Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-12-22 / 1208. szám

Budai Napló 1935. december 22. 4 Dal a világ minden nyelvén írta: ANDRISKA KÁROLY Ha a gyertyafényben ragyogó -karácsonyfa alatt, vagy a fényesen kivilágított templomban fel­hangzik a „csendes éj, szentséges éj“ áhitatos akkordja, talán senki sem gondol arra, hogy kinek is köszönhetjük ezt a szép karácsonyi.dalt. Min­denki azt hiszi, hogy ez már hozzátartozik a kará­csonyhoz, az mindig megvolt és már ősrégi j. Gottlieb kutatta ki, hogy ez a dal eredeti szövegben német nyelven 1818-ban született (Stille Nacht, heilige Nacht...). Tehát 117 évvel ezelőtt költötték, zenésítették és a Szent Miklós-templom- ban, a Salsach folyó mellett a salzburgi Obendorf falucskában énekelték először nyilvánosan. Az ének költője, Mohr Ferenc muskétásnak hasonló nevű fia papi pályára lépett és 1815-ben mint kisegítő pap működött égjük plébánián. Két évvel későbben betegen visszatért szülővárosába, ahonnan Obendorfba került. Itt költötte 1818 de­cember 24-én a dalt. Egy beteghez hívták és amint gyalogolt az úton, a szép, csillagos éjszaka ihlette őt a dal költésére. Még sok más egyházi éneket is szerzett, azonban egyetlenegy sem oly ismeretes, mint ez a költemény. A dalocskának megzenésítője Gruber Xavérius Ferenc tanító volt, egy szegény takácsmestemek a harmadik fia. Szülőfalujának akkori tanítója, Pe- terlechner András ismertette meg vele az orgona­játék alaptudását titokban, mert az apa fiának ze­nei hajlamát ellenezte. A tanító kérése, rábeszélése és az; ottani papság komoly szemrehányása ered­ménytelen maradt és még jobban megkemenyitette az apa szívét. Így dolgozott a fiú nappal az apjá­nál a fonószéken, éjjel pedig lopva járt a tanító­hoz, de mivel otthon nem volt hangszere, kis kam­rája faoldalának házagaiba fadarabkakat vert es azokon végzett ujjgyakorlatokat. Végre egy esemény megjavította a zeneszerető fiú sivár helyzetét. Amikor egyszer a tanító meg­betegedett és az a kérdés merült fel, hogy ki ját­szók vasárnap a templomi orgonán, ajánlkozott a 12 éves Ferenc és olyan mesterien orgonázott, hogjt az összes templomlátogatók el voltak ragadtatva, sőt a kis orgonista apja is megengedte neki a zene tanulását. 1807-ben nevezték ki tanítónak és orgo­nistának Obendorfra, ahol összebarátkozott Mohr- ral, az obendorfi kisegítő pappal és együttesen al­kották meg a halhatatlan karácsonyi dalt, amely azóta meghódította az egész világot. Eljutott az mindenüvé az egész világon és szegényeknél, gaz­dagoknál egyaránt befogadást talált. Misszionáriu­sok elvitték Amerikába, Afrikába, Kínába és Ja­pánba, úgyszintén az északi országokba is. Szomorú karácsony elé néz a Víziváros­ban is rengeteg sok család, sok munkanélküli és munkaképtelen, tehetetlen öreg, hány szegény, ron­gyosruhájú, lyukastalpú cipőkben járó gyermek fa- gyoskodik fűtetlen, nedves odúban. Ezeknek a sze­rencsétleneknek szeretnének karácsony szent esté­jére némi kis örömet szerezni s a gyermekek hal­vány arcára a boldogság mosolyát varázsolni — mondja felhívásában Molnár László esperes-plébá­nos, — azért kéri, hogy szegényei részére (mint­egy 500 család) bármily adományt, pénzt vagy természetbeni, cukor, dara, rizs, liszt, zsír, sza­lonna, szappan stb.: II., Batthyány-tér 7. sz. Egy­házközségi irodába juttatni szíveskedjenek. Hagy Szilveszter a Budai Vigadóban Vigassággal, igaz jókedvvel akarja Buda kö­zönsége köszöntem a küszöbönálló új esztendőt, mert érzi, hogy csak optimizmussal és derült lélek­kel hidalhatja át az élet sok nehézségét, azok at a megpróbáltatásokat, amelyeket a háború után a mindennapi gond kényszerűsége majdnem végzet- szerűséggel halmoz életünk elé. De ez a minden idegszaláig megtépett társadalom sohase esett két-1 segbe. Most is mulatni akar és fog, mert mindig azzal a gondolattal lépett a következő esztendő küszöbére, hogy a jövendő, a boldogabb napok haj­nalát jelenti számára Szilveszter! A megpróbálta­tásunkon keresztül egy évezreden át ápoltuk — de ápoljuk ma is — a szebb jövő gondolatát, mi budaiak. Ott.leszünk a Budai Vigadóban boldog- ságos vigasságban az együttérzés meleg szereteté- vel azon az éjszakán, amelynek tündéri, minden szivet gyönyörködtető Programmj át most készíti elő Andriska Károly né, az ismertnevű tánc- tanamő, akinek személye biztosíték arra nézve, ogy az idei Szilveszter-éjszaka olyan eseménye Itada életének, amilyenre még a legöregebb bohémek is alig emlékeznek. OLASZ BARÁTSÁG DUDAY ALAJOS dr. tanácsnok-elöljáró előadása az olaszországi társasutazásról Az alábbi közlemény érdekes szemelvé­nye annak a (elolvasásnak, amelyben DUDAY ALAJOS dr. tanácsnok, a XI. kerület elöl­járója, a Szentimrevárosi Katolikuskor veze­tőségének felhívására olaszországi útján szer­zett tapasztalatait ismertette. Nyár volt, amikor Budapestről olaszföldre el­indultunk. Utunkat az 1. honvéd és 1. népfelkelő gyalogezredek szoborbizottsága készítette elő, amely az olasz harctereken elesett bajtársak emlékére ál­lítandó szobor céljaira az isonzőmenti Karsztról az olasz frontharcosoktól követ kért. jSzt a jelképes ajándékot átvenni volt utunk célja. Első állomásunk Trieszt volt, ahol átadták a magyar és olasz zászlókkal átfont jelképes követ, amely kicsinyben ábrázolta a St. Michelen felál­lított emlékművet. Ugyanazzal a felírással van el­látva, amely felírás az ottani emlékművön is fel­található. Innen folytatódott a fájón szép zarándokút olasz barátaink kíséretében. Bedipuglia... Ventimiglia... San Michele... A szívünk szorult, össze, amikor a borongós őszi na­pon ugyanazokon a kopár és nehezen járható szik­lákon jártunk, amelyekhez a magyar és olasz .hő­siességnek annyi véres emléke tapad. Lelkesedésünk tetőfokát Görzben érte el, ahol az olasz temperamentum minden fellángolásával ünnepelték vendéglátóink a magyar barátságot. Görzi bajtársaink lelkesült vendégszeretetét mi sem bizonyítja jobban, mint, az, hogy azon a napon, amikor átadtuk nekik emlékül ezredünk patroná- jának, Erzsébet királynőnek plakettjét, a vacso­ránál már megjelent egy küldöttség és viszonzásul egy gyönyörű urnát adott át, melynek tetején a görzi hősi emlékmű kicsinyített mása látható. Az urnában pedig két kis zacskóban vérrel szentelt isonzói föld volt. Zarándokutunk utolsó állomása Róma volt. Az ottani fogadtatás sem maradt el a többi mö­gött. A lobogóval díszített állomáson a Himnusz- szál fogadtak. Amilcare Rossi képviselő készítette elő fogadtatásunkat a Dúcénál. Ez nem könnyen ment, mert Olaszország vezérének minden percét lefoglalta azokban a napokban a sorsdöntő politi­kai helyzet. Annál nagyobb megtiszteltetés volt, amikor a harmadik napon mégis időt szakított szá­munkra és láthattuk és hallhattuk korunk legna- gyobbvonalú államférfiét: Mussolinit. A Duce üdvözletünket igen szívélyesen fogadta és arra válaszolva a következőket mondotta: „Én is ott voltam a Doberdó-síkon és ott tanultam meg tisztelni, értékelni a magyar katona bátorságát és hősiességét. Mindig tragikus sorsnak és végzet­szerűnek tartottam, hogy a két népnek egymással szemben kellett állnia, noha semmi ellentétes érde­kük nem volt. Azóta Magyarország és Olaszország között úgy megerősödött a barátság, hogy szem­benállásra nem kerülhet többé sor. Mondjátok meg a magyaroknak, ha hazamentek, hogy az én ba­rátságom és Olaszország barátsága Magyarország iránt őszinte, megingathatatlan és örök“. GENF!! ..........SEGÍTS!! A t uráni hún-magyar származású MÁN-TÖRZSET hivatalosan kiirtja Törökország írta: LÁSZLÓ ZOLTÁN Szomorú hírt olvastam a bagdadi lapokban. Az ottani nemzetgyűlés törvényt hozott, mely! az Irak allamban elő, kb. százötvenezer főnyi dsezi- dek törzsét, a túrám eredetű Mán törzsét törvényen kívül állóknak nyilvánítja s mint az ország ellen­ségeit, halálra ítéli és vagyonukat elkobozza. Gázi szultán (király) a törvényt szentesítette s így ez az érdekes, szorgalmas, becsületes népfaj eltűnik a fold színéről, mert a muzulmán jog nem tesz kivételt nőkkel, aggokkal és gyermekekkel sem. A genfi népszövetség nem törődik az üggyel, Angliát a mezopotámiai petróleummezők érdeklik, az eszakamerikai Unió pedig Ur város romjai kö­rül a legenda szerinti paradicsomot kelti újjá né­hány százmillió dollárral. A jezidik pedig azalatt kiirtatnak utolsó szál emberig. Ám nézzük meg a jezidik törzsét, vallásukat, szokásaikat s azokat a bűnöket, amiért fajtájuk ki­irtásával lakóinak. A jezidik törzse ott él évezredek óta Felső- Mezopotámiában, beékelve Kurdisztán, Irak és Perzsia (Iran) közé. Teljesen elzárkózva, semmi más fajjal nem érintkezve, keveredve. Túrán ural- altáji hun-magyar testvémépnek maradványai, saj átlagos nyelvvel, melyben igen sok az avar, hún, magyar, arab, kiírd, örmény, perzsa és török szó. Legfőbb állami-vallási fejük a „nagy Pír“, olyan főpapféle s annak engedelmeskednek, ősi hazájuk a Szindsár-hegység. Ötven év előtt a Kisázsiában (Damaszkusz, Aleppo, Diarbekr, Mardin, Schán, Mosszul vidé­kén, Erivánban az orosz Kaukázusban és Délnyu- gat-Perzsiában) körülbelül kétmillió főt számoltak a jezidek (dsezid), ma leolvadtak tán félmillióra s ebből még 150 ezren élhetnek még Irak államban. Állattenyésztők és mezőgazdák. Mindig pontos adó­fizetők voltak s csak egyszer, a múlt század hetve­nes éveinek végén tört ki közöttük lázadás a török basák lelketlen karmányzása ellen. Sok vér folyt el, de Ozmán basa aleppói váli méltányos békét kötött velük, a bűnös tisztviselőket megbüntették és a jezideket a katonai szolgálat alól is felmentet­ték. Ez az emberséges török nagyúr magyar emigráns volt. Borovszky (1886) és May Károly (1890) ír­tak értékes, kimentő ismertetéseket a jezidekről, akiket a török-izlamita írók ördögimádóknak ne­veztek, mert vallásukat és rituális szokásaikat nem értették meg. May Károly nagy elégtételt szolgál­tatott (A vad Kurdisztánon keresztül, Bagdad­tól Sztambulig című műveiben) a jezidek törzsé­nek. Vallásuk eredete Mán-ra (Ménes, maniheusok), annak dualisztikus rendszerére vezet vissza, amely felekezetiek jó nehány évig Szent Ágoston is tagja volt. A jó Isten és a rossz, gonosz szellem (Sátán) uralkodnak a látható világon; a jók üdvözölnek, a gonoszak elkarhoznak. Tilos a lopás, gyilkosság, házasságtörés, hazugság, a háborúskodás (katonás­kodás). Krisztus az Isten által látszólagos emberi testben a földre küldetett a jó emberek megváltá­sába s a gonoszok .üldözésére. De a gonoszok le­győzték és keresztre feszítették. Csak látszólag halt meg (gnosztikus felfogás) s eljövend ítélkezni. Vallásuknak ezek a lényeges hittételei. Ellenségeik ráfogták, hogy ördögimádók, mert kétszer egy evben állati s gyümölcs áldozatot mutatnak be a Gonosz Szellemnek is, hogy harag­ját a törzsbeliek ellen mérsékelje. Ez volt az egyik vad, a másik már súlyosabb, mert ragaszkodnak őseik hitéhez s nem hajlandók parancsra az izlámra áttérni. Pedig bort nem isznak, sertéshúst nem esznek. A harmadik vádpont, hogy kimondott pacifisták s nem hajlandók fegyvert fogni és kato­náskodni, mert vallásuk tiltja. Ez aztán eldöntötte sorsukat. Államilag jóváhagyva kiirtják a jezideket. Szovjet-recipe szerint. Sok ártatlan vér fog folyni Ilyen pogromod nem látott még a világ. , -^Án törzsének tagjai éltek magyarországon es Erdélyben is, amiről a sok Mán, Mánd, Mányok, ILLIS DEQN New-York legnépszerűbb jazz énekesnője december i-től Mány, Mándok helységnevek és a Mán (Mán-iu a volt román miniszterelnök is ebből a törzsbői eredt), Mándy, Mándoky, Mányi, Mányoki, Manay családnevek tanúskodnak. Ez az ural-altáji-turáni néptörzs a Szindsár vidékéről küldött az ó-korban mindenfelé kisebb családokat Ázsia és Európa minden részébe, ahol a középkorban is minden vallási üldöztetés dacára tartották vallásukat és fajukat. Aztán beolvadtak, eltűntek s csak a Jezid-törzs maradt meg Mezo­potámiában, ahol most hatóságilag kiirtják őket. A többi elszéledt törzsbeliek lassan kihalnak. Száz év múlva nem lesz hírmondó belőlük. Pedig a hozzá­juk való tartozást Szent Ágoston sem tagadta soha, csak vallásilag fordult el tőlük, de az a mon­dása a kereszténység nagy polemikus bölcselőjének „credo, quia absurdum“, a máncs-i iskolában keletkezett. Kár, fájdalmas, hogy most a jezidekkel a mán- beli kultúra utolsó nyoma is eltűnik a föld színé­ről. Genfi... segítség! KOCZE ANTAL küllőidről visszatér! zenekarával naponta GUNDEL-GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL IGYUNK-. vizét Megrendelhető a Székesfővárosi Ásványvízüzemnél, I., Gellért- rakpart 1. Telefon: 53-0-03. Karátsonyi-palotában a régi jőnevű, hagyományos U LM-télé SÖRÖZŐ! Csütörtökön: disznótor Pénteken: halászlé tulajdonos DÉLBEN 1 PENGŐS MENÍ) ÖZV. ULM L ászióné I., KRISZTINA-KÖRÚTX2Z KÁLYHÁS! Minden szakmabeli ügyben forduljon a régi jóhírű céghez BÉRES MÁRTON I., Logodi-u. 19 Telelőn: 53-0-33 HALLÓ! FIGYELEM I Borszükségletét idejében szerezze be a torlódás elkerülése érdekében. Kóstolja meg nagy díjjal és nagy aranyéremmel kitüntetett világhírű sz.ek.sz Anni s a j A t termésű BORAINKAT Már öt litert is házhoz szállítunk. Tegyen próbát! Szekszárd-borvidékl bortermelők állami ellenőrzés alatt álló pinceszövetkezetének termelői kimérése vohahazAs ! VIII., JÖZSEF-UTCA 19* TELEFON: 32-0-63 Ügyeljen a o. í m r e ! 1 Kadarka, fanyarkás vagy édeskés könnyű rrpü Asztali fehér, zamatos ízű, könnyű fajta "v80 ó-rizling, nehéz zamatos óbor .................. —"90 Vör ös „Bikavér“ igen nehéz fanyarkás 1*— Nemes kadarka, édes nehéz vörösbor ... 1*20 Vörös ürmös, édes fűszeres „Vermouth“ 1*36 Csemege fehér, édes nehéz........................... 1*50 A TE SZ nagydíját és aranyérmét nyerte el. Minden budai polgárt siívesen lát FEKETE SANDOK UxleivcxeHS w.c. FÜRDŐKÁD, KÁLYHA, MOSDÓ stb. szabott áronj HUBERT, LISZT FERENC-TÉR \ Tclcfonszám: 22-3-6" A küldöttség ezután emlékplakettet nyújtott át a Dúcénak, aki azt örömmel fogadta, majd hosszasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Az ismeretlen katona sírjánál nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy ezredünk koszorúját ott elhelyezzem. Az olasz frontharcosok Rossi kép­viselő vezetésével vonultak ki és velünk együtt mentek az emlékműhöz, ahol a zenekar a Him­nuszt játszotta, amíg a megkoszorúzás végbement. Onnan a frontharcosok külön temetőjébe mentünk, ahol Dereano János ezredes koszorúzta meg az emlékművet. Zarándoutunk legfenségesebb eseménye ő szentségénél tett látogatásunk. A fogadásnál a bí- boros államtitkár úr ő cminenciájának jelenlétében a pápa ő szentsége kiemelte különleges szeretetét nemzetünk iránt és áldását küldte áltálunk az or­szágnak és gyermekeinek. Utunk innen már hazafelé vezetett. Firenze, ; Milánó, Velence voltak határállomásaink. Minden állomáson a szeretet és bajtársi érzés sugárzott fe­lénk: sorozatos ünnepléssel és bankettel vártak bennünket mindenütt. Firenzében érdekes hősi emlékművet láttunk. Egy kisebbszerű obeliszk állott egy szökőkút köze­pén. Az obeliszkre vízcseppek hullottak könnyfor­májában, mintegy jelképezve ezzel a kiapadhatat­lan könnycseppeket. Egyszerű a maga nemében az emlékmű, de a hozzáfűződő gondolat adja meg értékét, melegségét. Kedves epizódja utunknak, hogy Milánóba véletlenül jutottunk el. Amikor a firenzei állomás­főnök a királyi várótermen keresztül a kocsihoz kalauzolt bennünket, mi teljes nyugalommal fog- ’ laltunk helyet, gondolván, hogy csak ■jó helyre vi­het a vonatunk. Pár óra múlva megjelent a ka­lauz — aki egyébként sohasem zavart bennünket — hogy hova is óhajtunk utazni, mert ez a vo­nat Müánóba megy. Örömmel fogadtuk programmunk ily akarat­lan bővítését és csodálattal adóztunk a duomó vá- * rosának, mint ahogy meleg hangulatú órákat töl- . törtünk Velencében is. Itt említem meg, hogy bár a legnagyobb po­litikai emóció és csapatszállítások idején utazgat­tunk Itáliában, a mozgósítás oly ügyesen volt ke- resztülvive, hogy sehol semmi nyugtalanságot, za­vart nem észleltünk. Utunk végétért. Az élmények, amelyeket nyer­tünk, valamint a szeretet és ragaszkodás bensősé­ges megnyilvánulása örök hálával töltenek el ben- j nőnket olasz barátaink iránt, akiknek annyi szép emléket köszönhetünk. Az olasz barátság nem kül- ; szín, de a nép széles rétegeiben gyökerező valóság. Amikor Milánóban San Bartolomes templo- : mában megmutatták azt a helyet, ahol II. Lajos királyunkat megkoronázták, nemcsak azt éreztük, hogy mekkora hatóereje volt egykor Szent Koro­nánk varázsának, de lelkünket átmelegítette az a : hit is, hogy Magyarország napja ismét' fel fog vir­radni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents