Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-11-26 / 1238. szám
34. évfolyam Budapest, 1936. november 26 1238. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP alapította : v i r a A g béla SZERKESZTIK LIPPAY GYULA DR. és OLTY ANTAL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN JláfnU Tizennyolc esztendővel ezelőtt az önállóvá lett magyar nemzet szerencsétlen emlékű „köztársasági elnöke“ első külföldi hivatalos útjára indult. Egy háborúban megtépett, fiaitól is bántott ország ment akkor a bosszuszomjas győzőkhöz — békefeltételekért. Lovagló ostorral a kézben fogadták. Tizennyolc év — pillanatnyi idő a történelem óráján — de végtelenségnek látszóan hosszú egy szenvedő, küzdő és feltörekvő nemzedéknek. Most, hogy elmúlt és a magyar államfő első hivatalos látogatásán van a baráti nagy olasz nemzet királyánál, most látjuk, hogy milyen mélyről harcoltuk fel magunkat. A mostani magasságból — amely még távol van ugyan a csúcstól, de mere deken felette a mélységnek, ahonnan feljutottunk, elhaloáhyul a tizennyolc év előtti belgrádi ut arcunkra tolakodó szé- gyenpirja, hogy helyét a büszkeség fénye, ragyogó derűje váltsa fel. Lelkünk kormányzónkkal, jár. Min den köszöntés és ünneplés, amiben része van, a mi büszkeségünk. Minden szeretet és minden melegség, amellyel őt fogadják. édes egy testvére annak, amely* innen hazulról elkísérte és amely világ- jelentőségű útjáról — hazavárja. A Tabán rendezésének problémája Irta : Fischer József kir. tanácsos, épitész A Tabán rendezésének és szabályozásának a problémája tulajdonképen a múlt század 80-„s Iveiben került napirendre, mint — sok közérdekű Szempontból, nemcsak kívánatos, —- hanem, mint I székesfőváros gyors fejlődésével szoros kapcsolatán álló lés immár el sem választható városrendezési és szabályozási feladat. Ezzel a fontos kérdéssel' műszakilag Palóczy Antal építész foglalkozott abban az időben behatóan és 1885-ben a Tabán sza- ályozásáról és rendezéséről tervet és modelt is észitett és azt az 1885. évi országos kiállításon bemutatta. Számos terv készült azóta is a Tabán rendezéséről, amelyeket itt most helyszűke miatt |nem áll módomban ismertetni. Az idegenforgalmat biztosító, a fürdővárosban gyógyulást és kellemes tartózkodást kereső közön ség érdekében legelsőrangú követelmény az észté tika, a kényelem és csend, — a vendéglátók szeretetreméltó előzékenysége, figyelmessége és a gvó gyűlést nyújtó orvosi kar és ápolószemélyzet oda adása mellett. Utóbbi két követelmény tekintetében hazánkban sohasem volt hiány, sem panasz. Az előbb felsoroltak tekintetében viszont — sajnos igen sok kívánni való áll fenn. Nincs eldöntve az, hogy pl- a Gelfért-száUőnak' a turisztikai vagy a gyógyszállóén jellege-e a fontosabb. Egy bizonyos, hogy a szállóban és gyógyhelyen tartózkodó külföldiek vagy belföldiek számára a gyógyulást előmozdító és szinte feltétlenül züksiges sportof jelentő 'sétának a leh-tös?ge majdnem kizárt dolog, mert az egész épület.ömb körül 5 méter hosszú vízszintes sétány sincsen. Sebestyén Artúrral közösen elkészítettük a Tabán tervét és azt Budapest Fürdőváros Egyesület ülésén. be is mutattam. A Tabán lejtszinviszonyai, mint azt tervünkben is megállapítottuk, hosszú sétányok létesítésére kiválóan alkalmasak. Ezek a parkszerű sétányok egy, a Hegyalja-uttal majdnem párhuzamos hossz- tengellyel kiképzett nagy fürdőudvarban létesülnének, amely fürdőudvar körül aztán központilag csoportosulnának a fürdőváros jellegének és céljának megfelelő kidomboritásához szükséges épületek. Éspedig: 1.) Tervezett nagyszálló, la.) Szállodai garage. 2.) Összekötő zárt folyosó (felvonóval). 3.)Szent Imre-gyógyfürdő (I. oszt. fürdők). 3a.) Szent Imer-gyógyfürdő (II. oszt. fürdők). 5.) 4.) Ivócsamok. 5.) Gyógyépület. 6.) Gyógyterem. Café-Restaurant. 7.) Magánszállók. -Pensiók. 8.) Fedett és szabadfürdő (Uszócsarnok, esetleg hullámfürdő). 9.) Bejárat a gyógyparkba. 10.) Bejárat a II. oszt. fürdőkhöz. 11.) Aluljáró a Döbrentei téri parkiba. 12.) Szebeny Antal-tér kialakítása. 13.) Bérházak (2 emeletesek) részére értékesíthető telkek 14.) Gellérthegyre vezető sikló. 15.) Tervezett Szabadtéri színpad. Különös tekintettel voltunk a tervbevett nagy gyógyszálló elhelyezésére, amely tervünk szerint a Ilegyalja-ut fölött oly magasságban helyeztetnék el, hogy a szálloda minden szobájából a bentlakók Budapest szép panorámájában gyönyörködhessenek, amennyiben 3 szállodából a Jánoshegy, Hármashatárhegy .Várhegy, Királyi Vár, a Duna, Margitsziget, az Országház, a Bazilika, szóval Budapestről az a kép tárul a szállodai lakók elé, amely kép minden idegen előtt mindig emlékezetes marad. Az épületek olyképpen találnak elhelyezést, hogy azok összességükben tökéletes és művészi városképet alkotnak, amely városkép megtekintésére az idegeneknek Budapestre eljönniük érdemes és tanulságos lesz. Ez az idegenforgalmi-propagandát is szolgálja, A nagy fürdőudvar a Duna felé nyitott lenne. Ezt a kilátást jelenleg gátló dunaparti házsornak az eltávolítása azonban egy későbbi időpontban történhetik, amikor az ehhez szükséges anyagiak kai a főváros rendelkezni fog. A tervezet szerint a Szent Imre-fürdőnek az ut felőli részét egy, a nagytömegek igényeit szolgáló, szerényebb berendezésű olcsó fürdővé kellene kiképezni, mig a fürdőpark felőli rész a drágább, luxusfürdő lenne, a hegyoldalba tervezett, fetemlitett luxusszállodával egy fedett siklófelvonóval összekapcsolva. A tervezett gyógypark előtti sétány a Döbrentei téri parkkal és a Rudas-fürdővel aluljáróval len ne' összekötve. A budai hegyvidék felé szolgáló közlekedést lebonyolító jelenlegi Hegy a 1 ja-utat a forgalom alól lehetőleg mentesíteni kell azért, hogy a fürdőközönség és a fürdőparkban s a Gellérthegy oldalán épült villák és a tervezett nagy luxusszálloda lakúi számára a kellő csendet biztosítsuk, A Hegy- alja-ut tehermentesítése céljából a Szent Jőnos- lérröl kiindulólag egy uj, széles főközlekedési utat tervezünk, amely ut a nagy fürdőpark szélén, a fürdőudvar mögött kapcsolódik a Gellérthegy és a Naphegy közötti nyereg legmagasabb pontján a jelenlegi Hegyalja-utba. Ez elgondolás folytán a fürdöpark és a fürdőudvar a közlekedés zajától mentesül, mert ezzel a lármás forgalom a 32 méterre kiszélesített Attila-köruton és a most említett uj, mondjuk: „Szent János“ utón a perifériákra terelődik. A Duna felé nyitott fürdöudvar tengelyében a jelenlegi templom megmaradna, de a templomhajó külső tömegét művésziesebbé kell tenni. Fedett árkádok létesülnének a fürdő főbejárat portás- épületén túlmenően, jobbra kanyarodva, a Szent Imre-fürdő bejáratáig. Ez árkádok mellett egyúttal az autópark találna elhelyezést. A fent felsorolt épületek földszintjén egyes épületeket összekötve fedett árkádok épülnének, hogy a fürdőépület és a fürdőudvarban elhelyezett egyéb épületek lakói esős időben is elvégezhessék előírt sétájukat az árkádok alatt. Figyelembe jöhet itt egyúttal az a megoldás is, hogy a külső közlekedés akadálytalan lebonyolítási lehetősége mellett, a mai Budai Színkör is a nagy fürdőudvar valamelyik helyén találjon elhelyezést. Júniusban megnyílik a II. kerület Középosztály-otthona A pénz már együtt van, csak megfelelő épületet keres Thor dal tanácsnok-elöljáró Feszes vigyázzállásba kell mereved ni az egész magyar társadalomnak és könnyes büszkeséggel tisztelegni Bozzay János tűzoltó közvitéz koporsója előtt Ez a mai nemzedék megszokta a vért és a halált. Évtizedek óta, hol közelebbi hol távolabbi földeken folyik az öldök lő emberirtás. Ám ha a polgári köteles ségteljesités egy-egy hőse fizet értékes és fiatal életével a köz biztonságáért és nyugalmáért, nem a távlatok, hímem az emberi együttérzés könnyei eresztenek függönyt szemünk elé. Parancs ellenére végrehajtott hőstet tekért a katonának Mária-Terézia rent járt egykoron. Ennek a hős tűzoltónak és életben maradt vitéz társainak mellé re mi nem tűzhetünk érdemérmet, de büszkén és szeretettel valljuk őket a magunkénak. Testvért sirató fájdalommal állunk meg Bozzay János emlékezeténél testvért szorító melegséggel vonjuk szivünkhöz azokat, akik é've tértek vissza a borzalmak útjáról. MUefy&rilc a DéU-fftátpaudvact Bornemisza Géza miniszter bejelentette, hogy a déli pályaudvart kihelyezi. Régi vágya valósul meg ezzel Budának: megvalósul, mert Bornemisza nem a szavak, hanem a tettek embere. A délivasut kettévágja a Krisztinavárost. Megakadályozta fejlődésében, halálos gyűrűként szorítja. Most kiszabadul a Krisztinaváros ebből a gyűrűből. Van ennek a városrésznek még egy súlyos baja, fejlődésének talán még ennél is nagyobb akadálya: a Vérmező. A Vérmező, amelyet elbirtokolt a fővárostól a katonai kincstár és amelyet féltve őriznek szuronyos bakák, nehogyr polgárember lába megszentségtelenitse a lovagló kutyamosóknak ezt g földjét. A déli pályaudvar után nem lehetne-e a kutyamosókat is kitelepíteni? Nincs talán még egy olyan elöljárósági épületté a fővárosnak, mint a II. kerületi. Régi épület, A: csinos tiszta, érzik, hogy gazdája rendszeretö, szinte a pedantériáig tisztaságkedvelö. Mindenegyes szobája, fogadója, helyisége olyan, minha szanatóriumban, úri otthonban lennénk: csupa derű, napfény, egészség. Thordag Lajos tanácsnok-elöljáró egész emberi egyéniségére jellemző ez az épület. Amilyen a gazda, olyan a háza, — mindja a közmondás és talán' soha nem mondott igazabbat, mint ebben az esetben. Felkerestük Thordag elöljárót, hogy megkérdezzük, miként halad karitativ és szociális mun kája, amelynek annyi időt és munkát szentel, amióta az elöljáróság élén áll. — Régi tervem, hogy a középosztály elszegényedett tagjai részére otthont állitok fel a kerületben. 'Első elgondolásom az volt, hogy megnyitom ezt az otthont, még pedig 30 fizető és 10 ingyenes lakó részére. Sikerült számos ágyalapitványl szereznem, a koldusakcióból összegyűjtött 'pénznek egy hányadát is erre a célra fordítottam volna és már az épületet is kiszemeltem, ahol az otthont elhelyezem. 'Ez az épület nagyon megfelelt. Évi 8000 pengő bérért ajánlotta fel tulajdonosa az intézmény. céljaira. Mint ismeretes, az erre a célra összegyűjtött pénzeket be kell szállítanom a központba, ahonnan keveáeUbetj kapóid vissza eloszlás céljára, únint amennyit a kerület erre a célra áldoz. Mindame! lett nem mondtam le a terv megvalósításáról és si került is mintegy 20 darab egyenkint 1000 pengős ágyalapitványt összegyüjtenem, úgyhogy meglenne a lehetőség az intézmény megvalósítására. — Anna főhercegasszony meleg érdeklődéssel iseltetik az akció iránt és az ő nevéről neveznék el a középoszálybelieknek ezt az első menedékbe lyét. Szépen, kényelmesen, a modern higiéniának megfelelően akarom azt berendezni, fehér bútorok kai, otthonszerűen, külön olvasó és szórakozóhelyi seggel, újságokkal, rádióval és egyéb kényelmi eszközökkel felszerelve. Agy helyett rekaimiékkal, ami sokkal otthonszerűbbekké tenné a szobákat, mint a kórházi szobákra emlkeztető fehér vaságyak, melyek egyéb szempontokból is hátrányosak. I — Amikor most jninden rendbejött volna — teszi hozzá Thordag elöljáró — egyszerre váratlan akadály merült fel. A háztulajdonos, aki évek óta sürgette, hogy vegyük bérbe a házát erre a célra, isszavonta ajánlatát. Azt akarja, hogy a főváros vegye meg tőle a házát. Ez a kívánság természetesen nem teljesíthető, mert hiszen erre nincs pénze a fővárosnak. Most az a helyzet, hogy minden megvan, csak épen megfelelő épület nem áll rendelkezésemre, ahol az otthont elhelyezhetném. ■ — Júniusban szeretném megnyitni a középosztálynak ezt az úri otthonát. A Vöröskereszt-egyesületben felmerült a gondolat, hogy az egyesület hölgytagjai naponta felváltva ellenőriznék a főzést és ellátást, ami biztosítaná, hogy kifogástalan lenne az intézet ápoltjainak úgy étkezése, mint lakása. Kérdést intéztünk ezután Thordag elöljáróhoz arra vonatkozólag, hogy milyen lesz a kerület karácsonya? — December 22-én délután 5 órakor tartjuk meg a szokásos karácsonyfaünnepséget a kerületi székház udvarán Anna kir. hercegasszony és- Szendy Károlyné, a polgármester felesége jelenlétében. A múlt esztendőben kiosztottunk szegényeink között 20 kiló halat, 38 kiló sonkát, 800 szeretetcsomagot, kalácsot, mamuszokat stb. Idén 1000 csomagot akar kiosztani. — Arra kérem azokat, akik hozzá akarnak járulni karácsonyi akciónkhoz, hogy élelmiszert és pénzt adjanak. Ruhaneműebet nem kérek, mert ezt más utón szerezzük be. Kelemen Kornél: Rokonszenves elöltem az aranyhegyi Stadion terve Az óbudai Stadion ügye felé örvendetes lendülettel fordul ismét a közérdeklődés. Az országgyűlésien, a székesfőváros törvényhatósági bizottságában sűrűn hangzanak el felszólalások és a sajtó is egyre több teret szentel hasábjain ennek a nemzeti szempontból nagy fontosságú kérdésnek. Arra nézve, hogy a Stadiont meg kell építeni: egységes a felfogás. Csupán a hely és idő kérdése a vitás. A Stadion elhelyezésének szempontjából eddig öt terület került szóba. Ezek: 1. A Vizafogó. 2. A régi lóversenytér. 3. Az uj lóversenytér. 4. A Népliget és végül 5. Az Aranyhegy. Valamennyinek vannak szószólói, de újabban az Óbudai Stadion Bizottság mindegyre erősbödő propagandája folytán a* aranyhegyi megoldás lép elüt ér be A bizottság testes füzetben foglalta össze és adta ki azokat a súlyos érveket, alátámasztva gondosan és hozaáértésse] összeállított költségvetés sei, amelyek az aranyhegyi elgondolás egyedüli helytálló voltát igazolják. A Budai Napló részletesen ismertette az Óbudai Stadion Bizottság eddig kifejtett munkásságát és erről szóló cikkünknek erős visszhangja támadt. Óbuda lelkes közönsége a mozgalom elmélyítése mellett foglalt állást és ennek eredményeként népes küldöttség kereste fel hétfőn délben a Stadion-ügy egyik leghivatottabb tényezőjét: az Országos Testnevelési Tanács elnökét Kelemen Kornél országgyűlési képvislöt. A küldöttség tagjai voltak: André ka Károly ny. főkapitányhelyettes, Botzenhardt János dr. kormányfőtanácsos, örökös törvényhatósági bizottsági tag, az Óbudai Stadion Bizottság elnöke, FelX- ner Pál országgyűlési képviselő, Hüttl Károly dr. törvényhatósági bizottsági tag, Martini Gyula igazgató, Orova Zsigmond dr. törvényhatósági bizottsági tag, Peiractek Lajos dr. országgyűlési kéo- viselö. Pólya Antal dr. főtanácsos és Vöröwdrn Miklós törvényhatósági bizottsági tag. ill a Szövetség nagy tanácstermében fogadta Kelemen Kornél, az OTT
