Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-10-01 / 1230. szám
4 Budai Napló 1936 október 1. HÍREK Döntő harcok előtt a budai zsidó hitközség Jelentős mozgalom Pest is Buda együttműködése érdekében Választási harctól hangos a budai zsidó hitközség: néhány hét múlva lesznek a hitközségi választások, amelyeknek jelentősége ezúttal sokkal nagyobb a szokásosnál. Két párt áll szemben egymással, az egyik, amely együttműködést kíván a pesti hitközséggel, a másik pedig, amely az eddigi állapotot kívánja fenntartani, vagyis teljes szeparáltságot a két városrész hitközségei közt. Beszéltünk mind a két párt képviselőivel, akik informáltak bennünket a dolgok állásáról. Az információk nyomán a következő kép alakult ki a budai zsidóság nagy harcáról: Az együttműködési pártnak az a határozott programmja, hogy a budai zsidóságot részesíteni kell mindazokban az előnyökben, amelyek abból erednek, hogy a nagy pesti zsidó hitközséggel együttműködik. A pesti hitközség országos hírű, nagy kórházat, különböző iskolákat és intézményeket tart fenn, amilyeneket a sokkal kisebb anyagi felkészültségű budai hitközség nem tud fenntartani. Ezzel szemben a budai hitközség nem tud másra hivatkozni, mint arra, hogy nem szabad a budai hitközség különállását feladni, ha szegényen is, a maga erejéből kell megélnie a budai zsidóságnak. Ha már most azt nézzük, hogy mi Budának és a budai zsidóságnak az érdeke, úgy kétségtelen, hogy az együttműködés megteremtését nem lehet továbbra is elhalasztani. Budát és Pestet 1872-ben egyesítette a törvény és ezzel az egyesítéssel kezdődött meg az egyesített testvérvárosok hallatlan mértékű fellendülése. Semmi kár nem háramlana a budai zsidóságra az együttműködésből, csak rengeteg előnye lenne. Mi, akik a. keresztény Buda hitéletének elmélyítését szolgáljuk, örömmel látnok, ha zsidó polgártársaink is új templomokat, iskolákat és egyéb kulturális meg szociális intézményeket létesíthetnének Budán. Ez most, a budai hitközség szűkre- szabott anyagi keretei közt megvalósíthatatlan lenne, hiszen az új kelenföldi templomot is csak a legnagyobb áldozatokkal, súlyos adósságok vállalásával tudta felépíteni a budai hitközség. Nem célunk a hitközség belső ügyeibe beleszólni. Amikor azonban a budai zsidóságnak most, a hitközségi választások kapcsán döntenie kell jövő életéről, úgy érezzük, egész Buda fejlődését szolgáljuk, amikor azt. a meggyőződésünket fejezzük ki, hogy meg kell szüntetni az eddigi ellentéteket és meg kell egyezni Pesttel. A budai zsidóság csak nyerhet ezzel, előkészítheti a jövő fejlődés útját, ami az eddigi helyzet fenntartása mellett lehetetlen és kilátástalan. Uj kulturális munka kezdődik Budán Novágh Gyula, a Népművelési Bizottság igazgatója a bizottság budai munkaprogrammjáról Ha hegynek megy az ember bíztató, szép időben, időnként meg kell állni és egy mély lélekzet közben nyugodtan körül tekinteni. Ez jól esik! Ez kell a további úthoz. Buda fejlődési vonalát egy ilyen felfelé vezető úthoz lehetne hasonlítani, ahol a technikai kibontakozások hatalmas és hirtelen fejlődése és a társadalmi érdekek közössége közben, meg a „városi haladás“ csodálatos tempója mellett, most kell megállni és egy mély lélekzet közben, a kulturális fejlődés nehéz és fontos kérdésével is komolyan foglalkozni. Mert — valljuk be — ebben még nagy hiányok és követelések vannak! Hogy milyen sokféle kultúrigény van Budán, annak legjellemzőbb képét éppen ezeknek a népművelési telepeknek programmja adja. A Horthy Milclós-úti telep köré csoportosuló tagokat az általános műveltségi kérdések érdeklik leginkább. A Batthyány-téren a női problémák dornig nálnak. Óbuda otthonos lakóit a méhészet, gyümölcs- termesztés, virágkertészet, testgyakorlás, a sportágak egészségügyi megvilágítása, kötés és horgolás érdekli elsősorban. Rómaifürdőn most indulnak. A lelkesedés nagy és ha az érdeklődés arányban lesz ezzel, remélhetjük, hogy az eddig elhanyagolt kis kultúrfészek is megkapja végre a Népművelés révén azt, amiért olyan régen küzködött és annyiszor eredménytelenül próbálkozott. Felkerestük Novágh Gyulát, a Népművelési Bizottság igazgatóját, hogy mondja meg nekünk, mik azok a lehetőségek, amelyekre Buda mai modem kultúrigényei mellett számíthat és melyek azok az irodalmi, művészi és zenei formák, amelyek a mai lehetőségek és adottságok mellett a budaiaknak és Buda haladni akarásának leginkább megfelelnek. Novágh Gyula igazgató a Budai Napló érdeklődésére a következőket mondotta: — Buda lakosságának összetétele az utolsó, 10 év folyamán nagy változáson ment keresztül. A gyors fejlődés megváltoztatta Buda történelmi, arculatát. A konzervatív budai polgári öntudat ma már csak Buda őslakóiban van meg, Buda új lakosságának nagy többsége, amely a pesti oldalról özönlött át s költözött be a ragyogó villákba és modern bérpalotákba, nem asszimilálódott a „budai típus“-hoz; lélekben megmaradt egyelőre pestinek és fenntartotta továbbra is kulturális s társadalmi kapcsolatait a pesti oldallal. Ezt mutatják tapasztalataink a Horthy Miklós-úti Művelődési Telepünkön is, ahol a környék lakossága még mindig szívesebben jár át a pesti oldalra kultúrigényeit kielégíteni. — A budai népművelés mozgalmának és intézményeinek jövője attól függ, hogy miképpen fog kibontakozni Buda új közönségének lelki alkata. Én azt remélem, hogy szerencsés és üdvös kölcsönhatást fog gyakorolni egymásra az újonnan letelepült réteg modern nagyvárosiassága és az őslakók lokálpatriotizmustól átitatott nemes konzervatívizmusa: Hiszem, hogy rövidesen ki fog alakulni az új, „modern budai ötudat”, amelynek egyik lényeges tényezője lesz a haladás, a magasabbrendű szórakozások kívánsága, érdeklődés a korszerű kérdések és a történelmi múlt iránt egyaránt, valamint a művészetek szeretete, a nemes műélvezet vágya. — Ennek a lelkiségnek a kialakítása egyik feladata népművelési mozgalmunknak. Budai művelődési telepeink eddig is elsősorban ezt a célt szolgálták. Intézményeinket tervszerűen építjük ki s természetesen ott fejlesztjük elsősorban, ahol megfelelő érdeklődést találunk. — Szívesen tartanánk a nyári városmajori hangversenyeken kívül, télen a Budai Vigadóban is hangversenyeket. Az eddigieken felül számos új művelődési telepet szeretnénk létesíteni Buda népesebb vidékein, megfelelő közművelődési, nyelvi és szaktanfolyamok beállításával. — Amint a budai közönség saját otthonában, Budán fogja keresni kulturális életének kútforrá- sait, mi gondoskodni fogunk arról, hogy azokat ott meg is találja. Ringer Lili. A régi Budavár egymásai ii. Éhgyomorra naponta igyék egy pohár Kristály-vizet > Kelenföld nagy problémái A Kelenföldi Társaskör szeptember 23-án tartotta évadnyitó válaszmányi ülését, amelyen Becsey Antal kormányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag elnökölt. Megjelent: Domer Gyula törvényhat« bizotts. tag, Kovács József tábornok, Barna-Sző gyén Albert ny. min, osztályfőnök, Székely Vladimír ny. főkapitányhelyettes, dr. Kiss Dezső ny. min tanácsos, Torday László gazd. tanácsos, dr. Ulmer Ágoston és Sánci József, a Kör igazgatói, Szőllősy Aurél min. osztálytanácsos, Steiner József építész, Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató, dr. Bisits László tisztiorvos, továbbá a kerület polgársága és a testvér-egyesületek kiküldöttei nagy számban. Az elnöki megnyitó részvéttel emlékezett meg arról a veszteségről, amely Wolff Károly elhunyta folytán a polgárságot és elsősorban Buda polgárságát érte. A választmány a veszteség felett érzett őszinte részvétének adott kifejezést. Ezután foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyek a kerület polgárságát közvetlenül érintik) Ezek közül kiemelkedik a Horthy Miklós-híd befejezése és 1937-ben a közforgalomba leendő bekapcsolása; egyidejűleg a budai hídfő kialakításának és a vele kapcsolatos problémák megoldása. A kerület polgárságának, szakembereknek és várospolitikusoknak mind szélesebb körben terjedő óhaja, hogy ezen a területen kell a nemzetközi vásár intézményének elhelyezkednie. E kérdés megoldása pártszempontokon félül álló feladat, amely körül a legközelebbi jövőben nagyobb arányú mozgalom van kialakulóban. A kerületet érdeklő további fontos probléma a h ftV kérdések komplexuma; az új híd tengelyében létesítendő Szent István-út megnyitása és a hatalmasan fejlődő kerület közmüveinek erőteljes fejlesztése. A törvényhatósági közgyűlés első feladata lesz az 1937. évi költségvetés tárgyalása, amelynek folyamán a kerület jogos kívánságai kifejezésre kell hogy jussanak. A bejelentések körül élénk eszmecsere indult meg, amely a választmányi ülést követő társasvacsorán is folytatódott. A Budai Napló Budáért Buda fejlődéscért és minden budai polgár érdekeiért harcol Lapunk júl. 8-i számában Budavár vissza-, vételének negyedszázados évfordulója alkalmából számbavettük a török uralom pusztításai előtt, ott létezett 12 katolikus templomot és kápolnát, amelyekből ma már csak három maradt meg régi - helyén, a többi pedig csaknem nyomtalanul eltűnt. Ha a régi kútfők alapján megvizsgáljuk az i akkori „alsó városok“ templomainak kérdését, azt fogjuk találni, hogy ez időben szent helyekben; sokkal gazdagabbak voltak, mint ma. Előrebocsátjuk, hogy a török uralom előtt a budai vár körül számos oly apró falu terült eí, melynek ma már nyoma sincs s legfeljebb nevük maradt fenn egy-egy dűlő vagy utca elnevezésében, így például a Tabán dunai része külön falu: Erzsébetfalva volt egykoron. Itt voltak az „alsó hévvizeknél“ Szt. Erzsébet temploma s a Johan- nita-lovagrend kolostora és kórháza. A török ki-. űzése után ideépítették a dögvész-kórházat s melléje kápolnát Mária Immaculata tiszteletére. Ma már nyomuk 'sem található fenn, hacsak a legújabb tabáni ásatások során talán rá nem akadnak a netán megmaradt alapfalakra. A Gellért-hegy tövén, a Rudas-fürdő táján állott Szt. Gellert plébániatemploma, melybe ideiglenesen elhelyezték az 1046-ban mártírhalált halt püspök tetemeit. Ennek helyére Musztafa Ipsir pasa dsámit építtetett, melynek lerombolása után a mai tabáni (azelőtt „kispestinek“ nevezett) templom épült helyére. A régi románkori egyházból csak a kapu felett volt XI. sz.-beli Krisztus-relief maradt meg. • mely még ma is látható a bejárattól jobbra befalazva s egyik legértékesebb kincse az ez időből megmaradt szobrászati műemlékeinknek. Volt azonban itt Szt. Gellértnelc kápolnája is, mely még az 1732. esztendőben fennállott. — Szent Gellért tetemeit a még Szt. István által emelt első templomból, — mely eredetileg a Boldogságos Szűz Mária nevét viselte — előbb Veszprémbe, onnan pedig szülőhazájába, Velencébe, szállították. A Tabán felsőrészén még a török idők után is állott két kápolna, az egyiket Gyümölcsoltó Boldogasszony, a másikat Szt. Sebestyén tiszteletére emelték. A Gellért-hegy kelenföldi oldalán, a Sashegy alatt Sasad falu terült el, melynek Szí. Andrásról elnevezett plébániatemploma, a keserű-, vízforrások táján állott. A Vízivárosnak alsó részét századokon át Halászvárosnak hívták. Itt volt a kapucinusok temploma mellett a Szt. András- kápolna, továbbá Szt. Sebestyéné. A főutcai már lebontott gőzmalom telkén a pálos-rendnek volt kolostora és temploma Remete Szt. Pál, a rend alapítójának tiszteletére. A Vároldal északkeleti részén, a mai Margit- hídig szintén külön falu volt, Szt. Péterfalva, melynek plébániatemploma a mai Hattyú-utcában állott és Szt. Péter vértanúról volt elnevezve. A Margit-körúton, az Erőd- és Kapás-utca közti területen még 1739-ben is pestises temető volt, melyben két kápolna állott, a Segélyző Máma és Krisztus véréről elnevezve. A Várhegytől nyugatra Lógód, ettől északra pedig Tót falu állott, a Budai Torna Egylet mai telepe táján. Itt volt temploma, de már a falun kívül, Szt. Lázárnak, a vámon belül pedig a Szt. Háromság-kápolna volt. A Délivasút mai pályaudvarának helyén szintén temető volt éspedig a katonaságé,, benne n Szt. Kereszt kápolnával. A mai Bem József-utcában lévő régi Ganz- gyártól a Császárfürdőig terjedő területen állott Szent Háromság falva, mely a Johann it a lovagrendnek már a XII. században itt állott Szt. Háromság-templomától nyerte nevét. E falu volt Szt. Tamásról elnevezett plébániatemploma a Lukácsfürdő déli oldalán állhatott. A Császárfürdővel szemben, a mai Rózsadomb keleti oldalán Ne- pomuki Szt. János kápolnája állott; a hegyoldalon levő temetőben, ahová a kivégzetteket temették, három külön kápolna is volt. A hazaárulás címén kivégzett „kemény vitéz" Kontot és 30 társát, valamint Hunyady Lászlót szintén itt temették el. Az irgalmasrend mai kórháza helyén még a XVIII. század első éveiben Segélyző Szűz Máriának volt temploma. A Császárfürdővel szemközti domboldalon még ma is láthatók, némi falmaradványok, melyek megásása ajánlatos lenne annak megállapítása végett, hogy melyik egyház maradványaival állunk szemben. A Császárfürdőtől Óbudáig, a mai újlaki templomig, szintén külön falu, Szt. Jakáb- falva terült el, melynek Szt. Jakabról elnevezett plébániatemploma a mainak helyén állott. Óbuda plébániatemplomát még Szt. István alapította Szt. Péter apostol tiszteletére. Óbuda ez észhki része külön prépostság volt s az egyház alapfalai éppen a közelmúltban kerültek napfényre a Cal- vin-utcai ásatások során. Az ú. n. Anonymus- krónika szerzője, a legújabb megállapítások szerint, Péter prépost, itt írta meg a magyarok történetéről szóló művét. Nagy Lajos anyja, Erzsébet is építtetett Óbudán kolostort és a Bold. Szűzről nevezett templomot a Klarissza-apácáknak, melynek romjait ugyancsak nemrégen tárta fel Nagy Lajos egyet, tanár, a Fő-téren eszközölt ásatások során. E két templomon kívül még a ferencrendiek- nek is volt egyházuk Óbudán, úgyszintén a város déli részének nyugati oldalán Szt. Margitnak plébániatemploma. Még távolabb észak felé, Bártfai Szabó László meghatározása szerint a Táborhegy déli részén, a mai Bohn-téglagyár helyén állott Fehéregyház (Alba Ecclesia), melyet Szt. István építtetettt honalapító Árpád sírja fölé s amelynek helyét a főváros most mauzóleummal akarja megjelölni. A mai Budagyöngye táján Nyék nevű falu állott, s a Hárshegy alatti Szép Juhászné volt vendéglő mellett a lőrinci pálosoknak anyakolostora és temploma, melyben a rend alapítójának, Szt. Pálnak teste is nyugodott. A romokat nemrég Garády Sándor min. tanácsos tárta fel, mikor is teljes nagyságukban látszottak e nagy, olykor 500 szerzetest is magában foglaló épület alapfalai. Az óbudai Mátyás-hegyen levő Kis-Cell kolostor már későbbi időben épült, gr. Zichy Péter óbudai földesúr idejében 1724-ben; ma Schmidt- kastély néven ismerik és igen érdekes lakberendezési múzeum van benne, a főváros kezelésében. Margittay Rikárd dr. A Budai Napló előfizetési ára ... 24 pengő. Egyes szám ára ........................ 40 fillér, Hird etés ára millimétersoronkint. Felkérjük nb. előfizetőinket a hátralékos előfizetési díjak beküldésére, nehogy lapunk küldésében fennakadás álljon be. AUi t nác netn föUel Budáca . Abban a mély és őszinte gyászban, 'amely Liber Endre halálával a magyar fővárost és az egész magyar közéletet érte, Budának külön fájdalma is van. A Pasarét egy finom külsejű, nemes ízléssel megépített kis villáján most végzik az utolsó simításokat. .Ebbe a kis kúriába készült beköltözni a közeljövőben Liber Endre, Budapest első alpolgármestere. Az a férfiú, aki a szegények tízezreinek juttatott hajlékot, az árvák tömegeinek otthont, az elszegényedett középosztálynak nyújtott fedelet, .35 évi becsületes közszolgálat után megépíttette a saját kis kúriáját is, amelyet a sors kifürkészhetetlen akaratából a sírgödörrel kellett felcserélnie. Liber Endre nem élvezhette a vágyott saját otthon örömeit, Buda pedig elveszítette nemcsak nemes barátját, hanem egyik szívesen várt lakosát is. Szendy egy éve polgármester. Szendy Károly polgármestert 1935 szeptember hó 25-én iktatta be ünnepélyes keretek között új méltóságába a törvényhatósági bizottság közgyűlése. Az első évforduló alkalmából sokan felkeresték a polgármestert jókívánságaikkal. Szívből csatlakozik hozzájuk a főváros egész polgársága is, amely Szendy Károly eddigi közéleti múltja és egyéves polgármestersége alatt megtanulta becsülni a nemesszívű, jószándékú alkotó férfiút, aki új virágzás felé vezeti Budapestet. Meghalt a kelenföldi Szent Gellért Egyházközség segédlelkésze. Dömösi (DoehnerJ György esztergom-egyházmegyei újmisés áldozópap, a kelenföldi Szent Gellért egyházközség segédlelkésze szeptember 21-én délután fél 5 órakor rövid szenvedés után, a szentségekkel megerősítve, elhúnyt. Temetése 23-án, szerdán délután volt a farkasréti temető halottasházából. A beszentelést dr. Tóth Tihamér prelátus, egyetemi tanár, a Központi Papnevelő Intézet rektora végezte. Nem tartják meg a Gellért-körmenetet. A főváros katolikus társadalma vasárnap emlékezik meg a vértanú halált halt Szent Gellért püspök- pökről. Ebből az alkalomból délelőtt 10 órakor a tabáni pébániatemplomban Strommer Viktorin dr. tihanyi bencés apát szentmisét celebrál, Vanyó Tihamér bencés főiskolai tanár pedig szentbeszédet mond. A szentmisét követő_ körmenetet a Szent Gellért-szoborhoz ebben az évben nem tartják meg. Russwurm Vilmos cukrász balesete. Sajnálatos baleset érte Russwurm Vilmost, a várbeli híres cukrászt: az elmúlt héten lábát törte. A Siesta- szanatóriumba vitték és mint értesülünk, minden remény megvan rá, hogy Russwurm Vilmos nemsokára teljesen gyógyultan hagyhatja el a betegágyat. A népszerű Russwurm Buda legrégibb és legszebb cukrászdájának tulajdonosa, akinek egészségi állapota iránt városszerte általános az érdeklődés. Orel Géza dr. főigazgató új könyve. Az I. kér. felsőkereskedelmi fiúiskola — irodalmilag állandóan tevékenykedő — vezetője, dr. Orel Géza főigazgató újra gazdagította egy mindenki részére tanácsot adó, irányító könyvvel a szakirodalmat. Könyvei egymás után jelennek meg s a legutolsó époly úttörő, minit az előzők. Címe: Értekezések a pályaválasztás, a kereskedelem, a mezőgazdaság köréhői. A könyv 12 fejezete szól: Pályaválasztás, — a vevők típusai, — kiből lesz jó árusító, — mi indítja vásárlásra az idegent, — a kereskedőtanonciskolák reformja, — az idegenforgalomkirakat, — a csomagolás módjairól, — képezzük-e a kereskedelmi utazót, — mezőgazdaságunk és az iskolai oktatás, — az önuralom szerepe a kereskedelmi életben, — az önképzés útjai, — a reklám múltja és jelene. A budaiakat különösen érdekelheti a könyvnek az a része, amely az idegenforgalom és a kirakattal kapcsolatban rámutat azon momentumokra, amelyek az idegent vásárlásra indítják. Közelről érinti Buda környékének lakóit a szerzőnek az a prepozíciója, ,JIogyan lehet megélni 1.5 hold veteményes kertből". Ezt kéri felvenni rendes tárgyként a budai polgári iskolák tárgyai közé. Orel Géza dr.-nak ez *a munkája méltán sorakozik ahhoz a kiváló sorozathoz, amelyek részére a szakirodalomban eddig is első helyet,biztosítottak. Üj gyermekjátszótér a Tabánban, Az a gondoskodás, amelyet a főváros vezetősége a gyermekek testi fejlesztése, foglalkoztatása és helyes szórakoztatása érdekében kifejt, újabb értékes intézményekben nyilvánul meg. Három új játszóteret létesítenek a főváros területén, melyeknek egyike a Tabánban lesz. Az új játéktereket tornaeszközökkel és hintákkal szerelik fel. Itt említjük meg, hogy a már meglevő játszótereknél, köztük a Gellérthegyen és a Lenke-téren levőnél is némi változtatásokat eszközölnek. Utóbbi két játszóteret a szülök 6a pedagógusok régi kívánságának megfelelően kivonják az út és csatornázási ügyosztály hatásköréből és a közoktatás- ügyi osztály hatáskörébe utalják. Intézkedés történik arranézve is, hogy a meglevő játszótereken a tornaszereket kijavítsák s azok a nyáron az eddiginél jobban felszerelve álljanak a gyermekek rendelkezésére. A Horthy Miklós híd budai hídfőjének kiképzésére a vele kapcsolatos munkák elvégzésére legutóbb versenytárgyalást tartott a fővárosi Közmunkák Tanácsa s már meg is hozta döntését a munka válla- latbaadására. A Közmunkatanács a többszázezer pengő értékű munkát Széchy Endre okleveles mérnökre bízta. Jómegfelenésü fiatal öölgyeK könnyű, úri akvizíciós munkára jelentkezzenek d. e. 9—10-ig I, KRISZTINA-KÖRÜT 113/b RÚD AI NAPLÖNÄL
