Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-11-26 / 1238. szám

1936. november 26. Budai Nai)ló 3 Legenda 1936-ban * „Nem azért gyújtják meg a mécsest, hogy véka alá rejtsék, 1hanem hogy fényeskedjék." „A ti világosságtok úgy lesz fénylő az emberek előtt, ha látják, hogy jót cse- lekesztek és akkor dicsőítik majd a ti mennyei Atyátokat." Legendát, mesét mondunk el az embereknek, mesét, amely megtörtént Budapesten, az Ur 1936. esztendejének november havában. Megkondultak a harangok, zúgva-zengve zoko­gott az orgona hangja a templomban. Borvendég Ferenc főpolgármester rekviemjén mély áhitalban, lehajtott fővel állt 'Szendy Károly polgármester. Imádkozott és a hely, meg az alkalom sokszorosan éreztette vele, hogy nagyok a kötelességek, amelye­ket az emberek bizalma rakott a vállaira. Azután felemelte fejét a polgármester és körül­nézett a templomban. Megakadt a szeme egy fia­talemberen, aki az egyik mellékoltárnál imádkozott térdenáUva. Buzgón, könnyes szemekkel: látszott az áhitat, a hitbeli elmerülés rajta. Többizben is arra tévedt a polgármester te­kintete, amely szinte simogatta a térdeplő, könnyes szemű ifjút. Majd odafordult Szendy a mellette álló Plósz Pálhoz, az Elektromosművek igazgató­jához: — Ki lehet ez a fiatalember? — Nekem is feltűnt már, — mondta Plósz ve­zérigazgató. Amikor a rekviemnek vége volt és elnémult az orgona, polgármester és vezérigazgató elhagyták a templomot. A Rózsák-terén, autója előtt megállt a polgármester: jószive nem engedte tovább menni. — Mégis csak meg kellene tudni, mi bántja, mi a baja, — mondta elgondolkozva. A soffőr visszament a templomba és elhozta ma­gával az ismeretlen ifjút.-j- Munkáért imádkozom, — mondta ez. — Hu­szonkét esztendős vagyok, szüleim nincsenek, egy­magámban állok a világon. Dolgozni szeretnék, de nincs munkám. És idejárok, Istenhez könyörögni, segítsen rajtam. Szendy Károly, a cselekvés embere, rászólt az ifjúra: — Üljön be az autóba! És a polgármester maga mellé ültette a munka- nélkülit. Elvitte az Eektromosművekhez, intézke­dett, hogy munkát kapjon. Ugyanakkor azonban benyúlt a zsebébe és a saját pénzéből 300 pengőt adott át az üzem egyik főtisztviselőjének, hogy ruházza fel, lássa el minden szükségessel az ifjút, mintha ő lenne az apja. Nem hiába imádkozott, — mondanák a ciniku­sok. ■ 1 —­De aki nem cinikus, akiben még nem veszed ki az érzés, aki még hisz a jóságban, a szeretet világ- megváltó erejében, annak lelke megfürdik ennek a legendának melegítő fényében. Mese ez, mely megtörtént, Budapesten, Szendy Károly polgármesterségének második esztendejében. II MIKII” bördiszmüAru-szukOzlet nunu ii, Csalogánya- bo. sz. (Síéna-térntl) megnyílt SeflkfllBIc, bőröndök, aktatűskdk, pénztárcák, esernyők, övék: Meg akarták szüntetni a tabáni plébániát Érdekes tárgyalások folytak a közelmúltban az egyházi körök és a főváros, mint kegyúr között. A Tabán lebontása következtében ugyanis a plé­bánia lélekszáma nagyon leapadt. A főváros részé­ről azt a javaslatot tették, hogy a tabáni plébánia híveit átcsatolják részben a kelenföldi, részben a krisztinavárosi plébániához- A megszüntetendő plébánia helyett pedig a város külső területein létesítenek uj egyházközséget. Végül a tárgyalások mégis ahhoz a megnyug­tató eredményhez vezettek, hogy az 1702-ben alapított plébániát a hívek őszinte örömére mégis fenntartják. Megállapították, hogy a fővárosban több, a ta­báninál kisebb lélekszámú, történelmi szempontból beolvaszthatatlan plébánia is van. Ne vegyék el a kerületekben mükfidfi tisztviselők munkakedvet Igen tisztelt szerkesztő ur! Bizonyára Önnek is feltűnt, hogy a megüresedett alpolgármesteri állás betöltése körül felmerült kombinációk során egyet­lenegy olyan tanácsnok neve sem került forgalom­ba. aki a kerületi elöljáróságoknál teljesít szol­gálatot. Azt kell hinnünk, hogy a kerületi szolgá­lat száműzetést jelent. Holott ez éppen ellenkező­leg kellene, hogy legyen. Egy-egy elöljáró gondjai alá, még hu a legki­sebb kerületet is veszem figyelembe — 60 ezret meghaladó polgár, egy-egy ilyen elöljárósághoz pedig körülbelül 60—120-ig terjedő hivatalnok tar­tozik. Az elöljárók értekezletén születnek meg a polgárság érdekében a legéletképesebb — helyszini tapasztalatok alapján leszürődölt — tervek. Ezek­nek özöne kerül a központ tárgyalása alá ás a kiviteliben 80 százalékban az a gondolat ölt testet, amelyet a gyakorlati élet szolgálatában álló kerü­leti elöljárók megfigyelései eredményeznek javas­lataik megtételénél. Hosszú sora volna az indokoknak, amelyek igenis megkövetelik, hogy az elöljáróságon szolgáló ta­nácsnokok ne metlöztessenek. Már csak azért se, mert a kerületi szolgálat, a polgársággal való leg­közvetlenebb érintkezés nagy ügyismeretet és em- berszeretetet követel. Nfigy hiba lenne elkedvetle­níteni a kerületekben dolgozó tisztviselőket, szár­nyát szegni ambícióiknak. Egy, a központban szolgáié városi tisztviselő. Régi vágyam teljesült, almikor végre eb­ben a negyedben Budára tehettem át a lak'á- kásomat, bár szabad időm nagy részét eddig is Budán, töltöttem. Vonzott ai hegyvidék, a tisz­tább levegő és a csönd, aimflely a magam fajta latéi hier ember legéltetőbb eleme. A napokban a Krisztinában volt dolgom. Elhaladva a Vérmezővel szemben lévő uj vásár­csarnok mellett, a csarnoknak' a nemrég meg­nyitott uj utcára néző falán emléktáblát vet­tem észre a Ikövetklező felírással: Itt állott az első Budai Majolikiargyár. melyet a lassan polgáriasodé fővárosban Kuny Domokos a művészi kézműipar és bátor utódja 1785-ben állapított. A miagyar agyag- művesség lelkes és önzetlen úttörőjének emlékezetére állította Budapest székesfőváros közönsége ~ 1955. Pillantásom önkéntelenül siklott az emlék­tábla fölé és ott legnagyobb meglepetésemre egy kisebb uj táblát láttam, ezzel a felírással: Feszty Árpád-utca A Közmunkák Tanácsa nemrégiben határo­zatot hozott, hogy emléktáblára véseti azokat az érdemeket, aimielyek méltóvá tették az utca nevének viselőjét arra, hogy az utcát róla ne­vezzék el. Jóleső érzés, hogy nemcsak tudományos, irodalmi és művészeti, hanem az ipar terén Hőn szeretett ódon Budánk egyik legkiválóbb ne­vezetességét a vén Gellérthegy századok óta hires Boszorkányai teszik. Ezek tudvalévőén minden szombaton, melyre holdtölte esik, ezenkívül külön Szent Valptttga Éjszakáján jeles Boszorkányszom-. hatot csapnak a Gellérthegy tetején. Mint idevágó pontos értesüléseink szólnak, seprűn lovagolnak a Gellérthegyre, ott f eketekand ur macskák, hetyke Bak- ördögök, Lidércek, Baglyok és az Ördögök Főkapi- tánya társaságában némi varangyokból, kígyókból, békákból, esett macskatetemekből, bürökből, masz- lagos nadragulyából tápláló Boszorkánylevest főz­nek, ezután a boszorkányságot illető közügyek meg­beszélésére Boszorkányzsinatot tartanak, majd Bo­szorkánytáncol ropnak. A Boszorkányszombat kez­dete pontosan éjfél, vége a harmadik kakaskuko tintás. Igaz, hogy néhai való jó Könyves Kálmán ki­rályunk megmondotta, hogy Boszorkányok nincse­nek, de hát ezt igen régen mondotta. Néhai való dajkám, a kedves Ruszinák Marika sokkal jobban tudott a budai boszorkánysághoz, mint a király. Temérdekszer elmesélte a gellérthegyi Boszorkány­ságokat. Engem mint egykori budai kisfiút ez igen érdekelt és későbbi ifjúságom idején valóban gya­korta tapasztaltam, hogy Buda hemzseg a Boszor­kányoktól. kikkel is rengeteg bajom volt. A budai boszorkányok ugyanis az én időmben igen csinos és fiatal fejérnépek voltak, nagyrészt szőkék, bai nák, feketék, vörösek, fitosorruak, formáslábuak, karcsúak, gömbölydedek. Engem mint a boszorká­nyok iránt érdeklődő heves Ifjat elbűbájoltak, szi­vemet repesztgették, ősz hajszálakat növeltek dús a stökömben, letérhettek a Boldog és Arany közép­kor útjáról, a hivságos Ambitiókra ösztökéltek, ablakokon bemászásokra, éjjeli zenék adására, bo­lond versek Írására, duellumokra, szigorlatok ide­jében le nem tevésére nógattak, gyönyörű budai erdők májusi holdas éjszakákon velük együtt lel­kesítésére serkentettek, szóval csupa olyan dolgo­kat cselekedtettek velem, melyeknek sommázatos neve: Szerelem és Ifjúság. Ezért igen hálásan gon­dolok eme édes, felejthetetlen budai Boszorkányok­ra. Akkor, huszonöt évvel ezelőtt, nem voltak bo- szorkánykülleműek. De midőn mostanság találko­zom velük: irtózva menekülök előlük. Rettentő vén satrafák lettek belőlük. Valóságos Boszorkányok. Ami a Gellértheggyel való kapcsolatokat illeti, úgy áll a dolog, hogy a Schwarczwald-ból és Thü ringenböl Budára bevándorolt 17-18. századi német­ség hozta magával az oltani Harz Hegység egyik kopasz hegyének, a Blocksberg-nek boszorkányos mendemondáját. Valamikor ősi germán Tavaszün­nepeket ültek itt, ebből lett a Blocksberg mende­mondája. A budai bevándorlók a Gellérthegyet el­nevezték Blocksberg-nek. Igaz, hogy már 1686 előtt volt a hegyen egy kis török Palánka, vagyis Favár, az is igaz, hogy az ilyennek Blockhaus a neve. de a Gellérhegyet a hódoltság alatt soha senki nem nevezte Blocksberg néven. A név u'kori: a Budát elözönlő német telepesek adták e nevet a vén hegy­nek, melyet a budai öregek még gyerekkoruk!« mind közönségesen Blocksberg néven neveztek. A névvel együtt költötték rá a hegyre a Boszorkány­szombat mendemondáját, mely tehát újkeletű, bár előfordul a 18. századi debreceni Boszorkányperek­ben is. Már Csokonai is ir a gellérthegyi Boszorkákról, Hadi József 1838-ban először adott Peleskei Nótá­riusának hires Boszorkája, Tóti Dorka is a Gellért­szerzett érdemet is megbecsülik és megörökí­tésre méltónak találják az illetékes -ténye­zők. De ha már emléktáblát emelnek egy lel­kes budai úttörő iparosnak, akkor az volna rendjén, hogy az egykori gyára helyén az em­léktábla felállítása után ,megújított uj utcát is róla nevezzék el. A közmunkatanácsot, nem akaróim váddiai illetni, annál kevésbé, miért Kuny Domokos emléktábláját nem a Tanács, hanem a Székes- fővárosi állította fel. Uj utcák elnevezése a Közmunkák Tanácsának kizárólagos joga. Ezt kérdést egységesem kell rendezni, nehogy ke­resztezzék egymást. így, ahogy most vám: a Kuny Domokos em­léktáblája, közvetlenül a Feszty Árpád nevét viselő utcatábla alatt — furcsán fest. Különösen ,a budai ember előtt Annál is inkább, mert Fesztyi Árpád pesti lakos volt. Ott lakott a Bajza-utcában, apósa Jókai Mór villájában, amelyben most a Petőfi mluzeum van. A Közmunkák Tanácsa ezen a környéken osztogatta a művész utca-neveket, amilyenek a Munkácsy Mihály utca, a Szárny ed Merse utca, a Székely Bertalan utca és a Ligetben, ál Paál, Liezenmaiyer, Zichy Mihály, Stróbl Alajos utak és sétányok. Szerintem Feszty Árpád is ebbe a környezetbe való. ' Úgy tudom, hogy a Közmunkák Tanácsa már többször helyesbített utca elnevezéseket. Igiy történt ez a Lovas úttal is, amely egy) ide- ig Nagy Sándor ut nevet viselte, a dicső em­lékezetű vértanú'- tábornokról. Hedyelsbitette kevéssel 'ezelőtt a Mező-köz elnevezést is Rupp Zsigmond utcára.. Ilyen körülmények között nem volna a-k'a- dálya annak sem, hogy a Feszty' Árpád ut­cát Kuny Domokos utcára igazítsák ki. Uj budai. I hegyre lovagol a seprűn. Siklóssy László irta meg, ■ hogy a Gellérthegy egykori lebujának asszonynépe I volt az igazi boszorkanépség. Az 1840-es évek budai tárgyú Rémregényeiben is ott vannak a rettentő le- bujok boszorkányai. Néhány : éve a német idegenforgalmi élelmesség előírásos Boszorkányszombatot rendezett a német Blocksbergen. Rengeteg idegen csődült oda, de — sajnos — a boszorkányok nem jelentek meg. Azt hiszem, már nincsenek a Gellérthegyen bo­szorkányok. Hihetőleg az autóközlekedés, a Cita­della kivilágítása és a Rádió űzte cl őket onnan. Bizonyos nyomok arra engednek következtetni, hogy szombat este — Week-End idején — másfelé járnák táncolni a kedves budai Boszorkányok. Sep­rű helyett állítólag újabban motociktí nevezetű ör­dögim) tollán szekereznek. Tény, hogy több ilyet láttam. Elől ül az ördög, hátul a Boszorka. Viszi az Ördög a Pokolba a Boszorkát. Pokoli gyorsa­sággal gurul az ördögmotolla, az idős budai Polgár poklok fenekére kívánja őket. Hiteles megfigyelések szerint a budai Boszorkányok újabban karmaikat fertelmes vörösre és lilára, orcájukat még fertelme- sebb céklaszinüre mázolják. Hajuk rettentő kanári- sárga festésű. Fő jellemzőjük, hogy szemük szőrbeli ékességét, szemöldöküket borotválják. Több idős és komoly budai Polgár Pellengér felállítását javallja: az ilyen Boszorkányokat jő surolókefével akarják megcsutakolni, sós virgáccsal megcsapni és hat órára a pellengérre kikötni. Ez ellen a javaslat ellen a könnyelmű és botor budai Ifjak — mint hírlik — hevesen tiltakoznak. Azzal érvelnek, hogy az idős budai Polgárok azért haragusznak az ifjú budai Boszorkányokra, mert ezek tudomásul sem veszik az irigy aggokat. Ebben lehet némi igazság, mert tény, hogy huszonöt év­vel ezelőtt minden budai Boszorkány megfordult utánam. Ma már nem teszik ezt. Nem tudom: ez kiment a szokásból, vagy talán már nem érdemes utánam fordulni? Az ördög jobban tud eligazodni ezeken az ujmódi fiatal budai Boszorkákon! Holmi üresfejű, ostoba, huszonötéves, éretlen tacskók után be mólnak! Minő idők, minő erkölcsök! ________________ BUDAI HAROMBÉK EFFEND1. A S vábhegy — külterület Amikor örömmel adunk mindig hirt Buda egy-egy ujab'b részéneik fejlődéséről és elbu- suluuk, ha jogos kívánságok nem részesülnénk a megérdemelt elbánásban, jólesik visszate­kinteni a «múltba, amikor ..őseinlknek épp úgy volt.“ ’ . Olvassuk az ötven évvel ezelőtti jegyző­könyvet, melyet a középitésd bizottság ülésé­ről vettek fel, „Hosszabb eszmecsere eredt mieg Mérő bizottsági tag ama javaslata fölött, hogy a Svábhegyen még újabb 40 lámpa ál- lítassék' fel, aminek évi világítási költsége 800 forint. Pitchier és Kauser pártolták a ké­rést, de Scheich és Kun a bizottság figyelmét arra hívták fel, hogy a belső, állandóan la­kott részeikben is sok a világítani való és principialiter nem mondható ki, hogy a belső és külső területeken egy azon alvók alkal­maztassanak a világításnál.“ TÖRLEY RÉSERVÉ AMÉR ICÁIN EGYESÜLETI ÉLET A sasadi ingatlantulajdonosok közgyűlése A főváros sasadi városnegyedének fejlesztéséért küzdő Sasadi Ingatlantulajdonosok Egyesülete most tartotta évi közgyűlését dr. Szalag Sándor kor- mányfőtanácsos elnöklésével. A közgyűlésen nagyszámban megjelent tagok soraiban helyet fog­lalt dr. Felkay Ferenc székesfővárosi tanácsnok, továbbá Nagy Ferenc törvényhatósági bizottsági tag, Ostián Fereitc közélelmezési főtanácsos. Az el­nök megnyitó szavaiban a Sasad történelmi múltját fejtegette, majd a családiház építkezések szociális és nagy gazdasági előnyeire mutatott rá. Székely Miklós ügyvezető alelnök az egyesület munkásságát összefoglaló jelentésében hangoztatta, hogy legfon­tosabb programja az egyesületnek a Sasad köz­művekkel való ellátása, utak es csatornák építésé, valamint a Sasadi-uton való autóbusz-közlekedés megteremtése, mert annak bevezetése nélkül a Sa­sad nem fejlődhet. Az ügyvezető alelnök az egyesület háláját tol­mácsolta Szendy Károly polgármesternek és Király Kálmán tanácsnoknak a Németvölgyi-utat a Sasadi- uttal összekötő Tömös-utca megépítéséért és csa­tornázásáért. Bejelentette továbbá, hogy az egyesü­let kezdeményezésére a Sasodon községi élelmiszer- üzletet nyitottak és postahivatalt állítattak fel. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul az évi jelentést, majd a választások megejtése után dr. Pap Géza társelnök, nyug. belügyi államtitkár rendkívül érdekes előadást tartott a szabad idő fel- használásáról. Költői hasonlatokban gazdag, gyö­nyörű szavakkal, a régi Magyarország határainak visszaálmodásával fejezte be előadását. Az „Otthon"’ Családiház ég öröklakástulaj- donosok Egyesülete november 22-én tartotta rendes évi közgyűlését Beyer Jenő ny. min. főta­nácsos elnöklete alatt a Budai Polgári Casino nagy­termében. Beyer Jenő társelnök elnöki megnyitó­jában bejelentette, hogy az Egyesület ügyvezető elnöke, Karácson Endre ny. h. államtitkár egész­ségi állapotára való tekintettel lemondott Indítvá­nyára a közgyűlés Karácson Endrét egyhangú lel­kesedéssel tiszteletbeli elnökké választotta. Meg­emlékezett az Egyesület nagyarányú fejlődéséről, amelynek egyik látható jele, hogy a legutóbbi köz­gyűlés óta a taglétszám kétszeresre emelkedett. Az igazgatóválasztmány jelentése szerint az Egyesület­nek ezidőszerint 920 tagja van, ezzel az Egyesület, mint érdekképviseleti szerv a budapesti házszövet kezetek többségét képviseli. Ismertette az elmúlt év során az öröklakás és családiháztulajdomosok érde­kében kifejtett tevékenységét az Egyesületnek, amelynek eredményeképpen több olyan sérelmet orvosolt a kormányhatóság, amely különösen a Házszövetkezetekbe tömörült öröklakástulajdonosok érdekeit sértette. Részletesen beszámolt a jelentés az Egyesületnek az egyes tagok érdekében kifejtett tevékenységéről. A részleges tisztujitás során egy­hangúan megválasztotta a közgyűlés ügyvezető elnökké Beyer Jenő ny. min. főtanácsost, társel­nökké Ludvig Viktor ny. tábornokot, alelnőkökké Bakó István ny. min. tanácsost, dr. Kenyeres Artúr ny. honv. főtörzsorvost és Rohringer Sándor mű­egyetemi ny. r. tanárt, ügyveztő igazgatóvá Fäl­scher Bélát, az adminisztrációval kapcsolatos jogi munkálatok végzésére pedig dr. Bölőng József ügyvédet kérte fel. A közgyűlés által megválasztott 40 tagú választmány az egyes Házszövetkezetek kiküldötteiből alakult. Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetsége XXXIII. előadóülését november hó 26-án, csütörtökön d. u. fél 7 órai kezdettel az Egyetemi szemklinika (VIII. Miria-utca 39.) tan­termében a következő napirenddel tartja: 1. Sattler Jenő dr.: A jövő háborújának egészségügyi ellátása nemzetközi felfogásban. 2.' Krompecher László: A kórházak légoltalma. 3. Hozzászólások. Érdeklődő­ket szívesen látnak. Az Országos Frontharcos Szövetség Fővárosi Kisipari és Kereskedői Szakbizottsága november 19-én Batthyány-tér 4. sz. alatt bizalmas értekezletet tartott Grengó Bertalan és Juhász Ödön dr. veze­tése mellett. Kulturest a Budai Katolikus Körben. Szom­baton este nagysikerű kulturestet rendezett a Budai Katolikus Kör. Az est műsorát a Rákóczi kollégium zenekarának száma nyitotta meg, majd Girsik Géza dr. igazgató, a kör elnöke az ostiai nyári diáktábor életéről számolt be és bemutatták az ott készült amatőrfilmet is. Maróthy Magda Verdi és Hubay műveiből énekelt Kneszedich Margit zongorakisére- tével, Mihály László költő négy versét olvasta fel. a Szent Cecília kórus Bárdos Lajos vezényletével szerepelt, befejező beszédet Szőke József dr. táblai tanácselnök mondott. A III. Kér. Egyesült Polgári Társaskör­ben. Nagy Lajos dr. egy. mi tanár a főváro­si régészeti és ásíaitási intézet igazgatója no­vember hó 26-án, csütörtökön este 8 ora­tor az Aquincumban talált római orgonáról előadást tart, amelynek keretében az orgona rdkkmstruált példányát is bemutatja. Műsoros jótékonysági teadélután. A Sarlós Boldogasszony Egyházközség Karitásza és az Or­szágos Stefánia Szövetség 9. sz. védőintézete 1936. november 26-án, csütörtökön d. u. 5 órakor jóté­konycélú, műsorral és tánccal egybekötött teadél­utánt rendez az alábbi műsorral: Klasszikus táncok. Huszerl Magda, Murgács Kálmán zeneszerző saját szerzeményeivel. Hajdú Anna rádióénekesnö Mur­gács dalokkal. Teajegy 1 Pengő. III. Urön»i-u. 60-62 Ki GJH.LV CIPŐK I.. KRISZTINA KÖRÚT 24. | QeUédUeyyi typ budai potyáé zaödőlőaUoei Fesziy Árpád-utca — K'urty Domokos~utca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents