Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-11 / 6. szám

2

Budai Napló

1937. február 11.

KI

Gyors tempóban 1’falad asc óbudai Kivezető-úí építése

Épül az uj óbudai kivezető ut, amely nemcsak az álmenő közlekedést, hanem a Bécs felől ide- áramló autós idegenforgalmat is szolgálja, megszüntetve az eddigi szégyenletes állapotokat.

Hogy mit jelent ebből a szempontból az uj ült, azt az alábbi adatok mutatják.

A horvátjárfalusi haitárállomason — ahonnan rendszerint Budán át jönnek az autók a fővárosba — a múlt év január 1-étől december 15-ig 35.689 külföldi gépkocsi érkezett, 1U.122 személlyel ország területére. Csak a horvátjárfalusi vámnál | 7000-rel emelkedett a külföldről jött jármüvek szá- az uj bécsi uit. Akik eddig Bécs felől érkeztek, kai nőtt a ' forgalom.

A hozzánk érkezett külföldieknek csaknem 4-5/&-a gépkocsin jött, a másik 55% vonalon és repülőgépen. Ez világosan mutatja, hogy Budára nézve, de az egész ország szempontjából is, mennyire fontos az uj bécsi ut. Akik eddig Bécs felől érkeztek, nem valami kedvező első benyomást nyertek Budapestről. De már az idei év Vége felé az uj útvonalon át, a Vörösvári-uccán keresztül jutnak el a 1) u na partra s a Margithid alatt továbbhaladva épp a legszebb budai és pesti ,,vue*’ tárul eléjük: a Margitsziget, a parlament, a Lánchíd és a Gellérthegy.

A gáz- és vízvezeték csőfekletése már el is készült az uj útvonalon, ezt követi most a gyűjtőcsatorna építése, valamint az útburkolás. Remélhető, hogy ősszel megnyílik az uj főútvonal.

A Stefánia-úti belgyógyászati- szanatórium ópitése

A tudományos világ kiküldöttei, a sajtó képvi selői és a meghívott közönség előtt vasárnap mutatták be a Stefánia-úti belgyógyászati intézetet, A jelen volt orvosprofesszorok és mások nagy érdeklődéssel szemlélték az uj intézetet, amelynek szellemi irányitója báró Korányi Sándor dr. ny. egy. tanár, igazgatófőorvosai pedig Hetényi Géza dr. és tíaráth Jenő dr. egy. magántanárok.

Az intézet célja a belgyógyászat körébe tartozó megbetegedések és az azokkal összefüggő határesetek kivizsgálása és. gyógykezelése. Ezt a célt az intézetnek a modern orvosi tudomány követelményeinek minden tekintetben megfelclő klinikai diag- nostikai és therápiás felszerelése biztosítja nemcsak fekvő, hanem bejáró betegek számára is. Az uj intézet falai között a budapesti kir. m. Pázjgiány Péter Tudomány Egyelem III. sz. belklinikájának Kényszerű megszüntetésével hajlék nélkül maradt báró Korányi Frigyes alapította és br. Korányi Sándor által továbbfejlesztett orvosi iskola és gyógyintézel talált méltó otthonra. Az imézet Somogyi György műépítésznek, az ismert szanatórium és kórháztervezőnek sikerült alkotása.

Mfgy poQár —

a Margiissigeien- Kritikai megjegyzések as uf ivöcsarnokßox - Irta. Dr. Nemes J. György

Most játsszák Seribe darabjai a Művész színházban: mint okozott valóságos történelmi bonyodalmat Anna királynő udvarában egy pohár víz . . . Nos. hát ilyenfajta bonyodalom támadt a balneológia színpadán egy pohár margitszigeti gyógyvíz körül, azoknak a sajtóhíreknek és cikkeknek nyomán, amelyek a Közmunkatanács és a Gyógyhelyi Bizottság mar- ntszigeti ivócsarnok-tervezetét harangoztak be.

Azok a fürdőügyet szolgáló gyakorló fur- dőorvosok, akik ma ..kívülről támogatóknak számítanak, nem lévén egyetlen fürdőnek, sem forrásvállalatnak lekötve, őszintén es tisztán negirbatták véleményüket, kritikájukat a ve- tető tényezők minden gesztiójával szemben, [gy bennünket is kötelez az őszinte^ kritika. Vli vagyunk a közvélemény szakértő, tehát elelős része, amelynek véleménye mégacen- rális tényezők előtt is nyom talán valamit a atban, mint preventív szükségesség is, nehogy i megtett beruházások és adaptálások később utvos csalódások és ráfizetések meglepetését

Az ügy meritumára térve: Pávai Vájná Ferenc lefurt a Margitszigeten és felhozott egy cca 74 C. fokú bőven feltörő hővizet, melynek nyilvánvaló analízise a józsefhegyi csoport felhévizeihez hasonlóan: a kéntartalmú, alig radioaktív, meszes hypertherm jelleg. Minthogy a percliter ömlés bőséges, mondanunk sem kell, hogy ez a viz elsősorban fürdőcélokat szolgálhat és igy az uj strand táplálására kellene felhasználni, minthogy thermálstrand- fürdő hölgyeknek, korosabbaknak és gyermekeknek' egyenesen kínálkozik általa.

De az, hogy egy belsőleg kellőképen ki nem vizsgált hévvizet tisztán hasonlósági alapon, eleve ivókúrára jelöljenek ki egyes tényezők, talán nem egészen helyes. Elhamarkodott dolognak tartanám egy ad hoc elhatározás . alapján 5—5000 személyt befogadó üvegcsarnokot és kúrszalont építeni ez alapon, mielőtt az illetékes szakértők ehhez maradéktalanul hozzájárulnak.

Nem szabad ezt a megjegyzésemet holmi „fürészelésnek“, gáncsoskodásnak, személyes motívumok keresésének tekinteni. Minden fejlődést, beruházást, alkotást evoéval köszöntünk. Mennyire kellene igazi ivótér, kolloná- dos ivócsarnok, kurszalon es kurmuzik, tudományos ivókura-kutato es regisztráló állomási Milyen fontos volna az orvosi felügyelet és tanácsadás is helyben, nehogy a kritikátlanul

ivókúráié betegek ártsanak maguknak!

^mcjP _ és ezt sérelmezik a szakorvosok

leg

jobban — kinevezni most egyszerre az alsó Margitszigetet „egyedül" alkalmas ivókúra- helynek és a tudományos kutatás és orvosi tanácsadás lokalizációjának: ez legalább is megokol atlan.

Nem akarjuk kisebbíteni egyik vizünk jelentőségét sem. De azért szelektálnunk, ilyen fontos kérdésben, nagyon is kell. Ha pl. meteorológiai állomást akarunk létesíteni a budai hegyek egyikén, nem a Gellérthegyet, hanem a Jánoshegyet választanok ki. Ha tudományos ivókúra-intézményt akarunk felállítani, azt a helyet választjuk, ahol a legértékesebb gyógyforrások fakadnak. Valósággal pofoncsapásnak látszana azon buzgó propagáto- roknak szemében ez a Margitszigeten egyoldalúan és váratlanul* beállított ivókúrázás, akik kórusokat zengtek a Rudasfürdő körüli, magas radioaktivitású, dús kéntartalmú forrásoK- ról.

A Margitsziget még a 10 filléres beléptidij mellett sem tekinthető központi, népszerűsíthető helynek, tömeges ivókúrázás szempontjából.- Excluziv kúrákra viszont túlzás 3000 személyes' csarnokot épiteni.

Más kifogás is emelhető még: a viz magas hőfoka. Tudjuk, hogy egy 45—55 fokon felüli, u. n. hypertherm vízzel való' ivókúrázás soii- sem tartozott a legideálisabb gyógymódok közé. Hogy e forró gyógyvizeket megillessük, előbb le kell liülniök. Ezt vagy keverési módokkal, vagy a pohárral való járkálással érik el s ez alatt mi történik!1 Emanációjuk, értékes kéngáz és szánsavtartalmuk elillanhat, a levegő huzamosabb behatására molekuláris elváltozásoknak is ki lehetnek téve és igy határozottan alábbszáll gyógyhatásbeli értékük.

Ugyancsak akkor történhetik eredményes ivókúrákkal kapcsolatos hatásleolvasás és tudományos kutatás, ha szálló, pihenőhely, diétás étkezés közel van. Azok a szerényebb viszonyok közt élő emberek, akik a Margitsziget nyújtotta lehetőségektől távol csak nagy ügygyei bajjal utazhatnak haza és ehetik meg reggelijüket, nem fognak oly gyógyeredinényt felmutathatni, mint azok. akik ott lakhatnak, diétázhatnak és gyógykezelésben részesülhetnek. Az uj létesítmények igazában csakis á jól szitmílt szigeti ' üdülőkre vonatkozhatnának, ezek részére pedig már van ott gyógyku- ra alkalom.

I j.viROAG ii0Nna„rs0lil, |

ll„ MARGIT KORÚT «4«. TELEFON; l-4*»-Z7.

Írtak a lapok egy másik kúráról! is és ez u gyümölcskúra. Ez egymagában helyes téma. De igy. összefüggésben u margitszigeti ivókúrával, nem tárgyalható. Egyszerre ivókúrázni és gyümölcsöt enni: drasztikus hashajtással egyenlő. Az igazi gyümölcskúra is inkább, mint gyümölcslékúra dívik külföldön, épen - az ivókúrák helyett. Budapesten épugy, mint pl. Kecskeméten, ahol az igazi pompás zamatos, aromás és vitamindús gyümölcs terem, nem is szólva u balatonfüredi szőlőkuráról — lehet, sőt kell a magyar gyümölcs gyógycé- lokra használásával nagy propagandát ttzni.de ez a propaganda elkülönítendő a gyógyforrásokétól és kivitelei sem helyezhető ugyanazon helyre.1

Mindezen kritikai visszhangnak, mely fenti, kétségtelenül jóhiszemű, csak még eléggé meg nem vitatott tervek nyomón keletkezett, mindamellett máris lesz több tanulsága. Egyik, hogy a szigeti pohár-viz bonyodalom megtanít bennünket a kellő, egyöntetű szakkritika bevárására. A másik: abszolút szükséges, hogy a főváros végre kezdje meg beruházásait a Rudas fürdő forrásai körül.

• ijl

(A Nemes J. György dr. fenti cikkében foglalt érdekes kritikai megjegyzésekre vonatkozólag kérdést intéztünk illetékes helyhez, ahol az alábbi felvilágosítást kaptuk:- Karlsbadban a „Sprudel“-forrás vize 75 fokos. Az tehát, hogy a szigeti uj forrás vize. 74 fokos, nem lehet akadálya az ivókúrának. Egyebekben a Közmunkatanács a legjobb szakértőkkel elemeztette meg a forrás gyógv-itó értékét és a legkörültekintőbb gondossággal tanulmányozta a lehetőségeket, mielőtt nagyszabású építő munkáját megkezdte volna. Szó sincs arról, mintha a sziget lenne egyedül al knlmas ivókúrára Budapesten, de remélhető, hogy a szigeti kezdeményezést követni fogja a főváros is és ezzel' végre az ivókúra megkapja azt a rangot, amely megilleti Budapest fürdőváros életében.)

PHI LIPS

RÁDIÓT hol vásároljunk

=BIDAN=

„Márvány“ RÁDIÓ

hat. eng. villanyszerelési vállalat

I. MÁRVÁNY-UTCA 21. TELEFON. 1-S22—*S

Napoleon Két Oá&assá

Irta és a Hollós Mátyás Társaságban felolvasta;

Dr. FELKHY FERENCNÉ, kisjókai Takúch Elza

Mint tudjuk, ifjú Napoleon Toulon ostroma alkalmával tűnt ki először bátorságával és hadvezér! lángeszével, mely később majdnem egész. Európa urává tette.

Ismerjük Napóleont mint zsenit, mint hatalmas világhódító császárt, — ismerjük meg szívét is, amely szív az államügyek intézésénél komoly, szigorúan parancsoló, de viszont az érdemeseket mindenkor kitünteti, s amely szív fáradalmai, gondjai feledését a női szivek gyengédségében, szerelmében keresi — es amit legtöbbször meg is talál. Egyesek elitélik a nagy cézárt hódító vágyaiért, könnyelműségéért. — mások pedig dicsőítik.

Amennyi kényeztetésben és boldog órában volt része Napóleonnak a nők körében, épp oiy szerencsétlen volt mindkét házassága.

Ő, ki millióknak tudóit parancsolni, két nejével szemben úgyszólván tehétdtlenül, teljesen erőtlenül, mint vesztett hadvezér állt.

Keserves, gondteljes éveket élt Bonaparte egész táhornokságáig. Ifjú éveiben nagyon is elfoglalták őt a köznapi megélhetés nehézségei. De később, amidőn rangban mindinkább előrehalad és látja, mint tárul ki előtte a karrier útja... mint rajonganak egy mosolyáért u nők. ekkor a saerény, szegényes Bonaparte teljesen megváltozik. Megváltozik szíve, lelke, egész külseje és neve mellé „világhódító" jelzőt kap. Lassan a sok szép idill is alkonyodul kezd és az akkor már hatalmas ■ Napoleon lívmen láncait.

1796. március 9-én szerelemiitasan béevez a házasság révébe, szinte büszke a nagy férfi, hogy hitvesét tüntetheti ki kegyeivel, kit tényleg halálosan sEeret.

Első neje Beauharnais Josephine volt. ki a Kis-Antillák meseszépségű szigetén, Marti- nique-on született Szenvedélyes francia asz- szony volt. Haja vörös, szemei bájos sötétkékek. egész lénye, hangja behízelgő, csak fogai voltak hibásak kissé. Családi neve Tascher de la Paserie volt. Műveltsége ugyan nem volt mondható magnifiquenek, de elmésségével teljesen észrevétlenné tudta tenni a hiányt. 16 éves korában férjhez ment Beauharnais Sándorhoz, ki szintén még igen fiatal volt, csak 19 éves. Josephine két gyermekkel ajándékozta meg férjét, Hortense-zal és Eugpnnal. Hortense később Hollandia királynője lett. Boldogságukat a terroristák vádjai zavarták

■inni ii ni—mm™

meg, ugyannyira, hogy rövid idő lefolyása alatt elitélték és ki is végezték a tékozló és szeszélyes Beauharnais tábornokot, sőt párom hónapig nejét is fogva tartották, de midőn a bíróság előtt meg kellett volna jelennie, Josephine súlyos beteg lett. Eközben magát a vérszomjas Robespierret párthíveivel együtt 1794 julius 27-én vérpadra hurcolták, s így Josephinenek sikerült a börtönből kiszabadulnia és életét megmenteni.

Szenvedélyes, kacér természete már akkor nem a legjobb hírű Jeanne Cabaras grófné szalonjába vitte őt. A grófné volt akkortájt a légkörül rajongottabb, de egyszesrsmind a legkétesebb hírű hölgy úgyszólván Párisban. Négyszer volt része a házasság boldogságában, közben börtönben ült, otjt ismerkedett meg második férjével, Talliennal, a convent elnökével. Napoleon is megfordult sokszor a grófnő szalonjában, de csak addig, amíg jelentéktelen, szerényigényű hadnagy volt. később Josephinenak is szigorúan megtiltotta a gróf- néval való érintkezést. Itt ismerkednek meg Josephine és Napoleon, akinek módfelett hízeleg a sok dicséret hőstettei felett. Ugyany- nyira, hogy rövid udvarlás után megkéri Josephine kezét és megesküsznek.

Csak két napig vannak együtt a boldog fiatal házasok, amikor Napoleon kötelességének eleget téve, az olaszorstzági harctérré siet. A fiatal férj (neje hat évvel volt idősebb nála) a szerelmes levelek egész tömegét küldi hozzá, mindegyikben kérve, könyörögve hívja Josephinet magához, aki azonban hallani sem akar arról, hogy Párist elhagyja. Végre, csak hosszas kérés után határoz és elutazik férje után. Útközben már beteljesedik a hiú asszony hő kívánsága. Mindenütt pompával fogadják, ünnepük, mint a hős férfi, az olaszországi hadsereg teljes hatalmú parancsnokának nejét. Ő pedig már ez alatt is kitünteti kegyeivel Hypolite Chariest, egyik csinos kísérőtisztjét. Ám, mikor ezt a hűséges, de büszke férj megtudja, Hypolitet azonnal visszaküldi Parisba. Múlik az idő s a házastársak mindinkább elhidegülnek egymástól, amit nagy részben az idéz elő, hogy gyermekük. utódjuk nincs.

^ Az elégedetlenség, a boldogtalanság nőttön nő. 1799-ben az egyiptomi hadjárat befejeizté- vel fájó szívvel jön haza a nagy hős, a szerelmében mélyen megsértett férj, eltökélve magában, hogy elválik Josephinetól.

Amidőn egyszer Latitiától megkérdezték, miért nem száll fiához; ha Párisba jön? ő fájó szívvel adta meg a felvilágosítást: „Ha szívemet megvigasztalni akarom a sok-sok bánattól, úgy akkor nem mehetek aozzá, mert náluk csak boldogtalanságot látok.“

1802-ben első consuilá lesz Napoleon, majd 1804-ben kikiáltják a császárságot és V11. PiuS pápa kívánságára — még mielőtt elválnának — egyiiázilag megesküdnek.

A francia trónon tehát a nagy rali ivatott Napoleon tölti be a császári méltóságot.

Amidőn a császárnak hírül hozzák, hogy Josephine, a császárné, sírógörcsöket kap és egyik ájulásból a másikba esik, amióta komolyra fordult a válás híre, ő enyhíteni akar a dolgon és ünnepélyen kijelenti: „Tizenhárom évig boldog házaséletet éltem s csak az utód hiánya késztet e lépésre, ami pedig elsőrendű állami érdek.“

Majd ezután tényleg megtörténik a válás. Josephine könnyes szemekkel, reszketve hallgatja végig a minisizter felolvasását. A császár elvált nejének 3,000.000 frank évi apanázst biztosít, pazar palotákat és kastélyokat vásárol neki, de nem sokáig élvezi, mert 1814-ben lázas beleg lett és május 29-én lehunyta szemeit.

Napoleon tehát a válás után ismét szabad volt, választhatott . magának arát, 'éspedig a császári méltósághoz illőt.

Érdeklődött, puhatolódzott ő több dinasztiánál. I. Frigyes \Ágost szász királynál, majd Sándor .cárnál. Előbbinek 30 éves leányát, utóbbinak pedig 14 éves leányát szerette volna nőül venni. Azonban mindkét terve füstbe ment. Végre legüdvösebbnek látta Ausztriához fordulni, Mária Lujza kezéért, amit 1810- ben meg is valósít. Berthier tábornokot, egyik kedvenc emberét küldi Bécsbe két levéllel, a császárnak és leányának. Bonaparte majdnem olvashatatlanul, csúnyán és spártai rövidséggel szokott írni, de most az egyszer kivételt tesz és egy hosszú, kedves levéllel lepi meg Mária Lujza főhercegnőt. Ezt írja többek között levelében: „Hizeleghetünk-e magunknak azzal, hogy ön nem csupán kötelességből és gyermeki engedelmességből határozta el magát erre a kötelékre? Ha császári fenséged a hajlandóságnak csak egy szikrájával is rendelkezik számunkra, ezt az érzelmet gondosan óhajtjuk ápolni, s legfőbb feladatunknak kívánjuk tekinteni azt, hogy önnek mindig és mindenben szolgálatára lehessünk és boldogok leszünk, ha egy napon egész szeretetét megnyerjük.“

E levéllel együtt érkeztek meg a menyasz- szonyi ajándékok is, szebbnél-szebb, értéke- sebbnél-értékesebb dolgok, amik a szerényige- nyü főhercegnőt úgyszólván teljesen elkápráztatták .

Metternich herceg, a hatalmas birodalmi kancellár volt különösen azon, hogy minél Hőbb megvalósuljon e házasság, hogy minél előbb közelebb jusson Ausztria a világhódító, e egyszersmind a gyűlölt Napóleonhoz. Mint tudjuk, Metternich javaslatát Fercncz császár el is fogadta, s igy az engedelmes Mária Lujza meghajolt atyja parancsa előtt és nőül ment Napóleonhoz, dacára, hog\ rettegett tőle, mivel mindig csak iszonyatosnak, parancsolónak hallotta.

Az ideiglenes esketés 1810. március 11-én este 6 órakor, volt Becsben, az Augusztinusok templomában, ahol a vőlegényt legnagyobb ellensége Károly főherceg helyettesítette.

Majd utána szomorú szívvel kél útra a még csak 19 éves menyasszony. Útközben a vőlegény rokonai fogadják. A díszkiséret a legrégibb francia családokból állott. Pompa pompát követett. Napoleon kimondhatatlan szeretettel és figyelemmel várta második nejét, ugyannyira, hogy menyasszonya megkezdeti kézimunkáját is elhozatta Bécsből, amit ő persze nem is sejtett, — de megpillantva azt, halvány pir lepte el arcát örömében. Minden festményt eltávolított, ami a franciák győzelmét ábrázolta az osztrákok felett. A legcsu- dásabb csipkékkel készítették Párisban az osztrák főhercegnő kelengyéjét. Pazar toalet- jei az akkori idők remekei voltak.

Napoleon figyelmét jellemzi az is, hogy amidőn 1813-ban, amig ő hadat folytat, nejét nevezi ki régenssé, de szigorúan megtiitju, hogy a császárnénak jelentsék az erkölcstelenségekből kifolyó ügyeket, mondá: „őt az ilyen aljas, közönséges dolgokkal ne háborgassák.“

A császár ifjú nejének szive minden melegét, szerelmét akarja elébe vinni . . . Vájjon álmai megvalósulnak-e?

A várakozásban kieszeli Napoleon a icr- et, hogy ő, mint ordonánctiszt egy levelet fog átnyujtani Mária Lujzának. De terve nem sikerül, mert midőn március 28-án igy felöltözve a díszes fogat elé áll, főistál 1 ómiestere mitsem sejtve elkiáltja magát : „A császár ő felsége!“

Most látja először menyasszonyát, a várva-várt arát, akit mindjárt össze-vissza csókol majd útközben a kérdések egész légiójával halmozza el. Mária Lujza szimpatikus, magas, pirosarcú, szőke leány volt. Szelíd, engedékeny. Hogy mennyire szerette Napoleon má- iodik nejét jellemzi az is, ha tisztjei társaságában volt, nem egyszer adta nekik e jó tanácsot: „Német nőt vegyetek feleségül, azok szelídek, jók, romlatlanok és frissek, mint a rózsa. A fiatal császárné igen takarékos volt. kivételt csak a menyasszonyi ruhája tett, amely a vagyont érő ékszerek nélkül 12.000 frankot tett ki.

Április 2-án vonult be Párisba nagy pompával a császári pár, hol a Louvreban volt az ünnepélyes egyházi esketés. Napóleonnak módfelett hizelgett, hogy neje Európa leghatalmasabb régi dinasztiájának sarja. De mind-