Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-09-30 / 1177. szám
Buűat Kapiö 1934. szeptember 15 KOCZE UTIL külföldről visszatért zenekarával egész télen naponta GUNDEL-GELLERT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL kövei fejteit belőlük, de később ezt mcf- akailal vozták. Ásatások folyamatba nem letettek, mert a telek megváltása ügyében nem lehetett megegyezni a tulajdonossal s ezért egyelőre hatósági őrizet ala lie- .Iveztteftek, (Havas S.) ' Ez történt 45 évvel ezelőtt s azóta bi- zohvnfa semmi, mert maga a hetv is ann'víra. feledésbe merült, hogy térkép sem' tünteti fel. E sorok írója is a mezőőrhöz fordult, nem tud-e romok rolla kornyékén?,— De igen kérem, az erdőn tul. ' u "tcicnvi határon, vannak a „Szabinejt (?) romok, aliöl valamikor régi var volt.. Vájjon mi . lappanghat e rejtélyes elnevezés mögött? A Kamaraerdőn keresztülmenve. a telén vi platón csakugyan rengeteg faragott kő hever szerte az erdő fele lejtő domboldalon. amelyek nyilván fentiéi gurultak lé,'fönt pedig — hatalmas romterület fífgad: — sűrű bozót közepette emelkedik s rengeteg sok kisebb kőből álló 2—> méter-magas halom, talán a^ tornyok összeomlót! maradványa, de két oldalon kb 15 m hosszá falmaradvátiy még egesz (is?Ián kivehető, kb. fél méter magasan a f öld felett. A környező föld hepe-liupas, üreges: itt a romok legnagyobb része még a. föld alatt rejtőzik! A rengeteg bozót azonban már teljesen belepte a ki »hal- inoicat, fényképfelvétel készíthetése végett'késsel kellett levagdalni az ágakat, hőgy alattuk a fehér romok láthatókká váljanak. Hatalmas négyszögére^ faragott kőtömbök és sok keskeny .formájú tégla líirmelékdarabja hever a nagyszerű. magas fekvésű, dombtetőn, amelyről igézetes, panoráma nyílik a budaörsi hegyekre.^ a Svábhegyre, Várhegyre s a pesti síkságra. A romok mellett a 755 sz. háromszögelési oszlop áll. igaz, hogy a mai nyomorúságos viszonyok mellett nehéz helyzeté van a fővárosnak is, ásatásokra ma kevés pénz fordítható. De kérdjük, szabad-e annak előfordulnia, hogy egy ily 5—600 éves emlék. még csak a térképen se legyen megjelölve Budapest határában? S legalább 1 hétre nem léhetne-e 2—5 napszámost kirendelni, hogy a bozótot irtsák ki e romok között, amelyek egész területét emiatt he sem lehet járni, sem pedig felmérni. S van-e még gondoskodás ma is a tekintetben, hogy a szertegurult faragóit köveket szét ne hordják, addig is, míg kedvezőbb viszonyok meg nem engedik, hogy régi helyén talán újra felépüljön Budának c legszebb, magaslati fekvéstől büszke középkori egyháza? Addig is minden régiségfeedyelő figyelmébe ajánljuk, 'hogy ezt a/, érd (’kés ősi ■■ -templom remet keresse fel. I Ferenc-hegyi uj aragonit barlang Kessler Hubert ismert barlangkutató írja : Az utóbbi időben számos építkezés történt a Rózsadomb, Rókus hegy, Szemlő- hegy vidékén és az ezzel kapcsolatos alapozási munkálatok során már többízben akadtak kisebb-mvrvobb üregekre, melyeket'* azonban még mielőtt szakértő megnézhette volna, hamarosan betömtek. Az 1950-ban felfedezett Szem lő hegyi barlang — amely sajátságos hévforráslerakodasai- nál fosva Európában egyedülálló — felkeltette a szomszédos telektulajdonosok figyelmét és azóta már nagyobb érdeklődéssel figyelték a kőfejtés közben megnyílt üregeket. A Szemlőhegyi barlang felfedezése óta már többízben találtak barlangnyilást építkezés közben, azonban ezek a legtöbb esetben csak pármétexes üregeknek bizonyultak, amelyeknek folytatása kőtörmelékkel volt 'eltorlaszolva. Miután a törmeléktorlaszok eltakarítására anyagi eszközök nem állottak rendelkezésre. legtöbbször az üregek teljes betömésére került a sor. Az elmúlt év szeptemberének végén azonban szerencsés vé- ; letlen folytán találtak egy olyan nyílást, j araelv egy nagy, — a Szemlőhegyi bar- I lánghoz teljesen hasonló — barlangba ve- j zeteir és így a főváros újabb természeti I kinccsel gazdagodott. A Törökvész-útón folytatott csatornázó munkálatok során a csatom Márkot egvhelyült körül-belül öt méter mélyre kellett kiásni es ekkor az árokfal oldalában nagyobb üreget találtak, amelyben feltűnt a fehér, csillogó lerakódás (gipsz). A felfedezésnek gyorsan hire kelt s így megtudta azt egy közeli telektulajdonos, Miklóssy Géza gyógyszerészi akinek telkéről a Szemlőhegyi barlang nyílik. Miklóssy társaival megtekintette a barlang elejét, és miután látta, hogy nagyóbb barlangról van szó, értesítette a „Magyar Barlangkutató Társulatot,“ amelynek küldetésében aztán szeptember 29-én megtekintettem a barlangot több száz méter hosszban. Már első pillanatban látszott, hogy nagy értékű természeti kincsről van szó, melyet a betöméstől feltétlenül meg kell menteni és a járdára nviló, vasfokokkal ellátott s lefödött betonaknát építeni. Király Kálmán tanácsnok rögtön belátta a barlang megmentésének nagy fontosságát és azonnal intézkedett a szükséges munka megkezdése iránt. A lejárat létesítése abból a szempontból is fontosnak látszott», mert a barlangnak egyes termei erősen megközelítik a felszint és így elkerülhetetlen a barlang felmérése a felszíni építkezések biztonsága* szempontjából. A mesterséges lejárat hamarosan elkészült és a barlang a tudomány és turistaság részénei meg volt mentve. SZÉPÍRÁST havi 6 pengőért tanulhat a KOZMA iskolában, II. Iskola-u. 27 Nemes Jenő György dr. : Fürdőpropagandát is fejtsen ki ^ a Nemzeti Munkahét — Néhány ötlet az illetékesek figyelmébe — ; A TESZ az idén hatalmas arányok-I ban képül a Nemzeti Munka ünnepsé- . g'£ire. A dús programúiból kiveszi a részét az ipar, kereskedelem, őstermelés, a színház és művészet egyaránt. A nemzeti élet legnagyobb megmozdulása lesz a honi munka nagy ünnepe, amelyből a főváros közönsége talán a legimpozánsab- ban készül kivenni a maga neszét. Hatalmas. felvonulásokról, ünnepségekről szól a híradás, amely ünnepségeknek a munka himnuszát zengő akkordjain is túl a munka hirdetése; a magyar munkakészség, érő és tehetség propagálása fog kicsen- .dűlni. Székest óvárosunk maga is olyan természeti kincsekkel bír, amelyeket az ilyen ünnepi héten fennen kell csillogtatnunk. Gyóg*yfovrásai n kkal kapcsolatos gyógy- és idegenforgalmi ipar valóságos kivezető munkai ehetőség a szomorú magyar jelenből! Ennek a belső gyógyiparnak, idegenforgalmi- m unkakomplexumnak semmi szín alatt sem szabad hiányozni a Nemzeti Munkahét ünnepi (zsolozsmái közül. Prognammszerűeft kell hirdetni, mutatni fővárosunk szerepét a Nemzeti Munka gyógyipari részében. Tetemes nemzeti vagyont reprezentál és fog még képviselni a. tudatos művelést és áldoizatot kívánó, de busásan kamatozó befektetések után! Miként képzelem el a Nemzeti Munkákét gyógyfürdői pogrammját? íme néhány ötlet példaképen. A fővá- ros a. Nemzeti Munkahéten engedélyezzen „filléres fürdőnapokat“. A főváros lakossága, amely — talán komfortos lakásokban fürödve — nem veszi tekintetbe n gyógyvizekben való fürdés nagy különbségét, néhány csalogató filléres fürdés után saját testén fogja érejzni a ké- gyógyvizek hatását; vidéki, külföldi ember hasonlóképen lesz majd újabb hive fürdőinknek. .Nemzeti _ Munkahét mindenik napján más és más fővárosi gyógyfürdőben legyen központi helyen dijtalan szakelőadás a gyógyvizek értékéről, történetéről stb. Ilyet gondolok a Rudas fürdő előtti ivóké ra-íéren, a Hullám és Széchényi fürdőben és a többi magánfürdőkben is. Legyenek dijtalan autóbuszok a keserűvitz forrásokhoz, amelyeket minden külföldi erősen reklamál, de amelyeknek helyéről a jó pestieknek halvány ideájuk sem szokott lenni. Ott is rendezzünk ismeret- terjesztő előadásokat. Rendezzen a Fővárosi Hangversenyge- nekar a gyógykutaknál „Karai usik“-ot. Legyenek Fürdőünnepségek, és legyen a koraőszi Nemzeti Munkahét a Fővárosi gyógyfürdők Nemzeti Propaganda ünnepe is egyúttal — ahol a külföldi ráeszmélhet arra, hogy Budapest olyan világfürdő, ahol- télen-nyáron egyaránt gyógyulást kereshet minden beteg. Elfogultság vagy tévedés? Díszes kiállítású könyv vonta magára nemrégen a figyelmet. Az Ember Tragé- diájá-nak színpadi viszontagságairól és diadalútjáról számol be a szerző. Ami a könyv tartalmából hiányzik, azt bőkezűen pótolja a főváros gavallériája: — a pompás kiállítás és a remek bőrkötés, mert a könyv kiadója Budapest Székesfőváros közönsége. A szerző Németh An- tal dr., akinek neve vidéki rendezői szereplései és lexikonkiadványai révén vált ismertté. Dacára annak, hogy temérdek forrásmunka állott rendelkezésére, nem azt adja, amit előszavában beharan1CSÍSZÁRFÜRDÖ NŐI ISZAPFÜRDŐJE megnagyobbítva és modernül átalakítva, valamint az újonnan létesített I V Ó K. U T a nagy gyógyudvar ivócsarnokában egész napon át a közönség rendelkezésére áll. gőz. Néhány epizód) és szinlapkópia közbeszúrásával, szemelvényeket nyújt régi és kevésbbé régi hírlapok jó és kevésbbé szakszerű kritikáiból, önmagából Németh Antal dr. keveset ad, pedig tő-le, a hivatásos rendezőtől többet vár az olvasó, mint egyes epés kritikusoktól. Szembeötlő a Nemzeti Színház tagjaival szemben tanúsított antagonizmusa. A szerző jól tudhatná, hogy az Ember Tragédiájának színpadi előadása a 90-es években érett meg, amikor a dikción volt a hangsúly, amikor a verista színjáték előfutárait még babakocsiban tologatták. Rossz benyomást keltenek a felsorolt zagyva kritikák, amelyek Nagy Imrét, Gyenes Lászlót, Jászai Marit, Pálffy Györgyöt, Csillag Terézt, Fáy Szerénát olyan hangon oktatják ki, mint a falusi tanító a zsellérgyerekeket, — és a szerző nem enydiit ezen a saját mondanivalóival, sőt az impresszióit, mint a saját személyes, közvetlenül szerzett benyomásait tünteti fel. . ‘ Hát látta valaha Németh Antal Nagy Imrét? —, akinek halálakor Németh Antal még a világon sün volt! Ha pedig Pálffy Györgyöt ismerte volna a színpadon és az életben, más véleménye lett \olna ennek a régi nemesi családból származó univerzális férfiúnak a stilusérzéké- rő| és tehetségéről. Pálffy György szent meggyőződéssel, hallatlan szívóssággal ragaszkodott a korabeli színjátszó stílushoz, amely a klasszikus dikcióban vált a szin- padművészet talizmánjává. A századforduló verista színházi klikkjei mindinkább háttérbe szorították a régi nagyokat és azt a stilust, amelynek harcos képviselője volt, mire férfikora délén nyugdíjba vonult. Sokoldalúságát beigazolta ezután kitünően kikerült festményeivel, hivatali működésével. És amikor a magyar film előretört, ez a Pálffy György az ő stilizáló'képességének bizonyságáúí, a modern magyar film játszás egyik oszlopa lett! Alig van magyar film abból az időből, amelyben, vezetőszerepet ne játszott volna, amivel a magyar filmgyártást első, komoly sikereihez segítette. És így Idlictne felsorolni Pálffy Györgyön kívül a tragédia többi szereplőit is, akikekkel nem bánt méltányosan a szinfliázi kritika. A rendezés problémáival sem foglalkozik eleget a könyv, de a dramaturg munkájával még kevesebbét, holott a dramaturgiai szempont az Ember Tragédiájában fontosabb, mint a rendezői. Arany János módosításait sem említi meg, pedig Aranynak nagy része volt abban, hogy a Tragédia a színpadra kerülhetett. De ne legyen itt szó félreértésről. A szerző jószándékát és tudását elvitatni nem lehet. Másrészről túlzott az az. üzletszerű glorifikálás is*, amely a Német h-f éle szinilexikont jellemezte, mert a felsoroltak közt sok az *olyan „nagyság*' akinek művészi szereplése az ilyen lexiko- ni életrajz közlésével véget ér. Szerzőnek több szeretettel kellett]volna foglalkoznia a Nemzeti Színház régi glóriás nagyjai- val. Szászhalmi József FURCSA — hogy a virágos Badán, csak!a Pálffy- téri kaszárnya és a Margit-körúti hadlii- rósági fogház ablakaiban van virág. hogy minden magyar hibátlanul igyekszik beszélni az anyanyelvén, csak éppen a Rádió bemondói beszélnek hibásan. (Yalami-vé válni lehet, de megvá- i lasztani, vagy kinevezni csak valami-nek lehet valakit. Nem bíróvá, hanem bírónak, nem képviselővé, hanem képviselőnek.)- hogy az épülő Tabánra, amelynek építését oly sürgősnek mondották, — egyelőre általános építési tilalmat mondottak ki. — hogy mi magyarok szolgailag lefordítottuk a „Fremdenverkehr“ szót „idegenforgaloménak, holott a magyar kerüli az idegent, de szívesen látja a — vendéget, tehát jogosabb volna a „vendégforgalom“ elnevezés, ahogy azt már fölvetették. — hogy a polgárember gázszolgáltatását néhány pengő hátralék miatt is lezáratja a gázgyár, — de az Állami Gépgyár 500.000 pengő adósságot tudott csinálni, amely adósság fejében most ötven autóbuszt rendelt a főváros. Ez is megoldás. A gázszámlával hátralékos suszter ezentúl majd cipőt szállít, a szabó ruhát, a temető-őr pedig kegyelet-göröngyöket, stb. — hogy éppen a Mátyás király reál- gimnáziumot szüntetik meg itt Budán, a- melynek nyoleszáz'nál több tanítványa volt és beleolvasztják a Ferenc József intézetbe, ahová alig járnak diákok, — és nem fordítva történik. Vagy, hogy ma is még jobb cég a „Ferenc József“, mint a „Mátyás király“ ? — hogy oly nehezen, lassan épül a lágymányo'si új dunahíd, — hogy ismét évekre visszatolták pénzhiány miatt az óbudai dunahíd építését, — és mégis fölmenüit a Battyhány-tér—Árpád utcai új dunahid építésének a terve, a Margit- hid és Lánchíd között. Ismét van olyan témánk, amelyen már húsz éve rágódunk és még 40—50 évig rágódhatunk. (P. D.) Móriíz Miklós dr. Rutlapest múltja és jelene grafikus ábrázolásban — A Székesfőváros Statisztikai Hivatalának értékes kiadása — A világváros élete olyan gazdag, hogy bármennyit ad is a tudomány, munkája mindig csak bevezetésnek látszik. Az igazi es komoly tudomány mindig hiányér- zetet hagy maga után: az olvasó, afc értékelő alig végzett az első eredménnyel, maris vártja és sürgeti a folytatását. A magyar statisztikai irodalom kifej- lesztesében már eddig is rendkívül nagy erdemeket szerzett, ILLYEFALVY J. LAJOS DR. ki hatvanadik évfordulójára olyan művel . szakirodalmunkat, amely még eddigi teljesítményeinek sorából is kiemelkedik es világviszonylatban is a leg- elsosorba, sót tálán a legelső helyrie ke- rííu ^ főváros e^ hatvan evének történetét ebben az uj művében a statisztikai grafika nyelvén a részleteknek és a részletek egymásba kapcsolódásának olyan gazdagságával, a grafikai ábrázolásnak olyan fejlett módszereivel és a kiállításnak, a megjelenésnek olyan felülmúlhatatlan J tökéletességével tárgyalja, hogy művéről valóban csak a legnagyobb elFÜZO GUMMI HARISNYA különlegességek EGÉSZSÉGÜGYI CIKKEK SZAKÜZLETE hungAria í. ALKOT AS-IJ. 1/a (Vérmezővel szemben) egy másik kötetben a fővárosnak az ország többi részeihez, az ország testóhoz való viszonyát, kapcsolatait, hatását és azzal való kölcsönhatását! Reméljük, erre is sor kerül. A főváros a tudományokért való áldozatkészségben, amellyel ezt a kötetet is kiállította, bizonyára lehetőséget fog találni erre is. A statisztikára szánt pénz sohasem áldozat, hanem beruházás. ítéletet mondani a jelenről és terveket készíteni a jövőre, valóban nem lehet statisztika nélkül. Megállapítani, hogy miben van a baj fészke és kikeresni, hogy mint lehetne eszközökre szert tenni a baj leküzdése érdekében, ez ujra csak a statisztika feladata lelhet. A fővárosnak tudnia kell, hogy Illyefalvi í. Lajos vezetése alatt milyen kitűnő statisztikai apparátus van a k eprében, amelyet csak fejlesztenie szabad, de elhanyagolnia nem. Hisszük, hogy ez a munka nem úgy jelenik meg, mint a múltnak adott ajándék és a főváros statisztikai hivatalának életében a teljes, lendület korszakának bc- szegése, hanem úgy, mint új, az eddiginél' még nagyobb mértékben elemlző és ha lehet, még gyakorlatibb, mert a jelen feladataival mindig jobban és jobban számoló munkásság első, az eddigieknél is nagyobb szabású teljesitményeL A tudományos munka mellett, amely a kötetet megtölti, külön értékelni kell a „Fővárosi Házi Nyomda** munkáját, amellyel az ezt a kötetet kiállította és Kurfürst István igazgató érdeme, ha e mű formája minden tekintetben méltó a} tartalomhoz. Tudás és ilzlés egyforma mértékben van benne és joggal tarthat igényt arra, hogy ha válóban értékelik nálunk valahol a szép könyvet, akkor, ezt a művet ebben a vonatkozásban is a legelsősorba állítsák. (A tartalom részletes ismertetését a jövő számban közöljük.) Munkát, pénzt takarít meg a mai nehéz időkben!- Hogyan segíti a gázkészülék a háziasszonyt? — Az újabb építkezések a házak modernizálása, a lakások célszerű, jobb beosztása, a háztartási eszközök mecHanizáljá- sa, az élelmezési ipar törekvései, mind a háziasszonyoknak igyekeznek W segítségét! re lenni abban, hogy idejüknek minél kisebb részét töltsék a naponta ismétlődő robotszenű munkákkal. A háziasszony délelőtti foglalkozása főleg két irányban: a takarításban és a főzésben merül ki. Régebben a takarítás már a kora reggeli órákban kezdődött, hogy a délelőtt nagy része a főmunkának, a főzésnek legyen szentelhető; emellett eltörpült minden más tevékenység. A konyha, illetve a tűzhely volt a háztartás központja, ezen fordult meg a családi élet nyugalma és boldogsága. Ma is a tűzhely az összefűző-kapocs a családban, mert az étkezésnél vannak együtt még a leginkább elfoglalt családtagok is s az étkezés jó, vagy rossz hangulata kihat a napi egyéb munkákra is. A háziasszony szemet-szájat gyönyörködtető, változatos ételeket tálal fel és — ha nem ül fáradtan, kedvetlenül az asztalhoz, —, úgy az egész család jó kedvre hangolódik s az élet is vidámabb színezetű. Hogy a háziasszony kevés munkával, kis költséggel változatos jó menüket készíthessen, először is jó tűzhelyre van szüksége. Minden körülménynek teljes mértékben megfelel a gáztűzhely, mert külső formája, beosztása, és kezelése szempontjából kizárólag a háziasszony szükségletéhez igazodik. Nem kell a főzéshez, sütéshez előzőleg tüzelőanyagot beszerezni, nem kell előre tüzet rakni. A gáztűzhely nem kormoz, nem füstöl; az ételek készítéséhez szükséges meleg könnyen a legpontosabban beszabályozható. A gáztűzhely az az ideális tűzhely- típus, amely a háziasszony munkáját a legnagyobb mértékben megkönnyíti. A gáztűzhelyen a felforrott ételek takaréklángon tovább forralhatok, anélkül, hogy állandó kavargatásra, vagy felügyeletre lenne szükség, úgyszintén a sütésnél is már 5—10 perces teljes lánghasználat után, takarék állás vehető. A háziasszony tehát nyugodtan végezheti a főzés és sütés mellett egyéb házimunkáját is, mert a gáztűzhely — a hű barát — pontos időre elkészül az ebéddel. Az ételek — amellett, hogy a legrövidebb idő alatt készülnek el, — még kiadósak is. A húsok a sütésnél nem zsugorodnak össze, a főtt ételek nem forrnak s párolognak el, hanem kiadós étkezést biztosítva, teljes egészükben megmaradnak. Gáztüzelés mellett a tüzelőanyagban is nagv megtakarítás mutatkozik, mert amíg egy négytagú család 1 [havi ellátásához szükséges tüzelőanyag (i q fa 5.— P és 2 q szén á 4.50 P.) értéke: 14.— Pengő, addig ugyané célra csak 40 ms gáz szükséges, amelynek értéke mindösz- sze 8.— Pengő. A háztartások melegvízellátására szolgálnak a püllanat-vízhevítők és a nagy vízmelegítők. A pillanat-vízhevítők a vízvezetékre vagy annak kiöntő csapjára szerelhető kis gázkészülékek, melyek a melegvízcsap nyitására automatikusan szolgáltatnak melegvizet. A főzésnél, kimosáshoz, stb. megbe- csülhetetlenek ezek. A fürdővíz készítésére gázfürdóA gázfürdőkályhák közvetlenül a fUr- kályhák vagy automaták szolgál nak. dókád fölé szereltetnek fel s a fürdő részére adnak melegvizet: a gáz automaták (negfelelő melcgvíz-elágdlzásokkíil nemcsak a fürdő részére hanem mosdó, mosogató, stb. részére is‘szolgálnak melegvízzel. Elegendő mindenütt a melegVíZ- csap nyitása s a készülék dutómntikusiiú bármikor és aizonnnal melegvizet szolgáltat. Gázhasználat mellett a háziasszony nemcsak hogy munkát takarít meg s kényelmet biztosít, úgy magának, mint családjának, hanem az olcsóság révén nemzetgazdasági szempontból még értékeket, javakat is ment meg. A jó háziasszony tehát hazsnáljon gázt háztartásában mert az tiszta, kényelmes és gazdaságos s így megbecsülhetetlen. Bérletjefgyakciót indított a Simplon- filmpalota, amely európai nívójával Gyárfás Gyula szakavatott vezetése alatt egycsapásra meghódította egész Budát. Az akció megindításával a Simplon egyrészt a közóhajnak tett eleget, másrészt hű maradt régi elvéhez: a legtöbbet, « legtökéletesebbet és legszórakoztatóbbut nyújtani a közönségnek és minél, mérsékeltebb úron. Különleges újítása u bérlei- jeg yakciónak, hogy minden bérletjegy- füzetben a ruhatár díjtalan használatára jogosító szelvényt mellékelt a figyelmes igazgatóság. A 10 jegyből álló bérlet árai a rendes áraknál 15—20 százalékkal olcsóbbak. A magyar iparosság, amely mindenkor a nemzeti tradícióknak és a hazafias szellemnek ápolója volt, részt kell hogy vegyen a Nemzeti Munkahét magasztos hódoló díszfelvonuláson, amely Horthy Miklós kormányzó őfőméltósága elé járni. Ennek következtében felszólít minden hazai Iparos-kört a Magyarországi Iparoskörök Központja, hogy a TESz felhívásának tegyen eleget és e hó 30-án délelőtt 10 órakor tartandó hódoló díszfelvonulásra küldje fel a zászlaját és. egyéb céhjelvényeit és azon a többi társadalmi osztályokkal egyetemben ve gyen részt. A részvételről pedig értesítsék Sassy Szabó József ny. á. ezredest (TESz V., Fáik Miksa-utca 1. Telefon; 213-50) hogy a küldöttség helyét kijelölhesse. Egyben értesíti az Ipartestületekét, bogy a Központ ugyanaznap délután 4 órakor a Központ hivatalos helyiségében (I., Hadnagy-utca 1) Bittner János felsőházi tag elnöklete alatt, országos nagygyűlést rendez, amelyen az iparosság aktuális kérdéseit megtárgyalják. Kéri a küldöttség tafejaitl) hogy a zászlókkal együtt azon részt vegyenek. A felhívást Korányi Márton orsz. elnök és Tóth István orsz. főtitkári írták alá. A régi budai házhelyekről írt Három- bék Effendi, köztük a hat emberi fejjel díszített Batthyány-utca 25. sz. házról is, tévesen mondván azt Szily-háznak, holott az Szuly-ház. Ez a ház többször szerepéit már a különböző lapok képes mellékletein, mert félkörben kiugró emeleti ablakaival és különösen az ablakok alatti falmélyedésekben függő hat kőfejjel magára vonta a ház az újságíró vagy foto- riporter figyelmét, A Jiáz tulajdonosú írja lapunknak, hogy közelebbről nem igen szokták vizsgálgatni, sem megérdeklődni ezt a régi házat s éppen ezért szögezzük le — és pedig éppen a legiüeté- kesebb „Budai Naplódban — a városszerte közismert hat klasszikus stílusban tartott kőfejnek a jelentőségét. Ezek a kőfejek (ahogy azt a lap írta): „hat emberi fej rómaias képe1' — allegorikus fej-képek. A két szélső a Napot és a Holdat jelképezi, — a négy közbeneső pedig a Tavasz, Nyár, ősz és Tél allegorikus ábrázolása. Bár az idő már megkoptatta őket, de azért alaposan szemügyre véve,' az évszak szimbólumai egyti- ken-másikon még jól fölismerhetek. így a fejdíszben, hajékben a Nyár kalászai és az ősz szőlőfürtjei. A Tavasz tölgylevelekkel és fiatal makkokkal van éké- szítve — A régi ház belső építése is igen érdekes. Ha érdekli Hárombék Effendií, úgy szívesen állok rendelkezésére. Végül még annyit, hogy nem volt hiábavaló a Víziváros? régi emlékeit, várostörténeti nevezetességeit összegyűjtve, fényképekkel, magyarázó szöveggel megörökíteni. A város egyre épül, egyre fejlődik. sA régi emlékek lassan eltűnnek. Mentsük meg belőle azt, amit még lehet, mielőtt ez a városrész is a Taban sorsara ju (Szuly Elemér, EBÉD Kétszemélyes négytogásos 1.50 P a HALBRECHT-konyhából II., Tégla-u- 3. Dijtalan szállítás. Saját éthordó. SZOBAFESTÉST, MÁZOLÁST LEGOLCSÓBBAN BARNA JÓZSEF I. LÓGODI CCCA ÍO. VÁLLAL 1 Ön szép de még §zebb _ . ^ gpm lesz, Ha ÖZV. ILLYÉS SÁNDORNÉ HÖLGY és URIFODRRSZ üzletét látogatta II. VÉRMEZŐ UT 14. szánj VtRFOK Utca SZKOK TELEZŐM : 50 - t-tt Tartós ondoliUs J!éPPel i* nélkül. Festés, szűkítés. Egyént trlxurik modell útin. . .. 10 ezázalék engedmény, ha hivatkozik a Budai Naplóra _____ A. is merés és méltánylás hangján lehet beszélni. Ez a kötet úgy, ahogy a maga bőségében és gazdagságában előttünk áll, olyan, mintha a főváros életének kereszt- metszetét akarná adni, magából a fővárosból nézve ezt a képet. Milyen nagy ajándék lenne a magyar tudományos élet számára, ha a grafikának ugyanezzel a sokszínű életteljességével megkaphatnék 5 A HIRES g TOLL ÁRPÁD és IANCSI1 § CIGÁNYZENEKARA 8 I MINDEN ESTE 8 I A MODERNÜL ÁTALAKÍTOTT 8 1 RÉGI HADIK KAVÉHAZBAN I g MUZSIKÁL Q ©OQOÖOOOÖGQOOOOOOOe Goooooooi
