Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-12-22 / 1208. szám

1935. december 22. Budai Napló 3 Legenda volt, mégis valóság, Hogy földre szállt az égi jóság, Szent béke, örök szeretet Uram, megváltóm, Te véled. Bűnök borongtak a világon, Ember léikét megülte álom, — Alacsony földi indulat Megváltó út után kutat. A jászol hőse ott pihen még, Körűié minden nesztelen még, De zárt szempillái alatt Erik már a nagy gondolat. GEGUS DÁNIEL A jászol hősét munka várja: Az ősi bűnök szennyes árja — Valóság ez, nem sejtelem, — Ott ül ma is a léikéken. Kereszt volt a jutalmad akkor, A várt, az első virradatkor, Ma sem erény a megvetett Szent béke, égi szeretet. De jöjj azért, legendák hőse, Lelkűnknek régi ismerője, Mosolyogj ránk, maradj vélünk S add vissza a hitet nekünk. Asz első ro&am — Ragyogó RépeRben ismeri meg a világ Budapestet — — ttBudapest fürdőváros" film rendkívüli sikere — várhegyi barlang SEBŐS KÁROLY tanulmánya A várhegyi barlang feltárását még nem fejez­ték be. A munkálatok lolytatódnak s csak a Bécsi- kapu-térig terjedő többi teremnek feltárásával fe­jeződnek majd be. A várhegyi barlang feltárása nemcsak idegenforgalmi, hanem tanulmányi, sőt honvédelmi szempontból is nagyjelentőségű. Eset­leges repülőtámadás alkalmával, a barlang feletti vastag, szilárd kőréteg nagy embertömegek szá­mára biztosít könnyen megközelíthető bomba- és gázbiztos fedezéket. A várhegyi barlang már a török hódoltság alatt is ismert volt. A várat védő sereg a barlan­got nemcsak tűzbiztos lőszer- és fegyverraktámak, hanem istállóknak is használta (főleg birkanyája­kat tartottak lent, amelyek egyrészt igénytelensé­gükkel, másrészt pedig azzal, hogy a „barlangi“ levegőt és napfényhiányt sokáig bírták, hosszá időre biztosították a védő sereg friss hús szükség­letét). Sőt, szükség esetén menedékhelynek hasz­nálták, amit a budai pasa által az 1686-i ostrom alatt kiadott parancs is igazol, amely szerint: „A csapatok veszély esetén nem a Vízivárosba, — amint azt történetíróink hitték — hanem minden bizonnyal a most feltárt és még feltárásra váró várhegyi barlangba vonulnak.“ Menekülő útnak is jó volt a barlang. A várhegyi barlangból — mintegy folytatásképpen — alagutak vezettek a budai hegység, közeli, elhagyatottabb helyeire. A barlangba vezették — égetett, mintegy 40 cm hosz- szúságú, egymásbaillesztett téglacsövek felhaszná­lásával — a Mátyás király forrás vizét. A már fel­tárt barlangszakaszon is találunk kristálytiszta vizű „kutat“. A barlang természetesen a török uralom meg­szűnése után sem maradt kihasználatlanul. Mikor még Buda és közvetlen környéke virágzó bortermő vidék volt, a várhegyi barlangot borospincékké ala­kították át. Amint a szőlőkultúra megszűnt, a ro­hamosan újjáépülő Vár háztulajdonosai használ­ták fel pincének a barlangot. Ekkor falazták el egymástól az egyes, egymással összefüggő terme­ket. Egy részüket be is tömték törmelékkel. Érde­Sirugce Ünnepi ajándék az egész éleire varrógép Az érdekelt és érdeklődő közönség nagy szám­ban nézte végig azt a filmsorozatot, amely hivatva van világszerte bemutatni Budapestet, mint a Ke­let Metropolisát, a milliós lakosú fővárost 80 hő­forrásával, kétszáznál több glaubersós forrásával, pompás fürdőpalotáival, mint a világ legnagyobb és legszebb fürdővárosát. De bemutatja egyúttal Budapestet, mint a magyar kultúra ragyogó köz­pontját és úgy az üdülésnek, mint a sportkedve­lésnek is a látványosságoknak és szórakozásoknak gazdag változatát nyújtja. Nekünk budaiaknak kedves, hogy a filmsoro­zat Budáról indul ki, még pedig a Döbrentei-tér egyik kedves szökőkútját mutatja be, ahol három hancurozó gyerek viaskodik és ketten a harmadi­kat igyekeznek.a vízbe buktatni. A Városliget nagy szökőkútján folytatva ismét visszatér a film Bu­dára és a gellérthegyi vízesést mutatja be néhány kedves fürdési jelenettel a hullámfürdőben. Tar­kítják a szöveget budapesti látképek: Szent István- szobor, a Halászbástya, Szent Gellért szobra, a par­lament, Pest látképe Budáról, a Lánchíd és kü­lön a Lánchíd egyik oroszlánja. Néhány kedves utcarészlet után a matyó áru­sokat és kézimunkáik tömegét mutatja be s ezzel mintegy kapcsolatosan a Műcsarnok épületét. Itt áttér a millenniumi emlékműre és látható az Ár­pád-szobor, valamint a hősök emlékköve. Szép ké­pekben tárja a közönség elé a városligeti tavat Vajdahuny ad várával és azután néhány kedves állatkerti képpel, majd ismét visszatér a fürdővá­rosra s néhány szép képet mutat be a Széchenyi- fürdőről. Ezután ismét visszakerülünk Budára, képek­ben látjuk a Szent Lukács-fürdőt, a svábhegyi szép szanatóriumot és strandfürdőt, mindenhol bele­szőve egy-két kedves fürdői jelenet. A nagyjövőjű budai északi medencét mutatja be azután a Csil­laghegyi stranddal és a Rómaipartot vadevezősei­vel. Így kerül a Margitszigetre a Margithídhoz, adva a sziget néhány kedves, érdekes képét. Impo­záns kép a Palatínus szálloda. Visszatér itt a Gellérthegy aljára, bemutatva a Hungária gyógyforrást és a hídfőnél lévő kis parkban szelíd galambok nagy csoportját, sőt gyógyvizetivó galambokat is. Így vonul a kép to­vább, elénk tárva az Erzsébethíd pompás látképét, a Ferenc. József hídjáig; számos képet szentel ez­után a Szent Gellért-fürdőnek a maga hullámfür­dőjével, vízörvényével és pezsgőfürdőjével, végig­menve minden gyógymódon, amelyik a Gellért-für­dőben használatos. Befejezi ezt a sorozatot a különféle sport s ezzel kapcsolatosán látható a svábhegyi golfpálya, a lovaspóló, az ügetőverseny, a pompás új galopp­versenytér és befejezik a filmsorozatot hangulatosan szép esti felvételek a Duna mentén, mint amilyen a Gellérthegy Citadellája, a Parlament, a Királyi palota és más esténként megvilágított képek, a vá­rosligeti szökőkút színes képét nyújtva pompás ki­vitelben befejezésül. • Két évtizeden át küzdöttünk csaknem hétről- hétre, hogy Kurkomissziót állítson a város, amely­nek egyetlen feladata volna Budapestet olyan ará­nyokban vinni a nagyvilág elé, hogy az így fejlődő idegenforgalom a polgárság egyik nagy jövedelem- forrásává váljék. Eleinte gúnyos mosoly fogadta ezeket a kü­lönleges kívánságokat, de utóbb mégis jött a jobb belátás és ma már nagy léptekkel megyünk a nagy­világ elé. Ennek az ügynek nagy szolgálatot tett József Ferenc királyi herceg, aki még a külföldet is be­járta, hogy felhívja az illetékes körök figyelmét ott Budapestre, mint világfürdőre. Hatalmas mun­kát végzett itt Szviezsényi Zoltán dr., aki ma büsz­kén tekinthet az első nagy lépés várható sikerére. A kultúr film megalkotásánál közreműködtek: Kandó László, Somkúti István és László Sándor, mindannyian a legjavát adva tudásuknak. A fil­met a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhely megbízásából készítette a Magyar Filmiroda. Hogyan készül a választék névjegyzéke? — 1600 tanító intézi el — Az év utolsó napjaiban nagyszabású össze- írási munkálatok kezdődnek a fővárosban. A tör­vény rendelkezései értelmében a képviselőválasz­tókat ötóvenkint kell összeállítani és a névjegyzék elkészítését megelőzően — mindenkit állandó lakó­helyén össze kell írni. Ezzel a népösszeírással egy- időben hajtják végre az épületek és lakások — továbbá a munkanélküliek számbavételét. Szendy Károly polgármester előrelátó gon­dossága tette lehetővé, hogy a végrehajtandó mun­kálatok nagymértékű célszerűsítésével és össze­vonásával jelentékeny összegek megtakaríthatók legyenek. Ehhez járul, hogy a polgármester az országgyűlési képviselőválasztók begyűjtött anya­gából egyúttal a törvényhatósági választók név­jegyzékét is összeállíttatja és ezzel ismét igen je­lentős összegű megtakarítást ér el, de ilymódon a közönség többízbeni zaklatása is elkerülhető. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegy­zéke szempontjából minden lakásnak úgynevezett „Összeírójegyzék“-et kell kitölteni, amelyet dec. 18. és 20. közt osztanak ki és amelyben a törvény rendelkezései értelmében a december 1-i állapot­nak megfelelően kell a lakás állandó lakóit fel­sorolni. Az összeírójegyzékek közokirati jelleggel Építette 1556-ban KARA MUSZTAFA budai ba6a. BUDÁN, II. KÉR., FÖ-UTCA 84. SZÁM. Szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot, magnéziumot tartalmazó 45 fokos hówíz, köszvény, csúz, bőr­és csontbetegségek, fémmér­gezés, máj-, epe-, méh-, húgy- hólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át.. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—i-ig, nőknek hétköznap d. u. 2—7. — Ivókúra bírnak, úgyhogy a családfők, illetve az űrlapok kitöltői felelősséggel tartoznak a bejegyzett ada­tok helyességéért. Minden olyan lakó adatait, aki 18. életévét betöltötte, az összeírójegyzék külön-külön sorába kell bevezetni. A 18 évnél idősebb egyénekről az összeírójegyzék mindazokat a kérdéseket tuda­kolja (pl. életkor, iskolai végzettség, helybenla- kás tartama), melyek a választójog elbírálásához is szükségesek. A 18 évnél fiatalabbakról csak ne­vüket és életkorukat kérdezi ez a nyomtatvány. Ezekkel a munkálatokkal egyidőben főijük az épület- és lakásösszeírás, mely az ötévenkint szo­kásos székesfővárosi időközi népszámlálást kép­viseli és mindenki külön szelvényen vétetik fel, aki december 20. és 21. közötti éjfél időpontjár ban — a lakásban tartózkodik. A lakók 24 óra alatt, de legkésőbb december 23-ig kötelesek az íveket kitölteni. A munkanélküliek összeírásánál a statiszti­kai hivatal külön veszi számba a szellemi foglal­kozású és külön a fizikai (testi) foglalkozású munkanélkülieket, különböző színű kérdőíveken. Ezek a kérdőívek csak karácsony után — decem­ber 28. és 31. között — kerülnek kiosztásra. A 24. életévüket betöltött férfiak és a 30. életévüket betöltött nők, továbbá az egyetemi vég­zettségűek — életkorukra való tekintet nélkül — még külön, úgynevezett „Számlálólapokat” is kö­telesek kitölteni 1936 január hó 15-ig. A polgármester kisebb részben közigazgatási, túlnyomórészben pedig tanügyi alkalmazottakat rendelt ki e célra. Ez az 1600 székesfővárosi ta­nító és tanítónő abban a reményben indul felelős­ségteljes útjára, hogy a székesfőváros közönsége meg fogja érteni a reájuk bízott feladat fontos­ságát és munkájukat elősegíti és nem akadályozza. Ezek az óriási méretű munkálatok igen nagy teherpróba elé állítják a Székesfővárosi Statisz­tikai Hivatalt is. Ez a hivatal azonban nagytudású igazgatója: Illyefalvi I. Lajos dr. ^szakavatott ve­zetése alatt és kipróbált tisztviselői gárdájának áldozatos munkájával meg fogja oldani a legne­hezebb feladatokat is. Csekély h a v i r é s z I e f e k Singer varrógép részv. társ. II, Corvin-tér 1 VII, Rákóczi-út IS IV, Semmelweis-u. 1< BUDAPEST VII, Rák^CtUt 66 VI, Andrássy-út 33 Vili, SarQU*u. 86 Fióküzletek minden nagyobb városban. kés látvány, a már feltárt barlangszakaszban, a nagynevű Ruszwurm-cukrászda volt pezsgős- és borospincéjének gyertya- és mécseskoromtól fekete mennyezete. Amint a már rendezett, villanyfénnyel kivilá­gított barlangot járjuk, itt is, ott is látunk egy- egy agyonkoptatott lépcsőt, régi divatú vasajtót, amelyek a pincét kötötték össze a házzal. Ma már gondosan lezártak az ajtók s a barlangot csak a Szent Háromság-utcai elöljáróság épületének ud­varáról lehet megközelíteni. Sszúszeszer Qásztariás ünnepe — A. gáxmiivek jubileuma — A Székesfővárosi Gázművek üzemi választ­mánya hétfőn délelőtt díszülést rendezett abból az alkalomból, hogy a főváros 25 éve vette át a „Légszesztársulattól” az üzemet. Becsey Antal el­nöklete alatt résztvett az ülésen Lamotte Károly .alpolgármester, Morvay Endre tanácsnok, Nagy László, Finály István, Horovitz Gábor, Lilin Jó­zsef választmánjü tagok, Vészei Ede vezérigaz­gató, Schön Győző h. vezérigazgató, Szigeth Gá­bor műszaki igazgató, Felsőőri Jenő a számszéki igazgató, Behyna Ákos a főszámvevő képviseleté­ben. Továbbá a üzem igazgatói, főtisztviselői és a munkások képviselői. A megnyitás után vitéz Kapuváry Kálmán dr. főtitkár felolvasta Ripka Ferenc dr. kimentő levelét, majd Becsey Antal mentette ki Szendy Károly polgármestert, akit hivatalos elfoglaltsága meggátolt az eljövetelben. BECSEY ANTAL elnök hálás szavakkal emlékezett meg Némethy Károly v. b. t. t.-ról és Buzáth János ny. alpolgármester­ről, akiket betegségük akadályoz meg a részvétel­ben. Becsey javaslatára mindkettőjüket, továbbá Sipőcz Jenő főpolgármestert, Bárczy Istvánt és Ripka Ferencet táviratilag üdvözölték. Becsey elnök ezután méltatta a nap esemé­nyét. Megállapította, hogy a jubileum nemcsak a Gázmüvek ünnepe, hanem az egész székesfővárosé. Harmadfélezer embernek ad kenyeret, százezer háztartást lát el, s vegyi termékeivel az iparnak és közgazdaságnak tesz szolgálatokat. Hatvan- millió pengő értéket reprezentál és évente kereken 8 millióval gyarapítja a fővárosi háztartás bevé­teleit. Visszapillantást vetett ezután a 25 évvel ezelőtti időkre, hálával emlékezve meg Ripka Fe­renc, Bárczy István és hajdani munkatársaik ér­demeiről. Ezután LAMOTTE KÁROLY alpolgármester méltatta az üzem jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a fővárosi háztartás egyik legjelentékenyebb in­tézménye éppen a Gázművek. Köszönetét mondott a főváros közönsége nevében a választmánynak, az üzem vezetőségének és valamennyi alkalmazott­nak komoly kötelességtudásukért és arra kérte őket, hogy az elkövetkezendő időkben.ugyanebben a szellemben harcoljanak a közös, nagy célért, a főváros egyetemes érdekeinek eléréséért és a nagy- közönség megelégedéséért. VÉSSEI EDE DR. vezérigazgató szólalt fel ezután. Beszédében megemlékezett a fővárosi Gázművek múltjáról és az azt megelőző időkről. Ismertette azokat a körülményeket, ame­lyek a fővárosban megérlelték a gondolatot, hogy az üzemet saját kezelésébe vegye. 1909-ben szer­ződtették Heltai Ferencet első vezérigazgatóként, 1910 december 15-én pedig megtörtént az üzem házikezelésbe vétele. Alig vette át az új óbudai gázgyár a négy elavult gázgyár helyett a termelést, kitört a világháború és éveken át óriási küzdelme­két kellett folytatni a szénért, hogy a gyár az üzembeszüntetés folytonos veszedelmét elkerülje. 1919-ben sötét napok következtek, az üzemnek át kellett térnie a hazai barnaszeneknek gázgyár­táshoz való felhasználására és e gázok kéntartalma milliókra menő károkat okozott a gázgyárnak. A diktatúra bukása után Ripka Ferenc dr. vezető­sége alatt tovább folytatódott a gázszénért való küzdelem. Mindezen nehézségek mellett a fejlesztés munkája azonban egy percre sem szünetelt. Egy­másután rendezkedett be a gázgyár új termékek gyártására, így kátrány, cseppfolyós ammóniák, szalmiákszesz gyártására. De ezenkívül sok más intézkedés mind az üzem fejlődését szolgálták. 1934-ben a benzolgyár kezdte meg működését. 25 év alatt a gázfogyasztók száma 47.000-ről 111.000- re, a bérbeadott készülékek száma 4000-ről 148.000- re, a fogyasztás 63 millió ms-ről 88 millió km3-re emelkedett. A különböző szolgáltatások a termelt gázt köbméterenként majdnem 9 fillérrel terhelték, mindezek ellenére mégsem emelkedett a gázár. Budapesten ma is olcsóbb, mint a külföldi nagyvárosokban és a régi 20 aranyfilléres egység­árnak ma 20 pengőfillér felel meg. Az ünnepi ülést Becsey Antal zárta le meleg szavakkal, majd az üzemi választmány, a vezér- igazgató és az igazgatók kíséretében a Kerepesi- temetőbe ment ki, ahol koszorút helyezett el Heltay Ferenc, Rózsa Károly, Schődl Lipőt és Borvendég Ferenc sírjára. Megkoszorúzták az óbudai gázgyári hősi emlékművet is. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Aranyérték, nagy jövedelem! „Krisztina társ&sházunk” (huszonegye­dik társasházunk) a tabáni óriás parknál, a Krisztina-körút 169. sz. a. épül, remek ki­látással a Királyi Várra, a Belvárostól 2 kis- szakasznyira. Parkranéző remek egyszoba-, kétszoba-hallos, páratlanul értékes lakrészek már leköthetők. Központi melegvízfűtés. Horthy Miklós-út 89. sz. a. „Hunyadi-ud­var** társasházunk már felépült; pár kétszo­bás, kétszoba-hallos, olcsó fixára, önálló tu­lajdonjogú lakrész még kapható. Bérbeadás­nál ca 7°/o tiszta jövedelem. Bérbeadást vál­laljuk. Prospektus, öröklakásvevők szak- tanácsadója díjtalan. „Centrum" Házépítő és Ingatlanvállalat m. sz. Horifjy Miklós-út 15/c. Telefon : 69-3-01.-0-00000000000000000-00000000-00000000 OLEUM műszaki kereskedés * Telefon: 69-0-10 XI., Horthy Miklós-út 32. Autócikkek, Boschcikkek. Műszaki cik­kek, szerszámok, Izzólámpák, SKIF-lera­kat, gépszí], csiszolópapir, autó, gőzhen- ger, gép, dynamo, csont- és padlóolajok, kocsikenőcs, gépzsír, autógumi. — Házhoz szállítással. KARÁCSONY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents