Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-06-08 / 1220. szám

34,évU220.sz. előfizetés Negyedévre 6.—P Egy évre. . 24 — P Egyes széni 40 f. Egyesületi tagok feláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja 1936 június 8. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, f mm. magas sor egy- szeri jfUrjégnél 38 (■ Szövegsor ára 2 P. Is­mertető közlemények megállapodás szerint I hirdetés dija mindenkor elére ftzetendé Buda érdekeli a várospolitika, közélet, közgazda­Felelős szerkesztő: Szerkesztőség é? kiadóhivatal: l|, Szász Károly-u.4 ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság V I R A Á G BÉLA Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák 1.délután 4—6-ig joi/Uaui kell Buda mert Pestről nézve át Budára, nem kielégítő világfürdői kép tárul elénk. A Víziváros dunai frontja nagyon szaggatott, sok tűzfal látszik, ami nem valami kellemes kép. Igaz, iliogy most van építés alatt és épül is elég sűrűn, de azért javítani kell rajta ott, ahol lehet •— látvány- szerű megoldásokkal. A Városházán is tisztán él ez a gondolat és egyelőre a Lánchíd és Er- zsébet-híd közti látképet igyekeznek tetszető­sebbé tenni, lebontva azokat a házakat, amelyek gátolják a kilátást a Tabán felé. Talán módot lehetne találni arrg is, hogy az amúgy is ke- vésbbé látogatott Pác-templomot és paplakot áthelyezzék, ami ennek a látképnek előnyére válnék. Rendkívüli alkalmat nyújt Buda látképé­nek megváltoztatására a vízivárosi fronton annak a régi kérdésnek a megoldása, amely a Mátyás-templom lépcsőzetét lehozná egészen a Dunáig a Corvin-téren át. Ez volna Bpdán a nyugvópont. Itt megállna minden Pestről át­tekintő szem és egészen új képet kapna a íbudai Vároldal és a Dunapart. Nagy városok kénytelenek ilyen áldozato­kat hozni, mart ezek mapadandó emléket hagy­nak minden látogatóban és olyan különlegessé­gek, amelyek másutt ne© láthatók, De javítana ezen a látképen, sőt valami kedvesen be is fe­jezné a Rózsadomb idenéző oldala, ahova ön­kénytelenül gondol el mindenki valami ©ecset­tel vájó befejezést, ami föltétlenül vonzó epő- vel bírna a Keletre, de megnyerné a Nyugat tetszését is, mert elütne a nyugati látképektől és ebben a teljesen nyugati, rendszertelenül épült városban .olyan látképet helyezne el, amely önkénytelenül is megragadná az idege­nek figyelmét. Mindenesetre nagy gúlyt kell helyezni arra és megadni minden kedvezményt azok­nak, akik ezen a Dunaparton gyógyszállót épí­tenének, mert ha van építkezési része ennek a fogalomnak, bogy fürdőváros, akkor az nem lehet egyéb, mint fürdő, vagy pedig szálloda. Nem gátolhatja ennek a kérdésnek ily irányú megoldását a szállodások panasza, hogy nincs elég vendégük, — mert ott van a Gellért-fürdő jelentése, mely szerint annyira telt és előre is igénybe van véve, (hogy oda hosszabb időn át idegen nem is szállhat. Ezzel el is van intézve a Rudas-fürdő kér­dése, mert föl kell épülnie a második Gellért- szállodának, még pedig a Rudas-fürdő helyén, hogy ezzel világfürdőképet kapjon a budai oldal. A budai Dunapart minden látképfordulata új vonalat indít Buda belsejébe és most, hogy megindult az építkezés a Margit-hídnál, való­színű, hogy erős Itempóban folytatódik a Lánc­híd felé, amely mozgalom megindítása a Város­ház kormányzati rendszerének egyik legszebb eredménye. Hiányzott ez az öntudat, ez a terv­szerű célirányítás |ai régi rendszerből, amit .erő­sen megsínylett Buda és talán csak annyiban van hasznára, hogy ;a modem építkezés még a bérpalotákban is stílust és külső tetszetős csínyt keres, amely a jövendő fürdővárosnak föltétlenül csak előnyére válhat. A múlt számban méltattuk Buda nagy parkjának elgondolását és megindítását, amely ha kellő módon kapcsolódik az pj építkezés­hez, tényleg másfajta jellegű várost teremt B.udán, mint amilyen Pest, amire a fürdőváros érdekében szükség is van. A Víziváros kunyhós területeit mielőbb el kell tüntetnie a városnak, módot nyújtva min­den áron az építési vállalkozásnak, megfelelő tereket biztosítva a térhiányban szenvedő Bu­dán. Bármily kicsi legyen a tér — nyugvó­pont — és ügyes kertész néhány hokorral, né­hány fával parkot tud teremteni. A Víziváros felszabadítása, levegőhöz jut­tatása már folyamatban van és remélhetőleg rövid .időn bglül ragyqgó új városrész áll (majd a régi viskók bolyén. A Lágymányos területrendezése — LENDL ADOLF dr. terve — Irta: HENNYEY VILMOS államtitkár A Fővárosi Közmunkáit Tanácsa a Horthy Miklós-híd budai hídfőjének rendezésére és be­építési módjának megoldására tervpályázati hirdetést adott közre, amivel közelről érintette azt a páratlanul eredeti és szép tervezést, ame­lyet Lendl Adolf dr. — mielőtt Keszthelyre költözött — a Hallás Mátyás Társaságiján be­mutatott és la székesfővároshoz benyújtott. A Fővávosi Közmunkák Tanácsa úgylát­szik erről nem tudott, mert nem vette figye- lembo fjendl értékes munkáját, melynek alap­vető gondolatát még Klebelsberg Kunó gróf mint kultuszminiszter adta nekünk. Elmondom röviden ennek történetét, ahogyan a tervező­nek akkori előadásából emlékezem reá: A nehéz időkben is mindig alkotó nagy miniszter (alighanem J926-ban) tanácskozásra hívta egybe ja magyar tennészettndósokat, hogy megtudja tőlük, mi volna véleményük szerint a legsürgősebb teendő a természettudományok terén ? Egyhangú határozatuk szerint egy „Országos Természettyágm. Múz&um“ létesí­tése volt a legégetőbb megoldandó kérdés, i©ert a „Magyar Nemzeti Múzeumí( szűk keretében ©ár nem fértek el a természetrajzi és néprajzi Osztály ok; a romlás veszélyének voltak kitéve becses gyűjteményeink, egyúttal akadályozták § többi múzeumi osztályok további kifejlődését. Klebelsberg gróf szívesen fogadta ezt a ha­tározatot, §őt tárgyalásokba bocsátkozott a szé- kesfóvárossal és a Közmunkák Tanácsával a ,lágymányosi pocsolya“ feltöltendő területének átengedéséért, mert ő e terület közepébe akarta volna a nagyméretű országos múzeumot épí­teni, hogy körösköriil széles kertekkel övez­hesse. Egy kiemelkedő, hatalmas palota került volna ily módon a teljesen elhanyagolt lágy­mányosi Dunapartra, '©int dísze az egész vi­déknek. Lendl Adolf dr. ezen elindulva, a minisz­ter kívánsága szerint, e nagykiterjedésű me­zőre, világraszóló, másutt sem ismert „Tudo­mányos kertek“ látványosságát tervezte oda: a svéd „Skanzen“ mintájára magyar falut és néprajzi kertet, állat- és növénykertet, meg na­gyon érdekesnek Ígérkező őslénykeptet akart idevarázsolni. Ezek a sajátságosai! berende­zendő kertek, amikhez számos rajzot és részlet leírást adott, a Dunaparttól a Budaioki-útig terjedő, most fel töltés alatt levő területet az új hídtól az összekötő vasút vonaláig foglalták volna el. S e látványos eredetiségekkel gazdag ker­tek övezetében !ájlt volna középen — az alap­vető teryezés szerint — a kiemelkedő múzeumi palota, melynek berendezési tervét — ugyan csak a miniszter megbízáséból — a tudomá­nyos szakok szerint elég tüzetesen kidolgozta Sajnos azonban, mire Lendl e terjedelmes munkájával elkészült — saját szavai szerint négy évig dolgozott ennek részletein — p, pagy miniszter már nem élt. Mind a mellett a szór galmas tudós befejezte sokoldalú és értékes munkáját. Városrendező szakembereknek, tu­dós barátainak, az érdekelt nemzeti múzeumi igazgatóknak bemutatta apróra terjedelmes munkáját, az ő kritikájuk alapján kiigazította egyes fejezeteit és ezután a Hollós Mátyás Társaság ülésén ismertette ennek tartalmát hogy végiül a székesfővárosnak ajándékul fel­ajánlja ezt. Nem kért a vaskos kötet leíró kéziratáért és többszáz rajzáért mást, csak azt, hogy a fő­város nyomassa ki (ezt az új kerület érdekében álló alapvető tervezését, hogy majdan, ha rá­kerül a sor, a Közmunkák Tanácsa, a székes- főváros illető bizottsága s általában minden tervező mérnök itt közzéadott gondolatait fel­használhassa. !ö a közművelődés terjesztése, az idegenforgalom emelése érdekében, Buda iránt érzett szeretctéből és a maga gyönyörűségére írta és rajzolta meg ezt a gazdag könyvét. Mindannyian akik akkor láttuk és átnéz­tük ezt a nagyszabású és irányadó munkáját, azt tartjuk, hogy a most épülő Horthy Miklós- hídhoz csatlakozó területek rendezésénél ezt az alapvetést nem szabad figyelmen kívül hagyni! Bár késik ennek nyomtatásban megjelenése, hozzá lehet férni. A Budai Napló nyilvánossága előtt kérjük tehát tisztelt Szerkesztő Urat, de különösen a Hollós Mátyás Társaság elnökségét is, a jó ügy érdekében forduljanak akár küldöttségben, akár más módon a polgármester, a Közmunkák Tanácsának elnöke és talán a kultuszminiszter urakhoz, hogy használják fel Lendl Adolf dr.- nak a sablontól eltérő tervezéseit. Sőt, az Ide­genforgalmi hivatal és a {Budapest fürdőváros egyesület elnökségeit szintén kérjék fel ha­sonló mozgalom indításira... hiszen az ő mér­legelésük szerint is bizonyára nem lakóházakra, bérpalotákra, sablonos városrendezésre van itt szükség, ahogyan ezt a fent említett tervpályá­zat hirdetése kívánja, hanem olyan kiemelkedő, páratlanul nagyszabású, tudományos értékű, mégis látványosan idegenvonzó intézmény dí­szítse a déli Dunapartot, amilyent egy nagy miniszter és egy sokoldalú tudós gondolatban odavarázsolna. A régi Budavár egyházai Hg. most, Budavár© visszafoglalásnak 250 éves évfordulója alkalmából nézzük ama egykorú metszeteket, melyek az ekkori Várat ábrázolják, -rögtön szembetűnik a mecsetek, illetve minaretek iáagy száma. Már pedig tpdjuk, hogy a török 1541- ben Budát kardcsapás nélkül, árulás folytán fog­lalta el, tehát a régi templomok össze nem omlot­tak, viszont q maga új mecseteket sem épített, ha­pern a meglévő' keresztény templomokat alakította át a saját céljaira, hacsak kegyeletsértőea istállót nem csinált belőle, mint ez pL az óbudai Álba Ecelesiáyal történt- Kétségtelen tehát, hogy 4=500 évvel ezelőtt sokkal több templom vplt Budavára területén, mint ma, mikor ott csak három katolikus templomot számolhatunk meg és pedig a Nagy-, boldogasszonyról elnevezett Koronázó templomot, a helyőrségi templomot, mely előbbivel egykorú és valaha a várbeli magyar lakosság plébániatemp­loma volt, végül a Zsigmond-kápolnát a királyi palotában. És csakúgygn az egykorú ©ügyelek és feljegyzések arról tanúskodnak, hogy ereken kívül még 12 olyan katolikus templom ég kápolna volt a Várban, melyeknek ma már nyoma, is alig van s nevük is feledésbe megt. Így a mostani honvédelmi minisztérium helyén a Zsigmond király alapította prépostsági templom állott, másként a Boldogságom Szűz kisebb temp­loma (Ecclesia minor Beatae Virginia). Mátyás király első felesége, a cseh származású Podiebrad Katalin itt volt eltemetve, hamvai 1827-ben elő is kerültek. Budavár visszafoglalásakor a templom rombadőit, de Botanite János esztergomi kanonok romjaiból új kápolnát építtetett a mai Szent György-téren, mely azonban lassan szintén pusz­tulásnak indult és később nyomtalanul elenyészett. Szemben, a mai Várszínház helyén már az árpádházi királyok idejében Szent János evangé­lista temploma állott. Itt temették el ül. Endrét, az utolsó „arany ágacskát“ Árpád vezér család­fájáról 1301-ben, valamint számos érseket, neves püspököt, ©int pl. Temesvári PeLbártot, a szerze­tes költő-prédikátort. E templomot a törökök me­csetté alakították át, a Vár visszafoglalásakor a karmelita-rend kapta meg, de EL József a rendet feloszlatva, színházzá tette a templomot, melynek belsejében & régi egyházi rendeltetés azonban még ma is felismerhető. II. József „felvilágosodott abszolutizmusának“, mint tovább látni fogjuk, még több budai és óbudai templom is áldozatai esett. A mai Dísz-téren a XIV. században épült Szent Gyijjgy-temploma volt. A török ebből is mecsetet csinált, mely 1686-ban szintén rombadőit Helyén ma a Honvédszobor áll. A Dísz-térnek a Duna felőli oldalán még egy kisebb kápolna volt, jnelyrőjl pz utcát ,, Mindenszentek-ufcá jának‘' nevez­ték ©1. As Úri-utcában volt a Szent Pál-templom. Egyik falának maradványa ma is látható az Uri- utea 33. sz. ház mellett, túlemelkadve annak tető aetep. Az Iskola-téren levő ú. n. Csonkatorony a domonkosok Szent Hiklós-templomának marad vánva. Mellette a domonkosoknak kolostora is volt melyben Mátyás király egyeteme talált elhelyezést^ 1686 után jezsuiták laktak benne. Mátyás király várbeli palotájában kápolnát emelt Alamizsnás Szent Jánosnak, kinek ereklyéit Mohammed szul­tántól ajándékba kapta. A mohácsi vész után az ereklyék Pozsonyba kerültek s csak 1686 után hoz­ták ismét vissza, de már nem a közben a törökök áltál elpusztított kápolnába, hanem a várbeli városházának e célból épített új kápolnájába Itt őrizték a N agy boldogasszony-templom messzeföldön híres szent kereszt ereklyéjét is s ezért Szent Kercsat-kápoluának nevezték. Ma az I. kér. elöl jarosag mérnöki hivatala van benne elhelyezve. II. József ugyanis e kápolnát is bezáratta, kegyszereit pedig rendeletileg elárvereztette. A mai ú. n. Mátyás-templom körül, mint régen ez mindenütt volt, szintén temető terült el. Ebben három kápolna állott: Szent István, Szent Imre és Szent László tiszteletére. A főplébániatemplom déli oldalán azonban Szent Lászlónak még egy külön kápolnája is volt, keleti oldalán pedig a Gara nádori családnak „Mindenszentek-kápolnája“. Volt ezenkívül a Várban még két másik kápolna is egyik Szent Mihály tiszteletére a mai Országház «teában, a másik pedig Szent Márton tiszteletére a mai ref. templom helyén. Mindé templomoknak és kápolnáknak ma már nyoma sínesen és elég kár, hogy a háborús idők viszontagságai közepette egyházi felszereléseik is veszendőbe mentek, melyek bizonyára, mint a kö­zépkori ötvösművészet remekei ma múzeumainknak kincsét képezhetnék. A budai Vár körül a középkorban Létezett elő­városok és faluk eltűnt templomairól, melyek a helységekkel együtt semmisültek meg nyomtalanul, legközelebb szólunk. Dr. Margittay Rikárd Az egységes villamostarifa nem vonatkozik a főváros minden lakosára? Ezt kérdezték azon a népes értekezleten, ame­lyet a Ruda-Alsóváros Sós fürdőkörnyéke Egyesü­let hívott össze május 27-én este § órakor a Lukács Gynlk „Budai rózsákért“ vendéglőjében. A tárgy­sorozaton az ottani lakosokat érintő pontok szere­peltek s ez volt a magyarázata, hogy olyan nagy számmal jelentek meg az értekezleten. Legelőször az új villamostarifa ügyét tárgyalták meg, mert azt sérelmesnek tartják annak a vidéknek a lakosak Ha egységes a villamostarifa^ miért nines kissoa- kasz a HEVren, amely a Fehérvári-útón közi «fej­elik í Vitéz Tanket Tibfir dr. felszólalásában hangoz­tatta, hggy az elavult HÉV nem való arra, hogy bejárjon a városba és nyikorgó, öreg szerkezetével oft nyöszörögjön a Gellérf-téren. Javasolta egy monstre-kiildöttgég menesztését a miniszterhez, mi­előtt jóváhagyja a főváros tarifapolitikáját, hogy a HÉV-et helyezzék ki a városból, tűnjön el végre ez a nehézkes szerelvény a főváros területé­ről Beesey Antal kormányfőtanáesos, törvényható­sági bizottsági tag szerint nem lehet érdeke a fővá­rosnak, hogy vonatokat vegyen meg, ha pedig már megvásárolta a HEV-et, az egységes tarifa gondo­latát valósítsa meg egyenlően a főváros közigaz­gatási határán tjeiül. Nem a főváros feladata távol­sági forgalmat lebonyolítani. Azonban nem olyan egyszerű kérdések ezek, hogy azok az egyesület ke­belében elbírálhatók s ezért javasolta, hogy szak­emberek meghallgatása szükséges, hogy a közkívá­natra memorandumba foglalandó kívánságokat a miniszter elé terjeszthesse az egyesület. Liber Já­nos dr. szerint a BSzKRT és a HÉV-nek egy gaz­dája van, a főváros (a HÉV-nél csak 20% angol részvényes van érdekelve). Le kell szögeznünk, hogy kívánjuk a HÉV kitelepítését a főváros köz- igazgatási határáig. Jogunk van követelni sz egy­séges villamostarifát ezen s vonalon is. A nyikorgó, elavult HÉV szerelvényt be kell szüntetni a <GG- lért-téren. Követelte a sűrűbb járatot. Csizmadia Lajos is a HÉV sűrítését ég a kisszakasz beveze­tését sürgette. Beesey Antal a közlekedési bizottság és a HÉV szakértőinek meghallgatását indítvá­nyozta, hogy a bajokon segíteni lehessen, mert a publikum d van keseredve. A varos emp részének fejlődése nem tűr meg idegen elemeket A mostani állapot megakasztja az eletet. A tiltakozást memo­randumba foglalva juttatják el a közeli ^ppikbaa a miniszterhez, mielőtt végleges elöntés történik a villamostarifa ügyében. Azután az utcák gyalog­járóinak nendbehozását az utcák fásítását, a csa­tornázást, a koesintak kikövezését vitatták meg. A fővárostól kapott ígéretek beváltását sürgetni kell. Egyes helyeken már meg is kezdte a főváros a mun­kák elvégezteteset, de állandóan figyelemmel kell kísérni, mit valósít meg, nehogy az ígéret csak ígé­ret maradjon. Mikola Géza dr. ügy vezető-elnök fá­radhatatlan munkásságát dicséri az az összetartás, amely az egyesület tagjai között fennáll és ha nem volna ilyen lelkes férfi Beesey Antal elnökkel együtt az egyesült ,éBuda-Alsóvárosi Egyesület“ és a „Sósfürdő Környéke Egyesület“ élén, akkor vonhatnának az alsóvárosiak, amíg sor karülne rájuk, hqgy rendes járdákkal ellátott utcáik, kocsl- utaik és köriek edésiik lenne, mint a főváros többi kerülete adófizető polgárainak. Sajnálattal került szóba Gömöri Győző tiszteletbeli elnök egészségi allapota, aki azonban egészségesen azóta már ott­hon is van családja körében. (A—a)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents