

A Szent Gellérthegy Barátainak Egyesülete Saxlehner Kálmán elnöklésével szerdán este választmányi ülést tartott, amelynek különös érdekességet adott Lantos Zoltán székesfővárosi mérnöknek, az Egyesület főtitkárának előadása a Gellérthegy lakóinak helyzetéről és védekezési módjairól légitámadások esetén.

A Gellérthegy lejtőin számos villa és családiház épült. Végtelen szeretettel és lelkesedéssel teremtették meg a Gellérthegy lakói azokat a kertes villákat, amelyek a napsütötte déli lejtőn, vagy a szépkilátást! északi oldalon fekszenek. A technikai civilizáció minden kényelmével felszerelt villák körül a kertészet varázsolt csodálatosan szép parkokat, ugyannyira, hogy az esti fentiben ragyogó ci- tadellás Gellérthegy a millliós főváros idegenforgalmi látványossága lett. Tele vagyunk valóra váló álmokkal, Szendy Károly polgármester alatt valósággá válik Tabán, a fürdőváros nagyszerű gondolata.

Ezekben a reményekkel teli években — hangsúlyozta előadásában Lantos Zoltán — komor felhőként nehezedik ránk a jövő háborúja, a légitámadá- sos háború. A civilizáció minden vívmányát veszélyezteti a légitámadás a robbanó, gyújtó és gázbombák ezreivel. Az újfajta háború a nagyvárosok pusztulását jelenti. De a támadó repülőgépek elsősorban a sűrűn beépített belvárosokat, a nagyvárosok fontos épületeit, gyártelepeit és az ipari kerületeket fogják kikeresni.

olyan régi múltra tekinthet vissza, mint a magyar főváros. Az európai városok közt Buda a legrégibb telepítési hely. mint az ásatások bebizonyították, már a kőkorszakban is központi telepítések voltak itt. A kelta királyoknak a Gellérthegy oldalában székhely jellegű otthonuk volt: sokezeréves emlékeket rejteget Buda földje. Óbuda uj rendezése alkalmat fog adni újabb ásatásokra és a főváros ősi történelmének újabb feltárásához. Ezek a kutatások az egész világ tudós-szakértőinek érdeklődését ideterelik.

— A \ árban történő uj építkezések és díszítések során féltékenyen vigyázunk arra, hogy megőrizzük annak patinás karakterét. Épületek, de szobrok is csak történelmi stílusban és jellegben kerülhetnek a Várba. így legközelebb ott, a Halászbástya pergolájában felállítjuk Julián és Gellért barátok szobrát, akik IV. Béla korában felkeresték Ázsiában a magyar őshazát. Felállítjuk újból azt a szép váskutát is, amely az Iskola-téren állt, ott, ahol most Ince pápa szobra van, amelyet a budai vár visszafoglalásának emlékünnepén állítottunk fel.

Elmondta még Némethy tanácsnok, hogy az épülő Horthy Miklós hid és a Ferenc József hid közti budai részen egy minden eddiginél modernebb, uj űzőrséget állít fel az ügyosztály. E tűzőr- ség mintául fog szolgálni a jövőre nézve.

Szép és gazdag program ez. amit Némethy tanácsnok elénk tárt. Budának igaz szeretete és a nemes kultur- ember lelkesedése vezeti ebben a szép munkájában Némethy Károlyt, akinél jobb és elhivatottabb kezekben nem is lehetne a főváros kultúrájának sorsa.

A hegyvidékek kisebb beépítettsége, a szétszórt villák előnye a légitámadások alatt különösen előnyt jelent. Nem lehet célja a lakótelepes hegyoi- dék semmiféle légitámadásnak sem. A robbanó, a gyujtóbombák és a gázbombák hatása olyan, hogy nagyobb tömegveszélyt a Gellérthegyen nem jelenthet. A Gellérthegy legnagyobb része messze fekszik a veszélyeztetett középületektől és igy ha a lakosság megfelelően be van szervezve, a pánikot is megakadályozhatják.

Az óvóhelyek építésével, amit a villaépületekben könnyen meg lehet valósítani, a légitámadás veszélye majdnem teljesen kiküszöbölhető.

Lantos Zoltán ötven vetített képen mutatta he a gyakorlati légvédelmet, az óvóhelyek célszerű megvalósítását és hogyan kell kioktatni a ház la kóit, meg a cselédséget. A gyakorlati fogások egész sorával tette szemléltetővé a védekezés módjait és lehetőségeit. Különösen a cseppfolyós gáz elleni védekezés szükségességét hangoztatta. A ködösítésnek itt nincs helye, mert a ködöt elhajtja a szél. A Gellérthegy erős légáramlata egyszerűen lehömpölygeti a gázokat.

A gyakorlati magyarázatokban gazdag és elméleti részében mélyenszántó előadást az előkelő hall gatóság nagy tetszéssel fogadta és lelkesen megtapsolta.

Ji Gellérthegy villáit nem fenyegeti légi támadás veszedelme