Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-24 / 25. szám
35 évfolyam 25. szám Budapest, 1937. junius 24 VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGyT, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 1-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN HaciUy. HlUdós Tizennégymillió magyar szempár tekintete fordult a napokban a budai Vár felé. Tizennégymillió magyar színből tört fel a fohász az Istenhez vitéz nagy' bányai Horthy Miklós születése napján. Az államfő számára könyörgünk hosszú életet, amelyen belül beteljesedjenek a magyar vágyak, hogy megérje a magyar feltámdást az a férfiú, aki az összeomlóban levő nemzetet visszarántotta az örvény széléről. A kormányzó születése évfordulóján a me gprób áltatott magyarság boldog hálával gondol a történelem során oly gyakran: bebi'zpnyoso- dott kegyelmére a sorsnak, amely nehéz és végzetes időkben mindig küldött a nemzet élére olyan férfiút, aki visszaadta tűnő önbizalmát és új reményeket öntött a reményvesztett magyar lélekbe. Az ürmep érzésével minden magyar szívben felrémiének ma a szomorú napok emlékei, melyeknek szörnyűségein át lehet csak tisztán meglátni és helyes értékméréssel felfogni, mii -adott a Teremtő ennek a népnek Horthy Miklósban. Sudár alakja, erélyt és jóságot sugárzó, nemes arcéle, ma magas korában is a tartós fiatalságot, a tartós cselekvést hirdeti.és így jelképezi egész nemzeti létünkét. Ezeréves múltúnk, örök életre hivatott jövendőnk szimbóluma a Kormányzó, akire Istennek bőséges áldását kéri minden magyar áhitatos imádsága. A tiszti tudományos és kaszinó egyesület kétezer pengős pályázatot írt ki olyan irodalmi műre, amely a magyar katona világháborúbeli hősiességének állítson méltó emléket. író számára ritkán akad nemesebb feladat. A\ magyar történelmi múlt minden egyes szakasza a magyar katona hősi époszát hirdeti. Tmódi Lantos Sebestyén volt az első, aki írásos emléket állított a magyar vitézségnek. Nyomába számosán léptek. Sokan olyanok, akik nemcsak a tolláit, hanem a kardot is mesterien forgatták. Kevés nemzet irodalma tudja olyan hosszú sorát felmutatni a költő-katonáknak, mint a magyar. Ezek megcáfolták a régi klasszikus mondást, hogy a háborúban pihennek a múzsák. Nálunk ez nem is lehetett igaz sohasem. Egy nép, amely évszázadok során állott őrt a nyugat bástyájánál, a keleti veszedelmes áramlatok ellen, a kardot tartósan sohasem dughatta hüvelyébe. Hogy örökös harcában mégis lépést tudott tartani az európai legnemesebb kultúra fejlődésével, csakis úgy tehette meg, hogy egyszerre harcolt a háború és béke fegyvereivel. A világháború Utáni küzdelmeihez a múlt történelme adta az erőt a magyar katonának. Emberfeletti kötelességUdje- sítésében máról-holnapra hős lett a polgárból, aki visszatérve a példátlan erőpróbából, újból elfoglalta őrhelyet munkaasztalánál, műhelyében, vagy az eke szarvánál és tovább harcolja a keserves béke polgári háborúját. Az a mű, amelyik méltóan tárja majd elénk a magyar katonát, egyben a magyar polgár apotheozisa is lesz. Hatalmas fejlődés előtt Óbuda Elkészült a nagy szabályozás! terv — Megépül a. híd Rendkívüli házadómentesség Kempelen Ágoston tanácsnok Óbuda jövőjéről Óbuda, bár Budapest ősének kell tekintenünk, a múltban a testvérvárosoktól csaknem teljesen elszakadt. Az 1872-ben bekövetkezett egyesítéskor is talán csak történelmi kapcsolatai és egykori dicső múltja voltak azok a momentumok, melyek az ország fővárosának alkotó részévé emelték. Azoknak a szoros kapcsolatoknak azonban, melyek Pest és Buda között, nemcsak ettől az időtől fog'va, hanem már évszázadok, különösen pedig a Lánchíd megépítése óta fennállottak, Óbuda mind a mai napig nem tudott részesévé válni. El keli ismernünk, hogy sok mulasztás történt a mu ltban ezen a téren. Hiszen Óbudának nemcsak hídja, de jóformán még elfogadható összekötő útvonala sincsen a főváros' többi részével, Utcái' rendezetlenek, lakóházai nagyrészt elavultak, középületei alig vannak és igy jogos ntinden méltányos kívánság, amely a jolenlegi súlyos gazdasági viszonyok között teljesíthető. A fővárosnak "Óbudával szemben olyan kötelességei vannak, melyeket többé az utódokra át nem háríthat. . Budapestnek egyik legnagyobb fejlődés, legradikálisabb átalakulás előtt álló városrésze Óbuda. A ma is álló régi földszintes épületek, görbe, tekervé- nyes utcák, a lakóházak közé ékelődő füstös, zajos gyárak hamarosan el fognak tűnni, hogy helyüket átadják egy napos, levegős, egészsége« településnek. hogy a Duna partján és a budai hegyvidék lábánál kialakulhasson fővárosunk legújabb, legmodernebb lakónegyede. Az óbudai hid Óbuda rendezése ma már tovább nem halasztható feladatunkká vált. Kétségtelen, hogy Budapestnek ezt a legősibb városrészét a Zsigmond utca Császárfürdő mögötti szűkülete és mint negatívum az északi hid hiánya, elvágták a fővárostól és igy mindeddig meglehetősen külön álló,, többé-kevésbbé provinciális jellegű életet clt. Az új híd azonban hamarosan meg fog épülni, és ez Óbuda fejlődését nemcsak lehetővé, hanem fejlesztését szükségszerűvé is fogja tenni. De ezenkívül is nem egy olyan követelménnyel állunk szemben, mely függetlenül Óbuda helyi érdekeitől, okvetlenül és sürgősen megoldandó feladatunkká teszi a városrész kiépítését, az útvonalak szabályozását. Ezek közül első Budapest legfontosabb nemzetközi útjának sokat vitatott problémája. A Hulmgária körúti híd hiánya és a Zsigmond utca szűkülete a nagyjelentőségű transzkontinentális út két olyan hibája, mely nemzetközi szempontból is okvetlenül orvoslásra szorul. Másodszor — és ez már szorosan Óbuda rendezésének feladatkörébe tar-* tozik — gondoskodnunk kell a római part fejleísztéséről, mindenekelőtt ennek előfeltételeképen az odavezető útvonal-hálózat kiépítéséről. Végül harmadszor itt van a fővárostól északra fekvő du namenti nyaraló- lelyek közlekedési problémája is. Az új úíhálózaí Az új Óbudai tulajdonképptii váza a tervezett úthálózat. A városrész fő- közlekedési útvonalai nyugaton a Bécsi út, keleten a dunaparti észak-déli főútvonal és végül a kettő közöt a Pacsirta- mező utca, illetőleg ennek folytatásában a Mailáth ucca ési Szentendrei út, mely utóbbi útvonal tekinthető majd Óbuda észak-déli belső főközlekedési tengelyének. Erre merőlegesen fog haladni az uj hid vonalában a kelet-nyugati irányú főtengely. Nagy autóforgalomra méretezett u. n. giratoire, körforgalmú tér fogja a legmegfelelőbbnek ismert írendszer szerint, lehetőleg keresztezésmentesen a hídról leérkező forgalmat elosztani. A körtérről az előbb említett észak-déli főtengely vonalában Óbuda belterületére, inig az ugyancsak innen kiinduló Vörösvári úton keresztül a Bécsi útra és a külső hegyvidékre jutunk. A belső hegyvidék pedig a Kiscelli úton keresztül érhető el. Délen a Zsigmond utcai szűkületet a lehetőséghez képest ki fogjuk szélesíteni. s ezáltal Óbuda összeköttetése a Margithid felé is meg fog nyílni. Ebben az irányban azonban — főleg Buda délibb részei felé — a már építés alatt álló dunaparti autóút fog mint főközlekedési vonal szolgálni. Ez az úthálózat alkotja a jövő Óbudájának tulajdonképeni gerincrendszerét, ezen belül tervezzük meg a beépítést. Az épületek egymástól való távolsága a légrésekkel még áttörtebbé tett csatlakozó udvaros, méginkább az itt már sokszor alkalmazott legmodernebb u. n. sávos beépítési mód szabad, szel- lős. kertszerű városrészjielleget eredményeznek. A forgalmasabb, lehetőleg a városrész súlypontja felé eső területeken, ott ahol reprezentatív városkép elérésére is törekszünk, helyezzük el a középületeket, templomot, iskolát, színházat, vagy mozit, stb. stb. Rendkívüli házadómenlesség Egyrészt az építési kedv fellendítése és Óbuda gyorsabb fejlesztése érdekében, másrészt a lazább és alacsonyabb beépítés ellenértékeképen (erre ugyanis illetékes helyről már Ígéretünk van) — külön rendkívüli házadómen- tességi rendelet fog intézkedni, inely a városrész fokozottabb kiépítését biztosítani fogja. Parkok, zöldterületek Óbuda szabályozási tervében első pillanatra talán kevésnek találhatjuk a zöld területeket és parkokat. Ez a hiány azonban csak látszólagos. Maga a terület ugyanis csupán egy meglehetősen keskeny, észak-déli irányban elhúzódó sáv, melyet keleten a Duna és a part mentén parkozott sétány, nyugaton pedig a hegyvidék szegélyez. Ezeken a határokon belül kisebb, szerte-széjjel szórt, elaprózott parkocskákat nem sok értelme volna kialakítani, nagyobb, összefüggő zöld felületet viszont csaknem lehetetlen kihasítani. Mindazonáltal igen nagy mértékben és teljes eredménnyel igyekszünk ennek a követelménynek is eleget tenni. A Duna mentén, a gyorsforgalmi autóutat 50—60 méteres, néhol még ezen kívül is kiszélesedő parksáv szegélyezi, mely a Márgithidtól egészen a római partig húzódik és egy kor a főváros legszebb parti sétánya lesz. Az új híd megépítésével és az óbudai Dunaág felett már meglévő híddal biztosítható az összeköttetés a hajógyári szigetre, mely idővel Óbuda Margitszigetévé fog ;válni. Észak felé a Római fürdő teljes : egészében hatalmas fürdő- és üdülőtelep. Kiépített thermálniedencéi, már ma is fejlett partfürdő és evezős élete nemcsak szorosan Óbuda, hanem az egész főváros szempontjából oly nagy fontossággal bírnak, hogy ez a vidék minden külső beavatkozás nélkül is beláthatatlan fejlődés előtt állana. Hogy azonban a kellő irányítás és egységes elgondolás hiányba utólag helyrehozhatatlanul meg ne bosszulja magát, a telep rendezési tervét, Óbudától függetlenül, már régebben elkészítettük. Ugyanígy hatalmas park és sétate- iöletek fognak kialakulni tőnek a városrésznek nyugati szélén is a hegyvidéken és a téglagyárak, valamint bányák felhagyása után ezen utóbbiaknak helyén is, melyeket azután helyenként egészen a Dunáig lenyúló parksávokkal kívánunk a sűrűbben beépített lakórészekkel és a parti sétánnyal még intenzivebb kapcsolatba hozni. A hegyvidéket illetőleg máris elkészült a Mátyáshegy és Remetehegy szabályozási terve. Ott a Szépvölgyi és Remetehegyi út kiépítésével kívánjuk úgy a gyalogos, mint az autóforgalom számára a Hármashatárhegyet és a távolabbi külső hegyvidéket feltárni, illetőleg kényelmesen megközelíthetővé tenni. A leendő hid felől a Kiscelli út fogja az összeköttetést biztosítani. Ennek meghosszabbításából a Bécsi úton túl szerpentin fog vezetni a Remetehegyi, illetőleg a' Szépvölgyi út felé. A külső hegyvidéken viszotnit folytatni ki-
