Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-05-07 / 1122. szám
XXX. évf. 1122 SZ. ELŐFIZETÉS Egy évre ! . 24.—P Negyedévre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Eyyesületek, amelyeknek hivatalos lapja — tagjai féldron kapják 1933 májú» 7 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles. 1 n/m magas ser egyszeii közlésnél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor elére fizetendő Miaadú hnattOknak am h töt sím írt Buda. érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tér sadalom, művészet és sport terén szolgáló ujség Megragadja az alkalmat, hogy Budán választói között megjelenve, lerögzítse álláspontját azokkal a híresztelésekkel szemben, amelyeket a? Egységes Községi Polgári Pártnak a Nemzeti Egység pártjához való viszonyáról, továbbá saját személyéről terjesztettek. Büszkén és öntudatosan viselj gomlyukáb n a Nemzeti Egység Párf ja jelvényét, amelyet maga Gömbös Gyula miniszterelnök tűzött oda. Megnyugtathatja hiveit, hogy a fővárosi politika területén semmi változás nem történt és nem is fog történni, mert a fővárosi politikát vonalvezetésével, a pártnak megszervezésével a vezető illetékes körök teljesen meg vannak elégedve. Az országos és a községi válasz}- tást 'eldöntő választóközönség Budapesten mondhatni azonos, igy nenj lenne értelme, ihogy a fővárosi Egységes Községi Pártot támogató választókat más iránybán kívánják orP entálni, annál kevésbbé, mert ennek a pártnak programmja fővárosi vonatkozásban azonos a Nemzeti Egység Pártjának programmjával.. A fővárosi polgárság lelkét a rémuralom után elragadta a megtorlás szelleme :és évekig ebben a szellemben folyt a főváros kormányzása. Már majdnem 10 éve, hogy kifejtette Bethlen István gróf, akkori mi- niniszterelnök előtt azt a program- mot, mely revizió alá vette az eddigi kormányzó politikát és Bethlen István gróf a párt alapításának alánjául elfogadta azt az elgondolást, hogy azok az érdemes polgárok, akik hazafias nemzeti alapon állnak, egy pártba tömörülve, felekezeti és társadalmi különbségek nélkül vegyék ki részüket a közélet intézésében. A pártnak jelszava nem volt, de kizárólag a komoly munkát tekintette a kormányzás alapjának és az egyént értéke Szerint kívánta elbírálni. : i J . , J A pártra szükség volt azért, merj igen sok n voltak k fővárosban olyan szavazópolgárok, akik a jobb és baloldali '• szélsőségek között elhelyezkedni (nlem tudtak, de értékes és inj agy számuknál fogva igen komoly csoportját képezték a munkás polgári társadalomnak. A ^ párt az első, zászlóbontásná/i Budán a szavazatoknak alig 8 százalékát, a 926-os választásoknál már 20 százalékát, a 931-es választásoknál már cca. 30 Százalékát képviselte a választóknak és már volt olyan körzet is, ahol a választok az ő vezetése alatt álló pártra adták a legtöbb szavazatot. ( i , A választó polgárságnak ez a bizalma a párthatalomnak növekedése jótékony befolyással volt a főváron kormányzására és a gazdasági helyzetnek fenntartására. Tíz esztendő alatt igy megerősödött és fejlődő képes| pártot mesterségesén támasztott félreértésekkel, alaptalan híresztelésekkel megbontani nem lehet, de a pártnak nem is megbontását, hanem tovább/ erősödését kívánják aZ illetékes tényezők és igy elsősorban a miniszterelnök, akit Kozma Városi vonata koZásban is vezérének ismer el é$ követ. A nyilvánvaló félreértés abbój származott, hogy a Nemzeti Egység Pártjának központja saját hatáskörében is igyekezett, igen helyesén — olyan elemeket is a nemzeti egység gondolata lalá vonni, akik az Egységes Községi Polgári Pártba és igy la» Nemzeti Egység Pártjába1 mindezideig bevonva nem voltak és a központnak ezt a törekvését csak támogatni lehet. Távol áll azonban a miniszterelnöktől, és a Nemzet-1 Egység Központjától az, hlogy, a mát jól megszervezett és működő pártot bármely vonatkozásban is tángálja sőt nála a Nemzeti Egység gondolatának magjaként léppen ezt az általa vezetett pártot tekinti. A maga részéről biztosítja a polgárságot, hogy sem a vezér nein ■ejtette ie 1 öt mint pártvezetőt, mint FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatalt Búdéin, I, Bors-u. 24 Telefoni Aut. 602-96. Hivatalos óráki délután 4-6 lg akár a szavazó polgárok fordulnának lel a párttól akkor, amikor az egysége gesen és teljesen intaktul,, teljes (erőben és (nagy küzdelem árán elért hatalommal intézi és gyakorol befolyást a polgárság sorsára. Ez a párt volt az, amely elsősorban foglalkozott az ifjúság e helyezkedésének kérdésével és éppen q ajánlotta a Faluszövetség ankétjén elsőnek a gyakornoki intézmény létesítését, amely a szellemi intelligen cia fiainak nyújthat elhelyezést és ez ma már minden párt által támogatott programmpoht. A párt sikereit sohasem igyekezett egyéni érvényesülésre felhasználni. A párt vezetői mindig áldozatok és nincsenek benne semmiféle olyan Némethy Béla dr.: Az ifjúság problémája — Az egyetlen ut — ni. közületi alakulatokban, amelyek anya gi eredménnyel is járnának. Hűségesen kívlánja követni a. Vezért: (Gömbös Gyuláit, aki féteszy tendős kormányzása alatt, a legnehezebb időkben igen sokat tett az ország egységes közhangulatának és megnyugvásának kimunkálására é? miután meggyőződött arról, hogy a< párt úgy a vezérnek, valamint a központi országos pártnak bizalmát a legteljesebben bírja, tovláfai ösZse- tarílasra, kitartásra és eredményeit társadalmi munkálkodásra hívja fel Buda polgárságát és abban az értelemben élteti a Nemzeti Egység Pártja, valamint az Egységes Községi Polgári Párt budai, illetve kelenföldi hiveit. Julier Ferenc ezredes, aki a vörösl hadsereg főparancsnoka volt, s akinek nemes szándékait a hivatalos vizsgálat és a nacionalista közvélemény is megállapította, azt írja egyik cikkében, hogy az ő. legszilárdabb meggyőződése az, hogy Magyarország integritását csak fegyveres ököllel! fogjük visz- szasze rezni. Van hadseregünk! Ebből ered, hogy a felszabadító hiá-1 borúra készülnünk kell, mégpedig oly erős akarattal és oly erőfeszítéssel, aminőre még Magyarország történetében nem volt példa. A nyerhető tét oly nagy, hogy megérdemli az ország teljesítőképességének legmesszebbmenő igénybevételét. Julier egyetlenegy módot és eszközt, egyetlenegy utat lát aZ integS ritás felé: az ifjúság (katonai és a megalkuvást nem 'ismerő nacionalista szellemben való nevelését. Mert nem a hadseregnek, hanem a nemzetnek kell felkészülnie a felszabadítás nagy munkájára, ugyanúgy, ahogy a honfoglalást sem egyedül a hadsereg, hanem az egész magyar nép hajtotta végre. Ezen az- alapon kimutatja Julier, hogy Csonkama- gyarország lakosságának 25 százalékát, Vagyis 2,000.000 katonát tudl fegyverbe 'állítani. A hadianyag beszerzése a hadügyi kormányzat feladata, a fegyveres szövetséges megszerzése pedig azé a diplomáciáé, és pzé a kormányzaté, amelynek a nagy felszabadító háborút végre kell hajtania. Nem szabad a magyar közvéleménybe olyan hitet bele vinni, hogy megvalósíthatatlan és végrehajthatatlan lehetetlenségek ezek. Ez csak a lelkek destruálására, a szivek megfélemlítésére s a megszállott területeken élő magyarság kitartásának megszüntetésére vezet. Igenis Ke- mál pasa példáját kell mindenki elé tárni, aki a hivatalos török nemzetgyűléssel szemben is hihetetlen nehézségek ellenére megoldotta az önvédelem nagy problémáját. Vagy ott van a székely hadosztálynak a csúcsai szorosban Való hősies helytállása, azok ia tündöklő, haditények, amelyeket ez a kis csapat végrehajtott az akkori magyar kormányzatnak akarata ellenére. És a,tt van Szerbia példája. Mikor 1917-jben raz egyesült német- osztrák-magyar és bolgár seregek, súlyos harcok 'között, kiszorítottak az egész szerb hadsereget saját hazájából, s ©n!nek a hadseregnek roncsai, a szerb országgyűléssel együtt Korfu szigetére menekültek, ez a. tönkretett kiéheztetett^ lerongyolt társaság nem vesztette el a nemzeti erejében való hitét, nem mondta azt, hogy ói most már megelégszik egy »revíziós« Szerbiával is, hanem proklam'ációban hozta a világ tudomására, hógy fegyverrel fogják visz- szaszerezni elvesztett hazájukat; sőt elfoglalják Délmagyarországot ist egész a Tiszáig! Ennek az elszántságnak, ennek a törhetetlen hitnek lett az eredménye a mai Jugoszlávia! Bár a magyar közvéleménynek nagyobb része inkább akarja a szel« lemi ŐS fizikai munkanélküliekkel túlzsúfolt de »konszolidált« csonjkaországot, mint a vérrel ésj vassal megszerzendő egész Magyarországot. Az értelmiség jelentékeny része tisztán látja 'már a helyzetet. Perli ke dő koldusok Ennek ja (Csoportnak egyik kimagasló vezetője a Haynau által megbotozott nagy magyar asszonynak Maderspach Károlynénak, a negyvennyolcas honvédlörnagy nejének! unokája: Maderspach1 'Viktor. Nagy műveltségű, hét nyelvet beszélő mérnök-ember, aki fanatikusan hirdeti a fegyveres leszámolás elkerülhetetlenségét : Az általános lezüllés és leromlás —mondja egyik cikkében — liapról-napra több magyart győz meg arról, hogy , n' a fegyveres elintézés szükségessége előbb- utóbb kényszerítő parancs gyanánt Jelent- III' kérik. ! Hogy e*z a csonk nem ország léé hogy a régi országhatárok visszaállítása a megélhetésnek elengedhetetlen előfeltétele, ma miár olyan axiómák, melyekről rövid időin belül nézeteltérés sem lehetséges. De minden jjiózaneszü embernek azt is he kell látnia, hogy, e cél- 1 nak vérontás nélkül valóéi- été se nem tehetséges, de nem is kívánatos. Én mint petrozsényi földbirtokos és: velem együtt sok ezer honfitársaim nem kívánunk érdé- 1 lyi szükebb hazánkba mint igazságért esdeklő és elrablóit birtokaiért perlekedői koldus visszatérni, hogy oláh, cs|eh (és szerb ügyvé-> deknek zsírost peranyagot szolgáktassunk. Jó magam és velem együtt ezren és ezren csak ,iugy kívánjuk meggyalázott szükebb hazánkat viszontlátni, ha az igazság mérlegébe a győz- : tesek Brennus kardját, nem pedig piszkos kezekkel megírt periratokat dobhatunk! 1 Mit szól ezekhez a férfias szavakhoz az a fiatalság, amelyik a nemzetközi alku alapján áll, amelyik, már nem is az integer, hanem csak a »revíziós« (Magyarországért koldul s itt is előre ígéri a »nemzeti autonómiákat«, azt remélve, hogy igy békésen, véráldözat nélkül elébe tálalják a megszállott magyar te-, rületek egy.kis részét.?! i \ Nem háborús izgatásokról van ezekben az igénytelen sorokban szó, hanem arról, hogy változzon meg végre az a kötzgondolkozás, amely Nagymagyarország jövendőjét mások kegyeiből reméli, a ameíy pirulás és szlégyenkezés nélkül hirdeti befelé úgy, mint kifelé azt, hogy gyengék vagyunk. Ezt a két szót nem szabad kiejtenie magyar embernek, mert ez a legnagyobb defetizmus, ez a mai idők legnagyobb nemzeti ideáljának halotti beszédé. 1 , Készületiének lehetünk, de gyengék soha, i , i Budapest múltja— Buda! Budapest a Közép-Duna idegen- forgalmának központja Ripka Ferenc dr. udvari tanácsos, nyug. főpolgármester tanulmánya Nyugodt meggyőződéssel vallom', hogy ha Budapest jövőjébe nézünk, nem kell kétségbeeséssel arra gondolnunk, hogy mi 1 esz 1 Mert a reménytelenség csak ott jogosult, ahol nincsenek meg a# élet lehetőségei. Csak a halálos ágynál szabad lemondani aa élefbről és belenyugodni a változatlan megsemmisülésbe, mikor a kimerült szervezet nem bírja már a küzdelmet a pusztulással. De ez a fiatal, erős élet, mely itt forrong ebben a miljiós fővárosban, nem fekszik halálos ágyon. Az élet gazdag .teljességle van itt. Bármjlyen komor ez a ma, vám ennek mjégis olyan élet- és fejlődésképes magja, melyből kinevelhető a holnap, nak virágos !és gazdagon gyümölcsöző fája. Budapest js sokszor és sokáig vol,t ilyen földben szunnyadó magi Nyugat és (kelet között erre vitt el a népek htja. Ső.t itt keresztezték egymást a világforgalom vonalai. Köeép- Euröpa legnagyobb vizíutja, a Duna, itt fordul délnek, innen kellett elindulnia, aki kelet felé akarta folytatni útját. Ide hordtak árujukat az északi vidékek^ ha [tovább akarták szállítani a Dunán, Ide kellett elérnie a róma|i világbiroda- dalomnak, mikor északkelet felé terjeszkedett. A Duna vetett neki határt és itt megtelepedve, a nagy kultumép felismerte ennek a vidéknek természeti kincseit. Ide építettek gyönyörű nagy várost, melybe császárok jáijtak pihenni, gyógyulni tó gyönyörködni. i Ez volt Budapest első virágzása, első szép nyara. Ekkor ragyogott rá először az élet mosolya. De aztán, ami szin volt és melegség, eltűnt a nyárral, csak) az avarja maradt meg, szürke ávár, Szürke Ikövek. Csak a váza annak, ml egykor élejt volt. Csontváza az egykor itt 'élt nagyvárosnak, amelyben ennek a terület«1 nek lehetőségei életre keltek tó kifejtették teremtő hatalmukat egész pompájukban. i • i - | j A nyár elmúlt, a mag a föld alá kerül tés várta az uj tavaszt. A téli álomban talán a sisakos, páncélos vitézekről álmodott tó. várta vie*»térésüket. Pedig nem onnan jött q' •tavasz. I } •» | ;_[ j l -f j i • ! i Keletről érkezett lovas nép ‘szállt meg a Duna partján. Akkor már nem1 városépítő nép amilyen évezredek előtt volflj Szellős sátrakban élt a könnyen tova- szálló tábor. Senki se várta, hogy ez hozza meg a vidéknek uj tavaszát s. q fényes nyarat, szebbe,t, Rosszabbat —í örökkévalót 1 ; | , I , Ennek a népnek őskulturán nevelt i lejke csodálatosan jó termő talaj volt. Megtermett benne a nyugati kultúra minden1 nemes növénye. Nem az iskolák gyermek öntudatlanságával, hanem1 a? érett férfi okos eszével tanulta el, ;ős- kultukájával fejlesztette, a gondolatokat és formákat, amik előrevitték az) emberiséget. Es amíg lelke mélyén ősi ólmod'6, i magábazárkozott, magán kívül urat ej nem ismerő kemény természete megma-t radt, a népek szellemi versenyében nemi maradt el, ső,t, ha szerencsétlen körülmények nem bántották, mindig az elsők' közé került. II1 i A templomok és kolostorok kőházai után a városok is elkezdenék épülni. Magyar városok magyar polgárokkal. Az, hogy később városaink nagy részébe idegeneket kellett behívni, a harcokban pusztuló magyarság szomorú sotóa VOlt. .' | 1 II A tizenkettedik században a Buda nevet még a mai Obudá viseli. Itt) vaq prt-i ostiság és a királynak is kastély-,- szerű (háza, Pestnek inkább kereskedelmj’ jellege van és akkor nagyrészt mohámé, dáu hitü bolgárok laknak benne. j Ám a tatárjárás elpusztított mindenty A mai Váci-utcában, az Angolkisasszo-' nyok temploma helyén akkor dominiká. nustemplom állt. Ide menekült a lar kóqság és itt ölték le valamennyit. A tatárjárás után Buda is, Pest ií kiépül. A mai Budapest azonban akkor sok részre van még tagolvai. A várdombon leiyő város Buda, a felsóváros Óbudai a Rácváros Kispest, Felhéviz külváros van a Császárfiirdő tájékán, Alhéviz q Kudos fürdő táján, Szentpé térfalva q Kozma Jenő beszámolója a Kelenföldi Társaskörben azt tendenciózus ellenőrizhetlen for- riásból származó hírek beallitani szeretnék, sem pedig ő nem hagyja el a piártot, és hűséges választóit azok után az eredmények után, amelyeket eddig elért. öt a politikában nem vezérli h'iu- s[ág és ref.ektá’ni sem szokott azokra az ugratásokra, amelyek aZ egyes törtető egyének részéről csempész- tétnek a köztudatba. Szívesen állja a támadásokat, mert tudja, hogy azok megtörnek a pártba tömörült hűséges választópjolgárok falanxán. Nem engedi át a pártot senki olyannak, aki a píárt alapításában, létrehozásában, megszervezésében és megerősítésében részt nem vett senki sern foglalhatja el azt a helyet, amelyet a párt a székesfőváros irányításában hosszú évek erős küzdelme utján megszerzett. Csak reálpolitikát űz, a népszerűségnek gyoiv san hervadó babérjaira nem pályázik. .Kormányzópárt nem irhát zászlajára elérhetetlen kívánságokat, ezt csak olyanok tehetik, akik sem választóiknak, sem aZ országnak felelőséggel nem tartoznak. Elsőrendű fontosságúnak tartja a Főváros autonómiájának megvédését;- de úgy látja, hogy a kormányzás sem tör az autonómia ellen, mert ha vannak is az első fogalmazásban olyan rendelkezések, amelyek a szövegezés gyorsasága miatt talán az autonómiára sérelmesnek tűnnek hl kellő felvilágosítás után, — a rendelkezések eddig mindig úgy lép-, tek hatályba, hogy az autonómia végül sérelmet sohasem szenvedett. így volt ez a legutóbbi 33-as bizottsági tárgyalások során is, amidőn a kormányzat elfogadta és magáévá tette azokat az aggályokat, amelyeket ő a 33-as bizottságban az autonómia sértetlensége érdekében előterjesztett és ez alkalommal is sikerült olyan áthidalást találni amely az intézkedés jogát az autono- 1 miára bízza és csak az esetben IkőVet- kezhetik be kormánybeavatkozás, i ha az autonómia az egész ország érdekében előirt kötelezettséget ném teljesítené. / , Rámutat arra, bogy a párt mun- ' kjássága eredményeként indult meg ' a fővárosban az építkezéseknek egész sora, hogy a párt működése g 5 törvényhatóságban olyan légkört teremtett, amely lehetővé tette a köz- 1 gyűlés termében a polgárság együtt- | működését. i l Ez a píárt volt az, amely a vá- roshiázán a túldimenzionált admif nisztrációnak lecsökkentését kívánta < és e téren már igen nagy eredményeket ért ,el, — ez a ,p|ájrt volt az,' . amely a váfóosi közüzemek dijainak f emelése ellen állást foglalt és a di- i‘ jak a hivatalos javaslattal szemben1 i emeltettek ,és a díjemeléssel eltüntetni kiv|ánt deficit takarékossággal- fedeztetett, — ez a párt Volt az, amely- a Városi közüzemek tultengése ellen egymaga vette fel a hárcot és bár- a közgyűlésen 100 százalékos eredi c ményt elérni nem tudott, meg van l az ígérete arra, nézve, hogy a kor-'- mányzat teljesen a párt állásponté jára helyezkedve fogja a közüzemek ;-i kérdését megcjldani, — ez a párt 5 voflt az, amely a főváros gazdasági helyzetére a legjótékofnyabb hatást J gyakorló Közfeégi Takarékpénztár r„ megalapítását szorgalmazta és ke- resztül iis Vitte, — ez a .párt'segítette Jj fejlői a nép'jóléti intézkedések erőteljes r, támogatásával, hogy a télen napi ti 70.000 ingyen ebéd nyújtásával el- js,i ártük azt a nyugalmi állapotot, amely ti a főváros polgárságát immár két ne- :S Ih'éz télen segítette Iáit és a .pártnak k szélsőségektől mentes politikáji okoz n ta. hogy Budapesten az egész világ által megbámult nyugalom honol, ÚT amely nyugalom nem a rendőrség )f, karhatalmán, hanem a népjóléti és fa gazdasági intézkedések helyességén alapszik. r , la Nem egyeztethető össze a kormány bölcsességével, de a józan ,j.. polgárság ítélőképességével sem azi [ji hogy ezen elvitathatatlan érdemek it honorálásaként akár a kormányzat,
