Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-09-15 / 1176. szám
Budát Kapu ■B »> ___ ** FIZ Ó GUMMIHARISNYA különlegességek. EGÉSZSÉGÜGYI CIKKEK SZAKÜZLETE HUNGÁRIA ACKOTÁS-U. 1/a (Vérmezővel szemben) ke Budapest legrendezeitebb kertvárosainak. A nyál- folyamán az akvinkumi HÉV állomástól a Rómaiparton közlekedő kisszakaszos autóbuszjárat most megszűnik s ezzel a Rómaifürdő és a csillaghegyi Dunapart közlekedés nélkül marad, pedig a csónakázás évadja még kél hónapig is eltart és úgy a Nánási út környékén, a Dunaparton és a Kis- sing-telepen már számottevő, télinyári lakosság telepedett le. A Ró- maifürdőtelep Egyesület elnöksége Kézdi Kovács Lásgló elnök, Szil- vássy Károly ügyv. elnök és V irter Ernő dr. titkár most a BSzKRt.-hoz fordult és azt kéri, hogy a HÉV rómaifürdői állomásától az Ernőd utcán át a Dunapartig, az autóbusz mostani végállomásáig kisszakaszos autóbuszjáratot rendezzen be. A BSzKRt. igazgatóságában ma uralkodó szellem bizonyára szeretettel és meleg érdeklődéssel fogadja a kétezeresztendőre visszatekintő akvinkumi fürdőtelep kérelmét. fl budai kertészek létküzdelme ködésből, Magyarország tehát tengelye a dunai problémának. .... A magyar álláspontnak pedig irányt szab az a tanulság, hogy a Duna-meden- ce gazdasági dezoláltságának és nyomorának gyökere Európa^ háború utáni átrendezésében keresendő. A meglevő állami keretekbena zegyiittműködést bármily tökéletes alapon is hozzuk létre, a gazdasági talpraállitást ’ még mindig igen tökéletlenül oldottuk meg. A világ nem hunyhat örökre szemet a nyílt igazságtalanságok s oly gazdasági paradoxonok felett, aminőket a békeszerzodesek leiidéztek. , , , . . , , A revízió a nepek érd eke, erei eke a Magyarországtól clkapcsolt területeknek is, amelyek nem találták meg mostam összetartozásukban az élet jobb lehetőségeit. A szerzett területeket politikai megemészteni Cseh-Szlováki^t Románia és Jugoszlávia sohasem lesznek kepesek. A kisantant sem remélhet hatalmi konszolidációkat, különösen olyan területiek uralmában, melyek ezer éven keresztül szervesen odanőttek anyaterületiikhoz. Komáménak be kell látnia azt is, hogy a kétl szláv állammal való politikai testve rés illése természetellenes. Románia^ a szláv présben, mely északról és délről agyon-j szorítással fenyegeti a középső Dunavölgy népeit éppúgy részese az ejnyeletés veszélyének, mint Magyarország és Ausztria. De elsősorban Európának kell figyelembe vennie, hogy jövőjét nem a gyenge szaporodásit germánság fenyegeti, hanem inkább a szapora s nagy tömegeiben már bolsevikivé lett szlávság. A háború előtti statusquonak mar 'részleges visszaállítása is egy csapásra megváltoztatná a gazdasági anarchiát s emelteit’ közvetve is a politikai lelki atmoszféra kedvezővétételévei mozdítaná elő a gazdasági kapcsolatok továbbépítését Dr. Hennyey Vilmos Küldöttségjárt Szendy Károly alpolgármesternél, Soltész Imre ny. cs. ezredes vezette és azt kérte, hogy a vízhiányban szenvedő „Horthy Miklós kertváros számára, ahol 217 házban több száz^ család lakik, építsék tovább a vízvezetéket, a- mihez az ingatlantulajdonosok 100—100 pengővel járulnak hozzá. Az óbudai híd, amely 40 év óta kisért, pedig egyike ez elhanyagolt városrész legfontosabb kérdéseinek; — most végre oda. fejfődöti;, ,kogy; kqjnolv elhatárolások tárgyává tettek. Nagy és szép alkotás lesz Árpád hídja, vagy Attila hídja és esetleg világra szóló emléke lesz Attilának, a Duna medrében állítva fel a világ mindama tájékáról összehordott sziklatalapzaton, amely világot uralta volt. Hire járt, hogy a hid vas-alkatrészeit már gyártják, de most kiderült, hogy_ tulajdonképen még pozitív tervezet sincs róla, mert legújabban más helyre tervezik, mintegy 150 méterrel feljebb, mint ahogy az első tervek szóltak. Lehet, hogy ez a megoldás praktikusabb, a megoko- lása helytálló annyiból, hogy a Margitszigetnek fürdői részét nem lehet kitenni H&leVIlhiC összkomfortos' IIC laíUU d3, tisztviselő szép öröklakásom alkalmi áron eladó. Hétezerrel azonnal átvehető. II., Várfok-utca 1. II. 20. az ott átvonuló taxi-zajnak. Azért lejáró itt is kell, hogy Óbudáról és Újpestről is gyalog közelíthessék meg, ami egyszerű megoldás. A fő, hogy végre fölépüljön, ami a Duna két oldalán beláthatatlan fejlődésnek szolgálna alapul. Jubilál a Ponty utcai felsőkereskedelmi iskola és nagyobb szabású ünnep keretében kívánja megülni az intézet fennállásának ötvenedik évfordulóját. Az emlékbizottság ezúton is kéri a volt tanítványokat, hogy címeiket jelentsék be az igazgatóságnál, II. Ponty u. 3. Bemutatkozó hangversenyét az ujonan alakult Budapesti Szimfonikus Zenekar szept. 20-án rendezi a budai Vigadóban. Az új zenekar tisztán budai alakulás és karnagya S á m y Zoltán. Dorozsmai szélmalom. Ha a Budai Színkör az idén nem készülne téli szezonra, egész bizonyos lenne az, hogy a „Dorozsmai szélmalom" is rövidesen sikeres váu- dorutra kelne a budapesti színházi világban. így azonban az uj Erdélyi-operett arra hivatott, hogy téli színházba járásra csábítsa a budapesti közönséget. A dorozsmai népkor műkedvelő előadása körül szövi operettmeséjét Erdélyi Mihály. A „János vitézre“ készülnek és a szemre- való parasztleányzó a főszerepet játszó földesurról azt hiszi, hogy csak az urasági hajdú. A földesurnak szintén megtetszik parasztleány, tehát nem leplezi le magát. A tévedések játéka alakul igy ki, mely már-már drámai fordulatot is venne, ha a földesúri nem vonná le a következményeket és nem emelné fel magához^ a leányt. A Budai Színkör tetszetős előadásban, igen jó szereposztással hozza színre az operett-újdonságot. A női főszerepet | Olthy Magda játsza. A Nemzeti Színház fiatal művésznőjének vendégszereplését bátran minősíthetjük piími^donna-alvató- nak. Soltby György széphangu, jóvágásu földesura, Kováts Terus viharos múltat I sejetető bárhölgye. Major István mulatságos parasztlegénye, Kabók Győző izes- zamatos parasztgazdája. Tamás Benő papucshős zsidó boltosa erőssége az előadásnak. Hősök Csillagtuirája. Az Orsjzágos | Frontharcos Szövetség autó és motorsport osztálya október hó 7-én vasárnap rendezi meg a Yl-ik Országos Frontharcos Találkozóval kapcsolatban a már hagyományossá vált „Hősök Csillagturáját“. A díszes emlékplakettot mindazok megkap- jk, akik október hó 7-én vasárnap délelőtt 9 cs 10 óra köfcött a budapesti Hősök Terén lévő célvonalon áthaladnak. Nevezési határidő: 1934. szeptember hó 29, nevezési dij 5 pengő. A tuna szabályait, valamint nevezési iveket felhívásra postán megküld az Országos Frontharcos Szövetség autó és motorsportosztálya, Budapest, Vili. Rákóczi-út 27. Telefon: 34-7-14. Rettenetes küzdelmet folytat, nemcsak Óbuda, hanem csatolt részei is, mint amilyen a Rómaifürdő- telep olyan közlekedési lehetőségért,. amely elfogadható időközökön belül tenné lehetővé a város belsejébe való utazást és a visszatérési. A HÉV e tekintetben nem felel meg eléggé a közkívánatnak, mert nagy időközökben közlekedik és amellett elég távol is esik a Dunapart mentén épült fürdőteleptől, amely egyiA budai hivatásos kertészek és virág- I kereskedők, akik ez év folyamán tömörültek és megalkották a „Budai Kertésze- | ti Egyesület“-et, e hó 1-én népes gyűlésre jöttek össze a Hidegkúti úton levő Violett vendéglőben Mezei Ferenc elnök meghívására, aki ifj. Virágh Ferenc főtitkár és Ludvig János titkár közreműködésével érdemes nagy munkát végeznek a budai kertészek érdekében. Szeretettel fogadták lapunk szerkesztőjét, aki az első megmozdulás óta lelkesen szolgálta ezeknek a kertészeknek és virágkereskedőknek a mozgalmát, elismerő szóval üdvözölte őt Mezei Ferenc elnök. Azután Ludvig János titkár felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, amely felsorolja mindazokat a sérelmeket', és panaszokat, amelyek nehezítik a kis kertészek megélhetését és kizárja őket több olyan kenyérkereseti lehetőségből, amelynek teendőit eddig elismerés reméltó módon végezték. A kis kertészet szakképzettséghez van kötve, de részvénytársaságok és más társaságok képzettség nélkül kertészkedhetnek, — de magánosok is termelhetnek otthon virágot, árusíthatják is, sőt igazolvány beszerzése leseién piacon is árusíthatnak. Ezeket a nagy ellentmondásokat az életben nehezen megvalósítható föltételeket igyekezett valahogy összhangba hozni az élettel az az új tervezet, amelyet a Budai Kertészeti Egyesület vezetősége szerkesztett meg és amelyet Ludvig János titkár olvasott fel, hogy azt vita tárgyává tegyék. Meggondolt szavakkal mondták el véleményüké és észrevételeiket: Lendvai István, Récsán Mihály, Nagy István, Katona Sándor, Vavra Vilmos, Pelőcz József, Bohár László, Pálffy István és Bujáky György. Az elhangzott felszólalásokra válaszolva Mezei Ferenc elnök igyekezett a kétségetkeltő részleteket megvilágítani, amit az ülés köszönettel tudomásul vett. A fiatal modern építészetnek átütő sikeréről számolhatunk be Budán. Talán sehol nem volt oly nehéz a küzdelem, mint a patinás, előkelő budai házak között és sehol nem volt oly nagy a siker. Ma már Budán szinte kizárólag modern házak épülnek és Buda európai viszonylatban is mint modern építészeti törekvések városa szerepel. Nem a mindenáron újat hajhászó és rikoltozó modernségé, hanem azé, amely a legfőbb feladatának a természetbe és környezetbe való nyugodt beilleszkedést tekinti, amely külsejével az egészséges vidéken élő, egészséget és világosságot szomjazó ember lelkét tükrözi vissza. Ez a modern építészet sokkal inkább beleillik a régi, nemes patinába, mint annak erőltetett utánzása. Az idegen, ha Budára jön, csodálkozik a réginek és újnak I nemesen összeolvadó harmóniáján, az aj I villák adta szies foltokon, amelyek szé- I Ezt a tervezetet megküldték a vidéki egyesületeknek is és a titkár felolvasta d válaszokat azokban foglalt észrevételeket ismertetve. A tervezetet országszerte lelkesen fogadták, ahogy azt a Heves, Borsod, Baranya, Hajdú és Békésmegyei egyesületektől jött levelek bizonyítják. — A közeledő Halottak napja és Mindszentek ünnepére való tekintettel Mezei elnök felvetette a temetők előtti árusítás kérdését is, mert ilyenkor kontárok árasztják el a temetők környékét. Az ő indítványára elhatározták, hogy kiildöttségi- leg felkeresik Rosta János h. tanácsnokot, azzal a kérelemmel, hogy erre az árúsításra csak kertészeknek és virágkereskedőknek adjanak engedélyt és tiltsák el onnan a kontárokat. Bizonyos elkeseredéssel szóltak hozzá a kérdéshez: Nagy István, Nagy Bertalan, .Récsán Mihály, Ludvig János és Vavra Vilmos s abban állapodtak meg, hogy a Városházán csakis a „Budai Kertészeti Egyesület" meghallgatásával adják ki az engedélyeket, majd Ludvig János titkár lelkes beszédben sürgette az összetartást és ajánlatára a választmányba bevették azokat a fiatalokat, akik az egyesület érdekében dolgoznak. Ezen a gyűlésen Lindner Jánost vették fel a választmányi tagok sorába, amivel a gyűlés tárgysorozata kimerült és Mezei Ferenc elnök köszönetét mondott a Nemzeti Egység Pártja vezetőinek, hogy mindenben segítették az új egyesületet és az alapszabályokat is jóváhagyatták. — Ezután vendégül látták a kertészek a „II. Rákóczi Ferenc országos kuruezgevesület“ vezetőségét, amelynek nevében Okloicsányi Károly ismertette ennek az egyesületnek a céljait és nagy figyelemmel hallgatták meg Donátn György lelkes beszédét, Szalontay Mihály felszólalását és dr. Székány Béla befejező szavait. pen, nyugodtan illeszkednek be a természet szépségeibe és úgyszólván nyitva állnak a napnak és levegőnek. Az uj budai bérház — a Horthy Mik- lós-ut és Vásárhelyi-utca sarkán — simasága mellett elegáns, zárt jellege mellett — világos és napfényes. Tetőterraszáról a világ egyik legkulturáltabb hegyvidékére nyílik kilátás. Preisich Gábor és Vadász Mihály építészeket örömmel és büszkeséggel töltötte el a feladat, hogy ennek az ősi szépségű és mégis csodálatosan fiatal városnak meg építsék egyik modern, uj bérpalotáját és ebben a fővárosnak első modern, a hangosfilm céljaira készült színházát — a Simplont. Az összes európai fővárosok legszebb mozgóinak modern építési rendszerét végigtanulmányoztuk — mondják az építőművészek — hogy felhasználhassuk a technika és akusztika legmodernebb vívmányait. Az uj színház padlója a vászon Modern romantika Budán — az uj építkezésekben — Ahol az uj Simplon-mozi megnyílt — Szent hagyományok Irta: PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. A Kr. e.-i harmincharmadik vagy hatvanhatodik ezredév nyarán mintha valamivel többször s mintha melegebben sütött volna be a déli nap a szeleta-bar- lang pitvarába. Ma népesebb volt a barlang. A legbelső, még mindig meleg zugból új hang sivított ki a törzs ■ összegyűlt, asszonyainak egyhangú zümmögéséből. A törzs öreg vezérének ma született az első dédunokája S amikor a fiatal apa öblös hangja a barlang ereszéről hirüladta a törzs örvendetes, nagy eseményét, a férfiak is rendre felgyülekeztek a vezér barlangja elé, ahol a lobogó tűzön hatalmas szarvasbika combjai sültek. Medvebőr kerevetén a vezér- gyönyörködött unokája mesterségében, ki legtöbbre vitte az Avas-szarúkövének megmunkálásában s éppen most fejezte be a remekbe faragott babérlevélé kopjahegy pattintását. Megelégedéssel simította végig fehér szakállát s míg utána a messzeségbe tekintő szeme lassan megpihent a mai Lillafüred gőzölgő forrásain, látszott, hogy gondolatai messze szállónak abba a régletünt ősidőbe, amikor ott bővebben bugyogott a forróviz, s mint siheder ő készítette nagyapja részére az ünnepi- kopja hegyét. Amikor csendet intett, még az asszonyok zsivajgása is elcsitult. ~ Nemzetségünk fiai idefigyeljetek. Őseink szokásai szerint, mint hatalmas nagyapám és a többi nagy őseink, amióta ezen az áldott helyen megtelepedtünk, én is elmondom nektek első dédunokám születésekor nemzetségünk szent történetét. , — A mi fajtánk ezen a földön olyan régen lakik, hogy ma már az egész törzs kezének ujjain sem tudnánk összeszám- Iáim az évek számát és az elpusztult családokat. Amit most elmondok, az _ ilye n nagy napon — törzsvezér ajakéról törzsvezérre szálló — szent hagyomány. Jól figyelj te is unokám 1 — Régen más világ volt ezen a vidéken s én úgy látom, hogy megint kezd visszatérni az az idő, amikor mint dic3ő őseink, ti is kivetkőzhettek lompos bőr- gúnyáinkból s izmaitokat megint a szent nap sugarai keményítik meg. Abban a boldog időben ma már nem élő gyors vadak nyájai legeltek a nagy sikság tavai és mocsarai szélén, a fákon ízes gyümölcs termett s első nagy ősünk ivadékai szabadban tanyázhattak, csupán a nagy fenevadak, a kardfogú tigris és társai zavarták nyugalmukat, különösen akkor, amikor még a nap nyila nem gyújtotta meg számukra a szent tüzet. Attól kezdve az örökké égő tűz fényc- lángja azokat is távoltartotta tőlük. — Boldog idő volt akkor. De mi se panaszkodjunk, mert a későbbi nemzedékek élete a mienknél is keservesebb és fergetegesebb volt. Egyszer csak a boldog és hatalmas ősök lába alatt megmozdult a föld s lassan-lassan új hegyek nőttek a régiek tetejére.. Menekült, futott, aki tudott, a többi ottveszett s ez így tartott sok-sok nemzedéken által. Dicső nemzetségünk ebben a rettenetes nagy és borzasztó hosszú földindulásban erősen megfogyatkozott. A síkon a vizek kilódultak eddig csöndes medreik-part- jaik közül és elsöpörtek minden elevent, amit utolértek. Sok-sok ősünk csontja porlad a síkság megint zöldelő iszapja alatt, anyáitok álmatlan éjszakákon ma is hallják elvétve sóhajtásukat. — Aki az egyre kövesebb, kopárabb,, összetört hegyekbe menekült, azt egy nemzedék alatt legalább annyiszor, mint amennyi a madár lába — megriasztotta a földindulás ^ s visszatérve, amikor kereste családját, annak tanyája helyén már egész új hegyet talált. .. — Egyik ősünkről mondja nemzetségünk szent hagyománya, hogy amire öreg korában sok bolyongás után a hegység másik oldalán, a régi ellenséges törzs vidékére is elvetődött, fiát és egyik leányát ott találta meg azok között, jó barátságban. Osszekeltek a régi ellenségek s egész sereg unokának örvendezett az elveszettnek hitt szülő. Ennek a tanyája a nagy földinduláskor mintha lába nőtt volna rettenetes rengések és zúgó-ropogó morajlás között erdostől-mezőstől, ameddig a szem ellátott, megindult s ment, haladt lassan előre. A széleken, mint jégtorlasz a vízpartján, mindenfelé hatalmas sziklák és kövek meredeztek-bukdácsol- tak, eleven lény ott nem tudott átvergődni. A mezőn-erdőn át is, hol itt, hol ott megrepedt a föld és tűnt el a régi népes család egyik-másik tagja. Elnyelte a föld. IA végén, hosszú évek múlva csak egy fiú és egy leány maradt. Amikor már majdnem éhenhaltak, a romhalmazzá zúzódott úszó földsziget borzasztó zökkenéssel megállott. Egy fél emberöliő óta először pihentek meg, mint gyerekkorukban, nyugalmas földön. A földsziget sziklás pereméről pedig feléjük tekintő remegő embereket láttak a zöld erdő szélén. Ezek az erősek tőlük féltek a nyomorultaktól, mett ők a hegygyei jöttek, s törzsük sok öregjét-gyere- két temette el a hegy. így békült meg a hegység két oldalán örök idők óta egymást pusztitó két ellenséges törzsünk, azóta együtt küzdöttek a közös ellenség, a borzalmas földindulás ellen. — Sok-sok emberöltő alatt végre más vidékekre húzódott a föld mozgása, de ez alatt új ellenség ütötte fel fejét: a hideg. A hegyeket rendre ellepte a hó, a jég, s a csenevész bokrokon már az ízes gyümölcsök helyett csak fanyar bogyók teremtek és a legelő nyájak helyeit bozontos fenevadak riasztották a didergő emberieket. — De mintha a hatalmas föld jóvá akarta volna tenni, amit pusztított, hol itt, hol ott óriás pánafelhők keletkeztek, forró gőzök és meleg források törtek fel az egyre ritkábban megrázkódó sziklák közül, ahol felmelegíthették elgémberedett tagjaikat nyomorgó őseink. A forró vizű források mellett ember-állat megint összegyülekezett s a fű-fa magasabbra aőtt. A hegyoldalak gőzt pipáló repedései és üregei rendre barlangokká szélesedtek. — Egyik bátor ősünk bemerészkedett az egyik ilyen barlang magas pitvarába, amelyből a gőz már' csak az eresz aljáu gomolygott kifelé. Kellemes meleg volt ott, a sziklákat forró viz csurogta be, de az ember egyes padkákon, száraz meleg sziklákon verhetett tanyát. Ide húzódtak be s hosszú idő múlva először nyújtózkodtak ki a jó melegben. Lábuk alatt a barlang fenekén a lecsapódó vízgőz forró patakocskaként íolydogált s ette mindig mélyebbre a padkák küszöbét, fenn pedig a gőz rágta mindig magasabbra a barlang ereszét. — Ma már nagyon is befúj a szél a barlangba. Lám a kicsinyeket már egészen be kellett terelnünk a hátsó sötétebb részekbe, pedig ott néha még most is kénköves és csinos levegő áramlik ki, olyankor jobb, ha asszonyaitokat is ki• parancsoljátok a gyerekekkel a napra. Ma már nem tart sokáig az ilyesmi, de az én dédapáimnak még gyakran kellett egyik barlangból a másikba költözzenek, s aki visszamerészkedett a csípős, kénköves szagú, régi üregbe, bizony nem egyszer maga is ott veszett. Mi már ismerjük ezeket a halálthozó helyeket, ma már senki sem megy a „medvék barlangjába“, pedig akinek jó szeme van, — úgy-e unokám, te odalátsz — esténkint gyakran lát oda besurranó kóbor medvét, farkast. Száraz a pitvara, de amikor napnyugatnak elkanyarodik és hirtelenebből szalad a hegybe, egyszerre éppen a medve orráig ér fel a barlang csípős lehelete s már is szédülten gurul a barlangi lejtőn lefelé, a többi sok mellé. Nincsen onnan visszatérési Nincsen annyi kovakőszilánk a lábatok alatt, mint mennyi medve, farkas és más oktalan állat csontja hever ott egymáson. Az elsők között egyik lusta ősünk is ott porladozik, aki a 'törzsfő kezétől megsebzett haatlmas medve-hímet látott a medvebarlangba menekülni. Két napig leste hiába titokban, s azt hitte, hogy az sebében döglődik s így könnyen jut hozzá. Bemászott utána. Nem is került visz- sza többet, fia is csak a kőbaltáját találta meg a fordulónál s a vörös barlangi agyagban a keze nyomát, amint szédülten elbukott a más medvéje után. — Én azonban — mondá a vén vezér a szarvaspecsenye és medvehús lakoma után — azt mondom nektek gyermekeim, hogy nem sokáig fog már a mi törzsünk a barlangok leheletétől félni, leköltöztök megint a hegyek lábához. Ott ismét ingyen gyümölcsöt teremnek a fák, csordákban legel a kérődző vad. A tél ma már nem olyan szigorú, mint gyermekkoromban. A nap melegebb év- ről-évre, s a medvebőr nyáron már az én öreg vállaimnak is sok. Lám most is csak erre a fájós lábamra terítem. A meleg források is költözködnek már a hegyek alja felé. Te hoztad a hirt úgy-e fiam, hogy ahol völgyünk a dombokhoz ér, meleg víz bugvog fel, s még télen is tavasz van körülötte 1 — Ez a viz a mi barlangjaink forró vize. Régen ügyelem már, hogy amíg a Szeleta napkeleti ágából még mindig csak gőz tör felfelé, a napnyugatiba már a pitvarban lecsapódó pára összegyülem- lő forró víz folyik el, s a falakon cifra kőoszlopok 'híznak évről-évre vastagabbik. szeptember 15 K Stott ém szövött méteráruk Úri és női fe hérne müek RENDELÉSRE BALOGH DIVATÁRUHÚZBflN II., MARGIT KÖRÚT 4 Telefonhivó s 56—4—70 Blattner Gyula Aranyéremmel kitüntetve Üvegesmester, képkeret speciálista Budapest, II. Hunyadi János-utca 21. Sm|át házában) Alnpltázl áv 1801. _________(Telefonhivó « 504-47)____________ SCH RÄPLER HALÁSZLÉ FOGALOM! III. LAJOS-UTCA 27 HANGULATOS SCHRAMMELZENE AZ ÁRUK MINŐSÉGE ELSŐRENDŰ AZÁRAK OLCSÓK A KISZOLGÁLÁS FIGYELMES SI KLÓ S DIVITjRjtZBRN XI. HORTHY MIKLÓS ÜT 14 •TELEFON: 50-3-43 ra, ti már be sem tudtok odáig menni, ahol (ni gyermekkoromban bujócskát játszottunk. Az also forrás homokjában találtátok ineg nagyanyátoknak a csillogó hegyi jegec fülbevalóját. Azt a felső ág csermelyében veszítette volt el, a nagy mosakodáskor. — Irigyellek téged szép unokám, le már a zöld mezők sátrai alatt tanítod majd nemzetséged történetére törzsedet, s nem lesz gőztől nedves a kacagányod, mint az enyém. A minapi nagy hóolvadás után egész patak zudult be a felső kürtőn s kávicsa ma is itt hever a barlangban, vastagon takarja régi tűzhelyeinket, sok drága szerszámunk is odaveszett. Előbb-utobb kiönt innen a sok hideg viz, de azért csak had olvadjon a hó. Nézzétek csak, milyen szépen zöldéi az a hegyoldal is, tavaly még alig volt rajta egy-egy fűszál. — Hegyek tűntek el, hegyek merültek alá, hegyek nőttek megint magasra. Forró gőzöket, meleg forrásokat izzadtak, préseltek egymásból ki az egymás nya^ kába szakadó földrétegek. A melegből hideg lett s megint derül felettünk az ég, olvad a jég, zúgnak a vadvizek, szaporodik a fű, fa, több a hal, kövérebb a vad. , ., __ — B oldog unokám vezesd majd népedet szebb, boldogabb vidékre, ha majd az én csontjaimat is feloldja a csípős le- heletű barlang meleg vize. Azt akartam, hogy engem még a barlang patakjában temessetek el, mint apáimat. Uld- ja fel testem a hegy lelke, amelyik melegével megmentette fajtánkat az orok tél pusztításától. Én még legyek a regi, ósdi, de te és fiad vezessétek uj csapásokon nemzetségünket I — Az éjszaka azt álmodtam, nogy unokáitok unokáinak utódai nagy kőhazakban laknak, nagy folyok mellett a szép száraz síkságon, s csak kedvtelesből jöttek a mi hegyeink közé. Boldogok voltak, ha barlangunk avvagos kövei közt egy-egy eldobott kőszerszámunkat megtalálták s kétkedve csóválták fejüket a vének, amikor az őseire visszaütő egyik ivadékunk megint fel akarta csalogatn völgyünk hévforrásait. Én hozzáhajoltam, bíztattam, s elmondtam neki is a mi szent történetünket 1 — Amikor szemébe néztem, abból a te szemed öröme csillogott felém, a te lelked vándorolt belé, újat akart: a régi jobbat I melle emelkedik s igy az első sorold™ n ülőknek nem kell a nyakukat meresz temok. Az erkély — a régi meredek karzat helyett — intim, majdnem vízszintes és nagy befogadó képességű. A színház fala az akusztikai törvénynek megfelelő fogazott felület, ami nagyszabású fényhatás számára ad lehetőséget. Igyekeztünk megoldani a befelé haladó és a távolodó kö zönség teljes elkülönítését s kedélyes előcsarnokokat és dohányzókat építettünk A mozi fűtése a modern légfűtés. Elektromos ventillátor hajtja a nézőtérre télen a meleg nyáron a hideg levegőt. A vászon nem architektónikusan körülkeretezett) szinpadon van, hanem szerves része a nagyteremnek. A kép olyan, mintha kilépne a vászonból, amely nagyobb a meg. szokottnál és az ember úgy érzi előadás közben, mintha benne élne és mozogna a képpel. Az uj hangosgépek hangja a jó akusztikájú helyiségben megdöbbentően tökéletes és élethfi. Az ember csak ilyenkor érti meg igazán, hogy a hangosfilm mt jelent. (G. S.) íjf A legnagyobb elismeréssel nyilatkoztok a tervező építészek azokról a válla- latokról, amelyek a hatalmas arányú munkában résztvettek. Az épület és mozi összes festő, mázoló, tapétázó munkáit és a falszövetburkolást a S i e b u r g e r J. és T s a cég, IV. Váci utca 35. végezte. A mozi aluminium tapéfláját a brüsszeli gyár kizárólag a cég megrendelésére készítette s ez az első nagyszabású ilynemű tapétázás Budapesten. A vállalat különben specialistája a tapétázásnak. I PORTÖRŐ JENöl ■HHSa DROGU1STA ö Ajánlja dúsan felszerelt illatszer, § kötszer, vegyszer, betegápolási 0 és háztartási, valamint FOTO CIKKEK | üzletét q I. KRISZTINA TÉR 7. TEL.i 507—95 <5 Niki I. Krisztina kit. 10. (Anna ndvnr) X TELEFONI 557—83 g oOOOQQOOGOOQQPtOOOGQOGOGGOOOO
