Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-12-22 / 1208. szám
But ipló 1935. (leccinbor 22. dését. A háborús évtizedben 48 000, az 1920. és 1930. évek között pedig 75.000 lélekkel növelte Budapest népességét, úgyhogy legutóbb 10Ö4.770 főnyi lakosságával már túlhaladta a milliós határt. A háborút megelőző időponttal szemben tehát Búdapest népgyarapodésa 14% volt, a legutóbbi tíz év népszaporulata pedig 8 1%-nak felel meg s ennek is nagyobb fele az utolsó 5 évre esik. Ebből következik, hogy Budapest fejlődése ismét gyorsulóbaü van. Ez annál érdekesebb, mert ugyanakkor Bées és Berlin lakossága lényegesen csökken. Egyre fokozódnak Budapest nagyvárosi méretei. 1910-ben 18.035 épület állott Budapesten, 20 év múltán pedig 25.868- || emelkedett ez a szánt: Ugyanezen idő alatt a lakások száma 40.2%-os emelkedéssel 174 ezerről 244.000-re szaporodott.. Az építkezési mozgalom a múlt év végéig még tovább fejlődött. 9262 új épülettel gazdagította Budapestet. Ugyané tíz év folyamán keletkezett új lakások száma 46 881, a szobák száma pedig 106.317. Egyedül az 1928. évben 1123 új épület került tető alá. A családiház építkezése újabbkori nagy el- • terjedése folytán a keletkezett lakások száma nem ennyire kimagasló. Az 1933. és az 1934. évben is 4255, illetve 4366 uj lukassal gyarapodott Budapest lakásállománya. A város mindent elkövet, hogy lakóit korszerű közművekkel lássa eL A vízvezetékkel ellátott házak száma 1913-ban 17.000,1933-ban pedig 28.500. A vízcsőhálózat hossza ugyanezen idő alatt 847 km-ről 1404 km-re emelkedik. A századforduló idején a csatornahálózat hossza 292 km, illetve 1913-ban 426 km, tavaly 688 km-t. 1933-ban csatornák építésére és fenntartására 2,240.000 pengőt fordít. Hasonló a helyzet a villamosvilágítás és gázellátás terén. A gázcsőhálózat hossza 1913. és 1934. között 748 km-ről 912 km-re bővült. A háborút közvetlenül megelőző évben a villamos- áramelosztó-hálózat hossza 464 km, míg 1934- évben már a 3000 km-t is meghaladja. A fogyasztók száma ugyané húsz év alatt 33.000- ről 243.000-re, a termelt áramn^ennyiség 22 millió kilowatt óráról 289,000.000 kilowatt órára emelkedik. A fejlődés tehát húsz év alatt több mint tizenháromszoros, A székesfőváros burkolt útterületének nagysága ma 723 hektárt tesz ki, a háborúelőtti időpont 519 hektárjával szemben. A közutak és vasutak tekintetében a fejlődés kevésbbé a villamosvasúti hálózat kiépítése terén mutatkozik, minthogy a szükséges vonalak már 1913-ban is legnagyobbrészt rendelkezésre állottak, hanem inkább a forgalmi eszközök és a forgalom emelkedése terén nyilvánul meg. A pályahossz, amely az 1900. évben 110 km, 1913-ban 162 km, az 1934-ig pedig 182 km-re épül ki. A személyszállító kocsik számát a BESZKÄR-T az 1913. évi 1463- ról 1770-re emelte, ami annál jelentősebb teljesítmény, mert időközben a háború és a forradalmak alatt tönkrement járműállomány •helyreállításáról, illetve kicseréléséről is gondoskodni kellett. A megtett kocsikilométerek száma 1913. évi 64.5 millióval szemben a legutóbbi esztendőben már 80.5 milliót ér el, míg a szállított utasok száma az 1900. évi 66 millióról, illetve az 1913. évi 219 millióról 286 millióra emelkedik. Pedig éppen a legutóbbi esztendők forgalmát erősen befolyásolják a kedvezőtlen külső körülmények, úgyhogy a gazdasági válságot megelőző 1928- esztendőben a villamos vasutak 317 millió utast szállítanak. Az 1934. évben az autobuszforgalom •9 millió hasznos koesikilométert jelent Budapest közlekedése számára és a szállított személyek száma 63.7 millió. A forgalom terén bekövetkezett fejlődés elbírálásánál meg kell emlékeznünk a Budapesti Helyiérdekű vasutakról is. Ezek most kerültek a város tulajdonába. Személyvonatainak száma 1900-ban 48.000, 1910-ben 205.000, 1934-ben 334.000. Utasainak száma pedig ugyanezen idő alatt 3.6, illetve 11.3 millióról kereken 25 millióra emelkedett. A békeévekhez viszonyítva tehát erősen megkétszereződött. A forgalmi kérdésék közt az idegenforgalom bír legnagyobb jelentőséggel. 1913. évben a szállodákban és penziókban megszállott külföldiek száma 55.100, 1934-ben pedig ugyanezen adatszolgáltatás tanúsága szerint 110.455 külföldi keresi fel Budapestet- Budapest külföldről érkező idegenforgalma ezek szerint 47.8%- kal több, mint aminö a békeévekben volt. A külföldiek áltál itt töltött napok száma ugyanezen idő alatt 207.981-ről 280.184-ra emelkedik. Meg lehetünk elégedve. Igen nagy áldozatokat hoz a széke : ros az iskolaügy fejlesztése érdekében. A legutóbbi tanévben fenntartott iskolák száma 357, összesen 106.786 tanulóval, összehasonlítva ezt az 1900. év 77.000 és az 1913. évi 114.000 főnyi tanulólétszámmal, a legutolsó békeesztendővel szemben valamelyes visszaesés mutatkozik, amit születések és ezzel a gyermeklétszám vissza esése magyaráz. A székesfőváros új iskolaépületek emelésével és a tanítási intenzitásának előmozdításával emeli a közoktatásügyet mind magasabb színvonalra. A legutóbbi költségve tési évben a székesfőváros 31.2 millió pengőt fordított közoktatásügyi célokra. Csaknem minden tizedik-tanuló, pontosan 9.1%, vidéki A községi kórházakban 1900-ban 3466, a háborút közvetlenül megelőzött években 4264 kórházi ágy áll rendelte zésre. Ez a szám a legutóbbi évben 7209-re emelkedik, vagyis a kórházi férőhelyek szapo- odása éppen a legutóbbi időkben volt legnagyobb mértékű. Tízezer lakóra ugyanis 1913- ban 45.5, 1934-ben pedig 69.3 közkórházi ágy jut. Az ápolt betegek száma 1900-ban 46.000, 1913-ban 67.000, a legutóbbi esztendőben pe* dig már a 90.000 főt is felülmúlja. Az ápolási napok kétmilliót meghaladó száma szintén kétszerese a harminc év előtti adatoknak. A tüdőbeteg gondozó intézetek 1913-ban 120.012, 1933-ban pedig 316.348 vizsgálatot, illetve kezelést végez. örvendetes eredménye a közegészségi fejlődésünknek, hogy a lakosság átlagos élettartama a. jelen század első három évtizede alatt kereken tíz évvel megnagyobbodott. 1900-ban ugyanis a férfiak átlagos élettartama 45 év, a nőké pedig 52 év. 1930-ban viszont az átlagos élettartam 55.5 évre, illetve a nőknél 51 évre javult. 1900-ban ezer budapesti lakóra a gümő- kórhalandóság aránya 45 s még a háborút megelőző években is 3.6 ezrelék. 1934-ben ezzel szemben a nehéz gazdasági megélhetési viszonyok ellenére a gümőkór halandósági arányszáma 1.008-ra esett vissza. Hasonlókép. örvendetes javulást sikerült I elérni a csecsemőhalandóság' tekintetében. Száz élveszülöttre számítva a csecsemőhalandósági arány az 1900. évi 16.02, illetve az 1913. évi 15%-ról 11.9%-ra sikerül leszorítani. *“ Lényeges javulás mutatkozik a fertőző betegségek pusztítása terén; míg 1913-ban az arányszám 1.8 ezrelék, addig 1934-ben ezer lakóra mindössze 0.7 fertőző halálozás esett. E húsz év alatt a fertőző bajokban elhaltak 1693-ról |719-re csökkentek. 1935-ös költségvetésében már 13.1 milliót fordít közegészségügyi célokra. A háborús idők óta Budapest megkezdte felfelé ívelő fejlődésétAktív népesedési mérlege révén ma is Budapest veszi fel a nagyszaporaságú vidékek népfeleslegét. A gazdasági élet megerősödése, pillanatnyi válságokon túl fokozatosan halad .előre úgy, hogy Budapest mai gazdasági ereje világháborút megelőző időkkel nemcsak felveszi a versenyt, hanem felül is múlja az akkori viszonyokat.' Ha Budapest a háború és a forradalmak pusztításai után megtalálta fejlődésének lehetőségét, ha az országcsonkítás szörnyű kálváriája sem sorvasztotta el ennek a városnak az élniakarását, akkor olyan erőtől duzzadó életcsirákat rejt magában, melyek a jövő fejlődésének is biztos zálogát képezik. Nincs ok a csüggedésre, ezt kiáltják felénk a statisztikai adatok. A magyar főváros népességi és gazdasági életében ott rejlenek azok az őserők, melyek leküzdik a sorscsapásokat és az átmeneti nehézségeket egyaránt. A múlt és jelen tapasztalataival felvértezve, a nehézségek józan ismeretében, de egyúttal hittel, bizalommal és a győzelem biztos tudatában kell dolgoznunk a fővárosnak és ezzel az egész magyarságnak a jobb jövőjéért. Ezekből mindnyájan megérthetjük az ország szívének életritmusát. Reánk nézve csak az a kötelesség háramlik, hogy ahhoz igazodjunk s lelkességtől átfűtve igyekezzünk támogatni és erősíteni. A jól felfogott szolidaritás nagy erőtényezőt jelent a jelen idők mostohaságá- ban. Budapest kultúrváros, Budapest sportvá- íos, Budapest gyógyváros: a lelki szépség, testi épség és a jóegészség világvárosa. ROSKADOZIK A GELLÉRTHEGY, mert a hőforrások rongálják— Négy előadás a mélyfúrásokról — Hol Kapható Budán valódi borecet? Szívesen hirdetjük díjtalanul, mert borecetet most gyógykezelés céljaira keres számos beteg A budai új mélyfúrásokról cs azoknak gyógyvizeiről a Földtani Társulat hidrológiai szakosztályán szerdán délután négy előadás hangzott el. A szakülésen elsőnek Weszelsfky Gyula dr. egyetemi tanár számolt be a budai hevvizek ra- diumemanáoiő tartalmáról. Beszéde során felhívta a figyelmet arra is, hogy a Gellérthegy belseje ma már valósággal szivacsos szerkezetű, mert a vízgőzök és a hévvizekben lévő kénes savak bomlasztják és málasztják a sziklát. Ezt a gondolatot fűzte tovább Masálán Pál dr. főmérnök is, aki szerint a Rudasfürdő kazánháza felől, mintegy két méterrel a forrrások jelenlegi szintje fölött barlang volna megnyitandó, amely egy nagy tómedencében egyesítené az összes forrásokat és így megnyitva a megtámadott sziklarészeket, gátat vetne a Gellérthegy további korha- dásának. Emett Kálmán dr. ismertette ezután a tabáni hevvizek kémiai elemzésének adatait. Feszült érdeklődés fogadta Páván Vájná Ferenc dr. előadását, aki azokról a mélyfúrásokról számolt be, melyeknek fúrópontjait közös tanulmány alapján, az alsó Dunaparton, a Rudasfürdő mellett a Fehérsas-tér keleti sarkán és a Szent Imre-fürdő közelében Wendl Aladár dr. és We- szélszky Gyula dr. professzorokkal együttesen jelöltek ki. A Fehérsas-téri fúrás fedezet hiányában fél- benmaradt, miután körülbelül száz méter mélységet érték el. A másik három fúrás eredményes volt. A Szent Imre-fürdővel szemben letestíett fúrás kétszáz méter mélységből percenkint mintegy kétszáz liter negyvennyolcfokos kénes vizet ad, hasonló vizet kapnak a Szent Imre-fürdő mellett létesített második fúrásból is. A Rudasfürdő alatt, a Dunaparton feltárt forrás különösen bővizű, amely percenkint mintegy 390 liter kénes melegvizet ad, százméteres mélységből. Amennyiben ezen a ponton kétszáz méterig folytatják a fúrást, 55—60 fokos, tehát fűtésre is'alkalmas melegvíz várható. Ismertette ezután Pávay Vájná Ferenc dr. a szakértő-bizottság jelentését, amely szerint a tabáni fúrások igazolták, hogy a Tabánban még lehet igen értékes gyógyforrásokat fakasztani, amelyek dús rádiumemanáció és kéntartálmúak és hőfokuk magassága folytán fűtési célokra is alkalmasak. A legutóbb megnyitott hat új termális gyógyforrás mindenesetre jogos alapja .ennek a reménységnek. Előadását lelkes taps és éljenzés között fejezte be Pávay Vájná Ferenc dr., aki már eddigi munkásságával is küldetésszerű szerepet töltött be a gyógy és energia források feltárásával. r. Sz. M. Kelenföld nehéz kérdései — Az Alsóváros létküzdelme — A „Buda-Álsóvárosi Egyesület“ e hó 11-ére hívta össze december havi rendes választmányi ülését a „Budai Rózsakért“ vendéglőben. Mikola Géza dr. ügyvezető-elnök vezetése mellett lefolyt ülésen több előkelő meghívott vendég vett részt s a tárgy- sorozathoz, — mely magában foglalta az alsóvárosi fontosabb közérdekű ügyeket —- több értékes hozzászólás hangzott el. Elhatározta a választmány, hogy a „HÉV“ kérdésében a polgármesterhez a Simplonbeli nagygyűlés folyományaként készülő 30 tagú küldöttségben nagyobb számmal vesz részt. Szóba került az esőzések folyamán tönkrement salakjárdák sürgős rendbehozása, Tétényi-, Lenningen-, Etele-, Halmi- és Eesed- utcák siralmas állapota és elhatároztatott a Sósfürdő mentén levő gyalogjáró szegélyezésének és fásításának tavaszra való 'kisürgetése, a Fehérvári-út csatornájának meghosz- szabbítása Albertfalva felé; Szent István-sugárút haladéktalan kiépítésének szorgalmazása, a Szentimrevárost csúfoló ócska vas- és építőanyagtelepek, széna- és szalmakazlak eltávolításának követelése, mely ügyben különben az elöljáró tanácsnok segítségünkre van; sző volt árról is, hogy az utak és csatornák létesítése — a szfőváros pénztelensége folytán — az érdekelt ingatlantulajdonosok költségelőlegezési készségén múlik. A választmány ezután 12 új tagot vett fel az egyesület tagjai sorába. Mikola Géza dr, ü. v. elnök ezt követőleg bejelentette, hogy az egyesület közreműködése mellett a „XI. kér. Szt. Gellert“ polgári lövészegyesület e hó 9-én nagy érdeklődés mellett Schreiner János tábornok elnöklésével megalakult, melynek ügyvezetőelnökévé Mikola Géza dr.-t választották meg. Bekerültek még a lövészegyesületbe az Alsóvárosi Egyesület tagjai "közül: alelnökök: Szántai István állomásfőnök, Szi- gethy Lajos vásárpénztári igazgató, vitéz Tanka Tibor dr. p. ü. titkár, Szebehely Győző főmérnök, Kisperjéssy Lajos szkv. százados és vitéz Hajas István építészmérnök; főtitkár: Rácz János ip. isk. tanár; ellenőr: Takács Mihály MÁV segédtiszt; ügyész: Mekker György dr. ügyvéd; helyettes orvos: Gömöri Pál dr. Ezenkívül egyéb tisztségekre megválasztattak az Alsóvárosi Egyesület tagjai közül még nyolcán. Az ügyvezető-elnök indítványára a Duday Alajos dr. tanácsnok által szervezett Szegények Karácsonyfája akciója részére az egyesület és a tagok 15 P-t adományoztak. Bejelentette ezután az ügyvezető-elnök az egyesület téli műsoros előadásait, amit a választmány magáévá tett. Az ülés barátságos vacsorával ért véget. Ünnep a hegyvidéken A budai hegyvidéknek egyik régi egyesülete, a „Farkasrét-Mártonhegy-Németvölgy és Vidékének Egyesülete” december hó 15-én, vasárnap rendezte 25-ik évi jubiláris közgyűlését farkasréti Királyné-féle vendéglőben, ami egybeesett gyerkényi PYBERIGNÁC elnök 70. születése napjával. Napirend előtt Weit- ner Béla ny. postatakarékpénztári főszámtanácsos, választmányi tag szép beszéddel méltatta Pyber elnök érdemeit, hasonló szellemben szólaltak fel Kiss Ferenc az Orbánhegyi-, Vándor Mihály dr. az Istenhegyi-, Kierer Hugó a Polgári Lövész- s végül Wallendumszt János a Széchényi gr. Hadastyán-Egyesület nevében. A jubiláns egyesület tisztikarába egyhangúlag megválasztották három évre elnöknek ismét Pyber Ignácot, alelnö- köknek Denez Ákos dr.-t és Jauemik Nándort, titkárnak Kiss Ferencet, végül választottak még tíztagú választmányt. Ugyanekkor volt -a Farkasréti Buda-hegyvi- déki Polgári Lövészegyesület közgyűlése is Pyber Ignác elnöklete alatt. A közgyűlések után mindkét egyesület tagjai a meghívott vendégekkel együtt népes vacsorára gyűltek össze, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. Az első felköszöntőt DENCZ ÁKOS DR. min. tanácsos, volt orszgy. képviselő mondotta, amelyben kitért a budai hegyvidéknek és az egyesületnek múltjára s köszöntötte annak keretében Pybert, a fáradhatatlan elnököt, embert és jó családapát. VÁNDOR MIHÁLY DR. ügyvédet kormányfőtanácsosi kinevezése alkalmából üdvözölte KISS FERENC, aki ugyanekkor érte meg házasságának 25 éves fordulóját. Az ünnepeltek meghatott szavakkal köszönték meg az egybegyűltek meleg és szives üdvözletét. Levélben üdvözölték még Pyber Ignácot 70. születése napján Antalffy Andor és Breznay Béla min. tanácsosok, Hentz Lajos dr. szfőv. biz. tag, Petracsek Lajos képviselő, Ripka Ferenc ny. főpolgármester és többen. AZ ÖSSZES FÉRFI és NŐI P I VflTCIKKEK HAUER és MARION II., SZILÁGYI DEZSŐ-TÉR 6. SZÁM A. B. C. kötelékébe tartozó cég BUDAI VIGADÓBAN CSALÁDI SZILVESZTER-ESTÉT rendez ANDRISKA KÓROLYNf táncintézete. Szívesen látnak mindenkit, aki jókedvyel akar búcsúzni az ó-esztendőtől. Tánc reggelig! POCKNÉ I., ATTILA-U. 10 a Krisztinaváros legelőkelőbb hölgyfodrásza TELEFON: 54-9-19 Jurtáig
