Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-04 / 5. szám
Budai Napló 1937. február 4. Horony-Pálfi Aurél ianácsnoU A főváros törvényhatósági bizottsága Horong- Pálfi Aurél dr. főjegyzői egyhangú szavazással tanácsnokká választotta a legutóbbi közgyűlésen. Soha népszerűbb és szimpátikusabb nem volt közgyűlés választása, mint ebben az esetben, amikor Horony-Pálfi Aurélban a fővárosi közigazgatás egyik legkitűnőbb ismerőjét és legszorgalmasabb tagjá emelte tanácsnoki rangba. Az uj tanácsnok hosszú hivatali működése alatt úgyszólván a fővárosi ügyvezetés minden ügyosztályában működött. Hosszú ideig volt az elnöki ügyosztály helyettes vezetője, a múlt évben pedig a közélelmezési ügyosztályban volt Rosta János tanácsnok helyettese. Innen a főpolgármesteri hivatal vezetését vette át, mig most, mint tanácsno kot, Szendy polgármester a szociálpolitikai ügyosztály élére állította. Schulet Dezső alpolgármester megüresedett helyére. Horony-Pálfi Aurél megválasztatása őszinte örömmel tölti el a Budai Naplót is. Meleg szívre, igaz emberre van szükség a közjótékonysági ügyosztályban: Horony-Pálfi Aurélnál nemesebb érzésű, derekabb embert nem találhatott a főváros vezetősége erre a nehéz helyre, őszinte szeretettel üdvözöljük az uj tanácsnokot, a derék embert és igaz barátot, Budapest szegényeinek uj atyját. Olvassa Balassa József kitünően szerkeszted lapját a PÉNZVILÁGOT Földes Papp Károly dr. ünneplése Január 28-án, Károly napján Buda református társadalma meleg |S|zeratetatteI köszönitöjtte 'jFSides Papp Károly dr. segédlielkészt. Borbély Kálmán dr. ny. miniszteri tanácsos, gazd. főtanácsos az alábbi 'besezédet intézte az ünnepelthez: — Szeretett kedves Tiszteietes Ur! Egy régi igazságot idézek akkor, amikor azt mondom, hogy a szív és a lélek érzelmeinek — legyen az akár öröm és boldogság, akár pedig fájdalom és szem védés — kifejezésére szolgál a beszéd. Ha a mindenható jó ;Isten kegyelméből jó cselekedeteink jutalmául áldás száll reánk, szivünket és lelkünket a [boldogságnak, az örömnek az érzése tölti el, míg ha helytelen cselekedeteinkért csapás ér bennünket, szivünk és lelkünk a bánatnak, a szemre diésnek, a fájdalomnak válik lakóhelyévé. Amidőn a mai ünnepnapon, névünmeped napján egyéniségedet vizsgáljuk, örömmel konstatálom, hogy szí vünk és lelkünk a fájdalomnak, a szenvedésnek az érzését egyáltalában nem ismeri, ellenben annál ,inkább válik szivünk és lelkünk a boldogság és az öröm érzésének lakóhelyévé, tudván azt, bogy a gondviselő jó Isten a Te személyedben a szellemi és lelki képességeknek, az ügybuzgó munkásságnak kiváló mesterét teremtette, aki nemesi hivatásodat, önzetlen példát mutató módon teljesíted. Kérjük a jó Istentől mindvégig erőt,, egészséget, egyházunk szolgálatának minél dúsabb erdménnyel teendő ellátásához. Földes Papp tiszteletes úr meghatva köszönte meg a szavakat, melyek a hívek őszinte érzéseit híven fejezték ki. /I budai utcák, elnevezése ii. A BUDAI NAPLÓ Budáért, Buda fejlődéséért és minden budai polgár érdekeiért harcol. Színművészek közül az említetteken kívül mindössze Egressy és Náday Ferenc keptak uccát valamint legújabban Ujházy Ede. Ide tartozik még, Dankó Pistának a cigánylaMa volt Madách uccá- ban és Cinka Párnának, a zuglói Gyarmat ucca melletti Nayy zeneművészek neveit Liszt Ferenc tér, az Erkel ucca, a Lamtta ucca, a Reményi Ede ucca,a gróf Zichy Géza ucca és Volkman ucca nirdetik. Szabadsághősök és vártanúk neveit igen nagy számú ucca és tér viseli: Asztalos Sándor, Aulich, Balog Ádám, báró Jeszenák János, Batthány Lajos, Bem József Csányi László, Dimbinszky, Damjanich, Forinyák, Gábor Áron, Görgey Arthur, Guyon Ruchárd, Jávorka Ádám, Kiss Ernő; Klapka. Kmetty, Lahmer, Lendvay, Lenkey, Nagy Sándor; Sibrik Miklós; Szemere Bertalan, Ttürr István, Vak Bottyán, Vasvári Pál és az újabb mártírok közül Tisza István, Hollán Sándor, Menkins Sándor, Návay Lajos, valamint Endresz György. Né- ány évvel ezelőtt nagytakarítást rendeztek a pesai utcák és terek közt erkölcsi értelemben. így például a Keleti pályaudvar mögött a régi, hirhedl Százház közét megfosztották a Bem-névtől és a lengyel hős a Pálffy tér mellett — ahol szobrát felálltotlák — kapott uj, takaros uccát. A betörők és nyomorgók testvéruccája ott a Keletinél azonban megmaradt. Grassalkovich herceg, első Nemzeti színház telkének adományozója már nem részesült kegyeleti pótlékban. Magának az uccának megtisztítása helyett ugyancsak név-váltás történt a józsefvárosi Madách uccáhan. Jó lesz az Dankó Pistának úgy ahogy van — döntött a Fővárosi Közmunkák Tanáca — s az uj Madách-uccatáblák a tervezett erzsébetvárosi sugárutra kerülnek (a Károly király körúttól) pontosan 'így: Madách Imre ut. Regényes, széphaegzásu és kedves uccanév is akad, bárha nem sok: ilyen a Mese ucca, a Szivárvány köz, a Tünde ucca, a Tündérhegyi ut, a Tündér ucca, sőt Tündér köz, a Varázs ucca, a Virányos út, a Vadrózsa és Vadvirág ucca. Virágnevek az Árvácska ucca, Ibolya ucca, Kö Uörcsin ucca, Mályva ucca, Harangvirág ucca Levendula ucca; Liliom ucca, Bazsrózsa ucca, Rózsa ucca, Mirtusz ■ ucca, Muskátli ucca, Napraforgó ucca, Nárcisz ucca, Szegfű ucca, Viola ucca, Zzálya ucca és persze még jó pár. Állatnév már kevesebb van: Bogár, Cinege, Csalogány, Cserebogár, Csiga, Csíz, Csuka; Darázs; Daru; Denevér; Fájd, Farkas, Fecske, Fürj* Galamb; Gém, Gólya, Hangya, Harkály, Hattyú; Holló; Kacsa; Kakuk, Kecske, Kígyó, Kócsag, Medve; Menyét; Mókus; Nyúl, őzike, Pacsirta, Pinty, Ponty; Rigó, Róka, Sas, Sasadi, Seregély; Sirály; Süllő; Szajkó; Szalonka, Szarka, Szarvas, Szúnyog, Teve; Tigris;’ Túzok; Vadgalamb; Vidra és Viza ucca. Les Rues de Paris címmel hires könyv jelent meg Paris éneién et moderne érdekességeiről, életéről, emlékeiről, krónkája és tradíciója sok művészi rajzu emlékével. London, Becs, Róma, sőt Berlin több ilyen könyvet produkáltak, csak mi nem tudtunk még hasonlót nyújtani. 1844-ben az első francia kiadás közli, hogy aki a párizsi ucca- névsort átnézi, La France egész történetét, minden fontos, mozzanatát együtt találja. Nálunk silány volna az eredmény, ha ebből a szempontból vizsgálódnánk. 1650 uccája és 120 tere van Budapestnek és ebből még 20 százalék sem igazán történelmi vonatkozású. De legalább odáig eljutottunk végre, hogy több értelmetlen, sőt ízléstelen uccanév megszűnt. Tábori Kornél ZsurkUlön eaesságeK és diabetikus kenyerek Hoffmann Ferenc süld mester, II., Margit-krt. 63. I. Krieztlna-tér 6 II. Olasz fasor 25. Vágó lózsef budai tervei a „Budapest-Világráros“ kiállításon A budapesti utcák elhelyezésükben és elnevezésükben a városrendezés régi mostohagyermekei Az utcák mozaikszerű képét adják egy város történeti fejlődésének és kultúrájának. Ma már a legtöbb világvárosban aprólékos gonddal vigyáznak a szabályozási tervekben arra, hogy az utcák terek, útak, sétányok és parkok összhangzatos képet nyújtsanak, hatalmas, egységes keretben, amelyet a nagyvárosok természetes széttagolódása sem bonthat meg. Kétségtelen, hogy ezek a magasabb városrendezési szempontok tökéletesen csak új város alapításánál érvényesíthetők, mint az legutóbb Olaszországban történt. Régi városokban patinás történeti emlékek kegyeletes megőrzése állít gátakat az új városrendezés elgondolásának. A feladat itt nehéz, de annál lelkesítőbb, mert a múltat a jelenen át a lövővel kell az építőművészetnek összhangba hoznia. Ez az értékes törekvés jellemzi 07 ágó József terveit, amelyeket a kiváló építőművész a Nemzeti Szalon termeiben állított ki. Hosszú évek fáradságos munkájának eredményei ezek, amelyek alrról is komoly tanúságot tesznek, hogy megalkotójuk nemcsak Budapest múltjából tudott ihletet meríteni, hanem képzeletének a főváros jövő kialakulása is szárnyakat ad. Bennünket, budaiakat elsősorban azok a tervek kötnek le, amelyek a budai részek jövő fejlődésének lehetőségeit' tárják elénk, eleven, világos megrajzolásaiban. Budai terveit két főcsoportra osztja Vágó József: az egyik az újjáépülő Tabánt tárja elénk, amely Budapest-fürdőváros centrumául van beállítva, a másik a Déli pályaudvar új elhelyezésének problémáját igyekszik megoldani. Különösen megkapóak úgy művészi, mint gyakorlati szempontból a Tabánra vonatkozó tervek. A kertekben ritmikusan elhelyezett villák, ame-| lyeknek a Naphegy és a Gellérthegy szolgál fenséges keretül, művészi egységet alkotnak az egészen újjávarászolt Attila-körúttal, Palota-térrel, a Horváth-kerttel. Hatásosan oldja meg az öreg rác templom és a tabáni plébánia templom új környezetét is. A Szebeny Antal-téren a Csoda- szarvas kútja ontja vizét, mintegy jelezve, hogy ennek a térnek vissza kell adni régi, patinás nevét. A Déli pályaudvart az Alagút utcával szemben helyezi el Vágó József. Ezért szükségesnek tartja az utca kiszélesítését a Krisztina-téri templommal egy vonalban, fásítva és virágágyakkal telehintve. A pályaudvar előtt hatalmas tér, amelyet az építőművész Római-térnek nevez él. Egy másik érdekes terv a Clark Ádám-teret bozza művészi egységbe az Alagút bejáratával. Művésziek az Űj Szent Imre fürdőre és a Rudas fürdőre vonatkozó tervei is. Hogy mi valósul majd meg Vágó József zseniális terveiből, azt a jövő fogja megmutatni. De termékeny és térmékenyítő ez a szép kiállítás, amely egy .nagy művésznek Budapest iránt való mélységes szerelméből fakad. Köszönet illeti meg érte a kitűnő művészt, akit arra kér Budapest minden barátja, hogy folytassa a multévben megkezdett és most továbbépített nagyszerű munkáját. Honlfy Lajos 10 éve áll a fővárosi adóhivatal élén Honffy Lajos, a székesfővárosi adóhivatalok igazgatója 1937. január 31-ién vette át a székesfővárosi adóhivatalok igazgatását. Tíz esztendős jubileuma alkalmából az adóhivatali tisztikar héit- cöm meleg ünneplésben részesítette a nagy népszerűségnek és szeretetnek örvendő igazgatót, aki nemcsak a pénzügyi életben, hanem társadalmi téren iís ismert nevet vívott ki magának. A városháza meleg szeretettel ünnepelte Honffy Lajost, aki a városi igazgatásnak a reá bízott nehéz részét annyi hozzáértéssel és annyi szívvel intézi. Gladiator penge veszet! Magyar kéz építette fel a Budai Várat A második tatárjárást 1285-ben a „Pestújhegyi vár” tartóztatta fel. A tatárok IV. László gyengeségét felhasználva, törtek be országunkba és tűzzel-vassal pusztítva mindent, Pestig jutottak. Ennek lakói átsiettek szemben levő hegyükre, amelyet IV. Béla még 1247-ben biztos védelmet nyújtó erős falakkal vett körül. Innen Pest polgárai jól megrakták a tatárokat, mire sietve ki is takarodtak az országból. A pesti újhegy 1545-ig ezen a néven szerepelt s tulajdonképen Zsigmond királyig Pestnek volt a külvárosa. Első lakói, az őstelepesek a tatárjárás előtt Pest és Buda (a mai Óbuda) lakóiból került ki és idegen még egyáltalán nem volt a falai között. A vár kizárólag magyar volt és készen várta a német lovagokat, akiket IV. Béla a tatárjárás után idetelepített. Ezt fényesen bizonyítja az a jegyzőkönyv, amelyet akkoriban Margit királyleány szenttéavatása perénél vettek fel s ahol száztíz tanú közül százhét magyarul, kettő latinul és csak egy vallott németül. Arról sem maradt semmiféle adat — csak a megbízhatatlan magyarellenes idegen történetíróknál, — hogy a német lovagokkal együtt IV. Béla korában német mesteremberek is letelepedtek volna az új várban. Egészen bizonyos, hogy magyar kéz alkotta meg a várat, a magyar verejtékezett, szenvedett, küszködött érette és csak későbben ült bele könnyedén a „készbe” a német. Zsigmond király nem akart a régi királyi székhelyen, Budán (a mai Óbudán) lakni, 'hanem a pesti Újvárban, Pest hegyén építtetett magának hatalmas palotát. A királyi székhely áthelyezésével a nép a régi Buda nevet is az új székhely nevére vitte át. Ügy gondolkodhattak: ha a király székhelye Buda, akkor az új székhely neve is csak Buda lehet. A régi, elhagyott székhelyet pedig, mivel úgyis elég öreg volt, elnevezték Ó- Budának. A pesti hegy vára pedig félretette régi jecsétjét a „Sigdllum növi Castri Pes- ; i e n s i s” körirattal és a „Sigillum Civi- latis Budensis” köriratot vésette pecsétjébe. Az új város tanácsa nagyszerűen értett hoz- :á, hogyan kell a mindig pénzszűkében lévő Zsig- nond királynak kedvében járni s így mindig több is több szabadalmat szerzett. Pest el is vesztette ninden birtokát a jobbparton: Kispestet a Gel- érthegy aljában. Kőért, a mai Vízivárost és Or- szágútat. Buda emelkedett, ragyogott, a régi királyi város, Óbuda pedig falusi színvonalra ha- íyatlott. A Vinágkedvelők Egyesülete szobanövény is kiskert ápolási tanfolyamot tart. február 1-én, csütörtökön, d. u. fél 5 órakor az egyesülete helyiségében, VIII. Eszterházy u, 4. sz. ilatt „A mérsékelt meleg szobába való növé- iyek“ címen Füredi Jenő tart előadást. Minien érdeklődőt.szívesen látnak. Felvilágosításai szolgál a központi iroda: VI. Podmaniczky icca 29. II. 9. Ualál&s végű tnutat&ág a Duna ifigiu 1&90. iauuátyábcut I A budai vének között bizonyára vannak még sokan, akiknek élénk emlékezétében van az a katasztrófa, mely negyvenhat évvel ezelőtt, ba jól emlékszem, január első napjaiban, egy ünnepnapnak a délutánján 1890-ben történt meg a Duna jegén,' a Rudasfürdő előtt. Pogány hideg tél vólt. A Duna, amire azóta sem emlékszem, zajlás nélkül ’ tükörsi mára fagyott be estéről! reggelre. Mint ötesz tendős gyerkőcz, pontosan emlékszem a tükörsima jégre, amelynek rengeteg csodálója akadt mindkét parton. A befagyott Duna azonnal átalakult hídpótlóvá. A középkori pest-budai Rév helyén, ahol 1701-től 1761-ig az első Repü- lőhíd, közlekedett, az egykori Bádogkalap utca — a mai Irányi Dániel utca — torkolatánál es a Rudasfürdő között azonnal átjáró keletkezett a jégen. A rendőrség engedélyt adott egy vállakozónak, hogy két krajcárt szedhessen átkelési révpénzül. A vállalkozó lesepertette a havat egy úttest szélességében, a két oldalt húzódó hógátba fenyőfákat tűzetett, a forgalom megindult, erős konkurrense lévén a Lánchidnak. Az első vasárnap délután nemcsak a Belvárosból a Tabán felé igyekezők, hanem rengeteg kiváncsi is átkelt a jégen oda-vissza Különös, felejthetetlen kép volt ez, máig sokszor megálmodom: álmomban érzem az ötéves gyerek szorongó félelmét. A Gellérthegy a ködben, mint fantasztikus árnyék borult a Duna fölé. Apám kezét erősen megmarkolva jókedvet mímeltem, mert restellettem, hogy félelmemet megmutassam. (Ez a félelmi álom gyakran tér vissza életemben bőséges budai disznótoros lakomázások után az ilyenkor kötelező megvadult bikák, ökrök és lovak kíséretében.) Emlékeim közé tartozik a nagy korcsolyapálya is, melyen zongoraverkli szólt. A pályát sűrű embertömeg állotta körül. Lacikonyhások, sült kolompérosok, sült tököt, gesztenyét áruló kofák, narancsosok, virslisek és alkalmi pálinkamérők h.effnzsegt|ek a jégen, még egy Ringlispil is odamerészkedett. Természetes, hogy ai tabáni suszterinasdk — az úgynevezeít suszterpúbok — kara is kivonult testületileg. Ezek külön társadalmi osztályt alkottak a. régi Budán és nyilvános hangosságuk, nyelvöltöge- téseik és csufondárosságuk révén voltak isme'- retesek. Két iskoláslány nővérem ugyanekkor karácsonyra kapott „kanászkalappal“ gangoskodott Ez ekkor jött divatba, olyan volt, mint a bakonyi kanászoké, viszont lényegileg spanyol El Bolero kalap volt Olyan, amilyenben Eugenia di Montigo, III. Napoleon császár felesége ábrázoltatik. Csalma is volt e kalap neve, három piros, gömbölyű bojt, vagyis pon-pon is volt rajta. Gyönyörű volt nővérkéim kalapja, ezt még kellett mutatniok barátnőjüknek, bizonyára annak pukkasztására. A két süldőlányka elmaradt tőlünk és felszaladt a pukkasztandó barátnőhöz, a Molnár-utcába. Édesapám és én átmentünk a jégen, úgy volt, hogy a két lányka követ bennünket. Alig értünk át a Rudasfürdőhöz, irtózatos kiáltást hallunk: néhány percet voltunk még csak a budai parton, amikofl ágyudörgésszerü hang kíséretében beszakadt a jég! A Balaton rianásai adnak ilyen- hangot. Mi csak azt láttuk, hogy az ordítozó embertömeg egymást taposva. bukdácsolva rohan a budai! partra. Láttuk a leket, mely ott volt az ördögárok máig meglevő csatornatorka irányában. Apám a két kislányra gondolt. Emlékszem, hogy egy fiákerkocsiba vágtuk magunkat és hazarobogtunkL J) A két kislány már otthon volt. Felültek az omnibuszra és átjöttek a Lánchídon. Féltek a jégre lépni. Megmenekültek: talán ők is odavesztek volna. Másnap rémhírek terjedtek el Budán, száz- nyi halottról beszélt a fáma. Néhány nap múlva kiderült, amint ezt később már az egykorú újságokban is olvastam, vagy húsz év múlva, hogy mindössze nyolc-tíz halott volt. A tűzoltók vagy ötven embert mentettek ki a jeges sírból. A katasztrófát á Rudasfürdő meleg forrásai okoztak és azok a források, melyek a Duna fenekéből törnek fel. Máig látható, hogy =. zajlás idején részben beálló jégen párolgó lék van: az a meleg hévizek hatása. Királyt nem választottak a rákosi nemesek a Duna jegén, a polgárság mindössze sült tököt, virslit és sült kolompárt evett a jégen. Családunkban hosszú ideig állandó beszéd tárgya volt) az eset: bizonyára ez az oka, hogy ilyen élénk emlékemben maradt meg. Ma is zajlik a Duna, de csak az orosz Tundrákról ide nyaralóba jött sirályok és li- buczok sétálnak a jégen. Ma disznótorosra lévén hivatalos, bizonyos, hogy a dunai átkelésről fogok álmodni. A disznótoros igen jeles dolog, budaörsi rizlinggel bőven tetézve. Álmaimban tehát,' megjelenik a vad bika, mely engem kerget, mint kis budai! gyereket. íme: budaii disznótoros, óbudai rizling és pszichoanalízis. Bevilaqua Borsody Béla REGENT CRFE-RESTRURRNT (II. Keleti Károly utca, Margit-körut sarok) Buda intim kis kávéháza Esténkint zene—ének PHILIPS RÁDIÓT hol vásároljunk __BUDÁN__ Már vány" RÁDIÓ hat. eng. villanyszerelési vállalat V. MÁRVÁNY-UTCA 21. TELEFON. 1-522—*5
