Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-05-02 / 1195. szám
lasztása, amikor az említett helyeken egy vagy több, jóval melegebb termá'lis gyógyforrást s ugyancsak néhány természetes, kitűnő ivó- és közszükségleti-vizet szolgáltató forrást nyerhetünk. Ezeknek a karsztvíz forrásoknak ilyen módon megtalált útjain előrehaladva, a hegység felé, minden kőrepedés vagy üreg újabb és újabb karsztvíz tömegeket kell, hogy megcsapoljon, s úgylehet egyik-másik helyen már egészen rövid behatolásokkal elérünk olyan víztömegeket, mint amilyenek már nem egyszer öntötték el a Pilisvörösvár, Szenfivan, Dorog, Tokod és Esztergom környéki szénbányákat, — mint legutóbb is a Reimann-ak- nál. amikor napi 80.000 köbméter víz zúdult abba s öntötte el hosszú I időre a munka helyeit. Látjuk, hogy egyetlen ilyen víz-betörés a főváros napi vízszükségletének jelentős részét tudná fedezni, tehát elérkezett az ideje annak, hogy a bányászat példái és előttünk fekvő felsorakoztatott forrásadottságok alapján ezen az úton próbáljuk megoldani a főváros folytonosan emelkedő vízszükségletének kielégítését. De ha az említett forrásfoglalások és azon a nyomon való vizkutatás a ma nagymértékben vizet nélkülöző budai hegyvidék csupán egyes részeinek vízszükségletét fogják fedezni, hasznos szolgálatot végeztünk a főváros fejlődése érdekében még akkor is. ha — amint rámutattunk — közben nem nyílna új lehetősége annak is, ho<rv további termális forrásokkal gazdagítsuk Budapest- Fiirdővárost. Mindenesetre, bár reménnyel kecsegtet a budai hegyek belsejében való karsztvizkutatás is, a magunk részéről célravezetőbbnek ítéljük a természetes forráskiömlések feltárásán és tovább bővítésén kezdődő ezirá- nyú munkálatokat. Akkor, amikor hazánkban Tatabánya, Pápa, Rudabánya s külföldön is számos kisebb-nagyobb helység és város vízellátása nyert megoldást ilyen módon, karsztvizek mesterséges feltárása alapján, semmi okunk sem lehet arra, — különösen ha még hadászati okokra is gondolunk, — hogy természeti adottságainkat ezen a téren továbbra is parlagon heverhessük. Keserű vizeink Mielőtt Budapest főváros és környékének vízkincseiről mondandókat befejezném, nem hallgathatom el azt az érthetetlen körülményt, hogy amíg keseríívizeink, különösen a múltban, az egész világon ismertek voltak és forgalomba jutottak, addig sem világhíres keserűvízforrásainknál, sem másfelé s a fővárosban ezeknek ivókúra helye nem alakult ki. Ivókúra A budai oldalon voltak már véletlen keserűviz forrás feltárások és céltudatos kutatással újabbakra is tehetnénk szert, amelyek a főváros belterületén könnyen hozáférliető ilyen irányú ivőkurn helyek létesítésére és kifejlesztésére vezethetnének. Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy legalább egy ilyen természetű kúrahely jelentékenyen szolgálná a fői-város érdekeit, idegenforgalmi vonatkozásban is. Azon a mai állapoton, hogy a budai világhírű ke- serűvizekkel való kurázásra semmiféle alkalmuk nincsen az arra szoruló betegeknek. — véleményem szerint — feltétlenül és sürgősen változtatni kell. A lágymányosi ke- seriivizes területek közelében, a budai hegyek lábánál joggal gondolhatunk — mélyfúrások révén - nemcsak kénes-rádiumos hőforrások. hanem konyhasós-jódos ásvány- | vizek feltárására is. Ezeknek a gyógyvizeknek keverésével páratlanul álló ivókúra hely létesítése kecsegtet ebben a még csak most kialakuló városrészben. Uj kutatások Budapest főváros ezidőszerint összes gázszükségletét drága pénzen vett külföldi gázszénből állítja elő. Ezért a gázszénért, értesülésünk szerint. mintegy évi 6—7 millió pengő I vándorol külföldre. A mai valutá- ris nehézségek könnyen odavezethetnek, hogy a fővárosnak nem lesz módjában a gázsziikséglete fedezésére szolgáló külföldi szenet beszerezni, amikor is a gázszükséglet kielégítése körül a legnagyobb nehézségekkel kell majd számolni. Nemzetgazdasági szempontból sem lehet eléggé méltányolni azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a főváros gázszükségletét különösen gáztávfűtési célból a lehetőség szerint hazai szenekből állítsák elő. Másrészről meggondolást igényel, hogy vájjon célravezető-e különben is csak évtizedekre elegendő szénkincsünket a mindig fokozódó szükséglet mellett még ennek az I igénynek a kielégítésével is terhelni, amikor végeredményben egyet- J len mostani energiaforrásunkat idő j előtt merítjük ki. Ez a meggondolás ' különösen akkor indokolt, ha — j 1 amint a bevezetésben rámutattam, I — az Alföldön, Dunántúl, sőt még, a főváros közvetlen környékén és bel- . területén is ismeretesek az energia- források egyik legrentabilisabbjá- nak, a földigáznak kétségtelen, sőt igen jelentős nyomai Őrszentiniklós- tól, V eresegyh ázán, Rákospalotán, Pestújhelyen és a Városligeten ke- 1 resztül Pestszenterzsébetig. Ha a 1 földigáznak ezek a nyomai még ismeretlenek volnának, de a geológiai viszonyok ezek meglalálásával kecsegtetnének. akkor is mindent el kellene követnünk annak mielőbbi felkutatására és lel tárására, örvendetes tény. hogy u Székesfőváros vezetősége mielőtt újabb berendezkedésekre határozná el magát, harmadik éve, komoly áldozatokat hozott a fő városkörnyéki geológiai kutatások szakszerű lel oly tatására. Mivel ezeket a geológiai kutatásokat nemcsak évek óta magam is propagáltam, hanem személyesen is volt szerencsém a m. kir. Földtani Intézet keretében végezni, anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, ki kell jelentenem, hogy azok a legszebb reményekre jogosítanak, s így nem feltűnő, hogy már azok- I ban a fúrásokban is előfordul a földigáz, amelyek csupán csak vizek félórását célozták. Köztudomású, hogy az alföldi nagyobbarányú földigóz és forró, sós gyógyvizek liajduszoboszlói, karcagi és debreceni feltárása előtt is immár három-négy évtized óta vannak kisebb-nagyobb malmok és más üzemek táplálására is felhasznált földigázos kutak, mint — hogy csak nehányat említsünk — a nagyatádi. mezőhegyesi, orosházi, nagy- szöllőspusztai, csanáidapácai, nagy-\ gerendási, püspökladányi, nádudvari, stb.. stb. 1 íven előzmények tudatában tényleg mulasztás volna, ha mindent el nem követnénk, hogy a főváros és környékének altalaját ebből a szempontból minden vonatkozásban tüzetesen feltárjuk. Amint már említettem, a főváros évente mintegy 6—7 millióval időzik a külföldnek a ma fogyasztott gázszénért. Egy-egy budapestkör- nyéki fúrás, amelynek révén földigáz feltárására számíthatunk, átlag 30—50.000 pengőbe kerülne. Könv- nyen kiszámítható, hogy az évente gázszénért külföldnek adott pénzből hány ilyen fúrást lehetne mély eszteni. Ha egy olyan fúrás csak I mint Hajdúszoboszló, Karcag és Debrecen esetében látjuk, napi 3— 4(100 köbméter földigázt szolgáltatna, akkor is egyetlen évi külföldi gázszén ára elegendő volna annyi földigaz fúrás eszközlésére, ameny- . nyi apránkint nemcsak apasztaná a főváros mesterséges gázszükségletét, hanem azt egészében rendre pótolhatná, még abban az esetben is, ha ezek között a fúrások között nem akadna olyan, mint az Í928 január 24-én feltört karcagi forrás, amely naponta — amíg el nem szc- rciicsétlenedett — 180.000 köbméter földigázt is eruptált. Két ilyen produkciójú kút, amelynek előfordulását az említett példa alapján a budapestkörnyéki kutató fúrások között is jogunk van feltételezni, évenkint 04 miltió köbméter l'ölcligázt szolgáltatna, szemben a főváros mai 100 millió köbméter világítógáz szükségletével, tekintetbe véve, bogy a földigáz ffitőértékc kétszerese a mesterséges gáz fűtőértékének, a feltételezett reménybeli földigázmennyiség fölös mértékben elégítené ki ezirányú szükségletünket. Ha Becsey Antal elgondolása szerint, a 8000 kalóriás földigázt magyarszénből előállított generátor gázzal keverjük, minden átalakítás nélkül használhatjuk tovább is a főváros világításra és tüzelésre alkabnazott mai berendezéseit s nemcsak a külföldi gázszén és kox fogyasztásunkat pótolhatjuk, hanem új ipari lehetőségeket teremtve a hazai szenek újabb nagy tételben való fogyasztására adunk alkalmat. Legújabb tanulmányaim alapján inerem állítani, hogy a főváros környékén már 3—600 m mélységben is találhatunk — tehát kis költséggel — nagyobb földigáz tömegeket. Sós vizek Bár tudjuk, hogy éppen itt száraz földigáz is van, csak örömmel üdvözölhetnénk "Budapest környékén is, mint Hajdúszoboszlón, Karcagon és Debrecenben, ha forró sósvizek társaságában találnánk meg, mert ezek a vizek nemcsak Buda- pest-fürdőváros kifejlődésére lennének mindennél nagyobb hatásúak, ahogy azt már a pestszenterzsébeti sósviz esetében látjuk és joggal várjuk a városligeti második kút elkészítésével kapcsolatosan. Primőrök Ezekkel a forró vizekkel a budapestkörnyéki kertészeteknek adnánk természetes fűtőanyagot szolgáltató, soha nem remélt üvegházi kultúra fejlődést, ami által nemcsak megint milliókra rugó zöldség, primőr és virágbehozatalunkat csökkenthetnénk le, hanem úgy lehet, jelentős exportot is érhetnénk el ezekből a terményekből a tőlünk északra fekvő országok felé. Az elmondottakra visszatekintve, nemcsak csonka országunk, hanem Budapest főváros jövőjét is azokban a természeti adottságokban és kincsekben látjuk, amelyeket annak altalajában kutatásainkkal megtaláltunk, de amelyek még mindig kitermeletleniil szunnyadnak. Uj munkaalkalmak Nemcsak fővárosunknak, hanem az egész emberiség kultúrájának fejlődése hovatovább az olcsó energitik függvénye lesz, s így ha fővárosunk altalajában nemcsak új olcsó energiákat, hanem újabb értékes gyógy- és ásványvizeket, sőt ércléleségeket találunk és hozunk onnan felszinre, az olcsó energiák révén való feldolgozásukkal és kihasználásukkal annyi és olyan munkaalkalmat teremthetünk, amely nemcsak megélhetést biztosít Budapest és környéke, illetve Nagy- Budapest lakosságának, hanem olyan magasabb kultúrájú életet és idegenforgalmat, amely méltán tartana lépést Budapest természeti szépségeinek adottságaival s úgylehet eljutunk a füst- és koromnélküli Budapesthez, az igazi Budapest-Fürdőváros hoz. A nagy jövendő Bízom benne .hogyha már ráismertünk és rámutattunk a felsorolt természeti adottságokra, azok felkutatásában és mielőbbi felhasználásában minden, a főváros érdekeit szem előtt tartó és szolgáló polgártársunknak nemcsak segítségére és támogatására számíthatunk, hanem olyan, a közjót szolgáló áldozat- készségére is, amelyből Budapestnek talán minden eddigit felülmúló fejlődése sarjad ki. Vajha a kicsinyes kételkedők és bátortalanok — legalább a keidet elején — lennének elnézők és türelmesek a jobb jövő reményében, hiszen ezeknek a problémáknak a megoldása újabb és újabb munka- alkalmat és üzleti lehetőséget jelent. Az ország és a főváros gazdasági helyzete pedig éppen ezek megteremtését követeli azoktól, akik azokat meg tudják csinálni. '
