Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-28 / 4. szám
/ 2 Budai Napló 1937. január 38. A Római part további fejlődését az eddiginél nagyobb mértékben kell biztosítani. Ennek pedig a viziközlekedés sűrítése, a hajó járatok szapori tása a legfőbb alapfeltétele. Felmerült az az óhaj is, hogy az újpesti ösz- szekötőhidat, amint az már az Arad-Csanádi vasúti vonalakon és külföldön is sok helyütt megvan, nyissák meg a kocsiközlekedés számára is. Ennek nincs akadálya, mert hiszen az összekötőhidon mindössze három pár vasút fut keresztül naponta, ez a néhány vasúti járat úgyszólván szabad utat biztosit a kocsiközlekedés zavartalanságának. A felszólalásokban többen hangsúlyozták, hogy Csillaghegy hivatalnokokból, kereskedőkből és iparosokból összetevődő előkelő közönsége önzetlen szomszédként kivánja Óbuda boldogulását és további küzdelmeiben, jogos érdekeiért, harcos bajtársként jelentkezik. A közönség azzal a jóleső érzéssel oszlott el, hogy a „rossz szomszédság török átok“ helyett barátságos alapon folytatandó együttműködés meghozza Óbudának Csillaghegynek egyaránt a jobb jövő életfeltételéül tekinthető kedvezőbb közlekedést. Julián és Gellért atyák szobra a Halászbástyán A Szent Domonkos Rend 700 éves alapítási évfordulója alkalmából méltó módon rója le kegyeletét néhai rendtársuk, Julián barát tudományos és missziós érdemei iránt. Ismeretes, hogy 700 évvel ezélőtt Julián barát kétszer is megjárta az akkor még teljesen ismeretlen keleti világrészt és felbecsülhetetlen érdemeket szerzett, nemcsak néprajzi ismereteink kibővítésével, hanem történelmi és hittérítési tájékoztatásai val és munkájával is. A rend megmintáztatta Juliánus és Gellért atyák szobrát, amelyeket Antal Károly egyházmüvész már el is készített. A művészi szempontból is nagyértékű alkotást a Szent Domonkos rend nevében T. Badalik Bertalan és P. fíalnik Domonkos dr. atyák a székesfővárosnak ajánlották fel, azzal a feltétellel, hogy annak karbantartásáról minden időben a főváros gondoskodjék, egyben azt is kérik, hogy az emlékművet a Halászbástya azon a helyén állítsák fel, ahol valamikor a rend XIII. századbeli kolostora állott- Ez a hely a történelmi emlék hűségén kívül, művészi szempontból is kiválóan megfelelő. A Halászbástyán a Lapidárium előtt fog állani a szobor, ahol nem zárják el házak, mögötte pedig bokros és fás parkrész marad. A magyar virtus kedves esete történt 1604- ben, amikor Budavárában a török volt az ur és azt Pestről ostromolta Rostwurm generális. Karácsony előtt a magyar katonák unták már magukat és Léhner százados vezetésével átrohanták a befagyott Dunán, egyenesen be a Musztafa pasa fürdőjébe, a mai Rudasfürdőbe. Hagy volt erre az ijedtség a török nők köré ben, akiknek ez a fürdő volt a kaszinójuk, ahol félnapokat is eltöltőitek. S ez olyan rejtett hely volt, hogy még az eunachoknak sem volt szabad ide bejárni. A csupasz keleti szépségek között a daliás vitézek megjelenése olyan nagy riadalmat okozott, hogy az asszonyok és leányok ott hagyták ruhájukat és lepedőkben mezítláb, jajveszé- kelve rohantak a városba. Későbben, amikor a magyar veszedelem elmúlt, bizonyára izgatottan pletykálkodtak a különös esemény fölött a fürdőben, egyetlen pletykahelyükön, ahova egyes-egyedül mehettek kisérő nélkül. Még egyssser a Rudas-fürdő neve Az R. R. S. kézjegyű írónak a Budai Napló január 7-i számában a Rudas-fürdő nevének megváltoztátásáról szóló igen érdekes soraihoz, valamint a P. E. kézjegyű iró idevágó megjegyzéseihez, melyek a Budai Napló múlt számában jelentek meg, legyen szabad hozzá szólanom. Mindenekelőtt azt, hogy a török hódoltság idejéből való török név, az Évliáh Cselebi török világjáró litterátus Effendi által is megemlített Jeszil Derekli Ilidzse, vagyis a Zöld Oszlop Feredője elnevezés aligha jelenti azt, hogy a szóbanlevő kénesvizű hévizfürdőnek a „Zöld Oszlop Feredője“ lett volna a török neve. Ez bizonyára csak azt jelenti, hogy a világjáró e néven nevezte a bizonyára Hódoltság előtt is használt magyar feredőt, mely a középkori budai Alhevizelc fürdői közé tartozhatott. A derék és emberséges Évliáh Csellebi szó- magyarázgatásaiban egyébként pontosan ugyau- olyan hibákba esik bele, mint a 17. század minden tüdős tudálékos toliforgatója. Neveket talál Budán és azokat tudálékosan magyaráz- gatja. Az ilyen szófejtések'nek Népies Etimológia, franciául Bllason populaire a neve. A népies tudalom és hiédelem a szó eltorzult hangtestéhez mende-mondát költ, mert magyarázni akarja a szót A derék Évliáh Cselebi, akinek érdekes szövegeit érdemes magyar lit- terátusok a Kelet és a Török életének ismerete^ nélkül igen sok esetben tudós „Lajterja- kab“-ul fordították le, számtalan ilyen pestbudai „Népies Okfejtés“-! hagyott ránk. Ezeket várostörténelmi irodalmunk is, de Krónikásaink is készpénznek veszik. (A fordítás szívderítő „Lájterjakab“-jait is.) Ilyen a Ke- „Killen ovaszi“ nevéről és a „Gül Babádról szóló mendemonda is. Évliáh Cselebi \ ■ Ki kell terjeszteni a hizadómentessiget Óbudán Vitéz dr. Pólya Antal előadása a III. kér. Egyesült Polgápi Társaskörben Nagyszámú, Óbuda minden rétegét képviselő közönség előtt tartotta meg előadását vitéz Pólya Antal dr. p. ü. főtanácsos „Az adózó önvédelme“ cinben. ‘Bevezetésében ismertette a pénzügyi hatóságoknak a pénzügyminiszter által legutóbb kifejtett álláspontját a gyakorlatban is érvényre juttató intézkedésen, amelyek hivatva vannak az ^adózók terhein könnyíteni. Elmondta, hogy a pénzügyminiszter, az államháztartás kedvező helyzetében azt kivánja, hogy az adóztatás arányos és igazságos legyen és főként a kis egzisztenciák a reájuk nehezedő túlzott és sok esetben igazságtalan adó- terhektől megszabaduljanak. Ismertette Pólya főtanácsos azt a gyakori esetet, amikor az adózók, de különösen az arra igazán rászorulók nem veszik igénybe az állam által részükre biztosított törvényes kedvezményeket. Előadásában részletesen kitért ezek ismertetésére, megmagyarázta a kedvezményeknek gyakorlati alkalmazását, amelyeknek betartása esetén az adózó mentesül az adóhatóságok által hivatalból kirótt bírságoktól és élvezheti mindazon előnyöket, amelyeket a törvény részére ez esetben biztosit. Szendy Károly polgármester felterjesztésére a belügyminiszter hozzájárult ahoz, hogy a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kihágási ügyek elbírálását az egységes eljárás érdekében a jövőben kizárólag a II. kér. elöljáró intézze. A kihágási eljárásról az 1929. XIX. törvénycikk intézkedik. Ennek 17. szakasza mondja ki, hogy aki tudva hamis, vagy valótlan statisztikai adatokat vall he. vagy az adatok bezsolgáltatását megtagadja, kihágást követ el, amelyért 600 pengőig terjedő pénz Düntetés jár. A statisztikai adatszolgáltatás főként a gyáriparra vonatkozóan nagyfontosságu és a központi statisztikai hivatal nagy gonddal és szakértelemmel állaptotta meg a vallomási iveken a kérdőpontokat. Egyes kérdőpontok azonban kissé bonyolultak, hogy azokra a válaszadás nem mindig köny- nvü. Rendszerint ez okozza, hogy a statisztikai hivatal megteszi feljelentését a kerületi előljáróKiváló íorvosszakértők (kimutatták a balatonfüredi Orvoshét előadásainak során, hogy milyen nagy szükség van szívbeteg-gondozókra, illetve szívkórházakra. Legutóbb Bodon Károly dr. egyetemi m. tanár fejtette ki, hogy a tisztifőorvos vészkiáltását, amely szerint minden negyedik ember szívbajban hal meg, mennyire meg kellene szívlelni. A tisztifőorvos adatai között nincsenek meg azok a nagyszámú szerencsétlenek, akik más súlyos betegség cimén szerepelnek a statisztikában, akik azonban tüdőgyulladásban, tífuszban, vagy diftériábon nem haltak volna meg, ha a szivük Szakszerű előadását élénk vita követte. Többen fordultak a jelenlévők közül az előadóhoz felvilágosításért, amit az készséggel mindenkinek meg is adott. Végeredményben a jelenlevők azzal az érzéssel távoztak az előadásról, hogy ügyeikben megértő összhang van kialakulóban az adóhatóságok meg az adózó polgárság között, amelynek gyakorlati előnye a kevesebb és igazságosabb adóztatásban jut majd kifejezésre. Ennek megfelelően kevesebb lesz a sok elintézetlen akta, a be-j vételek pedig simábban folynak be az államkasszába. A társaskör vezetősége az egész Óbudát képviselő megjelentek előtt ismertette akcióját, amelyben kéri, hogy a házadómentességnek eddigi szűk keretein Óbuda részére a pénzügyminiszter terjessze ki s ezáltal tegye lehetővé Óbuda fejlődését, ami eddig, a fennálló adókedvezmények szerint, nem volt biztosítva. A megjelentek a javaslatot egyhangúlag elfogadták és megbízták a Kör vezetőségét a határozatnak illetékes helyre való mielőbbi fel- terjesztésével. Ságokhoz, amely rendes birói eljárás utján hozza meg a döntését. A tárgyalásokon a Statisztikai Hivatal részéről két tisztviselő vesz részt Az 1929. évi törvény csak 1935-ben került a kihágási ügyekre vonatkozóan végrehajtásra. Úgy látszik szükségesnek tartották ezt a csaknem hal esztendős kímélet! időt. A statitsztikai kihágások ügyével már 1935. szeptember óta foglalkozik a II. kerületi elöljáróság és ezalatt mindössze 40-50 esetben kellett döntenie anélkül, hogy a büntetés maximumát alkalmazta volna. Az átlagos büntetések 10-100 pengő között mozognak. Miután az élet és a gyakorlat igazolta az ilyenfajta ügyekben a központosítás helyességét, kérte a polgármester a belügyminisztertől, hogy statisztikai kihágási ügyek intézésével a főváros egész területére kitedjedő hatáskörrel a II. kerületi elöljáróságot bizza meg. egészséges lett volna. Ha pedig számba vesszük az ilyen halottakat, akkor minden harmadik embert öl meg a szive. A német Koller orvos-statisztikus szerint majdnem hárommillió olyan személy van odakint, akik szívbetegségben, vagy orvosi meghatározás szerint pontosabban vérkeringési betegségben (érelmeszesedés, agyvérzések, a .veseerek elmeszese- dése mialt) halnak meg. Ha pedig a hetvenmillió lakosú Németországhoz arányítjuk a kilencmilliös Csonkamagyarországot, akkor 250-300.000 ember szenved itt nálunk vérkeringési zavarokban. Egy amerikai kimutatás szerint őtszörannyi áldozata van az ilyen betegségeknek, mint a ráknak és tízszer annyi, mint a tüdőbajnak. Nemcsak külön rheumakórházat kell építeni, hanem szívkórházat is. "Esetleg a kettőt összekötve. Kétségtelen, hogy erre a csendesebb és jobbleve- göjű Buda alkalmas. Pollacsek Elemér dr. tanár is, mint törvényhatósági bizottsági tag szóba hozta a szívkórház ügyét és most már Salamon Géza tanácsnok szintén foglalkozik az eszmével. .Szó van arról, hogy külön ankétot hívjanak össze ebben ez ügyben. fl II. kerületi Vörüs Kereszt Választmányának előadássorozata A magyar Vöröskereszt Egylet tradícióját szolgálja a budai II. kér. Vöröskereszt választmány népszerű elnöke, Thordai Lajos tanácsnok, elöljáró, amikor a ma legégetőbb problémájáról, a szociális és egészségügyi kérdésekről előadássorozatot rendez. Az első ilyen előadás január 26-án volt a II. kerületi elöljáróság fő-utcai dísztermében. Az érdeklődő előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a helyiséget Vitéz Simon Elemér országos elnök bevezető szavai után, Sebestyén Erzsébet adott tárgyilagos és nagy éleslátásról tanúskodó helyzetképet a mai magyar szociális viszonyokról. Utána Melly József dr. egyetemi magántanár Ismertette, la tudós tárgyilagosságával, Magyarország egészségügyi viszonyait. Mindkét előadást a közönség hálás tetszésnyilvánítással honorálta. A következő előadás február 9-én lesz, amelyen Schopf Anni és Roftenbiller Alajos dr. adnak elő. Február 23-án Imre Ilma dr. és Pellen- berg Sándor dr. tisztiorvos, március 9-én Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök és Doby József dr. tisztiorvos, március 16-án Kczy Horváth József dr., a Katolikus Akció főtitkára és Parassin József dr. egészségügyi főtanácsos, végül pedig, később meghatározandó időben, Tanay Magda foglalkozik majd az előadássorozat nagyfontosságú kérdéseivel. XI modern Víziváros A főváros nagy városrendezési tervei, amelyeknek különböző fázisait már ismertettük, különösen a Vízivárost illetően váltak most aktuálisokká. Kempelen Ágoston székesfővárosi tanácsnok, mint a városrendezési ügyosztály ‘ vezetője, kijelentette, hogy a Víziváros modern szabályozása most már nemi késhet sokáig; az erre vonatkozó térvet elfogadta az illetékes szakbizottság és szerdán a székesfőváros törvényhatósági bizottsága is tárgyalta. Igyekeznek megőrizni azt, ami a Vízivárosban történelmi érdekességü és hangulatú, de a görbe kis uccáknak a helyébe megfelelő terjedelmű útvonalakat alkotnak, hogy nagyvároshoz méltó közlekedést tudjanak kifejleszteni. Rózsás Pál műszaki főtanácsos borgazda estje. Rózsás Pál műszaki főtanácsos az elmúlt pénteken tartotta szokásos borgazda estjét. Ez alkalommal is rendkívül érdekes előadásban volt része a nagyszámban megjelent előkelő társaságnak. A borgazdaesten resztvettek többek között: marosvásárhelyi dr. Thordai Lajos tanácsnok, II. kér. elöljáró, dr. Vezér Károly kér. elől járóhelyettes, dr. Zilahi- K i s s Jenő, dr. Zboray Gyula, P á s z t é 1 y i Vilmos, dr. Spellenberg Sándor, Tóth József, dr. Húsz ka Sándor, dr. Szlávik 1.ászló és még számosán mások, akik a késő éjjeli órákig a legjobb hangulatban töltötték I a felejthetetlenül szép borgazda estét. A //. kerületi elöljáróság intézi az egész főváros statisztikai adatszolgáltatási kihágási ügyeit Zsurkillüaiiaasstjak és diabetikus kenyerek Hoffmann Ferenc süfömester,11 , Margll-krt. 63« I. Kri azt ina-tér 9 II Olasz fasor 25. UJ szivkórház Budán effendi nyilván a rácz és bosnyák Rudas szót hallotta, ami valóban ásványos hévizet jelent rácul; horvátul, bosnyákul, olyat, amilyet a Teplo, Toplo szó, amiből szintén hévizet jelentő magyar Taplócza, Tapolcza, Tapolcsány szavak lettek. A számára érthetetlen Ruaas szót lefordította és mivel minden török fürdőmedencében ott levő oszlopokat a magyar Rúd szóval kavarta össze: Csinált belőle Oszlopos fürdőnevet. Klasszikus budai török-ma- gyar-rácz 17. századi „Lájterjakab“-ot. Ebben az első cikkírónak bizonyára igaza van. A Rudas-fürdő neve nem magyar név, nem is Oszlopot jelent, hanem Rudast, vagyis azt, ami a fürdő valóban: kénes hévizet. Pontosan úgy, ahogyan Visegrád vagy Bjelograd Fehérvárat jelent szlávul. Pontosan úgy, ahogyan Gül Baba semmit sem jelent, mert azt a Né- P| Okfejtés halhatatlan budai mendemondája rózsásitotia. lájterjakabitotta el a Kel Baba címből. Amit a P. E. kézjegyű illusztris iró a budai-pesti Repülőhidról ir és annak End-jaihoz köti a Rudasfürdő nevét: az nyilvánvaló tévedés. A Repülőhid nem volt Komp. mint az Clkkiró hiszi, mert a Komp nem Re- pulohid s a Repülőhid nem Komp. A Kompnak továbbá nincs rudja, mert a rúd nem cölöp. A rúd — szekérrud, petrencerud — vé- kony és hosszú, kézi készség. Az 1701-ben üzembehozoit első pestbudai Repülőhid. mely iroi-ig közlekedett a Réven, nem volt Komp. A Komp ktfeszitett kötélen mozog, a Repülő, ludat a Duna sodra nyomta át egyik partról r-t!űaSÍkra'iA D“na köze>pén Jevasmacskázott több dereglye által tartott lánc fogta a két dereglyére szerelt Repülőhidat, mely a két dereglye timon-ja, vagyis kormánylapátja beállítása szerint — a vizsodra által nyomódott at egy olyan körív szeletének megfelelő utón melynek sugara a lánc volt. Képét közli Bőd Reter több verekedés peres iratai nyomán ismertetve a pesti és budai mészáros céhek iratai alapján. Az uj Repülőhid - a mostani Batthyány-tér és a mai Országháza között — 1790-bfcn nyílt meg, ugyanilyen elmés szerkezet volt. Képe ott van minden pestbudai Városképen, főleg céhleveleken. Az 1701-1761. között működő Repülőhidnak se „rudja“, se „kötele“ nem lévén, az nem adhatta a Rudas-fürdő boszna-rác Ruda nevét. A derék pestbudai bortudós patikusmester, Schams Ferenc ur viszont megőrizte a fürdő Hidfürdő nevét, ami csakugyan a Fliegenue Brücke, a Pons volatilis nevével kapcsolatos. Egyébként többi budai fürdőnk nem is ilyen népetimológiás tévedésen alapszik. A Csaszárfürdő nevének semmiféle bécsi császárhoz semmi köze nincsen, mert az a budai Kaiser és Schmidt család révén Kaiser Bad nevet viselte. A család Császárra magyarosította a nevét, a fürdőből is Császárfürdő lett. Az előtte levő Császár Malom — a Kaiser Mühle, ez a középkori négysaroktornyu vár, a felhé- vizi Vár, a török alatti Borút Háné, vagyis a Por Háza, azaz Puskaportörő Malom, helyesen Portörő Ház név még furcsábban folytatódott a Lukácsfürdő nevében. Ennek neve ugyanis Landeg Bad volt számtalan leírás és peres irat vitathatatlan tanúsága szerint. Ez annyi mint Lugos fürdő, ugyanis a budai vászonfehérilök vagyis Blei- cher-ek használták vászonderitésre. a fürdők hévizét A Lugosfürdő nevében a népnyelv, az Argot Luckerl-Bad vagyis Lyukas fürdő nevet csinált, a magyar lyuk szó ugyanis a német Luke-ből leit. Nos: Lugos fürdő és Lyukas fürdő: ez nem volt valami épületes i,cv, viszont Szent Lukács vollt a budai fürdősbor- bély és tilógus céh pátrónusa: lett belőle Lukácsfürdő. A Király fürdő nevét a budai Kö- nig családtól vette. Jó magyar név volt a Sárosfürdő neve, hiszen jó magyar név Sárvár, Sarkoz.Sárviz. Sárrét, Sáros, Sárospatak név is. Regi helytörténeti, letelepüléstörténeti, nem- zetiségiorténeti név volt a Ráczok Feredője A Lyukas fürdőből lett Szent Lukács fU jRaczfürd5b51 Szent Imre fürdő, a Sá- rosfurdobol Szent Gellért fürdő. Ezeket a neveket senki sem sirta vissza és senki sem ragaszkodik a Kaiser fürdő, a Luckerl Bad és a König fürdő nevéhez. Viszont „Budapest Fürdőváros“ vagyunk, fürdőinket a török fejlesztette ki és tette naggyá, mégis görög, olasz, rácz, latin és német szavakból fordított neye van minden fürdőnknek. Miért nincs török neve török, illetve török által kifejlesztett fürdőinknek? A török romantikus keletieskedést jelent, keleti szint ad. históriás segítséget jelent, hírverés és kellietés. Tisztelet, illesse a szent1 Gherardo di Sagoldo olaszból lett Gellért nevét, tisztelet illesse Imre magyar herceg német Enterich nevét, Hagiosz Lukasz görög nevét, de ezek sem magyar nevek. A Krol, Kral szóból letft király szó is olyan szláv, mint, amilyen német a König, görög a Lukasz és a Kaiszgr, latin a Caesar, német a Kaiser és német a Császár neve. Miért nem lehetne tehát egy budai fürdőnknek török neve? Van már rácz, görög, olasz és német eredetű fürdőneviink. Miért ne változtassuk meg a Rudas fürdő rácz nevét, mikor a Rácz fürdőét is megváltoztattuk. Viszont jól vigyázzunk, Szokoli Mehmed se egészen török, mert Szokoli rácul Sólyom jelentésű, a Mehmed sémi név, arabs és zsidó, Meh- ha-Mod, Meh-haMed, Mehmed, Muhmed. Mohamed és egyéb formákban. Tehát' vigyázat az arabussággal: törököt akarunk fogni és sémi arabust markolunk. Nem sajnáltuk a Kelenföld ősi magyar nevét, amiről a tudatlanság máig azt hirdeti, hogy az Krenfeld-ből lett, noha Kopasz minden töröky tatár, finn, ugar atyafiság nyelvén Kelen, Kele, Kilin és a Kelen Hegye neve adta, amiből az olasz Gherardobói lett Gellért név leit. Ne sajnáljuk a Rudas fürdő szláv nevét. Ha már fürdővízzel akarunk fürdőt keresztelni, nevezzük szép, igazi magyar néven annak a mi: Hévizfürdőnek, Budahé- viz, Alhéviz: ez magyarul van. Alhéviz volt ennek a később rácnevű fürdőnknek becsületes magyar neve.
