Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-01-06 / 1183. szám
XXXIkto^ljÖ^sz. előfizetés Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám -40 f. Egyesületek, amelyek útik hivatalos lapja, tagjai félúton kapják Buda érdekeit a sárospolitika, közélet, közgazda- ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság ÜSS3 Napló 1935 januir 6 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm ouiagas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. ismertető közlemé- lyek megállapodás szerint. A. hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. Illandó birdttőkuk n«m ksdvaiménv FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatali II, Batthyány u. 63. Telefoni 50-2-96. Hivatalos éráki délután 4- 6-ig. L Minden magyarnak boldogabb uf esxíendöí! Váratlanul úgy fordult, hogy a székesfőváros élére azok kerültek, akik a múltban is igazolták hiva- tottságukat és akiktől sokat vár a nagy bizonytalanságban élő polgárság. Tagadhatatlanul a legfontosabb szerepe van Budapest gazdasági életében a fürdőügynek és avval kapcsolatosan az idegenforgalomnak. Gyógyvizünk van bőséggel, talán sehol a világon ily sokféle- alakban. E kérdés művelésére, szolgálatára alakult és alakított tényezők működésének köre azonban eddig még nem bontakozott ki. Ma az a látszat, hogy azok munkája — plakát-tervezésekben, propaganda- füzetek szerkesztésében merül majd ki. amit pompásan intéz ma már a Kovácsházy Vilmos tanácsnok vezetése alatt álló ügyosztály, az odatartozó Idegenforgalmi Hivatal és technikájában a külfölddel versenyző házinyomda. Az új embereket itt várják az új feladatok. A Királyhágón-túli bocskoros sajtó. lepocskondiázta Budapest külső képét, mert egyenrangúnak véli ezt a várost a maga balkáni fővárosaival. Azok feltörekvő irama, meglepő szaporodása, hamarosan megközelíti majd a magyar metropolist, amely kicsinyes megokolással kerülte eddig a vele összenőtt városok és községek bekapcsolását, ami erősem túlemelné a másfélmillió lakoson, sőt elérheti a két milliót is. Ez imponálna a külföldinek és nemcsak a Nyugat, de a Kelet figyelmét is módfelett felkeltené iránta, — ebben a városban látva Kelet-Európa központi vezető világvárosát. A város régi vezérei ezt nem értették meg, nem érezték ki. de a mai politikai helyzet, a kialakulásban levő országok viszonyai ráirányítják, rákényszerítik erre az új, nagy feladatra az új emberek gondolatvilágát. A zavaros viszonyok között rossz szokássá vált a nyaralás, üdülés a külföldön, elsősorban Ausztriában. A statisztikai adatok szerint, az évenkint külföldre vitt pénz meghaladja a 120 milliót. Felét budapesti polgárok viszik külföldre, holott itt van a budai hegyvidék és a Dunántúl, amely minden tekintetben tudná nyújtani — talán jutányosabban — azt, amit a külföld nyújthat, csak megszervezni kellene ezt a kérdést. Ha csak a kivitt összeg felét, hatvan milliót tudunk itthon tartani, óriási szolgálatot teszünk a budai oldalnak és a vele kapcsolatos Dunántúlnak. A Balaton, a Velenczei tó, a Vértes, Mecsek és sok más, szépségekben dúsgazdag vidék gyarapodnék ettől a jólétben. Nem hisszük, hogy Budapest ve- zérférfiai ne foglalkoztak volna evvel a kérdéssel, aminek oly nagy jelentőséget tulajdonít Fabinyi Tihamér miniszter is, aki elismerten gyakorlati ember. De a fontos kérdések közé tartozik Budapest környékének 30—40 kilométer körzetben való átalakítása, elsősorban a futóhomoknak termő humusszá való átalakítása. Egyrészt Budapestet kell ettől a portól megmenteni, de megművelve, ez a futó homokos talaj olcsó élelemmel látná el a fővárost, ami kenyérhez juttatna sokezer családot. Berlin 13 év alatt megváltoztatta sivatagos környékét. Ma egészséges, portalan és zöldségben, halban; baromfiban bővelkedő varos. Nem csinált egyebet, mint csatornáinak ürülékét trágyaképen használta a futó lisztes homok megkötésére. Érdemes feladat új emberek szármára. t Budán egész városrészek tesped- nek, -belső területek — mutatják a Tabán, a Víziváros, Óbuda egyes részei, az elhanyagolt Szépvölgy, a déli medence, — amelyeknek megvan a létjogosultságuk, hivatásuk, fekvésük a megfelelő fejlődéshez és polgárai, a ház- és telektulajdonosok mégis az órára kiszámítható, biztos pusztulás előtt állanak. Ezek megmentése talán a legszebb, a legnemesebb feladata az új korszakot megalkotni hivatott új embereknek. DUBONAÍ PÁL A Városmajor környékén mind élén- kebb az érdeklődés az iránt, hogy megvan u lehetőség arra, mely szerint ez a park, amely ma már — csak kis részek híján — modern parkká alakult át és idegeneket is megkapó szép részletekben bővelkedik, gazdagítható-e földtani rété- geződése révén gyógyerejű forrásokkal, atni jelentőségben emelné ezt a sétányt, értékben pedig a parkot övező házakat. Január folyamán értekezletre gyűlnek majd az érdekelt háztulajdonosok és valószínűleg egyesületté alakulnak, amelynek legfőbb célja e vidék gazdasági föllendülésének előmozdítása volna. Lehetséges, hogy a polgárságnak ilyen mozgalma egész más irányba tereli azt a kusza elgondolást, amelyet sokan á fürdőváros szóval kapcsolatosan félreértenek és félremagyaráznak. Uj érdekeltség* 1 van alakulóban Budán, amely esetleg párttá alakul át, mert erös u hite azoknak, akik ezt az érdekeltséget igyekeznek összetoborozni annak a nagy célnak az érdekében, hogy a Víziváros elhanyagolt részét új életre keltsék, — bogy mint városi párt, amely fölkarolná az ilyen budai elhanyagolt részek gazdasági kérdéseit, hamarább tudna boldogulni a Városházán, esetleg a képviselőházban is. A Budai Napló legutóbb megjeleát „Az elátkozott városrész“ című cikke alapján mintegy 26-an gyűltek össze az érdekelt háztulajdonosok s elhatározták, hogy érdekeltséggé alakulnak át. amely igyekszik az összes érdekelteket megnyerni s így megerősödve pártot alakítani, nem annyira politikai, mint városgazdasági alapon, megkeresve azokat a városi és országgyűlési képviselőket, akik érdekeiket fölkarolnák. Ebben az elmaradt városrészben, a- hol minden ház mái derékig áll az adótartozások hullámaiban, vagy az adó róván nőtt adósságokban, — a sürgős segítség ma száz és száz családot mentene meg a végleges pusztulástól. Az új érdekeltség küldöttsége megkereste lapunkat, hogy ezt az ügyet tegyük a magunkévá, mint ahogy kezdeményeztük is, és igyekezzünk megoldást keresni azok révén, akiknek a kérdés rokonszenves, mert úgy látják, hogy a Városházán is ».megvan ennek a pátronusa, Szendy Károly dr. polgármester személyében, akit a szervezkedés befejeztével küldött ségileg keresnek fel, hogy szerencsétlen helyzetük megoldásához kérjék az ő hathatós támogatását. — Az új alakulás legközelebbi értekezlete a II. kér. Iparoskor nagytermében lesz és meghívókat küldenek szét. A tűzfalak rakpartja éppen az a része a dunai rakodópditnak, amely a tulajdonkénem fürdőváros nagy sétánya volna. ha a Margit-rakpart aszfaltját fölszednék és ezt az örökké üresen álló közlekedésmentes nagy utat parkíroznák. Akár a Lánchidről, akár a Margit hídról nézi az ember a budai vár aljának ezt a csipkés peremét, mind a két oldalról tűzfalak csúfítják annak látóképét. Államnak, városnak itt kellene egy kicsit segítenie az érdekelt telektulajdonosokon és különféle kedvezmények réven fölébreszteni hajlandóságokat, hogy régi ócska házaikat építsék át. De módot kellene keresni, hogy külföldi nagy hoteltulajdonosokat, vagy hotelérdekeltségeket nyerjenek meg annak az eszmének. hogy itt, a világfürdőben gyógyszál- lodákat építsenek, j Dunapartra. Ez még világreklámnak is jó, mert ezek a külföldi hotelérdekeltségek azután gondját viselnék, hogy idegenek kellő számban látogassák a szállodájukat. De föltétlenül emelné a Margit-rakpart szépségét és ezzel a fürdőváros szépségét is, mert akármilyen furfangosan csavarják is a fürdőváros elgondolását, a tény azt bizonyítja, hogy ez a fürdőváros megvan és Buda legszebb részén terül el, a Császárfürdőtől a Cellértfürdőig terjedő du- naparton. A Boráros téri híd budai környékén megélénkült a telekforgalom. Megindult a telkek parcellázása, különösen a Horthy Miklós körtéren kívül eső részeken. Több kisebb bank néhányezer négyszög- I öles telektömb parcellázását és eladását l kezdi meg az újév első napjaiban. Pávai Vafna Ferenc löbányaianöcsos, ttgeologus előadása a Baross-SztWetségben: Az uj gyógyforrások mint az idegenforgalom propagandája. Elíékozolí kincsek A háború utáji egy kiránduló csoporttal Olaszországba és Rómába ment, hogy gyönyörködjék annak műemlékeiben és természeti csodáiban. A gimnáziumi tananyag valóságos idegenforgalmi propaganda Róma számáig. Ott a Farum Ru- uianuin-on eszmélt rá, hogy nekünk, megcsonkított, kifosztott magyaroknak magunknak kell olyan nagyszerű dolgokat előteremtenünk, amelyek kedvéért érdemes az idegeneknek idejönnie. Ezt az alkalmat is felhasználja, hogy forráskutatások eredményeit, mint idegenforgalmi attrakciókat bemutassa. HAJDÚSZOBOSZLÓ Hajdúszoboszló sós, jódos, 74 és 78 fokos gyógyvize mellett a fürdő még nincs kiépítve; ott most csak nagyobbszabású. strand készült, s így egész éven át állandó fürdőzés nincs. És mégis ebben a városban. ahol bizonyára tíz év előtt senki sem gondolt arra. hogy idegenek özöttöl- jenek oda, az elmúlt szezonban 151.000 fürdőjegyet adtak el. A kimutatás szerint ezeket* 2553-ig haj- dttszoboszlóiak, 77%-Gan pedig vidékiek és külföldiek vették igénybe. Egy ilyen alföldi városka soha sem remélhette azt, hogy oda az idegenek ezrei fognak özönleni. Ez a tény mindenesetre olyan biztató jelenség, hogy az Alföldön hasonló kutatásokat érdemes végezni. A másik DEBRECEN esete 1 Debrecenben még egy kis patakocska , sincsen, ahol meg lehetett volna fürdeni. Ki gondolta volna, hogy valaha Debrecenből gyógy fürdőhely lesz ? Most Debrecennek nemcsak strandja és népfürdője vau, hanem gyógyfürdője is, amelyre joggal büszke lehet. Debrecen adatai szerint : a fürdő 1952-ben nyílt meg és az idei év októberéig 829.000 fürdőjegyet adtak el. Ebből kiszámítható, hogy a múlt érre kb. 250.000 fürdés esett. A legmeglepőbb, hogy amíg Hajdúszoboszlón vidéki a fii r- dőzők zöme. addig Debrecen fürdőzőinek nagyobb tömegét maga a város adta. Ott az idegenek csak 9%-kal voltak képviselve. Hajdúszoboszló nagyon büszke volt gyógy-kútjára s más városok is akartak hasonlót, de a debreceni fürdő megnyitása azt a hitet keltette, hogy a nagyobb város el fogja vonni fürdőközönségét. A statisztika az ellenkezőjét bizonyítja. 1951- ben, amikor Hajdúszoboszlón a fürdőt létesítették. 87 ezer fürdőzés volt. 1952- ben 78 ezer, 1933-ban, amikor már Debrecenben is megvolt a fürdő, felugrott megint 84 ezerre s az idén, amikor Debrecen már teljes pompájában virágzott. felszökött 151 ezer fölé. Tények bizonyítják, hogy a hajduszoboszlói fürdőt nem befolyásolta a debreceni fürdő. Hasonló eredményeket értek el több helyen is az Alfüldön, 6 maga Karcagon, Szolnokon, Szegeden dolgozott. Budapest székesfőváros megbízásából Bánleky Géza központi igazgató és Becsey Antal közreműködésével a Rudas- fürdőnél három új fúrást vezetett, s ezzel egy régi babonát döntött meg, mely szerint a régi források közelében semmiféle fúrás vagy mélyépítés nem engedélyezhető, mert ezzel a régi forrásokat károsan befolyásolhatják. A Ru- dasfiirdőnél mélyesztett három fúrásnak az a különös eredménye, hogy mind a három fúrás felszálló, magasabb hőmérsékletű és kémiailag is jobb összetételű vizet adott s így bebizonyosodott, hogy ezek nincsenek szoros összefüggésben a régi forrásokkal és nem befolyásolták károsan a Rudas- vagy Rácfürdő forrásait. A három uj kút közül az Attila és Juventus források hamar valtak közismertté erősen kénes és rádiumos vizük révén. A Rudasfürdő csak 9 kádban használja most a Juventus vizét és mégis alig egy év alatt közel tízezer fürdőt vettek ott "és a bevétel már is fedezte a kút kiképzés és az uj fürdő berendezési költségeit. Amióta az Attila és Juventus forrás vize felszökött, kereken 857 ezer ivókúrát használó beteg kereste fel ezeket a forrásokat alig egy év alatt, i illéres áron kerül forgalomba a gyógyvíz s mégis 70.000 P-t jövedelmezett... Hogy idegenforgalmi szempontból mit jelentenek ezek a források, azt abból a kimutatásból látjuk, amely szerint Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Svájcból, Romániából, Albániából, Törökországból, Mexikóból, Kanadából, Egyiptomból, Marokkóból, és Japánból voltak fürdővendégei a Juventus forrásnak, amely hazánk legrádiumosabb vize s ezek mind huszonegynapos egész karát használtak. Nem valószínű, hogy Budapest többi fürdői ily széleskörű külföldi látogatottsággal dicsekedhetnének s így idegenforgalmi .szempontból nagy horderejű ez az eredmény. Zsigmondy Vilmosnak sikerült annakidején a Margitszigeten és a Városligetben értékes gyógyvizeket feltárnia és talán nem utopia, hogy a székesfővároskörnyéki geológiai felvételek alapján Budán és Pesten megvan a lehetősége még több hasonló forrás feltárásának, rövidesen már nem volna szabad, hogy a fővárosban mesterségesen melegített vizű fürdőink legyenek. Ha a Juventus és Attila forrásoknak az értékesítése már egy év alatt is ilyen nagyszerű perspektívát nyújtott, akkor ezeknek a fúrásoknak a folytatása szép és hálás feladatként háramlik azokra, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. A székesfőváros közelében 1932-ben a kincstár és a Földtani Intézet közreműködésével Pestszenterzsébeten is feltártak egy forrást. Ennek a forrásnak a vize sós. Nem á Budadesten megszokott keserűsós, hanem konyhasós viz. Ez azért fontos, mert Trianon után erdélyi és más konyhasós fürdőink nagyszerű sorozatát elveszítettük. A hajduszoboszlói kutak megfúrása előtt Csonkamagynrországon konyhasós fürdő nem is volt. A pestszenterzsébeti konyhasós víznek literenként majdnem 12 gramm a konyhasó tartalma. E sós viz kihasználására vitéz Földváry János, aki nem is gazdag ember, máris kád és medence fürdőt épített, ami megbecsülendő a mai viszonyok mellet, és a lefolyt első évben 19.023 fürdővendége volt, azok közül 20% pesterzsébeti, míg 80%-át; úgy mint Hajdúszoboszlón, a vidék adja. Balneologiai feladat, hogy ennek a konyhasós víznek gyógyászati jelentőségét kellőképpen értékel-, jük. A publikum már az első esztendőben felkarolta ezt a fürdőt. Hosszú évek óta felszínen mozog a városligeti második kút fúrásának ügye. Erre azért volna szükség, hogy most amikor tudunk e sósvizről Pesterzsébeten, Pestújhelyen. Rákospalotán, és örszent- miklóson, ezt a Városligetben is feltárandó sósvizet a meglévő 74 fokos régi vízzel kombinálva, alkalmazhassák s a Széchenyi fürdő új balneológiái jelentőséget kapjon, ami ma már el nem odázható feladat, mert ezeken az ösvényeken tovább haladva, úgy a fővárosnak, mint a vidéknek olyan természeti kincsek kihasználására nyílik alkalma, amelyek úgy idegenforgalmi, mint üzleti szempontból — különösen a mai gazdasági viszonyok között — nem leki- esmylendők. Rákóozi Ferencz halálának 200 éves évfordulóját üli a nemzet 1955. április 8- án. Az emlékünnep országos jelentőségét a Kormányzó által kezdeményezett lovas- szobor felállítása biztosítja. A különböző nemzeti szervezetek az egész év folyamán emlékünnepélyekkel és kiadványokkal hódolnak a nagy fejedelem történelmi szerepének. Sylva Varescu (Yereczkey Szilvia) néven szerepel az oláhoknál a magyar „Csárdáskirálynő“. Csodálatos, bogy a Csárdáskirálynő című Kálmán-opereti mostanában futó filmváltozatának bírálásakor sem a sajtó, sem a közönség nem emelt szót ama botrányos hamisítás ellen, amelyet a német „produceriek a magyarság ellen elkövettek azzal, hogy a nagyvilág előtt (mert hisz e különben ügyes film nemzetközi nézőközönségre számíthat) elrománositotta úgy a sziu- uiagyar ízű Csárdáskirálynő, mint pedig Bonifácz nevű barátjának Cancianu-ra változtatott nevét. Amikor a jobb román elemek, mint pld. Bibescu herceg, vagy Titulescu külügyér idegenben Bibescu ra és Titolesco-ra enyhítik nem éppen széphangzású nevüket, amelyet különben a franciák pld. Titülescü-nek ejtenének, addig e német filmtársaság a színmagyar szereplőket is úgy tünteti fel, mintbu Varescu-nak, vagy Cancianu-nak hívhatnának egyáltalán magyar embert! Kérdjük, minek vau a filmoenzuta, Ka ilyet nem vesz észre s miért tűri a magyarságnak ilyetén arculcsapását? Ha a német Kemp nevű színész nem is tiltakozott a Cancianu ellen, legalább a magyar Eggerth Mártának nem lett volna szabad tűrnie, hogy őt, mint magyar Csárdáskirálynőt, Sylva Varescu-nak csúfolják majd szerte a világon ! (dr. M. R.) A Közmunkatanács koncessziót kapott a polgármestertől a margitszigeti autó- buszjárat üzemére 1957 október 15-ig. Legalább két autóbusznak napi 90 menetével kell lebonyolítania a szigeti forgalmat, a viteldij azonban személyenként és kilométerenként 20 fillérnél több nem lehet A 3-as autóbuszt újévtől a Széna-térig járatják. Ezzel kapcsolatban uj szakaszt nyitnak, amelyen a viteldij a Krisz- tina-tér—Széna-tér között 24 fillér. Ez a távolság a teljes szakaszdijat nem indokolja, mert ugyanez a tár villamoson csak egy kisszakasz . Legalább is tó fillérre kell leszállítani a szakaszon a jegy árát, hogy tényleg akadjanak, akik azt igénybe is vehetik. — Változás lép életbe a 19-es autóbusz vonalán is, amely a Királyhágó utca és Böszörményi út sarkától az Orbánhegyi út és Istenhegyi út sarkáig fog közlekedni a Királyhágó utcán és az Orbánhegyi úton át. A vonat megrövidülése folytán ezen a szakaszon csak 6 filléres tantusszál lehet közlekedni. Az átszállójegyek nem érvényesek .. . De miért nem ? — A 3-as autóbusz végállomásának áthelyezését a Délivasút érkezési oldaláról a Széna térre nagy ellenszenvvel fogadták. Nemcsak a Délivasiit környékének lakói, hanem a balatoni fürdőhelyeken rokonaikat látogatók hozzá tartozói is úgy vélik, hogy ez az egész intézkedés az autótaxitulajdonosok érdekeit szolgálja. Sajnos, már többször megtörtént, hogy az autóbuszüzem anyagi érdekeit kielégítő autóbuszvonalakat ok nélkül megváltoztatták. A Déli-vasú ton túl ■fekvő, most rohamosan fellendülő környék érdekében történt • felszólalás arra késztet bennünket is, hogy figyelmeztessük az autóbuszüzem veetöségét, hogy a Vérmező-uton áthaladó autóbusz, mely a Krisztinából jön, nem teljesítheti feladatát, ha legalább föltételesen nem áll meg a Várfok-utca és Vérmező-ut kereszteződésénél fent a dombon, ahol — főleg télen — nagyon sok volna a leszálló, aki a B.B.T.E. sportklubbá igyekszik, vágy a postapalotába, esetleg a várbei minisztériumokba, itt találkozván a 16-ossal. F.z a megálló tehát föltétlenül szükséges volna, mert most le kell utaznia az illetőnek a Széna térre, hogy ott szálljon át a 16-osra és így jöjjön ismét'fel a hegyUj esztendő, uj emberek, uj feladatok
