Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-03 / 22. szám

1937. június 3. Budai Napló UoytyaH Uészütt 70 év d£tt iMconá&cístO' o, vnofytyac nemzet VI. 1867. május 31. A magyar országgyűlés e napon ülést tartott, amelyen a koronázási hit­levél szerkesztésére kiküldött országos választ­mány jelentését olvasták fel. A választmány elé a miniszterelnök, hogy eloszlassa azokat az alkotmányos aggodálmakat, amelyek V. Fer- dinándnak a trónról való lemondása körül támadjak és amelyelknek már az 1861-i or­szággyűlési feliratban is hamgot adott, nyilat­kozatot tett, amelyben kifejezte, hogy az ország óvást emel ez ellem. A jövendőre nézve biztosítékokat tartalmazott a nyilatkozat; amely alkalmas az ország önállóságának biz­tosítására Június 1-én délutánra tűzték ki e miniszteri nyilatkozat megvitatását. Ezután az országgyűlésnek a koronázáson való testületi részvételét tárgyalták meg. A koronázás Andrássy miniszerelnökl nyi- lakozata szerint junius 8-án lesz. A részletes program szeriiif a fejedelmi pár Gödöllőről már 3 nappal a koronázás előtt bevonul Bit. dára. Pest határánál diszbandérium és két huszárezred várja az uralkodót, ez képezi a diszfldséretet Budáig. A jterv szerint, amikor Ferenc József és Erzsébet Budára érkeznek, a Ferenc József kapu előtt a várparancsnok át­nyújtja a vár kulcsát. melyet az uralkodó kezével érint meg. A Várban a budai főpolgár­mester és a város tanácsa várja őfelségéiket. Ha az uj főpolgármester akkorra nem érkez­nék Budára, a városbiró helyettesíti, aki üd­vözli az érkezőket és az udvari hintót a kü­szöbig kiséri. Másnapra tervezik a főrendek és képviselők bemutatását a prímás vezetesse mellett. Előbb a királynál, azután a királynő­nél tisztelegnek, utóbbit régi szokás szerint a hercegprímás felkéri, hogy férje után szintén koronáztassa meg magát. . Lázasan készültek a vármegyék a küldött ségek összeállítására, vagyonokat költenek a bamderisták, lobogódra, melyeket polgári és mágnásasszonyok keze egyaránt igyekszik mi­nél szebbé díszíteni. Vannak azonban vár­megyék, amelyek ősrégi lobogóikat hozzák csalk: magukkal. Marosszék mindössze három banderialistát küld és mindegyiknek ezer pengőforint költséget ad. Lobogóinkat a szék hölgyei hi mezük gróf Toldalagi Viktomé ve­zetése alatt. Vasvármegye ősrégi bíborvörös, hófehér és zöld ősi lobogók alatt küldi képvi­selőit. A fővárosban tetőfokon van az akkori elő­készületek izgalmas munkája. A Nemzeti Színházban — írja az akkori újság — minden buzgalom, előkészület*! tevékenység, áldozat a koronázási díszelőadásban összpontosul. Ez est előadásának költségei többre rúgnak tíz­ezer forintnál. Felekiné díszruhája egymaga 800 forintba kerül. A koronázásra a bécsi Reichsrat képviselői is bejelentik érkezésüket Párisiből, Triestből különvonat hozza az érdek­lődőket. A budai vártemplom előtt készítendő bíbor baldachin háromezer forintba ikerül. A városligeti népünnepély programja is elkészül: Reggel cigányzene kíséretében vi­szik ki az ökröt, bort és kenyeret. A sétány elején diadallkapu lesz, a fák pedig tele lesz­nek zászlókkal, este mécsesekkel. A tér köze­pén színes léggömbökből palota lesz s mikor a fejedelmi pár emellett elhalad, 18 léggömb emelkedik fel. A táncotoknak deszkaemel­vényt készítenek), a tavon pedig regattát s az utakon kengyelfutást rendeznek. A budai népszínház ügye újból időszerűsé­get nyer. Az akkor alakult uj városi hatóság olyan lelkesen fogott hozzá a terv megvalósí­tásához, hogy már azt hirdették, miszerint a koronázás ideje alatt megtartják az első elő­adást. A szellemi éltet felszabadultsága egyre érezhetőbb A könyvpiac nagy szenzációja Görgey Artur könyve, amely Ráth Mór kiadá­sában jelent meg és érdekes adalékot tartalmaz a szabadságharc utolsó napjainak történetéhez és igazolni igyekszik a világosi fegyverletételt. A közönség érdeklődéssel olvasta az udvar életéről szóló híreket. Megírják! az akkori la­pok, hogy milyen kísérettel érkezett az ud­var: „őfelsége a király: Mellette Iklét belső komornyik, egy ajtónálló, négy fegyvernek, egy háziszolga. Crettumeville gróf »‘áborszernngy, első tábori segéd egy komornyikkal, Bellegar» BUDAI PÉKEK de gróf vezérőrnagy egy vadásszal, Liechten­stein herceg alezredes szárnysegéd egy szolgá­val. Fejérváry báró őrnagy egy szolgával, Ger- lich őrnagy egy szolgával, Szirmay gróf szol­gálattevő tiszt egy szolgával Nem kisebb a sze­mélyzete a kiráynénak, Rudolf főhercegnek, Gizella főhercegnőnek és Károly Lajos főher­cegnek sem. Többszáz főből áll az udvári hi­vatalnoki kar, a konyhaszemélyzet, udvari ze­nekar, a magyar nemes testőrség (melynek névsorában alig egy pár magyar nemest talá­lunk) és a főkamarási hivatal. Végösszegben Őfelségéik egész udvara 921 személyből áll. Részletes leírásokat olvashatunk a koronázási kocsiról, mely még II. Ferdinánd idejében ké­szült és különös érdeklődéssel olvashatták az akkoriak a koronázási ló leírását: „pompás hófehér mén, mely gyönyörűen hajlott nyak­kal, fényes fehér, majdnem a földet érintő farkát szépen hordva és selyem lágyságu sö­rénye ai szélben lengedezve kecses és büszke léptékkel halad. A nyeregszerszám aranytól ragyog. A kantár arany gombokkal és gyűrűk­kel elhalmozva, melyeken Magyarország ci mere diszlik. A nyeregtakarók, melynek vé­gei egész a ló térdéig aláérnek, dúsan aranyo­zott zöld bársonyból készült: ennek mindkét szögében nagy, arannyal és színekkel hímzett magyar címer van és az egész személyzeten aranyhímzésű levelek közt magyar címerek vannak behimezve.” Heckenast Gusztáv kiadásában a koroná­zásnak egész irodalma jelenik meg. Ilyenek „A koronázási emlékkönyv, Koronázási könyv" Ez a mű, a magyar koronázási jelvények és koronázási szertartás részletes leírása, a ma­gyar korona történetét foglalja magában. Ez alkalommal adta ki Pongrácz István gróf „ma­gyar hazafias költemények bokrétáját”. Eg- genberger pedig útmutatót szerkesztett az ide­érkező idegenek számára, ismertetve benne Bu­dapest összes nevezetességeit | | GALLY CIPŐK I., Krisztina körút 2«| | Meg kell menteni a Karátsonyi-palotát A budai Iiaráisonyi grófi palota kör'il az utóbbi időkben különböző tervezgessek .foiy lak. A gyönyörű palotát több alkalommal felajánlot­ták a fővárosnak, szó volt arról is, hogy színház céljaira alakítanák át az épületet. Ezek az elgon­dolások, úgylátszik, mind megfeneklettek és leg utóbb Karátsonyi Imre gróf azzal a kérelemmel fordult ia hatóságokhoz, hogy engedélyezzek az épület lebontását, a terület parcellázását, miután az ingatlant részletekben kívánja- értékesítem. Ezeken a hasábokon ismételten szót emeltünk az ellen, hogy e régi, finom épület, mely Budának egyik dísze, csákány alá kerüljön. A hatóság k igyekeztek is megmenteni a szép barokkepii i'etei és az a propozició hangzott el, hogy a főváros telekcsere utján szerezze meg a Karátsony i-palo tát. Úgy látszik, ez a kísérlet sem vezetet- ered­ményre és a Karátsonyi-palotát mégis le akarják bontani. A fővárosnál benyújtották az újabb par­cellázási kérelmet, amelyet a hatóság jóváhagyott. A Karátsonyi grófi palota helyén a szabályozás által megállapított parcellákon bérházakat akai- nak építeni. A jóváhagyás azonban még nem jog­erős. Most már tehát igazán itt volna a tizenket­tedik óra megakadályozni, hogy a Karátsonyi- palota helyére bérházépületek emeltessenek A főváros feltörő idegenforgalmában e gyönyörű pa­lota akár mint színház, akár mmt gyógyterem és még egész sereg egyéb rendeltetéssel is nagyebb célokat szolgálhatna. Tisztaság Egészség Egyszerűség a modern, vas- bútor előnyei, készíti: HumyijiyjRMjyj; Budapest, VI., Vilmos császár-ut 83 BELVEDERE megnyit! | BUDÁK ES ZI-UT 10. (Villamosé* autóbusz megáll6 WEEKEND. ARANGEMENT. — Telefonj 16-40 -75. II kormányzó jelenlétében avatták fel a népligeti uj sporttelepet Az egyre szépülő Népligetben épült fel a mé­reteiben hatalmas, kivitelben gyönyörű Fővárost Iskolai Sporttelep, amely régi szívügye volt Szendy Károly polgármesternek és amelynek megvalósí­tó sáli Felkay Ferenc dolgozott fáradhatatlanul. A sporttelepet mintegy húszezer néző érdeklődése mellett Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel. A kormányzót, aki feleségével együtt jelenít meg, József királyi herceget, továbbá a ma­gyar testnevelés és a>magyar sport vezetőit, a főváros vezetősége élén Szendy Károly polgár­mester fogadta. A Himnusz hangjai után Felkay Ferenc dr. tanácsnok mondotta el a telep történetét is fei- öle’ő magasszámyalású beszédét, miaijd engedélyt kért a Kormányzótól a pálya felavatására. A leg­felsőbb engedély megadása' után megkezdődött a sportünnepély, amelyben több, mint ötezer diák vett részt. Felkay Ferenc lelkes munkáját maradandóan hirdeti ez az uj gyönyörű sporttelep. lfiennfai- Pálosvörösmarti-abasárvidéki hnroinolr kimérése VlaUllldl szőllöbirtokosok sajáltermésü llUíallldlI j. Krisztina-körut 139. Telelőn 1—572—00 Fecske, Sólyom es Hattyú Az egykori budai kisfiú a Nyúlok Szigetére hajókázik RÁTKAI FERENC sütőüzeme II., RETEK-UTCA 4. SZÁM TELEFON t—512—TV süté- és cukrászüzem MiéfWlvV I. Böszörmónyi-ut 36/a — készítményei egész Budán kedvellek Ruzlcska Pál kenyérgyára II.. HorvAIh-u. 29. T Telefon ; 1-518-23 INTÉZETEK. KÁVéHAZAK. éttermek szállítója STÜNZEL III-Zslgmond u. elismert 45 a Tel: 1-531­WEINER A. IMRE SÜTÖDÉJE II., HORTHY MIKLÚS-UT 29. SZÁM. - TELEFON: 2-683-81. Fecske, Sólyom és Hattyú'- a gyönyörű dunai kerekes gőzösök, vagyis hajók voltak, egykor, an­no 1890, mikor a szóban levő B. B, B: öteszten­dős budai fiatalember volt a Szent János utcában. „Délután a Margitszigetre hajókázunk!" mondot­ta anyuka a szóban levő fiatalúrnak, mire ez ar­ra gondolt, hogy milyen borzasztó soká lesz még délután és hátha esni fog az eső, vagy valami más fog történni, ami miatt elmarad a nagyszerű uta­zás. Mert bizony az volt anno 1890 Budán. Ebéd­re ott voltak az összes nénik, anyuka testvérei, úgymint Terka, Vilma, Tóni és Mili nénik, az összes unokatestvérek és az egész csendes kis bu­dai ház felfordult. Apuka közben elmenekült az Arany Kereszt kávéházba és ott volt bevárandó a nagyszámú társaságot, amely anyukából, négy néniből, a kisfiúból, két nővérkéből, kél unoka- testvérből, egy igen szép főhadnagy bácsiból (az egyik nagynéni okán), valamint a Marikából ál­lott. E legutóbbi a két fiú istápolója volt. Tehát összesen tizenketten voltak. Apuka elolvasta az Egyetértési, mely igen nagy lepedőnyi újság volt. és mikor meglátta a famí­liát, mely a szépnevü Csalogány — egykor öt Pa­csirta utcán odakanyarodott a kis régimódi kávé­ház elé, elébe sietett a népes társaságnak. Innen kezdve csupa gyönyörűség volt a délután. Apuka bilétákat vett a bombatéri (ma Batthyány tér) gőzös-stációnál. Ez faházikó volt, fehér és kát- rányszagú, mint minden a hajázással kapcsolatban. Hangos, süvöltő fütty hangzott fel a Lánchíd alól. Méltóságteljesen, kerekei lapátjával vígan ke­lepelve, lefetyelve, lafatyolva siklott a hajó. A Ha­jó! A Hajó! Minden titokzatos távolságok, uta­zások, tengerek és szigete előhírnöke, a kisfiú ké­sőbbi csavargásainak oka, jegyese és Ígérete! Ha­jó, titokzatos világ, úszóház, végtelen kék vizek és egek, sirályok, hullámok, delfinek, vitorlák; kátrányszag és vonargiák későbbi letéteményese! A kisfiú egészen bizonyosan ezért kereste később a kétkegü, zöldszigetü, aranyalmájú Levantét, a Bretagne örök daloló Oceánpartját és a komor, szürke Északi tengert, a görög szigeteket és a ge­novai Porto di San Niccolo halbéli illatát, mint a régi Bcmbatéren szívta magába mindezt a kát­rány édes illatával. Fütyült a hajó, füstölt, dohogott és siklott. Egy matrózbácsi gyönyörűen harangozott a hajó or­rán. Lobogók lobogtak, hullámok csobbantak, a kapitány bácsi Előre félgőz! Hátra félgőz! Stop! és ilyen izgalmas dolgokat kiáltott bele egy titok­zatos réztölfcsérbe. Szép IrézfütyülőVel fütyült a szép kapitány bácsi (veres pofaszakálla, a fehér kapitánynadrágja és kapitánysapkája, arany kapi­tánygombja volt), a kerekek előre, hátra forogtak. Egy matrózbácsi (ennek is matrózruhája volt, akár csak a kisfiúnak) egy szép spárgát, hosszút dobott ki a kikőtőtutajhoz. A spárga végén igen érdekes fagombóc volt. Röpült a gombóc, kígyóz­va röpült utána a spárga, spárga után. vékony kö­tél röpült. A kikölős bácsi húzta a spárgát, spárga húzta a vékony kötelet, vékony kötél egy borzasz­tó vastag hajókötelel húzott. (Ez is kátrányszagú volt, minden kátrányszagú \ volt, n kikötősbácsi kátrány és bagószagú volt.) A hajó odaért a kikö­tőhöz, mire egy matrózbácsi nagy kötéllabdát eresztett a hajó és a kikötődereglye közé. Bumsz, mondotta a hajó, összelapult a kátrányszagú kö- té’labda és hidat toltak a matrózbácsik a hajóra. Lipótváros, Császárfürdő, Margitsziget, Óbuda, Újpest! kiáltotta a bagószagú kikötősbácsi és az összes budai apukák, anyukák, kisfiúk, kislányok, bácsik, nénik és főhadnagyok siettek be a hajóbal Óh csoda volt ez! A masina fényes és olajsza' gú volt, forró levegő csapott fel a mélységből, minden olyan ragyogó tiszta volt, legszebb volt az a sok kis rézsipkájú üvegpohár, melyekben sű­rű o'aj mozgott. Dah! Dali! Dali! — mondta a masina és a Sólyom, a hajó elindult végtelen út­jára. Útjában találkozott testvérkéivel. Két test­vérkéje volt, Fecske és Hattyú volt a nevük. Ezek is fehér ruhában jártak a zöld vizeken. Ott, ahol ma az Országháza áll, tutajkikötő volt, a Margithidon lóvasút csilingelt, a híd óriási ivei alatt pedig feltűnt a Tündérsziget. Két sziget, egy nagy sziget, az anyuka sziget és egy egészen pici sziget, olyan egész kicsike, kis fiúcska szi­get, az Alsósziget. Anyukája féltette, ezért szép kis fahiddal volt odakötve a szigetanyukához, szerette Szigetfiukát, nagy nyárfáinak lombjai (ez a sziget haja) a keskeny Dunaágon átborultak a fiukaszigetre. Erre már csak mai budai vének em­lékeznek. Mindazt, amit Voltaire, Defoe, Chateau­briand, sőt Szent Mórus Tamás érsek valaha is megírt az Utópia csodaszigetéről, amit Petőfi meg­írt az Óperencia szigetéről, Gauguin és Laurids Bruun Tahiti szigetéről és Makai Sándor Gauguin­ről, a-1 a kisfiú (előbb megállapítva ezt önmagá­ban' itt találta a Nyulak e szigetén, a Margitszi­geten. Mert nemes, ősi angol park volt e csodasziget, a „Palatínus Jóska", az „öreg" József Főherceg borostyánnal befödött kúriája; ennyi épület volt mindössze e szigeten. Viszont annál több volt e szigeten a Sziget, vagyis fa, zöld gyöp, mókus, vadgalamb, rigó, vörösbegy, tengehcze, sann^y, sőt nyuszi is. Csönd is volt a Szigetem tölgyek oszlopaiból Istenke által épített gyönyörű lomb- templom ünnepi csöndje. Az óbudai harangok szava, mint utóbb örök gyermeki emlékké lett ***& szállott át a vizeken, hogy ma már a felejthetetlen Szindbad a Hajós, Krúdy Gyula csodálatos margi szigeti álomirásaiból csengjen ki. Óh Sziget, gyönyörű voltál! Nemes és nagyúri vo'tál mint urad és gazdád, a Palatínus Jóska, az „öreg" József főherceg, ez a természetes, egyszerű, pornódéval kipödrött bajszú huszárur, pirosra szí­vott kurtaszárú makrapipájával, aki midőn a Kistiu öreg nagybátyjait, Gyulai báró Gaál Nándor pan- ziontáus alezredes és Tarpai Szánky Ferdinánd pen- zionátus alezredes s Tarpai Szánky Ferdinánd pen- zsebrevágva rózsaojtó kését és ágnyeső ollóját, mosolyogva integetett és előre szalutált az uraknak, mert olyan ur volt, hogy ezt megtehette. Nos, a kisfiú mogyorót adott a mókuskának, aki odajött a kávéházi asztalhoz. Hanzi volt a ne­ve két lábon állott, a két kis karmos kezével e- vette a kisfiú kezéből az apuka zsebében külön e célra hozott mogyorót. A kisfiú fagylaltot és jeges­kávét is akart adni a mókusnak, de anyuka azt mondta, hogy az nem való a mókusnak! Muzsikás- bácsik muzsikáltak, hogy: Lehullott a rezgőnyárfa aranyszínű levele. Feketeruhás dáma lepett be a kávéházba, a bácsik és nénik mind felállottak: „A Királyné!" — suttogták. Másik dáma ült mellé: Ferenczy Ida, a palotahölgy. Az utón aranyveretű két feliét ló rázta a zabláját — az udvari hintó. A kisfiú, két nővérkéje és két unokatestvérkéje húsz Stefánia kiflit evett meg őrizetlen pillanatokban. Apuka nevetett, anyuka csóválta fejét és azután ő is nevetett. Csak a szigorú Terka néni haragudott, de nem sokáig. Alkonyodott, mire a tizenkéttagú társaság bele­telepedett a kis csengös lóvasutba. A kis kocsi egészen megtelt velük. A kisfiúk apukája odavitte a kocsisbácsi mellé. (Usetty Béla barátomnak meg­mondhatom, most, utólag, negyvenöt év múlva, hogy milyen „korrupciót“ követett el apukám: szép, pettyes Cuba-szivart adott a kocsisbácsinak és e nagybajszú magyar odaadta az ostorát a kisfiúnak.) Gyüte Marcsa! mondta a kisfiú a lovacskának és boldogabb volt, mint az. utóbbi negyvenöt év a'att valaha is. A Sólyom megérkezettt. Katonamuzsikával ment haza Budára a fehér hajó a holdas budai éjszakán. A főhadnagy bácsi igen pödörgette azt a szép fe­kete bajszát és mindig sugdosott valamit a szép fiatal Tóni néninek. (Utóbb Tóni néni kapitányné néni !ett> A kisfiú elaludt a kedves Mariska, a daj­ka széles ölében. Csak félá'omban hallotta a ka­tonamuzsikát. Strauss — Donau-Walzer . : Ma is jár hajó a szigetre. Kis propeller jár, a Hold mai Hold, a Sziget azonban más kisfiúk és más főhadnagy bácsik számára Csodasziget és Sze­relemsziget. Budai Hárombék Effendi már csak firkál minderről. Budai Vén Hárombék Effendi. Éhgyomorra naponta igyék egy pohár Kristály-vizet Keresxt Kerül a fővárosi isKolaíermeK falaira A Budapesti Tanítótestület ezévi rendes köz­gyűlésén ölveczky Pál elnöklésével a székesfővá­ros többezer főnyi tani tótársadalma teljes szám­ban vett részt. ölveczky Pál mondott megnyii óbeszéde!, mely ben hangoztatta, hogy a jó tanítói munka elvég­zéséhez lelki nyugalom és anyagi függetlenség is kell. Az elmúlt esztendőben több intézkedés Allan dóan izgalomban tartotta a tanítóságot. -V végei- bánási eljárás eltörlését, a közalkalmazottak szol­gálati pragmatikáját, a szaktudás megfelelő ér­vényesülését a tanügyi igazgatásban, a helyettes tanítók jogviszonyainak és nyugdíjügyének. to vábbá az asszony-tanítónők lakbérügyének rende­zését követelte. Üdvözölte a közgyűlés vendégeit. Pintér Jenő tankerületi királyi főigazgatói, Schu­ler Dezső alpolgármestert, ősz Béla tanfelügyelőt, Javomitzky Jenő miniszteri tanácsost. Schuler Dezső álpolgármester a polgármester üdvözletét tolmácsolta. Hangoztatta, hogy Szendy Károly valóban a szívén viseli a tanítóság ügyet, őmaga pedig büszke arra, hogy apai ágon egész rokonsága és összes testvérei -tűnd tanítók Ez is kötelezi arra, hogy a legnagyobb szeretette! viseltessék a tanítóság iránt. Vitéz Sándor István jelentéséből óriás' le'ke sedéssel vették tudomásul, hogy a Budapesti Ta nítótestület vezetősége a felettes latóságtó' á ke­resztnek a tantermekben való kifüggesztéséi kérte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents