Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-23 / 50-52. szám
4 ö •> »1 // * ^orozo es R Ette re m E 11 G HEGEDŰS GYULA D cigá ny zenekar a I m u z s i k á 1 O Ili Rigi budai tradiclókj JT Uj modern vezetés A ifj. w i.p V A C Y A ~ V. 3- 'agner Béla Relber József ü. y. vendéglős Telefon: 152-494 Becsey Antal 25 éve tagja a törvényhatósági bizottságnak A jubileumot lelkes szeretettel ünnepelte a Szenlimrevárosi Társaskör Nagy és meleg ünneplésben volt része Becsey 'Ai.tnlnak a Szén ti tn revárosi Társaskör legutóbbi kulturestélyét. követő vacsorán. November 20-án volt ugyanis 25 éve annak, hogy Becsey Antal "kormányfőtanácsost, örökös fővárosi bizottsági "fásét a székes lő város törvényhatóságának bizottsági tagiává választották. Becsey Antalt ez alkalomból az elnöklete alatt működő Szetitimre- városi Társaskör nagyszabású ünneplésben óhajtotta részesíteni, ő azonban megtudta és elhárított; magától az ünneplés mindenféle megnyilvánulását. Így a legutóbbi kultúrestet követő vacsorán a Társaskör tagjai a legszűkebb keretben -fejezték ki jókívánságaikat a 25 éves jubileum alkalmából. A Társaskör nevében Sánczy József igazgató felkelésére Szomhathv Kálmán alelnök szép be- -sz'd kíséretében, közvetlen szavakkal méltatta Bécséy Antal 25 éves közéleti működését. Végigvezette a hallgatóságot Becsey Antal negyed- százados munkásságának fontosabb eseményein, I s‘'rámutatott mindazokra a Szentimreváros és a főváros életében maradandó emlékű kezdeményezésekre és alkotásokra, amelyek Becsey .Antal nevéhez fűződnek. Szombathy beszéde fol\a mán a hallgatóság többizben lelkesen ünnepébe Becsey Antalt és biztosította őt további lázaiméról. ragaszkodásáról és szeretetéről. Becsey Antal meghatottan mondott köszönetét a nem várt ünneplésért, kijelentette, hogy akkor, amikor a múltra visszatekint, a Szent- imxeváros jövőjére gondol. Fogadalmat tett arra. hog) ha ez egyáltalában lehetséges, akkor még fokozottabb erővel, buzgalommal és lelkesedéssel fog harcolni azért, hogy a Horthy iuiklós-híd felépítésével kínálkozó úi fejlődési korszak a főváros eine rohamosan fejlődő kerületét még nagyobbszahású alkotások színhelyévé tegye. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA Iskolában------------II., ISKOIAU. 27 »»ám. == ___■ ,,A z élőt csak hangulat“ .— mondja a nagy lírikus, de az bizonyos, hogy egy-egy hangulat sokszor megszépíti az életet. Talán a legkellemesebbek közül való a rágyújtás egy-egy jó szivarra, cigarettára. A m. kir. Dohányj ived éknek * a párisi vi 1 ágkiállításon is elismerést aratott gyártmányai most nagyon ízléses, ragyogó karácsonyi csomagolásban és összeállításban kerültek a trafikokba a rendes áron, idén a normál- gyártmányok mellett Nikotex minőségben is. Sok karácsonyfa alatt fogjuk látni őket, s az illatos, válogatott gyártmányok kék füstkarikái sok gondot, kétséget, bizonytalanságot fognak egy-egy percre elfelejtetni, hogy azután felfrissültén, új erővel folytassuk a mindennapunkért folyó küzdelmet. Jó cipót csah a NtárKusrkál ti.. Margit~lcörut 36. Telefon : 152-940. Budai Napló 1937. december 28, Háta Istennek/ megint úfotzeun van! Ida: Pávai T-uent dx>. Amikor az én fekete szak-állam csak serkede- zéjst, a mi lengő fehér szakállű és hajú polihisztorunk, Hermann Ottó, egv polemikus előadása végén nagy megnyugvással sorolta fel, hogy mire szakálla megfehéredett, sokszor lett igaza azokban a vitákban, amelyekét évekig, évtizedekig folytatott a legkülönbözőbb szakmák tudósaival. Úgy -lehet, ez is egyike volt azoknak az eseményeknek, amelyek engem is arra buzdítottak, hogy sokszor két- ségbevont elgondolásaim és tudományos megállapításaim mellett hosszú éveken keresztül törhetetlen hittel megmaradjak, kitartsak. Ma már jócskán penészesedö szakállal magam is elkönyvelhetek néhány olyan kisebb-nagyobb port felvert vitát, ami- I kor ellenfeleim meggyőződhettek afelől, hogy mégis csak nekem lett igazam. A „Budai Napló” — mert hiszen elvégre Buda I is csak a Dunántúlon fekszik — ünnepi számaiban elkalandozhatni; egy kicsit messzebbre is, a távolabbi Dunántúlra. A Dunántúlra, ahol mostanában a megvalósulás stádiumába jutott egy olyan vitás kérdés, amely az egész maradék Magyarországnak gazdasági életében igen nagy jelentőségű lesz. A lispei és szentadorjáni fúrásokról van szó, ahol egy külföldi vállalat na-gyobbarányú földgáz és petróleum előfordulásokat talált. Pontosan húsz évvel ezelőtt, amikor a magyar kincstár korábbi és az akkori Horvátországban végzett földgáz-petróleum kutatásaiban résztvet- tem, s a Dunántúlon kellett sokszor keresztül utaznom, elég merész voltam — az akkori geológiai megállapításokkal szemben —i arra- kérni Böck Hugót, a kincstári földgáz-petróleum kutatások vezetőjét, engedje meg nekem a Horvát-Szlavóriiá- val szomszédos dunántúli területek megvizsgálását is abból a szempontból, vájjon nem alkalmas-e az a vidék is a földgáz és petróleum kutatására és feltárására? 1917, 18, 19-ben a Balatontól délre és a Dráváig elnyúló nagy területen lefolytatott geológiai térképezéseim ezt a feltevésemet teljes mértékbeli igazolták s 1919 telétől kezdve 1924-ig geológus munkatársaimmal majdnem az egész Dunántúl -területét térképeztük s ott arra -a megállapításra jutottunk. hogy annak harmad- és negyedkori földrétegei olyan kifejlödésüek és szerkezetűek, amelyekben földgáz és petróleum nemcsak képződhetett, hanem azok a Dunántúl altalajának redözései- ben fel is halmozódhattak s azok feltárása és kitermelése a legnagyobb mértékben reménnyel kecsegtet. Ez a megállapításunk azonban, különösen a dunántúli földikéregdarab szerkezetét illetőleg, ellenkezett a korábbi tudományos felfogással, s így amikor mintegy tizenöt ével ezelőtt egy angol vállalkozás két dunántúli fúrása nem hozta meg. a hozzájuk fűzött reményeket, a legújabb! időkig erősen vitásnak látszott. A nyilvános és magánvitatkozás húsz évig tartott, el annyira, hogy fenti, évekig tartó munkánk tudományos eredményét és térképét a különböző hazai és külföldi szakfolyóiratokban csak általánosságban pülikáJ-h'attam, s így lassanki-nt majdnem feledésbe ment az az úttörő munkám, amely a földgáz- és petróleumkuta- tás szempontjából a Dunántúlra terelte a figyelmet. Ma azonban már nagy megnyugvással és elégtétellel állapíthatom meg, hogy további hosszas és részletes geológiai és különösen geofizikai kutatások alapján az European Gas und Electric Co. több eredménytelen és kisebb eredményű mélyfúrás után a Dunántúlnak éppen azon a redöboltozatán fúrt meg egyelőre napi többszázezer köbméter földgázt és ugyancsak naponkint mintegy hat vagont kitevő, magától kiömlő, kitűnő minőségű földi olajat, amelyet az 1919 és 1920 évek közti télen állapítottam meg. i Ezzel az a húszeszlendös vita, hogy vájjon a Dunántúl fiatalabb harmadkori medence-részei kiképzödés és szerkezet szempontjából alkalmasak e földgáz és petróleum kutatására és bányászatára, — hála Papp Simon kolléga újabb munkásságának — az én javamra eldőlt. Bizonyosra vehetjük, hogy ennek, az általam akkor budafapusztai felboiitozó- dásnak nevezett redöboltozatnak részletredözésein még számos eredményes földgáz- és. petróleumkutat fognak mélyeszteni s az a sok hasonló felépítésű dunántúli redöboltozat, amelyet ott magam és munkatársaim: Wendl Aladár, P ti utó Dezső és Ferenczy István állapítottunk meg, szintén még igen sok esetben hasonló eredményeket fognak felmutatni s beigazolódik az á már mintegy másfél évtizede kialakult véleményem is, hogy a magyar- honát harmad- és negyedkori medence — beleértve a magyar Alföldet is — Közép-Európa legkiadósabb földgáz-petróleum és hőenergia bányászatának területe lesz. A „Bányászati és Kohászati Lapok” 1919 december 1-én megjelent számában egy kis cikkem látott napvilágot „A Dunántúl földgáz és petróleum kincséről” címen, ebben többek között ezt írom. „Edigi kutatásaim a Vértes-Balaton vidékétől le a Dráva vonaláig terjednek ki és ott már eddig 7—8 parallel lefutású redöt sikerült kimutatnom a neo- gén és pleisztocén rétegekben, vagyis olyan szer kezetet, amely a legszebb reményekre jogosít fel arra vonatkozólag, hogy a Dunántúlon is jogunk nagyobb mélységben földgázt és petróleumot találni. Ezeken a redőkön pedig míndeniken megállapítottam egy-két olyan boltozatot, amelyeket máris meg lehetne fúrni. Fúrópontok tavaly óta ki vannak jelölve. Soha eléggé meg nem büntethető kezek gazdaságilag is tönkretették Magyarországot, elvesztettük majdnem mind — legalább egyelőre — azt, amit eddig szereztünk. Odavan Erdély földgáza, Nyitna olaja és Horvát-Szlavónia földgáz és petróleumos területei. A pénzügyminisztérium kutatógeológusai és bányamérnökei majdnem tízéves munkájának gyümölcsét idegen nemzetek élvezik, de az áldott magyar föld nem lelt hűtlen hozzánk és a magyar faj tudása és rátermettsége új kincseket fog feltárni, mert élni, fejlődni akarunk s élnünk, fejlödQünk kell!" .Az áldott magyar föld íme tényleg nem lett hűtlen hozánk. Most már megvan a Dunántúl földgáz és petrcfleumk.incse is, s ha valaha, akkor -igazán ma aktuális, hogy megkezdett munkánkat zavartalanul és kellő támogatással folytathasuk s magyar hazánk új ráépítéséből kivehessük a részünket. Bárcsak a sors megengedné nekem azt is megérhetni. hogy csonkára nyomorított országunk legyen Közép-Európa legkiadósabb földgáz,, petróleum és hőenergia bányája, mert akkor talán rám nézve egyáltalán nem volna fontos már, hogy megint igazam lett. fin hiszem, hogy eljön az a Karácsony is és ez lesz Magyarország gazdasági megváltása! 40—60 Celsius hőfok összhatásai járulnak, amelyek vizeinknek különleges győgyerőt adnak. Ez a gyógyerő egyrészt a felszívódásra kerülő apró sóalkatrészeknek (elektrolitikus ionoknak) tulajdonítható, másrészt a gázoknak és a viz hőfokának a bőr idegvégzödésein át történő ingerhatásából tevődik össze, amely külső és belső mélyreható sejtéleti áthangolásra vezet. Nemcsak a bér élettani körülményei változnak meg és éri a szervezetet e részről e vérpályán és idegrendszeren át fontos gyógyító behatás, hanem a gyógy- és hévvizekben való fürdés olyan gyógyingereket is produkál, melyek a belső élettani működések egész sorára hatván, frissítő regeneráló összhatásban nyilvánulnak meg. De van még egy fontos előnye a budai hév- vizekben való fürdésnek. S ez a kénes alkat. Nemcsak belső és kü'Ső dezinficiens a kén, nemcsak epehajtó, tüdötisztííó, hiszen latinul ..balsam pectoris, tüdőbalzsam“ volt a neve, hanem jelentősége a bőrgyógyászati és kozmetikai therá- piában is felülmúlhatatlan. Ha a jó háziorvos minden családban csak azt a szerény tanácso*' adná, hogy a női bőr finomításának, öntisztulásának, üditésének, apróbb börhibák eltüntetésé-, nek milyen jótékony hatása várható a kéntartalmú budapesti gygyfürdökben való többszöri für.-, eléstől rifep hölgy, ink rögtön meghoznák az áldorj zatot, hogy kényelmes otthoni, de győgyértékkél nem bíró kádfürdőik helyett természetes gyógyfürdőink felé vonzódjanak. Minden a jó orvosi propagandától függ. Be kellene" hozni bizonyos propaganda fürdönapokat például a pénteket. Istenben boldogult Liber Endre alpolgármesterünk tartotta ezen a napon közismert fürdését á Gellértben ahol társasága közepette fesztelenül beszélt a városi politikáról. Milyen szép volna az ö emlékezetére ezen a napon félárú népszerűsítő propaganda-fürdést rendezni. Másrészt közlekedésünknek is bizonyos fürdövárosi lélektannal kellene telítődnie. Ez abban nyilvánulna, hogy például a 67—69-es villamos nem a lakatlan .Hadnagy utca" végállomási tábláját viselné, hanem a fürdő nevét, illetve később azt a nevet, amelyet a Tabán kapni fog vagy pedig kombinált fürdő- átszálló villamos jegyeket adnának ki, a strandfürdők mintájára,. oda-vissza viszonylatban s más egyéb kedvezményeket.. Fürdőszoba vagy—gyógyfürdő? Irta: NEMES J. GYÖRGY dr. Elsőrendű munkát, jutányos árban készít VÁCI GÁBOR első budai cimtAblafastészete !•-. Iskola.utca 18. Telefonhivó . 1-668-63. Budapest-Fürdőváros gyógyfürdőinek legnagyobb konlturrencilja a modem építkezés: a fürdőszobás, komfortos lakások újonnan épülő ezrei. Ezek nyújtják lakóiknak azt á kényelmet hogy mindennapos tisztasági lehetőséggel kultur- igényeiket saját otthonukban elégihetik ki. Pedig valamennyien élénken emlékszünk a századeleji Budapestre, amikor még nem állott annyi komfortos lakás rendelkezésre és divat volt a Császárban, Artéziben, a Dohány uccai Hungána- fürítőben talál Iccén*, annál is inkább mert ez a heti attrakció egybe volt kötve kitűnő villás- reggelivel is. Gyógyító és hygiénikus fürdőkként arány-. lag jobban kihasználták azelőtt a budapesti fürdőket, mint a fürdőszobás lakások nagytömegű épülése után. Gyógyfürdőink mai látogatói csaknem egész összességükben azokból adódnak, akik gyógyulásuk érdekében keresik fel a fürdőket. A fürdökultusz fejlesztésénél azonban a bel. földi vendégek törzskarára is építenünk kell és odahatnunk hogy honi beteganyagunkat, polgári tömegeinket visszairányi tsuk gyógyfürdőink felé, ahonnan élszoktatta őket nagyrészt a saját fürdőszobáik okozta kényelemszeretet. A hazafias érzésre való hivatkozás egymagában nem volna elegendő, komoly orvosi mérlegelés alapján világos szavakkal kell megértetnünk, hogy az otthoni vízvezetéki vízben való fürdőzés ég és föld különbség' a természetes hév. vizeinkben való fürdőzéssel szemben! Es ez nemcsak gyógyító hatás tek'ntetében van így, hanem [tisztasági szempontból is. Ennek a megértése viszont igen könnyű • lesz, ha reámutatunk azoknak a természetes alkatelemeknek hatására, amelyek gyógyvizeink csodálatos gyógyhatását magyarázzák. Az ásványi és hévvizek két nagy tényező természetes társulásából tevődnek össze: az egyik a viz. Tudjuk, hogy itt a budai hegyek 250 négy- zetkilómétemyi területére zuhogó esővíz ennek a vízmennyiségnek legbővebb forrása. Az esővíz meg nem határozott mennyiségű és minőségű villamos, kozmikus sugárzást is hozzáad az amúgy's elektromos töltésű ionokkal rendelkező gyógyvizeknek. Ámde kerülnek a föld mélyéből származó ú. n. juvenilis vizek is hozzá, melyek gőzerejüknél fogva hajtják aztán a földmeleg által hevített és a másik nagy alkotó tényező, a föld és ásványai oldott részeivel telitett vizeket a föld 'felszíné felé. A gőznyomáshoz nagy viz- | nyomás is járul, ami az ásványi anyagok kiol- . ásónál r lerepel és a kénes, szénsavas gázolemek és radioaktiv gáz- és sóalkatrészek kihozását is elősegíti. Az u. n. „thermális vonal“ mentén itt Budán falcadó hévvizeink közel két grammnyi száraz .sóalKatelemet tartalmaznak ehhez a gázok, . rádióaktív anyagok a vizmenny ség és £ Felolvasóest a Szentimreváros) Társaskörben. Kitünően s'került felolvasóestet rendezett a Szentimrevárosi Társaskör dec. 13-án hétfőn este nagyszámú és előkelő közönség részvételével. Székey Vadimir ny. fökapitányhelyettes tárt-' tott szellemes előadást, amely mindvégig lekö- tötte a hallgatóság f'gyelmét. Az előadó megdönthetetlen érvekkel bizonyította be azt, hogy | tekintély nélkül az állami és társadalmi élet el sem képzelhető. A hálás hallgatóközönség meleg elismeréssel adózott dir. Székely Vladimírnak. Az előadás befejezése után-Kovács József ny. tábornok és dr. Kiss Dezső miniszteri tanácsos mondott köszönetét a társaskör nevében. Szent Gallárt Gyógyfürdő pezsgő vízü uszócsarnokában olcsó árak a reggeli és délutáni órákban Belépő kabinnal: P 1*20 „ szekrénnyel: P 1*—
