Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-01-26 / 1211. szám
4 Budai Napló 1936 január 26. KÖZGAZDASÁG A „Községi" mérlege A Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár Részvénytársaság igazgatósága január 17-én tartott ülésén Lippay Lajos dr. vezérigazgató előterjesztése alapján megállapította a Takarékpénztár 1935-iki üzletévére vonatkozó mérlegét. A Takarékpénztárnak az elmúlt üzletévi eredményei közül a legszembetűnőbb és legkimagaslóbb a betétállománynak nagyméretű újbóli emelkedése. Ez az emelkedés az elmúlt évben a takarékkönyvekre és folyószámlára elhelyezett betéteknél 15 százalékos, amennyiben az előző évi 68.3 millióról 1935-ben kerek 10 millióval 78.2 millióra növekedett a betétek összege. Az, hogy a Községi Takarékpénztár betétei a súlyos válság éveiben állandóan és 1935-ben ilyen jelentős összeggel emelkedtek, a legvilágosabb bizonyítéka a Takarékpénztár iránt egyre fokozódó nagy bizalomnak. Hitelezési tevékenysége terén a Takarékpénztár — bár ennek a közismert viszonyok természetesen határokat szabtak — az elmúlt évben szintén emelkedő irányt kezdett. Ez nemcsak váltótárcájának 49 millióról 51.2 millióra történt emelkedésében, hanem rövidlejáratú jelzálogos kölcsönei, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege és egyéb fedezett hitelei emelkedésében is kifejezésre jut. Az utóbbi kihelyezések több mint 2 millió pengős emelkedésében is kifejezésre jut. Az utóbbi kihelyezések több, mint 2 millió pengős emelkedése a Takarékpénztárnak az exporthitelek nyújtása terén ezerben fokozottabb tevékenységét igazolja. A székesfőváros intézményeinek nyújtott hitelek összege 6 millióval csökkent. A múlt év legvégén alapította meg a Takarék- pénztár a Budapest Székesfővárosi Állatvasar Pénzforgalmi rt.-ot, amely a Székesfővárossal kötött 30 éves szerződés alapján meg is kezdte működését. A Takarékpénztár hosszúlejáratú kölcsöneinek állománya jelentéktelen változással 20.5 milliót tett ki. Aktíváit a Takarékpénztár a leggondosabb értékeléssel szerepelteti mérlegében. Nagymérvű tartalékai vannak a Takarékpénztárnak az érdekkörébe tartozó vállalatai 3JL millió pengőben kimutatott összegében is. Kiadásai terén a személyzeti kiadásoknál további megtakarításokat ért el a Takarékpénztár, a dologi kiadásokban mutatkozó némi emelkedés viszont a jelentékenyen megnövekedett üzletforgalom természetes következménye. A bevételek emelkedése tette lehetővé, hogy az előző évi 88.000 pengős nyereséggel szemben 200 ezer pengő nyereséget mutasson ki a Takarékpénztár. Osztalék fizetését mindazonáltal gondos megfontolás után, a belső erők további fokozását tartva a mai idők legfontosabb feladatának, nem javasolja az igazgatóság, hanem a székesfőváros vezetőségével egyetértésben a kimutatott tiszta nyereségnek a tartalékalaphoz leendő csatolását fogja a közgyűlésnek indítványozni. — Á Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fülöp elnöklete alatt e hó 21-én ülést tartott, amelyben megállapította, hogy az 1935. üzletév 3,301.098.23 P tiszta nyereséggel zárult az előző évi 3,284.589.96 P-vel szemben Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása ezúttal is későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a f. é. febr. hó 4-én délután %5 órakor megtartandó 94-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1935. évi osztalék kifizetésére ugyanúgy mint tavaly, 1.500.000 P, vagyis részvényenként 3 P fordíttas- sék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000 P-vel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 P-vel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 60.000 P-vel javadalmazhassanak, míg az 1936. üzletévre 1,257.793.12 P nyereség vitessék elő. Az 1935. év tiszta nyeresége a tavalyit mintegy 17.000 P-vel haladja meg. A kamat- és szelvényjövedelem, dacára annak, hogy a kihelyezések állománya évi. átlagban a tavalyihoz képest magasabb volt, a kamattételek csökkentése folytán kerek összegben 185.000 P-vel visszaesett. Az ingatlanok hozadéka 22.000 P-vel, a jutalékok címén, valamint az értékpapír és devizaüzletnél elért nyereség és a különféle egyéb nyereség pedig 160.000 P-vel csökkent. Ami a mérlegszámlát illeti, a könyvecskékben elhelyezett takarékbetétek kerek összegben 2,261.000 pengővel, á folyószámlabetétek pedig 3,868.000 pengővel emelkedtek, úgyhogy az összbetétállomány 293,873.758 pengős összege 6,128.973 P-vel nagyobb a tavalyinál. A kezességi üzlet állománya 23,906.565 P-ről 26,121.795 P-re emelkedett. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az eddigi konzervatív elvek figyelembevételével történt. Az államadósságok, közkölcsönök és egyéb értékpapírok állománya 24,132.915 P-ről 23,953.967 P-re, a pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek állománya 23,231.640 P-ről 22,784.756 pengőre csökkent. Az igazgatóság Kovácsy Dénes, Podorszky József dr. és Vetsey Géza cégvezetőket aligazgatókká, Braun Imre fiókfőnököt fiókigazgatóvá, Bodnár Pál, Bródy Tibor, Csegő János,, Lord Pál, Milos Endre dr,, Rammacher János, Révai Sándor dr., Sebő István és Tábdkovich Pál fotisztviselőket cégvezetőkké és dr. Ghillányi Árpádot és dr. Mezei Tamást jogügyi titkárokká nevezte ki. — A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa legutóbbi ülésében Lenk Adolf vezérigazgatóhelyettes előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint nyereség- ép -veszte- ségszámláját, amely szerint az 1935. évi tiszta jövedelem 2,Sí>0.317 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből hétszá- zalkékos osztalék (részvényenként 8 pengő 11 fillért; kifiezetését fogja a február 3-án tar tandó közgyűlésen javaslatba hozni. j* — A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. igazgatósága Stein Sándor, Ambrózy Gusztáv, ifj. Heinrich Antal dr. cégvezetőket igazgatóhelyetteseknek, Neurer Béla dr., Erdélyi Sándor dr. és Márkus György dr. főtisztviselőket cégvezetőknek nevezte ki. — Az agrártermények márkázását a külkereskedelmi hivatal honosította íneg még pedig olyan eredménnyel, hogy a magyar márkatermékeket ma már külföldön is a legnagyobb bizalommal fogadják. Ügy az agrár-, mint a kereskedelmi körök arra törekednek, hogy a márkázó tevékenységet mindHflfeMffl Megrendelhető a Székesfővárosi Asványvízüzemnél, I., Gellért- rakpart 1. Telefon: 53 - 0 - 03. jobban kiterjesszék és ebbe az áruk mindszélesebb körét vonják be. Ezzel kapcsolatban merült fél egy új hivatalos szervnek felállítása, amely a ,ßi. kir. márkázó hivatal“ nevét viselné, kizárólagos hivatással, a magyar piac érdekében. Ha az új hivatal felállítása időszerű lesz, tudomásunk szerint Staub Elemér és Krúdy Ferenc töltik be e fontos hivatal vezetői tisztségét. HÍREK: A magyar kultúra legrégibb várának, a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek megerősítésére nagyobbszabású hangversenyt rendeztek január 21-én, Budafokon, az Attila mozgószínházban. Az estély rendezősége között ott láttuk Preszly Elemér államtitkárt, Ka/ray Krakker Kálmán főispánt, Záborszky Nándor polgármestert, Büttner Ferenc dr. plébánost, akik a fővédnökségi tisztet töltötték be. A jól sikerült hangversenyt nagyhatású beszéddel vezette be Sziklay János dr., az ismertnevű író, a D. K. E. elnöke. Közreműködtek a zenei és énekvüágból Karácsonyi Margit, Lovassy Edith, Hajdú Imre, Várady Aladár, Vargha Imre, akik művészetük legjavából gyönyörködtették a közönséget. Gegus Dániel, az ismertnevű póéta saját költeményeiből adott elő nagy tetszést aratva. Az óbudai Szent Péterről és Pálról nevezett plébániatemplomnak új plébánosát, Leiner Mihályt január 19-én iktatták be ünnepélyes keretek között. A szertartást Molnár László pápai kamarás, esperes-plébános végezte. Délben az egyházközség kultúrházának dísztermében Molnár Lászlói üdvözlő szavai után Hanthy Haidekker János kér. elüljáró szólott a kegyúr székesfőváros nevében, majd a községi kereszténypárt vezére köszönte az új plébánost. Orsóval Láner Kornél miniszteri tanácsost, a MÁV helyettes elnök-igazgatóját miniszteri osztályfőnökké nevezte ki a miniszter. Érdemes, nagyképzettségű főtisztviselőt ért a jól megszolgált kitüntetés. Az új osztályfőnök a 48-as aradi vértanú Lahner György tábornok unokája, Láner Győző altábomagynak, a Ludovika egykori parancsnokának pedig a fia. GYORSÍRÁS! és gépírást együttesen 10 pengőért tanulhat a KOZMA iskolában, II., Iskola-utca 27. szám Nagy ünnepségre készül az Első Magyar Általános Biztosító Társaság igazgatósága és tisztviselőkara. Gergely Tódor gazdasági főtanácsos a társaságnak a II. osztályú érdemkereszttel kitüntetett vezérigazgatója ez évben tölti be az intézetnél kezdett tisztviselői pályafutásának 50-ik esztendejét. A ritka évforduló ünnepéhez csatlakozni fog az egész biztosítási szakma és számos közgazdasági intézmény. Gergely Tódor egyúttal a Ház- tulajdonosok Orsz. Egyesületének is a vezére. BUDAI VIGADÓNÁL Corvin-tér 5. Tel.: 53-5-32. KOTSIS ERZSÉBET művészi fényképész A „Vogl-bál“ február hó 15-én a Budai Vigadóban a farsang egyik legsikerültebb báljának ígérkezik. Rokkantak figyelmébe. Az I., XI, XII. kerületben lakó hadirokkantakat értesítjük, hogy „HONSZ“ I. kér. Csoport-tagértekezleteit, minden szerdáin este 7 órakor az I. kér. Attila- körút 50. alatti (Iparoskor) helyiségében tartja. MENYASSZONYI képek Blahosnál, Fő-ntca 18 FOS0C9KKEK Zibrinyinél I., Btlila-utca 8 A céllövés múltja. A „Szent Gellért“ XI. kér. Polgári Lövész Egyesület, ahogy múlt számunkban jelentettük e hó 14-én rendezte Lukács „Rózsakért“ vendéglője külön termében alakulása óta első ünnepélyes választmányi ülését. Az ülést követőleg Schreiner János ny. tábornok az egyesület elnöke mondotta el a céllövés múltját á legrégibb időktől napjainkig. Rámutatott arra, hogy az ősemberek védekezése, vagy támadása a veszedelmes állatok ellen és ez okból ezeknek kővel, vagy más tárggyal való célbavétele volt az első céllövés. Ezután a parittyával való célba dobás, majd nyíllal való lövés adott gyors fejlődést a céllövésnek. Rátért azután a kínaiaknak Krisztus előtt 200 évvel puskaporral töltött ágyúkkal való céllövésére, végül pedig a puska és ágyú fejlődési történetét ismertette. A mind végig érdekes és sok tapsot aratott előadás után Tavasz István mérnök állt szóllásra és érdekesen fejtegette a légvédelem módjait és jelentőségét. Az előadáson a tagok és a meghívott vendégek zsúfolásig megtöltötték a helyiséget s az előadást követő barátságos vacsora végeztével -éjfél felé oszlottak széjjel. 11.467/1935. sa, TERVPÁLYÁZATI HIRDETÉS A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Horthy Miklős-hld budai hídfőjének rendezésére és beépítési módjának megoldására — azon a területen, amelyet a Duna, továbbá a Bertalan-, Stoczek-utcák és a holtdunamedence már feltöltött részén a hely színraj zön eredményvonal határol, — nyilvános tervpályázatot hirdet. A tervpályázat névaláírásos és azon résztvehet minden magyar honos építész és mérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy aki a kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi. Egyetemen, illetőleg . a Királyi József Műegyetemen oklevelet szerzett. A pályázatra vonatkozó hirdetés, tervezési programm és helyszínr&jz a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segédhivatalában (I. kér., Döbrentei-tér 4. sz. I. em.) hétköznapokon 9—2 órák között, 10 P lefizetése ellenében átvehetők. A pályázaton tényleg ' résztvevő pályázók részére a . pályaterv benyújtása után a 10 P vissza- téríttetik. A pályamunkák kiállítása (keretezés, üvegezés stb. mellőzésével) a lehető legegyszerűbb legyen, azonban a lapokat ke-, mény papírra kell ragasztani; minden lapot, illetve darabot névaláírással ellátva, összecsomagolva és lepecsételve, „Terv- pályázat a Horthy Miklős-hld budai hídfőjének rendezésére" felirattal legkésőbb 1936. évi március hő 31-én déU 12 óráig elismervény ellenében a Fővárosi- Közmunkák Tanácsa segédhivatalában kell benyújtani. Postán beküldött terveknél a postai feladási bélyegzőre vonatko-, zik a határidő. Az elkésett, a nem kívánt rajzot tartalmazó, vagy hiányos pályaműveket a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. A bírálóbizottság elnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, tagjai a Közmunkák Tanácsa részéről a tanács alelnöke úgyis, mint az elnök helyettese, a mérnöki osztály főnöke, valamint a tanács mérnöki és szépészeti bizottságának hét tagja, a tanács által meghívott öt szakértő, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet egy kiküldöttje, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége egy kiküldöttje, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács egy kiküldöttje. A kitűzött pályadljak a következők: I. díj ............................ 3000 P n. díj . ...................... 2000 F m. díj...................... . íooo p és két megvétel h ... . 500 F amennyiben a bírálóbizottság erre érdé-" mes terveket hoz javaslatba. A bírálóbizottság, amelynek határozata végérvényes, a beérkezett pályaművek elbírálását azonnal megkezdi és a lehető legrövidebb idő alatt befejezi s az eredményt a döntés után azonnal' kihirdeti. A tanács a pályaműveket a bírálat befejezésével a bírálati jegyzőkönyv másolatával együtt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet helyiségében (IV. kér., Reáltanoda-utca 13. sz.) 10 napig nyilvánosan kiállítja. A nem díjazott vagy meg nem vett pályaterveket a pályázók a tanács segédhivatalában 30 napon belül igazolvány ellenében átvehetik. Ezen az időponton túl a tanács a tervek megőrzésére nem vállalkozik. A díjazott és megvett tervek a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tulajdonába mennek át és a tanács azokat részben, vagy egészben felhasználhatja, a nélkül, hogy azok felhasználására magát kötelezné. Ebből kifolyólag a pályázók sem a Tanáccsal, sem annak közegeivel szemben kártalanítási igényt nem támaszthatnak. Jelen pályázattal járó kötelezettségén túl a tanács a pályázókkal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállal. Pályatervek beadásával a pályázó e hirdetés pontjait magára nézve mindenben kötelezőnek ismeri el. Egyéb, fel nem sorolt vonatkozásban e pályázatra nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 79.049/1908. sz. alatt kiadott tervpályázata érvényes. Budapest, 1935 november 25. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Védekezzünk az érelmeszesedés ellen! Ha gyalog megy fel a lépcsőn, vagy ha dombnak megy, valószínűleg észrevette, hogy „kifullad“, szívdobogása erősödik, lélekzése nehézkés. Éjjel sokszor nem tud aludni, gyakori főfájás kínozza, sőt néha szédülést is érez. Ezek az előrehaladottabb korral járó érelmeszesedés tünetei. A felvett táplálékot a gyomor ugyanis sohasem emészti meg teljesen, a visszamaradt, sokszor káros anyagokból sók képződnek, melyek az erek belső falára lerakódva azokat megvastagítják. Az érfal megkeményedik, elveszti rugalmasságát, a vérkeringés nehézkesessé válik, sőt sokszor megakad, «.mi rohamokra vezet. Ha pedig az érelmeszesedés a szívet tápláló erekre terjed át, végzetes lefolyású szívrohamok keletkeznek. Előzze meg ezt a veszélyes betegséget, mely együtt jár ugyan a hajlott korral, de bekövetkezését hosszú időre kitolhatjuk és a bajt nagymértékben enyhíthetjük, ha gondoskodunk, hogy az érfalakra lerakodó sók kellő időben eltávolíttassanak a szervezetből. Ezt legbiztosabban eléri, ha minden reggel éhgyomorra %—% pohár Hunyadi János gyógykeserűvizet iszik, mely ivókúra nemcsak kitisztítja a beleket és szabályos munkára készteti az emésztőszerveket, hanem a szervezetből minden káros anyagot elvon, a nélkül, hogy Ont hivatásában zavarná. A Hunyadi János gyógyvízben rejlő gyógysók és azoknak egymásközti aránya az egészség titka. A Saxlehner cég irattárában sokezer köszönőlevél tanúsítja ezt. Kezdje meg még holnap a Hunyadi János kúrát, ön is újjá fog születni! 1Défivasút fcávéház (túl. ÖZV. Donreich Árminná, I, Alkotás-u. 7/b.) __________Kellemes hangulatú uzionnák, __________elsőrendű vacsorák. Kitfinő __________konyha. Szolid polgári Arak A b udai úri közönség találkozóhelye Magyar Esték l Erzsébet királyasszony gödöllői házi cigányának Vidák Bélának a fia: Józsi a gyorscsárdások mestere a SEIFFERT-KÁVÉHÁZBAH szórakoztatja az úri közönséget a tél folyamán OLEUM műszaki kereskedés * Telefon: 69-0-10 XI., Horthy Miklós-út 32. Autócikkek, Boschcikkek. Műszaki cikkek, szerszámok, izzólámpák, SKF-lera- kát, gépszí], c8Íszolópapir, autó, gőzhenger, gép, dynamo, csont- és padlóolajok, kocsikenőcs, gépzsír, autógumi. — Házhoz szállítással. POCKHÉ I., AT TI LA-U. 10 o Krisztinaváros legelőkelőbb hölgyfodrásza TELEFON: 54-9-19 S MAGYAR-FRANCIA BIZTOSÍTÓ R. I. BUDAI FIÓKJA I., KRISZTINA-KÖRÚT 113/b. szám alatt megkezdte működését ELFOGAD: ÉLET-, BALESET-, TÜZ-, BETÖRÉS-, SZAVATOSSÁGI, ÜVEGES szállítmánybiztosításokat Budán összeköttetéssel rendelkező hölgyeket és urakat alkalmaznak Felelős szerkesztő: Viraág Béla Társ-szerkesztő: rétyi Székely Miklós dr. H. szerkesztő: Andriska Károly Kiadásért felel: Viraág Béla Laptulajdonos: Viraág és Társa. Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Budapest, V., Vadász-utca 16. (Nvomdaisrazeató: Linzer M.Y
