Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-28 / 4. szám
35. évfolyam Budapest, 1937. január 28 4. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA ^SZERKESZTIK LIPPAY GYULA DR. és OLTY ANTAL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: l, KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Játszani fognak nyáron a Budai Színkörben UJ előterjesztés készül a főváros közművelődési ügyosztályában kik pályáznak a Színkörre — Amíg az uj Tabán terve el nem készül, nem lebet felépíteni az állandó budai színházat A budai színkör sorsa, amellyel annakidején, amikor a főváros közművelődési bizottsága azt lebontandónak Ítélte, any- nyit foglalkozott a közvélemény, uj fordulathoz ért- Szendy polgármester ugyan még nem változtatott azon az állásponton, hogy a színkör nem alkalmas a benne való játszásra, mindamellett már most is bizonyosra vehető, hogy az idén nyáron játszani fognak a budai színkörben. Amióta a bizottság színjátszásra alkalmatlannak /nyilvánította a színkört, de — óvatosan — egyelőre még se rendelte el annak lebontását, számos ajánlat érkezett a színház 'bérletére. Ismereted, hogy az Országos Szinészegyesület még a kormánynál is eljárt a színkör érdekében, hangoztatva, hogy a vergődő magyar vidéki színészetnek szüksége és joga van a budai nyári állomásra, újabban pedig az történt, hogy a két legnagyobb vidéki város, Szeged és Debrecen városok polgármestere is Szendy polgármesterhez fordult, kérve, hogy engedje át a budai színkört városuk színtársulatának. Hivatkoztak a polgármesterek azokra a nagy áldozatokra, amelyekkel városaik a maguk színházát támogatják és kérték Szendy polgármester utján a fővárost, vegye le ezt a nagy gondot róluk legalább a nyári hónapokra, amikor a vidéki színházak teljesen üresek és még a városi támogatás segítségével sem képesek magukat fenntartani. Hivatkoztak arra, hogy a múltban, a boldog béke idején a budai színkör mindig valamely nagy vidéki város színtársulatának nyári állomása volt és azokra a nagy érdemekre, amelyeket a vidéki színészet szerzett a magyar .színészet fejlesztése- körül, amikor a fővárosi színházak nagy művészei úgyszólván egyedül a Budán játszó vidéki társulatok tagjaiból kerültek ki, Makó Lajos, Krecsányi Ignác és más direktorok működése idejénDe nemcsak Szeged, Debrecen és másl vidéki városok jelentettek be igényt a budai színkörre, hanem számos pesti, színigazgató is. Legelsősorban Föld Aurél, a Városi Színház jelenlegi igazgatója, aki arra hivatkozik, bogy a fővárossal már jogviszonyban áll, kötelezet- ségeit pontosan teljesiti és mint a főváros pesti színházának igazgatója, joggal számit arra, hogy — miként az Sebestyén Géza igazgatása alatt is történt —. a főváros két színháza egy kézben lesz.( Ajánlatot tett a fővárosnak Erdélyi Mihály színigazgató is, aki nagy összeget* fizet rá a másik budai színház, a Kis- faludy-szinház fenntartására s igy szintén igényt tart a színkörre. Jelentkezett továbbá a Magyar Színházat bérlő társaság is, ajánlatot téve a színkör bérletére. A számos ajánlattevő erős ostromot intézett és intéz a főváros ellen. Ajánlataik különbözőek. Vannak olyanok köztük, akik csupán egy évre kérik a színházat, kötelezettséget vállalva, hogy kisebb-na- gyo'bb átalakítások segítségével megszüntetik azokat a tűzveszélyességi okokat, amelyek miatt a főváros . halálra Ítélte} a .színkört. Szubvenciót egyetlen ajánlattevő sem kér. Ellenkezőleg: valamennyien befektetéseket Ígérnek, ame-. yek fejében csak a bérletet kérikAzok az ajánlattevők, akik hosszabb időre kérik a budai színházat, hajlandók az egész épületet is átépíteni, ha megfelelő időtartamú hosszabb szerződést kötne velük a 1 óváros, ötven-hatvanezer pengő költséggel megszüntetnék mindazokat' az okokat, amelyek miatt a főváros le akarja bontatni a színkör épületét és kényelmessé, a modem idők színpadtechnikai követelményeire alkalmassá akarják azt tenni. Ismeretes a fővárosi szakbizottságnak az a megállapítása, amelyet Szendy polgármester is magáévá tett, hogy t.i- az uj, állandó budai színházat a Horváth- kert mögött, az uj Tabántól északra kell felépíteni. Az ajánlattevők megegyeznek abban, hogy ez a hely nem megfelelő. Nem felel meg közlekedési szempontból, mert nem középponti fekvésű és csak vilit, moson közelíthető meg, de — ezzel érvelnek a direktorok — egyelőre fel sem lehetne ott építeni a színházat, mert hiszen, az uj Tabán tervei még el sem készültek, sőt a közeljövőben nincs is programon az uj Tabán felépítése. Könnyen megeshetnék tehát, hogy valamelyik vállalkozó felépiti 500-600 ezer pengő költ- jséggel az állandó színházat és aztán jön a nagy rendezési terv, amelybe az nem illik bele, mire le kellene bontani. Egybehangzó vélemény ugyanis, hogy 150- 200 ezer pengőből, mint ahogy az a szak- bizottságban elhangzott, nem lehet felépíteni Budához méltó színházat, ehez Hétfőn tartotta igazgató-választmányi ülését dr. H e n n y e y Vilmos elnöklete alatt a Hollós Mátyás Társaság, amelyen a folyó ügyeken kívül több olyan ügyet is megtárgyaltak, melyek Buda közönségét méltán érdeklik. Szilágyi Károly ügyvezető-főtitkár javaslatához képest elhatározták az irodalmi-, történelmi-, képzőművészeti-, színügyi-, gyógyforrás-. és fürdőügyi-, társadalmi- és gazdasági bizottságok megalakulását. Ezek közül az irodalmi osztály fogja munkálni a sajtó- és könyvtárügyeket, míg a történelmi osztály különösen a budai oldal oknyomozó történelmi felderítését és maradandó megjelölését ismeri feladatául. A színházi bizottság, a Buda közönségének kulturális igényeit annyira érintő állandó színház ügyével, a gyógyforrás és fürdőügyi osztály' a „fürdőváros" Ígéretének tettre váltásával s végül a társadalmi osztálv mindezen munkálkodásoknak népszerűsítésével .és -a vigalmi ügyeken kívül Buda szociális Ahoz a hatalmas megmozduláshoz, amely Óbuda jövő fejlődése érdekében indult meg a III. kerületi városrendezési és stadionbizottság megalakítása révén, csatlakozott Csillaghegy társadalma is. Január 21-én a Csillaghegyi Kereskedő és Iparos Körben két előadás is hangzott el a III. kerület legfontosabb kérdéseiről. Az egyiket Ilózsa Aladár taVtotta a III. kerület közlekedési, a másikat pedig Pólya Antal dr. a stadion ügyében igen nagy közönség előtt, amely teljesen megtöltötte a Kör nagytermét. A két előadáshoz többen szólták hozzá a csillaghegyi kereskedők és iparosok részéről. Kijelentették, hogy szívvel lélekkel csatlakoznak Óbuda legkevesebb félmillió pengőre van szükség. A különböző ajánlatok Némethy tanácsnok előtt fekszenek, aki most dolgozik az előterjesztésen. Mint látható, az érdekelt színházi körök nem vették túlságosan komolyan a főváros határozatát és bíznak abban, hogy határozat nem végleges. Nem is lehet az. Érezte ezt maga a szakbizottság is, amikor kimondta, hogy a színkör játékra alkalmatlan, nem engedi meg, hogy ott újból játsszanak, de ugyanakkor sietve kimondta azt is, hogy „egyelőre“ még nem bontatja leAmint Némethy tanácsnok elkészül előterjesztésével és azt a polgármester magáévá teszi, újból összeül a szakbizottság. Uj határozatra van szükség és máris bizonyos ézskuián, hogy nyáron játszani fognak a Budai Színkörben. A nehéz kérdés itt már csak az lesz, hogy kinek a társulata fog a nyáron Budán játszani és hogy csupán egy évre adja-e oda a főváros a színházat, vagy belemegy-e abba, hogy több évre is bérbeadja valamelyik pályázónak, aki ez- esetben a színkört át is építené. Mindenesetre most már sürgőssé vált a döntés, mert bárki kapja is meg a bérletet, olyan átalakításokat kell elvégeznie, melyekhez kora tavasszal hozzá kell látnia, ha 1937 nyarán játszani akar a színkör épületében. feladataival is foglalkozik. Dr. Pávai Vájná Ferenc, dr. Chris- t i á n Rezső, Istók János. 1st ó k László, Magyar József és if j. Sebő Károly hozzászólása után elhatározták, hogvg a társaság irodalmi estéit is elsősorban ezeknek a fent- vázolt céloknak a szolgálatába állítják, éspedig figyelemmel arra a két különösen időszerű feladatkörre, amelybe a Tabán lebontásával a fürdőváros kialakítása, továbbá a budai nyári színkör elhatározott megszüntetésével a budai állandó színház megépítésének ügve jutott. Ebből az üléséből teszi örömmel közzé a társaság, hogy a február 8-iki irodalmi estélyen, amelyet a. Szent Gellért gyógyfürdő külön termében tartanak meg, a társaság védnöke. vitéz dr. József Ferenc kir. herceg, saját verseiből fog felolvasni. Ennek az estélynek részletes műsorát lapunk legközelebbi számában közöljük. nagy megmozdulásához és annak a kívánságuknak adlak kifejezést, hogy a városrendezési nagybizótt- sgg keretében alakított szakbizottságokban egyesületeik kiküldötte által ők is képviseletet nyerjenek és ez által olyan kapcsolat létesüljön, hogy az együttes működés révén az Óbuda fejlesztése érdekében kitűzött célok biztosabban megvalósíthatók legyenek. Igen sok panasz hangzott el a Hév ellen. A szentendrei vonalon halaszthatatlanul szükséges a sűrűbb és megfelelőbb vonat járás, továbbá a mai nál méltányosabb tarifapolitika, mert ennek a vidéknek hátramarad ott ságát főként a közlekedési mizériákban kell keresnünk. A „Hollós Mátyás ** Buda múltjáért és jelenéért Csillaghegy társadalma Óbuda fejliídéséért Meg kell nyitni a kocsiközlekedés számára az újpesti vasúti hidat Csak zcfjf&zet... így oa.ii ez az életben mindig. Ami az egyiknek orom, a másiknak szomorúság, henéz volna a mérleget megvonni, hogy a bőséges hóesés után az. öroendezök serpenyője billenik-e lejjebb, mint a bosz- szankodóké ? K sorok szerény írója — fájdalom az utóbbiak közé tartozik — de a saját hibájából. Miért vágyott jó levegőre és nuért lakik a Rózsadombon? Mert hát az öroendezök a társadalmi tagozódás két végéről kerülnek ki. Fent- rőt: a boldogok, akiknek idejük és erejük van a téli sport örömeinek áldozni. Lentről azok, akiknek kenyeret jelent a hóhullás. De ezeknek az öröme nem zavartalan. A hólapátolókét megzavarja a gond', lé$z-e holnap is hó ? (bár Budán lesz — itt még a múlt hetiből is Dan.) A síelőkét megzavarja — a sokat panaszolt budai közlekedés. Az a közlekedés, mely örömtől nem enyhített bosszankodást jelent Buda legtöbb részén, de főképen a Rózsadombon. Ennék a bosszúságnak csak skálái vannak. Nyáron, rekkenő melegben a várakozás a ritkán közlekedő körúti járművekre, őszi sárban, eső- b.ey ,a járhatatlan utak és most téli förgetegben elérünk a magas ,,C1i‘-hez- Síkos, hófedte utak, még ritkábban és még lassabban érkező autóbuszok miatt jaj- dúlnak fel a szelidebbek és káromkodnak a kolerikusok. Mi egyiknek sem adunk hangot- Csak nagyon csendesen és félve kérjük a közlekedési ügyek intézőit, — csak egyszer egyetlenegyszer álljanak velünk sorba egy ilyen fehér januáriusi napon az autóbusz- és villamosmegállóknál. Csak egyszer — egyik jármű indulásától a másik érkezéséig. Azután üljenek visz- sza nyugodtan autójukba. Szentül hisz- szűk: egyetlen ilyen próba is elég lesi ahhoz. hogy megkönyörüljenek rajtunk Adni Megdöbbentő a polgármester panasza amelyben az uj koldusellátási rendbeli mutatkozó zökkenőkről szól és a társadalom kötelességteljesitésében szomorú elégtelenséget lát. Buda e téren különleges helyzetben van. Kerületeiben ■— egy kivétellel — • •több segély folyik be, mint amennyibe í kerületek szegényeinek ellátása kerül Nem sajnálják, akik a segélyt adják, filléreiket, ha azok más városrészek nyomorgóihoz jutnak is el. Szólni kell azonban a III. kerületről Itt már van szegény. Sokkal, de sokkal több, mint szabad lenne, hogy ' legyen — de a kerületben befolyó adakozások összege fájdalmasan kevesebb mint amennyit e kerületben várni lehetett. Félreértés ne essék. Nem a kerület polgárainak áldozatkészségét keveseljük. A kisember és a középpolgári réteg mindig arányosan többet ad, mint a tőke hatalmasai Óbudán nagy ipartelepek sorakoznak egymás mellé. Régiek és újak, amelyek nemcsak a korlátlan terjeszke- desi es olcsó építési lehetőségek miatt telepedtek oda. Odavonzotta ezeket éppen a kerület népének szegénysége — a bőséges munkastoborzás lehetősége. így is van ez jól, hisz minden szegénynek a " mgigazabb es legvágyottabb segítség — a munkaalkalomt Ám mégsem szabadna a nagy ipurte- lépek urainak elfeledni, hogy azokkal szemben is vannak kötelességeik —' sőt fokozott kötelességeik — akiknek munkát adni nem tudnak.
