Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-02-09 / 1212. szám

33. évt. 1212. sz. előfizetés Hegyed évre 8.— P Egy évre. .24 —P Egyes szám 40 f. Egyesületi tagok féláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja 1936febr.9 hirdetések Egy hasáb széle*, i mm. magas sor egy­szeri közlésnél 30 f- Szövegsorára 2P. Is­mertető közlemények megállapodás szerint A hirdetés dija Diódakor előre fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- Felelős szerkesztő: ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság N/IRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, Maros-utca 23. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig M budai közlekedés — Irta : babaicxy István báró, sskföv. tanácsnok — A főváros fejlődése az utóbbi évek alatt az egészséges és szép fekvésű budai részeken ör­vendetesen nagy lendületet vett. Minthogy a városfejlesztésnek egyik legfontosabb és két­ségkívül leghatékonyabb eszköze a jó közleke­dés, a székesfőváros vezetősége — felismerve azokat a szociális és közegészségügyi értékeket, amelyeket ez a fejlődés a nagyközönség részére biztosít — már a közelmúltban is számos oly intézkedést foganatosított, amely a közlekedés javítása és céltudatos kiépítése révén a fejlődés előmozdítását és fokozását célozta. Így a Pasa­rétet, a Rózsadombot, az Orbánhegyet, a Far­kasrétet és a Budakeszi-út környékét bekap­csolta az autobuszhálózatba, továbbá a 12-es és az 1-es autóbuszjáratokat Buda belsőbb részei felé meghosszabbította, amely intézkedések, figyelemmel e területeknek tagolt voltára és aránylag kisebb népsűrűségére, a legtöbb eset­ben jelentős anyagi áldozatot követeltek a vál­lalattól. Az a szeretetteljes gondoskodás, amellyel a főváros hatóságai — áldozatok árán is — ki­elégíteni igyekeztek a budai részek polgárságá­nak közlekedési igényeit, a jövő terveinél és elgondolásainál még fokozottabb mértékben jut kifejezésre. Elsősorban azokra, a városfejlődési szem­pontokból rendkívül nagy jelentőségű változá­sokra utalok, amelyeket a Margithíd kibővíté­sével és a Horthy Miklós-híd megépítésével kapcsolatos új közlekedési hálózat kialakítása a budai oldalon életre fog hívni. A Szentimre- városnak a Nagykörúttal való közvetlen össze­köttetése ennek a környéknek lüktető életet biztosít. Itt közbevetőleg megemlítem, hogy Buda e legfiatalabb részének további fejlődési lehető- sSgét biztosítana, ha áTHÁV a Déli-pályaudvar felhagyásával és a Kelenföldi pályaudvar sze­mélyforgalmának megszüntetésével megépítené a Fehérvári-út környékére tervezett Szt. Imre átmenő pályaudvart. Ide kellene azután ki­helyezni a BHÉV. Szt. Gellért-téri végállo­mását is. A székesfővárosi közlekedési vállalatok ter­vezett tarifareformjának az az intézkedése, amely a BSZKRT. közúti átszálló jegyeinek érvényét a BHÉV. vonalainak a főváros hatá­rán belül eső részeire is ki akarja terjeszteni, ugyancsak főleg budai érdekeket szolgál. A tervbevett intézkedés nemcsak a érintett vá­rosrészek: Aquincum, Rómaifürdő és Kelen­föld lakóinak megélhetését fogja megkönnyí­teni, hanem — s ez főleg az északi részre vo­natkozik — az oda irányuló turistaforgalom emelkedését is hathatósan előmozdítja, ami e vidékek fejlődésében új fejezetet nyit majd meg. Uj lehetőséget biztosít Buda fejlődésének a repülőtér folyamatban lévő építése is. Köz­tudomású, hogy a székesfőváros vezetősége akkor, amikor egy új nemzetközi közforgalmú repülőtér Budapesten való létesítésének gon­dolata felmerült, a tervbevett területekkel szemben a Kőérbereki-út mentén fekvő örsödi területet hozta javaslatba, mert ezzel is Buda jogos érdekeit kívánta elősegíteni. Ez a terü­let, amelyet három oldalról erdőkkel és gyü­mölcsösökkel borított hegyek koszorúznak, a külföldiek előtt már a repülőtérre való meg­érkezésükkor feltárja Buda szépségeit és sok új barátot fog szerezni az ősi városnak. E mel­lett az idegenforgalom remélhetőleg állandó fejlődése szükségszerűen olyan intézkedéseket fog életre hívni, amelyek szintén a budai oldal közúti és közforgalmi berendezéseit tökélete­sítik. Természetesen a mai gondterhes gazdasági helyzetben korai lenne olyan nagy befektetése­ket igénylő változtatásokról és berendezésekről beszélni, amelyek megvalósításának ideje még bizonytalan. A budai polgárság azonban teljes hittel bízhat abban a meleg érdeklődésben és szeretetben, amellyel a törvényhatósági bizott­ság, a polgármeser úr és a főváros egész veze­tősége Buda sorsát kíséri és amellyel e nagy multtú és minden bizonnyal még nagyobb jö­vőjű város méltó érvényesülése elől az akadá­lyokat elhárítani igyekszik. Buda legfontosabb kérdései — UGRÓM GÁBOR ny. miniszter nyilatkozata — Buda fejlesztése érdekében az alábbi há­rom probléma megoldását tartom a legfonto­sabbnak: az óbudai híd megépítése, természe­tesen kapcsolatosan a dunaparti fő út­vonal kiépítésével, a Tabánban létesítendő fürdőváros, a Lágymányoson felépítendő állandó nemzetközi vásár és nemzeti stadion. Felesleges hangsúlyoznom, hogy mindhá­rom kérdés szükségessége nem vitatott és meg­oldása csak a finanszirozás lehetőségétől függ. Mit kell tennünk Budáért? A múlt klasszikus emlékeit tárjuk fel OROVA ZSIGMOND dr. szföv. törvhat. biz. tag Buda problémája előtérben van. Buda fej­lődésének ügye Budapest egyik legfontosabb kérdése lett. Az ország érdeke, hogy szolgáljuk Budát. i Buda jövője a legszorosabban függ össze á fürdőváros kialakulásának lehetőségeivel. A természet csodás adományainak okos kihaszná­lásán múlik, hogy idegenek tömegei részére Ijogyan tegyük vonzóvá forrásainkat és für­dőinket ? Buda fürdőváros mellett nagy I vonzóereje lesz idegenforgalom ! szempontjából a klasszikus és közép­kori műemlékeknek, amelyek nagy része ma még a földben van. A gyógyulást és üdülést kereső embert nem elé­gíti ki a levegő, víz és fürdő; szüksége van egyéb oly szórakozási lehetőségre, amiben ott­hon nincsen része. Akvinkum romjai messze vannak a város lakott részeitől. Közelebb kell keresni látnivaló­kat. Tudósaink már megállapították, hogy öbuda belsejében volt a római katonaváros köz­pontja. A Királydomb alatt biztosan van egy amfiteátrum, talán szebb az akvinkuminál. A Kalvin-utcában és a Fő-tér alatt megtalálták az árpádkori apátsági és más templom romjait. Minden ásó romokba ütközik. Óbuda újjáépítése küszöbön áll. Ezt az al­kalmat nem szabad elmulasztani. Fel kell túrni minden helyet, ahol valamit sejteni lehet, hogy napvilágra hozhassák Róma itt­maradt kultúráját. Ebből az Óbudából szép kincseket lehetne ki­bányászni, idegenforgalmi attrakcióvá lehetne varázsolni. A modern Pest és az ódon Óbuda fogják Budát a világ egyik legkeresettebb fürdő­városává tenni. Mithra-oltár romjait találta meg Pau- lovits István dr. a Nemzeti Múzeum régészeti osztályának ismert nevű őre, — írja az „Újság“ — még pedig Nagytétény közelében, Gömbös Gyula miniszterelnök telkén. Mithra perzsa nap­istent Rah néven a hun-magyarok vitték bele Egyiptom vallásába és a farkas harapó gyík övezte homlokát: Ráh-gyík, — amiből a „ra­gyog“ sző származott. Talán a hunok hozták ide is. Új utcaelnevezések Budán. A polgármes­ter tudomásul vette a Fővárosi Közmunkák Taná­csának határozatát, amely szerint az I. kér. Né- metvölgyi-útból a 8530/3 hrsz. teleknél északkeleti irányban kiinduló s a Bürök-utcáig terjedő 5 mé­ter széles névtelen utcát az Abaúj-Toma vár­megyei Nagyszalánc községről „Szaláncmtcdnak” nevezte el és tudomásul vette, hogy az I. kér. Fo­dor-utca elnevezést az utca folytatását képező 20 méter széles útvonalra a „Tamás-utcáig” terjesz­tette ki. A főváros új neve legyen: — Buda! Évekkel ezelőtt nagyjelentőségű mozgalmat indí­tott meg a Budai Napló. Lapunk hasábjain több cikk jelent meg Széli Sándor dr. ismert publicista tollából, amelyekben nyomós érvekkel támogatta azt a tervet, hogy a magyar főváros nevéből a „Pest” név hagyassák el, mert az idegen nyelve­ken kellemetlen és rossz hangzású és hogy le­gyen a magyar főváros neve egyszerűen: Buda. Ez a javaslat széles körökben nagy helyeslésre talált. Legutóbb H erez eg Ferenc dr. írt a Pesti Hírlap-ban vezércikket erről a tervről és azt igen megfontolandónak tartja. Szintén felsorolja azo­kat az érveket, amelyek a „Buda” név mellett és a „Pest” ellen szólnak. Az illusztris írónak ez ál­lásfoglalása Széli tanár szerint arra késztethetné közéleti férfiainkat, hogy mind többen emeljék fel szavukat emellett a gondolat mellett, amely így, a magyar öntudat dicsőségére, csakhamar valóra is válnék. Kétségtelen, hogy minden szolidaritás között a vallási a legerősebb. Amióta Budáról kiindult a Gül Baba-agitáció, azóta Buda fokozottabb mér­tékben vált szent kegyhellyé a világ mohamedán- sága előtt. Gül Baba türbéje ismét világítótorony lett az iszlám számára és itt a mi kék Dunánk mel­lett határjelzője a kelet és nyugat kultúráinak. Ezt a nagyszerű eredményt, amit a muzulmán vallasu magyarok a mohamedán magyar kultúrkomité egy­kori kezdeményezésére elértek, most már nem sza­bad negligálni, hanem be kell állítani a magyar újjáépítés programmjába. Insallah! László Zoltán dr. Attila éve — Másfélezeréves évforduló. — Budai Polgári Kör felhívása Körünk életében az utóbbi időben lany­hulás állott be, amelynek magyarázatát nem akarjuk teljesen a mai nehéz viszonyokra át­hárítani. A több évtizedes eredményes múltra visszatekintő Budai Polgári Kör látogatottsá­gának fellendítésére törekedve, a Kör tagjai­ból alakult Pénteki Borgazda Társasággal kar­öltve, elhatározta választmányunk, hogy az újonnan átrendezett körhelyiség belső életét mozgalmasabbá kívánjuk tenni. Ennek a cél­nak elérésére a pénteki borgazdák minden hónap második hétfői napján a tagok összesége részére borestélye- ket rendeznek, amelyre a kör tagjain kívül annak barátait is szívesen és örömmel látják. Ily módon nem csak a tagok együttérzését kívánjuk munkáim, de a fehér asztal mellett megtárgyalni óhajt­ják a kerület fontosabb kérdéseit is. Amikor tehát ennek a célnak elérésére a pénteki bor- megbízásából is készségesen hívjuk fel t. Tagjaink figyelmét, kérjük, hogy igyekező tünket azzal a szeretettel viszonozni szívesked­jenek, amely a múltban hagyományos volt, és amely körünk évtizedes fennmaradását lehe tővé tette. Amidőn tehát a minden hó második hét főjén, az első alkalommal tehát f. évi február hó 10-én, körünk helyiségeiben tartandó közös borestélyekre ismételten felhívjuk t. tagjaink figyelmét, és azon minél nagyobb számban megjelenésüket várjuk, vagyunk, baráti üdvözlettel: Fekete Géza titkár. Kozma Jenő dr. elnök. Gül Baba hódító útja a Keleten Az iszlám népe között hódít a magyar feltámadás eszméje Egyiptom, Szíria, Palesztina, az arab államok és India mohamedán újságjai hónapok óta nyil­vántartják a magyar iszlámnak ügyét, a Gül Baba budai mecsetje és a muzulmán főiskola építésének terveit, amióta Buda agilis*nagymuftija: Durics Husszein Hilmi Baba a keleti mohamedán államo­kat beutazta a hitfelekezet titkára, Mehmed bey kíséretében. A magyar iszlám főpapját a keleti államok­ban, hivatalosan és ünnepélyesen fogadták az isz­lám uralkodói, főpapjai és főiskoláinak kiküldött­jei. Az arab lapok állandó rovatot nyitottak a ma­gyar mohamedán testvérek ügyének és mindenütt nyilvános gyűléseket rendeztek, amelyeken a nagy mufti ismertette Magyarország, a magyar iszlám és Budapest jelentőségét. A gyűlések után a helyi egyesületek nyilvános gyűjtéseket rendeztek, ame­lyeken tekintélyes összegek foltyak be a budai Gül Baba-mecset építésének céljára. A befolyt pénze­ket a Géniben székelő pánizlamita komitéhez utal ják át, ahonnét Sekib Arszlán émir őfensége utasí tásai szerint fogják az építések ügyét intézni. Magyar-keleti iszlamita idegenforgalmi és | gazdasági propagandát is fejt ki — különösen Buda és a Balaton érdekében — a nagymufti, aki kurbán bajrám ünnepére (március elején) érkezik vissza budai székhelyére. Vele jönnek már keleti muzulmán nagyurak is, hogy a magyar iszlám­ügy állásáról személyes benyomásokat szerezzenek. A Budai Napló már hat év előtt szóvátette az elhanyagolt magyar iszlám ügyének felkarolását és a félreértett, sőt a lemosolygott gondolatot azóta diadalra is vitte: Buda, a Balaton és a magyar­keleti idegenforgalom érdekében. 400 millió moha medán figyel a testvér magyar nemzet szomorú sor­sára és Trianon igazságtalanságaira, amiről eddig semmit sem tudtak. Az egész kelet muzulmán saj­tója most nemcsak vallási és idegenforgalmi szem­pontokból, hanem a külpolitika és kultúra szem­szögéből is vizsgálja a magyar kérdést. Attila évébe léptünk. 1936 Attila nmnk trónralépésének másfélezer­éves fordulója. Trianoni poklunk fenekén: ünne­pelünk. A máris fel-felizzó új világháború mai kísérteties lángolásában: ünnepelünk. A kivénhedt régi világ mai borzalmas örvénylésében: ünnepe­lünk. Köszöntjük és idézzük Őt, Etelét, Mundzuk fiát, a Felejthetetlen Hunt, Isten Ostorát, a mi világbirodalmaink egyikének emberfeletti óriását. Dicsőség és el nem múló hódolat Néki! — Így írja nekünk a „Turánok Baráti Köre“. Magunkat kö­szöntjük s magunkat ünnepeljük Bonne: Attila a mi túrán fajiságunk örökértékű kinyilatkoztatása. Ez a fajiságunk hévül, rendeződik és indul új tet­tekre ma. A koreszme hordozója ma: Túrán. A korszerű faj ma: a turánság. A világesemények mai egyetlen, roppant tengelye a turáni eszme, s túrán világmozgalom. Jöjj és hallgasd meg! A Magyarországi Tu­ránok Baráti Köre Attila idei évének első három hónapjában 8 (nyolc) tagból álló előadássorozatot rendez. Az előadások helye a M. Kir. Tud. Egyetem nagy előadó terme. (Múzeum-körűt 4. Természet- rajzi osztály. Bejárat nem a főépületen, hanem a kőrútról a Trefortkert felé menet baloldal első épület első ajtónál Útbaigazító megjelölések a helyszínen is tájékoztatnak.) Az előadások ideje kezdete: minden hét szerdai napja délután 6 órai kezdettel. Az alább közölt tárgyakat esetröl- esetre a tárgyhoz hangolt művészi számok (szava­lat, szépirodalmi felolvasás, zene ill. ének), vala­mint túrán tárgyú vetített képek bemutatása egé­szíti ki. Mindenről a rendezőség esetről-esetre a helyszínén, de külön részletezett meghívók útján is tájékoztat. Az előadások tárgy és időrendje: Febr. 5.: Szilvay Gyula dr., az egyiptomi kormány v. szak­értője: A fölébredő Túrán. — Febr. 12.: Maián Mihály dr. egyetemi tanársegéd: A nyugati kul- tdmépek pusztulása a fajegészségtan tükrében. — Febr. 19.: Békássy Gyöngyvér író: A magyar­ság faji hivatása. — Febr. 26.: vitéz Csécsi Nagy Imre ny. altábornagy: Atilla. — Máre 4.: Zajt* Ferenc író: A Sah-Name turánsága. — Mára. 11.: Méhes Gyula dr. egy. m. tanár: Mit jelent Magyarországon magyarnak lenni. — Mára. 18.: 'fű;mezei László tanár: A turánság a mai világ- események tengelyében. A műsorok ének és zenei részét Ákom Lajos orgonaművész és Thegze-Ger­ber Miklós zenészeiző rendezi Ismerősöket és ven­dégeket szívesen látunk. A 30 filléres ruhatár kö­telező. Buda kincsei —Pávai Vájná Ferenc dr. előadása — Érdekes és a budaiakat elsősorban érdeklő elő­adásban ismertette Pávai Vájná Ferenc dr. fő- bányatanácsos, főgeológus a Budán a közelmúlt­ban feltárt és még feltárandó gyógy- és hőforrá­sokat, a Balneológiái Egyesület előadóestjén, e hó 3-án a Szt. Gellért-fürdő zenei termében nagy­számú, főleg orvosokból alakult közönség előtt. Frank Miklós főtitkár bevezetői szavai után Pávai Vájná Ferenc dr. ismertette az 1932-ben a Rudas-fürdőnél feltárt három új forrás történetét, amelyek helyét ő jelölte ki s amelyek közül kettő: az Attila- és a J uventus-forr ás ma már ország­szerte ismert balneológiái és ivókúra-tényező. Ezek után a múlt évben egy szakértőbizottság: We- szelszky Gyula, Wendl Aladár és az előadó, a Tabánban folytatta forrásfeltáró munkáját, ami­kor a Zsigmondy és Másolón mélyfúrócégek garni­túráival a Szent Imre-fürdő közelében két új for­rást és a Rudas melletti alsó Dunaparton újabb forrást fedeztek fel. A negyedik fúrás a Tabán­ban költségek hiánya miatt még befejezetlen. Vala­mennyi újonnan fakasztott forró vizű gyógyforrás vize forróbb, magasabb felszínre kiömlő kénes, szénsavas és jód-, brómtartalmú gyógyvíz s ezek­ben a tulajdonságaikban felülmúlják a Rudas- és Ráe-fürdő régebbi forrásait s remény van arra, hogy egyesek tovább fúrásával már fűtésre szol­gáló forró vizet is fognak találni Végezetül ismer-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents