Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-04-14 / 1164. szám

Búdat Hanta 1934. április 14. DÖRNERLÁSZLÓ TENISZ SZAKOKTATÓ II., FŐ-UTCA 51, 1- EM. 1 TENISZ SZNKÜZLET JAVÍTÓ műhely Legjobb magyar, olasz, fran­cia, belga és n tn JÓI angol ütők • ■*" HIIROZÁS — JAVÍTÁS II BUDAI NAPLÓ olvasói 5 száza­lék engedményben részesülnek. utolsó piros fénye festi az alsó pe­remét, majd teljesen besötétedik a terem és apró csillagok fenylenek a magasból. Padsorokba ülnek k o látogatók és hallgatják a kezdődő előadást. Az égitestek megindulnak külön­böző pályáikon, különböző mozgási sebességükben vetítik az elsötétített teremben. Az előadásokat naponta gyakrabban megismétlik, hogy a múzeumi láto­gatót az ég és föld kozmikus titkai­ba beavassák. . Legelébb Berlinben épült ilyen planetárium, majd Becsben és a ..német nagyvárosokban, később Angliában és Északamerikában .legutóbb pedig Rió de Janeiróban és Buenos Airesben. Budapesten már évekkel ezelőtt LIBER ENDRE dr. alpolgármester úr hozta szóba . létesítését, most pedig Lendl tervé .szerint a Természettudományi Mú­zeum keretébe® valósulna meg. •. A planetárium terméből a láto­gató eljut a palota középrészét eb foglaló, legmagasabb kupolaterem­be. Itt az előbbihez hasonló máso­dik látványosságot kellene megal­kotni : — a gaeariumot. Ez a földet matatja be forgásában, természetszerűen változó világítás­ban, részletesen kidolgozott, színezett domborművű kivitelben, 12.75 mé­ter átmérővel. A FÖLD ÓRIÁSI GLÓBUSA a kupolaterem közepéről lóg le. Csak egyik oldaláról van élénken megvilágítva, tengelye ferdén, az északi sarkcsillag felé irányul és a belső j' mechanizmus a dorbormű színes nagy gömbjét 24 óra alatt lassan egyszer körösköriil forgatja. A kupola oldalán körül húzódozó magas folyósokról a közönség min­den felületi1 részét megtekintheti. | A nappal és éjjel váltakozása, az I évszakok, a tavasz, nyár, ősz és tél, 1 meg az égövek eloszlása a földön, azonnal érthetővé válik a szemlélő előtt, amint előtte a szárazföldek és tengerek, hegységek, folyók, si­vatagok, hómezők lassan elvonul­nak. Remek attrakciója ez a fővá­rosunk felé irányuló . idegenforga­lomnak, mert ilyet a világon még sehol sem lát­hat az atazo közönség. S miután a látogató így megis­merkedett a Mindenhatóság terem­tette nagyvilággal, a csillagos éggel, a naprendszerrel és a földdel, mint égitesttel: a nagy kupolacsarnokból a részletes tárlatok felé viszi őt to­vább az útja, a geológiai osztályba. Lendl szintén népszerűén és látvá­nyosan ismerteti a földnek geoló­giai kialakulását. Számos kisebb glóbus és művésziesen készített dio­rámák magyarázzák a fejlődést a föld tüzes golyó állapotától kezd­ve valamennyi geológiai korszakon át, a mai napig. Azután az ásvány-kőzettani osz­tályban a föld anyagát ismerjük meg^ tanulságosan válogatott gyűj- temények során. A következő a fi­zikai es a kémiai osztály, amelye­ket Lendl a müncheni Deutsches Múzeum mintájára, de már javított kiadásban tervez meg. A gépek és eszközök itt nem állanak majd né­mán es mozdulatlanul az üvegszek­rényekben, hanem részben mozog­ja®*» részben a közönség is használhatja okét. így az emeltyű törvényének levezetésére Lendl el­més gépsorozatot állít fel, amely- a közönség hozzányúlhat. Itt látjuk többek között a telefont1, a gramafont és a rádiót, melyeket minden ember hasznai, de szeríceze­GYÓGYFÜRDŐ VliByóqylntézet, Külön férfi ét női osztály. A legmodernebb berendezés. Saakképaatt sxemélyut téről alig tud valamit. Itt nvitott modell gépeken ismerjük meg belső szerkezetüket. Az épület jobbszárnyába for­dulva a földrajzi osztály termeibe jutunk. Itt egymásmellé sorakoz­nak természethű panorámák, okta­tó rajzok s térképek. A terem végén látjuk hazánk óriásméretű dombor­művű térképét, a Dunamedencét és így tovább. Folytatásképen a néprajzi osztály­ba vezet az út. Ez előbb a hazánk­ban élő népeket mutatja be, majd az egédz földkerekségen élőket és alkatukról, életmódjukról, szokása­ikról ad felvilágosítást. Ezután az embertani (anthTopológiai) osz­tály következik felette érdekes részle­tekkel. És végül a múzeum e részé­nek befejezéséül a lélektani osztály bontakozik ki, mely az emberi, lény kiválóságát, egészen új módon ki­gondolt, tanulságos berendezéssel állítja előtérbe. A harmadik épületszárny, mely a nagy kupolacsarnokból bal­ra fordul, megtelik az álattani és növénytani osztá­lyokkal. Biológiai csoportok, helyesen egy­befoglalt sorozatok teszik vonzóvá és változatossá a gyűjteményeket. A „biológiai csoport“ kifejezést Hermann Ottó vezette be a tudo­mányba. A preparált állatokat tár­saságukban, fajok szerint csoporto­sítva, jellemző pozíciókban, csalá­di együttesben, hasznukat, kárukat feltüntetve mutatja be. Ilyen mó­don természetszerűen utánzott kör­nyezetben, igen vonzó és tanulságos csoportokat lehet a múzeumi gyűj­temények egyhangúságába beillesz­teni és azokat érdekessé tenni. Ilyen csoportokat Hermann Ottó legelőbb az 1891 .-i ornithológiai nemzetközi kongresszus alkalmával mutatott be Budapesten. A Nemzeti Múzeum előcsarnokába egy nádas részletet varázsoltak, mesterséges fűzfákkal, zsombékkal és sással, ahol a kitö­mött nagyobb és kisebb madarak fészkeltek, mesterséges víztükrön úsztak, a nádszálak között bujkál­tak, természethű kivitelben. Több száz tudós jött erre a kongresszus­ra nemcsak Európából, de Japán­ból, Amerikából, Ausztráliából és a Fokföldről is és a külföldi szak­lapok az egész világon dicsérettel emlékeztek meg erről a múzeumi újításról, mely sokezer embert von­zott a különben egyhangú gyűjte­ményekhez. Az itt adott szűk keretben nem foglalkozhatunk Lendl tervezeté­nek további részleteivel, csak azt mondhatjuk, — ha ezt a nagysze­rűen megszervezett múzeumot a hozzátartozó tudományos kertek övezetében megvalósítják: úgy ez egészen különleges, újszerű látvá­nyossága lesz Budapestnek, amely hatalmasain hozzájárul idegenfor­galmunk kifejlesztéséhez. A természettudományi kertek és múzeumok története a messze ókor­ba nyúlik. Az elsőt még 2500 évvel Krisztus előtt létesítették Peking mellett a kinai császárok. Ó-Egyptomban Thebae mellett volt ilyen nagyter­jedelmű állat- és növénykert. Ame­rika felfedezése idejében, Mexikóban is nagy állatkertet ta­láltak, ahol csak különféle vizimadarak- ban 2000-et tartottak egy fallal kö­rülkerített tavon. Európában az el­ső állatkertet Schönbrunnban léte­sítette Savoyai Jenő, Párásban a Jardin des plaíntes lett hírnevessé, melyet később állatkerttel és ős­lénytani múzeummal egészítettek ki. Itt rendezték az első néprajzi mutatványokat, melyeken exotikus népeket a maguk eredeti életmód­jukban, sátraikkal, állataikkal, szerszámukkal és fegyvereikkel mutattak be. Ettől eltérően Svédor­szágban, Stokholm közelében^ Skan­zen falu mellett belföldi, azaz svéd vidékről való különböző népeket bemutató néprajzi falut építettek. Eredeti népviselet, népművészet, különféle falusi svéd építkezés, há­zi állatok, tánc, ének, gazdálkodás és dologtevés látható ott és Anglia ■meg Amerika ezrivel viszi oda a kiváncsi turistákat. Mindezeknek a tudományos ker­teknek és múzeumoknak az egész világon szétszórt értékeit és érde­kességeit akarja Lendl a Magyar Természettudományi Múzeum terü­letén felújítani és egyesíteni. Egyik nagy érdekessége lesz AZ ŐSLÉNYKERT, amelynek alakjait a magyar iroda­lomban Lambrecht Kálmán ismer­tette két vaskos kötetben „Az ős­ember és az ősember elődei“ címén. Lendl Adolf dr., a „Magyar Ter­mészettudományi Múzeum“ létesí­téséről és berendezéséről szóló nagy munkáját, melyet kivonatosan itt ismertettünk meg a Budai Napló olvasóival, hazájának ajánlotta föl. Megkérte a fővárost, hogy a munka kinyomatását tegye lehetővé. Liber Endre dr. alpolgármester, aki a planetáriumot a külföldön tanul­mányozta, már évekkel azelőtt javasolta, hogy a főváros ilyet rendezzen be. Lendl Adolf tervében- ezt a gondolatot is megvalósítja és az alpolgármester — értesülésünk szerint — készségesen felkarolta a munka kinyomatásá- nak ügyét. Most pedig arról érte­sülünk, hogy Kozma Jenő dr. or- szággy. képviselő a legmelegebben támogatja ezt az ügyet. Bárha e tö­rekvések — egyelőre — dr. Lendl Adolf munkájának kinyomatását valósíthatnák meg, — mert a mú­zeum létesítését csak jobb időkben várhatjuk. A Kelenföld, ahol a Műegyetem már áll, — ezzel egy nagy lépést tenne a tudományokat művelő vá­rosrész, az „Egyetemi város“ kiala­kulása felé és mint „Diákváros“ számos családnak biztosítana jelen­tős mellékjövedelmet. Hennyey Vilmos dr. Mednyánszky Laci bácsi az Ilona kávéházban 1913 telén úgyszólván naponta evvütt voltam a diogenészi életű öreg bölccsel, Mednyánszky László báróval, a nagynevű festővel az Ilona Káoéházban. Jasznigi. Sándor, a két mankón bicegő hatalmas han­gú újságíró, aki magát mankóiról „Oscar von Cruecken“ néven ne­vezte és Komjáthy Jenőnek, a köl­tőnek fia, Győző: — mi alkottuk az öreg bölcs társaságot. Bölcs volt, mert a világ ama hiúságait, melyekből fiatalkorában részét kivette, vén korára megvetet­te.^ Gyönyörű két birtokát a tren- cséni Beczkót és a szepesi Nagy őrt haszonélvezetre átadta nővérének, Mimi bárónőnek, Anarcsi Czóbel István. volt huszárkapitánynak, a filozófusnak. A Singer és Wolfner cég évi 24.000 forintot fizetett ki a művésznek, tartott számára egy bé­csi és egy pesti műtermet. Ezekbe a bölcs, (ki 1913-ban mindössze 57 éves volL de nyolcvannak látszott) soha a lábát be nem tette. Hogy pénzét mire költötte: senki sem tud­ja. Sötét és titkos szenvedélyekről annál többet pletykált a fáma. A pesti Fehér Hattyú szálloda ®Sy kis emeleti szobájában lakott. Megjelenése csodálatos volt. Télidőn fehér vászonnadrágban járt, nad­rágtartóját saját maga eszkábálta madzagból. Térden alul érő szürke ”, erenc Tóska“ kabátja alatt egy sárgás nyári kabát szorongott, mindezt egy lehetetlen, felleghajtó tóga egészítette ki. Rendkívül szel­lemes, gúnyolódó kedvű, arisztok­ratikus humora volt. Anakreoni hu­mor effv- cinikus bölcs szellemével keverve. 11—-^góbb gúnnyal, hal- latlanúl fölényesebb lenézéssel egy Rabelais, vagv Sroift nem gyilkol­hatta halomra kortársait, mint ez a gazdag különc szedte nyelve és szel­leme tőre hegyére a tehetségtelen és könyöklő „nagy“ kortársakat, a tu­datlan tudósokat, az elvtelen poli­tikusokat, a szellemtelen és tehet­ségtelen írókat. Amit mondott, az igaz volt, ám a forma ahogyan mondta, gyilkos szatíra volt. Ha pénze volt, két kézzel szórta azt, mint egy gyermek. Unta a pénzt. Számtalanszor láttam, hogy amikor kávéját kifizette az öreg „Adolf bácsinak“, a vén főpincér­nek, belemarkolt feneketlen nad­rágzsebébe. Markával kihúzott on­nan egv darab krétát, néhány be­száradt festékes tubust, egy csomó bankót, egy nagy csomó ezüstpénzt, aranyakat is, papirosba csomagolt ceruzavéget és az öreg főpincérnek egy tízkoronás aranyat tolt oda. A pincér visszaadott a pénzből; az öregúr odatolta neki borravalóul a többit. Hunteutul nevetett azon, hogy Adolf bácsi, egy öreg német, aki alig tudott magyarul, hogyan leste: mit kap borravalóul. Néha vi­szont adósmaradt a kávéval, az örek gyermek festő, akin egyébként állandóan egy egész sereg semmi­házi ember élősködőit. Egy-egy vázlatát könyörögték el tőle, néha egy-egy festményét, amit azután ig’en súlyos pénzekért adtak el. „Bem apó“ arcú öreg volt, cson­tos szláv arcú, kék, gyermekes sze­mű. Szakállával olyan volt, mint valami öreg görög bölcs. Ragyogó előadó volt. Irtózott attól, hogy a születésével és társaságával egyen- lőranguakkal találkozzon. A sárosi- akat ..Svihák“-nak tartotta és ra­gyogóan írta le furcsa életüket. 1914. januárjában Bécsbe ment s a kis társaság szétesett. A háború alatt Zsolnán találkoztam vele. Ak­kor történt vele az a minden újság által megírt eset, hogy miiint harc­téri festőt, minden nap lefogták a járőrök: toprongyos álruhájú kém­nek nézték. Az öreg Adolfot elgázolta egy autóbusz, Von der Krücken 'sem beszél a Kávéházban már sztentori hangján, halott ő is, — mint Laci bácsi. Az Ilona Káoéházból Pozsony Kávéház lett és 1914-ből 1934. Bevilaqua Borsody Béla dr. Régi budai kövek a vakolat alatt Az Országos utcában két házon hozott ki a kőműves kalapácsa régi budai fara­gott köveket. A 6. sz. ház kapuja alatt hármas ívű. két oszlopon nyugvó gótikus, 15. századit mutató ivezet bomlott ki az évszázados vakolat alól. A ház barokos kapukerete zárókövén az 1686. évszám látható, ami nyilván utólagosan és önké­nyesen felvett dátum lehet, hiszen az 1686. szeptember 2.-án a-ommálett Budán az év decemberéig olyan remekbe fara­gott porta nem készülhetett el, mint ami­lyet a kapu visel. Bizonyára úgy áll a dolog, hogy a legelső telektulajdonos még 1686 őszén kinézte magánaki a romban heverő gótikus házat. 1687-b.en telekjo­got szerzett rá és így vésette bele a záró­kőbe az 1686-os évszámot. Nyilván ez a telektulajdonos vakoltatta be a kapualat­ti rongált ivezetet. Ez egyébként a ház cselédeinek kapualatti üldögélő helye volt, ilyent minden 14—15. századi ház kapualjában találunk. Ilyen már több ke­rült elő az újabb időkben a kutató ka­lapács alól. Tekintettel arra, hogy a kö­zépkorban minden budai háztelkes polgár a Jus Terreni, a'Földesúri Juss alapján volt bormérő, sőt sermérő jogos, viszont az ilyen mérés a kapu alatt folyt le: bíz­vást 'hihetjük, hogy a pados ivezetek hol­mi jóízű kortyolások helyei is voltak. Az 1686-os évszámot afféle Circulum övezi, melyet a férj és feleség neveinek kezdő­betűiből kanyaritottak. Ilyen „Circulus“-t viselnek a német vándorlegény sipkájá­ból lett német divatsipkát átvett magyar diáktestvérségek is a. sipkájuk hímzésén. (Szegény diákjaink, akiket tudatlan sti- luskópizálők ugrattak be a falajtalan ide­gen módi átvételére, nem.tudják, mit vi­selnek sipkájukon, hiszen ezek a circu- lusok az 1790-es évek szabadkőműves diákpáholyainak voltak jelvényei.) Az Országház utca 8. számú ház por­tája már 'négen felszabadult a vakolat alól, most csak jobban letisztították. A XVI. Lajos stilfi rómaias bárok keret most tisztábban látszik, viszont a ház két régi telekkönyvi száma, a „Numero 101” és „Numero 98“ festett jegyei most elő­tűntek. örvendetes dolog, ha a kegyelet megmenteni és megőrzi vén Budánk kö­veit. Érdemes volna 'rendszeres vakolat- leverésekkel kutatni hasonló emlékek után. (B' B. B.) A budai gyümölcstermelők figyelmébe. A gyümölcsös egész évi kezelését is­merteti az a 32 oldalas útmutató, amely most a Földmívelésügyi Minisztérium Nö­vényvédelmi és Növényforgalmi Irodájá­nak kiadásában megjelent. Ez az útmuta­tó nélkülözhetetlen minden gazdának, ker­tésznek és kerttulajdonosnak, mert ebben minden részletesen megtalálható, 'amit a gyümölcsfák kezelésével kapcsolatban tud­nia kell. Ismerteti és képekben bemutat­ja a különféle gyümölcsfa betegségeket és rovarkártevőket, a védekező szerek házi elkészítési módját, a gyümölcsös trágyá­zásának a kérdését, a védekezési munká­latok időbeni sorrendjét, stb. Az útmuta­tót díjtalanul megküldi bárkinek a Föld­mívelésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Növény forgalmi Irodája (címe: Buda­pest, V. Földmívelésügyi Minisztérium), aki azt onnan válaszbélyeggel ellátott le­vélben kéri. A Magyar hantokba Árpád idejében vetették el a világ legacélosabb búzáját, amellyel csak a kinai vetekedhetett. Be­lőle sütötték Európa legjobb 'kenyerét. S a töretlem hantokra Árpád olyan faj­lovakat, szarvasmarhákat, juhokat bo­csátott, amelyek ezer év alatt sem fajul­tak el s a magyar állattenyésztésre min­dig dicsőséget hoztak. Volt idő, amikor Becsben, Prágában, Németországban a magyar volt a kereskedelmi nyelv. A mar­hakereskedőink, a tőzsérek magyarsága a XVI. és a XVII. században is nyomot hagyott a bécsi és auspitzi hetivásárokon, ahol magyar világ uralkodott. A vásár tisztviselőinek magyarul kellett tudniok. A pénzváltó a magyar nyelv nélkül nem boldogult ott. A német birodalmi városok mészárosai magyar tolmácsokkal jöttek a vásárokra, máskülönben tőzséreinkkel nem alkudozhattak volna. Megesett az is, hogy az auspitzi land'graf (a kereskedés, a vásár generálisa) magyar ember volt, sőt egy Ízben a bécsi landgraf is magyar nemes volt. Négyszáz évvel ezelőtt a legtekinté­lyesebb és legnépesebb kereskedőren- dünk, a tőzsérek. Ezek marhakereskedök voltak, akik tízezrével szállították kül­földre a jó magyar marhát. Hivatalos följegyzések szerint a XVI—XVII. század­ban ez a tőzsgyökeres magyar és igen tanult rend országfenntartó hírében ál­lott s főnemesek is voltak közöttük. Beth­len Gábor a marhakereskedést még feje­delem korában sem hagyta abba. Egyál­talán nem bántotta, hogy Magyarország legnagyobb tőzsérének mondották. A Thököliek és Zrínyiek is tőzsérkedtek. Zarándoklat Cxcstoc&oiv óba Az Urak Mária Kongregációja áltál alapított Nagyasszonyunk bziklatempiom Bizottsága május hó 7—12.-éig terjedő időben gróf Zichu Gyula kalocsai és bácsi érsek lelki vezetésével a Szent Szűz megen- gesztelésére és a magyar eredetű Pálos rend budai sziklakolostorába rendelt tagjainak hazahozatala vé­gett küldöttségszerű zarándoklatot rendez Lengyelországba, Czestocho- wóba, amely május 7-én 7.15-kor indul a Nyugatiról, gyors-közvet­lennel és este Krakóba érkezik. Má­jus hó 8.-án reggel mise a Pálos szt. Mihály templomban, megtekintik u Wawelt, kirándulás Wieliczkára Európa legnagyobb sóbányájába. Május hó 9. d. e. indulás vasúton Czestochowó— Jasna-Gorába, ott el­szállásolás a zárdákban. Másnap, áldozócsütörtökön részvétel a nagy- misén a zárdában és az esti körme­neten, — 11.-én a város és templo­mok megtekintése és —• 12.-én a. e. elutazás Budapestre a gyorssal, ahová éjjel érkeznek a Nyugati pá­lyaudvarra a zarándokok. A rész­vételi díj, mindent beleszámítva: vasúti jegyek, szállodák, ellátás, vá­rosi adó, borravaló, vízumok (a vas­úton való étkezés és a poggyász­nak a vasúti kocsi és az állomási autóbusz közötti ki- és bevitelének kivételével) a III. osztályon 135.-- azaz egyszázharmincöt pengő, a gyengélkedők részére II. osztályon 175.— azaz egyszázhetvenöt pengő. A zarándoklat küldöttség jellegénél fogva azon 35 személynél több részt nem vehet Május hó 6.-án este fél 7 órakor találkozás a Sziklatem­plomban, ahol az Érsek megáldja a zarándokokat. A magyarok honfoglalása nem csupán a mi foáziügyün'k volt, hanem világra szó­ló cselekedet, amelynek súlyát egész Európa megérezte s hatott ennek a föld­résznek mindeji államalakulására, mert az összes akkori államalakulások között egyedül Magyarországé az igazán' új és eredeti, őseink Árpád honfoglalásával küldetést teljesítettek Európa politikai életében, befolyást gyakoroltak Közép- Európa államainak nagyságára, politikai szervezetére, hadi fejlődésére, műveltsé­gére és összekötötték a turániak három hatalmas birodalmát: Bolgár-, Magyar-, Kozárországot, amivel föléje kerekedtek az európai árja és sémita hatásoknak. H 1 X £ LkÉPES URAKNAK­ELSŐRANGÚ férfiruhát KÉSZÍT HAVI RÉSZLETRE KERLE SZABÓMESTER II,, Margit-körut 58. Telefon 54-8-42 LENZ KDLQPUZEM MODERN ÜZEMÉBEN BUNITÍü, TISZTÍTÁS 2.20 P-ért I. KRISZTINA KÖRÚT S3- SZ. Ne szenvedjen fájós lábaival A legbetegebb lábra is orvosi rendelésre a legtökéletesebb orthopüdiai cipők készülnek — Tóth Pálnál Budapest, 1L Margit-körut 49. Telefonhivó : 52—2—40. IIA luháe I Minden szakmabeli - 0f ybwi Ifttllf ltud g forduljon a régi jóhirü céghoz Telefon: 63-0-33 Béres Márton ■ ELEGÁNS TARTÖS OLCSÓ CIPÓT AKAR? Készíttesse GÁSPÁR LAJOS clpészmeslerrel 11. Ostrom-utca 1-4. ■ Ki kell köszörülni a csorbát I Szakszerűen 6m olcsón köszörüljük ollóját, kését, beretváj&t és agytb sserssémnlt. Raktáron tartunk mindenfajtn aolintfeni acélárut a legolcsóbb Áron SlIRÁNYl és TÁRSA villanyerőre berendezett mflkőszörfllde és finom acéláru raktár II., MARGIT KÖRÚT 30. SZÁM. a RÉGI VERONIKA HIRES halászkertje 1„ HIDEGKUTI-UT 20. Legszebb és legkedveltebb kirándulóhely I 83-as villámot, 5-ös autóbusz. Tulajdonol: v. Bsrsnysl Jóssal Éhgyomorra naponta igyák egy pohár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents