Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-02 / 48. szám

1987. december 2. Budai Napló BUDA es csodája PEST A MAGYAR VILÁG KÁVÉHÁZ ll., Margit-körut 40. Telefon: 151-888. Sácköz^ muzsikát/ Szalag énekei ui&zeMáadással üuncpdit totyyMtníves- feh*váMását ok óbudai ICUfaludy. SzinUáu BUDJH M ■■■■■■ Vörösmarty Pesten 1854-ben írja a P. N. a kővetkező érdekes tudósítást: „E napokban láthattuk ismét nemze­tünk nagy költőjét, Vörösmartyt főváro­sunkban. Teste vénül, de lelke fiatal, sza­kálla fehér, de homlokának babérja örök­zöld. Most is azon jó kedélyes, aranylelkű phltdrfbml^iássa, cslálácüa'iyja, ő Jro lat­inunknak, a ki hajdan, midőn fiatal írók tanácsért, jószóért ő hozzá mentek. Kár, hogy falún kell laknia, s minekünk ünnep­számba venni a napot, mellyben őt láthat­juk.“ Másik irodalmi vonatkozású hír is van az o tibbi mellett: ,A Hölgyfutár című divatlap Nagy Ignác halálával ideiglenesen félben ma­radt, miután a szerkesztő tulajdonosa is volt a lapnak. Teljes reményünk van azonban, hogy e naponként megjelenő lap rövid idő múlva ismét folyamatba tétet­hetik s legjobb íróink közremunkálása melleit az eddiginél is gazdagabb tarta­lommal jelenem! meg. A tisztelt közönség, reméljük, miszerint nem trónja meg párt­fogását a Hölgyfutártól, tekintetbe véve azt, hogy a lap egyetlen segélyforrása leend Nagy Ignácz hátrahagyott család­jának, kikről gondoskodni szent és múl­hatatlan kötelessége leend a kinevezendő új szerkesztőnek.“ Csak vasárnap tehet átmenni az ataguton Budai híreket találunk a jő öreg Vasárnapi Újság legelső füzeteiben, még pedig elég érdeke­seket. Legalábbis az akkoriakat érdekelhette az alábbi tudósítás 1854. márciusából: „Olvasóink tudják — írja a ,;Táro- gató rovat — hogy a budai várhegyet, amint azt nagy Széchenyink ajánlotta, múlt ősszel szerencsésen átfúrták, s a fő­városi közönség kényelmére számított alagút azóta gyorsan halad elkészülése felé. Most azt is megírhatjuk, hogy az alagút a közönség használatának is át van engedve. Hanem még eddig csak úgy va­gyunk vele, mint a Vasárnapi Újsággal. Egész héten dolgoznak benne a bányá­szok, s ha jön a szombat este, félreteszik a szerszámot, eltakarítanak láb alól min­den akadályt, haza mennek s vasárnap virradóra a nagy közönségnek nyitva áll egész napra. Olcsó pénzért keresztül mehet rajta, s gyönyörködhetik, benne, akinek tetszik. A main kívül eddig három vasár­nap volt az alagút a közönségnek átadva. Első ízben 2015, másodízben 2406, har- ' madízben 8086 személy ment keresztül, ami összesen 250 fit. 25 krt. jövedelmezett, pedig mindhárom ízben kellemetlen volt az időjárás.“ Tehát 1854. márciusában még csak vasár­naponként lehetett átmenni az alaguton, mivel hétköznapokon még nagy munka folyt benne. Tekintve, hogy két krajcár volt az átkelés díja, elég szép volt a forgalom az alagútban, amely; riek csodájára jártak az akkori pestbudaiak. Budai nászajándék Fersnc Józsefnek; Jiét hordó bor Nagy eseményre készü’ödtek akkortájt az egész Habsburg-birodalomban, amelynek az ab­szolutizmus alatt Magyarország is része volt. Ferenc József 1854-ben volt vőlegény és az es­küvő elé nagy várakozássá’ tekintettek. Buda városa is ki akart tenni magáért, persze a maga módja szerint, am’t a következőkben jelent a Vasárnapi Újság: „A budai városi tanácsnak szándéka van ö cs. k. Felsége legmagasb nászün­nepélyéhez két hordó legfinomabb budai borral járulni. A kiválasztással egy külön bizottmány foglalkozik. A tíz-’íz akós hordókat Szabó bodnármester készül, s ezek igen díszesek lesznek, s a felséges császári pár címerével ékesek.“ Hol van azóta a legfinomabb budai bor! Megölte a filoxéra, meg a város terjeszkedése; az egykori szölöskertek helyén ma villák meg paloták tenyésznek. Pedig nem ártana ebben a a keserű vi ágban néhány akó sashegyi... Leikiesen ünnepelte meg Óbuda közönsége a Kisfaludy Színház fennállásának negyvenéves ju­bileumát. A nemzetiszinü drapériákkal díszített nézőtér zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. Az ünnepi előadáson a kultuszminisztert Marjay Ödön miniszteri tanácsos, a pénzügyminisztert, aki meleghangú levélben mentette ki fávolmara- Jdását dr. Szász Lajos államtitkár, a fővárost Némethy Károly tanácsnok képviselte. A III. ke­rület törvényhatósági bizottsági tagjai Hanthy- Haidckker Károly elöljáró vezetésével jelentek meg. Ott voltak még Petracsek Lajos országgyű­lési képviselő, Lukasics Géza vezérőrnagy, Bot- zenhardt János, Mészáros Sándor, dr. Sámlor Zoltán, Csere Lajos az Orsz. Színész Egyesület alelnöke és még igen sokára mások. Az ünnepség a szózat éneklésével kezdődött, amelyet a társulat tagjai és a közönség együtte­sen énekeltek. A szózat elhangzása után Hanthy- Haidekker Károly lépett a színpadra és hosszabb beszédben méltatta azt a kulturális missziót, amelynek teljesítésére a Kisfaludy Színház vállal­kozott. Sok siker és balszerémesé — mondotta töb­bek között —- sok forró este és sok üres ház után jutott el a Kisfaludy Színház negyvenéves jubileu­mához. Ünnepe ez nemcsak a színház művész­gárdájának, hanem a III. kerület egész társadal­mának, sőt az egész magyar színjátszásnak. Szerény jubileum a negyven év, ha összehason­lítjuk a Nemzeti Színház száz évével, azonban, ha figyelembe vesszük azt a. küzdelmet, amit a színház gárdája a magyar szóért, a magyar mű­vészetért és a magyar muzsikáért kifejtett, akkor mélyen meg kell hajolni ez előtt a múlt előtt. Mint a helyi hatóság vezetője — mondta Hanthy-Haidekker elöljáró — első kötelességé­neik tartja, hogy ezen a jubiláns esten meleg szeretettel köszöntse mindazokat, .akik eljöttek a budaiakkal -együtt ünnepelni a Kisfaludy Színház negyven évét. Ennek a színháznak is elvitathatat­lan érdemei vannak a magyar nyelv és magyaro­sítás érdekében. Igazi küldetést teljesített Óbudán és hivatva lesz a jövőben is arra, hogy fellángol- tassa a magyar érzést és rendületlenül ébren tart­sa a magyar hitet. Hanthy-Haidekker, ezután a színház történe­tét ismertette, Gegus Dániel ny. fökapilányhe- lyettesnek a Budai Naplóban megírt cikke alap­ján. Nagyhatású beszédét ezekkel a szavakkal fe­jezte be: — A díszelőadásra szóló meghívót a 111. ke­rületi Stadion és Városrendezési Bizottság bocsá­totta ki, hirdetve, hogy szeretettel állott a kultúr­intézmény mellé, amely negyven év nemes harca uá.n minden támogatást megérdemel.Ezt a múltat ünnepli most a megjelenít közönség, amely eljött áz elismerés lobogójával és hogy kifejezést adjon annak a reményének, hogy az ötvenéves jubileum Már olyan hajlékban lesz megtartva, amelyet ez a kultúrintézmény méltán megérdemel. Zúgó tapssal méltatta a közönség a nagy­hatású beszédet, majd megkezdődött Pásztor Zoltán és Tóth Sándor „A Fekete Szivárvány" éimű daljátékának előadása, amely nagy sikert aratott. Magyaros, fülbemászó muzsikája nem ’tévesztette el hatását, majdnem minden dalát meg {tellett ismételni. Az első felvonás hangulatos zarójelentetét háromszor is megújráztatta a kö­zönség. A szereplők: Császár Teri, Szécsi Hédi, Ma gyáry Marika, Káfpáthi Magda, Békésy Jó­zsef, Kelemen Lajos, Erczkövy László, Földváry Sándor, Kovács Gyula, Hidy László, Varga Jó­zsef, Tamás Benő, Kiss László, Szőke József, Borbély Géza, Viczing Gyula tehetségük legjavát vitték harcba az est sikere érdekében. A zenekart Rajna Sándor vezényelte. Az előadást, amely éjféltájt ért véget, bankett követte, amelyen melegen ünnepelték a daljáték tehetséges zeneszerzőjét, Pásztor Zoltánt és a társulat tagjait. ÖSöröző és R Étterem F 11» G D I O F ifj. Wagner Béla HEGEDŰS GYULA cigá ny zenekara m u z s i k á I Régi budai tra díclék Uj modern vezetés P Á £ Y A ~ V. 3. Sszőnyegfonalak: Turáni,”/, Fő­utca SO TECEFON 15-15-79 A Budai Naplónak a Budapest-Fürdváros fürdőügyi, múzeuma létesítése érdekében kezde­ményezett értékes ankétjéhez fürdöőrvosi szem­szögből néhány megjegyzéssel kivátiniék hozzá­kapcsolódni. Kétségtelen, hogy egy világfürdönek nélkü­lözhetetlen tartozéka az olyan muzeális gyűjte­mény, mely mindenekelőtt a gyógyhely történeté­nek, tradícióinaik dokumentumait gyűjti össze. Ide képek, okmányok .könyvek, alapítólevelek, antik­vitások, kövek, eszközök stb. tartoznak. Kétezer éves mult igazolói, büszke, öntudatos hivatkozá­sok lehetővé tevői ezek. Muzeális anyag azonban mindaz az orvosi ér­telemben vett vonatkozás is, amely a gyógyhely balneológiái kiválóságait tünteti fel, szemléltető rajzokban, metszetekben, hydrogeológ’ai és bio­kémiai részeiben, az analízisek, radioaktivitás mé­rői, sémái mind együttvéve, körülbelül úgy, ahogy azt néhai Dalmady professzor annakidején $ Nép­egészségügyi Múzeumban az elsőnek megrende­zett fürdőügyi kiállításom összehordta, lelkesen, fáradságot nem kímélve. (Együtt kellett volna az anyagot tartani.) Végül külön teremben tényleg össze kellene gyűjteni azokat a „gyógytrófeákat”, melyek egy-egy fürdőnkben gyógyult betegek há­lájának, elismerésének emlékeztetői. Mankók, sí­nek, hálaleyelek, lelkes cikkek, könyvek és aján­lások lennének ezek, egy-egy fürdőt külön kép­viselő fali szekrényben, neves emberek ivópohanai stb. Az ilyen gyűjteményes állandó kiállítás cent­rális helyen, a vizuális propaganda leghatásosabb és leghálásabb eszköze. Ezer prospektusnál haté­konyabban hivatkozhatik erre a fürdöorvos. Ezt már tapasztalatból tudjuk. Olyan az ilyen fürdő- teófea-gyüjtemémy, mint egy-egy csodatevő szent templomé. .4 tudományos orvosi propaganda helyi legkitűnőbb alátámasztó ja, mert őszintén bevált­hatjuk, a külföldi laikus, de még az orvos is osak j \ saját szemének hisz. Látja a gyógyforrások ' múltbeli és jelenkori értékes dokumentumait, a rómaiak, törökök fiirdöemlékeit, gyógyult betegek elhagyott mankóit, poharait, leveleit, autogramm- jait: ezek minden orvosi propagandánál különb értékűek. Ez nemcsak a további propagandára vonat­kozik, de rendkívüli nagy jelentősége van annak a bizalomnak felkeltésében is, amely a beteg sa­ját gyógymódjába vetett hitéhez szükséges. A héwizek csodatevő hatását a régi Rómiábah is­tenségek jelenlétének tulajdonították, majd a kö­zépkorban szent és csodatevő búcsuhelyekké let­tek: valljuk be, ma is nagy adag psyctitkai faktor szükséges a. gyógyulás előmozdításához. Ezzel nem lehet lekicsinyelni a gyógyforrásoknak ma már rendkívüli értékesnek elismert gyógybioló- giai behatásait a beteg szervezetre és főleg leér­tékelni azt a pótolhatatlan regeneráló gyógyeröt, amely a szervezet sejtjeinek teljes áthangolására vezet. De a fürdőorvos egyúttal psychiater is kell, hogy legyen, aki a beteg lelkületén át segítse elő a gyógyulást. Ha nem is áll fenn, hogy pl. Karls­bad egy „meleg hipnózis” illetve ,-,au*ószuggesz­tió", de minden tényező, amely a gyógyulást elő­segíti, legyen az diéta, pihenés, miliő, térzene, --park, kurszalon, bit -és bizalom .... elengedhetet­lenül szükséges. A fürdőorvos gyógyrekvizitumai között így helyezkedik el egy kitünően kiállított fürdőügyi múzeum is, emlékeivel, képeivel, táblázataival és —■ gyógytrófeáival egyetemben. Szuggesziiv, bi­zalomkeltő látnivalóira nemcsak a propagandá­nak, de a betegnek is szüksége van. Bizalom az orvosban ,a gyógymódban, a fürdőben félgyógyu­lással ér fel. A Budai Napló jó orvosságot ajánl tehát, Budapest Fürdőváros ügyének doktorai, használják fel az ajánlott remediumo-t világfür- dönk és .sokezernyi fürdövendégeinek érdekében. KETTER-CTTEREM Helyiségeiben XI., HOBTHY MXEXÓS-ÜT 48. esíénRiní CaRaios Flóris cigúnyxeneRara mujcsiRál. Ui &zitoUácS’ Budán .4 Krisztinavárosban tévő rozzant színkör lebontását ajánlván a városi tanács, ezzel kap­csolatban megpendítő az eszmét, hogy a S0.000\ lakosságú Buda részére új színház volna eme­lendő, mert a várbeli színház igen kicsiny s messze esik a lakosság legtöbb részétől. Az új színház társadalmi úton létesülne. de\ a fővárosi hatóság támogatása mellett, oly he­lyen, mely a Buda-részi területnek lehetőleg központját képezze. Ezen ügyben a közelebbi indítványozást a tanács a közoktatási bizott­ságra bízta. A tanács körében már a hely is szóba lőtt, a fazekas-teret emlegették. Budán azonban bi­zalmatlanul fogadják ez eszmét, s egy polgári gyűlésen Ország képviselő kifejezést is adott ennek, mondván, hogy a terv „nesze semmi, fogd meg jóP', s arra irányul, hogy a színkör lebontását ne ellenezzék. Budapest közgyűlése egyébként nem is fogadta el a színkör lebon­tására vonatkozó ajánlatot, kimondván, hogy a színkör fenntartását óhajtja, de részletes költségvetést kért. A budai színház ügyének előkészítésével pedig a közoktatási bizottság bízatott meg." A budai színkör lebontásáról szóló hír nem épen mai keletű: 58 évvel ezelőtt, 1880 januárjá­ban a tanács elsöizben akarta eltávolítani, de akkor nem engedték neg a budaiak. Közel hat évtized után mégis eltűnik, de semmi sem bizto­sítja, hogy hamarosan új színháza lesz Budának, holott most már negyedmillió ember lakik a jobb­parton az akkori nyolcvanezerrel szemben. , ;,Az új színház társadalmi úton létesülne”, írja a jó Vasárnapi Újság. Most is társadalmi úton szeretné Buda felépíteni a színházat: egy­előre -azonban osak annyi bizonyos, hogy a már 1880-ban „rázza n-t”-nak nyilvánított színkörnek néhány napon belül már nyoma sem lesz. És bi­zonyos az is, hogy a „fazekas-tér“ amelyet ma Szilágyi Dezsö-témek nevezünk, nem jöhet már számításba, mert azóta ott épült fel a gyönyörű I budai református templom. Hozzáférhetővé teszik a közönség részére Buda egyik fürdőügyi értékét, a Lukácsfürdő lótuszvirá­gos meleg-tavát A Zsigmond-utcában, a Rózsadomb tövében, az ősrégi török gőz. és kádfürdő közelében van Budának egy idegenforga'mi és balneológiái ér­dekessége: a szép, lótuszvirágos, meleg ló, amelyet a Lukácsfürdö forrásai táplálnak, ame­lyet azonban a nyilvánosság elöl egy ormótlan és csúf kőfal zár el. Ez a meleg tó látványosság lehetne, nem­csak a budaiaknak, hanem az idegeneknek is egyszersmind kitűnő propagandája az úgyneve­zett „felső hévvizeknek“. Ezt a tavat feltétlenül meg kell mutatni azoknak az idegeneknek, akik Budapest fürdőváros iránt érdeklődnek. A Ró­zsadomb és Vidéke Egyesület kitűnő ügyész- főtitkára, Nádas Béla dr. eljárt a Szent Lukács­fürdö igazgatóságánál, ahol megígérték, hogy az óc-ska kőfa'at lebontják, helyébe stüszerü vas­rácsos kerítést alkalmaznak, ugyanakkor a tó környékét szépen parírozzák és a közönség ré­szére is hozzáférhetővé teszik. A szép terv rövidesen megvalósul és ezzel Buda új látványossághoz jut, a főváros idegen- forgalma pedig új és értékes propaganda-attrak­cióhoz. Szórakozzunk Budán As. ÖREG DIÓFÁBAN isméi a régi fó Időit fjangulata DÉLI VASÚT KÁVÉHÁZBAN EREDETI BÉCSI SCHRAMLI — WIENER STEFFL ÉNEKEL 1 GUNDEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN I MURSY ELEK és cigányzenekara GRETE DOORN a MALCSINER TRlÓ-val a RÓZSADOMBI ZSIGMOND F É BÁRBAN A VÁRKERT KIOSZKBAN : minden délutdn katonazene “ A megnagyob­bított és át­alakított Szeiffert kávéházban Székely Dezső-jazz Szántó Gyula énekel Fürdömuzeum — fürdöorvos Irta: Nemes J. György dr. Közvetlen átszállást a 11-es autóbuszról a 12-esre A Rózsadomb és Vidéke Egyesület választ­mánya november 23-án Harrer Ferenc dr. elnök­lésével ülést tartott. Az elnök melegen üdvözölte Terbócz Imrét kormányfötanácsosi kinevezése al­kalmából, továbbá indítványozta, hogy Gerenday Tivadar ny. ezredest 70. születésnapja alkalmá­ból levélben üdvözöljék, amit a választmány el­fogadott. Nádas Béla dr. titkári jelentésében az autó­buszközlekedésnek a Rózsadombot érdeklő ügyei­ről számolt be. Közóhajmák tenne eleget a Besz- kárt, ha a II-es járat Török utcai végállomásáé­nál, a szerpentin tövében, fedett váróhelyet létesí­tene. Az egyesület kérelmet intézett a Beszkárt- hoz, hogy a 12-es autóbuszt Pest felöl jövet ne a Zsigmond utcán, hanem a Margit körúton vezes­sék tovább, amivel lehetővé válnék a 12-röl a li­re való közvetlen átszállás a Török utcánál. Az egyesület azt is kéri, hogy a 12-es autóbuszjára­tot minél előbb hosszabbítsák meg a Széna tér­től a Délivasútig. Ezután számos rózsadombi problémát tár­gyalt még a választmány Nádas Béla dr. egyesü­leti titkár és ügyész referátuma alapján, majd az egyesület rendes tagjai közé felvették dr. Czebe Jenő kerületi elöljárót, Márkus István gyárigaz­gatót és vitéz Simon Elemért, a Magyarországi Vöröskereszt elnökét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents