Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-04 / 5. szám

35. évfolyam Budapest, 1937. február 4 5. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG B’JÉ. L AJ ^SZERKESZTIK LIPPAY GYULA DR. és OLTY ANTAL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: l.f KRISZTINA-KÖRUT 113/b. f.r 1-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Hogyan lesz Budapestből Európa fürdővárosa A Gyógy- és üdülőhelyi Bizottság nagyszerű programja 1937-re Buda etöhtyteh? A főváros idei útépítési költségvetésé­ben — ezúttal első Ízben — nagyobb ősz- szeggel szerepel Buda, mint Pest. Ennek nem az az oka, mintha Budát különböző okok miatt előnyben részesítené a fővá­ros a balparti városrésszel szemben, hanem az, hogy Budán rengeteg a ten­nivaló, példátlanul súlyosak a panaszok és hogy a fővárosnak az útépítés terén akkora a restanciája Budával szemben, hogy azt még igy is nagyon nehezen fog­ja behozni. Mindenesetre örömmel vesz- szük tudomásul, hogy 193?. folyamán javulni fog valamivel a helyzet ezen a téren, megköszönni azonban még nem akarjuk a főváros gondoskodását, mert sokkal kevesebb az, amit az útépítési programba vettek, mint ami kimaradt abból. Nem: Buda ezzel még nem jut előnybe, — sokkal nagyobb a hátrány, az elhanyagoltság, semhogy azt egyetlen évben pótolni lehetne. Budává UM Uowti # a<z AltaiUzdel Az Állatkertben uj beruházásokat haj­tottak végre és ebben az évben is több- százezer pengőt fektetnek be uj építke­zésekbe. Az Álatkertnek azonban azon a szükreszabott városligeti helyen nincs jövője, nincs terjeszkedési lehetősége. Vájjon nem kellene-e a főváros illetékes tényezőinek „meggondolás tárgyává ten- ni‘‘ — mint azt hivatalos magyarsággal mondani szokták — a nagyszerű Lendl Adolfnak azt az .okos és egyedül helyes megoldási tervét, hogy hozzák át az Ál­latkertet Budára? Nemsokára kész lesz a Horthy Miklós hid, óriási területek ál­lanak majd rendelkezésre; kérdezzük:, nem kár-e az újabb százezrekért, amikor azokkal úgysem lehet végképpen meg­oldani az Állatkert problémáját? A Vá-uUa yifiMunáfo Vacog a fogunk a hidegtől, bukdácso­lunk a síkos utakon és ilyenkor bármily vágyakozva száll is a gondolatunk nap-1 sugarasabb tájak felé, beszélni bizony még mindig csak — a hóról kell. Nem a tavalyiról, amelyet egyes budai helyek­ről csak az Isten napocskája takarított el. hanem a multhetiről. Sokmindent megmutatott ez a kétnapos hóesés, ijesztő perspektívát nyújtva arra az esetre, ha mint békebeli hadgyakorlatokon mondták — a dolgok komolyra fordulnak. Buda legfontosabb ütőeréről van szó — a Fő-utcáról, mely megbukott a kétnapos hóhullás után. Még pedig alaposan. De nem a Köz­tisztasági Hivatal hibájából. Ebben az uccában, ahol a legtöbb az üzlet, valósá­gos istenkisértés most kocsin végigmenni. Az amugyis keskeny ucca két szélét el­foglalja az összelapátolt hó és a megma- r&dt keskeny sávon a közlekedés teljesen csődöt mondott. Ha az autóbusszal törté­netesen szembejön egy fával, vagy szén­nel^ megrakott stráfkocsi — ami igy téli időben mégis csak előfordul — negyed­órára elakad a forgalom és valóságos ko­csis meg soff őr művészetre van szükség, amíg elkimódnak egymás mellett. 1 YfCÁt évek hosszú sora óta „ren­dezik. Meg pedig olyanformán, hogy meg az eddigi szélesebb részeket is kes- kenyítilc. Uj ház csak a keskenyített ut­cavonalban épülhet és hogy ez mit je­lent, azt most megmutatta a hóesés, mely megakasztotta a Fő-ucca és veU az egész y xzi varos eleiét. ___________________________ . iSzviezsényi Zoltán min. tan., a Budapesti Gyógy lés Üdülőhelyi Bizottság vezető igazgatója rend­kívül érdekes és lebilincselő előadást tartott az ■degenfogalmi újságírók részére a Fészek Klub helyiségében. Előadásában az 1937, év programját ismertette és kifejtette azokat a nagyvonalú elgon- IdóláSokat, amelyek a Gyógyhelyi Bizottságot Buda­pest fürdőváros naggyáfejlesztéséb'en vezetik'. Tiltakozott Szviezsényi Zoltán az' ellen a tévhit jelien, amelyet sokan terjesztenek, hogy’ tudniillik ja gyógyvizeknek és gyógyforrásoknak már nincs faktora szerepük a gyógyításban, mint azelőtt volt. iCsonkamagyarország nem engedheti meg magának tizt a- luxüst, hogy cserben hagyja azokat a nagy Értékeit, amelyeket gyógyforrásaink jelentenek a nemzetgazdasági életben. Mindent el kell követ­nünk, hogy' ezeket a Budapest jövőjét jelentő nagy (értékeket megfelelő keretbe foglaljuk és olyan tényezővé tegyük, amilyenre rendeltetésük terem­tette őket. Ismertette Szviezsényi Zoltán dr. azt a nagy mun­kát, amelyet a Közmunkatanács végez a Margit­szigeten. Nagy átalakulás előtt áll a Sziget. A már (meglevő nagyszállóhoz ismét egy százszobás új jszálló épül, úgy hogy közel háromszáz modern, lminden kényelemmel berendezett szállodai szoba várja majd a tavaszi szezont. Ezután az ivókúrák nagy szerepéről emlékezett meg és elmondta, hogy az alsó Szigeten talált 74 fokos kénhidrogénes for­rásvizet, amely ivókúrára rendkívül alkalmas, a Közmunkatanács méltó keretbe foglalja. Ebben a munkában a Gyógyhelyi Bizottság karöltve dol­gozik a Közmunkatanáccsal és az alsó Szigeten, • ahol most épül a kurszalon és a 3000 személyt befogadó nagy üvegcsarnok, a szegényebb néposz­tályok számára is lehetővé teszik az ivókúrák hasz­nálatát azáltal, hogy aki reggel 6^—10 óra között lép he a Szigetre, 10 filléres ivókúra jeggyel mehet oda. ; a Sziget területére. Ezután azt a munkát ismertette Szviezsényi. amellyel a Gyógyhelyi Bizottság azt kívánja elérni, . hogy Budapest téli időben is otthona legyen az ide­geneknek, akik gyógyulást keresnek. Ismertette az az orvosi propaganda fejlesztését és azokat a tanfo­lyamokat, amelyeknek célja, hogy a főváros gyógy­fürdőit az orvosok előtt ismertesse. Karlsbad csu­pán az ivókúrából lett világfürdővé. Monte Catini 11 fokos forrásvízzel erndelkezik csupán, amelyet ivás előtt meg kell melegíteni, az olaszok kitűnő propagandával mégis termális víznek nevezték ki Monte Catini forrásait és elérték azt, hogy más- félmillió ember itta az ottani vizeket. Ezután kifejtette az előadó, hogy a Rudasfürdő körüli nagyszerű források környékén is meg kell! teremteni a modern, minden kényelemmel ellátott ivócsarnokokat. A Lukácsfürdőben már épül is A Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kultúrális Egyesület legközelebbi ülése iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ezen az ülésen kell dönteni az elnöki szék betöltéséről, amely Bonyhádi Perczel Béla elhunyta óta üre­sen áll. Bonyhádi Perczel Béla harminc­öt évig állott az immár negyvenötéves egyesület élén, amelynek felvirágzása az ő nevéhez fűződik. Háromévtizedes elnöki működésével tekintélyhez és népszerűséghez jutatta az egyesületet, amely letéteményesévé és bátor harcosává vált a hegy­vidéki érdekeknek. Az elnöki teendők ideiglenes vezetésével 0 s z o 1 y Kálmán volt törvényhatósági bizottsági1 tagot bízták meg, aki azonban néhány hónappal ezelőtt lemondott és azóta Geiger Gyula — az egyesületnek harmincötéven át ügyvezető igazga­tója — tölti be az elnökhelyettesi tisztet. Az egye­sület tagjai körében az az álláspont kerekedett felül, hogy gz elnöki széket mielőbb be kell töl­teni és erre vonatkozóan már a legközelebbi gyű­lésen kell dönteni. Az új elnök személyére nézve még nem alakult ki egységes megállapodás, az egyesület tagjainak többsége részéről azonban az az óhaj nyilvánul még, hogy a fontos' állásra olyan fiatal erőt kell megnyerni, aki a Budai Hegyvidék érdekeiért bátran és eredményesen tud harcba szállani. Az elnökválasztáson kívül fontos pontja a közgyűlésnek ■ a hegyvidéki autóbusz iivye. A hegyvidék közlekedése mostoha gyer­meke a főváros közlekedési politikáiénak. Ez a vidék egyike a legegészségesebbeknek, egyre job­'az uj ivócsarnok, itt az ideje tehát, hogy a fővá­ros is rendezze a maga forrásainak környékét. Ha Budapest forrásait méltó keretbe foglaljuk és ha •megteremtettük ehhez a kellő orvosi propagan, dát, akkor Budapestet olyan fürdőhellyé tehetjük, ahová téten tízezrével látogathatnak' el a gyógyu­lást kereső külföldiek. Nincs még' egy fürdő át 'egész világon, amely egyszersmind világváros is (léimé és ahol minden szórakozást is megtalálná­nak az idegenek. Tavasszal és nyáron a reumások Mekkája lehet Budapest, ősszel és télen pedig azoké, akik ivókúrák utján keresnek gyógyulást. Ismertette előadásában Szviezsényi Zoltán azo­kat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a Gyógy­helyi Bizottság munkája termelt ki. Számadatokkal bizonyította, a fürdővendégek rendkívüli számának emelkedését az utóbbi időben. 35-38 ezerre becsül­hető ma már Budapest1 fürdőn endégeinek a száma és ez a szám még egyre emelkedik. Főképpen az északi államokból, Finnországból, Svédországból, Norvégiából és Hollandiából jönnek sokan Buda­pestre kúrázni, de igen jelentős eredménye van [.Budapest fürdőpropagandájának — mint arról a Budai Napló már be is számolt — Egvptomban US. 6000 külföldi orvossal levelezik a Gyógyhelyi Bizottság állandóan és oly nagy lelkesedéssel, annyi szeretettel és szorgalommal végzi ezt a munkát, bogy annak eredménye el nem maradhat. Elmondta az előadó, hogy az ittjárt előkelősé­gek közül a svéd trónörökös felesége kúrája be­fejeztével kijelentette, hogy a jövő évben (1937 végén) férjével együtt jön el néhány hétre Buda­pestre. Ugyanilyen elismeréssel nyilatkozott kúrája eredményéről Ferdinand volt bolgár cár, a finn köztársasági elnök felesége, továbbá Zaglul basá­nak, Egyptom Kossuth Lajosának özvegye, Kos- cialkovszky volt lengyel miniszterelnök, aki leendő köztársasági elnöke hazájának és a többi előkelő fejedelmi vendég, akiket orvosaik éppen a Gyógy­helyi bizottság propagandája révén küldtek Buda­pestre. Szviezsényi dr. előadását hálás köszönettel fo­gadták az újságírók. Az a rendkívül szeretet. rá­termettség és lelkesedés, amellyel a Gyógyhelyi Bizottság vezetősége dolgozik, feltétlenül célhoz fog vezetni. Alkalmasabb, jobb .vezetőt lámpával sem lehetett volna találni erre a célra, mint Szoiezsényi Zoltánt és hűséges munkatársát. So­mogyi Gyulát, Budapest-Fürdővárosnak ezt a két apostolát. A nagyszabású programot bizonyára végre is hajtják és a végrehajtás módja nem lesz mél­tatlan a nagyszerű tervezethez. Rendszeres, alapos munkával építi fel a Bizottság Budapesl-Fürdö- város jövőjét: hála és köszönet illeti meg azért a munkáért, amelynek eredménye Budapest világ­fürdői nagysága lesz. ban épül és népesül és épp ezért a legsürgősebben kell dűlőre juttatni az autóbuszjáratok megindítá­sát. Az egyesület vezetőségének indítványa sze­rint a budakeszi autót kell felvinni a Virányos- űton, amely a Szarvas Gábor úton át az Angol Kisasszonyoknál jutna el a Budakeszi-útra. Ez természetesen szükségessé tenné a Szarvas Gábor- út még kiépítetlen szakaszának rendbehozását. Ebben az ügyben Cselényi Pál dr., Haj­nóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági ta­gok és Petracsek Lajos országgyűlési kép­viselő^ már eljártak a polgármesternél és a Beszkártnál. Mindkét helyről ígéretet kaptak, hogy a hegyvidék közlekedési ügyét már legköze­lebb napirendre tűzik. Olasz dicséret Budapestről A római La Tribuna rendkívül meleghangú cikket közölt „I quattrocento a Budapest" cím alatt. A nagytekintélyű napilap az olaszok csopor­tos budapesti látogatásával kapcsolatban nem győzi dicsérni a magyarországi fogadtatást, az el­látást és kiemeli azt a sdk szépséget, amelyet a ,Palazzo Reálé" — a királyi palota — a Szent István szobor és a Halász-bástya architektúrája meg a többi budai látványosság nyújt. Nagyon .tetszett az olaszoknak a Hungária és a szigeti Palatínus szálló helyiségeinek sora. Leg­többet ír a tudósító arról a művészestről, amelyet tiszteletükre rendeztek. „ O/S VHUGULÍJKE.*' (Holland méltatás Budáról.) Két nagy oldalon szebbnél-szebb budai képe­ket és nagyon meleghangó szöveget közöl Hol­landia kitűnő hetilapja a „WIJ”. A Gyógy- és üdülőhelyi Bizottságnak köszönhetjük, hogy vi- szoittlétjuk itt Buda legelőnyösebb képeit továbbá a Királyi Vár, a fürdők és az esti fényben úszó főváros fotográfiáit. Sorra látjuk a dunai hidakat, a Durvakorzót a kedves budai vendéglőket, de kü­lönösen tetszik' a' cikk írójának Budapesti mint „wereldstad-urort”. A forrásokról megállapítja, -hogy nagyon erős a rádióálctiviíásiik (zif' zijn sterk zwalvelhoudend of radiumactief). A gyógy­fürdőknek ez a sorozata megérdemelten nagy és világhírű (grvte wereldberoemde) írja. Azzal vég­zi, hogy Budapest monumentumainak sora ,.on- vergelijke“ (összehasonlíthatatlan). Legyen ufbtl Határ-utca a Nagyszombat-utca Levél a Bndai Naplóhoz) A nemrég megalakult III. kerületi város­rendezési bizottság nagy feladatot vállalt ma­gára azzal a célkitűzésével, hogy Budának ezt az annyira elhanyagolt kerületét újjá. mo­dernné varázsolja. Mi, új budaiak, akik egyre nagyobb kara­vánokban vándorolunk át ide a pesti oldalról, úgy vesszük észre, hogy Buda valamennyi ke­rülete lassanként leveti régi köntösét: szinte varázsszóra nőnek ki a paloták, villák, csalá­di házak. Uj meg újabb utcák, terek és par­kok adnak gondot a Közmunkák Tanácsának, milyen nevet adjon nekik. Nem a legkönnyebb dolog ez, mert nem egészen közömbös, milyen nevet kap az utca. Az utca nevének igen sokszor kortörténeti je­lentősége van és egy-egy patinásabb nevet épp úgy meg kell őrizni, mint egy műemlékei. 1 lég csak a Szent György térre, a Dísz térre a Szentháromság térre, a Bécsikapu térre, á Tárnok utcára. Úri utcára, a Bécsi-útra és még sok más régi térre és utcára utalnunk, f pp ezért esik rosszul, ha meg kell állapíta­nunk. hogy egy-egy régi utcanév mégis eltű­nik. így hiába keresem többek között a har­madik kerületben a Határ-utcát. A Köz­munkák Tanácsának jóvoltából már néhány év óta Nagyszombat utcának hívják. A Köz­munkák Tanácsának szuverén joga az utcák elkeresztelése és csak helyeselhető, hogy meg­szállott területi városok neveit emlékeztetőül Nagymagyarországra utcai névtáblákon is megörökíti, erre azonban bő alkalmat és mó­lót adnak az elég sűrűn kialakuló új utcák. A Határ utcához nem lett volna szabad nyúlni! így szürke,^ egyszerű név, de van várostörté­neti jelentősége. Jelzi a határvonalat, amely Óbudát Újlaktól elválasztotta. Emlékeztetője annak a kornak, amikor még külön mezőváros volt Óbuda és külön közigazgatása volt Ujlak- n®k i® Uj budai. Elnökválasztásra készül a Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület Autóbuszt a Hegyvidéknek! MEGHÍVÓ A „Hollós Mátyás Társaság11 1957. február S-án (hétfőn) d, u, fél 6 órakor a Szent Gel­lert gyógyfürdő C emeleti zenetermében IROÓÁÍlW DÉLUTÁNT rendez, amelyre önt és kedves családját meghívjuk. Budapest, 1957. Január hó 27-én. Hazafias üdvözlettel Az ELNÖKSÉG. Az est műsora:: ■ 1. Megnyitó, mondja: Dr. Hennyey Vilmos ny. államtitkár, elnök. .2. Petainek József országgyűlési képviselő előadása, ,5. vitéz Dr. József Ferenc kir. herceg őfen­sége költeményeiből felolvas. .4. Gróf Berényi Jánosné: Szavalat. I 5. Zágon István író humoros csevegése. I 6, Dr. Völgyesi Ferenc főorvos: A gyógy­fürdők lelki hatása. " 7. Dr. Felkay Ferencné sz. kisjókai Takách Elza felolvasása: Napoleon két házassága. Belépődíj nincs. Pontos megjelenést kérünk. Műsor után. az ottani Gundel polgári étte­remben társasvacsora. Étkezés: étlap szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents