Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-24 / 25. szám
1937. június 24. Budai Napló ó Vf sszobrot Rap isméi Buda A jobbparti városrész) mindig és (mindenben háttérbe szorult a szerencsésebb Pest mellett. Csak az utóbbi években változott meg az a tarthatatlan álláspont, amely mindent Pestnek juttatott Buda rovására. A főváros szobrainak túlnyomó része is a balpart tereit és parkjait díszítette. Budának, bár a legméltóbb keretet nyújtja az emlékműveknek, csak néhány nagy szobor — Szent István, Savoyai Eugén szobra és a Honvédszobor a Várban, Szent Gellért szobra a Gellérthegyen és Ybl Miklós szobra a Várkert-bazár előtt — jutott. Pár év óta itt is megváltozott a helyzet. Az arttsz- tikus kis szobrok, szoborcsoportozatok és díszku- tak mellett egymásután kapta meg Buda Szent Imre herceg, XI. Ince pápa, Hadik generális. Bem apó és a tüzérek emlékműveit s ez a sor most újabb szobrokkal bővüli). Julián barát, Szent Domonkosrendi szerzetesnek, a legelső európai Ázsiakutatónak szobrát vasárnap, junius 27-én délelőtt negyed 12-kor leplezik le a Halászbástya északi szakaszán. A szoborleleplezést megelőzően déllelőtt 10 órakor a koronázó főtemplomban Czapik Gyula prelátuskanonok szentmisét és szentbeszédet mond. Madách Imre szobra is Budán, a Döbrentei- téri park északi, újonnan kiképzett szakaszán fog álllani. Az Országos Szoborbizottság most tette közzé a pályázati hirdetményt. A szobor összköltségei nem haladhatják meg a 60.000 pengőt; a pályázat nyilvános és határideje 1938. január 12. A pályázatra vonatkozóan Pacher dr. tanácsjegyző, a szoborbizottság főtitkára (Központi Városháza, I. pavilion, földszint 5.) ad részletes felvilágosítást. • - .rtspsJ,,hzm Ufrzok vzéyy&tl Budáca'' Lányi Dezső, a kiváló budai szobrászművész írja a Budai Naplónak, abban a levelében, ame’y- Ivel elküldi a Coronet cimű nagy képeslapban megjelent szoborkarikaturáinak reprodukcióit. „Magyar sorozattal kezdtem — írjt Lányi Dezső — ezt kikötöttem magamnak. Ezután következnek az amerikaiak: mint jó budainak ez kötelességem volt, mégiscsak 4—5 millió ember látja és' olvassa ezt a lapot. Sokat dolgozom, de szívesen. Ne félj, — írja szerkesztőnknek, — nem hozok szégyént Budára, sem Európára I“ Hát ettől nem is fé'tünk. Biztosra lehetett venni, hogy a zseniális budai művész Amerikában, ahová az Esquire és Coronet cimű világszerte ismert folyóiratok meghívására ment ki, rövid idő alatt meghódítja a műérfőket és a — dollárokat. Az 55 éves művész, — mint az amerikai lapokból látjuk, — olyan karrier előtt áll, mely dicsőséget Hoz az egész magyar művészi kultúrára és külön örömet Lányi Dezső nagyszámú hívének és itthoni barátainak. Klsérvndti munkál jutányos áron kászil VÁLI GÁBOR Első b a dl a i c i m I ő b I • f • ■ I é s i II., Ulcolo»u. 18. Talafon hívó: 1-568-63 fl kelenföldi uasuti aluljáró Nemrégiben foglalkoztunk a kelenföldi vasúti ailluljáró ellen elhangzott panaszokkal. A pályaudvaron túli városrész lakói, akiknek ez az egyetlen közlekedési lehetőségük a ■ villamoshoz, panaszolták, hogy az aluljáróban rossz a világítás, a falak salétromosak és esős időben nagy viztócsák akadályozzák a közlekedést. A Máv. üzietvezető- ség illetékes ügyosztálya most nyilatkozott a panaszokról. Az ügyosztály a fővárossal együtt a tavasz folyamán helyszíni szemlét tartott az aluljáróban és megállapította, hogy a világítás megfelelő; a főváros kívánságára néhány héttel ezelőtt az aluljáró mindkét oldalán egyméter széles gyalogjárót építettek, amely korláttal van ellátva és 50 cm.-re emelkedik az aluljáró szintjétől; a salétrom kiütközése olyan szépséghiba, ami mély- építkezésnél elkerülhetetlen, de a teljes kiszáradás után teljesen el fog tűnni. budai pékek RÁTKAI FERFNC SÜTŐÜZEME I., RETEK-UTCA 4. SZÁM. TELEFON 1-532—79 QomU\ p sütő- és cukrászüzem P 1. Böszörményi-ut 36/a- készítményei egész Budán kedveltek Ruzicska Pál kenyérgyára **■» Horváth-u. 29. ▼ Telefon ; 1-518-23. INTÉZETEK. KAVÉHÍZAK, ÉTTERMEK SZÁLLÍTÓJA STÜNZEL kenyér |||. zsigmond u- ellsmert 45 ±t»i: 1-531.48 SzíVJjéli öröm és igazi léiiekből jövő meghatottság könnyeket csal a szemünkbe, amikor látjuk azt a meleg visszhangot, melyet soraink keltettek. Viraág béla sírja nem marad már sokáig jeltelen. Buda szive a mai kor lázas, öldöklő és könyörtelen iramában is a régi maradt. Aki idetartozott, aki ezért a nemes emberi közösségért, a hívők lelkesedésével küzdött, mint azt, a mi nemes elődünk tette, annak emlékezetét nem üli meg a második halál: a feledés köde. Múlt számunkban közöltük Balás Farkas építőmester \ levelét, amelyben kégyeletes bőkezűséggel felajánlja az emelendő síremlékre a szükséges nyersanyagokat. A levélíró annak a reménynek adott kifejezést, hogy a megboldogult Viraág Béla barátai között akad olyan tervező mérnök, aki a síremlék terveit díjmentesen elkészíti. Reményé- be!n mem csalódott. Akadt, még pedig a magyar építőművészet egyik büszkesége: dr. Lechner Jenő m. kir. kormányfőtanácsos, műegyetemi r. k. tajnár személyében. A világhírű építész a következő levelet intézte hozzánk: A Budai Napló Tekintetes Szerkesztőségének, Kevés embert vettek körül Annyian és olyan meleg baráti érzelmekkel, mint néhai jó Viraág Bélánkat. Jóleső érzéssel állapíthatom meg, hogy éti is ebbei a meleg baráti körbe számíthattam magamat és dicsekedhettem barátságának kivételes meleg viszonzásával. Ezeken a fájdalmasan feltörő érzelmeken kívül kétévtizeues lelkes együttműködésünk kedves emléke is ösztönöz arra, hogy Buda nagy szerelmesének méltó siremékkel való megörökítéséhez hozzájáruljak. Szeretettel felajánlom < a síremlék tervezésének és a felállítás lebonyolításának munkáját, természetesen teljesen díjtalanul és kérem, hogy a tervezéshez szükséges adatokról, a netán eddig felmerült ideákról és óhajtásokról mielőbb tájékoztatni szíveskedjék Dr. Lechner Jenő. * Udvarhelyi Kapcza Imre verseiből már adtunk mutatót. A költő gyönyörű írásainak jövedelmét Viraág Béla síremlékére ajánlotta fel. Aki azonban a kötetet megveszi, nemcsak Buda harcos szerelmesének áldoz méltó kegyelettel, hanem irodalmi élvezetet is; szerez magának. A verskötetről a Magyarság a következőket Írja: Udvarhelyi Kapcza Imrét nemcsak kitűnő, érdemes tisztviselőnek ismerték eddig is, hanem — különösem a főváros budai oldalán — azt is tudták róla beavatott körök, •• hogy gyöngéden1 érzelmes, finoman húrozott lírai lélek. A Hollós Mátyás társaság most művészien ízléses kötetben! — külső díszítése a költő leányának, Kapcza Ilának dicséretes műve — kiadta Kapcza Imre költeményeit. A poémák legtöbbje egy emelkedett magyar léleknek nem világrengető, de mindig megkapó, tiszta megnyilatkozása: bensőséges önvallomások a hivatal sokszor szürke világából az érzelmek és a természet felé forduló költő tolla alól. A kötet elé Gegus Dániel írt meleg baráti előszót. Ami Budának fjiányxík... Buda immár nemcsak fürdőváros, de büszkén mondhatjuk, világváros is. Természetesen ezt a kiléteit idegenforgalmi szempontból értfve. Mert, hogy ősiségét illetőilleg az emberi kultúra letelepedésének egyik első állomása volt, az immár évtizedek óla bizonyosságot nyert. Buda ma már oly erős, hogy akkor is megélne a maga lábán, ha függetlenítené magát Pesttől. Ennek a világvárosi fejlődésnek azonban sok előfeltétele van még, hogy ez a mi drága városunk azzá legyen, amivé tenni annyi budainak hő szívevágya. Mi az, ami Budán hiányzik? Néhai Viraág Bélánk és a budai kereskedelmi grémium vezérének, a népszerű Hubert Vilmosnak terve: egy Budán létesítendő országosjellegű, angol mintájú és kényelmű, az országos párt- és várospolitikától is mentes, úri kaszinó, amely otthoni nyújtana az egész vonalon tagjainak és azoknak az idegeneknek, akiket egészségi állapotuk, szórakozás, vagy gazdasági és üzleti érdekeik Budára szólítanak. Ennek a kaszinónak mielőbbi megvalósítása nemcsak budai, de egyben országos érdek is, mert társadalmi hiányt pótol. Ez a kaszinó olyan formában létesülhetne, amint azt a testvérvárosban, Pesten, a Lipótvárosi Kaszinóban llátjuk. Az a vidéki kaszinótag, ha feljön Budára, megtalálja majd ebben a kaszinóban a maga kényelmét, otthonát (lakását), ellátását és irodáját is. A budaiaknak pedig, akik állandóan itt laknak, nélkülözhetetlen találkozó- és szórakozóhelyévé válna, ahol az angol klubélet mindennemű kényelmét és szórakozását megtalálnák. Póiitikai, — faji, — felekezeti ellentétek ebben a kaszinóban nem lehetnének, ezt az alapszabályok .már kizárnák, mert nem a zöldasztal, hanem a fehérasztal volna ennek a társadalmi egyesülésnek a végcélja. Ez a kaszinó egyben a budai társadalmi, művészi és irodalmi élet központja is lehetne. Aki számottevő egyéniség a magyar közéletben van, az javarészt ma már budai lakos és a sok budai egyesület, Kaszinó és klub valamelyikének tagja, tehát a maga speciális világnézetének megfelelően megtalálja a maga elhelyezkedését, de viszont olyan klub, ahol pártokon, politikán és előítéleteken felülemelkedve jöhetnének össze a budaiak a fehér asztalnál, itt Budán még nincsen. Ezért a Budai Napló felkéri mindazokat, akik már lelkiségüknél fogva is budaiaknak érzik magukat, üljenek össze a zöld asztal mellé és tárgyalják meg ezt a problémát, ennek a létesítendő budai klubnak alapítási feltételeit. Erre a klubra Budának életszükségletből és világvárosi kényszerűségből szüksége van. A Bécsi-uti szeméttelep Irta: Vörösváry Miklós dr. szfőv. törvényhatósági bizottsági tag A III. kerület lakói sokat panaszkodnak, kül- döttségeznek és beadványoznak amiatt, ami a Bécsi ut mentén létesített szemétlerakodó teleppel) kapcsolation történik. Orvoslást keresnek nagy sérelmükre. Ügyük ma már túlnőtt a kerületi aktualitáson és a nagy nyilvánosság is foglalkozik azzal a botrányos állapottal, melyet a szeméttelep létesítése idézett elő és mely az illetékes hatóságok részéről a legsürgősebb beavat-l kozást igényli. A székesfőváros megállapodott a Drasche-féle téglagyárral, hogy a gyár által kibányászott és a Bécsi ut mentén fekvő területre hordatja a budai oldal szemetjét a terület feltöltésére. Naponta kb. 50-60 fuvar szemetet hordát oda a főváros és a feltöltés hosszú éveket venne igénybe. A feltöltéssel kapcsolatban a székesfőváros vállalta a szeméttelep víztelenítését olyként, hogy a telepen felgyülemlő zápor és esővizeket, továbbá a feltörekvő forrásvizeket a Bécsi-uti árokba vezetik. Ez súlyos és közegészségügyi szempontból eléggé el nem ítélhető helyzetet teremteti. A szóbanforgó terület’ a Bécsi ut mentén, aj hegyvidék lábánál van, ahol orvosi körök megállapítása szerint eddig a legegészségesebb és legtisztább volt Budapest levegője, — ezt azonban a je'.enre a létesített szeméttelep miatt megállapítani már nem lehet. A Drasche-féle téglagyár kibányászott területén már régen nem dolgoznak. A területen források fakadtak fel, eső és zápor is áztatja azt és így minden odahordott szemét s hulladék nedves területre kerül és rothadást gerjeszt. A telek megrontja a vidék levegőjét, a bacillusok milüárdjai megfertőzik a levegőt és olyan penetráns illat terjeng a vidéken, amely teljesen elviselhetetlen. A felgyülemlő vizeket szivattyúval igyekeznek elfojtani és a kiszivattyúzott vizet a Bécsi-uti árkokba vezetik. Ennek következtében a szeméttelep bomladozó, rothadó anyaga, károkozó (szennyvizte hosszú területen terjed. Az Óbudán uralkodó széljárás északnyugat-délkeleti irányú és így elképzelhető, hogy a rothadó anyagok, a rettenetes bűz terjedése mit jelent a pesti oldal közegészsége szempontjából is akkor, amikor a széljárás iránya a levegő megrontőil a pesti oldal felé sodorja, A szeméttelepen sok-sok károkozó rovar, legyek, patkányok szaporodnak, melyek, míg egyrészt legnagyobb terjesztői a betegségieknek! >másrésztj elviselhetetlen látványt nyújtanak. Mindez, a nyugatról fővárosunkba vezető főútvonalnak, a Bécsi útnak mentén történik, az érkező idegeneknek nagy csodálkozására és csupán két kisszakasznyira a főváros belterületétől, a Margithíd budai hidfőjétőll A szeméttelep közvetlen közelében van a nagy köztemető, melyet naponta százan és százan keresnek fel és közvetlen közelben van az a terület is, melyen a vitézi házakat létesítik. Szinte elképzelni is nehéz, miként választhatták ki a szemétlerakás céljára ezt a területet, amikor e célra a főváros déli részein számos alkalmas területet lehetett volna találni. A helyzeten sürgősen segíteni kellI A polgár- 1 mester ur és az illetékes hatóságok egy pillanatig sem késlekedhetnek és nem nézhetik tétlenül az óbudai hegyvidék pusztulását, a III. kerület lakásai egészségének leromlását és mindezeken túlme- nőleg az egész főváros közegészségügye káros alakulásátI A kerület lakóssága nagy izgalommal várja, hogy sérelmei meghallgatásra találjanak és a legsürgősebben orvosoltassanakl | Éleiét, nyugalmát, vagyonát | | védi a fó drótkerítés | készíti : I HUTTER és SGHRANTZ R.T. | B Budapest, X., Gyömrői-ut 80. | | - VÁROSI MINTARAKTÁR: 1 VI., Vilmos császár ut 63. sz. | 1 . t Becsey Untai ünneplése a Szt. Imrevárosl Társaskörben Rendkívül meleg és bensőséges ünneplésben részesítette barátai és tisztelőinek nagy tábora Becsey Antalt, örökös törvényhatósági bizottsági tagot, a Szentimrevárosi Társaskör kiváló elnökét névnapja alkalmából. Már jóval a vacsora kezdete előtt zsúfolásig megteltek a Társaskör összes helyiségei, úgyhogy a később érkezők már nem juthattak helyhez. — A XI. kerület összes számottevő tényezői és előkelőségei ott voltak és rendkívüli szeretettel és lelkesedéssel köszőntötlék az érkező Becsey Antalt. A főasztalnál helyetfoglaltak: Becsey Antal, Becsey Antalné, Dorner Gyula, Dorner Gyulá- né, Szántay István, Szombathy Kálmán, Szombathy Kálmánná, j Szombathy Mária, Benedek Szabolcs, Benedek Szabolcsné , Uhlmer Gusztáv, Gömöri Győző,’ Villányi István, Villányi Istvánná, Szigfethy Lajos, Sánczi József, Márton Ferenc, Fűzy József, Somody Pál és még számosán a XI. kerület reprezentánsai közül. A vacsora folyamán Sánczi József, a kör agilis igazgatója üdvözölte a megjelenteket és felolvasta Karafiáth Jenő dr. főpolgármester meleghangú üdvözlő sorait, amelyekben mély sajnálatát fejezte ki, hogy személyesen nem jelenhetett meg Becsey Antal ünneplésén. Az üdvözlő táviratok felolvasása után felkérte Szombathy Kálmánt az ünnepi beszéd megtartására. Szombathy Kálmán nagyszabású és rendkívül mély hatást kiváltó beszédét sűrűn szakította meg az ünneplők zajos tetszésnyilvánítása. Szombathy Kálmán vázolta Becsey Antal több, mint negyedszázados közéleti működését, kiemelte embertársai iránti szeretetét, önzetlenségét és fáradhatatlan alkotó aktivitását. Tolmácsolta annak a sok-sok embernek örök háláját, akik Becsey Antal (munkaalkalmak megteremtésére itáinyulö kezdeményezésének oly sokat köszönhetnek. Kiss Dezső miniszteri tanácsos Becsey Aniatnét köszöntötte, majd Gömöry Győző igazgató beszéde után emelkedett szólásra Becsey Antal. Hálás köszönetét mondott az ünneplésért. Erőt és buzdítást merít embertársai elismerő és ragaszkodó szeretethyilvánításából és a jövőben is, ha lehet, még fokozottabb mértékben fog a köz és embertársai javára munkálkodni. A nagyjelentőségű társadalmi esemény igazán méltán sorakozott Becsey Antal közéleti sikereinek sorozatához. Érthető, hogy megbüntetik a helytelenül közlekedő gyalogjárókat és a helyszínen megbírságolják őket. A budapesti közönség közismerten fegyelmezetlen, fegyelmezni pedig — mint a tapasztalat mutettja — csak büntetéssel lehet. De ez a közönség számtalan tudott oknál fogua ideges is és ezt tekintetbe kellene oennie a hatóságoknak. Minden tiszteletünk és becsülésünk derék közlekedési rendőreinké, akik esőben, hóban, trópusi napsütésben irányítják az ucca forgalmát; sokszor azonban próbára teszi idegeinket, ha egy messziről feltűnő autó kedvéért néha 1-2 percig is feltartják a keresztező forgalmat. BUDAI CUKRÁSZDÁK RAVASZ CUKRÁSZDA 1.. Krlszllna-RBiut 75. szém. A RÓZSADOMBHOZ LEGKÖZELEBB A BUDAI CUKRÁSZDA __________11., M ARG1T-KÖ R ü T 4 6. Auqusat uduávzddbaH minden délntdn *»nloaa«n PICHLER BÉLA cukrászdája II. SZILÁGYI DEZSŐ TÉR 4, Süteményei, bonbonlal kllllnOek HAUER cvlKrAs* - sütemények NORRY > ukrászati ás bonbonierakatban II., Kalatl Károk utca 12. StallazlibáMl szambán I Putsay Testvérek rakráudija ás .ItMaeas _____L. ATTILA-UTCA 21. T0M AI LAJOS cukrászdája IL. MARKOVITS IYAN-UTCA 4. jgl^gjgyl >gé«i Badáq k8«i»n»ert«k I Viraág Béla síremléke MEGNYÍLT SUGÁR rádió, csillár, írógép, kerékpár és villany- szerelési szaküzlet. Hortőy Miklós körtér 4.
