Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-17 / 24. szám
VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP alapítottaíViraág Béla SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A belvárosi templom kérdése eldőlt Miért ellenezte Zsilvay Tibor a belvárosi templom u||áalakltását Ismeretes az a szokatlan és meglehetősen szenvedélyes vita. ami a belvárosi templom kérdése körül indult meg s ami most végre a végleges megállapodás pontjához érkezett azzal a polgármesteri állásfoglalással, amely a június 23-iki közgyűlés egyik pontjává tette ezt a túlnagy port felvert kérdést. Az állásfoglalás érdekességét emeli, hogy minden más nézettel és aggodalommal szemben Szendy Károly polgármester azt a felfogást tette magáévá, amelynek úgyszólván első képviselője éppen Zsitvay Tibor volt, aki mindéin más megoldás helyett az eltolás mellett foglalt állást. Bokán ellenezték a tervet. Azt mondják: veszedelmes. Azt mondják: túl amerikai izíí. Voltak még olyanok is, akik attól is tartottak, hogy olyan mégoldáis az, ahol sohasem lehet tudni, hogy milyen bajok jöhetnek közbe, amik aztán a kiadást előre nem látót módon megterhelhetik. Közbejött azonban egy esemény, ami elhallgattatta a kifogásokat. A Friedrich Lajos műszaki főtanácsos sikeres felszólalása a Flórián templom felemelésével, amely olyan simán, oiyan zökkenő nélkül folyt le s ami nyilvánvalóan egyik újabb érdekessége Budának. Ez mindenesetre Zsitvay Tibort igazolta, s elnémította 'azokat, 'akik mindenáron ,>böpiani“ akartak és ujati építeni, ami tudvalevőleg óriási kiadást jelentett volna. Zsitvay a meggyőződés makacsságával tartott ki eredeti állás- foglalása mellett s még akkor sem tágított, mikor a templom újjáalakításához kértek költséget. — Egyetlen fillért sem — mondta Zsitvay nagy meglepetésére azoknak, akik nlem értették. Minden fillér, ami nem a végleges megoldást szolgálja — elveszett pénz a főváros szempontjából. Végleges megoldásra kell törekednünk, hogy a kérdés dűlőre jusson. Síí— És a megoldás? í,— Csakis az eltolás lehet — felelte Zsitvay Tibor. A legolcsóbb s a leggyakorlatibb. ,vt Ajkkor feokan álromantikusnak" mondták ezt a felfogást. Túl jogászias- nak is, amiből hiányzanak a szakember szempontjai. Még gúnyolódtak is az ismert ,Jogász“ élcelődéssel, hogy a jogász mindenhez ért, a selyemtenyésztéshez éppen úgy, mint a templomépités- hez. S a vége ? Zsitvay Tibornak lett igaza. Ebből az alkalomból üdvözölte Zsitvay Tibort a Budai Napló, megkérdezve, nagyon örül-e a kérdés általa óhajtott megoldásának? — Mindig a legtisztább öröm a közéleti embernek, ha küzdelme sikerült s ha érzi, hogy ezzel a közérdeknek tesz szolgálatot. Engem állásfoglalásomban az a szempont vezetett, hogy a főváros, de egyben az ország legértékesebb műemlékét érintetlenül mentsük meg az utókornak. A technika fejlődése lehetővé teszi az eltolást s így nemcsak a templomot mentjük meg, maga eredeti valóságában, de a főváros is megtakarítja egy uj templom felépítéséinek költségeit, nem tekintve, hogy maga a templom eltolásának művelete idegenforgalmi szempontnak sem lekicsinylendő. Mindezek a‘'szempontok igazolják az állásfoglalást s azt hiszem, hogy közgyűlés is ebből a szemszögből fogja azt megítélni, mert hiszen valójában itt azt a megtakarítást is figyelembe kell venni, amit a főváros ezzel a megoldással elér. jlndrélca Károly 1874-1937 Irta: Dr. Orooa Zsigmond szfőv. törvényhatósági bizottsági tag. UotUzcmece A fővárosban vasárnap leplezik le Rothermere lord-emléktábláját, a róla elnevezett utcában. 1? éve a trianoni átoknak. Hogy ebből' a hosszú időből csak ? telt el anélkül, hogy a külföld ébredező lelkiismerete feljajdult vofna a bennünket ért gyilkos kísérleten, az Rothermere lord érdeme. ■ Junius 21-én lesz tiz esztendeje annak, hogy megírta nagy feltűnést keltő cikkét': ,,Magyarország helye a nap alatt“ címmel. A magyar nemzet a nagy angol ujságírófejedelemnek jelentős mértékben köszönheti, hogy a magyar kérdésre az egész világ felfigyelt. Tiz év alatt nem szűnt meg nemzetünk nagy barátja Európa veszedelmét látni és hirdetni a mi szerenosétlensé- giinkbert. Az, hogy Angliában ma már a törvényhozók nagy száma is tudja, hogy a világ békéje állandó veszélyben van, amíg Európa közepén egy ezeréves nemzet szenvedi a győzelmi téboly megszállottái politikai és földrajzi tudat- lanságána'k következményeit, az az ö érdeme. . Nem lesz béke e vén világrészben, amíg hiénák és sakálok lakmárnznak egy élő nemzet testén. Felforgatás veszedelme lebeg a világ fölött, amíg milliónyi magyar. idegen járom alatt, megfosztva szabadságától, életlehetőségétől, hiába kiált segítségért. Ezeknek felismerésében a külföldön Rothermere lord volt az első, hirdetésében a legbátrabb és a legönzetlenebb. • Egy kis nemzet hálája száll feléje a szerény emléktábláról és minden magyar szívből. zm Ez a számjegy igen szomorú fényt vet Budapest szivére. Ennyi azoknak száma, akinék ellátására a koldusakció jövedelme nem nyújtott fedezetet. Horony-Paffi) Aurél tanácsnok számol be erről, amikor ismerteti az új koldusellátási rendszer eddigi eredményeit. Egy milliós város emberréngetegében csak töredék kétezer szegény, de nyomorúságuk. nélkülözéseik, / szenvedéseik és reménytelenségük túlsók arra, hogy . sötétre fesse ennek a fényben úszó metropolisnak igazi képét. A jólétben és bőségben élők gonclol- nak-e arra, hogy az ő nyugodt éjszakájuk csendjét, gondtalan nappalaik derűjét az államhatalom ereje sem tudja olyan feltétel nélkül biztosítani, mint amennyire biztosítaná, ha ez a 2143 éhező holnapra jóllakottá válnék? Ehelyett azonban azt 'olvassuk Horony-Pálfy tanácsnok jelentéséből, hogy az ellátatlanók száma egyre emelkedik és rajtuk kívül még 1500 ellátatlanról a hatóságoknak kell gondolkodni. A köznek kell ezeket is eltartani. A polgárság egyeteme viseli tehát azt a fokozott terhet, amelyet csak a jómó- duaknak kellene vállalni. Sok tízezer olyan szegény kispolgár és munkás vállára nehezedik a többkiadás, akiknek sorában sokezemyi olyan szegény van, aki — maga is segélyre szorulna. Akiket illet, eszméljenek rá, hogy a szociális nyugalmat elsősorban azoknak kell biztosítani, akiknek erre a legnagyobb szükségük van ... A székesfőváros III. kerületének kis házaiba beköltözött a gyász. Andréka Károlyt siratja itt mindenki, gazdag és szegény, öreg és ifjú, pártra és feleke- zetre való tekintet nélkül. Az általános gyásznak oka azokban a kivételes erényekben keresendő, amelyek Andréka Károlyt jellemzik. A legkitűnőbb hivatalnok volt. Egyszerű emberek gyermeke, soha senki nem protegálta. csak a tudása, a rendkívüli képességei és a tisztessége. A legalacsonyabb poszton kezdte és a lgfelsőbb fokig vitte. Közben a legnehezebb munkakört töltötte be. A politikai osztályban a legnagyobb felelősség őt terhelte, 'a sztrájkügyek elhárításában a legértékesebb eredményeket ő érte el. Intézkedéseit erély és jóság kísérte, siker koronázta. Külföldről is elismerték e munkássága értékeit, melyek nemzetközi szempontból is jelentőségteljesek. Számos kitüntetés díszítette mellét. Mint polgár maga volt a jóság és körültekintés. A szegénynek juttatott a magáéból és annak részére nem volt neki teher a koldulás sem. Felruházási akciói, élelmezésügyi kiosztásai messze a kerület határain túl tették ismertté nevét. Minden igazságos ügynek szószólója volt. nem a fórumon, hanem csendben, de annál hatékonyabban. Babérokra nem pályázott, nem egy sikeres akciójának eredményéért másnak jutott az elismerés. Támogatott» búzdított, vigasztalt és segített. Ezért bálványozták a kisemberek. Mint politikus mindenkor a megértésnek, az ellentétek elpusztításának, a kölcsönös megbecsülésnek volt előhar- cosa. Meggyőződéssel vallotta a politikában is a rendőri szempontot: a fődo- og a rend, a fegyelem, a tisztesség. Nem volt ellenzéki temperamentuma, de tiszteletben tartotta az objektív kritikát és nem egyszer foglalt állást mas- oldalról érkező javaslatok mellett. Idegenből került a 111. kerületbe. Mégis úgy megszerette azt, hogy a bennszülöttek nehezen tudták vele tartani a versenyt. Óbuda, Újlak szépségeinek dicséretében. bajainak csökkentésére irányuló törekvésében. Takarékos ember volt, amikor a saját szükségletének vagy élvezetének fedezésére kellett költeni; gavallérnak mutatkozott, amikor közcélról, jótékonyságról, támogatásról volt szó. Nemsokára tudni fogja a világ, hogy Andréka Károly tekintélyes vagyont gyűjtött, abból a maga és hozzá közelállók részére semmit sem foglalt le és mindent a szegénység enyhítésére adott. A késő utókor áldni fogja nemes szívét. A legjobb barát tudott lenni. Soha semmit sem kért a maga részére, de barátainak mindig rendelkezésére állott tanáccsal és tlatlekkel. Szeretettel ápolta a baráti érzést minden érdek nélkül még azokkal szemben is. akik hívó szavára sem állottak melléje. Nem ismert haragot, gyűlöletet. Integer vir, bonus pater familiar amicus optimus volt. Ezért gyászolják most váratlanul bekövetkezett halála alkalmával. Különös, nagyon különös, hogy éppen a szíve ölte meg, amely a legjobb, a legmelegebb és a leghűségesebb volt. * A múlt hét szombatján váratlanul meghalt Andréka Károy ny. főkapitányhelyettes. Szívroham ölte meg. • Rendőri gyászpompával, nagy és előkelő közönség jelenlétében hétfőm délután helyezték örök nyugalomra. A végtisztességen megjelent a belügyminisztérium képviseletében Horváth Dezső miniszteri tanácsos. Ferenczy Tibor budapesti, Éliássy Sándor vidéki főkapitány, Kalmár Béla főlkapitányhel^ettes. [Török János rendőrfőparancsnok, Ka- rafiáth Jenő főpolgármester, Lamotte Károly es Schuler Dezső alpolgármesterek, Zsitvay Tibor, Usetty Béla. Ter- bócz Imre és még sokan mások a két testvérváros előkelőségei közül. A temetésre kivonult egy zászlóalj rendőrlegénység, egy század lovasrendőv és a detektívtestület csaknem teljes számban. A gyászszertartást Szokolay Antal dr. esztergomi prejátus kanonok végezte. Meghatva emlékezett meg Andrása Károlynak az újlaki Sarlós Boldogasz- szony egyházközség élén kifejtett működéséről, majd méltatta egyszerű sorból magasra ívelő pályafutását és kiváló tulajdonságait. A 'budapesti főkapitányság nevében Ferenczy Tibor főkapitány mondott búcsúbeszédét. A NÉP székesfővárosi szervezete részéről Usetty Béla országgyűlési képviselő búcsúzott az elhunyttól. Tápiobicske község nevében Takáts Mihály plébános a szülőföld gyászát tolmácsolta. Elbúcsúzott az elhunyttól még az újlaki Sarlós Boldogasszony egyházközség, a III. kér. Polgári Társadkor és még több más egyesület. A gyászbeszédek elhangzása után a kivonult rendőrcsapatok tisztelgése közben melték le a koporsót a ravatalról és a gyászolók hosszú sora kísérte a családi sárbolthoz, miközben a rendőrzenekar gyászindulókat játszott. A sírnál Szokolay Antal prelátus kanonok beszentelte az eÜjur>y:.ut és aztán a Himnusz hangjai mellett eresztették le a sit- ba a köp* rcót.
