Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-01-01 / 1106. szám

Budapest, 1933. január 1. KIRÁLY-FÜRDŐ 45 Mos Építette 1556-bnn KARA HUSTAFA budai hete. Eh dán, II., Ffi-utca 84. sz. szénsavas nátront, szénsavat meszel, szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hévvlz köszvény, csúz-, bőr- és csontbeteg­ségek, fémmérgezés, máj-,lép>, méh-, nugyhólyagbántalmak, gyomorhurut es alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon ét. Gőzfürdők: f"fiafe.n«K;• ■ r°*«01 nőknek hétköznap <i. u. 2—7. Juóhúra. Személyi hírek KOZMA JENŐ orszgy. képviselő január hó ó-ári tér vissza Budapestre. POMPÉRY ELEMÉRT melegen ünne­pelték abból az alkalomból, hogy az Or­szágos Iparegyesületnek negyven év óta tagja. LENDL ADOLF dr. újra munkaitört ta­lált magának és résztvesz a keszthelyi madárvárta felállításán, amely a Kisbala- ton csodás madárvilágának megfigyelésére hivatott. RAINPRECHT ANTAL dr. ny. főispán, volt nemzetgyűlési képviselő ügyvédi iro­dáját Budán, II., Lánchid-utca 4 szám alatt nyitotta meg. PETERFALVI MOLNÁR DEZSŐ, altá­bornagyot ünnepli magas kitüntetése al­kalmából a Barthos-asztaltársaság január hó 2-án, hétfőn este 8 órakor rendezi szo­kásos havi összejövetelét a Carlton-szál- loda külön helyiségében (IV. Mária Valé- ria-utca 2.). SUMEUHY LÁSZLÓ kir. közjegyző és családja a Svábhegyi Szanatóriumban töl­tötte a karácsonyi hetet. vitéz GALANTHAY OLOCK TIVADAR tábornok a Frontharcos Szövetség Lágy- mányos-kelenföldi csoportja felolvasó ülé­sén, jan. hó 8-án: — A magyar olasz vér­rokonság az Etruszkok révén — címen előadást tart a Szent Gellért szálló II. em. nagytermében. ÜEQUS DANIEL ny. főkapitány helyet­test,. lapunk munkatársát s a Hollós Má­tyás társaság tagját az Esztergom megyei Pilismarót és Döntős református egyházak fögondnokának választották meg. KRESZ KÁROLY dr. a Tébe igazgatója, a Hétfői Társaságban igen érdekes és magasszjnvonalú előadást tartott a kapi­talizmus problémáiról. Előadásában főleg a túlzott adósvédelem veszedelmeit fejte­gette és rámutatott a tőkeképződés elő­segítésének fontosságára nagy helyeslés mellett. ILLYEFALVI I. LAJOS dr.-nak, a szé­kesfőváros statisztikai hivatal igazgatójá­nak a magyar statisztika és a statisztikai tudomány továbbfejlesztése terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányfőtaná­csosi címet adományozta a kormányzó. IKLODY-SZABO NÉP. JANOS dr. kincs­tári főtanácsos, volt országgyűlési képvi­selő, alsóörsi földbirtokost megválasztot­ták a Veszprémmegyei és Városi Takarék- pénztár igazgatójává. KAYSERNÉ dr. HASPEL LUJZA bőr­gyógyász szakorvos új telefonszáma: 521-19. Krisztina-körnt 81. NEMES JENŐ OYÖROY dr. v. szanató­riumi főorvos érdekesnek ígérkező előa­dást tart január 8-án cl. e. 11 órakor a Gellért-szálló II. em. nagytermében. PALÓCZY EDGAR a Budai Napló mun­katársa nagy tetszést aratott „Letűnt pesti nemzedékek" című rádióelőadásával a legjobb magyar rádióelőadók sorába emelkedett KONTRA ALADÁR református lelkész­nek egyházi és közéleti téren szerzett ér­demei elismeréséül a magyar királyi kor­ín ányfötanácsosi címet adományozta a kormányzó. Pilisi FARKAS ELEK a Beszkártnál vi­selt állásának megtartása mellett a Hév­hez került át igazgatónak. ELEKES BOLDIZSÁR szerkesztő „A Krisztus! Kenyeret!“ nagysikerű könyv írója beszélt a karitászról a kalazantinus Atyák Szent József Otthonában. Józpef Ferenc dr. főherceg is megjelent az Országos Magyar Idegent orgiami Ta­kács és a Francia-Magyar Irodalmi Tár­saság Budapesten időző francia újságírók tiszteletére vasárnap este a Külügyi Tár­saságban rendezett előadó estén. Az estén Pékár Gyula, Miklós Elemér és Souclnm, a Figaro munkatársa szólaltak fel. Az Astoriába nrendezett társasvacsorán Tor- may Géza államtitkár üdvözölte a vendé­geket. A vár karácsonya. Lélekemelő ünnep­ség közepette gyújtott karácsonyfát az I. kér. elöljáróság épületében Spannberger Alajos dr. tanácsnok, elöljárója rendezé­sében december 22-én d. u, előkelő ven­dégek jelenlétében. A megjelentek között ott volt gróf Apponyt Albertné, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének képvi­selői, Nemesi Antal püspök és sok más előkelőség. A mikor a főváros minden részében felállítják a szent fát, úgy az el­maradhatatlan volt abból az épületből, a honnan a jótékonykodás számtalan váll­fája indul ki. Nem maradt szem szárazon, amikor Takács István dr. kelenföldi plé­bános beszéde után 18 türelmetlenül zsi-. bongó gyermek és 25 levente vette át szü­leinek jelenlétében a számukra készült ajándékokat, melyeket a kerület nemes- szivü polgárainak, élükön Spannberger Alajosné adományából gyűjtöttek össze. Az ünnepséget rendező hölgygárda Spann- berger Alajosné, Gyürky Tiborné, dr. Wladárczik Józsefné, vitéz Lászlólfy Lászlóné, Balassa Imréné, Garancsy László dr., Weinszeisz Károlyné és Hribál Kálmánné ruházták fel az arra rászoruló gjyermekeket. Száztíz árva sorsa van letéve dr. Ripka Ferenc jó­ságos kezébe, aki valóságos művészet­tel szerzi meg azt a rengeteg költsé­get, amellyel fenntartják a Klotild SzCretetházat, ahol kellő tanszemély­zet oktatja, apácák ápolják, gondoz­zák, megfelelő szolgaszemélyzet se­gíti, ahol reggel, délben, és este ízle­tes étellel ellátják és télen meleg szo­bát adnak ennek a száztíz árva fiú­nak. Gondját viselik, hogy az elemi iskolán túl, a különféle középiskolák­ban és szakiskolákban képezzék to­vább az árvákat. Mindez kicsúcsoso­dik a korácsonyi ünnepekkor, amikor a Klotild szeretetház a nagyközönség által adományozott sok-sok ajándék­kal meglepi a 110-árvát és nem feled­kezik meg ilyenkor, hogy meleg sze­retettel és hódoló tisztelettel ne ün­nepelje legtöbb gondozóját dr. Ripka Ferenc elnököt. Hosszú évek óta az udvar is képviselteti magát ezeken az ünepeken és ez évben Auguszta főhercegasszony hallgatta végig könnyes szemmel az ifjúság szereplé­sét és az elnök szózatát az ifjúság­hoz. Karácsony ünnepe most decem­ber hó 22-én volt Liptnay János igaz­gató rendezésében és a fenséges ven­dégeken kívüli részt vett az ünnepen: Szendy Károly tanácsnok, Sebő Béla föszámvevő, Hennyey Vilmos ny. ál­lamtitkár, Ziegler Géza kormányfő­tanácsos, Baranszky Gyula kormány- főtanácsos, Kresz Károly igazgató, Pa- kányi Ferenc, Schön Győző h. vezér- igazgató, Wéber Sándor igazgató, Oszody Kálmán városi biz. tag, Badál Ede v. elöljáró, Faller Mihály, Szabó Árpád igazgató, Dragonits Rezső igaz­gató, számosán Buda előkelő polgárai közül és nagyszámú hölgyközönség töltötte meg a termet. Ripka Ferenc dr. üdvözlő beszéde után növenaexcfc szavaltak és énekeltek és „A kis Jé­zus üzen“ címen irredenta jelenetet, adtak elő, amely rendkívül hatással volt a jelenlevőkre. Befejezte az ün­nepélyt ismét az ottani tanulók elő­adása, amikor Harangi László és Wurm Károly költeményét szavalták és végül a Himnusz. Azután betódult az árvák nagy serege abba a terembe, ahol az adományok álltak felhalmoz­va és könnyes szemmel nézte Ripka | azt a boldogságot mikor az a sok ap­ró ember ragyogó szemmel vitte el a maga ajándékát. Megilletödve távo­zott el az ünnepségről mindenki, aki tanúja volt a szívhez szóló jelene­teknek. Értékes adatok gazdag tárházát nyitotta meg dr. Nemes Antal c. püspök újabb his­torikus munkájában, amelyet a Budavári főtemplom történetéhez gyűjtött fáradha­tatlan szorgalommal „Adalékok..." sze­rény cím alatt. Régi oklevelek, hétszáz­éves koronázási hitlevelek, a templommal kapesolato sszázados pápai brévék sora­koznak egymásután a hézagpótló munká­ban, - amelyre még visszatérünk és a mely az ős Budát buvárkodók kedves ol­vasmánya lesz. . Karácsonyi ünnepet rendezett a Kelen­földi Társaskör dec 22-én Becsey Antalné a női választmány elnökének és dr. Sü­megi László ügyv. elnök buzgólkodásával. A Kelenföld—Lágymányosi szegény gyer­mekeket gazdagon megvendégelték, nekik szép és sok ruhaneműt és egyéb ajándé­kokat osztottak szét. Kizárólag pedagógiai munkásságának él Aqirila Adler Adelina, a hírneves opera- énekesnő, aki teljesen visszavonult a szín­padtól. Budán, Gellérthegy-utca 1. szám alatti otthonában fogadta munkatársunkat,, akinek kijelentette, hogy élete csendben, megelégedetten folyik. Egyetlen oromét az énekoktatásban találja s boldoggá teszi a tudat, hogy növendékei a legnagyobb igyekezettel iparkodnak meghálálni a ve­lük való fáradozását. A művésznő nem sajnálja a fényt, csillogást, a sikereket s csak az a vágya, hogy tanítványai siker­rel állják meg helyüket a nyilvánosság előtt , A kertészek sérelme. Az új vásárcsar­nokok egyik rendelkezése a kertészelmek megtiltja, hogy a főváros területén levő várárcsarnokokba — mint eddig — előre megrendelt árut szállítsanak. A „Magyar Kertészek Országos Gazdasági Szövetsé­ge" indokolt előterjesztésben kérte Sipocz Jenő dr. polgármestert, hogy ez az intéz­kedés hatályon kívül helyeztessék és tisz­telgett Huszár Aladár főpolgármesternél is, aki kilátásba helyezte, hogy a kerté- sztk sérelmeit velük letárgyalja. Az arabok rólunk. Amikor újból megszó­lalt (M-Bsba budai sírjánál- a muezzin Budát Napló nnara hívó hangja, minden muzulmán imáiba foglalta a magyar testvérnépet. Ennek tanúsága Adallcs Omár dr. munka­társunk által megküldött előkelő képes arab magazin november 19-ikl száma, melyben eza z ismert mohamedán lap, a airói „Kol-Shei“, illusztrált ismertetést közöl a magyar népről, Magyarországról, a magyar-izlamita vonatkozásokról, a ma­gyar tudósokról, a jeles archeológus hon­fitársunk: tudós Montagnac—Vörös János professor (Páris), aki nagy dicsőséget szerzett keleti kutatásaival hazánknak, kitűnő arcképét reprodukálja. Az arab lap közli továbbá az egri pécsi és veszprémi mecsetek, valamint a Pécs mellett elteme­tett arab muzulmán szent;- lárisz-Baba türbéjének igen sikerült fényképeit, Uj hírlap indult meg karácsonykor Bu­dán, amelynek CsMéry András dr. a fő- szerkesztője Papp Jenő, az ismertnevü hírlapíró pedig a felelps szerkesztője. Az első lapszám inkább csak bemutatkozás volt. CCa.rid.Qc kávéház, étterem, bridge- és táncszalon, Tachler Lajos Jánosnak, a régi budai pol­gárnak és kiváló szakembernek eme nagy­szerű vállalkozása a jövő héten nyílik meg a Böszörményi-út és Gaál-utca sar­kán. Az eredetileg Szilveszterre tervezett megnyitást technikai 'okokból el kellett halasztani, de a késedelem csak arra volt jó, hogy a megnyitáson minden a legtö­kéletesebben menjen. Tachler Lajos János súlyt helyez arra, hogy az első kedvező hatás állandóan megmaradjon a „Cla- ridge“ vendégeiben s azt második ottho­nának tekintse minden vendége. A 72-es villamos az új menetrend sze­rint a Pálffy-tértől a Bécsi- és Vörösvári- úton át a Szentlélek-térig fog közlekedni és vissza, 3 perces sűrűséggel. Ugyanek­kor megszűnik a 7-es és 73-as villamos jelenlegi járata. A 7-es csak a Flórián- térig fog járni. A Szent István gyógyszertár a Margit- kör ut 38. számú ház lebontása folytán régi helyiségével szemben Margit-körut 27. alá költözött. . A budai zsidó főiskolai ifjúság január 28-án rendezi meg. az eddiginél is fénye­sebb külsőségek között' hagyományos bál­ját a Budai Vigadó összes ermeiben. Ez a bál az idők folyamán a budapesti zsidó ársadalom kiemelkedő eseményévé fejlő­dött. A bál fővédnökségét Stem Samu ud­vari tanácsos vállalta. A bálbizottsáe Bu­dapest, w. FS-uca 12. szám alatt van. MENYASSZONYKÉPEK Blahosnál, Fö­A ragyogó karácsonyfa alá gyűjtötte a Tanuló-utcai elemi iskola növendékeit az óbudai Korona-vigadó-ba, hogy számukra a nemes emberbarátok által adományo­zott nagyértékü ajándékokat kiossza. Mar­tin Gyula lelkes, szép beszéddel nyitotta meg a kedves ünnepélyt, köszöntve Szente Miklós elöljárót, Andréka Károly és dr. Orova Zsigmond főv. biz. tagokat és a sok vendéget. A gyermekek hatásos mü- sorszámai közben Mohr Henrik ev. lelkész mondott szép beszédet a szeretetről. A Sycambria hírei. E hó 28-án tartotta a Sycambria szokásos karácsonyestiét, amelynek műsorán Márton Lajos megnyitó szavai után az „Egyetemi Énekkarok" Szóló Quartettje szerepelt három művészi számmal, maid Jandik József dr. hittanár mondott magasszárnyalású karácsonyi be­szédet. Utána Imre Vince dr. operaénekes, a Sycambria dominusa adta elő Bánk-báu áriáját, ezt követőles pedig Bede Frigyes karácsonyi gondolatai, Knrbel Henrik he- gedűszáma Rossa Ernő zongorakíséretével és Tichy György szavalata következett.- A műsor után, amely Tholt Gábor dr. can- cellar zárószavaival végződött, Zartler Edit hamupipőke és Wagner Vilmos senior kiosztották a nagy számban érkezett aján­dékokat. Az ajándékok kiosztását Thtir István fűszerezte jóízű tréfáival. Ezután nagy evés-ivás és a késő éjjeli órákig tartó tánc következett. — E hő 31-én 9 órakor Szilveszter-estet rendezett a Syoambria,amelynél jobb hangulatú est nemigen volt ezen a napon. — Szokásos Jelmezestiéi febr. 11-én a Budai Vigadóban rendezi a Corporatio (Báliroda: Sycambria Otthon, I. Pauler-utca 18. telefon 54-5-23). GYERMEKKÉPEK Blahosnál, Fö-u. 18. A Szent Gellért-szálló január első felé­ben a következő társadalmi események színhelye lesz: 5-én a Piaristák rendezik szokásos összejövetelüket, 8-án az U. L. L. R. J. sportklub rendez uzsonnát a für­dőcsarnokban, 14-én Vitézi Bál, 15-én a Zsidógimnpzium teája, 18.-án a Meta- phisikai Tudományos Társaság előadása és vacsorája a márványteremben. Női otthonná szervezte át szeretetházát a Budai Jótékony Nőegylet, mely. 1817-ben József kir. Iierceg, nádor kezdeményezé­sére és nejének védnöksége alatt Attila- utca 93. alatt építette fel ma is eredeti alakjában fennálló házát. Az egyesület elnöknőjc 1890 óta PaUavtcini Edéné őr- grófnő. A hölgy bizottság áldozatkészsége, valamint az egyesület titkárának, Kum­mer Rezső dr.-nak és nejének céltudatos munkája tette lehetővé az ottíion megte­remtését, amelyben igen szerény díjazás ellenében teljes úri ellátást nyújt nyug­díjas női közalkalmazottaknak és közal­kalmazottak nyugdíjas özvegyeinek. Az „Uj Budapest“ című városházi újság most érkezett el tíz éves jubileumához. A keresztény világnézet alapján álló, fris­sen szeresztett lapnak ma is dr. Doby Andor a szerkesztője, akinek ez alkalom­ból az öreg Budai Napló is melegtn gra­tulál. Törökországban betiltották véglegesen a Korán aranybetüs példányainak haszná­latát, terjesztését, és az arabnyelvü Imádkozást a mecsetekben. A müezzin többé nem hallathatja a minaretekről éne­két a török nyelv foglalta el helyét a vallásban és Allah arabnyelvü fogalma a múlté lesz. Az iszlám vallásban az új re­formot vegyes érzelmekkel fogadták. A Rapszódia Művészegyüttes a Zene- akadémián rendezi Techlár Ernő: „Credo" cimü irredenta színmüvét. Az előadást Szécsy Ferenc rendezi, mely iránt nagy az érdeklődés. HARMINCADIK ÉVFOLYAMÁBA lép e számmal a Budai Napló. Egy em­beröltői. Ez alkalommal szívesen üdvö­zöljük előfizetőinket és olvasóinkat és kívánunk nekik BOLDOG UJ ESZTENDŐT! Újlak karácsonyfája Andréka Károlyné jótékony sági akciója ■ A csendes Ürömi-utca polgárait meglepte hogy a Karácsonyt megelőző vasárnapon, december 18-án délután hirtelen megélén­kült az utca, díszbe öltözött rendőrök vo­nultak fel és az autók egész sora állt meg az újlaki egyházközség kulturháza előtt. Ünnepi öltözetben, a társadalom minden rétegéből vonultak fel vegyesen a közélet előkelőségei és szegény asszonyok gyer­mekükkel a karjukon, hogy áhitatos han­gulatban lépjenek be a kulturház előcsar­nokába. A rendezők gárdája fogadta ott az érkezőket és lassan megtelt a nagy terem, ahol hatalmas karácsonyfa állott, körülötte felhalmozva a nagymennyiségű és nagyértékü ajándék. Szövetek, ruhák, cipők, élelmiszer, cukor és sok minden, ami szegénynek, gyermeknek értékes és öröm. A teremben maga Andréka Károlyné, a Budán oly népszerű főkapitány helyettes áldottszivü felesége fogadta a vendégeket, I köztük gróf Batthyány Lujzát, Ferenczy Tibor főkapitányt, Pálffy Lajos plébánost, Vájná Ede tanácsnokot. Scheuer Róbert orszgy. képviselőt, aki dr. Kozma Jenő képviseletében jelent meg, Zcöke Antal orszgy. képv., Szente Miklós tanácsnok- elöljárót, és a vendégek egész sorát, akik között ott voltak: báró Lukachich Géza al­tábornagy neje és leánya, Szederjey Ele' mér altábornagy és neje, Orova Zsigmond dr. és neje, Farkas Elemér r. főtan., Rei- singer Gyula főigazgató, dr. Raisz Aladar egészségügyi főtanácsos, Móra István igazgató, Szarnék Zsigmond, Somló Sán­dor, Sándor Mátyás ezredes, Blum Fri­gyes, Martin Gyula igazgató, dr. Klie- burszky János, dr. Sándor Jenő, dr. Rózsa Zsigmond, dr. Olgyay István, Brimekkcr Lajos, dr. Tóth Jenő dr., Wilhelm Jenő, Ember Péter, Haffner Béla. Knotz Ágos­ton, dr. Gergely Ernő, Gádor Vilmos és Újlak számottevő polgárainak egész sora. Az ünnep kedves előadással kezdődött, amelyen résztveltek: Stáry Irén, Varga Teréz és Sméla Mária növendékek, akik szavaltak, hegedültek, ahogy azt Göndör Ferencné és Göndör Albina ügyesen be­tanulták velük és kísérte mindezt a Tö-‘ rekvő Dalkör Hutira Lajos karnagy veze­tése alatt. Az ünnepi beszédet Pálffy La­jos dr. újlaki plébános mondotta, bevezet­ve szavait a párisi orosz emigránsok egy kévés karácsonyi jelenetével. Azután ecsetelte a mi helyzetünket, inert szerinte mi magyarok mindnyájan menekültek va­gyunk. Végül melegen megemlékezett az Andréka házaspárról és köszönetét mon­dott nekik azért a jótékony tevékenysé­géért, amellyel Újlak szegényeit segítik. Utána Andréka Károly üdvözölte a ven­dégeket és rámutatott arra, hogy egyedül a szeretet segíthet ezen a nemzeten. Örömmel látja, hogy most nagyobb szere­tettel gondol mindenki a szegényekre, mint ezelőtt. Azután hálás köszönetét mondott mindazoknak a cégeknek és ma­gánosoknak, akik adományaikkal hozzá­járultak az ünnep karitatív kimélyítésé­hez, elsősorban a Leipziger Vilmos Rt.- nek, azután az elöljáróságnak, és felso­rolta az adakozók között a Magyar Tex­tilfestő gyárat, Magyar Kender- Len- és Jutaipart, Cukorgyárosok Egyesületét, Óbu­dai fehérítő- festő és impregnálógyárat, Budai Goldberger Leót, Kemény testvére­ket, Columbia textilipar Rt. Soroksári tex­tilipar Rt.-ot, Központi Tejcsarnokot, Gutlmann és Fekete céget, a Hóser-csa- ládot, amely 200 pengőt juttatott a kará­csonyfa alá, és újlaki Müller Pál, Kúti Lajos és a többieknek a munkában részt- vetteknek: a Kovácsházy-család, a Gön­dör-család Oíta Ferencné, Bandmayer Vil­mos és Horvátit Lajosnak, a Társaskör titkárának a legmelegebb szavakkal em­lékezve mindenkiről és tolmácsolva a megajándékozott szegények háláját. A Tö­rekvő Dalkör befejezésül elénekelte a Himnuszt, Andréka Károlyné pedig meg­tisztelte vendégeit apró cserepekbe ülte­tet, sokszínű kis virágokkal. w. Az újév öröme hajdanta az ünnepélyesen fogadott kalendárium volt, amelynek a jöven­dőmondással bővített naptári részén kívül szépirodalomból és adomákból volt összeválogatva a tartalma. De volt benne dióhéjban világ- történelmi krónika, rövid ismertetés államokról, uralkodókról, udvari ün­nepekről, póstajáratokról és vásárok­ról is. A kalendárium nem egyszerre jutott el erre a magas fokra. Élthez már a nyomdaipar fejlettsége kellett. A kezdetleges kalendárium szülőhe­lye az emberi műveltség két ősi fész­ke: a Nílus mente és a Tigris—Eufrát köze volt. Mindkét helyen a folyók időszakos áradása tette szükségessé a pontos időszámítást. Megfigyelték az égitestek járását, az esztendő hosszát nagy pontossággal állapították meg és a hold változásai szerint hónapok­ra és hetekre osztották be- Az ég vál­tozásai szerint minden időszaknak meg volt a maga uralkodó csillag­zata, minthogy pedig a csillagokat istenek gyanánt tisztelték, feltűné­sük szerint következtettek az emberi sors jó vagy rossz fordulatára. Így bővült ki a. szigorúan vett naptári rész csillagjóslást magyarázatokkal, ame­lyek előre jövndölték a bekövetkező országos csapásokat, politikai esemé­nyeket. A legrégibb kalendáriumokat az ásatások hozták napfényre, de a köbe vésett, agyagtáblákra írott nap­tárakon kívül reánk maradtak az Egyiptomiak papirusra jegyzett nap­tárai is. Ezenkívül ismerjük a római­ak márványba vésett és viasztáblára írott naptárait. A mai kalendárium közvetlen őse a római naptár, amely­től nevét is nyerte. A latin calendae névvel a hónap első napját jelölték meg a rómaiak, később azutan ezt a nevet adták az egész évről szóló nap­tárnak. A latin versekbe foglalt ka­lendáriumokat a kezdő szavakról Cisio Janus névvel jelölték. A Janus szó annak a római istenségnek volt a neve, akinek a január első napját szentelték. Cisio Janus tehát január elseje volt. A kezdő Cisio szó alatt később magát a kalendáriumot értet­ték és csízió alakban ez a szó nálunk is átment a köztudatba. Az első ma­gyar csízió a XVI. századból maradt reánk kéziratban. A legrégibb nyom­tatott magyar csiziő 1592-ben Debre­cenben jelent meg -s ezt kívülről is megtanulták. A XVIII. században szü­letik meg az igazi kalendárium, de az elnevezése továbbra is csízió maradt és jövendőmondások voltak benne, később aztán az álmos könyveket is csízióknak nevezték. A francia forra­dalom után általános a tudomány és irodalom népszerűsítése, ennek leg­hatásosabb eszköze a kalendárium volt. Nálunk legnagyobb híre a lőcsei kalendáriumnak volt, amelyet Frölich Dávid neves késmárki számtantudós állított össze és a lőcsei Brennert- féle nyomdában készítették. Jövendö­lései közül egyik-másik közmondássá vált. A kalendárium irodalom előke­lőbb termékei az almanachok, amely szó az arab „almanjah“ szóból ered, ami mértéket, időt jelent. A közép­kortól kezdve kalendáriumszerü táb­lákat értettek almanach alatt s a leg­régibb nyomtatott példányt 1460 tá­járól ismerjük. A XVII. századtól kezdve évenkint megjelent alma- nacliot adtak ki, amelyeket később mindennemű hírek kibővítettek. Vol­tak hivatalos almanachok, amelyek a maguk olvasóközönségét érdeklő ada­tokat tartalmaztak. Már szélesebb ol­vasótáborra számító almanachok a hi­vatalos adatok helyett rövid elbeszé­léseket, költeményeket, adomákat csatoltak a naptári részhez. Ilyenfor­mán maga a naptár mellékessé lett és az irodalmi rész jutott túlsúlyra. Eként keletkeztek aztán irodalmi, női, történeti és más különféle alma­nachok. Különleges helyet foglalt el az almanachok sorában az évekkel ezelőtt megjelent „Budaj Almanach“, amelynek második kötete most készül a Budai Napló nyomdájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents