Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-06-08 / 1220. szám
2 Budai Napló 1936 június 8. ÜJ FŰSZER és CSEMEGE üzlet nyílik meg e h6 11-én a Görgey Artúr-utcában, az Erőd-utca sarkán. Ide helyezi át a Margit-körutról ismert fűszer- és csemegeűzletót METZLER LAJOS kereskedő. HÍREK: | BENEDEK SÁNDOR] Súlyos veszteség érte az egész magyar közéletet Benedek Sándornak, a magyar királyi közigazgatási bíróság ny. másodelnökének váratlan elMnytával. Benedek Sándor lófő székely családból származott és már kora ifjúsága ban átkerült a székely bércek közül a magyar fővárosba, helyesebben Budára és egész életét, gyönyörű ívelésű pályáját, itt töltötte közöttünk, csak évenkint néha szakítva meg budai tartózkodását, hogy leutazzon néhány hétre a Balaton mellé, ahol is Füreden töltötte életének napsugaras pihenő napjait. Benedek Sándor tipikusan székely ember volt, tele rajongó hazaszeretettel és törhetlen ambicioval, de sohasem egyéni célokért, hanem a köz érdekében élt és dolgozott. Páratlan szorgalma sohasem hagyta nyugodni, a pihenést nem ismerte és ha nehéz hivatalának éléről elszabadult, már ott találjuk őt a református egyház vezetői között, a főváros tanácsában, irodalmi és társadalmi egyesületek bizottságaiban, vagy a felsőház ülésein. Mindig dolgozott, nyugtalan székely vére hajtotta, de azért mindig mosolygott, a székely havasok derűje ott sugárzott arcán, mindenkihez volt egy barátságos szava és aki hozzáfordult, rang, faj, felekezet és nemzeti különbség nélkül, benne támogató jóbarátot talált. De ha mégis maradt volna néha egy kis szabad ideje, ennek a mintaszerűen gondos családapának, akkor leült íróasztala mellé, tollat vett kezébe és jakkor ő író és költő volt. A Hollós Mátyás Társaság egyik legrégibb tagját gyászolja benne és a kedélyes budai pénteki borgazdaesték is árvábbak lettek az ő elköltözésével. Eltűnt tipikus, alacsony ismert alakja a budai utcákról és a füredi sétány platánjai alól, amint megszólítva ismerőseit, barátait, élénk gesztikulálásokkal társalgóit velük és olyan fürgén mozgott -mindig, hogy alig gondolták hatvan évesnek. Pedig ez a kitűnő férfi bizony 'már a nyolcvanon is túl volt, amikor a könyörtelen halál életfáját kitépte az ősi turáni erdőből. (Sokáig hiányozni fog nekünk Benedek Sándor, a budaiak és fürediek kedves „Sándor bácsija“, aki nélkül mindennapi életünket is alig tudjuk elképzelni, annyira hozzátartozott a budai környezethez. Személyi adatait külön nem ismertetjük, mert hiszen a napi- és a szaksajtó eléggé ismertette a száraz életrajzi eseményeket, mert hozzánk nem Benedek Sándor, a kegyelmes úr állt közel, hanem p |mi drága, csupa-száv és lélek Sándor bátyánk. Akik nem ismerték, azoknak róla egy rövidke nekrológ is elegendő, de akik ismerték, azok emlékét szivükbe zárják és onnan senki többé kitörölni nem fogja. / : Dubonai Pál Gül Baba mecsetje a megvalósuláshoz közeledik, hiába próbálják elgáncsolni azok, akik most egyezerre fedezik fel Budát és a Giil iBaba-kérdést, amit pedig 1929-ben a Budai Napló szorgalmazott elsőként, az (ezernyi akadályt útjában találó magyar izlám megszervezésével, a budai GUI Bába mohamedán hitközség megalapításával és Budavár vissza- hódításakor megszűnt budai nagymufti állásának megfelelő muzulmán főpappal való betöltésével. A budai nagymufti: Durics Husszein Hümi-nek féléves keleti propagandaútja nagy sikerrel járt, a keleti hittestvérek áldozatkészsége fel fogja építeni a nagy Gül Baba mecsetet, az izlám-kollégiumot és zarándokházat. Szomorú, hogy a magyar állam pénzén fizetett idegen állampolgárságú egyetemi török leiktor Abdul Latif úr, próbálja akadályozni Budának izlám kulturális gócponttá leendő 'kiépítését. Örökké Budapest után vágyódik az, aki ebben a gyönyörű városiban egyszer megfordult. — írja a „De Tijd" -című tekintélyes hollandi lap, amely most számol be a fővárosban járt hollandi újságírók útjáról, majd a cikk így folytatja: „Önkénytelenül is Petőfi Sándor mondására gondol az ember. Ez a nagy költő azt mondta valamikor, hogyha a világ Isten kalapja, Magyarország a bokréta rajta. Az „Utrechi Nieuwsblad" azt írja, hogy ő megváltoztatná az olasz közmondást. Ezt úgy értelmezné inkább, hogy utazzál először Budapestre, nézd meg a Duna királynőjét, azután elmehetsz Nápolyba meghalni. A természet az ősi kultúra egyesített ereje olyan csodálatos pompájú fővárost teremtett a Duna mentén, amit alig lehet emberi szóval kifejezni. — A ,fle Standard" Budapestet a tündérmesék városának mondja. A többi holland újság is elragadtatással ír Budapestről és Magyarországról. A Gyógyhelyi Bizottság a külföldi újságírók meghívásával értékes munkát végzett, mert az itt megfordult újságírók felmérhetetlen szolgálatot tettek a magyar ügynek. Drágaköveket és törött nemesfémet vásárol: SZERAFIN GY. n,Roham-u.8 A budai új .városbírák. Szendy Károly polgármester kinevezte az új városbírakat. Az I. kerületben Fülöp József dr. ny. kir. törvényszéki bíró, a II. kerületben Marczell János dr. kir. járásbíró ügyvéd, a III. kerületben Hoór Gyula dr. ügyvéd, a XI. kerületben Jánosffy-Jaczkovits Iván ny. miniszteri tanácsos ügyvéd töltik be a városbírói tisztséget. A hercegprímás bérmálásának rendje Budán. Június 9-én az újlaki, 10-én a tabáni, 13-án a budavári koronázó főtemplomban bérmál a bíboros egyházfejedelem, minden egyes alkalommal reggel 9 órai kezdettel. A bérmálkozók és a velük étkezők, amennyiben a bérmálás pénteki napra esik, a pünkösd utáni héten pedig a kántorböjtök (szerda, péntek, szombat) napjain a böjt alól fel vannak mentve. ^BELLEVUE kávéházi helyiségében kávéházi reggelik, feketék, uzsonnák KÁVÉHÁZI ÁRAK Összes napilapok, folyóiratok Külön utcai bejárat ERZSÉBET BUDÁN a gyermekfénykép Corvln- specialista _______fér 5, az. PEZ SGŐFÜRDŐ GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÓGYIRTÉZET Külön férfi- és női osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Pilsudszky tábornagy emlékművét, amelyet a Böszörményi-út és Pilsudsaky-út sarkán emelteit ünnepélyes külsőségek között avatták fel a kormány, a főváros, a lengyel kormányképviselői és számos előkelőség jelenlétében. 1 > Dankó József szobrászművésznek a Várkert árkádjaiban levő műtermébe Serédi Juszti- nián bíbornok hercegprímás a múlt héten ellátogatott és ott megtekintette XI. Ince pápa készülő szobrának modelljét. A bíboros egyházfejedelem elismerését nyilvánította az alkotó művész előtt. Eljegyzés. Zartler Edit székesfővárosi tanítónőt május 23-án eljegyezte Wagner Vilmos, a Magyar Filmiroda tisztviselője. A menyasszony Palóczy Antal neves építésznek, a vőlegény Vvraág Béla felelős szerkesztőnknek az unokája. Ki hívta fel a figyelmedet, kedves külföldi, a mi szép országunkra? Érdekes ötletet vetettek fel az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőségében. Meg akarják kérdezni minden egyes hozzánk érkező külfölditől, hogy miért jött Magyarországra, ki küldte, vagy ki hívta ide. A közönség kikérdezését külföldön már régen csinál- ák, aminek az a legfőbb célja, hogy megállapítsák, milyen propagandaeszköznek mutatkozik a legeredményesebb hatása. Mivel a magyar idegenforgalmi propagandát több szerv végzi, ezek a szervek valamennyien azt hangoztatják, hogy az ő munkájuk a legeredményesebb. Vannak, akik esküsznek arra, hogy Budapest fürdőváros a legvonzóbb magyar attrakció, tehát elsősorban a külföldi orvosokat kell megnyerni a magyar idegenforgalom propagálóinak és arra kell törekedni, hogy ezek az orvosok küldjék a gyógyulást keresőket Magyarországra. Mások szerint néhány kellemesen eltöltött nap, vagy bét emléke a leghatásosabb propaganda. Ilyen „budapesti murik“-nak olyan' nagy a híre, hogy a nálunk járt külföldi hazájában beszámolva impresszióiról, százak figyelmét hívhatja fel a kellemes magyar szórakozási lehetőségekre. Mások viszont az újsághirdetés jelentőseget tartják döntőnek. Az idegenek kikérdezését már a legközelebb meg akarja szervezni a magyar idegenforgalmi érdekeltség. Buda forgalma megnövekedett, mert a MÁV igen helyesen és az idegenforgalom érdekében pünkösd óta a Balatonhoz megindult nagyarányú forgalmat a Déli pályaudvarról induló vonatokkal bonyolítja le. Most már naponta hét közvetlen és ugyanannyi átszállással egybekapcsolt vonat indul a Balatonhoz Balatonfüred—Tapolca Keszthely (Hévíz) es Siófok—Boglár—Kanizsa irányában. Buda es a Balatonnak ezt a szoros kapcsolatát főleg Láner Kornél helyettes MÁV elnökigazgato es Tüske Jenő főtanácsos érdeméül tudják be. A Balatoni Hajózási rt. a vonatokhoz csatlakozó hajójáratokat állított be. Kovácsházy Vilmos székesfővárosi tanácsnok megírta Budapest székesfőváros idegenforgalmi propagandájának eredményeit Becsben. Az érdekes és tanulságos füzetet Budapest Székesfőváros Házinyomdája adta ki és legközelebb visz- szatériink rá. A Várbeli Kapisztrán templomban május 23-án Hász István dr. tábori püspök szentbe- széddel egybekötött gyászistentiszteletet tartott a nagyszebeni volt cs. és kir. 31. gyalogezred hősi halottainak lelüdüdvéért és (utána felszentelte a hősök emlékét megörökítő művészi emléktáblát a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett budavári helyőrségi templomban. A házak kötelező fellobogózására tett indítványt a NÉP fővárosi szervezeteinek nevében Vályi Lajos dr. törvényhatósági bizottsági tag, hogy a nemzeti ünnepeken a nemzeti zászlót tűzzék ki. Az indítványt, amely régen érzett hiányosságon óhajt segíteni és amelynek keresztülvitelét minden hazafias polgár csak örömmel üdvözölheti, Vályi Lajos dr. azzal az indokolással kísérte, hogy a világhírű és szépségű Budapestnek nemzeti ünnepeit és az ünnepi hangulatot bántó jelenségként rontja, hogy a házaknak csak igen kis része van nemzeti zászlóval fellobogózva. Amikor a középületek zászlódíszben állnak, vannak egész házsorok, ahol csak itt-ott ötlik szembe egy-egy nemzeti színű zászló, valami kevés szánt keverve az ünneplés hangulatába. A főpolgármesternek kell gondoskodnia arról, hogy ennek a kérdésnek általános megoldását megtalálja és a külső dísz minél általánosabb kifejezésre juttatása céljából a hatóságok a szokásos módon felhívják ia háztulajdonosokat, hogy március 15-én házaikat nemzeti lobogóval díszítsék. Az erre vonatkozó rendelet március 15-ére vonatkozik, azonban kétségtelen, hogy ugyanilyen intézkedéseket kell foganatosítani Szent István ünnepére is és pedig már a legközelebbi Szent István napjára is, amely közel százezer pengőbe fog kerülni a fővárosnak. A Magyar-Nippon Társaság. Annáik emlékezetére, hogy immár tíz esztendeje működik a lmzá.nlr lés a Felkelő Nap hatalmas birodalma közötti összeköttetéseket ápoló Magyar-Nippon Társaság és hogy ezádén tizenötödik esztendeje van annak, hogy a szibériai japáni expedíciós hadsereg szabadította meg a bolseviki fogságban sínylődő magyar véreinket és lehetővé tette, hogy hadifogoly testvéreink hazánkba visszatérhessenek, 1936, év május 16., 17., 18. napjain magyar-japáni barátkozási ünnepségeket rendezett. Az ünnepségekkel a magyar nemzet háláját akarták leróni azokkal szemben, akik (nehéz napjainkban baráti hűséggel állottáik mellénk. Kábay Béla dr. az új budavári plébános tiszteletére beiktatása alkalmából, az ottani rém. katolikus egyházközség május 23-án, a vári „Fehér Galamb“ vendéglőben népes bankettet rendezett, amelyen az ünnepeiben kívül pohárköszöntőt mondottak Lampel Vilmos egyházközségi világi elnök, Knapp Aurél dr. nyug. államtitkár, Ney Ákos államvasúti igazgató, Sugár Viktor karnagy, Turchányi Egon dr. és számosán mások. A Budai Dalárda az elmúlt pénteken a krisztinavárosi templomban a májusi ájtatosságon Szeghő Sándor és Ádám, Jenő vezetése mellett énekszámokat adott elő. 1 A Svábhegyi Polgári és Közművelődési Kör, az Országos Frontharcos Szövetség Hegyvidéki főcsoportjával, a Svábhegyi Egyesülettel és az I. 'kor. gróf Széchenyi István Levente Egyesülettel karöltve május 24-én délután ünnepelte a (hősök emlékét a Svábhegyi hősök szobránál. Hősök emlékét az ezer éves magyar gondolat nagy Vértanúinak: a világháború hősi halottainak szellemét idézte fel a rómaifürdőtelepi elemi iskola május 24-én hazafias ünnepség keretében. Óbuda szabályozását nem lehet tovább halasztani és megoldása nem várathat már tovább magára. Óbuda szabályozását nem évek, hanem évtizedek óta ígéri a Városháza, de a szabályozás terve különböző okok miatt mindig elhalasztódik. Valóban itt van Óbuda szabályozásának utolsó órája. Ez az ősi, régi nagy terjedelmű városrész, szűk utcáiban rendetlenül épült ósdi, alacsony házikóival teljesen falusi képet mutat, amit eltüntetni minden szempontból szükséges volna. A viskószerű házak helyén nem épülhetnek új, modem paloták, a telkek nem cserélhetnek gazdát, mert az új építkezések engedélyezését mindig megtagadja az illetékes hatóság azzal az indokolással, hogy a szabályozás hatálybalépéséig új épületet emelni nem lehet. Visszahat ez a telekárakra 5s és csak arra alkalmas, hogy ez a városrész elnéptelenedjék. Több e*er éves a Hud a név — Buda ősi múltja új világításban — Buda többezer év óta fennálló kul túrközpont ja az emberiségnek, de kevesen tudják és ha helyes és megfelelő propagandával az egész művelt világ tudomására lehetne hozni drága városunk ősiségét, akkor mindenesetre nemcsak rajongó turánisták és biztosan számító áriozófusok tudatában élne Budánk értéké, hanem ismét az emberiség szellemi kultúrájának fellegvára lehetne, mint ahogyan élt évezredek előtt. A Buda név, amelyet az angol átírás szerint Budhának írnak, egy és ugyanaz a szó, egy és ugyanaz a jelentőség, a tisztelet, a fenséges, az öregkor, a bölcseseg es átvitt értelemben az isten- seg fogalmat jelenti. Ahol valamikor az emberiség történelmében az ó-ind tudomány és kultúra vagy civüizació valamerre a földkereskségen megjelent, ott biztosan ráakadunk a Buda szóra, akár mint egyem névre, akár mint helységnévre. A Buda (Budha) szó évezredekkel megelőzte már India és az árjavilág hatalmas prófétáját, Gautama Budhát (a „h“ betű mindig néma) és így a vallásalapító szent királyfit is a Budha névvel tüntették ki bortársai. Ha a sokezeréves indiai hagyományoknak és írásos kútfőknek hinni lehet, már pedig semmi sem indokolja, hogy azok valódiságában kételkedjünk, akkor teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a mai Budavár helyén ind ár ja-turáni települések voltak már évezredek előtt és ezt a helyet már a Herodotos ideje előtt is Buda névvel tisztelték. Hogy a Buda név a magyar faj köztudatában mennyire benne él, mutatja az az egyszerű, de eddig senki által figyelemre nem méltatott tény, hogy a Balatont, illetőleg ennek egy kis öblét, Balatonalmádi mellett, emberemlékezet óta, vissza a római időkig, Buda tavának nevezik! Azt hisszük, hogy keveseknek tűnt fel az a tény is, hogy ia legrégibb telekkönyvekben Balatonfüred neve Budának van feltüntetve és a köznép az öreghegy vidékét ott ma is Budának nevezi és nagyon is gondolkozásra késztet a balatonfüredi járás egyik Ids községének ősi neve: Óbudavár, amely név a római hódítók irataiban is megtalálható. Mi magyarok abban a hibában szenvedünk, hogy megelégszünk bizonyos adottságokkal a nélkül, hogy a dolgok mélyére tekintenénk. Már pedig az ind és csín kútfők, nem egyikében találhatunk adatokat Budára vonatkozólag, a Balaton tavára (Pun vagy Pannon-tenger, Bál Tava) utalásokat s nem titok, hogy sok évezreddel ezelőtt, Feridun (Füred-Din) világhódító hun királyunknak a fél világot leigázó hadjárata előtti időkben is megjárták ind bölcsek, tudósok, mágusok, főpapok, hadvezérek, nemzetorganizátorok Buda és a Balaton vidékeit, ahol aztán mint itt nálunk Budán a Gellérthegyen s a Várban, valamint Tihanyban kolostorokat, templomokat és várakat alapítottak, a magasba törő földgázkitörések helyén a szent tüzeket élesztették s a hőforrásoknál és szénsavas vizeknél betegeiket gyógyították. Pozitív nyomok állanak rendelkezésünkre arra vonatkozólag is, hogy ind fejedelmek az ősi előidőkben rendszeresen járták Budát és Tihanyt s most is valahányszor keleti nagyságok vetődnek Európába, az első útjuk mindig Budára s (aztán, iá Balatonhoz vezet. Amikor a nálunk járt Modi bombayi ‘ professzort és a nagy hindu költőt: Rabindranath Tagorét megkérdezték erer vonatkozólag, megerősítették, hogy ők ismerik Buda és a Balaton ősi kultúrtörténetét az indek ősi irataiból. A hindu költő abban, a percben, amikor a vonat ablakából meglátta Budavárát, megrázkódott, kezeit imára kulcsolta s úgy üdvözölte némán, meghatódva a szent várat. Később, a hideg miatt meghűlvén, gyógykúrát tartott a budai meleg forrásoknál és végül utókúrára néhány hétre a Balatonhoz Füredre utazott. Ott aztán, alighogy lesétált az ősi sétányra s meglátta a lenyugvó nap sugarai által bearanyozott Tihanynak szent bérceit, a kíséretében lévő urak legnagyobb ámulatára térdre borult és hangosan imádkozott. Aztán felkelt s csak annyit szólt: — „Uraim, itt az emberi kultúra bölcsőjének helyénél, az ind hagyományok sziklaváránál, csak leborulva üdvözölhettem életemnek ezt a szent pillanatát!“ Megilletődve hallgatták a hindu költő-bölcsnek szavait azok, akik akkor a közelben lehettek. Azt kérdezzük most mi magyarok egymásközt: eleget teszünk-e mindnyájan, hivatalosak és nem hivatalosak, város és állam, megye és falu, népiskola és egyetem, akadémia és tudós társaságok abban az irányban, hogy minderről az egész művelt világ, Kelet és Nyugat tudomást szerezzen, hogy a mi jól jövedelmező idegenforgalmi szervezeteink ki is használják megfelelőképpen az ilyen s másutt sehol nem található adottságokat, amik versenyen kívül helyezhetik a mi idegenforgalmunkat, mert ilyesféle vonzóerőket másutt nem tudnak felmutatni? Buda és a Balatonvidék, hiszen egymásrautaltságuk kézenfekvő, ősi kulturális múltját még a fáraók idői sem szárnyalják túl. Azokkal ugyanis egy ügyes nemzetközi propaganda foglalkozik, Budával nem törődnek, de még nálunk is csak ímmel-ámmal nyúlnak a kérdéshez. Sok minden vár e téren még feltárásra, kulturális kutatás és idegenforgalom szempontjából, csak el ne késsünk és a nagy nemzetközi iramban le ne maradjunk. Hiszen Budának annyi a mondanivalója a külföld számára, minden egyes történelmi emlékünk egyenesen csodaszámiba megy, akárcsak az egykori margitszigeti virágéra, 'kitűnő szakférfiakért sem kell a szomszédba szaladni. Horváth Henrik dr. székesfővárosi múzeumi őr, egyetemi professzor kitűnő munkája, Buda a középkorban, ismertetett, a fővárosi múzeumnak a Halászbástyában lévő középkori lapidariumról szóló cikkét öt nyelvre fordították le és ez mindenfelé méltóan felhívta a figyelmet Buda történelmi kincseire. Azonban ez még kevés, történeti múltúnkban sokkal több és nagyobb értékeket is találunk s azokat fel kell tárni a kultúrvilág számára. Nemcsak Magyarországot, de elsősorban. Budát és hazánk egyéb értékeit kell felfedezni az idegen- forgalom számára, hogy a kultúrnemzetek között bennünket megillető első helyet elfoglalhassuk. IaíszIó Zoltán dr. ELADÓ' Hűvösvölgy, Márlaremetén 300 n-öles telek gyümölcsössel, bekerítve Bővebbet II. kér., Szász Károly-utca 4. házfelügyelő
