Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-09-30 / 1177. szám
XXXI. tol. 1177. g. ELŐFIZETÉS Egy évre ! j 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám -40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság 1934. szept. 30, HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri köziéinél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetés dija mindenkor előre fizetendő, illanó hlntatlkask nan kadvamtai a pártok kicsinyes viszálykodása, mert ezek a csaták rendesen ver nélkül, csendes megalkuvásokkal végződnek. A városi pártok viszálya, Budapestnek belső ügye és híve vagyok az angol váltó-politikának, ahol uz egyik párt azért bukik, mert kiélte programmját, a másik azért jön, hogy új programmját értékesítse. Mindez a köz ■ javara való, hu pillunatnyilag izgalmat kelt is és talán nyersebb formákban nyilatkozik meg. De érdekel — mindaz, ami maradandó értékű, ami biztató a jobb jövő szempontjából, ami szolgálja a város és a polgárság gazdasági érdekeit. 1 izezer köbméter földgáz tizedrésznél több gáz, mint amennyit a főváros naponkint termelni kénytelen drága küllöldi szénből. | 1 __ Újpest népe olyan vizet iszik, a- niely közel jár a mesterséges mérgezéshez, pedig ott van a budapesti vízszűrő-telep közvetlen közelében, de nem ők kapnak onnan vizet, hanem lehetetlen alagutak fúrása révén Budára akarják hozni ezt az újpesti vizet, — arra a Budára, ahol mérhetetlen mennyiségben áll rendelkezésre a legnompásabb karsztvíz. Fordítva volna észszerű, - hogy azon a fúrandó alagúton, innen, Budáról vigyenek vizet Újpestre, sőt Budapest' is ellátható legyen, ha csődöt mond a megyeri vízmű- telep. Mindezekről gyakran van szó e lap hasábjain és 10—12 év óta a budai írók, művészek és tudósok Hollós Mátyás Társaságában, ahol különféle szakemberek ülnek és olyan tiszta elméjű várospolitikusok is, mint Becsey Anitái, aki már sokszor átszűrte ezeket a víz- és gázkérdéseket, a maga finomszerkezetű, ágybéli szűrőjén. Hosszú téli estéken folyt a vita a víz és a földgáz felelt, amihez értékes adatokat szolgáltatott a kiváló képességű geológus tudós: — Pávai Vájná Ferenc tagtársunk. Minden aggályoskodó ellenvéleményt leszerélt — nagy gonddal, sok éven ót végzett 't'ereptanulmányai alapján leszűrt — megingathatatlan meggyőződése, hogy értékes ívóvizzél Buda tudja ellátni végtelen időkig Pestet, viszont Budát földgázzal Pest és környéke. Emlékszem azokra a kirándulásokra, amikor egy téli éjszakán egy csomó forróvizű forrást mutatott Le nekünk a leapadt Duna budai partján, a Lánchíd és a Ferenc József- híd között, viszont arra is, amikor a rákospalotai templom udvarán sósvízből íelbuzogó földgázai már egy év élőét illatos pörköltet főzetett. Emlékszem arra a kedves ünneplésre, amely az ő személyét érte, a- mikor egyik tagtársunk rámutatott arra a különös elhivatottságra, a- mely akkor is megnyilatkozott, hogy Pávai Vájná abban az esztendőben született, amely évben a nagy- magyar mélyfúró, Zsigmondy elhunyt és Becsey Antal volt az, aki ebben a véletlenben a sors uijmula- tását látta. A sikeres fúrások egész sora: Szeged, Karcag, Hajduszo b'oszló, Debrecen, Pestszenterzsébei és a Rudasfürdő is bizonyítják ezt, Fölszálló forró gyógyvizet Pest-Budán Zsigmondy óta senki más néni tárt fel, csak Pávai Vájná. 'Becsey Antal már a kissármási földgáz kitörésekor háborút indított at újságokban is, brosúrákban ennek a mérhetetlen értékű gázforrásnak idegen kézre való adása ellen. De évek óta állandóan sürgeti a fúrásokat, sőt maga is jó példával járt elől1, amikor a Lukács-fürdőben jelentéktelennek látszó fúrás révén u szállodát saját meleg vizével tudta fűteni és fűti azóta is, százezreket takarítva meg a fürdőnek, amely Összegeket azóta a fürdő magas fokra í való fejlesztésére, kiépítésére használtak fel. Némcstík engem érdekel, hanem Budapest egész polgárságát, elsősorban a gázgyárat, mint a szklőváros 'egyik üzemét, hogy1 azon a bizonyos ViCzián-telepen, — a gázgyár költségűn, Becsey Anta. és Pávai Vájná öt év óta folyó, nagyon is megbo- csájlható és jogosult erőszakossága révén, az újabb fúrás-kísérletek után feltört a földgáz és az első mérések már napi 8000 köbméter gáz- hozadékot állapítottak meg, egyetlen egy kaiból. Ez Budapest napi szükségletének máris száinba- vehető része. Én, az egyszerű budai polgár, itt a nyilvánosság előtt köszönöm ezt meg Becsey Antulnak és Pávai Vájná Ferencnek. Mert, — ahol ilyen erupciós módon és ily nagy meny- nyiségben jelentkezik a földgáz, ott a laikus is bátrun kijelentheti, hogy gazdag földgázrétegnek kell lennie, amelyet továbbra is feltáratlanul hagyni több mint bűn: hazaárulás. Ez volna az igazi szanálás, ha a vizen, világításon, f űtésen és intvén energiák felhasználásán tudná a polgárság életszükségletei költségének a felét megtakarítani A kormány, amely mindent elkö- I rét, hogy a megélhetést még olcsób- I FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA bó tegye, ami elfogadhatóvá tenné a íizetesleszalbtásokat, bizonyára megadja Budapest székesfővárosnak a koncessziót, hogy gázszükségletét megfelelő fúrások révén biztosítsa,- sőt juttasson a vidéki városoknak is. De a fővárosnak meg kell változtatni a belső ügykezelést is és — u különben minden elismerésre érdemes — esatornaiigyosztályból ki kell vennie a most olt kezelt források ügyét, megfelelő szakembert állítva az új üfi-yosztály élére, ami milliókat, esetleg mill.iárdokat jelent e város számára. A mai nagyi nyomorúság nyolc pártot termelt ki a városházán, de a felhalmozott programmpontok, jelszavak és meddő Ígéritek nem termeltek ki éveken át annyi hasznot, amennyit már is biztosít az az egy kút a őrszenf miklósi határban, — és azért kérem, hogy bocsássák meg nekem, ha ismét kijelenteni, hogy nem érdekel a városházi pártok versengése. Az új élet olt kezdődik, ahonnan ezer év előtt elindult, — az örszent- miklósok földje kincseinek feltárásával: meghódításával. Szerkesztoség és kiadóhivatal: II) Batthyány u. 6'. Telefon: 50*2-96. Hivatalos Arák: délután 4- 6-ig. A budai fürdők jövője — Liber Endre alpolgármester tanulmánya — A történeti visszapillantás a megelőző közleményben azért volt fontos^ bogy lássuk, milyen rég/i tradjiciók fűződnek a budai források gyógyító vizeihez és így az a megállapítás hogy Budapest a fürdők városa, nem mesterséges és nem erőltetett, hanem a való tényekkel teljesen megokolt. Az egykori hagyomány csodás hatású fürdőkről beszél, mert híres regeneráló Aratásuk is volt a budai forrásoknak. Minthogy azonban ezeknek a gyógyhatásoknak tudományos okait csak a modern kémia és orvostudomány tudja kellőképen megmagyarázni, ezért nevezték a régiek a budai fürdőket csodatevő /fürdőknek. Ma már tudjuk, hogy a budai fürdők vizei különböző hőmérsékletű és hatású sóoldatok. A modern balenológia tudományos megállapítása szerint nemcsak azok a gyógyító alkatrészek vannak befolyással a betegségekre, amelyek belsőleg jutnak be a szervezetbe, tehát orvosságok bevétele útján, hanem azok is, amelyek a gyógyító erejű víz elpárolgása után, finom kristályok alakjában tapadnak a bőrhöz, annak idegvégződéseit ingerük és ilymódon hatnak jótékonyan a szervezetre Gyógyvizeinkben aránylag sok mész, magnézium, kénhidrogén, rádium eniaiiá- ció, színrádium és thorium van, ami a már említett bőrbetegségek mellett jó hatással van a rfieumatikus és egyéb megbetegedések esetén is, mert például rheumahajlamosoknál az izmokat, idegeket, és ízületeket előnyösen befolyásolja. Mint ivóvizek pedig igen alkalmasak ivókúrára a légutak, a gyomor- és bélrendszer, az epeutak megbetegedésénél, vagy más hu- rutos betegségeknél, mert csökkentik a váladékmennyiséget és elősegítik a gyulladásos folyamat visszafejlesztését, sót alkalmasak a szervezetben előálló mész- veszteség pótlására is. Egyik legbővebb vizű fürdője Budapestnek ma a Szent Gellért-gyógyfürdő, amelynek forrásai naponta 2 és Vt millió liter, átlag 47 fok meleg rádóaktiv hév- vizet szolgáltatnak. Az orvosi gyógy javaslatok szerint a Szent Gellért-fürdo kúrái alkalmasak izületi bántalmak, izomrheuma, idegzsábák, köszvény, epe, női bajok kezelésére, valamint neuraszténia, szívbajok), ikimcrülcs^ hörghurut, asztma gyógyítására. A Rudas-fürdő régi forrásain kívül, a legújabban végzett^ fúrások, több különböző összétételű ásványvízzel gazdagították a budai gyógyvizek számat. Mind a három új forrás vizében találunk thoriumot és rádiumot illetve radium- emanációi. A cádiumemanáció tudvalevőleg az egész szervezet felfrissítését eredményezi, épen ezért neveztük el egyik új nagy rádiumtartalmű forrásunkat Ju ven tus-forrásnak. A másik, az Attila- forrás, nagyobb kénhidrogén tartalma kö- vetkeztében kiválóan alkalmas a gyomor- betegségek gyógyítására. Ugyancsak nagy rádiumtartalma van a Szent Imre (Rnc)- íürdő vizének. A Szent_ Gellért-fürdo, az egykori Sárosfürdö radioaktiv iszapkezelésre is nyújt lehetőséget, de különösen értékes gyógyító hatasa van meg a Szent Lukács-fürdő iszaptavának, amely a tóban fakadó 39—40 fokos hőmersek- letű kénes források következtében állandóan meleg. A Császárfürdő 9 forrása naponta több, mint 12 millió liter különböző hőfokú gyógyvizet szolgáltát és szintén van nagy &yógyhatasu iszapfur- dóié. Ugyancsak rendkívül’ ertekes a őzt. Margitszigeti-gyógyfürdő, amelynek kénes 'hévvize 43 fok meleg. A kelenföldi síkságon van az Erzsébet királyné-sósfiirdő, amely az egyetlen olyan fürdőhely, ahol a keseruvizet nemcsak belsőleg ivókúrára, hanem fürdésre, vagyis külsőleg használják es orvosi ta- asztalatok szerint különösen jo hatasa van a női betegségek gyógyításánál. A budai keserűvizek különben ivás céljára palackokban elterjedtek az egész világon, de sajnosj mégis kevesen tudják, hogy e keserűvizek kifejlesztése szintén hozzátartozik Budapest fürdőváros programmjához, mert fürdési lehetőségeket' nyújtanak. Bizonyos az, hogy Budapest csak akkor lehet igazán fürdőváros, ha minden tényező céltudatosan veszi ki a maga részét a fejlesztés és propaganda hatalmas munkájából. Európa világhírű fürdőhelyei közül egyik sem nyújt olyan gazdag lehetőségeket , sem gyógytényezök, sem szórakozás tekintetében, mint Budapest. Átgondolt programra és tervszerűség kell ahhoz, hogy megvalósítsuk mindazt, amit más külföldi állam a mi helyünkben már régen megvalósított volna Budapesten. A magyar törvényhozás 1929-ben egy kerettörvényt hozott a gyógyfürdőkre vonatkozólag. Ennek a törvénynek végrehajtási utasítás még nem kész. Egyébként is rendkívül sok megoldatlan probléma vár a fürdővárossal kapcsolatban megoldásra. Ilyen elsősorban^ Budapest fürdőinek megfelelő kifejlesztése és ezeknek a fürdőknek egy speciális cél szolgálatába való beállítása, ilyen Budapest levegőjének tisztasága, egy rheuma-kór- ház sürgős felállítása, a Tabán és a lágymányosi rész újjáépítése és beillesztése a fürdőváros programmjába, a szerényebb anyagi körülmények^ között élő fürdővendégeknek megfelelő olcsóbb ellátása, a vizumkérdés valamint a közlekedési kedvezmények és reformok biztosítása, ilyen: a megfelelő_ gyakorlattal bíró fürdőorvosi gárda kiképzése, stb. Hála Istennek, idegenforgalmunk az utóbbi időkben olyan mértékben nőve kedett, hogy a külföldiek utazásai között ma már Budapest és Magyarország mind jelentősebb szerephez jut. Ha sikerül a közeljövőben biztosítanunk a fürdőváros egységes, átfogó prog- rammjának a megvalósítását és sikerül a szükséges tőkét is biztosítani fürdőink megfelelő fejlesztésére, akkor telesen ki fog alakulni Budapest fiiidőváros képe és megvalósul az a nagyszerű gondolat, amely egyszersmind a mi szeretett fővárosunk további fejlődését és jövendő nagyságát jelenti UJ ÉLET INDULT a Kelenfölden, amióta önálló kerü.lelté vált. Most Kulturegyesületet alakítanak Kovács József nyugalmazott tábornok, volt katonaiskolai tanár és Pécsi Pilch Dezső festőművész, a Képzőm űves'zeli Főiskola tanára buzgó kezdeményezésére, mert az új kerületben magas intelligenciával biró egyenek közül számos kiváló tudós, író és művész telepedéit le, úgy hogy a kerület állandó lakosai között 40—50 egyetemi tanár és magántanár, 55—40 író, 40 festőművész, 15 szobrászművész, 30—35 zene- és . énekművész, 23 műépítész, 30 iparművész és közel 200 különféle intézeti tanár él, vagyis közel 400 olyan egyén, aki a kultúra munkása és művelője, — és szívesen ápolja a kerület kultúr- igényeit, hogy így J laz irodalom, képzőművészet, zene, ének és iparművészet iránti érdeklődését kielégítse. A létesítendő kuliúregyesü- lelnek alapszabályszerű célja az, hogy a tudományos és szépirodalom, az ének-, zene-, a képző- és iparművészetek hivatott és érdemes munkásait egyesülelbe tömörítse. Felolvasások, ének, zene és egyéb kulturális előadások, művészeti kiállítások rendezése révén fejlesztené a kerület kulturális életét. Gondoskodni kíván arról is, hogy a kerület eseményeinek és nagyjainak tisztelete és emléke megfelelő módon ébrentartassék és megörökít tessék. Az egyesület működéséből ki van zárva minden politikai kérdés vagy ténykedés. Az egyesület tagja lehet vallásfelekezet és politikai pártállásra való tekintet nélkül minden fedhetetlen jellemű magyar állampolgár vagy állampolgárnő. Törülte a cégbíróság azokat az igazgatósági tagokat, akiknek a Beszkárt és kapcsolt vasúti vállalatok igazgatósági tagágát beszüntette a polgármester és akik perrel fenyegették a fővárost. Igv hivatalosan is megszüntettek az igazgatósági tagságát a következő volt budai tagoknak: a Beszkárt-nál Hoór-Tempis Mór dr., Orova Zsigmond dr.t Sárezey Endr és Temple Rezső; a BUR-vasutnál Erdeyfl Henrik, Hochenburger Antal, Vizdos Géza dr.; a szentlőrinci helyiérdekű vasútnál Morvay Zsigmond, ifj. Bethlen István gr., Botzenhardt János dr., Lampel Vilmos. HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG legutóbbi évadnyitó választmányi ülésén új tagokat vett fel. Mat gitt au Richard, Budapest őstörténetének kutatója, — Morbitzer Dezső szkfv. kertészeti igazgatója. — Moritz Pál író, — Petracsek Lajos dr. orszgy. képviselő és — Vezér Károly h. elöljáró és pedagógus a Társaság új tagjai. — Ez alkalomból nagy elismerései írt a „Magyarság“ Buda c kulturális Társa»ságának nemeti célkitűzéseiről és Buda történelemhagyományainak ápolása körül szerzett érdemeiről. Uj tervek. Budapest légi támadásának elhárítását, valamint a Budapest-Wien légi út jelentékeny megrövidítését szolgálná egy új repülőtér1 létesítése, a Pusztaszeri út és^ a Józsefhegy-Ferenchegyi út keresztezésénél jelenleg még be nem épült területein, továbbá hydroplánok Számára új kikötő a Margitsziget északi csúcsánál a Duna széles medencéjében — igazolva az Óbudának megfelelő megfelelő építésének a sürgősségét, amely felszabadítaná a Császárfürdő főútvonalait a „nehéz és [sürgős fuvartól.** A már megkezdett bo- rárostéri híd hosszú időn át semmiféle [előnyt nem hoz majd. Gazdaságilag inkább a vámkikötős Csepel egy bekötése a dunántúli Budafokkal lett volna indokolt. — Így írja ezt Nátly Ignácz ny. ezredes, a mi kedves budai laptársunk a „Budai Ingatlan Újság** legutóbbi számában. A Hegyvidéki Társaság e hó 7-én rendezte a „Claridge“ különtermében első őszi társasvacsoráját, amelyen a megjelent tagokat ezen az első összejövetelen a társaság elnöke, vitéz dr. Juhász Jenő üdvözölte, kiemelve azt, hogy a vezetőség ebben a népes találkozóban jóleső bizonyságát látja annak, hogy az. elmúlt évben sikerült a hegyvidék intelligenciáját kedves társaságban egyesíteni. Nagy tetszés mellett bejelentette, Ihogy az elmúlt évben megkezdett előadássorozatot ez évben is folytatni kívánják. A virág- díszes asztal körül helyet foglaltak az elnökön és nején kívül többek között: I Pores István dr. és neje, vitéz Rátvay Hímre és Görgey Lajos tábornokok, gróf Berényi János és neje, dr. Gabona Lajo- kúriai bíró, Takácsy Sándor és neje, Konkoly Thege Pál és családja, vitéz Hercegnázy Károly dr. és neje, Sperlágh Aladár dr. és családja, Szentpétery Pút és neje, Kármán Norbert és neje, Kiss Aladár dr. és neje, Tavasz Antal alezredes, vitéz Haidu Imre, dr. Schweizer Brúnó, dr. Seidl Gusztáv, Szászy-Kovách Ernő, Bardócz Lajos, Mikuleszky István, Szabados Jenő és Aladár, továbbá egy bokrétára való fiatal lány és fiatalember. A társaság a kora reggeli órákban a legjobb hangulatban oszlott szét. A. legközelebbi társasvacsora október első hetében lesz. Hogyan írják helyesei)?: Fery, vagy Ferry Oszkár? A mártírhalált halt csendőrtábornagyról utcát neveztek el Budán, de úgylátszik, a Közmunkatanács sem tudja, hogyan kell írni a nevét, mert egyik utcajeTzo táblán egy r-rel, a másikor kettővel írják. MARGITTAY RIKÁRD dr. Templom a hozóiban — A kőérbereki Alsó-Örs Középkori temploma — E cikkünk kapcsán ismét tiltakoznunk kell ama budai és országos kulturális szempontból is tarthatatlan helyzet ellen, v hogy a tatár és török dulások után cső- • damódra még megmaradt csekélyszámtí középkori romm arad ványaink nem részesülnek ma sem abban a kegyeletes megbecsülésben, amelyekben e tiszteletreméltó köveknek minden más kulturországban részük van. Hogy a régi háborús időkben a lakosság épülő házaihoz onnan hordta kényelmeden a követ ahol találta, az akkori primitiv és szükséghajtotta korban nem lehet már sérelmezni. Nagyobb hiba, hogy a közelmúltban is hatóságaink nem léptek közbe akkor, mikoir a téglagyárak elbányászták Attilavár (Etzelb'urg)-nak a Szépvölgyiéit elején és Álba Maria-nak (Árpád-sírhelye) a bécsi ut végén még 40—50 év előtt megvolt romjaik De legnagyobb .mértékben megrovandó hogy ha már e helyrehozhatatlan mulasztások megtörténtek, — legalább a még mindig megmaradt rommaradványok sem részesülnek kellő oltalomban és figyelemben, régi nagyságunkat bemutató és dicsőítő mivoltukban. Ehelyett azt kell látnunk, hogy még Budapest főváros határában is vannak olyan — nem is . jelentéktelen — középkori rommaradványok, amelyek semmiféle közhasználatú térképen nincscnnek feltüntetve, de még a .részletes,“ (?) Turista Kalauzok sem említik meg, hanem csupán régi könyvek alapján lehet létezésükről tudomást szerezni s nagy nehezen rájuk találni. A Kamaraerdő platóján létezett Alsó Örs község románkori templomának romjairól szólnak e sorok, mely községet Nagy Lajos ideiében kelt okmány említi, de n török időkben elpusztult. Előre kell bocsátanunk, hogy a torok hódítás előtt az akkori Budavárát sok kisebb község vette körül, amelyek azután teljesen eltűntek a föld színéről, úgyhogy nevük is csak egyes dűlők elneve- /est áben maradt ránk. Tudjuk, hogy a mai Várat csak Zsigmond király tette állandó királyi székhellyé, addig csak az óbudai királyi vár (Etzelburg) és a Káptalani var voltak megerősített helyek.^ (Ma Königs-; bergt, a Határ-utcában álló köralaku épület, mely legalsó részében az akvincumi polgári amfiteátrum alapján áll, amelynek falmaradványai az egyes házak pinceiben még láthatók. Az akvinkumi amfiteátrum a katonságé volt s ettől délre terült el a város. A mai Vár megerősítése pedig csak a tatárjárás után történt, amikor a dalmát szigetekig menekült IV. Béla király belátta, hogy ily veszedelmek ellen csak általános várépités adhat védelmet. Ez ideig az akkoriban meg szakadékos, rendezetlen Várhegyen, a mai királyi palota területén zsidó kalmárok laktak, a „pesti Újhegyen,“ a mai Disztér és Szentgyörgy-tér helyén. A Disztér neve is Virus Sabbati volt (Szombathely) s itt volt a legrégibb Zsidó-utca. A zsidórtelep temetője a főhercegi palota kertjének helyén a Pauler utca fölött volt. ahonnan Xlll. századbeli sírkövek kerültek elő, zsinagógája pedig a mai Szent-Jobb kápolna helyén állott, mielőtt azt Zsigmond király le nem romboltatta a zsidóknak onnan való elüzetése után. IV. Béla király kezdte tehát meg a mai Vár megerősítését s királyaink azután felváltva itt vagy az óbudai Várban laktak s aszerint keltezték az írásaikat „Veteris Budae“-ról vágy „de castfro növi mantis Pestensis“-iről. E két, illetve bárom királyi palota között számos apró falu terült el: a Lukácsfürdő táján Szentbáromságfalva (a Johannifa lovagrend ottani Szt. Háromság temploma után elnevezve,) — a Vártól északra a mai Margithídig Szent! Péterfalva, — Óbuda és Szt. Háromságfalva között Szt. Jakabfal- va állott, — a Várhegytől nyugatra Lógod, — ettől északra Tótfalu, — a Budagyön- gye táján Nyék, — a Sashegy alján Sasad, — végül Óbuda felső határán Felső Örs, — a Kamaraerdő fennsíkján pedig Alsó Örs, Mindezek a török várostromok alatt megsemmisültek. Sasad község Szt. Andrásról elnevezett temploma, valamint' Alsó Örs Szt. Márton temploma, fiókegyházai voltak a régi ..Kispest," illetve Kelenföldi plébánia templomának, amely nem más, mint a mai tabáni templom helyén már a XI, században fennállott, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt egyház. Az akkori Pest, mint ikerváros a Duna mind' két partján feküdt a Belváros s a Gellért és Várhegy közötti völgyben, utóbbi volt Kispest. Midőn 1046-ban a mártírhalált halt Szt. Gellért holttestét ideiglenesen ebben a templomban helyezték el, tiszteletére azt megnagyobbították s így egy 1256-ból való okmányon e templom már mint „Ecclesia B. Gerardi Martyris de parvo Pest“ néven szerepel. Szűz Mária tiszteletére pedig a mai pesti oldalon építettek uj nagy egyházat, amely a mai belvárosi plébánia templom helyén állott. E „Kispesti" templomot azután a törökök szétrombolták s helyébe Musztafa Ipsir pasa dsámija került. A török kiszorítása után a templom ismét felépült s ekkor találták meg a romok között azt a XI. századbeli, Krisztust ábrázoló régi templom oromzatából megmaradt domborművet, amely a bejárattól jobbra, a falba falazva m'a is látható és féltett kincse az ősi szenthelynek. E plébánia templom egyik fiókegyhá/a volt az Alsóörsi Szent Márton templom, melvről csak a következő adat maradt: „a Kőérberek“ délkeleti lejtőin 1883-ban nagyobbszerű régibb romok lettek feltárva, amelyek románkori templom maradványainak bizonyultak. A tefektulajdonos HENNYEY VILMOS dr. Államtitkár : Nem érdekel
