Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-12-22 / 1208. szám
mil. 1208. SZ. előfizetés lened évre 6.—P Ebi Évre. .24.— P Egyes szám 401. Egyesületi tagok féláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja 1935 dec. 22 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, i mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 f. Szövegsorára 2P. Ismertető közlemények megállapodás szerint I hirdetés dija mindenkor előre fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- Felelős szerkesztő: ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, Maros-utca 23. Telefon: 50-2-96. Hivatalos érák: délután 4—6-ig )Cl<f /«2A CSENDES ÉJ... A legszebb látomásnak szentséges éje, amelyben hirtelen csillagok szikráznak, angyalok dalolnak, pásztorok szíve veri a dicsőség himnuszát. Rejtelmes éj, amelyben az elhagyatott, durva, borzalmasan meztelen, kemény és faragatlan betlehemi istállóban az Isten lép le a földre, hogy egészen az embereké lehessen. Titokzatos éj, ahol a Kisded igézete megállítja a világtörténelmet s a végtelen áldás, az áramló öröm, a diadalmas erő, az égig érő szépség finom és alázatos, lágy és meleg csodáival elindítja az emberiséget az élet sötétjéből az örök világosság felé. Az angyalsugaras első betlehemi éj ezerkilencszázharmincötödik glóriás ismétlődése most érkezik el újra hozzánk. A karácsonyi angyalkák hímes szárnyai már itt suhognak mellettünk, súrolják már a szíveket, amelyekből a gyémántnál is ragyogóbb tüzek gyulladnak és zengeni kezdenek, zengeni, gyöngyöző, jóságos, kacagó csengéssel, amitől megédesednek, illatossá, ünnepivé válnak a legkeservesebb, a legszürkébb percek is. Zuhog belőlük, mint kiapadhatatlan forrásokból az öröm szivárványos olaja, a jóság aranya, a szeretet bíboros, forró méze. S mindeniken rajta a Jézuska üdvözítő csókja. A békés és jóakaratú emberek az Űr vá- rásának ebben az izgalmas idejében még külön is keresik és fakasztják e drága forrásokat. S közöttük az első sorban a jó budai egyesületek, asztaltársaságok és családok járnak, hogy minden helyen minél kedvesebben, minél adako- zóbb bőséggel lehessen jelen a kicsi Jézus. A Szentséges éj gyönyörű varázsát gondosan készíti elő sok-sok ezer kéz, szétsugározva a Sze- retetet a szívtől a szívig, a lélektől a lélekig, lehozva így az eget a földre. Kitárulnak a szereiét zsákjai, hogy a nagy nyomorúságunkban is kiönthessék piciny és nagy magyaroknak egyaránt a boldogító ajándékokat. De minden kis és nagy budai karácsonyi ünnepségen, csak egy pillanatra félrevonulunk az ablakhoz és elnézve a háztetők között, a felhőfüggönyök mögött keresünk egy kis, egy egészen Ms darab eget. Az égen pedig a csúnya földi ködön és füstön keresztül meglessük a fényes csillagokat. ... a betlehemi csillagot, hogy annak izzásában megláthassuk a mosolygó édes pici Jézust, aM világot gyújt szegény mindnyájunknak s áldását adja széttépett hazánkra, búban-bajban élő Budánkra, imádkozó, árva magyarokra. R. RÉW SÁNDOR Botdog Uacá ••• s&ewU&i a U&c d utdQtydc u&wzet Évszázadokat kívánó lépések egyikét teszi meg most Budapest székesfőváros, amikor oltárra helyezi a magyar ösiséget és meghódol a sokezer éves dicső hagyományok előtt, amelyek a hűn magyar népet már évezredekkel ezelőtt a világot uraló népek között a legelsők sorába emelte. Az Árpádházból származó királyok idején még megvolt a kapcsolatunk azzal a Kelettel, amelyet turáni népek laktak és amelyen mintegy kétezer éven át yonult Tibet alól a hunok és magyarok s a velük rokontörzsek egész sora Európa szívébe, liehet, hogy még' korábban nyugatról indult el ez a népcsoport a Mádja földről Afrikán és Kis-Ázsián át a turáni tájakra, de honvágya visszahozta az ősi mezőkre Európába. Az Arpád-ház idején még melegen élt a tudat, hogy Ukrajnában 150 évig uralkodtunk, törzsünk nagyrésze ott is maradt, mert Nagy Lajos idején Ukrajnában is magyar volt még az intelligencia és még éltek a rokonsági kapcsolatok is.. A mohácsi vész után, amikor rászorultunk a germán népek segítségére — ferde helyzetbe jutott a nemzet, mert elszegényedve, kipusztulva szolgaságba igyekezett a germánság szorítani a magyar nemzetet. A germán uralom megerősödésével megszűnt a magyar ősi dicsőség és deresre került, aki emlegette. A magyarok őstörténete feledésbe jutott és különös kegyelemből megengedték, hogy fölvigyük Álmosig, Árpád édesatyjáig, aki elindította a magyarságot a mai Magyarország felé és hogy ne keressük tovább az ösiséget, feleségül adták hozzá az ősmagyar hit ősanyját, Emesét, aki tulajdonképpen a magyarok Évája. Céltudatosan vakarták ki a történelemből a germán fajok a mi dicsőségünket, mert nem tűrték, hogy a germán népek határán túl kelet felé, náluknál ősibb, nagyobb múltú, dicsőségesebb, kulturáltabb nép is létezzen. Évszázadokon át tiporták lábbal ezt a mi ősiségünket és igyekeztek egyenrangúvá nevelni velünk a bevándorolt bocskoros oláhokat, rácokat és más múlttal nem bíró néptöredékeket. Magát Budát, a magyarság hagyományos várát, amelyet az Árpádok idejében a germánok és a sok harc és háborúban megritkított falvak népét sváb telepesekkel pótoltak olymódon, hogy Buda és Pest nagy körzetben németajkú lakossággal volt körülvéve. Mintegy száz esztendeje annak a nagy nemzeti lépésnek, amelyet Boráros János, Pest egyik vezérembere iktatott törvénybe, hogy Pesten magyar nyelven kell tanítani az elemi iskolákban. Az a törvény tette lehetővé Pest el- magyarosodását és azt, hogy a németajkú Pozsonyból ide tették át az országgyűlést, elkerülve ezzel Bécs nyomasztó közelségét is. A szabadságharc utáni időben ezt a törvényt beszüntették ugyan, de 17 év múlva ismét életbelépett és most hetven év óta ez volt Budapest magyarosodásának az alapja. A mi tudományos világunk, minden intézményünk, amely á nemzet múltját lett volna hivatva kutatni, tisztázni és fölemelni, annyira a germán kulturális fölényének hatása alá került, — oly téves és visszás utakra terelte a kutatást, hogy az ősmagyar történelem ez alatt a hetven év alatt csakis az adatgyűjtésre szorult, amit lelkes emberek végeztek saját anyagi romlásuk árán. Ma már oly óriási adathalmaz áll rendelkezésre, tudósok egész sora tette tanulmány tárgyává a múltat, hogy szinte bűn volna, ha továbbra is takargatnánk azt, aminek föltárásával bizonyíthatjuk, hogy Európának legrégibb műveltséggel bíró népe él a Duna és Tisza között, olyan ragyogó, ötezer esztendőre vissza-» menő múlttal, aminőyel egy nemzet sem rendelkezik. A nemzet teljes függetlensége új utakra terelte a magyar székesfőváros kormányzatát és csak a rátermett egyéniségek jöttére volt szükség, hogy a magyar hagyományos ősiség, a hún-magyar dicsőség, a görög és római mitológia mellé sorakozó ősmagyar mitológia helyet foglaljon abban a tananyagban, amely a magyar ifjúságot van hivatva a nemzeti szolgálat eszméjében nevelni, hitet, biztatást, erőt adva neM a mai nehéz nemzeti küzdelemben. Ma már csaknem befejezett tény, hogy a székesfőváros a kormány segítségével mint vezértantárgyat bevezeti iskoláiban a magyar ősiség történetét, amely elhatározás évszázadokra biztosítja a mai városi kormányzat számára a magyar nemzet háláját és elismerését. VIRAÁG BÉLA Új pártalakulás — Budán Buda polgársága kerüli a politikát, de annál szívósabban ragaszkodik azoknak a kérdéseknek sürgős megoldásához, amelyek Buda fejlődését szolgálják. Minden kerületnek vannak ilyen problémái, kezdve Buda legdélibb csücskén, ahová nincs közúti közlekedés és a sósfürdői szárnyvonalat kell meghosszabbítni, — lebontani a kerületet kettéosztó vasúti gátat, — áthelyezni a kelenföldi pályaudvart. De ott van Sasad is. A Krisztinában fontos a déli vasút Mtolása a gellérthegyi alagútig, hogy egybeforrhasson a felső szép hegyvidékkel. Az alagútnál új fürdőforgalmi pályaudvar. A Vérmező átalakítása fürdőügyi parkká, északi részén állandó zenekarral. A Széna-tér végleges rendezése a a II. kerületben és a Mar- got-rakpart. fürdőügyi sétánnyá való átalakítása. És így sorjában a hegyvidék bajai, a Szép völgy közúti közlekedése (a 4-es hurok), — Újlak rendezése, — Óbuda szabályozása, az Árpád-templom felépítése, a felső medence szabályozása és parcellázása, — a Mátyáshegyi park rendezése és hozzá való út stb., stb. képezi az új budai párt programmját. Kerülni akarja az országos politikát és csak a városházára kíván néhány képviselőt küldeni. Ügy értesülünk, hogy a taggyüjtő íveket már mintegy százan írták alá a budai öt kerületben és január folyamán hívják össze az alakuló gyűlést. Beíle^einesek járják Luca-napjától kezdve a budai'utcákat, betérve házakba, vendéglőkbe hirdetni: dicsőség az Istennek... békesség a jóakarata embereknek! tSzínes papírokból összetákolt templomocskát vagy istállót ábrázoló ládikát hordoznak magukkal, amelyben kicsiny gyertya fénye mellett a Szent Család papírból kivágott, vagy gipszből, viaszból formált alakjai láthatók. Sorrajárják a lakásokat s a legtöbb, helyen szívesen meghallgatják a betle- kemesek karácsonyi énekeit, az isteni Kisded születésihez, a pásztorok imádásához, a három királyok zarándok] ásóhoz fűzött ártatlan mókákat. A hídkérdés révén végre szabályozáshoz jut Óbuda és megvan minden valószínűség, hogy ez a városrendezés impozáns és nagyarányú lesz. En- jjek a szerencsétlen városrésznek minden nagy kér-, dése félévszázadon át érik és a hídkérdéshez hasonlóan húzódó Árpád-emléktemplom ügyében kapjuk előkelő kézből az alábbi sorokat. HONALAPÍTÓ ÁRPÁD APÁNK! Egy kis patak közelében, amely kőmederben folyik Attila király városa felé, temették el a magyarok Árpád fejedelmet. Anonymus arról is megemlékezik, hogy a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére a magyarok Árpád sírja fölé templomot építettek, amelyet Fejéregyházának neveztek el. Árpád fejedelem halálának ezredik évfordulóján a magyar ország- gyűlés a honfoglaló érdemeit törvénybe iktatta és ugyanakkor elhatározta azt is, hogy Óbudának azon a részén, hol Fejéregyháza egykori helyét sejtik, emlékművet és székesegyházat emeltet Árpád emlékezetére. Mindez 1907-ben történt. Megalakult az emlékmű- építési bizottság, melynek elnöke Forster Gyula báró lett, aki nagynevű munkatársakra talált a bizottság tagjai között: Hausmann Alajos és Csánky Dezső személyében. Az emlékmű és templom terveinek elkészítésével Tisza István gróf Schulek Frigyes világhírű műKülön élmény az előrehaladó nagy hajónak gépházába beletekinteni. Újonnan felfedezett metropolisunknál is kíváncsiak lehetünk arra, milyen a belső szerkezete, milyen kerekeken forog az élete. Meglátogattuk kétszeresen megválasztott polgármesterét, aki mindent elkövet, hogy felemelje kis országunk szenvedésektől megviselt szép fejét. Köszöntőm amint számoszlopok mellett készíti éppen csatatervét és kérdem, hogy miképpen látja városának helyzetképét a többszörösen egymást követő hét szűk esztendők közepette? A háború megpróbáltatásai után úgy látszott, hogy mindennek eláll a lélekzete, hogy itt megszűnik minden fejlődésnek a lehetősége. Ügy látszott, hogy ez a székesfőváros, melyben az ország lakosságának csaknem 12%-a éli a maga ünnepi és hétköznapi életét, a művelődés és a gazdasági továbbhaladás országútján kátyúba jutott. Végül megajándékozzák a betlehemes gyermekcsapatot, amely azután odébb vonul egy házzal. A betlehemjárás nem különleges magyar szokás, a legtöbb európai keresztény népnél a magyar bet- lehemezéshez hasonlóan megtalálható, ami azt bizonyítja, hogy templomi eredetű, általános ünnepi szokás. Most már sokat veszített eredeti jelentőségéből. Az ország némely vidékén azonban a régi hagyományokat híven megőrizték s a betlehemetek ajkán ugyanazok az énekek és mondókák szólalnak meg, amelyek már évszázadok előtt ringatták ünnepi hangulatba az ájtatos hiveket. Ne kergessük ki a betlehemeseket! Az édes Jézuska eljövetelének örömét hirdetik s ezért megérdemelnek néhány fillért vagy egy-egy falat ételt. építészet bízta meg. Így volt. Tudjuk mindannyian, akik akkor részt vettünk a közéletben. És mi történtt Jött a Világháború. Azok az államféi-fiakr művészek és tudós mesterek, akik az emlékmű előkészületeit szervezték, egy-két kivétellel, ma már nincsenek életben. De él Schulek Frigyes fia, Schulek János műépítész, akinek a birtokában vannak a gyönyörű tervek, amelyek ma már részletekben is kidolgozva, várják azt az időt, amikor életre kelnek majd azok a nagyszerű elgondolások, amelyek az Árpád-templom fölépítésével nemcsak a magyar múlt dicsőségét hirdetik, de jelképezik a magyar jövőt is, azt a szétsugárzó ős, turáni erőt, amelynek legbeszédesebb emléke lehetne az Árpád-emlék. A mai kormányzat minden vonalon a nemzeti érzés és gondolat megvalósítására törekszik. Az Árpád-emlékmű megalkotása a legháládatosább feladat volna, mert ennek a kérdésnek a visszhangja már évtizedek óta ott él a magyar társadalom sztvében. Szendy Károlyról, a főváros polgármesteréről mindenki tudja, hogy lelkes támogatója minden nemes elgondolásnak s így reá vár a feladat, hogy illetékes helyen szószólója legyen az Árpád-emlékmű és templom mielőbbi megvalósításának. A szerkesztőséget üdvözli (Aláírás). A súlyos 14 esztendő alatt Budapest nemcsak hogy nem veszít népi erejéből, hanem ipara es kereskedelme éledni kezd az inflációs időszak megszűnése után, hatalmas építkezési mozgalom növeli és szépíti a várost. A sok megpróbáltatás és a gazdasági válság ellenére, a jelenlegi Budapest statisztikai eredményei állják az összehasonlítást a háborút megelőző boldog évek adataival. Lebírhatatlan életbátorsággal megtalálja a maga fejlődési irányvonalát. Kerek hatvan esztendővel ezelőtt a Budapestté egyesített három város lélekszámúi együttvéve 280.000 főből állott. Az 1900. évben 733.000 főben, 1910-ben pedig 880.000 főben állapította meg a népszámlálás a főváros lakosszámát. Az időközben bekövetkezett súlyos események csak meglassították, de megakasztani nem tudták a székesfőváros népeseA CSALÓDÁSOK VÁROSA — Új élet indul Óbudán — KARÁCSONYI BŰVÖS TÁJKÉP amit SZENDY KÁROLY polgármester tárt Budapest jövőjéről az olvasó elé CZAKÓ ELEMÉR nyugalmazott államtitkár kérelmére
