Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-03 / 22. szám
Szent Geltórt-pezsgöfürdö GYÓGYFÜRDŐ VIZGTÖGYINTÉZET Külön fárfi- 6s nőiosztóly. A legmodernebb berendezés „A Természet Titkai nyomában" sztrókay Kálmán könyve Buc’ai tudós hirlapírótársunk, 6ztrókay Kálmán a fenti cim alatt újabb kötet munkával lepte meg a magyar tudományos világot és az olvasóközönséget. A mű vezérfonal a laikus közönség számára a fizika útvesztőiben. Nem száraz, tudó mányos nagyképűsködés, hanem élvezetes, novel- lisztikus formában megírt regény, figyelmet lekö tő, megkapó, izgató, népies hasonlataival Könnyen érthető mindenki számára, derűs életfelfogásával és kedves humorával üdítően hat az olvasók ke délyére. Min'den során meglátszik az alaposan képzett tudós. A matematikáról megmond ia, hogy az a fizikának eimés tolvajnyelve, de :< végén csak bevallja, hogy ettünk ugyan a tilalom eile jnére a Tudás fájának gyümölcséből, aminek eredménye, hogy a végokot nem is sejtjük és ha okosabbak lettünk is, de boldogabbak nein, mintahogyan teljes tudatlanságunkban, de megelégedetten éltünk az Éden-kertben. A könyvet olvasva, minduntalan Madách jut eszünkbe. A könyv a mindnyájunkat körülvevő isteni természetről szól, arról a hatalmas Kozmoszról, amely alakulását és alakító erejét féltékenyen rejti el szemeink elől évmilliók óta. Megmcgya rázza a tudós szerző a fizika világszemléletét, amelyet kitűnő könyve alapján kezdünk megérteni és megkedvelni. Még azok is bizonyára élvezettel olvassák és hatolnak be fizika történetébe, akik az iskolaévek alatt féltek és irtóztak a fizikai óráktól. Szinte észrevétlenül viszi bele az olvasót a fizika izgalmasan érdekes világába. Energiát nyerünk a mű olvasása által ahhoz, hogy megkedveljük az annyira félelmetes) fizikai, kémiai, matematikai kutatásokat és tudományokat. Iga«, hogy azért egyelőre nem tudjuk még, hogy mi* csodák a különböző fogalmak a maguk valóságában, de azt a szaktudósok sem tudják s csak Eddington, a nagyszerű angol tudós merte például kimondani: „Van valami, amit energiának nevezünk, anélkül, hogy fogalmunk volna róla, hogy mi az?“ A tudósok kutató munkája eddig nem érdekelte a nagy laikus közönséget, de Sztrókay Kálmánnak érdeme, hogy megkedveltette azt mindenkivel. A könyvnek nem lenne szabad intelli gens emberek könyvtárából hiányoznia. Sikerültek: Horváth Jenő címlap illusztrációja és Say Kornél vidám és szellemes rajzai a szövegben. A mű a Kdnyvbarátok Nagy Könyvei című sorozatban, a királyi Miagyar Egyetemi Nyomda kiadásában jelent meg 286 oldal terjedelemben 100 rajzzal és 4 műmelléklettel. Ára egész vászonkötésben 6 P. László Zoltán dr. MENCZERNE FEST — MOS — TISZTIT - ■ — Központ: II., Zsigmond-u. 18. T.: 1-520-42 Mindonérl házhoz küld. Mi újság a városházán? _ .. ___lXl>*Av«n í'cnn Abb ól az alkalomból, hogy Miklas osztrák szövetségi elnök, majd III. Viktor Emanuel olasz király és császár Bijilápesten látogatást tettek Keresztes-Fischcr Lajos tábornok, a kormányzói katonai iroda főnöke, a kormányzó megbízásából a következő levelet intézte a po'gármesternez. „Méltóságos Uram! A kormányzó ur őfőméltősaga megbízni méltóztatott, hogy tolmácsoljam Méltó- ágod előtt őszinte köszönetét azért a kiváló és minden téren megnyilvánult előzékenységért, hathatós támogatásért és áldozatkészségért, amelyet Budapest ’ székesfőváros Miklas osztrák szövetségi Inök ur őexcellenciája, valamint III. Viktor Emanuel olasz király és császár őfelsége katonai fogadásainál és a katonai díszszemlék rendezésénél tanúsított és amellyel a katonai ünnepségek fenyőnek emeléséhez jelentősen hozzájárult “ A „Hadirokkantak Háza“ megvalósítása érdé kében a Honsz országos elnöke Budapest székes főváros polgármesterével érdemleges tárgyalásokat folytatott úgy, hogy értesülésünk szerint a közeljövőben már meg is történik a „Hadirokkantak Háza“ telkének végleges kijelölése. Az uj balatoni ut ötezernégyszázméter hosszú .'ővárosi szakaszán a útépítési munkálatok legkó zelebb befejezést nyernek. Az útvonalat Király Kálmán tanácsnok junius 2-ikán, szerdán mutatta be az útügyi bizottság tagjainak és á sajtónak, ugyanakkor az uj útvonalat a forgalomnak? is át adták. Szendy Károly polgármester a főváros közkór házaiban újonnan kinevezett főorvosok beosztása iránt a következőképpen intézkedett: Klimkó De zső dr. sebészfőorvost az Uj Szent János kóiház fertőző sebészeti osztályára, Csapó József gyermekgyógyász főorvost a Szent László kórház hoz, Kálló Antal dr. kórboncnok-főorvost az Ui Szent János kórházhoz osztotta be. Ez alkalom mai a polgármester Laub László dr. főorvost a Szent István! kórházból a Szent Rókus kórház orr- és gégeosztályára, Réthi Aurél tdr. rendelő- orvost pedig a Szent István kórház orr- és jéee osztályára helyezte át. A polgármester rendeletével Boray Gyűrő ta nácsjegyzőt az elöljáró és állandó helyettese dr Lukácsy József főjegyző akadályoztatása esetére megbízta a kisebb jelentőségű és érdemi elintézést nem igénylő ügyek aláírásával és felülvizsgálaté val. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága junius 2.-ikán az Újvárosháza közgyűlési tér mében rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatán szerepelt a Beszkárt. és az érdekkörébe tartozó többi közlekedési vállalat Igazga tósága megbízatásának megszűnése folytán betol tendő tíz, felügyelőbizottsági megbízatásának megszűnése folytán betöltendő négy tagsági helyre vonatkozó kijelölés. Farkas Ákos tanácsnok előterjesztésében tárgyalták a XII. kér. elöljáróság felállítását, a Flóriánkápolna tatarozási költségei pék fedezését. Király Kálmán tanácsnok előier jesz fését, a XI. Műegyetem rakpart, Bertalan u és Horthy Miklós híd közötti szakasz rendezéséről Kempelén Ágoston tanácsnok előterjesztéséből- az I. Görög u. mentén fekvő két ingatlan meg».őrzését. Napirendre került Horony-Pálfi Aurél dr la nácsnok előterjesztése a XI. Kamaraerdei Szere tethotthon telkén egy uj pavilion építése is be* rendezéséről. ludán sugár-cipő m ff q h i 7 M m c'áa'clnlll(IIBn is választék ________ .. - «___. f £7pmhpn 1., Krlszllna-körut ©1. — Postapalotával szemben Katolikus tanulók. — Gül ßaba sírjánál Meghatóéin szép jeleneinek voltunk tanúi az elmúlt napokban. Egy róm. kath. plébános, négy apácanővér, több tanító és tanítónő kíséretében Budára rándult a hercegszántói elemi népiskola mintegy negyven tanulója és már eleve program ba vették a látnivalók közé Gül Baba sírjának meglátogatását. Kérték a budai főmuftit, hogy bízzon meg előadót a szent sír történetének élni agyarázásával. A gyermekek a kitűzött időre fel is kapaszkodtak a Rózsadomb lankáján meghúzódó tütíjé udvarára. A főmufti azonban utón volt, a Gül Baba komité prominens tagjai akadályozva voltak, míg végre a budai mohamedán egyházközség jegyzőjének, Csátits Abidnak felkérésére lapunk munkatársa, fürdői és idbgenforgalmi propagandánk lelkes művelője. Nemes J. György dr. főorvos sietett a felvilágosító előadás megtartására. Gül Baba türbéjében rég nem látott színes hallgató-csoportkép fogadta: kis magyarruhás fiuk, lányok mögött az apácanővérek, a plébános ur komor színfoltja: ritka pillanatfölvétel a turbános sírláda körül. Az előadó ki is emelte bevezető üdvözlő szavaiban annak nagy horderejét, hogy íme a keresztény magyar ifjúság bölcs és vallásilag az igazi keresztényi türelmesség és emberszeretet ma gaslatán álló vezetőinek vezetésével elzarándokol a mohamedánság egyik szentjének, a budai földét nyugvóhelyül kért Rózsák Atyjának sírjához. Elmondva a szentéletű és a leigázolt magyarságért is sokszor jóltevő török szerzetes életének történetét, rámutatott annak a jelentőségére, hogy kelet felé milyen hatalmas eszközünk a propaganda és vendégforgalom szempontjából Gül Baba sírhelye, mint a mohamedán vallású keleti százmilliók budai zarándokhelye. A keresztény magyar ifjúság zarándoklása Gül Baba sírjához — ha nem is vallási, de nemzeti szempontból jelentőségteljes: benne van a múlt mozzanatai iránti kegyele- tes tiszlelet, benne a jövő sok szép reménye, ismerete. NEM KÉSIK EL, ha SZÁLÉ* ná 1 veszi vagy javíttatja óráját. I Krieztloa-krt 117. E hirdetés felmutatójának 5% engedmény Raqueneauék Budán Rostand gyönyörű színjátékának a „Cyrano de Bergerac“-nak kedves, meleghangú megrajzoló- sú alakja Raquenau ezukrász, akinek boltjában játszódik le a darab egyik legszebb jelenete, amikor Cirano találkozik Roannal s megtudja tőle, hogy az „aranysugáru, szőke foltokat“ ragyogta- tó szép leány nem őt, a nagyorru lovagot, hanem a délceg kadétot, Krisztiánt szereti. Ez a Raque- neau bohém lelkű, öreg fiú titokban a Múzsákkal kacérkodik s pártfogója minden éhenkórász, hosz- szúhajú, kóbor poétának, akik silány versekkel fizetik meg a cukrosbolt nagyszerű süteményeit. Maga is próbál költeni, dalba önti a mandulás- tortácska készítését, amit nagy ovációval fogadnak rongyos poétái. A budai Raqueneauk közül nem egy nagy hírességre tett szert. A várbeli régi Russuturm cukrászdát példáuP nem egyszer foglalták bele operettbe a darab Írói, kedves, patinás, intim helyiségét szívesen felkeresik a pestiek is. Filmekben is nem egyszer láttuk már szerepelni. Hasonlóképen híres budai cukrászda az Auguszt, amelynek elegáns Krisztina téri termeit szintén nagy részben pesti szép asszonyok és ártatlan érzelmi találkozóra törekvő bakfisek és diáklegéniyek töltik meg, amig a Zugligeti úton lévő parkja elegáns nyári kirándulóhely. Különben a mi kedves Budánk mindenképen kirándulóhelye a pestieknek, nemcsak a csudaszép hegyei, völgyei, a Zugliget, a Svábhegy; a Jánoshegy, de kirándulóhelyei a cukrászdák, kávéházak, főleg azonban a hires kiskocsmái Valahogyan a pesti ember azt hiszi , hogy jó bort csak Budán kap, még pedig mennél kisebb a kocsma annál jobb az innivaló. Egy-egy híressé lett budai vehdéglő előtt esténként egész sora várakozik az autóknak, amiképen ezt sokszor megcsodálom a szomszédom, a jó „Trombitás“ kapuja előtt. Igazi „saufer“ kocsmák azonban Óbudán vannak, amelyeknek a jellegét az adja, hogy rendes sütött és főzött ételeket nem kap a vendég, leginkább a vacsorát a kabátzsebben kell hozni, csak a bort szolgálja fel hozzá a derék Kéliné, va gya kövér Raáb bácsi, aki pedig világért se vétene a rend ellen, mert tizenkettőre határozván meg magának a zárórát, kérlelhetetlenül kiteszi a szűrét a legkedvesebb vendégének is, ha a kaku- kos óra elkiáltja a tizenkettőt. . Ezeket a kedves kis kocsmákat a jó Krudy Gyulától kezdve. Molnár Ferencig bőségesen megírták már kitűnő magyar írók, versben kiváló poéták megzengették, nem kívánkoznak azok az én toliamba, de nem is az a célom, hogy valami új vonást, új szépséget fedezzek fel rajtuk. A kövér Cyraniobeli Raqueneau nevét biggyeztettem Írásom . élére, jelezvén ezzel, hogy . cukrászdát és cukrászokat akarok megénekelni, akik nekem egy nagyon kedves és meleg órát szereztek, amikor u múlt napokban odacseppentem váratlanul és hívatlanul közéjük. Ravasz László népszerű Krisztina körúti cukrász barátunk kedves officinájában. Ezt is László Zoltánnak, az ősmagyarság és az ősmagyar nyelv fáradhatatlan és fanatikus kutatójának köszönhetem, aki megcsípett a Vérmező sarkán, karonfogott, bevitt Ravaszhoz: „gyere velem, nézz végig egy cukrász mestervizsgát.“ Amióta nagy érdeklődéssel belefeküdtem az iparos céhek tanulmányozásába, melynek adatta rát a budai iparosok körében tartott két előadásomban mutattam be, mindenféle iparos ügy közelről talál, főleg olyan dolgok, amelyek a céh- rendszerrel összefüggésben állanak. Bornemisza miniszter iparostörvénye meg sok tekintetben feltámasztotta a céhek nem egy olyan nagyszerűen bevált intézkedését. Aza a mestervizsga is például, amelyet nagy élvezettel néztem és hallgattam végig, ezek közé tartozik. Eddig, — mondották ott a cukrászok kiválóságai, akik most a professzori székben ültek, — minden hivatottság, kiképzés, nélkül születtek meg a mesterek, akik azonban csak kontároknak voltak nevezhetők. Ez ma megszűnt, mert a legényeknek gyakorlati és elméleti vizsgát kell tenni s addig nem lehet mester, üzletet nem nyithat, amig le nem tette a meservizs- gát, el nem készítette a remeket. Sok dicsérő szót hallottam Bornemiszára, aki, úgyhiszik, (sikerült s a köz javára szóló paragrafusokat alkotott ezen a téren. A Ravasz-féle mestervizsgának nyolc jóképű cukrászlegény volt a szereplője. Takaros, tiszta, fehérbe öltözött, fehér sabeszdeklis legények, megfelelően a finom, tiszta cukrászmesterségnek. Ez a mesterség különben is a legtisztább, legkívánatosabb, sőt a legédesebb foglalkozások közé tartozik. Csupa kívánatos, ínycsiklandozó dolgokban' tobzódik a cukrász s ami a keze alól kikerül, csupa finomság, csupa kellem, csupa poézis. Raqueneau ódát írt a mandulás tortákról, magam is tudnák ódát írni arról a nyolc darab remek alkotásról, ami a vizsgázó cukrászdiákok keze alól kikerült. Olt gyúrták, ékesítették remekeiket a szemünk előtt a nagy gyerekek, láttuk megszületni a I finom, szivalaku, anyák napjára készült tortákat, a remek mignonokat, a mesebeli parfait a figurákkal díszített óriás csokoládétojást és a többi költői termékét a cukrásziparnak, amelyeket szigorú szemekkel mustráltak végig a mesterek, magunk pedig tágranyilt pillantásokkal, étvágyat lehelő szemhunyorításokkal kisértünk. Raqueneau mesternél, amikor éhenkórász poétái megrohanják az illatos boltot, az egyik nyurga muzsafi felkap egy kiflicskét s ezzel a kiáltással sülyeszti el a torkán: „kis patkó, patkolj bennem el.“ Közel állottam hozzá, hogy magam is felkapok egy mignon csodát: „kis mignon patkolj bennem el“ kiáltással, de valahogyan a mignon „nem stimmelt, vágj . nem rímelt a pakkolj bennem elre“ s azért megelégedtem a nézésével. Körülülték aztán a cukrászdiákok a remekeiket, szemben velük a mester-professzorok, akik szigorú és komoly elméleti vizsga alá fogták r mignonok és torták alkotóit, akiknek bizony igyekezniük kellett, hogy a sok komoly kérdésre meg tudjanak felelni. Melegebb volt itt az asztalnál, mint a kemencénél. Jobban izzadt itt az üstök, mint a tűz mellett. De győztek a fiuk, azt hiszem egyet sem utasítottak el közülük ismétlésre. Meg lehettek ővelük lelégedve a mester-professzoraink. Magam, mig ott gyönyörködjem a feleletekben, minden percben vártam, hogy az a pufók, piros arcú, nagysüvegű legény egyszercsak így felel P.ajna mester kérdésére : Verj tojást, mig a habot megkapod. Vágj fel egy citrom-fejecskét, Hadd csöpögjön rá a lé; önts belé Mandulából szűrt fejecskét. í Vedd a formácskákat és Egy kevés Tésztát kenj az oldalakra. Kis barack iz, egy parány, Só arány. Aztán csöppentsd a lyukra. Keveréked, a habost, Tűzre mostl Ontsa lángját rőzse fácska, Míg a gyurmánk szőke, széf. lm, ekép Lesz a manduláss tortácska 1 GEGUS DÁNIEL. SZÓRAKOZZUNK BUDÁK POMPÁS fl POZSONY ÉTTEREM TERRASZA = I.. KrlszUna-körul 8-10. ===; | A PÓZ SON Y-KA VE HÁZ BAN esténkint I HAJRÁ TROJKA női balalaika zenekar! | jls ÖREG DIÓFÁBAN Isméi a régi Jó Idők Hangulata •Kedélyes sörözés. az ATTILA“ sörözőben, I., Atlila-utca 39. KETTER-ÉI TEREM kerthelyiségében XI., HORTHY MIKLÓS UT 48. LHKBT0S Ft ÚHI S fS CIGftHYZENFKflHH MUZSIKAI GUNDFL gellért-éttermeben " ndez Zsiga mnzsllntl DÉCIVASUT S.ánthó-Máhn.r I KAv éhAtban szalonzenekar MINDEN ESTE RAlKAI MjRIfl KALMAN MIKLÓS JAZZ-TMÓIAVAL a ZSIGMOND kúvéhézbon A VÁRKERT KIOSZKBAN _____— miinit" délután hatonazenej bacAt s vendéglő HUvOavOlgyi villamos végállomás ir.rt _ étel különlegességeit DAZIS ARAB KÁVPZÓ íötUnú úri ti., HOBTHY MIKLÓS UT 60. TELEFONI 4-590-93 (Bejárat Irinyi Jánoa utcai oldalon) __ >r a taxi dija a Hangária forrástól I »zár kilátása GELLÉRTHEGYI kioszkhos I 5ÁNYZENEI_______TEL.: 2-687 -83 I Ker tlUnnepek rendezésére legalka Sósfürdő {*rtncP-IkÍtUnti h ilmasabb o rk. *ene, > ifonvóqj Jlifika Hce-nc U-0 éwe& U&zassá^i évJfotdulóia 1897. május 31.-én kötött házasságot litpka Ferenc Lipcsey Ludovikával a gödöllői plébánia templomban. Hétfőn, a negyvenedik házassági évlcid'iló napján a krisztinavárosi templomban szentmise volt, amelyen megjelent Buda társadalmának sza mos előkelősége. A szentmisén o budai bal írón is közreműködött. A templomi ünnepség után a jubiláns házaspárt barátok és tisztelők tömege kereste fel otthonában, hogy üdvözölje őkel a szép évforduló alkalmából. Csendes szentmisét mondott dr. Madarász István pápai prelátus, kanonok, kultuszmiV.iszteri osztályfőnök. A szentmise keretében az egész család szent áldozáshoz járult. A misén megjelentek : Dragonits Rezső, Reiner Imre gázgyári igazgatók, dr. Rottenbiller Alajos ny. államtitkár, dr. Zubritzky József ny. min. tan., vitéz Rátvay Imre ny. tábornok, Schuller Lajos József fiúárvaházi igazgató, dr. Bnrdnszky Gyula ügyvéd, kormányfőtanácsos, dr. Purébt Győző ny. szív. tanácsnok, Szinay Móric alezredes, és Buda számos előkelősége. A mise után a lakáson üdvözölték a jubiláns házaspárt: dr. Madarász István, Olbrich Béla a krisztinavárosi egyházközség nevében, a Credo egylet és kath. Népszövetség nevében Zibrinyi Kálmán és Szemző Lajos, az Oltáregyesület nevében dr. Dúshegyi Gyuláné, a Szt. Vince egylet ne- vében Bozin Ferencné, a Budai Dalárda nevében Dunay Jenő kormányfőtanácsos, a budai Társaskör nevében Kapcza Imre, az Újságírók nyugdíj egyyesülete nevében! Sziklay János író, kormány- főtanácsos, a Klotid szeretetház nevében Lipthag, a volt iskolatársak nevében Eibel Antal.. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy i KULCSÁR és HUPPERT elsőrangú vegytisztító, i ruhafestö és gözmosógyára f MARGIT KÖRÚT 50. szán alatt \ budai központi fióküzletét \ üzembe helyezte, i ■ i Telefon 155-936, hívásra 1 a legkisebb tételért is a házhoz küld és hazaszállítja. |
