Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-10-01 / 1230. szám
1ÍJ3G október 1. Bud ai Napló 3 CSIPKE, GOMB, RÖVIDÁRU ÉS NŐI DIVAT KÜLÖNLEGESSÉGEK ÓRIÁSI VállSZTtKBIN AlfaicíiÁcjy, eó kocái II, MARGIT-UI 38 I GOMBÁTHÚZÁS, Francia társalgási tea-délutánok a Budai Napló rendezésében A BUDAI NAPLÓ előfizetői és olvasói számára 1036 október 13-tól kezdve minden kedden délután ü—7 óráig az Auguszt-cukrászda külön termében francia nyelvű teadélutánt rendes. A beszélgetés vezetője nagy súlyt vet arra, hogy a legtökéletesebb kiejtést és beszédmodort sajátítsák el a résztvevők és hogy a beszélgetés tárgya részben a mai esemélyekből, részben irodalmi kérdésekből tevődjék össze. Ezek a teadélutánok természetesen csak haladók részére valók, de itt említjük meg, hogy kesdök részére is indítunk francia nyelvtanfolyamot a „Champagnat" francia iskola felügyelete mellett, amelynek havi tandíja 6 pengő, előfizetőinknek 2 pengő. A társalgási délutánokon a kávé vagy tea ára 80 fillér. Jelentkezés a BUDAI NAPLÓ szerkesztőségében, akár levélben, telefonon, vagy személyesen. Idegenforgalmi rendőrséget! Vettük a következő levelet: * / fjen lisztéit Sicrkcsztő ŰrI A héten a Délivnsút érkezési oldalú felé vitt az utam, amikor éppen lieiutott a trieszti gyorsvonat. A kifelé tolongó utasok tömegében tanácstalanul állt egy fiatal angol liú. Jvét-búrom embert is megszólított, de aenki sem értette meg. Ebben a pillanatban feltűnt nekem, bogy a szolgálatot teljesítő, intelligens arcú listai rendőr sietve odament a fiúhoz és a legtisztább angolsággal útbaigazította. Elképzelhető, hogy az angol fiúnak miiven jólesett, hogy éppen a rendőr — aki az o hazájában is rendkívül népszerű — értette meg a nyelvét. A látottak felett elgondolkozva, eszembe jutott a magyar intelligens ifjúság sorsa, akik közül százan és százan vannak, akik szakmabeli képesítéseiken kívül, idegen nyelveket is tudnak. Eszembe jutott az a sok diplomás fiatal ember, akiket akárhányszor villamoskalauz, de nem egyszer hólapá- toiói minőségben is látunk. És így jöttem arra az ötletre: asm lanéa ís/cas aa éllomrendőraég, és, a megfelelő nyelv tudással rendelkező intelligens tfjúsdgból külön idegenforgalmi rendőrséget szervestül Nem szabad elfeledni, liogy külföldi vendégeink nem jönnek mindig társasesoportokban és számosán vannak, akiknek néni telik arra. bogy külön idegenvezetőt vegyenek. Ezzel szemben pontosan tudjuk, hogy a Budapestre érkező külföldiek as útikalauzok nyomén milyen helyeket keresnek fel, hord mennek. Felbecsülhetetlen propaganda- eszköz lenne tehát, ha ezeken a helyeken a rendfenntartó rendőr mellett egy művelt, jómodorú és idegen nyelveket beszélő idegenforgalmi rendőr is állana, aki a külföldi vendéget minden tekintetben útbnicnjríffiná. Xhjjv halára kötelezne a szerkesztő ár, hó közérdekű ötletemnek a Budai Napló népszerű hasábjain nyilvánosságot adna. Fogadja Mírkwíto ár, sth. Készséggel adtunk helyet e soroknak, mert a bennük felvetett ötletet magunk ia elég érdekesnek tartjuk ahhoz, hogy azt illetékes köröknek figyelmébe ajánljuk. Mit vár Sasad az új költségvetéstől? Irta Vályi Lajos dr. A tavasz folyamán agyik cikkemben már al- i ka Imám volt méltatni Su-ad rendkívül nép lek* veaét él azokat a ér* t óküket, amelyek ben. a íövároanak ez<fo /> j>/ek- vésű területe oly gazdag. Már akkor utaltam arra a meggyőzodéaemre, hogy Saaad volna hívatva Budapest t iszt viseíőta t-mlnUan új eaaládt villa uh -1 pének alapjait megvetni, a Kaknkhegy, a Caille* Wrc, a Smlugy éa az Ördögorom ózonon lev«-gö- jében a kialakuló tabáni gyönyörű fürdő váró* fölött. Nagy örömmel bal lóin, hogy az utóbbi időben a polgármester úr ía ilyen irányban nyilatkozott, hegy okkal több arra, hogy Satud lét leltét öleinek a biztosítása fokozatosan, de most már halai lék-' tabuiul, megtörténjék, nehogy a jelenlegi mostoha közlekedési út- és caatomaviszoayok között a telkek elérték tcleuedjeuek a olyan rusiaffjlűdiM vegye kezdetét, amely egyáltalában nines o z- hangben a lentebb említett eé Iki tüze sekk el. A mostani mostoha guzdf*égi cs pénzügyi helyzetben nem lehet minden évben olyan esődé* kai produkálni, mint amilyen Tabán átvarázsoló** volt, Budapest egyetlen másik városrésze sem ál* modhat magának egyhamar hasonló sorsot. Ellen* ben mindegyik városrész joggal követelheti meg, hogy a szerény lehetőségeket igazságoson osszák meg közöltük és elsősorban a kültelki települések javára, amelyek végtére már vannak és így ok* szerűtlenségiikről és célszerűtleiiaégükről panasz* kodni immár medő és improduktív feladat. Azt szeret nők, hogyha a most nyilvánosságra kerülő költségvetésben ez az elv Sazadot illető* tői eg éppúgy érvényesülne, mint a Szent Imre vá* rus egyéb külterületeit: A Sósfürdőt, a Bibiéi el epet stb. illetőleg is. Most elsősorban azt óhajtom tárgyalni, hogy mit vár a jövő évi költségvetéstől Saaad 9 Talán az összes panaszai között a legelső a közlekedési. A Bart hajlandó volna a Saaadi-úton állandó autóbuszjáratot szervezni. A Beszkárt ettől mereven elzárkózik. Pedig, ha a Bart koncesszió meg nem hosszt bbittatnék, akkor — véleményem szerint — erkölcsé kötelességévé vélik a Beszkárt- nak, hogy ezt s vonalot létesítse, annál is inkább, mert ami rentábilis lett volna a Barinak, az nem lehet ráfizetéses üzem a Beszkárt nak sem. Megfelelő kisebb kocsikkal meggyőződésem szerint meg lehetne oldani a Sasadi-úti közlekedést és ezzel a Sasad közlekedését. Addig ia, amíg ez megtörténhetik, nem szobáé szűkkeblűén elzárkózni s városrésznek attól a jogos igényétől, hogy a 8-os autóbusz az 59-ts végállomáséiig hósszobbittossék msg. E kívánság teljesítésének nem lehet az akadálya egy elméleti rentabilitási számítás, amit az élet éppúgy megcáfolhat, mint ahogy a legutóbbi tarifa- emelés elméleti elgondolását is megcáfolta. Nagyon helyes volna, ha a Bee* kárt vezetősége rájönne arrof hogy a helyt* űzi?tpo/*/Lka, csak a kosomig * sloitkeny kiszolgálása lehet f mert c ftk a* lehet I * /■' ulabili amit a közönség fcionumpcd fogad < * fnm 4u. (Imim bomankodtk és am$t pinruMfinif/ i Bízza magát a Bcmzkárt vezetősége bixouyo* fokig * ft közönség énáufft éft kívánságaira, sok esetben * uhu [fjgji olyan rsalódás érni, mint a tarífarelorm 1 flffélcti tudósait csuk az imént érte. Ami AZ útépítést illeti, iíaiatzthaiailan a Rákó- I pírénak a kiépítése, lepűább a Btnus^ot éa ft I Boa Péter-ateai szakaszon.- Ezzel nyílik meg ft , Samui és ft Kelenföld közötti legrövidebb össze- , köítetés és ezzel vélik egy hatalmi*.-. rendezett téri-! let hozzáférhetővé ft székesfőváros po>gánéga uá- | mára. Km tfir kftlASZtéat a Böveg-niea kiépítése , Itui. Az egyik oldal már ki van építve, de hiányzó k ft QBftatk. Pedig mind ft két oidsion ugyanazt 11< |U adót fizetik és e felemás állapot jídhi méltó a L ilőv ároshoz. Csatornázással legsürgősebben ft TöRsvir-flUali Alsó ara kazlát éft ft CíSeriklM'gT-uú'áí kell ellát m. mert mind a két utct be van építve és így cmíót- , L názásra teljesen megérett. Nines *»*■» ok arra, j hogy teljesen beépített utcák a közegészségügy legelemibb követelményeiben szűkölködjenek, amikor a csatornáid* költségét sfyu ez ingat lont ok*j- idonasok viselik. f ia iaszihala t lan a S&sAdá-út áft ft Németvölgyi* ifit fásítása is. A Saaadi-úton egyáltalában hiányoz- I nak a sor iák. A Németvölgyi-álnak pedig a j lu : /óratói £iiiic> táeátáftft. A ßsnadi út es őszi fást- * táss iránt nem lebet kétség. Király lanársiuiá fir, I ar i mindig a legteljesebb jászánöckkAl igyekszik I begíteni Legalább* ahol lehet, írásban közölte vetem, I Pbogy a Sasftdi-át fásítása még a folyó ősszel sorra I k?r>il. Egészen bizonyos, bogy a tarnwA-rnok fir st a j "közlését válóra is fogja váltani s így már úgyis t : a Németvölgyi-út fásításának a befejezése ma- í Bid jövő évi feladat. Amikor itt meg is állok és nem folytatom aj i közérdekű és jogos kívánságok további fel-orolását, I ezzel igazolom is azt, bogy ágy a s&sadi érdekelt- laég, mint mAgara is, ngysnessk számolónk a rendet- kezesre álló anyagi erővel és gazdasági helyzetté? I rés sem Iriaeweak lehetetlenségei. Azoka a kíván- I vágok, amelyeket fentebb felsoroltam, uljiaá sme- j ! Ivek egy n&gyr&hí vatott városrész továbbfejless- tá'se érdekében a székosfőváros jövőévi költségvetése keretében feltétlenül elvárhatók ás amelytkfe meg-1 felelő jóakarattal egy 157 milliós költségvetési keret ben meg kell találni a fedezetet. A aasadi érdekeltaág tehát nagy reménységgel várja a költségvetés nyilvánosságra hozatalát, mert hiszi, hogy a fentebbi kívánságai, amelyek a leg- nuksegttóbb és a legjogosabb igények nagyon sae- gisr mértékét állítják tel. — a költségvetésben Gül Baba vagy Kel Baba? BalatonvidéKi fifrek A Balaton üdülő- cs fiirdőliclyci lassan kiürülnek én csak ott vau mr, nemi élet, ahol n szüretek kezdődnek. ítry Badacsonybonn, Csopakon, Alsóörsön. Balaton almádiban ía Kenősén. Keszthely és Siófok nÚtjukba zárkózva, városi eletet cinek, így Boglár ,V. Fonyód is. Tihany teljesen elnéptelenedett és cwak a tervezett tihanyi sikló, valamint a melléje épülő nagyszálló érdekeltjei mozognak. Kivételes helyzete van BalalonfÍrednek, ahol az őszi szezon igen élénk. A gyógyfürdőt mórt feltűnően sok idegen, németek, hollandok, fingotok, oszt ni kok tologat jók. Nemcsak a szénsavas forrásvíz, (Tihor-fürdő), hanem a bnlntontnvi uszoda is kap naponta vendégeket, akik a szeles és zord időjárás ellenére nem hagyják el napi Kneipp-rend- szarfi fürdőiket. A tatarozás: munkák is megindul- i ak, a szent • Benedek-rend főjószágkormánvrója: Gácsér József, nem takarékoskodik, hanem szívósan szépíti, modernizálja a csodás Füredet, Magyarország gvöngyrt. Hibák is vannak. Nincs hatósági idegenforgalmi iroda éa idősb Mangold Gusztáv lapszerkesztő, az ismert balatoni író, nagy szolgálatot tett a/, idegen- forgalomnak, hogy központi Iékvesíí villájában magán-iih“ge.n forgalmi irodát nyitott, ahol az, ido- gonből érkező utasok, turisták és hot «vek minden világnyelven kaphatnak felvilágosítást éa útiad paritást. A híres füredi szüretek szent Mihály-napján (zzept. 29.) kezdődtek. Lakások tökéi.tcs clánozáaa garnnrlá val FISCHER VICUUM Vilmos csássár-dt 88 Tolofon: 11-Ü4-4Q E(0*os li«Hordanibök ol.ooBá.s, molylr- tia ct4nktm«keéb«n FISCHER, V Llniot ceáasár-St S3 Telefon: 11-24-4 0 Mi sem áll távolabb e sorok írójától, mint az, hogy belebaka lantoskod jóik és kontra bontoskod jón a ncliai való deník .Bektári Deróes Apó terv bevett budai dsAmija vágj- mecsetje dolgaiba. De félős, hogy más valaki esetleg kegyetlen tollal fog beleszólni a „Gül Baba" néven ismeretes budai ívgenyességbc. Ezért illendő dolog, hogy szelíd és enyhe szóval emeljünk egynémely óvást a „Gül Baba" dolgaival kapcsolatban. A rajong«’» reg« - nyesség ugyanis annak a „Gül Bnbá"-nak emel «lsámit Budán, akinek soha „Giil Baba** nem volt a neve, soha „Rózsák Aty ja nem volt, rozsaklioz soha semmi köze nem volt, mert Kel Baba volt ö,! nem HM Baba. Nem neve szerint, mert a Art Baba nem név, hanem egyházi és világi cím. Mindezt u régi budai török dolgok néhai való jeles és éppen ezért méltatlanul elfelejt«-: Íródeákja, Tóth Béla Effendi irta meg, de csodálatos módon sulin senkinek eszébe nem jut vala. hogy nevére való hivatkozással megírja azt, anut legszerencsésebb kezű, legtehetségesebb, legművei- telibb és legmagyarabb műveltségtörténeti kutatónk írt meg a ,,Gül Baba** Kel Baba voltáról. A néhai való Effeodi tollaival egy egész böngésző gárda ékeskedik éktelenül agyonhallgatva a Mestert, kitől lop. „Eb ura fakó!** mord olással senki nem figyelmezteti őket. Tóth Béla szellemi kincse a „Csúky szalmája“ lett. Nehogy valaki mégis felfedezze Kel Babá-t, a Budai A apló-ban Írjak meg, hogy Kel Babrí-t Tóth Béla irta meg. Kel Baba Kel: minden török-talár, sőt északi finn-ugor nyelven is kopási, tar jelentésű. 1 \ égi ázsiai sz«>. melynek jelentése a magyarban már a középkorban elveszett, hiszen a budai Kelen Hegye, a Kelem Földje és a Kelen Völgye is a Kopási Hegy, a Tar Hegy, későbbi lrcllért-ht gg nevét jelentette. Baba: annyi, mint Apó, Bátyó, Öreg. Kel Baba: annyi, mint Tarfeji Apó, Kopasz fejű Bátyó. Kel Baba a címe az ázsiai török-tatár ntyafiság „Falu Vén- jei“-nek. Olyan képies titulus, mint az orosz Set rákost ya, mint a német Altmeister, mint az angol Aederman, mint a magyar Oregblni. A vén- ség kopaszsága, (arsága. vagyis a „kelenfojüsi-g" igen nagy becsület a muzlimek között. Ezért minden szerzctcskolostur, vagyis Dervis Tekkc minden Sejkjének, vagyis Gunrdinnusának is Kel Baba a rime. Ebből a Kel Baba címből szómagynrázó, kópia etimológiával már a 17. században Out baba lett. A délvidéki muxlimhitü Kosznak a Kel Baba címet Tyul Papa módjára ejtették. A nOM Baba" vagyis a „b'ózsa Apó" névhez esinálóiiott meg az Anekdoten, mely a Kel Babára a „Jíársn'fc .i fi/jn" bájos mende-moudáját csinálta meg. A romantikus 1830-as évek magyarosító törekvései i«iején Hármán Ferenc budai főjegyző, Buda utolsó polgármestere cs iéabrenteg Gabor keadéseru csmalti mindebből a Bót+adomb nevet is. Mindem fa Béla megírta a Magyar Bit lóságok -ban. G ül Baba Igen ára, de ugyancsak ő írta meg egyik novellájában a budai török lányba szerelmes budai- magyar ifjú és a budai magyar lányba sactulmaa török ifjú bűbájos históriáját. Ebben a „Gül Baba'* rózsáikertjebe éjjel bdopakodik a tőrük fin, hogy rónát lopjon a kcdveskrjénck. Hogy azonban a kertet őrző 'kavaszok rajta ne fogják, a kerítésen kimásztakor magyar köntő-: ölt. A magyar fiú is bemászik a kertbe, de ugyanezért kimásztakor törők köntöst olt. A kavaszok lefogják a két rózsatolvajt, a hatalmas budai pasa is, az öreg „Gül Baba“ is nagyot nevet az eseten, a pasa .megjutalmazza a két szerelmest, „Giil Baba** maloiukőnyi rózsacsokrot ad nekik és icy budai török-magyar „Happy Eml!”-dc-l végződik a história, melyből egy árva szó sem igaz. mert art Tóth Béla novellául írta. Irta, kői íotic, saépírói tollal. tainüny kök önt Orúúlj Attila ia <kből a novellából írta íae^ a na^v ti Gél Baba című vigjitAát Tóth Ból a kí't Irftaa kőéül nem a kritikai, hanoin a novellás írás ragadta meg a budai mr». * nyess<^ol aaomjaaá porti kejmlftct. A budaprrt ember oU hatatlan rvgvo) esség-*vi uk.^leto így Tótf Béla költői laatánájÁból táplálkozva« Jrt»* meg a „Uiii Balia** men de* mondáját , ami természete; dolog?, hissen a mendemondákat a képedet ter nu'h ki nem a kritika A káposzta azért ka posr.ta, mert „Káp hozta**. A huszár azért buszár. mert „húsz az ára". Destrukció azt megírni. h«>gy a középkori latin-olasz Csrwr, Coromra szók továbbképzéséből lett. Gnl Baka tehát GM Baba, mert Gál az rózsa és a Gül olyan kép. mint a Bt ami csalogányt jelent. De miért Gül Baba? Miért nem az, ami: A’ fiaó«!, vagyis Kői ostorsejk f Gül Bahn: ez leltei budai vendégfogadó cégér, lehet vadregényes utcanév, lehet novella es vígjáíi-k eime cs :.-»:-gya, lehet bájos budai mende-monda, de budai müzlim egyházközség neve tahin mégse legyen, mert item igaz. Legyen Buda az új lziam sarut helye, ha van. aki ügy akarja, rcngji’k a Mtierztm egy budai Dsámi karosé Mtnarrójáról, kozzák rendbe az elhanyagolt Tűrhet, vagyis sirkápolnát, bontsák le az azt körülvevő idétlen négy tornyos bodályt, legyen vándorló muzlimek tisztelt helye az egykori Turbó, legyen Budán Kai Baba Dsámi. Övezze a kegyelet a sírkápolnát, mely alatt bizonyára fe kiült valamikor igazhitű lladsi (a sárban ma' sen kinek poriaduzó csontja nem fekszik), de miér legyen mind ennek neve «■’,«/ Baba. mikor az Ke Bábát Bevilaqua Borsod; Béla dr Kisemberek háza - kisemberek pénze A közelmúlt betekben tsasáz fizetem zavsaokfaa jatott egy építő takarék és aaset kis snbaik exsjuu vesatettág el vertsekkel keresett aisoauispi falatjukból eijpónát filléreik*!. ExHdcct a ilifwh vágyát, a saiaí otthont akarták iim gv sméishl Amikor a kérdéssel fegásikosank* asm le- kst est t irtán. a kfiaönaéspm A — mrvrm sárfibb hónk bukások aim formai marat neveltéiai A fennálló törvénym fandetkesaasken szőkéén ttod ammben pedig a valóságban ssnai ant a a^patlatt nzletköml fsinilbm pénsas- táseteká. Ftffirrn az állspalnlrnti Siirguam rattaS" talaj keil Aft eddigi moamrfi tapaartalalak után nem kétséges, bogy az építő tsksrwt sisfvliaft mm fog iák meheaátenL ezzel azonban ninsn bn* töltve az a hézag, amelyre az építő tsksifiak *ótisJuArezperiztArazst, sas less meposavn a wmgys» Ezidő szerint Budán több helyen is kezdőd [nek telek parcellázások áft ama leket közömbős sem ken a parcellákon a kozénosztdh* tagjai valóban afegrendmabályaseák a magántőke által alaplIgyméamznm kefl arról, kegy as epmom ihtio 1 Nem a Hajtó hivatása, hagy arra konkrét tewekaS |t ijesszen M. ár fel kril vetnünk surf. a pondo libes építő sséaeikeaetak létesítését az állom és a I főnéire mmm sms/ n keséhef s házépítő ssSaetkezeibe befestendő jnnstékok ai | hiratalhol levonhatnák a jfiseféeéhől és szett som» A Mátyástempíom kornyékének rendezése | alkalmából felépített ThVsiknia és a Bástya **tá, mentésem ———— Személyi hirek DARÁNYI KÁLMÁN Dr. fjMmfrrlé&ugrí ; j minisztert aa őr Felsőőr« knaég (ZAiavinrag® Baifttoofürad mellett) díszpolgárrá láhatottA A i I iftssnábnili f Horváth Lkjoa prépost. Késem Emil ; SIPÖCZ JENŐ Dr. főpolgármester hivatali r működésének msgksadéar után mgplcat Osolsp Kálmán miniaztaralnökhiIyetteanA. akinél kosai egy óra bonnit tartaofcodott» A fŐpolcármesÉer ■ _ I mi n Uvterpi nőkbe! Tettesnek s fővárai aktaáka ügyeiről nyújtott tájákontatánk. SZENDY KAROLT pofeáron-Kr • hftm i I bcdügvnninisztérinmban járt, ahol br^rámidt a oá s kosfóváros idósMiá ügyeraek áUftpotáráL IKLÓPY-SZABÓ JÁNOS kiBMtári iótaná - esős, volt wwiigETiUiá kópvwiő, akit a múlt hé bn súlyos UMörréür) • Park SmUniata saál y lítottak. amint értmiiünk, a javulás útjín^van. A földmivclcsüsyi ndiüsjstrr ROSTA JAVOi ’> Dr. InamwkBak, a fovima IbíiAcíimbní h? osztály vezetőiének, MILL'K APÁM fővárosi fő vtovetnek. KÁLLAY JÓZSEF hni^iqytjml ti és REKÖ ZOLTÁN Dr. -»eédfot^hemahu* • *t ar elolmisrerhanúsSidsi törvény vécrvhajtá.-^ körű i- kifejtett ügjrbiuitlmÜMt elismeréséi ftjciio ki. NÉMETH THF.ODOZirS ISTVÁN* feWe* u telt puipuk. marr-ar keleti onoJox ét sack. Immibí » kihallgatáson volt Bmm Bálint vallás- és kCi a oktatásiisyi a>. kir. nnuis;tert>él. akit a MMOTI ú artotloxia iigyeinH lijftiaiihO PET1IÖ ? Andor I>r.. a kiváló kSairá előattíb II tart a rádióban pc&tskis délutáni mA ugp ; állames.-jne jelmiUV „-v a XX. sEájadlvan DÖlíA SÁNDOR l>r. fBUtíUttyhel»* ^ OsJEtotta ki a R.ft rolíowv- és eve/jővvn?,''tvek útja a RÁC aaáUuuáhan rendesett Ami« vacsorán.