Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-04-14 / 1164. szám
mi. tol. 116«. a, előfizetés Egy évre 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 ff. Egyesületek, amelyek néki hivatalos lapjla, tagjui féláron kapják Budát Napló Buda érdekeit a várospolitika! közéleti közgazdasági társadalom és művészet terén szolgáié újság 1934. április 14. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél! 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismerttető közlemé- íyek megállapodás szerint. \ hirdetés dijla mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA S*BPkesztőség és kiadóhivatal: llf Batthyány u. 83. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6*ig. India fejedelmei Budán — A főváros előkelő keleti vendége elutazott — A Budai Napló külön tudósítójától. A napilapok részletesebben megemlékeztek arról, hogy itt tartózkodik, körünkben a Hájder-Abadi Návab : SZALAR DSONG BAHÁÜOR tizenöttagú kísérettel. A návab rokona a Hájder-Abadi Nizomnak, aki száztagú kísérettel jön Magyar- országra. Erről egyik múlt számában a „Budai Napló" már beszámolt. I \ Szalar Dsong nagyon elzárkózott életet élt itteni tartózkodása alatt, senkit sem fogadott, újságíróktól is mindenféle felvilágosítást megtagadott. A „Budai Napló" munkatársinak nyílt egyedül alkalma a fejedelem mellé beosztott Széli Sándor dr. konz. titkár közbenjárására elutazása előtt vele beszélgetést folytathatni. Széli Sándor dr., a magyarság keleti kapcsolatainak kutatója, mint nyelvész (a hágai törvényszék nyolc nyelvű hites tolmácsa) elmondta, — minden tévedés elkerülése miatt — hogij mohamedán fejedelmek a „Navaib" — hindii fejedelmek pedig a „Maharádsa“ címet használjak. Az újságok a két címet állandóan összezavarják. Mindkét szónak jelentése: — fejedelem. A „Ba- hádor" cím jelentése bátor, vitéz, — és e két szó rokonsága el nem vitatható. Elmondta még Széli dr., hogy érdekes élménye volt a napokban a náoabnak: egy kis gyermek a Du- napaloia halijában egy kis kutyát látott meg és így kiáltott fel: né kutya! Kutya a fejedelem nyelvén is Kutia és igy rendkívül érdekelte a fejedelmet, ezek után Széli dr. részletes magyarázata azokról a szó- egyezési és nyelvtani, jelenségekről, amelyeknek révén igazolható, hogy egyes indiai néptörzsek és a magyarok közös eredetűek. Vannak egyes orientalisták, akik ez ellen különféle érveket hoznak fel, igy Germanus Gyula is, de ezek az érvek elismert tudósok állítása szerint nem vehetők komolyan. A návab a hallban fogadta lapunk munkatársát. „Nem akartam nyilatkozni senkinek sem, — mondja — de olyan jól éreztem itt magamat körükben és olyan jó véleményt szereztem a magyar népről, hogy nem halaszthatom el, hogy ezt kifejezésre ne juttassam.“ „Buda" — így mondja és nem Budapest, — a legszebb város amelyben valaha gyönyörködtem. Itt láttam tegnap a kiscelli kastélyban a legérdekesebb régiség és régiségutánzat gyűjteményt, amihez foghatóbbat eddig sehol nem, találtam, pedig rengeteg gyüjte- ményt végignéztem már. „Buda" ősrégi indiai név és ez is mar rendkívül rokonszenves nekünk. Érdekes, hogy maguk a főváros egyik részét Old-Budá-nák hívják, mert Buda jelentése is Old (öreg). Pld. Buda Kutia, Old dog (öreg kutya). Nagyon tetszenek nekem a magyarok. Fellépésük biztos és rendkívül képzettek. Valamennyien jó- modornak. Megkérdeztük a návabot, hogy milyen benyomásokkal távozik : „Nagyon örülök, — mondja — hogy Magyarországra jöttem. Nem, volt semmi kellemetlen benyomásom. Lehetett volna ugyan, de szerencsére kiséretem idejében meg akadályozott mindent. Ha a legközelebb jövök, már tudni fogom, hogy kikkel álljak szóba." „Nagyon tetszett Gül Baba sírja és az ottani kolostorszerű épület. Széli dr. felhívta a figyelmemet arra, hogy ezt a műemléket rendbe kellene szedni, kitatarozni. Megraf ladta az én lelkemet is ez az ötét, meg is Ígértem, hogy elősegítem ezt az akciót. . , Mint a kísérettől értesültem, a návab 500 pengőt küldött Sipőcz Jenő dr. polgármesterhez, azzal a céllal, hogy ezzel kezdjék meg a türbé kijavítását. Elutazása előtt azonkívül magához rendelte az itteni magyar mohamedánok vezetőjét, Hu sszein Hilmi nagymuftit is. Széli dr.-t pedig megkérte, hogy készítsen számára tanulmányt angol nyelven a magyar mohamedánokról. A návab politikával nem foglalkozik. Vasárnap azonban résztvctt a Szabadság-téri Országzászlós ünnepségén és az ottani ceremónia nagyon meghatotta. Értesült Légrády Ottó dr. akciójáról és könyveiről is, és külön kifejezte azt az óhaját, hogy ezeket a könyveket szeretné áttanulmányozni. Megkérdeztük Széli dr.-t, hogy mikor jön a legközelebbi keleti fejedelem hozzánk ? Május hónap folyamán két előkelő mohamedán fejedelem érkezik nagyobb kísérettel Magyarországra, a Rampuri' Návab és a Bhopáli Návab. Junius hó folyamán pedig újabb keleti 'előkelőségek jönnek. Ez a sok látogatás már annak a Az orvosi tudomány már régen kimutatta, hogy minden ősnemzet fiainak olyan különleges sejtjei vannak, amely sejtek más nemzeteknél nem találhatók' fel. Ezek u sejtek sajátos vérsejteket termelnek és ezek a vérsejtek másoktól elférő gondolkodásit váltanak ki az agytól. Ez különbözteti meg egymástól az ősnépeket. Keveredés révén ezek a megkülönböztető vérsejtek az utódokban idők folyamán túlerőre jútjhiak és a beszármazott idegent beolvasztják a másik népcsaládba. A turáni népcsalád sajátos sejtjeit legkevésbbé a germán népek tudják átvenni és így a német bevándorlók csak ritkán válnak turáni gondolkodású egyénekké. A mi szomszédos népeink közül leginkább a tót, — de a horvát is — volt az, amely a legrövidebb utón eltu- ránosodott. A germán származású egyéneknél semmiféle turáni érzés nem fejlődik ki s így érthető, hogy azok ellenséges .indulattal viseltetnek a turáni eszme iránt, mely a legtisztább erkölcs és a legtermészetesebb vallási felfogás és bölcselet népe. Beláthatatlan évezredek előtt már egy Istent valló nép volt. Náluk az ősisten neve Ten és hogy ez volt az egész művelt világ vallásának az alapja, az a tény bizonyítja, hogy Istene házát semmiféle ősnép nem tudja másként elnevezni, mint Ten- Isten, az Ős-Ten nevének befoglalásával, nevezvén azt Ten-pel Ten- plum, Ten-plom néven. Minden vallás innen eredt, másmás néven nevezvén Istenét, — minden vallásbölcseletnek ez volt áz alapja, — Jézus is 11 éves korától 31 éves koráig ezt a vallásböl- cseletet tanulta, és innen indult útjára, hogy az elpogányosodó, anyagiassá vált vallásokat tegye tisztává, népiesebbé, magasztosabbá erkölcsösebbé. A turáni mágus papok, ^— akik oly tiszták voltak, hogy még olyan ételt sem ettek, amely lehelletükel tisztátalanná tette volna, nehogy azzal Ös-Tent megsértsék, — akik tudós orvosai voltak a népeiknek. — alapozták meg a világfelfogásDe semmiesetre se legyen — Budapest, hanem Budavára! Amint Jánosháza, Orosháza helyett sem Írunk és nyomtattatunk: Jánosház, Orosház megjelöléseket. Azonban nekem még a „Budavára“ sem tetszik. Igaz, Indiában van: Pechavar, amely név és megjelölés az „avar“ szóval azonos — amely szó és megjelölés a magyar szókincsben ma is megvan: ..........Én az avart jártam, pro pagandának az eredménye, amit az indiai fejedelmek között múlt évben a Budai Napló kezdeményezésére kifejtettünk. A legnagyobb propaganda természetesen a főváros gyönyörű fekvése és természeti szépsége, valamint a magyarság keleti vonatkozásai. Remélhető, hogy nemsokára „Buda“ lesz a magyar főváros neve és akkor már maga a név is a maga Ikeleties varázsával vonzani fogja Indiából a látogatók százezreit. Indiában ma azok előtt, akik még nem jártak itt, — a mai meg nem felelő név, — „Budapest" épp olyan közönbös hangzású, mint pld. a vele rokonhangzású „Bukarest". Ha megváltoztatjuk a főváros nevét Budára és ezt, valamint ennek okait az összes indiai lapokban megírjuk, I India sok millióryi népének figyelme fog egyszerre n magyar főváros és a magyarság-télé irányulni. Végül még elmondja Széli Sándor dr., hogy a fejedelmet és kíséretét szerdán délután Bécsbe kiférik. Onnét 26.-án indul Velencébe és Svájc után, Genovából a hó oé- I gén tér indul vissza Indiába. (Z. M.) ban a keresztény hitet és vét az a nagy Isten ellen, aki a turáni eszmét sérti, avatatlanul és megtörténhet, hogy már elölje meg is büntetett azért a vétkezésért, amelyet a szent turáni eszme ellen elkövet. Ezt a tanulságot! levonhatja mindenki, aki elolvassa Ipoly Arnold püspök könyvét az ős magyar vallásról és nem rón ja a köznapi politika saraba a , cIstent. Dubonai Pál. A budai kikötők kérdése rerd- kivül érdekli a budaiakat és e kikötők között első helyen áll a téli kikötő ügye. Nem egyszer szóvá tettük már, hogy a budai gyógy- füdrők felhasznált és elfolyó melegvizét — egy csatornába gyűjtve — a téli kikötőbe kellene vezetni, hogy annak vize télen is fagymentes legyen. Óriási forgalmat biztosítana ez Kelenföldnek és rövid úton új városrész alakulna ki az összekötő hídon túl a Dunapart és a Fehérvári út között. Ennek a kikötőnek a kérdését fölvetették most a Hajózási és Kikötőügyi Tanácsban, amelynek egyik albizottsága Mäurer Gyula ny. államtitkár [elnöklete alatt, tárgyalta a kikötők kérdését, ahol a székesfőváros képviselői fölvetették azt a kérdést is, hogy nem volna-e lehetséges a dél felől Budára érkező autóforgalmat a Duna partján vezetni be Budapestre és erre a célra igen alkalmasnak vélték a lágymányosi téli kikötő és a lágymányosi nagy mocsár mentén fekvő Dunapartot. Természetes, hogy a kikötő bejáratát úgy kell áthidalni, hogy a /.on a dunai hajók átjárhassanak, mert fontos ugyan, hogy az ezután befutó idegen már érkezéskor a szép dunai panorámát lássa, de a város- fejlesztés érdekében nagyobb súlyt kell, hogy helyezzünk a meleg téli kikötő kiépítésére és azt áz autóút építésének alárendelni nem lehet, örvendetes, hogy a téli kikötő mellé tervezik a szénkikötőt is. ami ennek a városrésznek a forgalmat szintén növelné, csakhogy ezt is kellő távolságban kell elhelyezni, hogy a téli kikötő bármikor megfelelően bővíthető legyen. tűnődve megálltam. .. .“ Legalkalmasabb, ha fővárosunk neve egyszerűen BUDA marad. Mivel Ö- Budát is magába foglalja. Aztán Arany „Buda halála című költeményéből, de a történelemből is eléggé ismeretes. A megjelölés maga rövid, de — velős ! Jó volna, szükséges volna, ha a gyógyfürdők nagv jelentősége is érvényesülne a névben. Páriául: — Fürdös-Buda. De ne zavarjuk össze a jól indult mozgalmat. Legyen tehát Budapest neve: — Buda, — vagy: — Budavár, — esetleg: — Budavára. Sass Béla ttsmagyarok orgonafája a Himalája mellől Most, hogy a Gellérthegyet igyekszik a város — kedves és értékes elgondolás révén — a ritka vadvirágok, a török hódoltság útján idekerült ázsiai virágok és bokrok és fák, de a régi, magyar — talán többezer év előtt, a nagy hún-ma- gyar világbirodalom idején, még Fi- rudun király alatt behozott turán- vidéki növényzet központjává és mentőhelyévé tenni, — nem lesz érdektelen, ha két ősi növényre hívom fel az illetékesek figyelmét, amelyek a Himalaya mellől kerültek ide. Az ősmagyarok orgonafája ez, amelyet a vármegyék és más birtokok határainak jelzésére elültettek. Ezt az orgomafát Csáky Rozália grófnő férj. Jósika Jánosné báróné fedezte fel százharmincnégy évvel ezelőtt. Erdély és Magyarország közti határ vármegyéinek vonalán. Bemutatta ezt a fát s annak virágát egy Selmecbányáról Bécsbe származott jeles botanikusnak, Paguin bárónak. E tudós csupán távoli atyafiságot állapított meg a magyarországi orgonafával. Azért elkeresztelte Syringa Jósikaeának, a nemes grófnő férje emlékére. De találtak Erdély más részein is ilyen orgonafát. E fa abban különbözik a magyar honi fajtól, hogy virága termetesebb erősebb s pirosabb, mint a hazai orgonafáé. Aki közelebbről érdeklődik ez őshazából került fa tudományos leírása iránt, megtalálja ezt az Erdészeti Lapok 1885. évf. 396., az 1886. évf. 141., s az 1887. évf. 251. és 570. lapjain. A napokban rendezett közgyűlést a „Természettudományi Társulat“. Elnöki megnyitójában llosvay professzor a természettudományok ápolásának szükségességéről szólott. Hangoztatta azok Közgazdasági jelentőségét és azt, hogy munkaalkalmakat, új munkaterületet csak fokozott természettudományi kutatással lehet létesíteni. De ezeknek a törekvéseknek igen fontos tényezője az, hogy a meglevő természettudomány ü muzeális nagy anyagot könnyen hozzáférhető közkinccsé tegyék. A Természettudományi Múzeum létesítése tehát hazánk elsőrangú kulturális érdeke. Előző számunkban Lendl Adolf dr. munkája alapján ismertettük a tervezett múzeumot környező tudományos kertek berendezését. Most edig a rendelkezésére álló szűk eretben magának a múzeumnak miként tervezett kialakításút és berendezését vázoljuk. A hatalmas főbejárat mögött, mely égő fáklyájával a Dunán átvilágít a főváros pesti oldalára is, magasabb helyen emelkedik a múzeum főépülete. Beosztásában két gondolat irányadó: az egyik, hogy a szorosan vett tudományos gyűjteményeket elkülöníti a nagyközönség részére népszerűén, látványosán elrendezett ismeretterjesztő gyűjteményektől. — Ezekhez külön bejáró vezet, mely az élőkért után a Duna felől nyílik. — A másik gondolat, hogy a látogatókat nem vezeti be közvetlenül a gyűjtemény- tárakba, hanem előbb jól megfontolt módszerrel a világegyetem és a földgömb nagyban való bemutatásával előkészíti őket a természettudományi igazságok átértésére és megbecsülésére. Ezek A KOZMIKUS LÁTVÁNYOSSÁGOK áz épület kupolás nagy középső részében foglalnak helyet, a reszlei- gyüjtemények pedig az épület középső része függvényében és hoszMagam véletlenül jöttem rá egy hasonló virágra, a világháború idején a kolozsvári állomástól mintegy 50 km.-re. Hajtánnyal mentem. Virágos völgy tájékán a szirtek között erős illatot éreztem. Egy bokorszerű cserje virága terjesztette az illatot. A virág teljesen hasonlított az orgona fürtjéhez. Kérdeztem a benszülöttektől, mi a neve ennek a virágnak, s hogy kerülhetett ez ide? Ramocsa virág a neve felelték. A magyarok bejövetele után itt nagy csaták voltak. Az elesett magyarokat ide temették. Sírjaik fölé ezt a virágot ültették. A neve: Ramocsa virág. Ez még inkább szeget ütött a fejembe. De nem volt időm a további kutatásra. A Ramocsa virágból a következő évben hozattam, egy fiatalon elhunyt sógornőm sírjára. Knszkó István Attila bélyegek nyomását és terjesztését ajánlja egyik írásában Sass Béla kitűnő munkatársunk, abból az alkalomból, hogy a „Páz- mán“ tudományegyetem 1935-ben ünnepli fennállásának 300-ik évfordulóját. Attila király trónralépéaé- nek 1500-ik évfordulója szintén az 1935. esztendőre esik s így érdekelné az egész világot valami ügyes AttSla bélyeg. A levél írójának az a véleménye, hogy a két ünnepet rendező bizottságnak együtt kellene működnie, hogy így az egész világ figyelmét 'felhívja a magyar művelődés egyik nagy emlékünnepére, de egyúttal az évezredes hún- magyar dicsőség egyik, világt-se- ményszámba menő évfordulójára. Nemzeti nagy 'létünk egyik megalapozója, a mi urunk, Attila volt és nélküle talán sohasem nyilt volna alkalma a magyarságnak, hogy a hunok örökébe lépve megalkossa tudományos intézményeit és ezek között a Pázmán tudományos egyetemet. Ha lesz Pázmán bélyeg, akkor okvetlenül kell lennie Attila bélyegnek is. szán elnyúló két szárnyépületében helyezkednek el. A közönség, az első belépő termen és magas oszlopcsarnokon át, félig homályos terembe lép. A terem két oldalán a nagy ablakok úgy mutatnak, mintha odakünn éjszaka lenne. Az első ablak előtt az Androméda csillagkép halvány ködfoltjára beállított messzelátó (távcső) áll, aki belétekint, a sötét végtelenségben EGY KELETKEZŐ NAPRENDSZERT ismer meg. A második ablaknál az általánosan ismert tejutat, a harmadiknál a gönezölszekeret, meg az északi sarkcsillagot mutatja egy- egy távcső. A negyedik ablak mélyedésében Hell Miksa kalocsai jezsuita atya szobra áll. ő volt a csillagászat első magyar tudósa, akit Mária Terézia császámő a bécsi csillagvizsgáló intézet élére állított. Ő számította ki először helyesen a nap átmérőjét. Kőből faragott karosszéke mellett asszisztense, pater Sajnovics János szobra áll, aki szintén magyar és hírneves kalocsai tanár volt. A nagyméretű terem másik oldalán ugyancsak négy széles ablaknyiláson át Rio de Janeiro kivilágított kikötőjének gyönyörű éjjeli panorámáját látjuk. Ott az egyik közelálló húz erkélyéről Alexander von Humboldt és Aimé Boupland elmerülve nézik az akkor nagy föltüuést keltett csillaghullást. Festmény örökíti meg ezt a páratlan eseményt, mely egy ÉGITESTNEK SZÉTHULLÁSA volt. A termen végigmenve tehát látjuk a végtelen űrben keringő ködfolttól, vagyis a keletkező naprendszertől kezdve a széthulló csillagok utolsó villanásáig a világok sorsát. Az azután következő magas kupolacsarnokban A MI NAPRENDSZERÜNKET ismerjük meg egy Zeiss-féle planetarium keretében. A sötét égboltozat nyugati oldalán a lemenő nap A lepissskolt Túrán — Nemszet vesszie — őseinek, megtagadása — Budavár vagy Budavára? — Ahogy magyarosabb — Világraszóló látványosság volna a Természettudományi Muzeum a Kelenföldön
