Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-01-01 / 1152. szám
2 Budai Napló herein jön meg. ßs drága! Tehát nem e szerény , jövedelmű lakosságnak valló. — A Sóafürdő felöl befelé közlekedő „Beszlkárt” villamos pedig igen messze van. Szükséges volna, hogy a „Hév olcsóbban és sűrűbben — a „Beszkárt” 4-1 -es kocsija' pedig a „Bilbic”-teEJepi!g meghosszabbítva járjon, még ha ideiglenesen is — könnyű alapozáson és csak kitérőkkel egy vágá- nyon! Utas lenne bpv^n,. mert akik most a 15 perces forduló mellett a törpe szakasza 41-est nam veszik igénybe, hanem sokszor valóságos karaván módjára gyalogolnak el melleibe, azok megtömnék még 5—6 perces forduló melleiit is a kocsikat, annyival inkább, mert a Bíbic-telepieknek a Tétényi ut a iegegyeneselbb és mindeniképen legalldaGmasabb útvonaluké Senki sem mondhatja, hogy a bajokért a szegény elhagyottak önmagukat okolh|:lt- ják! Hiszen ők teljes büzakodiással vásárolták meg a szerény anyagi viszonyaik mel lett még megszerezhető telkeiket. A Bíbic telep aüaphibája ah volt, hogy a parcellázás engedélyezésekor a parcel lóz óval szemben nem biztositbatták a járható utakat és a közegészségilleg oly fontos csatornázást! — de a városinak is kötelessége lett volna gon- koskodnia az utak, csatornák megépítéséről, amikor a tömegesen elkészült házakra a lakhatási engedélyt megadta — szívesen fizetné ai telep lakossága a reája háruló költségeket. M. G. dr. Fehéregyházával azonos-e az óbudai őskeresztény templom Nagy feltűnést keltett országszerte Gatterer Ferenc karácsonyi cikke a Magyarság hasábjain és fejtegetései bizonyára még sokáig fogják foglalkoztatni a magyar régészeket. Maga az a tény, hogy a római korabeli cella trichora-t Alba Mariaval azonosítja, igen figyelemre méltó. Ne feledjük d azt, hogy a magyar régészek végvéleménye Áipád sírjának fekvését illetőleg (Csánky Dezső, árpád és az Árpádok, 1896.) az óbudai régi temető vidékét jelölte meg, mint egyedül számba vejhető területet részletes kutatások számára. A Raktár-utcai t£m- plomrom ennek a területinek közegébe esik. Anonymus helymeghatározása sem ellentmondó. Szerinte Árpádot, a honfoglalót 907-ben temették el Óbudán „egy kis patak forrása fölött, amely kőmederben száll alá Atilla városába.” Árpád elhalálozásakor más templom épület, mint az aquincumi őskeresztény templom épen már nem állhatott Óbudán. Ebben a templomban élt tovább a pannoniai 'őskereszténység e helyen, s ha a népvándorlás hullámai idején fel is dúlták a Nagy Károly korabeli keresztény németség, amelynek élete itt kimutatható, csak benne állíthatta helyre az első óbudai templomot. Első keresztény egyházaink római kövekből épültek s ha valóban Szent István emelt templomot Árpád sírja mellé, csak a régi keresztény templom restaurálásáról lehetett szó, amely ott feküdt a honalapító sírja mellett. Ami pedik a kőmederben aláfolyó patakot illeti, arra nézve egy adalékkal szolgálhatok, amely még perdöntő lehet e nemzeti kegyeletünket méltán feile 1- kesitő kérdésben. Amikor néhány évvel ezelőtt a Raktár-utcai városi házak alapozási munkálatait folyamatba tették, magam is részt vettem az első terület- anyag tüzetes vizsgálatában. A leletek egy része a vezetésem alatt álló Árpád Múzeumba került. Ki írja le meglepetésemet, mikor az ásatások egyik napján egy körülbelül 15 méter hosszúságú, igen keskeny kő meder került elő melynek iránya az óbudai plébánia templomnak tartott. Akkor még nem tárták fel az őskeresztény templom alapzatát, s így a napvilágra került római emléket senki sem hozta összefüggésbe Árpád sírjával. Most azonban, amikor más is arra a véleményre jutott, amelyet a templomrom felásatásakor szükebb körben hagoztattam, nem térhetek napirendre fezen érdekes régészeti lelet fölött, amelyet mindazok láttak, akik az ásatásban résztvettek. Meg fogják-e találni a Honalapító (sírját? Ki tudna erre biztos feleletet adni ? Az érdeklődést mindenesetre ismét felkeltették s itt lenne az ideje, hogy a mai Óbuda egy részét, amely ezt a területet is felölelné — végre- valahára mint Ár pád várost vagy kultusz középpontjává tegyék. Akkor talán az Árpádok dicső nemzetségéinek emlékét a Honfoglaló fejedelem sírhelyén szolgálni hivatott helykegyeleti hasonló más néven, a nemzeti Áipád- muzeum is olyan otthont talál majd, amely méltó lesz az Árpádok nagy emlékéhez Attila haj dán való városában: Árpádvárosban. Pálócsd Edgár 0 Stadion Óbudán épül! A fölajánlott telkek, - a teherbíró forgalom,- az olcsó építkezés - a kitűnő levegő - és a közeli bővizű gyógyforrások így követelik. Az aranyhegyi terv győzött! A budai Kertészeti Tanintézetet áthelyezik Keszthelyre ! Ezt, a Budát közvetlenül érintő érdekes hirt közli a „Keszthelyi Hírlap” legutolsó száma. Az ottani Gazdasági Akadémia érdemes igazgatója, Pesthy Béla fel- terjesztésben kérte a Földművelési Mimisztériumot, hogy a nagymuLtu főiskolát bővítsék ki külön kertészeti, de főként gyümölcstermelési tanszékkel, úgy az elméleti, mint gyakorlati oktatás céljából. Ezt a jól megokolt és szakszerűen kifejtett beadványt pártfogolta egyrészt a kerület országgyűlési képviselője, Rakovszky Iván dr., másrészt Zalavármegye főispánja, Gyömörey György, aki a dunántúli gyümölcstermelésnek hívatott terjesztője. Alapos megfontolás után most elhatározta a miniszter, hogy a budai Kertészeti Tanintézetet megszünteti és helyette a keszthelyi akadémiát gyarapítja a kivánt két-három uj tanszékkel. Minket, budaiakat erősen érdekel a kérdés, mert egy iskolát veszítünk el. Tény, hogy a Szent-Gelléithegy déli oldalán 20 katasztrális holdon elterülő kertészeti telep már teljesen körül van véve szép villasorokkal s igy ez a telep most már bizonyos fokban akadályozza e vidék további kialakulását. Az ott érdekelt ház- és telektulajdonosok több ízben kérték is e nagyterületű állami kertészetnek áthelyezését, hogy a fejlődésükben akadályozott utcák kiépülhessenek ezen a különösen villavárosnak való hegyoldalon. Pesthy Béla tanulmányában kifejtette, hogy Keszthely vidéke — mint általában a Dunántúl — talajánál fogoAídtr&U>éi: CtRÖ MÁRKUS SÁNDOR Margit karút 30 Telelőn: 52-9-40 Cipőkülönlegességek nagy választókban Cipő már P 10.50-től! va különösen alkalmas gyümölcs-, móz- és tojástermelésre s az itteni falusi népeknek e foglalkozásokhoz való hajlamossága szintén ajánlja ezeknek a ki$- gazdasági ágazotoknak felkarolását, terjesztését. Lendl Adolf dr. a Keszthelyi Gazdá-ban és a Balatoni Kurir-ban terjedelmes cikksorozatot közölt e tárgyról, melyben a külföldön látott gyümölcstermelő vidékek szövetkezeti berendezéseit ismerteti s főként azt ajánlja, hogy egyöntetűen termeljenek a kisgazdák, mert igy a nagy tömegben, való konzerválás, szállítás és értékesítés lehetővé válik. Szintúgy kifejtette, hogy egyes vidékeknek, vagy körzeteknek oktató gazdatiszteket kellene gazdasági vezetékül adni, nehogy sokféle kistermeléssel foglalkozzanak, ami nem volna előnyös. Olyan gazdatiszteket kellene ezzel megbízni, akik az intenzív apró gazdálkodásban gyakorlati képzettséggel rendelkeznek. Sok érdekes idevonatkozó példát hoz fel cikksorozatában, hogy az ilyen céltudatosan vezetett falusi gazdasági szervezkedésnek előnyeit megvilágítsa. Nálunk annál inkább lehetne ezt a dániai rendszert megvalósítani, mert hiszen — sajnos — többszáz állástalan gazdatiszt szívesen vállalkoznék a hasznos feladatra, hogy egyes falvakban, vagy kisebb körzetekben, a jövedelmező gazdasági foglalkozásokat ne csak oktassa, hanem szakszerűen vezesse. Az állástalan diplomás mérnökök stb. fiatalok gazdasági kurzusokon rövidesen kiképezhetők, hogy hasonlóképen működhessenek a falvakban. Helyben való állandó vezetés és ellenőrzés nélkül a mi kisgazdáink csak nehezen tudnak az uj foglalkozásokra áttérni. Szakszerű vezetési során azonban már egy néhány éven belül mutatkoznék a célszerű újításnak előnyös hatása. — Ennek a gondolatnak szintén kifejezést adott Pesthy Béla akadémiai igazgató a Földművelésügyi Minisztériumban most letárgyalt beadványában s úgy látszik ez kedvező döntésre vitte az ügyet. w c. FÜRDŐKÁD, kályha, mosdó stb. szabott áron HUBERT( Liszt Ferenc tér 4 Telefon: 22—2—67, Népes gyűlés, amelyen Buda északi részének minden érdekeltsége képviseltette magát, vitatta meg e hó 28.-án este a III. kerület elöljáróságának tanácstermében a NEMZETI STADION ügyét, umelynek 1935. tavaszáig el kell készülnie. A felszólalók latba vetettek minden érvet és ellenérvet és megállapították, hogy a STÄDI9N Céljaira eddig 36.600 négyszög méter terület áll díjtalanul a város rendelkezésére, aminö terület máshol nem kapható célra, — megállapította, hogy az ARANYHEGYBE épített Stadion építési költségei így a legolcsóbbak s azokra két oldalról is fel- íjánlották a tőkét, — azt is, hogy a Nyúgtiti pályaudvarról óránkint 50—60.000 látogató szállítható idé és 12 perc alatt teszi meg az iitat a vonat, A percenkint indcló vonatok körforgalomba járva, 15 vonatot indíthat a MÁV. Újabb 50.000 látogatót hoznak: a HÉV, a villamosok, autóbuszok és trolleybuszok, ami óránkint 110.000 látogatót jelent. De kétségtelen, hogy ennek a vidéknek a levegője a legtisztább és bőséges vízellátása gyógy forrásvízzel máshelyen nem útánozható. Az aranyhegyi tervet pártoló tekintélyes tényezők mindezzel számoltak már jóelőre, s így a Stadion elhelyezésének kérdése már is eldőlt, ahogy azt az Óbúdai Hegyvidék Szövetség már évek előtt indítványozta és tervezte. A Stadion ügyében összehívott gyűlésen Botzenhardt János és Andréka Károly elnököltek fölváltva és elnöki kijelentés volt, hogy ez nem pártkérdés, ahogy azt az itt megjelent városi pártok vezérférfiai is hangoztatták. Martin Gyula indítványozta, hogy tíztagú intézőbizottságot válasszanak, amihez Kezdi Kovács László azt ajánlotta, hogy védnöknek kérjék fel vitéz dr. József Ferenc főherceget, amihez a gyűlés lelkesen hozzájárult. Azután megalkották a bizottság tisztikarát és elnökök lettek: Botzenhardt János és Andréka Károly; ügyvezető elnök: Martin Gyula; főtitkár: Zboray Sándor és titkár: Csáktornyái Lajos orvos. Schuf fér István dr. indítványozta, hogy a tíztagú bizottságot egészítsék ki a fölkért orszgy. képviselőkkel és városi bizottsági tagokkal. Ezútán Birbaúcr Virgil ismertette az általa tervezett Nemzeti Stadiont, amely az Aranyhegyben épülne oly módon, hogy az Aranyhegy oldalát Amphi- theátrúm-szerüen kivájnák és az így nyert földdel feltöltenék a pályát, mely a Dúna felé húzódna, tehát nyugat-keleti irányban, ami azért fontos, meri a nap nem a nézőközönség szemébe tűzne. Ismertette az épit- Ikezés költségvetését, amely maximálisan 4— 5 millió pengőt tenne ki, szemben a többi stadiontervekkel, amelyek mindegyike húsz- huszonötmillió pengőbe kerülne. Rámútatott e terv minden nagy előnyére. Ismertette továbbá a Stadion, történetét, amely 1912-ben kezdődött és most vált sürgőssé, mert a vi- lágolimpiászt megelőző és azt előkészítő mérkőzés, a főiskolások olimpiásza 1935. nyarán lesz, amikorára ennek a Nemzeti Stadionnak el kell készülnie. Ma már tisztázódott a hely és általános nézet, hogy ezt a stadiont csak Búdán lehet felépíteni. Itt eleinte három tervről volt szó: a Kelenföld. — a Bécsi úti téglagyárak helye (Piros Béla terve) és — az aranyhegyi megoldás, Bir- baúer Virgil és Árkay Bertalan terve szerint, melyek közül azonban a Piros Béla tervét a Közmunka Tanács már el is vetette, a kelenföldi terv pedig, úgy a költség, mint a közlekedés és az egészségügyi szempontok miatt aligha versenyezhet az aranyhegyi megoldással. Kelenföldön a 200 ezer négyszögöl kisajátítása, mintegy 15 millió pengőt emésztene | fel, a feltöltés egymilliót, a felépítés pedig 6 milliót. Ennek a tervnek magas pártolói vannak, nagy telekérdekeltségek sürgetik ezt I a megoldást, de az óriási költségkülönbözet feltétlenül az aranyhegyi megoldás mellett ! dönt. Minden más előnye mellett az arany- hegyi megoldást ajánlja az a két-háromezer esztendős történelmi keret, amely ezt a stadiont környezi, poétikus környezetet is biztosítva annak, ami Kelenföldön teljesen hiányzik. De hiányzik ott az áldozatkészség ; is, amely az aranyhegyi megoldás érdekében ' oly nagy arányokban jelentkezett az itt érdekelt polgárság részéről. A Sch'áffer-cseil&d maga mintegy 32.000 négyszögméternyi területet ajánlott fel, körülbelül 300.000 pengő ' értékben és a gyűlés folyamán Kemény La- I jós gyáros, kormányfőtanácsos, az Arany- | A budai nők üdvözlése Egy jubileum margójára hegynek azon az oldalán, ahol a Stadion épül kb. 3600 négyszögmétert ajánlott fel szintén díjtalanul, ami csaknem hatvanezer pengőnek felel meg a mai árakban. Ezek a díjtalanul felajánlott területek rendkívüli módon szolgálják az aranyhegyi tervet és föltétlenül döntő befolyással bírnak. Ez a terv annyira kézenfekvő, hogy nemcsak az OTI, hanem a Magyar Építőiparosok érdekeltsége is felajánlott kétmillió hitelt, amiről már folynak szintén a tárgyalások Kray István országgyűlési képviselő elnökkel. A .munkanélküliségen is segítene az Aranyhegy kimélyitése, mert ezer kúbikúsnak adna megélhetést a hegyoldal elhordása. A nagygyűlés nagy figyelemmel hallgatta azelőadást és az elnök köszöneet is mondott Bierbauer Virgilnek a kérdés ily szakszerű megvilágításáért. Csáktornyái Lajos titkár szervezési előterjesztései után Pásztory Zoltán műszaki tanácsos ismertette és méltatta Bierbauer tervét és ezzel kapcsolatosan a város terveit, amelyek a közlekedést oldanák meg. Ezútán az Óbudai Hegyvidéki Szövetség nevében annak elnöke Szilágyi Károly v. orszgy. képviselő ismertette a Hegyvidéki Szövetség mozgalmát, amely azzal kezdődött, hogy megfellebbezték a székesfőváros tanácsának azt a határozatát, hogy a stadion a Rákos környékén építtessék föl. Így ez a terv megbukott és akkor került előtérbe a Kaszás-dűlő, amelyhez a Schaffer csálád felajánlotta a telkeket, de szívesen enged a közóhajnak és a Hegyvidéki Szövetség teljes erővel pártolja az aranyhegyi megoldást is, amit örömmel vett tudomásúl a nagygyűlés. . Vörösvári Miklós dr. a . demokratapár ti városatya szintén örömmel csatlakozott a megoldáshoz és ismertette azt a küzdelmet, amit a városházán folytatott az óbudai megoldás érdekében, amiért Bierbauer építész köszönetét is mondott neki, megköszönve egyúttal Ringer Lajosnak, hogy a Budai Napló-hun megjelent értékes cikkben állott e terv mellé. Kiss Géze dr. figyelmeztette az intézőbizottságot, hogy jól készüljenek fel azokkal az érvekkel szemben, amit a város többi részén sorolnak fel az aranyhegyi megoldás ellen. Szerinte is az aranyhegyi terv a sportnak minden ágára nyújt alkalmas területet és módot. Bedő Béla dr. szakszerű felszólalása útán Buday Gyúla tanár, e kérdés lelkes harcosa múlatott rá arra, hogy Kara- fiáth Jenő volt miniszter azelőtt szintén az óbudai tervet pártolta az itt lévő bőséges forrásvizek miatt és főleg arra fektetett súlyt fejtegetéseiben, hogy ennek az ügynek meg kell nyerni Szenn Ottó MÁV. elnökhelyetest, aki rokonszenvvel fogadta az aranyhegyi tervet. mert nagy hasznára volna az államnak s igy bizonyára Fabingi Tihamér kereskedelemügyi miniszter is ezt pártolja szívesen. Üdvözölte a távol lévő Gerlóczy Zsigmondot, aki egészségügyi szempontból fejt ki óriási propagandát az aranyhegyi megoldás mellett. Bresztovszky Ede bizottsági tag a szoci- j alista párt részéről is ezt a tervet tartja a j legalkalmasabbnak és sürgősnek véli a nagy propagandát ennek érdekében. Kuncze Lajos bizottsági tag, mint a fővárosnál rendkívüli módon latba eső főérvet a Schaffer és a ■Kemény családok által felajánlott területeket tekinti és ajánlja, hogy a kerület evezősegy- I létéit is vonják be a mozgalomba. Kricsfa- lusy Miklós, mint vastas ismertette az eszter- gomi vasút teherbírását, ami lehetővé tenné ■ az óriási forgalom gyors és biztos lebonyolítását a nyúgati pályaudvartól az Aranyhegyig, ami máshol el sem képzelhető. ^Vitéz Komárnoky Gyula szerint ez a kérdés túlnőtt a kerületen és most már fővárosi, sőt országos üggyé lett. Schüft er István dr. megköszönte Kemény Lajos áldozatkészségét és elmondotta a módot, mely szernit az általa felajánlott telkek kellő időben való értékesítésével a városnak megtérül az Aranyhegyen kisajátított telkek ára. Neki más kikötése nincs, minthogy a Kaszás-dűlőt parcellázzák és ott az építkezést tegyék lehetővé. Szilvássy Károly a kisajátítás sürgős elintézését követeli, Szervey György pedi; azt ajánlotta, hogy a kisajátítandó telkeken rendelje el a város az építkezési tilalmat. Viraág Béla szerkesztő Kozma Jenő üdvözletét tolmácsolta, aki szívesen szolgálja a III. kerület érdekeit. Az ülést Andréka Károly elnök a lefolyás rövid összegezésével általános helyeslés és éljenzés között zárta le. mondom én. Az asszonynak, aki űrét mint gyermekei között a gyermeket babusgatja, gondozza, feledteti a fáradságot, kivédeni segíti a sorsadta ökölcsapásokat, amflkoi didereg az erős férfi lélek és megremegmek az eresztékek . . . Káosz, zűrzavar odlai künn a világban, de von egy meleg otthon, simogató asszonykéz, nevető gyermekorv:ok, érette repeső lelkek, akikről érzi, hogy ő a mindenük . . . „Lelket keressen elsősorban a férfi a nőben és telket akarjon adni mindenekelőtt a nő a férfiúnak”, — akkor — „Rajtuk nem fog az idő...” Haspeln®, Balázsy Lujza. HAUER es MARTOK FÉRFI ÉS NŐI DIVAT II.F Szilagyi Dezső tér O. Telefon: 87. 50 év óta a jé középosztály és köztisztviselők bizalmát élvező és kedvelt üzlete. Blej'er Testvérek sporíüzleíe Budán, H., Fő-utca 27. Mindennemű sportcikkek legolcsóbb gyári áron. 1 pár jóminőségü körisfa-sí teljes felszereléssel Pengő 12.50. 50 éves cég Nagy újévi vásár! OOOOOOGOGO0GO0OOGOOOOQGOQO0G ÉKSZEREKET, ÚRÍKAT I OLCSÓN | I Rácz Miklós I H ékszerésznél f. /ICKOTAS-UTCA 11. A Déllvasullal szemben. Ékszert, zálogj.gyeket a legmagasabb áron veszek. Óra* és ékszerjavitások saját műhelyben 3 évi jót- állással készülnek. Nagy ufévl vásár! Mélyen leszállított árak I On is nehezen keresi kenyerét holott könnyen hozzájuthat Rátkai péknél! Rá lka i-féle elsőrendű házi kenyér mélyen leszállítón árban. Kapható Budán minden jobb füszerüzletben. Föüz- !et és üzem: Retek-Utca 4. Telefon: 532-79. Telefon: 532-79. Virág Bélát, a mi jó főszerkesztőnket hetven éves születés és ötvenéves Írói jubileumán ünnepelte egész Buda. Nem elkésve, de a csendet kiválva az asazornyoJlvasók nevében én is ünnepelni jöttem: mindazon babérágak közéi — amelyeket egy hosszú, tisztes inéélet munkássága megérdemel — hozok egy friss pálmaágat és azt leteszem a többi virág közé, selyem szállal átkötöm az egész csokrot — és megőrzés végett átadom V iraág Bélámé Hoffenberg Irma nagyasszonynak. 1888 január tizenegyedikén szép ifjú pár állott meg a ferencvárosi templom oltára előtt, a vőlegény huszonmégyévee, a menyasszony — pesti előkelő kereskedő család leánya állag hagyta el a, ^bakfis”-kort. — Abban az időben nem (keltett nagy bátorság áhhoz, hogy egy komoly fiatalember ilyen sorsdöntő lépésre határozza el magát — viszont akkoriban az esküvő utón két hónapira nemigen gondolt senki válásra . . . Négy évéig hálóztak együtt és sokszor az ismerésük nagy gyűrűje állta őket 'körül, amikor a csárdást járták Radios Béla muzsikájára. — A iházasélet hintó ja mindig zökkenésekkel járt — egymás hibáit megszokni, a Csakis képesített szlicsmeslernél tud jól, olcsón készíttetni, javíttatni és vásárolni. WITT GYULA képesített szücsmester Budapest, I., Mészárosa. 2. (Krisztina fór sarok) Telefon 50-6-99. ÚRI HÖLGYEK! KABÁTOT és ruhAt KOVÁCS lói IV., MUZEUM-KRT.21. MINŐSÉGBEN A LEGJOBB Urban a legolcsóbb Állandó újdonságok, SAJÁT KÉSZÍTMÉNY. BUNDÁJA értékét növeli, ha javítását vagy átalakítását elsőrangú SZAKEMBERRE BÍZZA Ne fáradton Pestre, mert ott sem készíti senki olcsóbban, mint Csery Gyula azácuaesfer szöuMESzacoNja VAR, URI-VTCA 4. Telelőn: eo-ö-flj Jour sütemények Jour, valamint Francia kenyerek és karácsonyfára legfinomabb hab- BÜtoniényok csak \ HOFFMANN FERENC ■fltSmeitefnél II. Margit körút 63. Tel.: 57-3-64. különböző nézeteiket összeegyeztetni, — itt- ott anyagiakkal is számolni mindig kellett, — de <a régi erkölcs iminftáján nevellkeidiett ifjú férj és asszony csak a legritkább esetben nézte játékszernek a háziasság szentségét. .. Nyiugodltabbak, türelmesebbek voltak az emberek és főleg megértőbbek! „Áldozat és önmegtagadás mindenütt kell -s ahol a legszebb szeretet jár, ott bizonyára nemcsak virág, hanem tövis is fakad.” Bizonyos, hogy a fiatal és szép Hoftffen- berg Irmának is voltak súlyos esetei — öt gyermek édesanyja — oslalkugy, mint mindannyiumknak asszonyoknak — amíg elérte a szép Nagyanyaság minden ti- toletet megérdemlő evangéliumi állapotát mely 'hasonló -a -mustármaghoz . . . Két vejét veszítette e ai világháborúban négy szép umokájla és aisszonyleányaii (között ma is fiatalon-, mint üdítő napsugár árasztja a szent szeretet tü-zét. Peterdi Andor igy i-r a „Budai Napló”- ban Viraág Bélához: „Mégis azt (kell mondanom, hogy olyan fiatal 1 és rugékony maradtál, mint 50 esztendővel ezelőtt. Rajtad nem fogott aiz idő.” És ebben nagy része van az asszonynak,
