Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-10-01 / 1230. szám

4 Budai Napló 1936 október 1. HÍREK Döntő harcok előtt a budai zsidó hitközség Jelentős mozgalom Pest is Buda együttműködése érdekében Választási harctól hangos a budai zsidó hit­község: néhány hét múlva lesznek a hitközségi vá­lasztások, amelyeknek jelentősége ezúttal sokkal nagyobb a szokásosnál. Két párt áll szemben egy­mással, az egyik, amely együttműködést kíván a pesti hitközséggel, a másik pedig, amely az eddigi állapotot kívánja fenntartani, vagyis teljes szepa­ráltságot a két városrész hitközségei közt. Beszéltünk mind a két párt képviselőivel, akik informáltak bennünket a dolgok állásáról. Az in­formációk nyomán a következő kép alakult ki a budai zsidóság nagy harcáról: Az együttműködési pártnak az a határozott programmja, hogy a budai zsidóságot részesíteni kell mindazokban az előnyökben, amelyek abból erednek, hogy a nagy pesti zsidó hitközséggel együttműködik. A pesti hitközség országos hírű, nagy kórházat, különböző iskolákat és intézménye­ket tart fenn, amilyeneket a sokkal kisebb anyagi felkészültségű budai hitközség nem tud fenntar­tani. Ezzel szemben a budai hitközség nem tud másra hivatkozni, mint arra, hogy nem szabad a budai hitközség különállását feladni, ha szegényen is, a maga erejéből kell megélnie a budai zsidóság­nak. Ha már most azt nézzük, hogy mi Budának és a budai zsidóságnak az érdeke, úgy kétségtelen, hogy az együttműködés megteremtését nem lehet továbbra is elhalasztani. Budát és Pestet 1872-ben egyesítette a törvény és ezzel az egyesítéssel kez­dődött meg az egyesített testvérvárosok hallatlan mértékű fellendülése. Semmi kár nem háramlana a budai zsidóságra az együttműködésből, csak renge­teg előnye lenne. Mi, akik a. keresztény Buda hitéletének elmé­lyítését szolgáljuk, örömmel látnok, ha zsidó pol­gártársaink is új templomokat, iskolákat és egyéb kulturális meg szociális intézményeket létesíthet­nének Budán. Ez most, a budai hitközség szűkre- szabott anyagi keretei közt megvalósíthatatlan lenne, hiszen az új kelenföldi templomot is csak a legnagyobb áldozatokkal, súlyos adósságok vállalá­sával tudta felépíteni a budai hitközség. Nem célunk a hitközség belső ügyeibe bele­szólni. Amikor azonban a budai zsidóságnak most, a hitközségi választások kapcsán döntenie kell jövő életéről, úgy érezzük, egész Buda fejlődését szol­gáljuk, amikor azt. a meggyőződésünket fejezzük ki, hogy meg kell szüntetni az eddigi ellentéteket és meg kell egyezni Pesttel. A budai zsidóság csak nyerhet ezzel, előkészítheti a jövő fejlődés útját, ami az eddigi helyzet fenntartása mellett lehetet­len és kilátástalan. Uj kulturális munka kezdődik Budán Novágh Gyula, a Népművelési Bizottság igazgatója a bizottság budai munkaprogrammjáról Ha hegynek megy az ember bíztató, szép idő­ben, időnként meg kell állni és egy mély lélekzet közben nyugodtan körül tekinteni. Ez jól esik! Ez kell a további úthoz. Buda fejlődési vonalát egy ilyen felfelé ve­zető úthoz lehetne hasonlítani, ahol a technikai kibontakozások hatalmas és hirtelen fejlődése és a társadalmi érdekek közössége közben, meg a „városi haladás“ csodálatos tempója mellett, most kell megállni és egy mély lélekzet közben, a kultu­rális fejlődés nehéz és fontos kérdésével is komo­lyan foglalkozni. Mert — valljuk be — ebben még nagy hiányok és követelések vannak! Hogy milyen sokféle kultúrigény van Bu­dán, annak legjellemzőbb képét éppen ezeknek a népművelési telepeknek programmja adja. A Horthy Milclós-úti telep köré csoportosuló tagokat az általános műveltségi kérdések érdeklik legin­kább. A Batthyány-téren a női problémák dornig nálnak. Óbuda otthonos lakóit a méhészet, gyümölcs- termesztés, virágkertészet, testgyakorlás, a sport­ágak egészségügyi megvilágítása, kötés és horgolás érdekli elsősorban. Rómaifürdőn most indulnak. A lelkesedés nagy és ha az érdeklődés arányban lesz ezzel, remélhetjük, hogy az eddig elhanyagolt kis kultúrfészek is megkapja végre a Népművelés révén azt, amiért olyan régen küzködött és annyi­szor eredménytelenül próbálkozott. Felkerestük Novágh Gyulát, a Népművelési Bizottság igazgatóját, hogy mondja meg nekünk, mik azok a lehetőségek, amelyekre Buda mai modem kultúrigényei mellett számíthat és melyek azok az irodalmi, művészi és zenei formák, amelyek a mai lehetőségek és adott­ságok mellett a budaiaknak és Buda haladni aka­rásának leginkább megfelelnek. Novágh Gyula igazgató a Budai Napló érdek­lődésére a következőket mondotta: — Buda lakosságának összetétele az utolsó, 10 év folyamán nagy változáson ment keresztül. A gyors fejlődés megváltoztatta Buda történelmi, arculatát. A konzervatív budai polgári öntudat ma már csak Buda őslakóiban van meg, Buda új lakosságának nagy többsége, amely a pesti oldal­ról özönlött át s költözött be a ragyogó villákba és modern bérpalotákba, nem asszimilálódott a „budai típus“-hoz; lélekben megmaradt egyelőre pestinek és fenntartotta továbbra is kulturális s társadalmi kapcsolatait a pesti oldallal. Ezt mu­tatják tapasztalataink a Horthy Miklós-úti Műve­lődési Telepünkön is, ahol a környék lakossága még mindig szívesebben jár át a pesti oldalra kultúrigényeit kielégíteni. — A budai népművelés mozgalmának és intéz­ményeinek jövője attól függ, hogy miképpen fog kibontakozni Buda új közönségének lelki alkata. Én azt remélem, hogy szerencsés és üd­vös kölcsönhatást fog gyakorolni egy­másra az újonnan letelepült réteg modern nagyvárosiassága és az őslakók lokál­patriotizmustól átitatott nemes konzer­vatívizmusa: Hiszem, hogy rövidesen ki fog alakulni az új, „modern budai ötudat”, amelynek egyik lényeges tényezője lesz a haladás, a magasabbrendű szóra­kozások kívánsága, érdeklődés a korszerű kérdé­sek és a történelmi múlt iránt egyaránt, valamint a művészetek szeretete, a nemes műélvezet vágya. — Ennek a lelkiségnek a kialakítása egyik feladata népművelési mozgalmunknak. Budai mű­velődési telepeink eddig is elsősorban ezt a célt szolgálták. Intézményeinket tervszerűen építjük ki s természetesen ott fejlesztjük elsősorban, ahol megfelelő érdeklődést találunk. — Szívesen tartanánk a nyári város­majori hangversenyeken kívül, télen a Budai Vigadóban is hangversenyeket. Az eddigieken felül számos új művelődési telepet szeretnénk létesíteni Buda népesebb vidékein, meg­felelő közművelődési, nyelvi és szaktanfolyamok beállításával. — Amint a budai közönség saját otthonában, Budán fogja keresni kulturális életének kútforrá- sait, mi gondoskodni fogunk arról, hogy azokat ott meg is találja. Ringer Lili. A régi Budavár egymásai ii. Éhgyomorra naponta igyék egy pohár Kristály-vizet > Kelenföld nagy problémái A Kelenföldi Társaskör szeptember 23-án tar­totta évadnyitó válaszmányi ülését, amelyen Becsey Antal kormányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag elnökölt. Megjelent: Domer Gyula törvényhat« bizotts. tag, Kovács József tábornok, Barna-Sző gyén Albert ny. min, osztályfőnök, Székely Vladimír ny. főkapitányhelyettes, dr. Kiss Dezső ny. min taná­csos, Torday László gazd. tanácsos, dr. Ulmer Ágos­ton és Sánci József, a Kör igazgatói, Szőllősy Aurél min. osztálytanácsos, Steiner József építész, Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató, dr. Bisits László tiszti­orvos, továbbá a kerület polgársága és a testvér-egye­sületek kiküldöttei nagy számban. Az elnöki megnyitó részvéttel emlékezett meg ar­ról a veszteségről, amely Wolff Károly elhunyta foly­tán a polgárságot és elsősorban Buda polgárságát érte. A választmány a veszteség felett érzett őszinte részvétének adott kifejezést. Ezután foglalkozott azok­kal a problémákkal, amelyek a kerület polgárságát közvetlenül érintik) Ezek közül kiemelkedik a Horthy Miklós-híd befejezése és 1937-ben a közforgalomba leendő bekapcsolása; egyidejűleg a budai hídfő ki­alakításának és a vele kapcsolatos problémák megol­dása. A kerület polgárságának, szakembereknek és várospolitikusoknak mind szélesebb körben terjedő óhaja, hogy ezen a területen kell a nemzetközi vásár intézményének elhelyezkednie. E kérdés megoldása pártszempontokon félül álló feladat, amely körül a legközelebbi jövőben nagyobb arányú mozgalom van kialakulóban. A kerületet érdeklő további fontos probléma a h ftV kérdések komplexuma; az új híd tengelyében létesítendő Szent István-út megnyitása és a hatalma­san fejlődő kerület közmüveinek erőteljes fejlesztése. A törvényhatósági közgyűlés első feladata lesz az 1937. évi költségvetés tárgyalása, amelynek folyamán a kerület jogos kívánságai kifejezésre kell hogy jussanak. A bejelentések körül élénk eszmecsere indult meg, amely a választmányi ülést követő társasvacso­rán is folytatódott. A Budai Napló Budáért Buda fejlődéscért és minden budai polgár érdekeiért harcol Lapunk júl. 8-i számában Budavár vissza-, vételének negyedszázados évfordulója alkalmából számbavettük a török uralom pusztításai előtt, ott létezett 12 katolikus templomot és kápolnát, amelyekből ma már csak három maradt meg régi - helyén, a többi pedig csaknem nyomtalanul eltűnt. Ha a régi kútfők alapján megvizsgáljuk az i akkori „alsó városok“ templomainak kérdését, azt fogjuk találni, hogy ez időben szent helyekben; sokkal gazdagabbak voltak, mint ma. Előrebocsátjuk, hogy a török uralom előtt a budai vár körül számos oly apró falu terült eí, melynek ma már nyoma sincs s legfeljebb nevük maradt fenn egy-egy dűlő vagy utca elnevezésében, így például a Tabán dunai része külön falu: Erzsébetfalva volt egykoron. Itt voltak az „alsó hévvizeknél“ Szt. Erzsébet temploma s a Johan- nita-lovagrend kolostora és kórháza. A török ki-. űzése után ideépítették a dögvész-kórházat s mel­léje kápolnát Mária Immaculata tiszteletére. Ma már nyomuk 'sem található fenn, hacsak a leg­újabb tabáni ásatások során talán rá nem akad­nak a netán megmaradt alapfalakra. A Gellért-hegy tövén, a Rudas-fürdő táján ál­lott Szt. Gellert plébániatemploma, melybe ideig­lenesen elhelyezték az 1046-ban mártírhalált halt püspök tetemeit. Ennek helyére Musztafa Ipsir pasa dsámit építtetett, melynek lerombolása után a mai tabáni (azelőtt „kispestinek“ nevezett) templom épült helyére. A régi románkori egyházból csak a kapu felett volt XI. sz.-beli Krisztus-relief ma­radt meg. • mely még ma is látható a bejárattól jobbra be­falazva s egyik legértékesebb kincse az ez időből megmaradt szobrászati műemlékeinknek. Volt azon­ban itt Szt. Gellértnelc kápolnája is, mely még az 1732. esztendőben fennállott. — Szent Gellért te­temeit a még Szt. István által emelt első templom­ból, — mely eredetileg a Boldogságos Szűz Mária nevét viselte — előbb Veszprémbe, onnan pedig szülőhazájába, Velencébe, szállították. A Tabán felsőrészén még a török idők után is állott két kápolna, az egyiket Gyümölcsoltó Bol­dogasszony, a másikat Szt. Sebestyén tiszteletére emelték. A Gellért-hegy kelenföldi oldalán, a Sas­hegy alatt Sasad falu terült el, melynek Szí. Andrásról elnevezett plébániatemploma, a keserű-, vízforrások táján állott. A Vízivárosnak alsó ré­szét századokon át Halászvárosnak hívták. Itt volt a kapucinusok temploma mellett a Szt. András- kápolna, továbbá Szt. Sebestyéné. A főutcai már lebontott gőzmalom telkén a pálos-rendnek volt kolostora és temploma Remete Szt. Pál, a rend alapítójának tiszteletére. A Vároldal északkeleti részén, a mai Margit- hídig szintén külön falu volt, Szt. Péterfalva, mely­nek plébániatemploma a mai Hattyú-utcában ál­lott és Szt. Péter vértanúról volt elnevezve. A Margit-körúton, az Erőd- és Kapás-utca közti te­rületen még 1739-ben is pestises temető volt, mely­ben két kápolna állott, a Segélyző Máma és Krisztus véréről elnevezve. A Várhegytől nyu­gatra Lógód, ettől északra pedig Tót falu állott, a Budai Torna Egylet mai telepe táján. Itt volt temploma, de már a falun kívül, Szt. Lázárnak, a vámon belül pedig a Szt. Háromság-kápolna volt. A Délivasút mai pályaudvarának helyén szin­tén temető volt éspedig a katonaságé,, benne n Szt. Kereszt kápolnával. A mai Bem József-utcában lévő régi Ganz- gyártól a Császárfürdőig terjedő területen állott Szent Háromság falva, mely a Johann it a lovag­rendnek már a XII. században itt állott Szt. Há­romság-templomától nyerte nevét. E falu volt Szt. Tamásról elnevezett plébániatemploma a Lukács­fürdő déli oldalán állhatott. A Császárfürdővel szemben, a mai Rózsadomb keleti oldalán Ne- pomuki Szt. János kápolnája állott; a hegyolda­lon levő temetőben, ahová a kivégzetteket temet­ték, három külön kápolna is volt. A hazaárulás címén kivégzett „kemény vitéz" Kontot és 30 társát, valamint Hu­nyady Lászlót szintén itt temették el. Az irgalmasrend mai kórháza helyén még a XVIII. század első éveiben Segélyző Szűz Máriának volt temploma. A Császárfürdővel szemközti domboldalon még ma is láthatók, némi falmaradványok, melyek megásása ajánlatos lenne annak megállapítása vé­gett, hogy melyik egyház maradványaival állunk szemben. A Császárfürdőtől Óbudáig, a mai új­laki templomig, szintén külön falu, Szt. Jakáb- falva terült el, melynek Szt. Jakabról elnevezett plébániatemploma a mainak helyén állott. Óbuda plébániatemplomát még Szt. István alapította Szt. Péter apostol tiszteletére. Óbuda ez észhki része külön prépostság volt s az egyház alapfalai éppen a közelmúltban kerültek napfényre a Cal- vin-utcai ásatások során. Az ú. n. Anonymus- krónika szerzője, a legújabb megállapítások sze­rint, Péter prépost, itt írta meg a magyarok tör­ténetéről szóló művét. Nagy Lajos anyja, Erzsé­bet is építtetett Óbudán kolostort és a Bold. Szűz­ről nevezett templomot a Klarissza-apácáknak, melynek romjait ugyancsak nemrégen tárta fel Nagy Lajos egyet, tanár, a Fő-téren eszközölt ása­tások során. E két templomon kívül még a ferencrendiek- nek is volt egyházuk Óbudán, úgyszintén a város déli részének nyugati oldalán Szt. Margitnak plébániatemploma. Még távolabb észak felé, Bártfai Szabó László meghatározása szerint a Táborhegy déli részén, a mai Bohn-téglagyár he­lyén állott Fehéregyház (Alba Ecclesia), melyet Szt. István építtetettt honalapító Árpád sírja fölé s amelynek helyét a főváros most mauzóleummal akarja megjelölni. A mai Budagyöngye táján Nyék nevű falu állott, s a Hárshegy alatti Szép Juhászné volt vendéglő mellett a lőrinci pálosoknak anyakolos­tora és temploma, melyben a rend alapítójának, Szt. Pálnak teste is nyugodott. A romokat nem­rég Garády Sándor min. tanácsos tárta fel, mi­kor is teljes nagyságukban látszottak e nagy, olykor 500 szerzetest is magában foglaló épület alapfalai. Az óbudai Mátyás-hegyen levő Kis-Cell kolostor már későbbi időben épült, gr. Zichy Péter óbudai földesúr idejében 1724-ben; ma Schmidt- kastély néven ismerik és igen érdekes lakberende­zési múzeum van benne, a főváros kezelésében. Margittay Rikárd dr. A Budai Napló előfizetési ára ... 24 pengő. Egyes szám ára ........................ 40 fillér, Hird etés ára millimétersoronkint. Felkérjük nb. előfizetőinket a hátralékos előfizetési díjak beküldésére, nehogy lapunk kül­désében fennakadás álljon be. AUi t nác netn föUel Budáca . Abban a mély és őszinte gyászban, 'amely Liber Endre halálával a magyar fővárost és az egész magyar közéletet érte, Budának külön fájdalma is van. A Pasarét egy finom külsejű, nemes ízlés­sel megépített kis villáján most végzik az utolsó simításokat. .Ebbe a kis kúriába készült beköltözni a közel­jövőben Liber Endre, Budapest első alpolgár­mestere. Az a férfiú, aki a szegények tízezreinek juttatott hajlékot, az árvák tömegeinek otthont, az elszegényedett középosztálynak nyújtott fede­let, .35 évi becsületes közszolgálat után megépíttette a saját kis kúriáját is, amelyet a sors kifürkész­hetetlen akaratából a sírgödörrel kellett felcserélnie. Liber Endre nem élvezhette a vágyott saját otthon örömeit, Buda pedig elveszítette nemcsak nemes barátját, hanem egyik szívesen várt lako­sát is. Szendy egy éve polgármester. Szendy Károly polgármestert 1935 szeptember hó 25-én iktatta be ünnepélyes keretek között új méltóságába a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése. Az első évfor­duló alkalmából sokan felkeresték a polgármestert jókívánságaikkal. Szívből csatlakozik hozzájuk a főváros egész polgársága is, amely Szendy Ká­roly eddigi közéleti múltja és egyéves polgármes­tersége alatt megtanulta becsülni a nemesszívű, jó­szándékú alkotó férfiút, aki új virágzás felé vezeti Budapestet. Meghalt a kelenföldi Szent Gellért Egyház­község segédlelkésze. Dömösi (DoehnerJ György esztergom-egyházmegyei újmisés áldozópap, a ke­lenföldi Szent Gellért egyházközség segédlelkésze szeptember 21-én délután fél 5 órakor rövid szen­vedés után, a szentségekkel megerősítve, elhúnyt. Temetése 23-án, szerdán délután volt a farkasréti temető halottasházából. A beszentelést dr. Tóth Tihamér prelátus, egyetemi tanár, a Központi Pap­nevelő Intézet rektora végezte. Nem tartják meg a Gellért-körmenetet. A főváros katolikus társadalma vasárnap emlékezik meg a vértanú halált halt Szent Gellért püspök- pökről. Ebből az alkalomból délelőtt 10 órakor a tabáni pébániatemplomban Strommer Viktorin dr. tihanyi bencés apát szentmisét celebrál, Vanyó Tihamér bencés főiskolai tanár pedig szentbeszé­det mond. A szentmisét követő_ körmenetet a Szent Gellért-szoborhoz ebben az évben nem tart­ják meg. Russwurm Vilmos cukrász balesete. Sajnála­tos baleset érte Russwurm Vilmost, a várbeli híres cukrászt: az elmúlt héten lábát törte. A Siesta- szanatóriumba vitték és mint értesülünk, minden remény megvan rá, hogy Russwurm Vilmos nem­sokára teljesen gyógyultan hagyhatja el a beteg­ágyat. A népszerű Russwurm Buda legrégibb és legszebb cukrászdájának tulajdonosa, akinek egész­ségi állapota iránt városszerte általános az érdek­lődés. Orel Géza dr. főigazgató új könyve. Az I. kér. felsőkereskedelmi fiúiskola — irodalmilag állan­dóan tevékenykedő — vezetője, dr. Orel Géza fő­igazgató újra gazdagította egy mindenki részére tanácsot adó, irányító könyvvel a szakirodalmat. Könyvei egymás után jelennek meg s a legutolsó époly úttörő, minit az előzők. Címe: Értekezések a pályaválasztás, a kereskedelem, a mezőgazdaság köréhői. A könyv 12 fejezete szól: Pályaválasztás, — a vevők típusai, — kiből lesz jó árusító, — mi indítja vásárlásra az idegent, — a kereskedő­tanonciskolák reformja, — az idegenforgalom­kirakat, — a csomagolás módjairól, — képezzük-e a kereskedelmi utazót, — mezőgazdaságunk és az iskolai oktatás, — az önuralom szerepe a keres­kedelmi életben, — az önképzés útjai, — a reklám múltja és jelene. A budaiakat különösen érdekel­heti a könyvnek az a része, amely az idegenfor­galom és a kirakattal kapcsolatban rámutat azon momentumokra, amelyek az idegent vásárlásra in­dítják. Közelről érinti Buda környékének lakóit a szerzőnek az a prepozíciója, ,JIogyan lehet meg­élni 1.5 hold veteményes kertből". Ezt kéri felvenni rendes tárgyként a budai polgári iskolák tárgyai közé. Orel Géza dr.-nak ez *a munkája méltán so­rakozik ahhoz a kiváló sorozathoz, amelyek részére a szakirodalomban eddig is első helyet,biztosítottak. Üj gyermekjátszótér a Tabánban, Az a gondos­kodás, amelyet a főváros vezetősége a gyermekek testi fejlesztése, foglalkoztatása és helyes szórakoz­tatása érdekében kifejt, újabb értékes intézmények­ben nyilvánul meg. Három új játszóteret létesítenek a főváros területén, melyeknek egyike a Tabánban lesz. Az új játéktereket tornaeszközökkel és hinták­kal szerelik fel. Itt említjük meg, hogy a már meg­levő játszótereknél, köztük a Gellérthegyen és a Lenke-téren levőnél is némi változtatásokat eszközöl­nek. Utóbbi két játszóteret a szülök 6a pedagógusok régi kívánságának megfelelően kivonják az út és csatornázási ügyosztály hatásköréből és a közoktatás- ügyi osztály hatáskörébe utalják. Intézkedés történik arranézve is, hogy a meglevő játszótereken a torna­szereket kijavítsák s azok a nyáron az eddiginél job­ban felszerelve álljanak a gyermekek rendelkezésére. A Horthy Miklós híd budai hídfőjének kikép­zésére a vele kapcsolatos munkák elvégzésére legutóbb versenytárgyalást tartott a fővárosi Közmunkák Ta­nácsa s már meg is hozta döntését a munka válla- latbaadására. A Közmunkatanács a többszázezer pengő értékű munkát Széchy Endre okleveles mér­nökre bízta. Jómegfelenésü fiatal öölgyeK könnyű, úri akvizíciós munkára jelentkezzenek d. e. 9—10-ig I, KRISZTINA-KÖRÜT 113/b RÚD AI NAPLÖNÄL

Next

/
Thumbnails
Contents