Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-11-05 / 1235. szám
VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTIK: SZERKESZTŐSÉG. ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502 96 LIPPAY GYULA dr és OLTY ANTAL MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN y Ki kell Írni a pályázatot a halálraítélt Budai Színkör bérletére „Sokat Uött Budám a ßuäms"! ' Folyik a költségvetés vitája az Uj városházán és megnyugvással látjuk, hogy a törvényhátóáág összes tényezői a legnagyobb harmóniában igyekeznek előkészíteni a főváros jobb jövőjét. Nincsenek nagy álmok a költségvetésben: reális, földön járó? minden egyes tétele a rengeteg számoszlopnak, de épen ezért bizalmat keltő. - 1 A budai városatyák pártkülönbség nélkül felvonultak és- — mint azt más helyen megírjuk — teljes erővel dolgoznak kerületük érdekeiért. Nem dicsérjük őket ezért, hiszen kötelességük, de meg kell . emlékeznünk égy momentumról, amely a - részletes vita során merült fel. Felállott egy- pesti városatya és szemrehányást tett a főváros vezetőségének, hogy sokat költenek Budára. A fővárosi pártvezérek — mondta - Budán laknak, minélfogva keresztül- vitték,‘hogy minden Budáért történik, minden pénzt Budára költenek. A költségvetés 67 százalékát Buda kapja, a szegény Pestre tehát csupán 33 százalék jut. Nem tudjuk, hogyan számította ki ezt a 67 százalékot az Angyalföldet képviselő városatya. De nem is érdekéi bennünket, hogy helyesen számolt-e. Nem. Budát közel 60 esztendeig teljesen elhanyagolták. Semmi, de semmi se- történt itt, minden ötletet, munkát és pénzt a pesti oldal fejlesztésére fordítottak. Fejlődött is a balparti városrész, még pedig olyan rohamosan, hogy az szinte világcsoda volt. Amerikai gyorsasaggál épült a múlt század «tolsó és jelen század első évtizedeiben Pest, Buda pedig Csipkerózsika álmát aludta, várva a királyfit, aki majd uj életre kelti. Elérkezett végre az idő, amikor a városházán észrevették, hogy Buda is Budapesthez tartozik. Nem maradhat ócska, idejétmúlt kisváros, nem lehet a „romantikára“ éhes pestiek egzotikus tanyája, ahová „hangulatért" jönnek át a hídon. Pesten minden megvolt már, Budán semmisem. És ekkor észrevették a pestiek is, Budát, elkezdtek tömegesen átköl tözködni, de Tele voltak panasszal, mert itt nem találták meg a modern .nagyváros szükséges kellékeit» \ n - ,* n s\ •- - Pest hatvan éve. után most Budára került a sor. Végre. Elkezdődött itt .is a városépítés, folyik a munka. De még rengeteg a tennivaló: bűnös mulasztások- hosszú sorát kell pótolni, jóvá kell tenni hatvan esztendő minden hibáját. De nem: azért, mert. Budán laknak a pártvezérek, hanem azért, mert a főváros igazi jövője Budán van, itt dől el Budapest világvárosi .jövője. A fürdőváros, az egészséges, szép, ragyogó lakóváros r Buda.,,Idpjc volt,, hogy felfedezték, legfőbb ideje,. hogy a főváros terveinek középpontjába a jobboldal került. Meg kellett azt mondanunk» mert még hosszú időre van szükség, amíg Buda mindazt megkapja, ami jár neki. Aki sajnálja Budától azokat á beruházásokat. amelyekkel a főváros siet jóvátenni a múlt bűneit, az^ Budapest jövőjétől sajnálja a munkát és a pénzt. Attól a jövőtől, amely — hiába, ez így Tan — nem Angyalföldön épül fel, hanem Budán. A • főváros szakibizottsága meghozta flönté- Ciét a Budai Színkör Ügyében. A döntés égy. szól, hogy —■ Kincs döntés Kimondta a szakbizottság, hogy a Színkör mai állapotában többé nem használható. M-’g-y állapította azonban ‘ttgyánekikor azt is, hogy a Fővárosnak nincs pérezte árrá,- hogy olyan ál-' lupotba helyezze a Horváth-ferti deszka-' színházat, amely .alkalmassá tenné arra, hogy továbbra isi játsszanak az épületben. Ugy'air akkor azonban alzt is kimondta a bizottság, hogy mindaddig el ikell kerülni a színház l'e- bontását, amíg megfelelő építkezéssel- nem lehet biztosítani Budai színházi ‘ igényeit Ebből a -háromirányu ’döartésből henkisem tud kiokoskodni. Mert ha a szánház nem használható nratí állapotában, úgy ebből következik. hogy vagy használhatóvá kell tenni, vagy; másikat építeni helyette. De megállapítani azt, hogy a fővárosnak nincs fedezete az építkezésre, tehát fenn kell tartani továbbra is az épületet:. kisSc;különös; ha . a logika öa;ök törvényeinek alapján vizsgáljuk' ezt a határozatot'. Felmerülj a bizottsági tárgyalás során, hogy jó lenne, ha akadna magánvállalkozó, aki karba helyezné a „használhatatlan“ színházépületet, de nyomba® felmerült az ellenvetés is: legfeljebb 2—5 évig maradikat jelenlegi helyén •a Színkör épületei ijSehát aligha akad olyan elszánt színházi vállalkozó, aki kidob legalább is 100 000 pengőt a színház újjáépítésére, hogy azután néhány év múlva megjelenjenek a csá- kámyos emberek és eltávolítsák az újjászületett színházat. Quid nunc? — kérdezi mindenki Válasz nincs. Hiába .fordul beadványokkal a hatóságokhoz a Szinészegyesület hivatkozva arra, hogy annyi évtizedig jó voBt a színház épülete nyári előadások céljaira, kibírna még néhány évet ezután is, iámnál is inkább, mert a haldokló vidéki színészetnek valóságos boldogsága lenné lva visszakaphatná néhány nyárra a színházat. Hiába jöiinek a pésii színházi vállalkozók is;: a fpváros nem tud határozni, neon tud mihez kezdeni a színházzal. Beszéltünk a bizottság néhány tagjával és megtudtuk' egyik-másiktól hogy „Budá-. nak nincs szüsége színházra“. A budai közönség a ]*síi színházukba jár, ma már olyanok' a közlekedési viszcfciyók', hogy-a pesti -színházak épen annyira hozzáférhetők; a budaiaknak. mint a pestieknek'? nincs érteimetí hogy a sok* budapesti színház számát újabb színházi épülettel szaporítsák, amellyel azután nem tudnak mit kezdeni. Itt - van tehát a. bökkenő. Itt derül ki a differencia .páda és Pest között. Budá még élénken .emlékezi/k. Krecsányi Ignácra, a „Nácira , aki^ [.budai“ ,'szinházat csinált és nagyon jól el tudjuík képzelni, hogyha valaki má ugyanazt csinálná, amit. boldogulj K iecsáay i direktor, ■ egy csapással meghódítana á budai közönségei . , , ■ , A szakbizottság tagjai úgyszólván •egytől- egyig a- lefgíkjitüíuőblj. kulturembarékj, akik a legnagyobb rsaeretefttdl t foglalkoznak ezzejl a kérdéssel. .Nem ók az okai annak’, hogy nem tudtak dönteni: {atki .ismeri .hí? ■ ilyen > problémák'elintézésinek.'ezer; szövevényét, az reagy]o® jól • látja, milyen lehetetlen akadályai voltak a határozott állásfoglalásunk’. Maga az a tény,. hogy a hosználhatatlánreak minősített színházat nemi bontják . le addig, amig fel nem .épül. az uj, azt mutatja,,hogy a bizottság tagjakban ott él gy gondolat, hogy ,yhátha még- ge olyan nagyon használhatatlan,, _ az épület, ha arra szükség lesz mtaíjd. Ami pedig azt a kérdést illfeti, kell-e sízinhá/ Budán, annak eldöntését bízzák két té- .nyezóre. Egyik: Buda. a másik : - a szinházi Vállalkozó. Ha majd egyszer a főváros kiírja a‘ pályázatot az uj színház építésére és megadja a/, ehhez szükséges kedvezményeket, meglátja, hogy hány szinházi vállalkozó plkad,. aki nem sajnálja a pénzt, meg a kockázatot. A szakbizottság döntése után várjuk —■ a döntést. Mi lesz & Budai Színkörrel? Ha már í Buda rchuanos .fejlődése, . lakosságának egyre emelkedő szaporodása nagy feladatot ró minden téren a főváros vezetőségére Nemcsak uj csatornákat, utakat kell építeni azokon, a területeiken, amelyeken megtelepedik Buda uj lakossága hanem nyomon kéül követni a települést minded olya® intézménynek is, amelyről gondoskodni a főváros kötelessége. Ezek' közt, természetesen, a legfontosabb — az iskolái. Azokba® a városrészekben, amelyek szinte a földből nőttek' ki az utóbbi években, a főváros kulturális téren is siet követni a fejlődést és ellátja a lakosságot modern iskolákkal, . amint oizt a fővárosi előkelő- hagyományai meg is követelik. Felkay Ferenc tanácsnok, a közoktatási ügyosztály kitűnő vezetője élénk figyelemmel kiséri Budának ezt . a rohamos fejlődését és neki köszönhető, hogy soha panasz vagy olyan' jogos kívánság nem merült fel, amelyet nyomban ne orvosolt volna. A város rendkívül gyorsütemű. fejlődésével állandóan lépést tart Felkay tanácsnok ügyosztálya, amit sajnos, nem minden ügyosztályról lehet elmondani. A Budai Napló utján újabb iskolaépítkezéseket jelent be Buda közönségének Felkay Ferenc tanácsnok. Arra a kérdésünkre, milyen uj közoktatási intézményeket , tervez, az alábbiakat közölte a beszélgetési "során: — jwrjhy NÜMós-utij jjtá felsőkiereske- dlöl'mi iskhím^’már • he®? fétf eWi elemi iskola épületében. Épen ezért, a felsőkereskedelmi iskola önálló .elhelyezéséről ,kellett gondoskodnom és találtam is erre a, célra megfelelő telket , a’ Vali utcában. A. műszáki ügyosztályban , megkezdték a Yál'i-'utaai női' Felsőkereskedelmi iskódla terveinek' elkészítését .és a jövő iskolai évben már ebben «z uj, modern hajlékbe® kezdhetjük meg á tanítási Az uj női felsőkereslkedelmi iskola, épülete 26C1.000 pjengwhu kerül, a, fedezet, arcéira biztosítva .va®- ... — Biemdkivüüi mértékbe® fejlődött a hegyvidék, a. Böszörményi út környéke. Itt néhány év alatt modern palotasorok emelkedtek', úgyhogy itt is uj iskoláikra vau szükség. Most polgári fiúiskolát építünk itt,.- később pedig polgári leányiskolát - is»' aininéil is inkább, mert latz Attilai-utaad elemi iskolát' teljésen ' ínienítesdténümik ' kell. A polgári leányiskola felépítése azért is indokolt, mert a Böszörményi-úti barákiskölát mai álla- pótában ntem lehet tovább fenatartani, nem méltó ibIz’ sem a fővároshoz, sem a szépen kiépült közt er ékhez. hálálta Ítélték és használhatatlannak nyilvánították, miért nem bontják le? Ha pedig — amint látszik —’ mégse használhatatlan (mert különben sürgősen' lebontanák) miért nem írják ki a pályázatot? Pályázók akadnának, nem is kevesen, — valószínéi leg nagyon bátor emberek, akik nem félnék az épület „brossalmás“ állapotától. — Tessék kiírni a pályázatot. Később aztán majd újból dönthetnek. Régi óhaja a Earkasj-ei lakosságának —— tette hozzá Felkay tanácsnok — hogy óvodát kapjonl Most elhatározta! a* főváros, -hogy az Érdi-úti elemi iskolával kapcsolatban óvodát állítunk fel. Ezt a .tervet a legrövidebb időn belül megvalósítjuk'. Felkay tanácsnoknak ez ,a nyilatozata rendkívül megyugtató. A perifériák felé terjeszkedő lakosságnak nem kell messze fekvő iskoláikba küldeni gyermekeit, minden egyes környék' megkapja azokat a közoktatási intézményeikét. amelyekre szüksége van'. HlefftagyoMiiia Buda Uakácail az uf fouácosi tocuo^auastai Kozma Miklós 'belügyminiszter benyújtotta a képviselőházban az uj fővárosi tör- vényjakaslatot, amelynek intézkedései közt szerepel az uj budaörsi repülőtér területének a fővároshoz csatolása. híint ismeretes, a főváros a budaörsi határban 145 holdnyi területet sajátított ki az uj repülőtér céljaira. Ennek a területnek' a rendezése már megtörtént, most .-kezdődnek meg az építkezések, hogy a jövő- év közepén Budapest uj repülőterét átadhassák a. közforgalomnak. Már- kezdetben (kicsinek találták á:,területet és most éz be is ■ igazolódott. A főváros ezért elhatározta, hogy a már .megszerzett területhez ■ <1 r, . további húsz' hóidat Shjátft ki a Szom- ‘ 1 szédós ' földekből. A főváros közlekedési ügyosztálya a jöv$ héten bocsát ja . szakbizottság elé az erre to, iratkozó előterjesztését. Az eddig mlegszerzeft terület, kisajátítása több, mint 60Q.0Q0 pengő*, be kexíilt.i Az újabb. területszerzés ekörulá-t- hatólag további százezer- pengő kiadással jár, A főváros és a kisajátított területeik előző tulajdonosai között még mindig nem értek végét a tárgyalások. Az érdekeltek: nem fe- gndtá'k el a főváros által felajánlott kártérítési összegét hsgjv ’ hogy legtöbbjük peres útra terelte az -ügyet. A fővárosi törvényjavaslat természetesen , ezt az újabb területet is Budapesthez fogja í csatolni. Így terjeszkedik egyre Buda, 1 amely ueflc a most épülő repülőtér vidéke egyik igen fontos fejlődési területe lesz. Élői felsőkereskedelmi épül a Kelenföldén — Polgári fiú* és leányiskola a Böszörményi- úton — Öooda az Érdi-uíon Felkay Ferenc tanácsnok nyilatkozata a tervbevett kudai ni tanintézetekről
