Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-28 / 4. szám
1937. január 28. Budai Napló Rákóczy Imre dr. Nem szoktunk a Budai Napló hasáljain az ország politikai vezetésében és pozícióiig beállott változásokkal foglalkozni. Nem tettük ezt a sajtófőnöki méltóság változásánál sem Hogy most ettől a régi szokástó mégis eltérünk, ez azért történik, mert nem tudjuk és nem is akarjuk örömünket véka alá rejteni. Az egész magyar sajtó — csodálatos és ritkán előforduló — osztatlanul egyhan megelégedésének mi is hangot adunk, amikor Rákóczy Imre dr. személyében köszöntjük a miniszterelnöki sajtóosztály új vezetőjét. Nemes történelmi hagyományok letéteményese ő, aki izig-vérig hűséges harcosa a nemzeti magyar gondolat leghatalmasabb eszközének: a magyar sajtónak. Tö'rténettudós és újságíró, aki ismeri és becsüli, tehát helyes mértékki értékeli is a nyomtatott betű erejét. Erdélyben született és onnét jött a fővárosba. Erdélyből, a gondolatszabadság klasszikus földjéről hozta magával a sajtó iránti szeretetét, amelynek eddigi állásában is — változó kormányok változó felfogása mellett — mindig jelét is adta.l A magyar újságírás nagy barátja nagy feladatok előtt áll, de nem lehet kétséges, hogy ezeket sikerűéi is fogja megoldani. Biztosíték erre elsősorban az a nagy érték, amelyet személye, tudása, és jószándéka jelent, de erős segítő támasza lesz ebben mindenki, aki az njság nyomtatott betűit állítja csatasorba szebb és jobb magyar életért. Beiktatták Schuler alpolgármestert Mikor Liber Endre örök álomra hunyta te szemét, a jó ember távozását megillető részvéten kívül őszinte aggodalom ülte meg a lelkeket. Nemcsak a jó szívre és könyöriiletes- ségre utalt emberek tízezreiben döbbent fel a félelem nemes pártfogójuk elmúlásán, hanem a főváros minden emberien -érző polgárában felmerült a gond, hogy akad-e méltó és érdemes utód ? Schuler Dezső-,megválasztásával a félelem elült. Most, hogy méltóságába beiktatták, nemcsak szavaiból, hanem hosszú közszolgálati munkájának tapasztalataiból — főleg, amelyeket a szociálpolitikai osztály éléről tárt elénk - őszinte megnyugvás válthatja fel az aggodalom helyét. Schuler Dezső meleg, érző szívű ember, akinek kezében a szégényügyek aktáiból lüktető, eleven élet lett, amellyel úgy is bánt, ahogy azt élő és szenvedő emberek sorsa megérdemli. Társadalmi és gazdasági bajok nagy és. felelősségteljes poziciójában még nehezebbé még felelősebbé teszik új munkakörét. Re inénységgel és szeretettel köszöntjük Schuler Dezsőt új őrhelyén, mert tudjuk, hogy ő ezen is :—. a régi marad. Horváth Ákos György dr. előadása a Né met Birodalom szociális berendezéséről. Ja nuár 22-én, pénteken este fél 9 órakor a III kerületi Keresztény Társaskör (III., Koronatér 2.) nagytermében dr. Horváth Ákos Gyö.rgy „A német harmadik birodalom szociális berendezései" címen értékes előadást tartott. melyet a nagyszámú közönség lelkes elismeréssel fogadott. E soraim nem azt akarják célozni, hogy változtassuk meg a Rudasfürdő nevét, csak igazat kívánok adni R. R. S. barátunknak. Viszont magyar fürdőpropagandánknak adjunk magyar fürdőnevet, de ha annak török nevet adunk, akkor is jó nyomon járunk. Beuilaqaa Borsódy Béla dr. Ha végiglapozom a Budai Napló évfolyamait és ama cikkeit, amelyeket fürdőügyünk érdekében annyi szeretettel vetettem papírra hét esztendő alatt: gyűjteményem az ötvenes számot éri cl. ami jóleső érzéssel töltene el minden ambiciózus fürdőrajongót, ha ugyan nem kellene sajnálattal megállapítania, hogy reformokat, cselekedeteket sürgette! ö sorainkat sorjában ma is nyugodtan kinyomtathatnák. Az orvosi-, belső propaganda, tabáni probléma, kurszalon, fürdőkórház, biológiai kutatóintézet, keserüviz-kérdés, „Budafüred" és az eucharisztikus ünnepek, 'diéta gyümölcskurák, ivókúrák sLb. mindmegannyian ismét és ismét toll alá kívánkoznak, ha igazán meg akarjuk valósítani Budapest-világfürdőváros gondolatát és az abbanrejlő nemzetgazdasági plusz minden lehetőségét. Igazat kellene adni Bánlaky központi igazgatónak, aki az optimisták és pesszimisták csoportjait különbözteti meg Budapest fürdőügyével kapcsolatban. Holott, aki a nemzetközi balneológiái ismeretekkel számol: annak a pesszimizmust teljesen el kellene hessegetnie. Budapest a thermák és gyógyvizek egyedülálló metropolisa és csak lennénk Olasz-, vagy Némethonban, már olyan fürdőintézményeink lennének, hogy nem kelllene a jövő évi eucharisztikus kongresszustól amiatt félnünk, hogy a tömeglátogatókat nem tudjuk kielégíteni. Ezzel kezdem fejtegetéseimet, midőn éppen az idei fürdőszezon előkészületeiről beszelek, jókorán, még tél közepén. Nálunk ugyanis húsúét tá ján már teljes üzemben kellene állni a fürdőszezonnak, lévén Budapest istenáldotta adottsága a téli-nyári fürdőélet lehetősége. Nálunk azonban az idei szezon már előfutama a ;övő évi óriási vendégforgalom előkészítésének is, tehát kettős figyelmet igényel, mert most mindazt meg kell fontolnunk, amit jövőre tervezünk, mint pl. a fürdő- kórház, kutatóintézet alapítása, ép úgy, mint a margitszigeti adaptációk. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni a sürgős építkezések megindítását, még ha a föld alól is teremtünk ezekbe fedezetet. A százezernyi kongresszuslátogatő hatalmas propagandamegtakarítást jelent, amivel szemben áll azonban annak a döbbenetes volta, ha ugyanannyi csalódott és a fürdőváros intézményeivel elégedetlen külföldi utaznék innen vissza, — ami fájdalmas eí/enpropagandává válnék. Nézzük ' csak a német fürdőhelyek berendezettségét, ahol a mieinkénél jóval kisebb értékű vizek csörgedeznek és mégis micsoda kurpaloták, szállók és parkok állanak Forschunginstituttal és népgyógyintézetekkel. • Viszont az apróbb-nagvobb építkezésekről, terv pályázatokról, ankétekről és határozmányokról — akár konkrétumokká válnak, akár csak ideák: folyton beszélni kell, mert az is reklám és propaganda. A publikumot egy világfürdő minden sze zonelőkészülete érdekli. Előadásokban hallani mindenütt olvasni akarja a lázas készülődések minden csinját-binját. Orvoskérdés megoldása gyógyberendezések megújítása lesz-e soron, fürdő program, szezonsláger van-e kilátásban? A furdő élet legfőbb követelménye az „élet" igazolása. — annak embrionális alakjában, télen és tavasszal Igen: a mozgás, az újjáéledés hirdetése és menüi tatása. Jaj annak a fürdőnek, amely fi ti s/u nyókálása közben nem gondol a tavaszra, nem gyűjti az uj fűmagot, nem néz a melegágyban ki termelendő uj gondolatok után, nem ápolja ott szines virágpalántáit, amelyekre aztán mohón jön no messziről a pillangó, az idegen méh: a fürdővendég. ■Ls jómagunknak is állandóan erről a jövő szezonról köti beszélnünk, erre kell már gondolnunk, ebben a fürdőmentalitásban kell élnünk, hogy a közelgő uj fürdőévad újításai, attrakciói alapján uj ' vendégeket, rajongókat szerezzünk, főleg pedig a régieket visszahozzuk, minden látszólagos valu- taértékelés és pengőcsekkdrágulás ellenére. Fürdőigazgató, főváros, magános orvos, ápoló, újságíró, vendéglős, szállós, pincér, újságárus, emléktárgy-árus, hordár és mindenki, minden budai polgár: mozogj, ne lankadj a téli puhaság pokrócai alatt, tevékenykedj, gondolj ki minden kigondolhatót és légy meg minden tőled telhetőt jókor, hogy el ne késs, ha majd jön az uj fürdő- szezon Budán I REGENT CRFE-RESTIURRNT (II. Keleti Károly utca, Margit-körut sarok) Buda intim kis kávéháza Esténkint zene — ének FarsanG Az újságíróbál. Az elmaradt oparabált fogja helyettesíteni fényben, nívóban a február S-án megtartandó „újságíróbál“. A művészen és társadalmi élet előkelőségei egyaránt jelen lesznek a nagy eseménynek ígérkező bálon. A rendezőség élén Bethlen Margit grófnő áll: a báliroda Erzsébet krt. 9 alatt van. Az Unió Lawn-tennis Club bálja. „Hajóbál“ lesz az Unió Club február 6-iki hagyományos álarcos bálja a Fészek Clubban. A mindig látványos álarcos bál előkészítésén az Erzsébet krt. 45. szám alatti báliroda működik nagy igyekezettel. Február 6. Vogl-bál a Budai Vigadóban. A népszerű budai tánciskola nagysikerűnek Ígérkező bálja iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a budai fiatalság körében. B. B. T. E. álarcos-jelmezbál. A budai tor-' uaegylet február 6-án rendezi az idény egyik legelőkelőbb „Jelmezbál‘-ját Széli Kálmán- téri klubházában. Meghivóigénylések a titkárságnál. Vérmező ut 1—5. sz. d. u. 5—8 között. Telefon: 1-517-98.“ III. kerületi katolikus-bál. József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony legfőbb védnökségével február elsején rendezi a Sarlós Boldogasszony egyházközség és a III. kerületi Katolikus Kör hagyományos bálját az egyházközség Sarlós Boldogasszony-házában (III. Urömi-ut 60.) A bált magyarnihás párok disz- palotása nyitja meg. A bálelnökség élén Bru- nekker Lajos, Bernáth Lajos és Scherhoffi-r Károly állnak. Meghivóigénvlés és báliroaa: TI., Ürömi-ut 60. | GALLY CIPŐK I., KRISZTINA KŐRÚT 24. MayMcUicUácd Budái* 1863-fra*» Szent Gellért-pezsgőfürdő GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÖGYINTÉZET Külön férfi- 6s nőiosztály. A legmodernebb berendezd. Az„Uj nevet a Rudasfürdőnek“ cimü cikk iró ;a azt| Írja, hogy Szokoli Musztafa pasa 1543 után tizenhárom évvel már újra építtette a fürdőt. Ez a té vés építési adat (1556) nagyon általánosan el van terjedve, pedig Szokoli Musztafa pasa ekkor még nem volt budai helytartó. 1566-ban Tujgun pasa volt Budán, majd Hamid Ali pasa kapta meg másodszor is ezt a tisztet, öt Kapan Ali pasának is Ipvták. Szokoli Musztafa pasát a szultán 1566-ban nevezte ki budai pasává és 1578-ig pedig — szintén egy nagy- pusztulás után — a szultán — valószínűleg ,mások 'befolyására — „selyemzsinort küldött neki. Három pribék utazott Konstantinápolyból Buda felé, hogy végrehajtsa a szultán kegyetlen parancsát. Alig indultak el ezek a Márványtenger partjáról, máris sikerült megváltoztatni a szultán elhatározását és elindult a kegyelem futárja is. De a nagy versenyfutásban a pribékek tettek a győztesek s mire a második futár Budára ért, 1578 szeptember utolsó napján, Szokoli Musztafa pasán már végrehajtották az első parancsot: Buda felépítőjét megfojtották. .. Igen helyénvaló indítványa a cikkírónak, hogy a Rudasfürdőt, — amelyet nem 1556-ban, hanem 1566-1578 között építettek fel, — Szokoli Musztafa pasa fürdőjének neveznék el. A Szent Gellért és Szent Imre fürdők közt állana ez az újjászülető kupolás, félholdas kis fürdő, mint szimbólum: Nyugat modern keresztény magyar civilizációjának, a mai civilizációnak, — amely Egyptomot, Irakot Szíriát, Indiát évről-évre nagyobb mértékben szabad és‘független'álllammá fejleszti — ez a legkeletibb elágazása, amely keblére öleli, szeretettel veszi körül az újjáépülő Keletet... Medriczky Andor dr. Budán és Pesten a múlt század első évtizedeiben már nagy zenei kultúrát találunk. Ezért jönnek sűrűn haza a külföldet járó magyar származású muzsikusaink, mint Liszt és Joachim és ezért keresik fel szívesen Európa legnevesebb muzsikusai és zeneszerzői: Berlioz, Vieuxtemps, Massenet és Wagner is <, magyar fővárost. Wagner Richard kétszer járt Pesten. 1863- ban és 1875-ben. Első, 1863-iki pesti tartózkodása alkalmával, melynek adatait az egykor: újságokból, művészeti lapokból s a kortársak közléseiből Haraszti Emil gyűjtötte össze Wagnerről szóló tanulmányában, több Ízben járt Budán és a Margitszigeten és egyik szigeti kirándulási kicsi hiján, a mester életébe került. Buda és Pest zeneértő közönsége és a hivatásos magyar zenekritika kezdettől fogva nagy megértéssel fogadta az „Uj Zenét , me lyet Wagner reprezentált, noha az a mesiei hazájában és a külföldön is nagy ellenzésre talált. A Tannhäusert Pesten majdnem valamennyi európai nagyvárost megelőzően mutatták be 1862-ben s a Pesti Városi Színház ugyanezen év junius 12-én a Budai Nyáriszinházban is a Tannhäusert adta elő a leégett Tabán lakóinak felsegélyezésére. Akadtak Wagnernek nálunk is ellenzői kiknek kedvéért Molnár György, a Budai íNep- I színház igazgatója, a mai Kereskedelmi Mi nisztérium helyén állott színházában sűrűn adott Wagner-paródiákat, amiért a Zenészeti Lapok műitésze, vagyis zenekritikusa imigyen rója meg: „Nem átalja a sületlenségek és paprika- jancsiságok e netovábbjával pellengérre álli tani s gúny tárgyává tenni ez időben legna gyobb zenészünket?“ Még 1862-ben hire járt, hogy Wagner Pestre jön. 1862-ben a Nemzeti Színház vezetősége hívja meg Wagnert Pestre, ki a meghívást örömmel fogadja el s julius 18-án meg is érkezik Pestre. Itt tartózkodása alatt magyal tisztelői és rajongói szórakoztatásáról a leg változatosabb módon gondoskodtak. Coronini gróf, Magyarország katonai főpa rancsnoka (még az abszolutizmus éveiben va gyünk!) julius 22-én Neuwirth tábornok ut ján meghívja Wagnert budai palotájába nagy katonai zenekari hangversenyre. A főparancs nők a gróf Sándor Móric-féle palotában (a mai Miniszterelnökség) székelt s ennek a pa lota előtti térre néző utcai nagy erkélyén ült Wagner „számos előkelő katonai egyén és több díszes hölgy társaságában" és a júliusi hőségben fagylaltot evett. A téren nagyszámú közönség gyűlt egybe, mely nagy tetszéssel hallgatta a két katonazenekar előadását Várszínház közvetlen szomszédságában, ahol néhány évtizeddel előbb a németek másik nagy zeneszerzője: Beethoven hangversenye zett. A Budán és Pesten állomásozó ezredek zenekarának együttes hangversenyei nagyon közkedveltek voltak ekkor is, később is. A két atönázenekar Wagner műveiből adott elő rész eteket, melyekből a Tannhäuser- és Rienzi jvitány tetszett a legjobban. Ugyancsak este a hires, régi császárfürdői Anna Bálát látogatta meg Wagner Reményi Ide társaságában. Ekkor még hires, neveze tes társadalmi események voltak a császárfür Jői bálok. Aznap is a fővárosi társaság színe íava volt ott együtt, meg nagyszámú, akkor ■fővárosban tartózkodó angol és francia ven dég. Az elnyomatás éveiben a rokonszenv, ép Jgy mint ma, számos idegent vonzott Magyar- országba. Itt aztán felfedezték Buda és Pest természeti szépségét és keletiségét és idegenfogai műnk erősen fellendült. Ez csak a kiegyezés utáni évtizedekben csappan meg, illetve szűnik meg majdnem teljesen Bécs féltékenylége és rosszindulatú kerékkötése révén. — I \ császárfürdői Anna Bálon Wagner igen jól lérezte magát „a pezsgős kedv, a szép szemek és a cigányzene igen tetszett neki.“ Itt tartózkodása alatt délutánonként társa- ágával Wagner vagy a Zugligetben sétált, ‘agy a Margitszigetre rándult ki, melynek altkor még sűrű vadonéban a mester szívesen elidőzött. Ezen kirándulásokat gróf Zichv József, gróf Pálffy György,' Rosty Pál és Ebauer ismert sportférfiu, készítették elő rendesen. Julius 24-én délután a Pestbudai Csónakda Wagner tiszteletére majálist rendezett a Margitszigeten több urihölgy és zenei nevezeteség, köztük Erkel Ferenc részvételével. A majdnem végzetessé vált majálist Haraszthy Wagner leveli és kartársai közlése alapján gy Írja le: „A társaság lélekvesztőkön indult i szigetre, hová minden baj nélkül értek. Itt az évszázados tölgyek alatt idvlli patriarchális akomához ültek. Késő este, a lakoma végén borzasztó vihar tört ki. A gőzhajók már nem közlekedtek, a személyforgalmat a sziget és a Császárfürdő közt lebonyolító révészek szintén pihenőre tértek. Wagner Rostv Pálnak Ellida nevű csónakjába szállt, mely vékony norvég fenyődeszkából épült richmondi csónak volt s mellyel Rosty a Rotterdamból Pestre rendezett csónakversenyen első dijat nyert. Wagneren kívül Bethlen Gabriella grófnő. Zichy József gróf és Rosty foglaltak helyet. Az orkán vadul korbácsolta a Duna hullámait, táncolva ugrált a csónak a habokon, a grófnő kormányzott, Wagner a grófnő kalapját fogta. Rosty és gróf Zichy eveztek. Meglehetős közel a pesti parthoz a vihar a csónakot az ott állomásozó tutajok felé hajtotta. Wagnert nem hagyta el lélekjelenléte. megragadta a legközelebbi tutaj cövekét, átemelte a grófnőt a tutajra, melyre maga is átugrott, a csőn«» megmentését a két utitársára bízva.“ J Illő dolog volna, ha Wagner budai napjait emléktábla jelölné meg a miniszterelnökség palotáján, a Beethoven emléktábla közelében. Mazsáry Béla dr. PORI Magyarok Egyiptomban! Február folyamán valóságos magyar „invázió lesz Egyiptombau. A nagy olimpiai sikerek hatása alatt ugyanis az egyiptomiak tanulni vágyó sportolói meghívták az UTE világkilasszisu vivőit, a magyar válogatott atlétagárda néhány kitűnőségét, valamint a magyar válogatott tornászcsapatot. Természetesen a meghívottak vaia- Imennyien a legnagyobb örömmel fognak eie- et tenni a meghívásnak, mert hiszen a megtiszteltetésen kívül, a ragyogó ut és az isme- Iretlen világ sem kis csábitóerő az óvilag sportemberei számára. Egyiptom sportja még [meglehetősen gyermekcipőben jár, azonban [jól véssék emlékezetükbe a magyar sport Afrikába induló vándorai, hogy Egyiptom sport jának tanítómesterei az angolok, ez pedig azt jelenti hogy a tanítványokkal sem lesz köny- nyű elbánni, a holtszezonban útnak induló iáinknak. Nem is szólva az arab sportembe- ek egészen csodálatos mértékű szívósságáról, melyről elragadtatással beszélnek mindazok, kik valaha is láttak egyiptomi sportversenyt. Kik a legjobb magyar síelők? Erre a kérdésre kapunk feleletet a szombat-vasárnap lebonyolításra kerülő magyat sibajnokságokun. A versenyt a mostoha hó és terepviszonyok folytán a Mátrába rendezik, ami sportszempontból kétségkívül helyes is, azonban a kö zönségsiker szempontjából semmiesetre sem mondható szerencsés megoldásnak ... „Mumus“ lesz-e a Budai „11“? A szakértők berkeiben újra kezdik a Budai „11“ tavaszi csapatát, mint a NB „mumusát“ emlegetni. A kétségkívül jóképességű csapat a túrán ösz- szeforrt s igy remény van rá, hogy mint a múltban annyiszor, úgy most is a legnagyob baknak is kemény ellenfele lesz a fekete-fehér gárda. Az első tavaszi készülődések során mindössze az jelent fejtörést Faragó Lajosnak, vájjon száinithat-e a tavasszal Luczra, a csapát veterán középfedezetére? Amennyiben 1 ucz visszavonulna, úgy a fiatal Keresztes fog- a csapat tengelyében játszani. Vele igy festene a Budai 11 csapata: Havas-Burger-Magda-Ke- resztes-Schuszter-Rökk-Stancsik - Szuhai - Lvka- V érmés. MAC-UTE 5:1 (2:1). A székesfőváros vándordíjáért lejátszott vizipoló mérkőzést Harangozó jó játékával biztosan nyerte a Mac csapata. Éled a futball. A tél még tart, de a februári szezonkezdet legtöbb csapatunkat máris ,. munka megkezdésére készteti. Megkezdődött a kondíció-tréning s csakhamar már a labdára is sor kerül, hiszen február hetedikén immár hivatalosan is megindulnak a Nemzeti Bajnokság „tavaszi“ küzdelmei. A csapatok készülnek, de nem kivésbbé készül immár a közönség fin. amely ugyancsak nehezen nélkülözi kedvenc sportját. Alig három hét és indul az üzem... A budai fürdők 1937. évi szezonja elé Irta: NEMES 3. GYÖRGY
