Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-05-17 / 1196. szám
«HU.W.4H6.». ELŐFIZETÉS fgy'f'évre 3.£ -.24.— P Negyed •évre-—r 6".— P Egye« szám 40 f. ■Egyesületek amelyek nek hivatalos laipjia, tágjai féléron kapják 4 ■mm HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlési oél 30 fill« Szövegsor ára 2 P. Ismerte tő közieméi ivek megállapodás szerint. 4. hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. áüandé hirdetőknek nsmr kedvezmény „.1935« május 17 Búd. érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: BÉLA polni; hajlandónak nyilatkozott továbbá napi több mint 100 pengőért felügyelni arra, hogy a szemétlerakás — recte -a tó gödrének, betömése — úgy eszközöltessék, hogy a közegészségügyet t szamottevőleg ne veszélyeztesse. Úgy tudjuk, hogy ezzel, az ajánlat- tál szemben a székesfőváros illetékes ügyosztályának — a szeme megnyílt végre. Itt már látják azt, amit látni kell. Most már csupán arra kiváncsi ^.„™yáros fejlődési' lehetőségeit vé- yü 'közönség, vájjon a telepeagedé- ügjoében is nyitott — és főleg (előrelátó szeimwel — fogják-e lefolytatni a tárgyalásokat? Budapestet a gyógyforrások -és gyógyfürdők városává akarja nemcsak a Tanács, de most már a Kormány ás lei fejleszteni, — hiszen ebből az «okból céladót is fizethetnek immár a közönséggel minden üveg Szénsavas víz után. Ez a törekvés megköveteli azt, ami különben elvképen már évtizedekkel ezelőtt el- iogadtatott, bogv északon, de kiíjönasea északnyugaton semmi néven nevezendő bűzös üzemet létesíteni, -avagy messííírni nem szabjál. A szemét lerakás kérdését meg kell oldani, de úgy, hogy féltett -érdekéink sérelmei ne -szenvedjenek és úgv, hogy hasonló üzleti ajánlatokra, sor se kerülhessen. Dvlbonai Pál. Fabinyi miniszter Budáért Az a hatalmas pénzügyi expozé, ■amelyet Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter a képviselőház nagy ( érdeklődése közben elmondott, sok olyan szempontot állított be a legközelebbi pénzügyi problémák so- , rozatába, amelyek Budán különös ( -érdeklődésre tarthatnak számot j Ebből a beszédből is kitűnik az a korlatokat nem tűrő lendület, amely a 'Gömbös kormány reformpolitikáját erőteljesen jellemzi s amely a magyar elet minden szükséglétét megvalósítani kívánja a szűkreszabott pénzügyi keretek ‘kö- ’.zött is. A Budára vonatkozó költségvo- - ítési pontok közt első bélyen áll az új budai -repülőtér megépítése, amelynek előmunkálatait — mim a Budád Napló többször megírta — a budáörsi határban már megkezdték. jelentős érdeklődésre tarthat ‘ számot a miniszternek az a kijelentése, Siogy a házsdómentesség :új engedélyezésével elsősorban az óbudai részek -rendezését, újjáalakítását kívánja 'lehetővé tenni, megszüntetve azt a falu-jelleget, amely a -város szivéhez tízperces közelségben is lehetetlen viszonyokat tart fenn. Óbuda polgársága mindenképpen megérdemli ezt a •miniszteri gesztust, amélyet 'Fabinyi Tihamér kiegészíteni kíván azzal is, hogy további -kedvezményeket Tfog ad- ' ni Óbudának és a Boráros téri híd bakii oldalán épülő új város- ■ -— résznek. Különös melegséggel foglalkozik a miniszter Budapest fürdőváros jellegének kúüomboritásával, amivel kapcsolatban módot talált a Rudas-fürdő átalakítására és mo- -dernizálásáia -s a Tabán parkozá- sáara. Idegenforgalmi és fürdőügyi célra összesen '700.000 -pengőt állí- tőtt a költségvetésbe, ami az állam- háztartás mai súlyos helyzetében a lehető ' legnagyobb áldozat, de olyan áldozat, amely Buda gyógy- tényezőinek az eddigieket is felülmúló világhírt szerez. Buda polgársága igen régen tud arról a szerrte.col, amellyel Fa- binyd Tihamér Buda iránt viseltetik és tudja, hogy Fábinyi minisztersége alatt még sók értékes akcióval: természeti adottságaink feltárásával éó kihasználásával siet a nemzet és a főváros jólétének emelésére, mert sehol az országban nem szórja kincseit oly gazdagon a föld mélye, mint nálunk. Ezek Télismeréséhez és felhasználásához érzék, bátorság és türelem kell, amit Fa- binyi Tihamér miniszter nyitott szívvel igazolt expozéjában. Re//e// kincsek — meglepetések Bár eauttal nem szorosan . vett budai dolgokról -szólunk, de kényszerítő erővel adja kezünkbe a tollat az »a tudat, hogy mily nemtörődő, ázsiai gondatlansággal hagytunk parlagon drága pénzt érő és a főváros világhírnévéi még jobban kiépíteni alkalmas természeti és kulturális kincseiket. A-természet ingyen adja aranynál (’értékesebb, föld alatt rejtőző kincseit, de azzal sem hatóság sem állam nem -törődik és a magánosok is csak ritkán foglalkoznak velük, talán annál az egyszerű oknál fogva, hogy (sejtelmük sincs létezésükről. A pesti oldalon sős-jódos [forrásokat tártak fel és szinte hihetetlen, hogy e világfeltlinésre -méltó fíu-rásökj,t_ egyáltalán nem kiséri a kellő érdeklődés, »- mellyel pedig — ha másért nem — saját egészségüknek tartoznának. Első lutain a rákospalotai református egyházhoz vezetett, melynek iskolaudvarán egy szegényes vascsöves butácska áll, piszkos romgyokkal kötíilcsavarva: még csak kútháaa sincs, hanem a földből áll ki a takaratlan vascső. Ha azonban megnyomjuk a fogantyúi, előtör a talajból a sósvíz, de olyan koncentrált sótartalommal, hogy lenyelni alig lehet. A tisztelet es ur azonban szkeptikusan magyarázza, hogy nem tudni, mennyi a fúrás víztartalma és érdemes volna-e tókét fektetni ebbe. Szerinte földgázt nem találtak, a víz hideg s különben is inkább az iskolaszolga ismeri a fúrást, a- melynél jelen is volt. Vele ellentétben ez az egyszerű ember igen lelkes „fúrás- párti“; elmondja, hogy 1932-ben találták meg a sósVÍzet 40 méter mélységben, a- mikor földgázt kerestek az iskolaépület fűtésére. -— Pénzes ember kellene csak ide, uram — mondja — s aztán lehetne itt olyan fürdőt csinálni, hogy az egész község ebből élne. Egyelőre azonban tsak ott tartunk, hogy szomorú elhagyatottsagban áll a rozsdás ,csövű kát s csak főzővizet visznek belőle az asszonyok. Ugyanis azt az ételt nem kell külön sózni, amelyet ezzel á vízzel főznék meg, van benne természetes só elégi Valamivel kedvezőbb a helyzet a másik, szintén közeli sósforrásnál, a pest- szenterzsébetinél. Itt egy leszerelt tengerészeti ‘ ^műszaki tiszt vette berbe a va- rpstól 20 évre a Dúnapartnak azt a részét, amelyen forrás bugyborékolását tapasztalta, 4 Pu.nából fel,törő gázpk kénes szagúak voltak, ami felkeltette figyelmét s a város egyik műszáki tanácsosához fordult felvilágosításért. Az illető :azonban kézlegyintéssel felélt. Iho^v ez csak a pöeegödrök beszivárgó tartalmának kénes gázszaga. Vitéz Földvárv János azonban nemhiába világot járt ember, hagyta .annyiban a dolgot és Pávai Vajina Ferenc -dr. segítségével 1932-ben lefúrt ,a talajba s 400 méter mélyen csakugyan itneg is találták a sós-jódos-kénes gyógyvizet. Ma mór szabad ég alatt nagy sósfürdő medence van a Duna parton, két kút ontja a gyógyvizet amelyet évente l&iOOO ember keres fel, különböző beteg- - ségének gyógyítására. Jellemző, bogy ^ a J dolgot Németországban hamarább tudták j meg: az illetékesek, mint nálunk s már is kiküldtek szakembezeket ide, kik -mintát vettdk a Vízből, vegyelemzé® céljából, hogv összehasonlítsák saját Világhírű reicbanhalli sós gyógyvizükkel. A bérlő anyagi erejéhez képest mindent piegtesz, építkezés, parkírozás, feltöltés tekintetében. Csakhogy ide gyógyszállók kellenek, világreklám, s akkor ez az istenadta gyógyítényező Pesterzsébet lakosságának örök jólétét jelentené. Csak mint kuriózumot említeni meg e város kimeríthetetlen természeti ^ és történelmi érdekességeinek jellemzésére, hogy ez alkalommal, csak úgy melléke- ! sen kiderült, hogy a fürdőtől nem messze megint kiásták egy i római castrum alapfalait, falakkal, kutakkal, a mély .egyik láncszemét képezhette a Dunavédő hídfőknek Esztergomtól—Csepelig, de amely, ről még hírt sem kapott a közönség. Anglia előkelő napilapjaiban állandó rovata van a régiségeknek, kapva-kapnak rajta, ha nagyritkán valami előkerül, a- mi ősi nemes pestbudai talajunkból majd mindennap kerül elő egy-egy újabb kő- bevésett „nemesi oklevél," amit egyáltalán, figyelemre sem méltatunk ! Oh, mily ’hatalmas, .gazdag ország lehetünk, amelvnek mindezekre a dolgokra semmi szükségé nincs ... 1 FöMgúx- és sósvlxkutak A Veresegyház nyaralotelep melletti Kis örszentmiklós község katolikus temploma előtti téren a fák között, mint egy elsűlyedt ház kéménye,, úgy áll ki a földből a sos- vízkút: csatornája. Dfe a víz néin merhető ki belőle, * fadugoval van f Szerkesztőség és kiadóhivatali I» Maros-utca 23. Telefoni 50-2-96. Hivatalos óréki délután 4— 6-ig. ehzárva, mert a még 1912-ben történt fúrás csöveinek kiemelésekor azok kb. 19 m mélységben beletörtek a talajba s így a fúrólyuk betianődött. Nem messze onnan azonban, a Viczián-telep téglagyára mellett friss munka lármája hallatszik: a m. kir. Pénzügyminisztérium furat ja ott Pávai Vájná Ferenc főgeológus vezetése mellett -— mint a tábla is hirdeti — az új földgázkutat. A régi kút, amelyet sziptén még a háború előtt mélyesz- tettek, ugyan ma is szolgáltat még gázt, de olyan kis mennyiségben, hogy .iparilag nem hasznosítható. Arra azonban ma is elegendő, hogy ä téglagyár helyiségeit télen fűtse s az alkalmazottak lakásába is be van vezetve karvastagságú vascsöveiken. Látogatásunk alkalmával éppen . fánkot sütöttek földgáz- tűzhelyen. A rendes tűzhelv aljába van belé- ■ szerelve a földgázcső és hatalmas lánggal lobog a tűz belőle, amely percek alatt süti ropogósra a tepsiben halmozódó fánkot, a körül- álló gyerekek nagy örömére. Az új fúrás ’ Csövei már nagyobb át‘ rnérőjiiék, úgy hogy ha rátalálnak a gárt ártó medencére, esetleg Pestig is elvezethető a gáz. Jelenleg 150 méter mélységben tartanak, de mivel éjjel-nappal folyik a munka, TÖvi&sen rém élhető az -eredmény, amit kb.! 300 méter mélységben' várnak. Ezután kerül sorra az Tijabb, sós víz utáni kutatás, a régi őrszentmíklósi sósvizkút, mellett, (amely tálán ivásra alkalmas artézi vizet is fog eredményezni a vízhiány migít sokat szenvedő község vészere. Margittay Rikárd dr Attila első szobra Megcsonkított hazánk nyugati végvárában, Sopronban, ahol fajunkat a germánság tengerének vészes hullámai fenyegetik, nagy nemzeti esemény játszódott le a minap. Az ottani II. Rákóczi Ferenc nevét viselő katonai főreáliskolában leleplezték „Isten ostora*4, a világverő Attila hűn király első szobrát. A műalkotás létesítése vitéz nagyselmeci Mérey László tábornok érdeme. Nevét illik minden turáni lélekkel érző magyarnak . emlékezetébe vésnie. Ezzel a szoborral a turáni faji eszm&iy hóditóan bevonult hadseregünk lelki világába, a- mely még csak pár éve árja volt minden porcikájában, Mérey tábornok cselekedete áttörés, hitvallás. A szobrot hatalmas elképzeléssel alkotta meg Vörös János művész, amivel betegesen németes mű vészét politikánk befejezett tény elé került. A szoborleleplezés a csillagos májusi est. égboltja alatt játszódott lé, titokzatos keleti külsőségek közepette, fáklyák fényénél.. Mérey tábornok hatalmasan szárnyaló, és mélyen szántó beszédében hódolt Attila szellemalakjának. Külön meg kell emlékeznünk a lánglelkű Erdélyi .Tibor ( főhadnagyról is, akinek Attiláról zengő nagyszerű ódáját' száz török lopta az ünneplő közönség leikébe szavaló kórus keretében. Az egész ünnepség emberi és földi nyelven kjfejez- hetetlen erővel markolt a hallgatóság . szivébe, •— Szegény Lengyelország Pilsudszki marsai, a léngyel függetlenségi harc vezére nincs többé. Az álmodó forradalmár-lázadó orvosnövendék, akiben egy történelmi nemzet minden energiája inkarnálódott, aki megérhette elnyomott népe fölemelését, aki maga volt egyetlen szervezője az nj Lengyel- ország történetének, — örök alomra haj-' tóttá fejét. A forradalmi tűzből a lengyel szabadság diadalmas máglyái lobbantak fel s ebből a fényből jutott melegség a szerencsétlen magyarságnak is. A ravatal mellett hálával gondolunk arra a férfiúra, akinek nemzete a világon egyetlen őszinte barátja volt a magyar-' ságnak, a trianoni éjszakában. A Tabán jövője — l>f elgondolások — irta : BERÍVW jASOS gróf VátdhánysEDT villamoson rdöeögök a lébontott Tabán -mellett, gondolatok torlódnák ^agyaidban, hogy miképen lehetne ezt .a kedves es szép környezetű helyet, a már készülő -’gyönyörű parkkal és mint adottság, a rajta lev® Szt. Imre gyógy fürdővel, -a hatalmas iskolaépülettel és a Befh'len-udvarral együtt, egységes rendeltetésű rész létként, kevés befektetéssel és átalakítással, de semmi lebontassál, jövedelmező módon felhasználni, íme a tervem- — A Set. Imre fürdő, az iskola és ra szerb egyházközség 'épülete közötti, teknőszerü- •en a Refhlen-udvar felé húzódó részen •épittetmek egy -— mondjuk — 50 méter bosszú és "30 méter széles betonmedencét, f&melybe bevezettetném a ‘Rácz-fürdo, továbbá a Hungária, az Attila, a Juventus forrás és a Rudas-fürdő felesleges termálra gyógyvizeit egv olajmotor átemelő erejével. A bét fürdő forrásaiból naponta átlag 930 ezer liter gyógyvíz folyik potyán a Dunába. Az így keletkezett fürdőmedence volna TBudapest legpompásabb termálts strandfürdője, mert a helye védett, fekvése gyönyörű és iimolációja páratlan a maga nemében. I Az iskolaépület keleti oldalának közepén, ott, ahol a kottázs kert van, kaput I nyittatnék' és az iskolaépületnek ezt az I elkülönített ■ részét a tornateremmel I együtt berendeztetném öltöző fülkéknek I; és helyiségeknek, stb. I Az iskolaépület többi részét elkülönített, más kapuval, Gyógyszállóvá, esetleg reuma-kórházzá alakíttatnám át, amelyben a szoba, négyszeri étkezés és orvosi kezelés, naponta 5 (öt) pengőbe, kerülne, mint például a kitűnő hírnévnek örvendő Alkotás-utcaj* Katonai-kórházban, .&•» mely polgári betegeknek .is rendelkezés^ re áll napi 5 pengőért. Az idővel már kifejlődött és kétségtelenül népszerűvé vált fürdőtelephez hozzá lehetne venni a BetMen-udvart, mint olcsó gyógyszállót.- Ezt a Szt. Imre gyógytelepet bele lőhetne kapcsolni az OTI, MABI és szaktársai mozgalmába, sőt azok anyagi hozzájárulásával meg is lehetne valósítani. Úgy gondolom, hogy az illetékes köröknek érdemes volna ezzel a tervvel foglalkozni és a megvalósításhoz hozzáfogni. Milyen érdekes volna például egy tószerű medence, amely télen nem fagy be és körülötte örökzöld növényzet emelné a hatást. Bodapesl-Fürdőváros Egyesület ülésén Ünnepelték Szviezsényi Zoltánt Népes választmányi ülése volt Buda- pest-Fürdőváeos Egyesületnek e hó 8-án a C^llért-szájlóban, ahol József Fc- rene dr. főherceg mint elnök üdvözölte a megjelenteket, köztük Szviezsényi Zoltánt, a Cárcötaíssió ügyv. igazgatóját és Hültl Dezső műegyetemi tanárt, a Rudasfürdő átépítése alkalmából. Megnyitó beszédében megemlékezett a főherceg a Tabán rendezéséről és jövendő nagy hivatásáról, — a Gellért-szobor alatti vizesé, átalakításáról, — Fellner Pál nagy propagandájáról az Operabarátok ^Egyesülete révén és — bejelentette a velszi herceg testvérének, Györgynek látogatását, aki feleségével jön (Budapestre. A népszerű főherceget, aki még a királyi család nagy tekintélyét is latba vetette, hogy a Curcomissió mielőbb megalakuljon — lelkesen megéljenezték. BUDAI NAPLÓ nj elme: I., MBROS-U. 23. magasföldszint Telefon a régi: 50-2-96. Techert Gyula dr., az új főtitkár terjesztette elő ezután nagy gonddal megszerkesztett jelentését, • /amelyben méltatta Szviezsényi Zoltán, a távozó ügyv. igazgató működ és ét, — amit a társaság lelkes elismeréssel kisért. A főtitkár azt az új eszmét vetette föl, hogy minden külföldre menő magyar küldjön kárpótlásul onnan egy idegent ide. Az új elgondolás nagy tetszést aratott. Nagy figyelem mellett szólalt föl az ünnepelt Szviezsényi Zoltán és kifejtette programmját, ismertetve azokat az eredményeket, amiket már eddig1 is elért a Curcomissió, ahogy azt a múlt számunkban ismertettük, kitérve a részletekre is és bejelentve világhírű Cook és a Dean et Dawson világutazó cégekkel k- tött előnyös szerződést, amely ír ' számos külföldit hozott: a Ger lóba. Ezután átnyújtotta a bitzer Dezső kert^ Egyesület díszok1 szemen kije1 tásái .ínén? , azért m.L, t a kitűntél i Szemét . A budapesti vámvonalon belül fekvő? téglagyárak által legutóbb benyújtott üzemtervek alapján, új telepengedélyek kiadása van tervbe „yéve. így mondják. Ebből a híradásból azt lehet kiolvasni, hogy a székesfőváros -még mindig komoly tárgyaló félnek tekinti a< téglagyárakat és több évtizeden keresztül gyakorlatba vett visszaéléseik után még mindig azt tételezi fel róluk, hogy amit vállalnak, azt komolyan be is tartják.1 A gyönyörű óbudai hegyvidék keleti lankájának védelme miatt Is kötelességünknek tartjuk felhívni a székesfővárosi — különböző j fokú — hatóságok figyelmét arra, ; hogy tévednek a fenti feltevésben, ■ mert köztsudoniás szerint az egyik téglagyár évek előtt kötelezettséget i vállalt ,=— a városi hatóság vezető- j ségének közbenjöttével — közűi 1 ep flésére és pedig olyan út helyett, i amelyet szabálytalanul1 gyakorolt * üzeme következtében — elbányá- ä szott. A munka egy darabig folyt ; is; hogy milyen anyagból és milyen 1 kivitelben, arról jobb nem is be- , szelni, de a pótlásnak ez a módja,] is abba maradt, az áta-bptába igen kis részbeni készített utak ott álla-* íkk ma' is befejezetlenül, várva: azt a bizonyos bibliai korbácsot. ti Még 'különösebb azonban az alábbi eset, amit összefoglalóan a cikk elméül írtam. Az történt ugyanis, hogy egyi másik külső Bécsi-úti téglagyárban, ahol a 90-es években Budapesten fellépett kolera megszületett, a területén lévő es szabálytalan agyagl|ányásaásből eredő tó vizébe néhány környékbeli gyermek belefulladt. Az érdekeit lakosság lépéseket tett a nyíltan álló tellep bekerítgtlen. . veszélyes vizének eltüntetése végett és évekig tartó talpára® és kilineselés után sikerült is élérni azt, hogy 1926-ban Va székesfővárosi Közmunkák Tanácsa kötelezte a wil- kitffltat a tó betöltésére. Persze a1 vállalat — ősi szokásához j híven —- ügyet sem vetett a terhes j kötelesség teljesítésére, míg végül több sürgetés után 1934-ben — tehát nyele évvel később, mint ahogy kötelezettsége kimondotta — gondolt merészet és nagyot: érintkezésbe lépett a aég a székesfőváros köztisztasági hivatalával azért, hogy a tó vizét a hivatal tüntesse el a budai oldal szemetének itt történő lerakásával Köztudomású tény, de úgy látszik, még sem elég gyakran rögzít- | jük le, hogv Budapesten az év legnagyobb részében északnyugati szél fúj. Az adott esetben is az történt, hogy amint a szemétlerakodás megkezdődött, ez az uralkodó széljárás nemesak a köny- nyebb szeméthulladékokkal borította el a környéket, hanem kezdte vinni a telep bűzét a lakott területen át, még a Margitszigeten is túl, amelvnek levegőjére pedig — már í idegenforga'llmli szempontból is — 1 vigyázni illik! A környéket eleddig soha nem , - látott zöld legyek lepték el, székes- fővárosunk az eddigiek mellé egy > új oatkányteleppel gyarapodott és a szemétbánya kotrói bizonytalanná tették annak egész környékét. Mindezeken felül pedig a rothadó 1 szeméttől még jobban megfertőző- 1 . dött, tehát bűzösebbé vált a tó vize. * A már fentebb említett közönség 1 megint zúgolódott, megint panasz- J kodott, persze megint kilincselt és t talpalt — mint 1926 előtt — és az e .eredmény: , I az itt ismertetett tények hatósági megállapítása ..volt, f amit egy — a telepre kiszállott ve-; > i gyes bizottság áljapított meg. Most történt azután az — amit a viszonyokkal ismerős közönség . i „téglagyári mentalitásnak“ nevez, r .az t. i., hogy az a vállalat, amelyet , e 1926-ban a terület én szabálytalanul ? £ végzett munkája folyományaként, \ élőállott tó betöltésére köteleztek, ,\ .ajánlatot tett,, a , székesfővárosnak, , 5 amely . szerint:i r\;. több mint .10.000 pengő térítése ellenében hajlandónak nyilatko- : s pelt büzliöüx tavának vizét iecsa- p
