Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-24 / 25. szám

2 Budai Nyíld 1937. június 24, HELLA de PINEDO a Theater an der Wien volt primadonnája minden este al Regent Kávéház~bánj l„ Keleti Károly utca I. szám Zongorán kisér NOLDI SCHOOL | vánjuk a Remetehegyi út vonalát, mely később része lesz a Virágosnyergen és a Hármashatárhegy északnyugati ^lejtő­jén keresztül Hűvösvölgy felé irányu­ló és a közeli jövőben kiépítendő kila- tásos körútnak. A régi óbudai temetőn keresztül ugyancsak szerpentinen ju­tunk majd el a már ma is kiépített Jab- lonka útra, mely utóbbi lesz a külső hegyvidéknek főgyűjtő útvonala. En­nek a szerpentinnek a Bécsi úti kiindu­lásánál kívánjuk a nagyszabású Árpád emlékművet felépíteni. A téglagyárak és bányák sorsa A hegyvidékkel kapcsolatban külön ki kell még térnem az u. nu Schmidt-fé- le park ismertetésére is. A főváros ezt a hatalmas területet az örökhagyó kí­vánságának megfelelően, mint nyilvá­nos parkterületet kívánja fenntartani és a nagyközönség számára megnyitni. Jelenleg van folyamatban az a telek­csere eljárás, mellyel a Schmidt-parkot kiegészíteni kívánjuk, hogy azutan összefüggő egységes ligetet képezhes­sünk ki, a rendkívül szép barokk kas­tély körül, melyet mint múzeumot fo­gunk fentartand. Végül szólnom kell a téglagyárak és bányák területének jövőbeli sorsá­ról. Ezek a város további fejlődése elé súlyos technikai akadályokat gördíte­nek amellett, hogy a városképet is le­rontják. Ennek az állapotnak meg­szüntetése és a bányák további terjesz­kedésének megakadályozása érdekében a téglagyárakkal és bányatelepekkel már régebben tárgyalásokat kezdtünk, hogy azok bizonyos — nem túlhosszú — idő múlva ezeken a helyeken üzemü­ket teljesen beszüntessék, ennek meg­történte után pedig a területek olyan állapotban és terepalakulattal maradja­nak vissza, amely a környezet városké­pébe beilleszthető és azok városrende­zési célokra, tehát akár településre, akár zöldfelületek létesítésére felhasz­nálhatók legyenek. A bányák megszűn­te után. tehát a beépítésre alkalmas te­rületek parcellázás és eladás állá kerül­nek, a beépítésre alkalmatlanok viszont beültetés után közterületté fognak vál­ni. Mi újság a városházán A főváros Eötvös Lórámd rádium- és röut- goaintézettlét egyre több -eteg keresi fel, úgyhogy tűz intézet orvosHinsk nutnkájs bz ylobbi időbeni megsokszorozódott. Hogy hiva­tásának elégem tehessen a rádium- és rönigen- intézet, a polgármester ,at közegészségügyi és pénzügyi szalkibizoltság jóváhagyásával elha­tározta;, hogy a rádium- és röntgenin főzethez a sebész vezetőfőorvosi állás átszervezésével egy sugaras főorvosi állást, a sugaras, szakmá­hoz egy alorvosi, egy segédorvosi és két fizi­kusi állásit, az egyéb betegek ellátásához pe­dig három alorvosi és két siegédorvosi állást szervez. Hogyha a közgyűlés iái polgármester előterjesztését elfogadja, alkkor a rádium- és röntgenintélzet orvosi személyzete egy főor­vosból. négy alorvosból, három segédorvosból és kőit fizikusból fog állani. A főváros pénzügyi bizottsága hétfőn dél­előtt! 11 arakor a polgármesteri tanácstérw ben ülést tartott, melynek tárgysorozatán következő ügyeik szerepelnék: a tandijrevizió, a főváros által aa álamtól átvett szükséglaká­sok ügye, a Budapesti Korcsolyázó Egylettel kötött szerződés módosítása, a Szent Gellert' szálló vendéglőjének és jklávéházóinak bérbe­adása, a vízműveknél szükséges beruházások megállapítása és a költségvetések fedezete és még más fontos előterjesztések. Az OTI most már sürgősen hozzákezd a Tiszai Kálmán-téri baleseti kórháza építéséhez. A főváros magánópítési bizottsága hétfői ülé­sén tárgyalja iáé építési engedély megadását. Az OTI új kórháza nyolcemeletes lesz. tehát egyik legmagasabb épületié Budapestnek. A hatalmas telken a főépületen kívül több mel­léképületeit is épiitenek. Ip Csordás Elemér dr. tisztifőorvos most teilte közzé a fertőző megbetegedések állásáról szol jelentését, amelyből kiderül, hogy a főváros­ban jun. 1-től 15-ig halsihagymázban megbe­tegedtek 24-en. kanyaróban 606-am|, vörhenyben 160-ianr szamárköhögésben 77-eni. torojkbajban 50-en, szövődményes influenzában 2eii„ bá­rányhimlőben 45-en, vérhasbami 24-en cs para - tífuszban 4-en. j|| A belügyminiszter Barltt: Tivadar székesfő­városi főjegyzőnek és Rózay Jenő székesfő­városi számvevőségi tanácsosnak a Délszláviá- ból kiutasítottak ellátása és segélyezése körül kifejitlett buzgó működésűkért elismerését fe­jezte ki. Blidán SUGÁR-cipŐ megbízható! CTőBTC»pfllthen is nagy Válaszléi 1., Krlszllna-körul fii. — Postapalotával szemben A lótuszvirkgos tó Egy láthatatlan budai különlegesség Irta: Nádas Béla dr. Nem kell Hévízre utaznunk. Itt nyílnak a szebbitél-szebb lótuszvirágok a Rózsadomb tövén, pár lépésre a Margithídtól, a Zsigmond utcában, a világhírű Szent Lukácsfürdő dunaparti főépüle­tével szemközt elterülő Szent Lukács-tavacska színén; beékelve a Lukácsfürdő garázsépülete, ja­vítóműhelye és a török időkbeli érdekes, olcsó népfürdője közé. Itt fakad ugyanis és szélesedik kis tavacskává az a csodás gyógyerejű, kiapadha­tatlan hévvizforrás, amely a Lukácsfürdőt időtlen dökig bőségesen ellátja az ivókúrára, fürdésre §s fűtésre felhasznált gyógyvízzel. E forrásvizet vezetik át a Zsigmond ucca útteste alatt pilótá­kon fekvő alagutakon a Lukácsfürdö táp'álására. K hévizf orrás alkotta kis tavacskában élnek-'és pompáznak a szebbnél-szebb lótuszok és a termé­szettudósok által is megcsodált, máshová át nem telepíthető, máshol meg nem élő exofikus nővé- nyék. Mindezl azonban csak kevesen tudják. Gondo­san elfalazták ugyanis az arra illetékesek ezt a kedves budai érdekességet a kiváncsi tekintetek elől. Pedig bizonyára lehetne arra módot találni némi jóakarattal és hozzáértéssel, hogy a bájos látványosság hozzáférhetővé váljék, úgy a fővá­rosi, mint a vidéki és külföldi érdeklődőknek. És amellett ingyenes és eredményes reklámul szolgálna magának, a Szent Lukácsfürdőnek is. Tehát még üzleti szempontból is célszerű és kí­vánatos volna a tavacskának láthatóvá és megcso- dálhatóvá tétele minden érdeklődő számára. Nem is kellene egyelőre mást csinálni, csak valami Íz­léses, áttört, vasráccsal felcseré’ni a je'enlegi Íz­léstelen, elzáró kínai kőfalat. És azután kertésze- tileg megfelelően rendezni és kiképezni a lótusz- virágos tavacska természetes hátterét képező lan- kás rózsadombi domboldalt, fel egészen a Vérha- lom utcáig. Reméljük, a Szent Lukácsfürdő érdemes igaz­gatósága és különösen annak minden szépért lel­kesedő elnöke, Bárczy István, meg fogja érteni, méltányolni fogja és mielőbb megvalósítja ezt a budai közóhajt. Úgy legyen! Viennlai. Dálosvörösmarti-abasárvidéki hfirainolf kimérése VloUllldl" szőllöbirtokosok sajáttermésii UUldlIldlI I- Krlsztlna-kürut 139. Telelőn 1—572—00 (faUtáé*JJUeálcum 7? 8 adatok a várszínház iőo év előtti felállításához Csillogó ékességleitől megfosztva, kopár, néma falakkal érte meg felállításának 150. évfordulóját Buda szellemi életének- egykor büszke vára: a Várszínház. Másfél évszázados élete folyamán többször élt túl nehéz, súlyos válságokat, a halállal fenyegető krízisek után azonben mindig újra és újra vissza­tért belé az éle't. Ámde hosszú betegségnek halál a vége és ez a végső haldoklás 1924-ben bekövet­kezett, mikor is utoljára volt előadás a Várszín­házban, azóta végleg elcsendesedett s tavaly el Is temették, lebontották páholyait, zsöllyéi't, a vilá­got jelentő deszkákat a nézőtértől elválasztó füg­gönye. a sok színházi ékesség és csillogás lom­tárba került, el is parentálták; akiknek gyermek­kori vagy ifjúkori kedves emlékei fűződtek hoz­zá, meg is siratták. Sic 'transit gloria mundil így múlik el a világ dicsősége! Születésének 150. évfordulója van az idén. Ez alkalommal keletkezésének, hosszú életének sok­szor nehéz, többször idegen, néha dicsőséges ma­gyar emlékei jutnak eszünkbe. A 18. század nyolcvanas éveiben II. József császár, ki Pest és Buda, természetesen a német Pest és Buda sorsát igen szívén viselte, egymás­után helyezte át Pozsonyból az országos főkor­mányszékeket Budára és a felsőbb bíróságokat, meg az egyetemet Pestre. A régi főváros, Buda, addig csak kis vidéki város Pozsony mellett, most hirtelen fellendült, lakóssága egyszerre meg­szaporodott, mégpedig többszáz tanult, művelt, szellemi igényekkel (Pozsony nincs messze Bécs- tőll) fellépő családdal. Ezeket az igényeket ki kel­lett elégíteni. Volt ugyan már ekkor is színház Budán, Bulla Henrik társulata felváltva játszott Pesten és Bt» dán a várbeli Vörös Sün és a vízivárosi Fehér Kereszt vendégfogadók száléiban felállított szín­padokon, a Vízivárosban ott állott Reischl ács­mester deszkaarénája, de ezek nem elégíthették ki a főkormúnyszéki hivatalnokcsaládok színházt és főleg zenei kulturigényeit. Tudta és éxtezfe ezt Búiig Henrik és ezért 1784-ben felségfolyamodványt adott be II. József­hez, engedje meg, hogy a várbeli karmelita tem­plomot, mely a rend eltörlése óta üresen áll, színházzá alakíttassa át. Bulla felségfolyamodvá­nyához kész terveket is mellékelt, melyeket Hille- hrandt cs. és kir. udvari építész készített a mirft- egy 50.000 forintot kitevő, költségvetéssel egye­temben. II. József hajlandó volt Bulla kérését teljesí­teni. de a budai helytartótanács oly hevesen elle­nezte, hogy az uralkodó végül elutasította Bulla kérelmét. Két év múlva, mikor II. József ellátogatott Budára, Turschl Sebestyén pesti színházbérlő újra felvetette a karmelita templom színházzá való átalakításának gondolatát és most már a császár is jóváhagyta, mert személyes tapasztalatai Budán meggyőzték arról, hogy állandó színházra nagy szükség van ott, erre pedig a Várban a legalkal­masabb a karmelita templom. 1786. augusztus 23.-án kelt II. József reso-lu- ciója, melyben a karmelita kolostor és templom casinoi és színházi célokra való átépítését elren­deli ol'ykép, hogy a szobák, egyéb helyiségek és a refectorium, azaz ebédlő casinonak, a templomi pedig színháznak alakíttassák át, a szükséges pénzt az udvari kamara majd előlegezi Buda vá­ros tanácsának, az építés ügyeinek intézéséi pedig Kempelen Farkas udvari tanácsosra, a sakkgén világhírű magyar feltalálójára bízta. Az átalakítási munkálatok költségvetését Kem­pelen csakhamar felterjesztette az uralkodó elé. A költségvetés a templomnak színházzá átalakítá­sa céljaira 20.99*0 forint 45 kiyíjcárt, a szomszédos klastromépület alsó helyiségeinek casinová leendő átalakítása, továbbá a glacis plönirozása, vagyis a mögötte fekvő bástyarész szintezése és három mulatóka. azaz gloriette, valamint három teke­pálya költségeire 4985 forintot, a színházi ruha­tár beszerzésére 2000 forintot és amennyiben kí­vántatik, hogy a színház földszintje farsang ide- jén táncteremmé ntíilükitliíito legyen, erre mé£ 385 forintot, vagyis összesen 28.362 forint és 45 krajcárt irányzott elő, de mi sem természetesebb, minthogy az előirányzott összeg kevésnek bizo­nyult, az előirányzatot lényegesen túllépték Buda város -tanácsának} Indm csekély bosszúságára és még nagyobb bánatára, Itévén a város cassája amúgy is szükiben a pénznek és bőviben az adós­ságnak. • Miután a templomot egyházilag megfosztották szentelthely jellegétől és a felterjesztett költség­vetés az uralkodó jóváhagyásával visszaérkezett Bécsböl Budára, 1787. januárjában megkezdték az átalakító munkálatokat és 1787. októberében be is fejezték. A Casino csak 1794-ig állott fenn, ekkor utolsó bérlője, Bernardo Mamolo kérte bérhátralékának elengedését és a bérleti szerződés hatálytalanítá­sát. Egy 1784. julius 8-iki királyi rendelet aztán meg is szünteti a casinoi (nagyon terjednek a francia forradalom eszméi, nincs szükség olyan helyre, ahol a férfiak eszmecseréket folytathat­nak. az egy gutgesinnt hivatajjnoknak is megárt­hat!) és a helyiségeket a katonai parancsnokság számára utalta ki. A színház első bérlője a fennebb említett Turschl Sebestyén, Pest és Buda várostörténetének egyik legérdekesebb jelensége volt. néhány mon­datban meg kell emlékeznünk róla. Bevándorolt grisonok voltak a 18. században Kőzépeu'rópa és így Magyarországnak - és Pest- Budának kávésai, cukorfőzői, rosogliofőzői. ván­dorló lotteriásai, játékházasai, bálos házasai stb. Ezek közül is a legnagyobb karriert a hírhedt 1) EchtíQe, Durschell, németesen Turschel Sebes­tyén futotta be. Mint bevándorolt külvárosi ács­mester fia, 1787-ben bérbeveszi a pesti Magyar Korona kávéházat, majd a Hetz-Theatert és a vá­rosi színházat, a bábszínháza1! és a budai Várszín­házát. Óriási vagyont harácsol össze a kártyaházas játékmesterből llett mulató-tmst alakitó Turschl Sebestyén, kibőíl pestvárosi fürmender is lett, de éle'tének vége épp oly ismeretlen, mint a legtöbb kalandoré. A budai Várszínház sok nevezetes vendéget lá­tott falai között, de a legnagyobb mindenesetre I.udwig von Beethoven volt, aki 1800. május 7-én nagysikerű hangversenyt adott itt. mint azt a szín­ház falába illesztett emléktábla megörökíti. 1785-től 1837-ig, a pesti Nemzeti Játékszín ál­landó színházának felépítéséig, a Várszínház volt a magyar játékszínnek is főhajléka, mit Déryné oly kedvesen leír Naplójában. Azóta eltelt száz esztendő és a Várszínház sorsa beteljesült. Gon­doljunk rá szeretettel és megindultsággal most, mikor a színészet egyidőre teljesen megszűnik Budán. Mazsáry Béla dr. Szent Gellért-pezsgűfiirdö GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÓGYINTfZET Külön f*rf>- ** »ö>OMtály. A legmodernebb berendeli, Érthetetlen, milyen kevéssé fogékony a fővárosi ember a nemzeti öntudat külső jelei iránt, aminö a nem­zeti lobogó is Talán mindenütt a világon ele­gendő a város vezetőségének egyszerű felhívá­sa a háztulajdonosokhoz, hogy ünnepi alkal­makkor lobogózzák fel házaikat. Budapesten rendeletet kellett hozni, büntetéssel fenyegetni, hogy az végre általánosan megtörténjék, d ren­delet azonban — nézetünk szerint — még így sem tökéletes. Hiányzik belőle egy pont, amely megszabja, hogy a zászlót az ünnepnap előesté­jén kell kitűzni s az azt követő reggelen be kell vonni. Mert visszatetsző dolog az, hogy sokszor négy-öt napon ál is kint felejtik a lobogót, a zászló beszerzése a háztulajdonos kötelessége, ellenben a kitűzés és bevonás a házfelügyelő dolga; neki azonban igazán nem fontos, mennyi ideig függ kint a zászló. Ha pontosan előírná a rendelet azt az időpontot, amikor ki kell tűzni a lobogót, nem fordulna elő, hogy néha még az ünnepi alkalom után egy héttel is zászlókat lá­tunk a házakon, ami a szürke hétköznapokon teljesen indokolatlan. S az idegeneknek, _ aki k ma már igen nagy számban keresik fel Budapestet és természetszerűen érdeklődnek a fellobogózás oka után, — mégsem mondhatjuk: „egy héttel ezelőtt nemzeti ünnepünk volt“ vagy „tiz napja itt járt az olasz király és csá­szár.“ NEM KÉSIK EL, b« SZÁLÉ- ná 1 vaui vagy javíttatja óráját I.,Kyiutiaa-kvt 117. E hirdet«, felmutatójának y/penaedmépv Tervpályázat az Árpád- gimnázium uj épületére Döntő lépés történt végre az óbudai Árpád- gimnázium ügyében. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium nyilvános tervpályázatot irt ki a Bécsi ut Nagyszombat-, Bokor- és Viador uccák altat határolt telektömbön emelendő iskolaépü­letre. Végre megfelelő, modern hajlékhoz jut ez az intézet, amelyben hosszú éveken át egy Zsig­mondiért öreg háromemeletes bérház lakájaiba zsúfolva folyt az oktatás. Olvassa Balassa József kitünően szerkesztett lapját a PÉNZVILÁGOT A kisiparosság új politikai megmozdulása. Az I. kér. Iparoskörben számos testvér-iparos­kor vezetőinek jelentében, bontott zászlót, az Ipjalrosok Politikai Pártja. Koránya Mámon iparosköri eiínök1 megnyitó bpszóde után Kri- vosis Árpád dr. ügyvéd, a kör igazgatója is mertettte azolaait a nagy horderejű elgondoló, sokát, amölyek hivatottjaik arra, hogy az ipa­rosság helyzetén segítsenek. Krivoss Árpád dr. elgondolásait iái jelenvolit'ak egyhangú hatá­rozatával memonadumban terjesztik a minisz­terelnök éllé. A memorandum rámutat arra, hogy a kisiipatrosság a parlamentben nincs olyan ará'nlyblain képviselve, amint az számánál és adózása mértékénél fogva meg- illetlné; igy minden, a kisplarosságot érintő kérdésben nélkülük döntenek. A kisiparos- társadalom elsorvad, ha nem veszi aí saját ké­zébe a sorsat. A legteljesebb összetiairtásira van szükség. Nemzeti feladat, hogy a kisiparos tovább fejlődjék, ezért fontos- az ifjabb nem­zedék helyes ipari oktatása. I SZÓRAKOZZUNK BÚDON POMPÁS K POZSONY ÉTTEREM TERRASZA- ■ I., Krisztina - körút 8—10. 0 POZSONY-KAvEhAZBAN esténkint HAJRA TROJKA női balalajka zenekari Ax ÖREG DIÓFÁBAN Ismét a régi fő Idők hangulata-Kedélye* sörözés­az „ATTILA“ sörözőben, I., Ottila-utca 39. KETTEK-É1 TEREM kerthelyiségében XI., HORTHY MIKLÓS OT M. LAKATOS Fitt KIS ÉS CIGlNYZENEKRRR MUZSIKÁL CUMDEL gellert-ettermeben Sdcz Zsiga mozi lkai MINDEN ESTI RAIKKI MÉRIK KALMÍN MIKLÓS JUZ-TRIÚJtVRL a ZSIGMOND-kdféhdzbon A VARKERT kioszkban mindén délulttn Italonazenel 'MAS fillér a taxi dija a Hangér la forrástól a pazar klléféBu GELLÉRTHEGYI kioszkhoz | NAPONTA CIGÁNYZENEI TEL.: 2-687-83 Nertlünnepek rendezésire legalkalmasabb a CAcfiirrfÜ pompám őspark, *ene, OUalUruU tánc. — Kitűnő konyfia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents