Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-09 / 35-36. szám

4

Budai Naplú

1937. szeptember 9.

Asz Összi Lakberenáesési Vásár sikere

Az őszi Lakberendezési és Országos Kézművesipari Kiállítás sikere hatalmas arányokban bontakozik ki. Mint Bornemisza Géza miniszter megnyitó beszédében mondta: ez a kiállítás a magyar kézműipart a fejlettség legmagasabb fokán mutatja be. Remekbekészült, művészi Ízlésű bútordarabok versengenek a kiállításon az aranykoszorúért és a nagy , tömegekben felvonuló látogatóközönség őszinte el- I ragadtatássai gyönyörködik a magyar kézműipar legújabb remekeiben. Büszkék lehetünk a magyar kézművesiparra, amely a kiállításon látható csodákat teremtette, bebizonyítva hogy a tömegtermelés még mindig nem tudta kiszorítani, de nem is fogja kiszorítani sohasem az egyéni, művészi értékű produkciót.

Az őszi Vásár hatalmas sikerét megnyugtatónak I kell tekintenünk azért is, mert újabb híveket és vásárlókat toboroz az egyéni ízléssel és egyéni munkával készült ipari termékeknek, A kézművestársadalom megmentésére szolgál ez az akció, annak a kézművestársadalomnak, amely — mint a miniszter is mondta — önálló, nemzethű kisegzisztenciák százezreit foglalja magában. A közönség rendkívül arányú érdeklődése bizonyltja legjobban, hogy e törekvés nem eredménytelen. A vásáron rengeteg áru talált már eddig is vevőre és a közönség érdeklődése nemcsak, hogy nem csappant meg, hanem a kiállítás megnyitása óta napról-napra fokozódik.

FÜRDOÜGY, idegenforgalom

:’Páratlan emelkedés a főváros angolorsssági idegenforgalmában

Riasztó, téves hírek egész sora terjedt el idegenforgalmunk megcsappanásáról. Budapesten bizony joggal panaszkodtak június végén a középszállók azonban annyira megteltek, hogy heteken zási iroda váratlanul lemondott és a megrendelt szobák üresen maradtak: a nagyobb dtínaparti szállók azonban annyira megteltek, hogy heteken át nem tudták kielégíteni az igényeket. A luxus- és mindenfajta egyes utasót száma meglepően növekedett.

Az erről szóló, összegyűjtött külföldi nyilatkozatok közül itt most csak egyet reprodukálunk: Budapesten a Nagykörút, a Rákóczi ul, meg a Du- napart szállói közt ma már nincs jelentős nivó- különbség. Alanyira renováltak és modernizáltak és az egyes utas, aki annyit hall a „gyönyörű e'u nai panorámáról, szfveseo megfizeti azt az aránylag csekély többletet, amennyiért dumaparti hotelben kap, ha nem is épp Dunára néző szobát, - - három perc alatt lent sétálhat a korzón.“ Vannak egyéb, „ravaszabb“ okai is a feltűnő idegenforgalmi változásoknak, melyekről más alkalommal Írunk. Most csak néhány hiteles adatot közlünk arról, hogy az idegenforgalmi szamok nem apadtak.

Igaz, hogy május végéig Csoukamagyarország- ról Budapestre csak 39.817 személy érkezett, míg 1936-ban 40.417, de viszont egyedül Anglia kiegyenlíti ezt a deficitet, mégpedig sokkal jobban fizető közönséggel. Május végéig 1900-ról 2700-ra rótt az ideérkezett angolok száma. Németoszágböl

| tavaly 7714 vendég jött május végéig, idén pedig már 10.160. Éppen duplájára nőtt a Jugoszláviá- | ból érkezőké is. Végeredményben idén az 1936. évi 93.913 személy és 306.980 éjszaka után 94.923 személy 314.836 éjszakát töltött itt és ez a szám később jelentékenyen növekedett.

Azóta, mint ismeretes, váratlanul nagy emelkedés mutatkozik és a végleges mérleg bizonyára nagy haladást fog feltüntetni.

A Balaton külföldi, leginkább német vendégeinek száma is nagyott nőtt.

így Balatonfüreden tavaly 7 százalék sem volt a német, idén pedig már julius közepén meghaladta az összes létszám 24 százalékát. Siófokon még nagyobb az eredmény. Keszthelyen, Leltén az az osztrákok dominálnak, ami az állandó bécsi és gráci autóbuszjárat következménye. A Balaton egész vidéke megérzi a külföldi vehdégszaporo- dást, hiszen az Almádiból kiinduló autócarok Ba- konybélbe, Herendre, Veszprémbe, a cseszneki várhoz, Badacsonyba, a tihanyi kolostorhoz, Füredre 7000-nél több személyt vittek rendszeres kirándulások keretében, nem szólva a folyton ide- oda rajzó kisebb csoportokról, családokról. Bizonyos napokat leszámítva, túlzsúfoltság sehol nincs, sőt egész sor balatoni szállót tudunk megnevezni, ahol augusztus elején a szobák 25-30 százaléka még üresen állott, mig például a Semmeringen a külföldi vendégek 60 százaléka magyar volt.

A marhák balatoni üdülése

Fellebbezés az Idegenforgalom és a Közegészségügy érdeKében

(naraToNi cevéc)

akik — (nagyobára gyermekekkel megáldott keresztény kistisztviselők) — szép biztatásokra minden más igényük visszavonásával itt villákat építenek, nem vándorolhatnak jobb területekre.

Az is kérdés, miért veszik fel ezt a helyet mégis „üdülőtelepek közé“ és terhelik meg üdülőhelyi dijakkal ? — Vagy nem kellene-e azt minden egyes marhára is kivetni? Legalább úgy meggondolnák a gazdák, üdültessék-e a Balatonban a marhákat.

Minthogy a kisebb hatóságoknál minden eljárás, panasz és kérelem sikertelen maradt s a gazdák helyi egyesületével is hiába volt az egyezkedési tárgyalás, a legnagyobb, feltétlenül hatékony fórumhoz fordulunk és a legmélyebb bizalommal hívjuk fel a belügyminiszter ur figyelmét a közegészségügy és a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét a Balaton fejlesztése, illetve az idegenforgalom —; továbbá a földmívelésügyi miniszter figyelmét azokra a tarthatatlan állapotokra. Amig pedig a kérdés meg- nyugtatólag el nem intéződik, kérjük az üdülőhelyt és hasonló dijak törlését.

Hisszük, hogy az előadottak után a három fórum egymással karöltve, egyszakaszas törvénnyel megváltja a marhák itatási és deleltetési jogát kutak létesítése útján, ami az állatoknak is jobb lesz, mert nem az általuk beszennyezett meleg vizet isszák s nem kell a nagy melegben a távolabb levő legelőkről a Balatonhoz és vissza vonulniok.

Ha a jobbágyságot, mely hatalmas földbirtokosok jogát vitte el, meg lehetett szüntetni, talán a marhák parti- és vizjogát is törölni lehet?

Ez szolgálná a közegészséget, az idegenforgalmat. illetve a Balaton igazi fejlesztését és a fürdő- zökén felül még a marhák érdekét is!

Mikola Géza dr.

Muzulmán előkelőségek Budám Az albán hercegkisasszonyok után egy hétig 11. Abbasz Hil- mi, Egyptom egykori khedivéje volt vendégünk. Állandóan Budán tartózkodott, hol a Margitszigeten, hol a budai hegyekben. Nyolc nap óta Archad El Omari pasa, Bagdad polgármestere, Jake Kod bey, az albán szenátus tagja, volt miniszter ős Sakir Abd el Kadir iraki nagykereskedő tartózkodnak Budán. A muzulmán előkelőségek többiz- ben meglátogatták Gül Baba sírját is, ahol rituális imáikat végezték. Kirándultak Érdre, ahol a hamzsabégi muzulmán emlékeket és az érdi ms esetet tekintették meg. A mohamedán-magyar kulturbizottság főtitkára kalauzolta a vendégeket, akik ígéretet tettek, hogy otthon erősen propagálják majd a Budára és Érdre való látogatásokat a pióféta igazhitű fiai között. 17-én Algírból 180 ta>- gú muzulmán zarándokcsoport érkezik Budára Gül Baba sírjához, majd aztán meglátogatják még Balatonfüredet, Tihanyt, Badacsonyt s Veszprémeta licis’ztifuZ&ait

& bűáánbOH

I MAR A KRISZTINÁBAN IS--------------------------------------------------PHIIIIP7 "lr *all, ás tolás

| rBUnUÍ 1. Krlsztina-körut 137. szám — telelőn: 152-168

Kegyszerek, versenydijak, ezüst- és fém dísztárgyak MISÁK LÁSZLÓ MÜÖTVÖS Io- Dobrentei- tér 1. szám.

a 1/Vlaifyä-liäcutoto

BUD*H PRFISACH-ClPfy FOCI LOM L Krisztina-Tál ». aogoszt-ház ;

VILLANY, RADIO L

SZENASI - HŰLGYFODRASZMESTERl

Az előkelő budai hölgy közönség fodrásza

II., MAR6IT-KÖRUT 57. SZtM 1. EM. - TELEFON : 154-943.1

SZERELÉS — CSERE — JAVÍTÁS Telefon I 16-70.74

Doinhor Ictván a legrégibb budai kelme- nciuier lolvdll tests és vegytisztító

11., Téfla-ntu t. Tel.: 1-523-61

911 Aun lUszert.csemegőt ésllalérul eve kodnAr iói vásárolunk mmm I.,ATTILA-U. 25. (e.jit Un) Tel.: 1-608 33

JUSZT GYULA OPT“M “ roT6WUK

KOPFMANN JÁNOS CDkDrka tllrtc*rt,IÉÍ‘

régi helyen II.. MARGIT- KÖRÚT b. Sxaifferttsl mem ben.

L. KNDÉESZ GTOBGT-TtH L riék: IL, MARGIT.IRT.

LEGJOBB FŰZÖK, KEZTYÜK

I TCDI,a »Ál U., Margit-kőrut 13. ff 1 Elel -nei XI , Horthy M. ut 18., IV., Mtxeum-krt 27 Harisnyák, kombinék nagy választékban

| Krisztina virágüzlet 1

l.,K RI SZTIN A-KÖ RUT 141.

d Déli fs.-u.-kál

Szőrme, ernyő cm Vagácstól

11., MARGIT-KORUT 49. — II., FO-UTCA 11. SZÁM.

FURNÉR át FAKERESKEDÉS

SÚG AH CASZCÓ II. MARGIT-KRT 56 Tel: 1-541-45. (az udvarban

Kiss Ferenc

illatszer és foto

•I Endresz Gy.tér 4b. (Városmajor a, sarok) T.a 1-6(8-22 VI.: Vilmos ca. at 45. T.: 1-t 19-t /

C C II M t D 1 1 |C II A tűzifa és azéntelepe dullllEDLI IC R U nagyban éa kicainyben

1., Kékgolyó u. 18. T.: 150-829. Siesta-szanatórlummal szemben

. , _ ÉVE ÓRÁT, — ÉKSZERT. — JAVÍTÁST 140 FISCHER ANTAL SZAKCÉGTŐL!

a CORVIN-TÉR 5. TELEFON: I-911-1S. ■

HAJAGOS url~ és bőigyfodrász

F6fixl.li I. ENYEDI-U. 5. Fiók; I. FERY O.-U. 24 d

TISZA TESTVEREK ||„ FŰ-U, 12 T. 1-527-13

Könyv-és zeneműkereskedése, papír-, iró- és rajzszerek raktára, hivatalos kiadványok nagy raktára.

a Bö&zücnté*uji'uitoál

KO ISIS E. művészi fényképész |i

a, CORVTN-TÉR 9. TELEFON: 1-999-32. |

|| nn éve SZŰCS gőzmosóüzem íj VII 1. Márvány-utca J6., I., Attila-atca 23. — ■ V 1. Krisztina-körat 167. az. =

fl legrégibb VIRÁGÜZLET Budin

NONN JULISKA “ííSfon:1 9

ÍNany Sándor |KwMt8i

11 a I) J « o U U u r És bőrdíszműére készítő L. mArvAny-btca 11. 1

az 0las<z-fos&cbaH

NAGY JÓZSEF gyulai hentesáruk lerakata megnyílt II

FODOR faasor* és csamsgefislatébsa I. Királyház6-tár 4. Tal.i 1—553—88.

OLASZ PÉTER

Saját éa hozott anyagokból készít jutányosán elsőrendű ruhát. TELEFONHIVÓ i 1-503-54 « II., OLASZFASOR 15.

a Színi linvt-uácotboH

& 2>$ÍQ-fn6Hd-UÍcábún

Szent Imre'vároa legolcsóbb bevásárlási fórrá*a úri- és nöi-divalárubáz XI. Fehérvári-ut 6 " wBa t.: 258-503, Véli utcai iskolával szemben

Takács-üveg

TAXéCS IMRE táblallveg szakOz'et, tükör, képkeret H., Zsigmoad-ntcn 24. — Tol.' I—606—OO.

RllinD a Szent Imre-vérosban MOHCZ FERENC DU Ilin müasztilos bútorüzletében

XI., Horthy NI. ut 28. Tel.: 259—039.

18 —árolék engedmény előfizetőinknek PAULINYI ELEMER BUDAI KÉZMŰIPARI KfcLMtféSTÓ ÉS VEGYTISZTITÓ3ÁNÁL

HL, Irifad etil 36 (as odvarbaa.) TeMoai l-ééé-ZL

é

Óbudán

bőröndös és bőrdíszműves

XL. HORTHY MIKLÓS UT «2. SZÁM

IkőfaragómunkAk MR hl RVIII Alól

Kölnön, dények SCHEIBER MÓR.nAl

XI, Horthy Miklóa ut 18. — Képkeretezét, épületüvegezés, üveg- és porcellánkereskedés.

Budai C'UlcC'0t,S'tZ‘CÍ'Ufó

özv. báró Trauttenberg Frigyesnó móri pincegazdasága

XI., HORTHY MIKLÓS KÖRTÉR 7. - TELEFON: 258-055.

DVORAK. LÁSZLÓ k£smOves

XI. Horthy M. ni 47. is Sz.nt 1. herceg at 4. Ti 256-335

Augus&t cuUcás&dáboH

minden déluídn uoloazene

OLÁH JÓZSEF VASKERESKEDŰ

XI. Horlfyy Miklós ut h9. Te*.: 2—692—34. 5% engedmény durva vasáruk kivételével.

1 • RAVASZ CUKRÁSZDA • 1

I Krlszllna-körul 75. szóm.

.»■A** PAPLAN. MATRAC

I Putsay Testvérek cukrászdája és •hői»««

I., ATíILA-UTCA 21.

I PICHLER BÉLA cukrászdája 1 U. SZILÁGYI DE2SÖ TÉR 4.

Isuiemónyel, bonbonlal kitűnőek 1

Speciális gyermekkocsi és játékáruiizlet 1

XI. Irinyi János u. 2. Horthy körlárl oldal. Minden talál készítmény |

Budai f%íUc>U

CllfíÁR RÁDIÓ, CSILLÁR, ÍRÓGÉP, 9 WUHn KERÉKPÁR. VILLANYSZERELÉS

XI.. HORTHY KÖRTÉR 4.

PÁTIJAI FFRFNC SÜTŐÜZEME

II., RETEK-UTCA 4. SZÁM TELEFON l-sa2-7*

Szent Imre k«“TV- *• pnpirk.»e.k»de. ■■■BRR négynvelvii kölcsönkőnyvtúr

XI., Szí Imre herceg.nl 2. I.: 2.60-33

/% jJaű sütő- és cukrászüzem

B8ti6nnényi-u» 3ó/a ,

1 rCFIMFC Mimii egészséeűgyi berendező, szerelöbOCHUCO Ulti HL MISTER. - XI., SRRBOGÍRDI-OI S. tervez ét készít: vízvezeték-, csatornázái- és szlvattyúberendezéit.

Ruzlceka Pál kenyérgyára

II., Horváth-u. 20. T Telefon : 1-51S-Z3. INTÉZETEK, KÁYÉHÁZAK, ÉTTERMEK SZÁLLÍTÓJA

B legkényesebb igényeknek készít úri-, női-, sí- és sportcipőt Káli András XI., Verpeláti-ut4/6

CTIIII7EI KENVÉR Ili Zsigmond uOlBln£.LL elismert 45 Áléi: 1-531-48

KRAMER ADOLF FIA 6di«£i|

XI-, Lágymányosi-utca 4. Telelőn: 2-581—25.|

PRÉDA At\\yéúr KITÖMŐ

I., Alkolás-ulca XO. Tel. : 150-465

Tekintetes Szerkesztőség! Azzal a szerény kérdéssel fordulok a Balaton fejlesztésének harcosa, a Budai Napió szerkesztőségéhez: vájjon az idegenforgalom érdekéhen van-e, hogy a Balaton több helyén még mindig fertőzik a vizet a szarvasmarhák és sertéscsordák itatásával és deleltetésévell Ezt a gazdák ,a marhák évszázados jogának“ hirdetik és naponta többször hajtják be és időztetik a vízben a fürdőzők jrömére az állatokat, épen etetés után. Különösen léltájban órákig hagyják ott azokat. El lehet képtelni, hogy a 150-200 daraih állat mit művel s mint

I szennyezi be a Balatont, veszélyessé téve ezáltal a fürdőzést azoknak, akik gyermekeikkel egészségük javítása, vagy helyreállítása céljából nyaralni jőw I net.

Nem használ semmit a sok megbetegedés miatt való panasz, holott már régen és hivatalból kellett volna ezt az anomáliát (animal-iát?) megszüntetni. És e fertőzött környéken — mert hiszen a szennyes hullámokat a szél messze elhordja, sőt a partra is kiveri — a rengeteg mérgező légy még türhetetle- I nebbé és veszélyesebbé teszi az itt tartózkodást. De