Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-05-07 / 1122. szám
Starok zenekara a BeLLEVUEben MALCSINER DARVAS ZSUZSA JONNY FLEMMING néger dobos MEQYERY BUTTULA CHONKA ULLMANN BSJffy-tér vidékén, Szen.tjnknbfnlva, Uj-' lak helyén. A balparti Táros Nagypes.t, külvárosai UJbécs és Jené a Lipótváros helyén, Szen.terasébetfalva a* Vámház körül. Nagy Lajos király emeli városi rangig Budák, mely az akkori világkereskedelemnek egyik erős gócpontja lesz. Európa középkori kereskedelmének kéj! pólusa volt a nyugat-keleti irányban. Az egyik pólus Flandria és szomszédjai vagyis a mai Belgium és Hollandia,' melynek virágzó ipara a mai angol ipár-i nak .felelt meg abban ad időben. A másik! pólus Kosntantinápoly volt, amely kelet .terményeit és fényüzési cikkeit szol-, gálta.tta Európának. < Az ut a Rajnától a Dunához és azoc le Bécsig és Budáig,, majd tovább a Fekete-tengerhez vitt. Konstantinápoly kereskedelmének utjS- Budán vitt keresztül a XIII. és XIV« szazadban A Konstantinápolyban megtelepedett genovaiak ugyanis tengeren, hozták áruikat a Duna torkolatáig. Onnan szárazon jöttek Brassóba,, amelytől vagy Szeged vagy Szolnok felé haladtak és így érték el Pestnél a Dunát,! hogy itt rakodjanak hajóra és igy -folytassák útjukat a Dunán felfelé. Ezért jelölte ki Nagy Lajos a brassói és szzebeni kereskedelem középpontjául Budát , , ; i A keresztes háborúk befejezése után- nagyobb változás állt be. A Magyaror-J szagtól északra fekvő .területrész, fő-i képpen Lengyelország a rajnamelléki be, vándorlások következtében vállalkozó kereskedőket nyert és a Hanza kereskedelmi szövetség ezekre a .tájakra is kit terjedt. Ezek Bécsnek vagy Budának vették útjukat. Becs kereskedelmének védelmére Vb Lipót osztrák herceg 1-221-ben rendeletet adott ki, hogy ha kereskedő Ausztriai területére lép, csak Bácgben adhatja el áruját. Postbumus László, aki nálunk V. László néven uralkodott, elrendely hogy Ausztriából Magyarországra még1 üres kézzel sem szabad jönnie. Még vásárolni vagy ad'osságot behajtani sen) szabiad. Ez a jus emporii vagyi Shape 1 r e c h t. Alz ilyen rendeletiek alapján nagyon fontos lett az a kereskedelmi utvopral, mely Ausztriát kikerültei Ezek az útvonalak Csehországon és Dalmáoián vittek keresztül. • ; . | Eá a magyarázata annak, hogy at Árpád-ház kihalta u,tán a magyar poli-i tiika először Csehország felé orientál lódott és cseh királyt választott meg. Majd pedig az olasz kapcsolatok megerősítésére és a déli u,t biztosítására az Anjoukat. U,tóbb Zsigmoud is mint csehi1 kifály lett magyar király és a Jagel- I lók a lengyel kereskedelmi kapcsolat» kpn keresztül jöttek Magyarországra Magyarországon először Győr kapta meg az árumegállitás jogát V. Istvántól 1271-ben. Ez volt az oka, hogyi Buda sokáig nem jutott ehhez a szabadalomhoz, Mégis az 1288-iki budai kisasszony-. napi vásáron már külföldi kereskedők is jelentek meg, még pedig nemcsak bécsiek, hanem regensburgiak is. Nagy Lajos alatt már Köln városaival is élénk összeköttetésben állott Buda. , Nagy Lajos tudatosam emeli a budai kereskedelmet, hogy a genovaiakat támogassa a velenceiekkel szemben, akik Bécsen át szállították áruikat észak! felé Ezért Nagy Lajos a velencei háborít alatt, egy nápolyi hadjárat küszöbén ád Budának teljes városi szabadalmat. Ezzel kapcsolatban kapja meg Buda áz áru-i megállítás jogát is. , Ez a nagy privilégium alapoztá meg Budának kereskedelmi fejlődését Amikor! Konstant napoly vezető szerepe megszűnt a keleteurópai kereskedelemben, helyére Buda lépett. ■ Ekkor éledt föl újra a budai gyógyvizek kultusza a ez az1 öl- indulása a magyar idegenforga| I i I kwsaak is, j ä | y '|, |fjl A nyugatról és keletről idejövő kereskedők a kicserélésre szánt árukkal köszvényes betegeket is szállítottak'- hogy Budának hévizeiben gyógyulást találjanak. A kereskedők voltak! tehát első pionérjai Budapest idegenfon galmának. Buda legszebb virágkorát Nagy Lajos után Zsigmond és Mátyás királyok alatti Zéli. A nyugat kultúrájának teljességét- befogadta a magyar, sőt Mátyás idejében, Olaszországot kivéve, sehol sem pompázott annyira a reneszánsz, mint nálunk. ... , . Ezt a virágzást pusztulás és hossz!) tengődés követi a török hódoltság alatt Buda elfoglalásával romhalmazzá lett minden, a magyar kultúra márvány kő veiből bástyát építettek NyugatEurópa védelmére. Buda elfoglaltsága a nyugat veszedelmét jelentette és csak mikor visszahódították a töröktől, akkor nyugodhatott meg Európa. Hogy minket uj rabság várt. amely gazdaságilag gyár- mattá alaosonyitott le, arról tovább nem tudott s enki. Többszázados pangás után a XIX. század indítja meg újra a fejlődést 3 ez összeesik a magyarság önoéluságáiiak felismerésével, amit Széchenyi világítóit* meg először. A magyarság önóéluságának elvével áll vagy esik a nemzlet, de vele- emelkedik vagy süllyed a magyar főváros is. A rendszeres városfejlesztés kezdője . 1808-ban a Kir. Szépészeti Bizottmány, amelynek lelke József nádor volt. I [ Ennek az alapvető munkának nyomán kezd kialakulni a világ egyik legszebb városának, Budapestnek képe. A szabadságharc szerencsétlen vége Budapest fejlődését is megakaszztotta, de amint széttörte bilincseit a magyar erő, újra megindult az éleit és megváló-' sitatták azt a törekvést, amit Házmán1 Ferenc budai polgármester még a szabadságharc alatt akart megvalósítani ; 1872-ben egyesítették a mai Budapestet, Az egyesítéstől kezdve a világháborúig Budapest európai méreteket felülmúló, szinte amerikai módon fejlődött. Amidőn végigvezettem önöket fővárosunk múltjának legjelentősebb fázisain,* levonom ezekből a következtetéseket a jövőre nézve. Víz nélkül! őrmező — arejtelmes városrész Budán Népes nagygyűlés tárgyalta a városrész borzalmait Kevés ember tudja Budapesten, hogy merre van az örsödi völgy, valahol a Dobogódomb háta mögött, pedig ott vannak a világhírű keserüforrások, amelyek révén ma nagyobb hírré tehetett volna szert Buda, mint Karlsbad. A Boldizsár-ut, a Neszmélyi-ut, Mikes Kelemen-utca, őrmezei-nt és a Dobogó-ut környékét oly kevéssé .tudja a! főváros közönsége, mint a Poprádi-ntat, vagy Kőérbereki-utat. Csupa keresztrejtvény ez amiket még a .térkép felhasználásával is nehéz megoldani. Szerencsétlen része ez a városnak, mert ahogy az egyik felszólaló mondotta: — a mező megvolna ugyan, d^ őre nincs. Útja sincs, vize sincs, csatornája s incs, de még rendőrsége i sincs. El sem képzelhető tulajdonképpen, hogy ez az elhagyott, tanyai rendszer szerint benépesülő vidék Budapest székesfővároshoz tartozik és itt van közvetlenül q- kelenföldi pályaudvar mellett, az egyik hatalmas közlekedési útvonal, a Budá- Örsi-ut mentén. Vízvezetéke nincsen, vagy ahogy azt B f a t h Benedek idevaló öreg gazda mondót,ta, (minden választásnál megépül belőle néhány méter. Kutjai volnának e vidéknek, csakhogy a vizük kesernyés és tisztátalan. Ezek használatát szigorúan eltiltotta a tiszti főorvos. Már most mit igyon a szomjas ember (őrmezőn 7 Mert abba csak beletörődtek valahogy ajz ottani lakók, hogy az útjaik hitvány, sáros, kátyus, mezei utak — abba is, hogy csatornájuk nincs, dej mink gazdálkodó emberek fel tudják használni az igy felgyülemlett trágyát, — azt is elviselik, hogy, rendőrállomásuk nincsen,! hisz becsületes emberek lakják a környéket, — de i Ilid a vízhiányt sehogy sem birják. Rettenetes elképzelni az olyan emberek helyzetét, akik agy élnek, mint a sza-i liarai ütasok, hogy minden csep friss! vízért ölni képesek. Lajton hordják a vizet távoli vidékről', ami nyáron türr betétien, elviselhetetlen helyzetet terémty Ez a bűn nem a mai városháza büne,i ahol már igyekeznek rendes ut.tá kiépíteni a Budaörsi-utat és bizonyára a viz-t vezeték folytatólagos, gyorsabb tempóji) kiépítését is tervezik, de megbocsátbatat* lan bűne, foltja marad e vidék elhagyató,ttséga a múltbeli rezsimnek. Április hó 28-án este mintegy százötven szenvedő polgára e vidéknek, nagyrészt őrmező régi .telepesei gyűltek össze a Winkler féle vendéglőben ahova félórái gyalogolás után jut el a Szent-; imre hercegiutjáról a városi ember olyan utakon, ahol nagyrészt még gyalogjáró sincsen. J A gyűlést e városrész* érdekében a KELENFÖLDI POLGÁRI KÖR hívta össze, amelynek elnöke Devecis Mihály műszaki főtanácsos gondos tanulmány tárgyává tette ennek az elmaradt vidéknek a legsürgősebb életfeltételeit és kereste apt a városi vezérfér- fiut, hogy pátronust állítson, — őrt állítson a mező élére. A polgári kör ügyvezető elnöke Fe-' jér János dr. ismert nagy agilitásával szervezte meg fezt a gyűlést, amelyet Devecis Mihály nyitott meg, ismertetve/ az (ösbzejövetel célját. A vendégek között ott volt Dorner Gyula miniszteri tanácsos is, aki mint a törvény hat» ség tagja, egyúttal tagja az ut és csatornaépítő bizottságnak és nagy része vtin abban, hogy a Budaörsi-utót már építik és csatornázzák. 1 A kelenföldi és lágymányosi rész szat bályozási tervét tudtunk szerint mán véglegesen megállapította, Wargha László ny. műszaki főtanácsos, de meghagyta benne a Kelenföldet két részire osztó vasúti .töltést, amely, a vidék fejlődésének örökös gátja. At kell helyezni a . kelenföldi pályaudvart Albertfalva mellé és az összekötő vasúti hídról közlekedő vonatokat már a Fehéryári-ufc előtt le kell veziethi a Budafoki-ut mentén a Dunapar.tra, mert á vasútra áz: ott épülő gyártelepeknek van szükségük és nem a Sasad alján épülő villáknk. A csepeli kikötővel szemben levő Dunapait, az ott kiépíthető nagyarányú melegvizü télikikötővel, Buda északi részéről oda áttelepített gyárakkal — nagy jövő elé néz és okvetlen szüksége van a vasúti közlekedésre. Ellenben a Sasad alján fakadó gyógyforrások és fürdőtelepek halálos ellenségüktől szabadulnak meg, hu. lebontják a vasúti töltést és áthelyezik a kelenföldi pályaudvart. Devecis Mihály elnök bevezető szavaiban utalt mindezekre és bejelentette, hogy ez a vi anélküli nagy körzete- Budának csak úgy tud életfeltételeihez jutni, úgy képes fej* lód ni, ha az itt élő polgárság csatlakozik a i POLGÁRI EGYSEG PÄRT- jához, amely párt mint »Községi Polgári Párt« bírja a kormány támogatását éa olyan vezéregyéniség áll az élé mint j KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő aki minden vállalt ügyet a polgárság közmegelégedésére init|éze,tt el eddig és (bizonyára szivesen felkarolja ennek a vidéknek az érdekeit is. Az ő képviseletében jelent meg a gyűlésen Szombathy Kálmán, a budai pár,t- szevezet ügyvezető elnöke, aki felszólalásában értékesnek mondoitla az őrmezei polgárság áldozatkészségét, a közügyek iránt való érdeklődését és tolmácsolta Kozma Jenő dr, üdvözlejét, Dorner Gyula min. tan. is hangoztatta a szervezkedés szükséglét, ami erőt ad a polgárságnak is és a vezérnek is és- foglalkozott e városrész hiányaival, afm'd- lyek kiküszöbölése után nagy fejlődést, várhat a kornyék. A szervezést meg is kezdték azlzal.t hogy megalakították a Nemzeti Egység* Pártjának őrmezei körzetének községi pártszervezetét és megválasztották egyhangúlag elnöknek Fleger Dezsőt aki ai vidék érdekeinek régi harcosa, ö k'ö-i szönte meg az elhangzott felszólalás» kát és ünnepélyesen kérte fel a Budái Napló jelenvolt szerkesztőjét, hogy úgy, mint Buda .többi elhanyagolt részeinek érdekeit felkarolta, tartsa napirenden áz őrmező elhanyagolt ügyét is. Nagy figyelemmel hallgatta a nalgy-' gyűlés Kozma Imre iskola-igazgató felszólalását, aki a kerület boldogulását a nemzeti eszmével kapcsolta össze, be-! mutatva az egyszerű munkás Palatínus Ferenc érdekes allegorikus festményét,, a »Trianoni átkot«. Valamint Gömöri Győző igazgató, a Buda Alsóváros Egyesület elnökének szávait is, aki üdvözölte az aranyozott tükrök nélkül, szmoking és zsakett nélkül élő, itt megjelent jó magyarokat és hü budaiakat,. Szerinte a pályaudvaron innien nics víz, t.ulnan rajta nincs közlekedés s igy össze, kell fogniok, hogy ezeket kivívják^ Felszólát még Rebenyák István is a.' budai pukkantak testületének elnöké, aki lehetetlennek tartja addigis válámely más kérdés elintézését, amíg Őrmező vi- nem kap. A helybeli polgárság láván-! ságait, panaszait,, sérelmeit Rozovies Mihály és Barth Benedek terjesztették a nagygyűlés elé, pompás magyar humorral és liárpm évtizedes elkeseredéssel fűszerezve felszólalásukat, amit lelkesen megtapsolt a hallgatóság. Fléger elnök köszönő és buzdító szavai után ér.t véget reménykedő hangulatban a nagygyűlés. . Jó és olcsó közlekedés kell! Javítsunk a főváros és környéke közlekedésén — Irta: LiSZka Károly tanácsos II. Mint 1 egfon'tosabb kívánalmat és ait egész üzem prosperitását, tehát létjog» sultságát megállapító, biztosító és szabályozó faktort, első sorban is a beruházás és a jövedelmezőség kérdését kell elbírálás tárgyává .tennünk. Fontos kellék, hogy a kettő megfelelő arány-i ban álljon egymással, mely célból meg-, keresendő az a kiviteli módozat, melynél az üzemi kiszolgálás kívánalmainak kielégítő teljesítése mellett, a legkisebb költs éginvesztálással, a lehető legna-: gyobb jövedelem érhető el. E célból én az autóbuszközlekedés jáa' rátáit, kocsitipusait és vonalkategóriáit három külön csoportra osztályozom, amely felosztás Szerinti kezelés kívánalmait figyelembe véve, a vonatkozó ismertetéseket is e csoportok sz'erint kívánom tárgyalni. Ennek a beosztásnak okadatolásául szolgáltnak a következők; Nézetem szerint vannak: a. fontos ke. reskedelmi-, b. kevésbbé frekventált közlekedési- és c. csupán időszaki használatra. szánt, esetleg talán kizárólag sportcélokat szolgáló alkalmi- és luxus járatok létesítésére predesztinált fővárosi területeink. Az első csoportbal tartoznak a városnak sűrűn lakott belterülete, a má, sotiikba a távolabbi kertváros részletek és a környékbeli falvak autóbuszjáratok céljára kijelölendő alkalmas utvonálái a harmadik lehetőség körébe azok á székesfővárosi külterületek lennének soroz* hatók, melyek jó levegőjük, üde-, erdős fekvésüek, sporttelepeik, forrásaik, vallási-, vagy történelmi vonatkozásaik, vagy talán csupán esetleges tereptani érdekességüknél fogva, de minjdenekfö- löt.t és elsősorban is szép kilátóhelyeik folytán érdemeseknek és alkalmasaknák nyilváníthatók arra, hogy némi csekély invesztálás által hozzáférhetőkké, vagyis jövedelmező vállalatokká Jegyenek fej- lesZbhatők. | ; Spontán felvetődött gondolatok, ötletszerűen kiragadott részintézkedések, vagy magánjellegű- és csoportérdekelt&égek Budai Polgárok! Okvetlenül tekintsétek meg SZEKSZÁRDI BORPINCE kiállítását a TAVASZI VÁSÁR élelmiszer-pavlllonjéban i Szekszárdi bikavér . . literje —.80 Sötét kadarka ...........................„ .60 Aszt ali fehér . . . . . __0Q Urm ös. magyar „Vermouth-1 „ 1.20 Budára ötliteres randalést haza szállítunkI Magyarüdvözlottol Fekete Sándor üzletvezető Hagyom&nyea pompájú magyar vlncell*rdlazitm*nyek, elmerek, magyar köszöntő-rigmusok, Tolnai menyecskék, nemes és olcsó szekszárdi borok! Minden látogató at szekszárdi szőlőhegyek történetéről szóló omlók- füzetet kép I BUDAPEST, VII., József-ucca 19, szám. * * Telefon : 32—0—63 ■kjülön kívánságainak előzékenyen részrehajló elintézése által ily korszakalkotó nagy kérdések nem oldhatók meg eredményesen, miután az igy létesített külön érdekeltséggel bíró járatok talán csak nehezen, vagy egyáltalában nem vol nának beilleszthetők a létező közlekedési hálózatba. Ez is indokolttá tenné egy egységes autóbuszközlekedési .tervezet kidolgozását és a megfelelő hálózat létesítését, mely alapos helyismeretek alapján, figyelembe véve a közönség, szűk ségletét, — a csatlakozások, elágazáspk, területbehálózások és a székesfőváros részére nagyon kívánatos jövedelmezőség célzatának szemmel,tartása mellett, egy oly kerekded egészet adna, amelynek keresztülvitele, úgy a székesfőváros részére, mint a nagyközönség szempontjából is csak előnyöket nyújtana. Mindezen létesíthető járatok és az összes elképzelhető közlekedés; rayonok azonban forgalmi kilátásaik még nemi érdemlik meg, hogy változó értékénél1 fogva első osztályú kocsikkal szereltes-, tessék fel, s ilyen kocsik igényeinek meg felelően azok első osztályú utakkal is láttassanak el. Ezért fenti kategorizálásnak megfelelően kell a kocsitipusokat is megválasztani.. ; így a ma használatim levő 23—45 . és 52 ülőhellyel biró, vagyis a 2—3—4* tetőszellőztetős kék kocsikat kizárólag a belterület és egyes előkelőbb és forgalmasabb villaráyonok 'érdemlik meg, mert ezek csupán nagyobb forgalom le-. hetőségei mellett járathatok haszonnal, lévén úgy a beszerzési- mint üzemi költségük is igen tetemes. A másodrendű vonalakra teljesen megfelelnének a vidéki vonalakon mindenütt használatban álló egyszerűbb kiállítású és könnyebb kocsik, melyek hasonlóak a Székesfőváros 1 határának perifériális vonalain futó »Rába«-,tipusu kocsikhoz, mely utóbbiak a dombos Pesthidegkut— M(áriaremete-i viszonylatban is jól kielégítik a kívánalmakat. Ezek t. i. olcsóbbak ;és .üzemköltségük is lényegesen' alacsonyabb), ti. ] A jövedelmezőség és fenti beosztás, tekintetében a harmadrangú vouálák forgalmát én egyelőre csak egészen1 egyszerű átalakított teherkocsikkal, — illetőleg egyes luxusvonalakon nagyobb méretű személykocsikkal (autókkal) vélném lebonyohtondónak, .teljesen mellőzvén a járatoknál a költséges nagy autóbusz- típust. Az ilyen megoldás lehetőségéire pagyon jó példát szolgáltattak a Budá- keszi-i magánfuvarozási vállalatok néhái tulajdonosai, kik kevés rezsivel vezetve vállalataikat, áutóikkál á forgálmát autóbuszdijak mellett is eredményesen voltak képesek lebonyolítani. SportoéBiztosltsa már most zavartalan nyaralását a Svábhegyi Szanatóriumban Szobafoglalás telefonon is: 654-47 lókra pedig szintén jobban megfelel a sporteszközök felvételére is alkalmas egy^'übb jármű, semmint a luxusautóbusz. A perifériális viszonylatban ily; megoldásnak (^jz az alig felbecsülhető négy előnye is meg volna, hogy igy nem k©U válnia, mig a szükséges utak makadam vagy egyéb rendszerű Alkalmas burkolattal kiépülhetnek, mert igy, azonnal bekapcsolhatnék á forgálombá a legszebb vidékeinket, ahol — ha kellő mértékű idegenforgalom' fejlődhetnék ki, — az útvonalak szakaszonkénti átépítése is könnyebben megoldható, mer,t ha jól keres azi autóbuszválía- lafc, jut pénz az utakra is. 1 | f 1 i Nagy áldozatokról úgy sincsen szó. Most a megoldás módozatait csakis a jelenlegi szűkös anyagi helyzetünkhöz viszonyitva kívánom javaslatba hozni. Elvégre akinek nem tellik hin,tóra, járjon egyszerűbb fogaton — és akinél ennek beszerzése is nehézségekbe ütközik, az használjon szekeret közlekedési eszköz gyanánt. Még mindig jobb az egyszerű jármű, mint a gyaloglás nagyobb távolságoknál, pedig az egyszerűbb jármüveknél nem megvetendő előnyül számítandó be az is, hogy már felületesen megjavított utakon is tudnak közlekedni 1 Mégis a kérdés érdemi elbírálásánál lényeges kelléknek kell tekinteni, hogy minden üzembehelyezett forgalmi eszköz típusonként a maga helyén úgy a közösnég igényeinek, mint az ut, a terepviszonyok és a használat követelményeinek is teljesen megfeleljen, mi ál,tál a kelleténél .több fölös kiadás megtakarítható és a legkisebb anyagi eszközök igénybevétele melle,tt is az utazóközönség teljes megelégedése, valamint a vállalatot fenntartó közüzem renltabilitása is elérhető. Elgondolásom alátámasztását és a mai kisméretű autóbuszüzem lukrativ átszervezésének célját szolgáló, dte egyben vezérfonalnak is felhasználható megállapításaimat a kívánatos célkitűzések szerint csoportosítva a következőkben adóm: I. ' A racionalizilás ismérvei: »Helyesen alkalmazott befektetés — i biztos haszon I« »A fogyasztók szükséglete irányítja a jó üzletvezetés módját I« »Jó vonalvezetésben rejlik az üzem jövedelmezőségének titkai« II. A közérdek kívánalmai: I »Egyenlő adófizetés — egyenlő közlekedési lehetőségek I« »Pénzéért a közönség jó kiszolgálást is vári« »Jövedelemfokozás céljából az uze- I mekéfc rendszerint kibővíteni, nem pedig visszafejleszteni szokást« III. A logikus üzemvezetés eredtné, nyer: I i * 'l i | j •.. , »Közérdekű befektetések általában több oldalú jövedelmeket bizlosi- i tanaki« »Ésszerű városfejlesztés az adójövedelmek legbiztosabb alapjai« Minden üzem sorsa a helyes beszervezéstől függ s ha ma a veszteséges üzemek feloszlatásának célzata kisért, úgy kettőzött mértékben kötelesség azok logikus átszervezésével jöjvedfelmezöség el érésére törekedni, ment közlekedési üzemnél, amely elsőrendű közszükségleti cél,t szolgál, beszüntetésről, vagy üzemredukciónóil sző sem lehet, — .tehát minden mellékérdek a közérdek követelményeinek rendelendő alál (Folytatjuk) Németvölgyi-út és Mártonhegyi-út sarkán elterülő telektömbön épülő családi villák három szoba hallal minden mellékhelyiséggel» saját külön kerttel elegáns kivitelben» kulcsátadásig P 22.000.— Nagyobbak megállapodás szorint. Még ez évben 33 évi adómentesség. Lefoglalható: Katona-Székely éa Molnár építészmérnökök irodájában. V.» Személynök-utca 9 11. Telefon Automata 298—29. éa 225 59. clIRIDGE I., Böszörményi-ut 28, Telefon: 510-64. és 570-3Q. Villamos és autóbusZmogállóholy ZENE —hangulat TÁNC 6=9 szórakozás KONYHA = élveret Igazgató ■ TACHLER LAJOS JÁNOS If álvrVtácI Mindsn •lolnnoboli üg/t’oa ladiyiláS * forduljon a régi jóhírű esi®* «Äiä Bére« Márton Kastély-vendéglő A Budai Lövölde pompás parkjában teljesen átalakítva április hó 29-én megnyílik II., Marcibányi-tér 6. sz. MENÜ: Leves, sült, köret, tészta 1 *40 P Csak házhoz szállítva. — Panziorendszer, Délután és este Cutor jazz Tulajdonos: Figy«l®e,,y József
