Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-11-16 / 1147. szám
/ 1933 november 16. ELŐFIZETÉS Egy évre . . . 24.— P Negyed évre . . 6.— P Egyes szám 40 fill. Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja, — tagjai féláron kapják XXX. évf. 1147. sz. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles. 1 magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetések díja mindenkor előre fizetendő. Allandölhlrdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁQ BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. A szivek megafonján rezgett tovább a szó, mint az ünnepnapi liarangkongás, amely imára hív. Imára a Hazáért, imára a Nemzetért, — amely megbocsátja vétkeinket és megadja a mindennapi kenyerünket. Fölemel mindenkit és egyenlővé teszi a földet mívelő robotost a lelket művelő bölcsekkel, — egyelőre a Haza szeretetébeni, a Nemzet szolgálatában. Hitet önt a kétkedőbe, reményt a csüggedőbe, — hivatkozva a nagy múltra, mert él ez a nemzet ősidők óta, és megú jul minden fiában, mert élnie kell a jövendőben. Ébresztő szózat, amely munkába hív, kéz a kézben, egymást, segítve, gyámolítva, egymást támogatva a mai göröngyös úton, amely a népek végtelen útjának egyik erőt kívánó része. Az erős nemzetek megbírják, a gyöngék elhullanak. Járatlanabb, göröngyösebb élet útján is bírta a magyar, ha bírta vezere és vezette népét az igaz úton, sötét éjszakában. , 5 Lehel kürtje harsogására végigtapostuk a Nyugatot és a kürt már ezer éve néma. A Nyugat zsarnoksága idején a tárogató mélabús szavára talpraállott a nemzet és leráztuk az igát. Mert az Ös-Ten • szabta rend szerint a legsötétebb éjszakát is a ragyogó hajnal váltja fel. Mi szólt vasárnapon a telkedhez magyar Testvérem! — a Lehel kürtje! — a tárogató! A dörgő szóban Botond bárdjának döngetését hallottad Bizánc kapuján! Az örök magyar sors szava szállt feléd a vezér szavában! ! p J» Hozzánk; Budára a keleti szél hozta ezt a nemzetébresztő szózatot. Nem az Észak, nem a Nyugat dermesztő szele, hanem a turáni mezők magyar bölcsöt ringató, világot éltető, meleg, lágy szele, mely egymásra hajtja a bimbót, hogy termő csókban fakadjon virággá, érjen gyümölccsé. Mert újból üzent Túrán! f '• Üzent a himes hegyek aljáról, amelyek uralják az altájat, ahol ősapáink pihennek és Csendesen várják a nagy megújhodást az ősi teke törzs, a dákák, akik megtagadták az adót a világot uraló Rómától is. Minket simogatni jár hozzánk onnan a szellő, csakhogy minden szellőből válhat világot pusztító vihar! — és a szelet elindíthatja a kürtszó is, — a Turul madár szárnycsapása is. A Kelet mélységeiben titokzatos őserők pihennek, amelyek kirajzanak és Attila apánk szavára beláthatatlan seregek büntették a Nyugat bűneit. Ezekből a mélységekből törtek elő a nyugatot tipró hős népek: az avarok, a besenyők,a jászok és követte őket a magyar, hogy itt maradjon, mint a turáni népek kinyújtott kardjának élesre fent hegye. Isteni sorsküldetése volt Árpádnak és minden utódának. Kürtszó szólította harcba a- Báthyoriakat, a Bethleneket, — a tárogató Rákóczit, — aki visszatért az ősi földekre. Az újhelyi ügyvéd Kossuth Lajos szavára csodákat mívelt a magyar vitézség, — az osztrák katonatiszt, Széchenyi István szavára a magyar munka. Most az új vezér ébresztő szavát vitte el szárnyán a szél és újból talpon áll a magyar. Budavára falán visszaverődött ez a szó, — lett légyen a kürt riadója, a tárogató siratója, itt találta a magyarok ősi várát: mert — All Buda, él magyar még! . Viraag Béla. Buda és Dunántúl — A „DUNÁNTÚLI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET“ Budára költözik — — Jövö héten alakul me« a „DUNÁNTÚLI KASZINÓ1 szervezőbizottsága — Buda nagy érdekeit szolgálva, értekezletre gyűltek a „Hollós Mátyás Társaság“ tagjai e hó 13-án, amelyen résztvett Rákosi Gyula dr. a „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ alelnök-főtitkára is, aki különben is tagja a Társaságnak, hogy megvitassák annak a kérdésnek a gyakorlati megoldását, amely Budát annak kultúrális törekvéseit, fürdőügyét és idegenforgalmi érdekeit kapcsolja a Dunántúl ily irányú nagy kérdéseihez — központot létesítve e nagyhorderejű kérdések számára a Budai Vigadóban, ahol teret nyit ezeknek az eszméknek a nagy- múltú és megfelelő helyiségekkel rendelkező BUDAI POLGÁRI KÖR. Viraág Béla szerkesztő a „Hollós Mátyás Társaság“ alelnök-háznagya ismertette az ügyet minden részletében, rámutatva egyúttal arra is, hogy mily fontos kérdés ez a magyar székesfőváros lakossága nya- raltatásának terén. Kihatással volna ez a Dunántúl gazdasági életére is, mert ahogy Pávai Vájná Ferenc kifejtette, — a Dunántúl ezer kincset rejt, amely föltárásra vár és a Balaton maga oly fontos része e kérdésnek, hogy egymagában a Balatonért is érdemes e kapcsolatokat létesíteni és ezt a munkát megindítani. A „Hollós Mátyás Társaság“ minden rendelkezésre álló erejével kész szolgálni a „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ érdekeit, de célszerűnek véli, hogy a dunántúli társadalom minden rétegének bevonásával olyan társadalmi egyesülés létesítessék, amely DUNÁNTÚLI KASZINÓ címen, mint a nemzet harmadik országosméretű kaszinója karolná föl ezt a kultúrális, fürdőügyi, idegen- forgalmi, a nyaraltatással és üdüléssel kapcsolatosan pedig a Balaton ügyét is. Óriási haladást jelentene ez úgy a Dunántúlnak, mint Budának, amelyek főleg a fürdőügyben vannak egymásrautalva és szolgálná nagy arányokban a magyar kultúra ügyét. _ r A kérdéshez hozzászóltak: — Rákosi Gyula, aki a fölvetett kérdést a D. K. E. szempontjából világította meg. örömmel fogadta a budai írók, művészek és tudósok társaságának fölajánlott szolgálatait és a karöltve történő kultúrális munkát. — Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár, aki a Hollós Mátyás Társaság csatlakozását jelentette be, — Lugmayer József dr., aki gyakorlati tanácsokkal szolgált, — Pávai Vájná Ferenc dr., aki a kenyéradó közmunkák egész sorát ismertette, mert évtizedes tanulmányai vannak a Dunántúlon, — Szilágyi Károly, aki a magyarság egységét ezúton véli szolgálhatni, — Peterdi Sándor, aki örömmel ajánlotta föl egyéni szolgálatait, — Bárdos György Ünnepre készül Buda. Ünnepelni készül a budai oldalnak politikai vezérét, aki, elődeitől eltérően, megindította Budán minden irányban azt a munkát, amely a budai polgárság folyton rosszabbodó helyzetén van hivatva segíteni. Minden esztendőben nagy társaság jön össze november derekán, hogy megülje nagyarányú keretek között KOZMA JENŐ országgyűlési képviselő aki három évtized óta. tagja a főváros törvényhatósági bizottságának, mint Buda képviselője, — névünnepét és szive-lelke egész szeretetével, tiszteletével és hálájával ünnepelje őt. Ez évben november 21-én lesz az ünnepi vacsora előreláthatóan még ragyogóbb külsőségek mellett és az előbbieket meghaladó arányokban. Talán éppen az utolsó évtized az, amely kiváltotta a budai polgárság háláját Kozma Jenő iránt, mert ezekben az években nyílt legtöbb alkalma, hogy polgártársainak ezer ügyében, bajában hathatósan segítségére lehessen. Sokezer család neki köszönheti, hogy nem reménytelenül megy neki a télnek és önfeláldozó nagy gondja, amellyel a diplomás ifjúság ügyét felkarolta, rendkívül dr., aki e mozgalom művészi nívójának emelését vállalta és végül — Husszein Hilmi nagymuffi, aki megígérte, hogy a Kelet figyelmét irányítja a Balatonra. Rákosi Gyula összegezte végül a tárgyalások eredményeit és kijelentette, hogy ezek alapján tesz előterjesztést a „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ november végére tervezett közgyűlésének, annak a hitének és reménységének adva kifejezést, hogy ez alapon sikerülni fog rövid időn belül megalakítani a „Dunántúli Kaszinót11, amely nagy hivatást tölt majd be és rendkívüli hatással lesz az egész Dunántúlra. Egyúttal bejelentette a Dunántúli Közművelődési Egyesület elnökségének, tisztikarának és választmányának a kellő átszervezését, amelyben Budának is megfelelő rész jutna. A Hollós Mátyás Társaság december hó elejére hívja össze közgyűlését. megszaporította híveinek számát. Budai népszerűségének ez a titka. A budai szűk leeretek közül kiemelkedve, országos hangzású ma a neve, mert az ő gyakorlati bölcsességének köszönhető túlnyomórészben, hogy Budapest székesfőváros polgársága ma egységesen áll GÖMBÖS GYULA miniszterelnök elvei alapján és képezi a Nemzeti Egység Pártja-nak legértékesebb részét. Az ö politikai tapintata révén sikerült elkerülni azokat a súrlódásokat, amelyek okvetlen bekövetkeztek volna a túlzott egyéni hiúságok révén, amelyek itt óhajtottak érvényesülni, — anélkül, hogy a maga egyéniségéből a legcsekélyebbel is kénytelen lett volna feláldozni. Mint egész ember állott a Nemzeti Egység^ jelszavával az ország meghódítására induló^ miniszterelnök mellé, védve a kormány fejének nagy nemzeti elgondolását és mégis megóva Budapest székesfőváros autonómiáját. A városházán szerzett három évtizedes tapasztalatainak gyümölcsét önzetlenül ajánlotta fel a nemzetnek, hogy a vezér által hangoztatott Egység — minden belső ösz- szekoooanás nélkül — Budapesten is megvalósítható legyen. Kozma Jenőt ünnepli Buda hálás polgársága A budai polgárság átérzi ennek a feladatnak szinte rejtelmes nehézségeit s értékeli azt a nagy munkát, amely segített megteremteni a Békét és Egységet és aligha lesz fölösleges hely a Budai Vigadó termeiben, amelyet szinültig nem töltene meg Buda hálás polgársága. Módosított költségvetési tervezet került a főváros közgyűlése elé, amelyben a végleges kiadás 156 millió, 613 ezer, 496 pengő; a végleges deficit pedig 10 millió 13 ezer, 906 pengő. A főváros belső részei nem fejlődnek és ezért 22 érdekképviselet a házadómentességi rendelkezések bővítésiét kéri. Harminc évi adómentességet kérnek Budán a Vízivárosnak a Vár, Margit körút, Dunapart és Clark Ádám tér által határolt területére, Óbuda belső részére, a Bécsi út, Vörösvári út, Hévízi ucca és Meder ucca által határolt területre. Ha a megjelölt terülten lebontott házak helyér© építenének új épületet, úgy a rendkívüli házadómentességen felül a régi ház terjedelmének megfelelő része után további 10 évi külön engedményt kapjon az építtető. Ha egész háztömböt építenének újjá, úgy további 10 évi adómentességet adjon a kormány, — kérik az érdekeltek. Idegenforgalmi javaslatot dolgozott ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelyben kívánja, hogy a kilátópontokat, a Gellérthegyet, a János- hegyet, a Svábhegyet olcsó közlekedési eszközökkel tegyék hozzáférhetővé. — Szükségesnek tartják a néprajzi és mezőgazdasági múzeum átszervezését, a külföldieket érdeklő műkincsek ösz- szeírását. Szorgalmazni kellene a múzeumok délutáni nyitvatartását. Szükség volna helyesebb irányú szoborpolitikára, mert Budapesten éppen azok a nagy magyar államférfiak^, irók és művészek szobrai nem találhatók meg, akiket a külföld ismer. Kéri a kamara az óbudai ásatások folytatását, hogy az egész Közép- és Észak-Európában páratlan összefüggő, egységes műemlékek feltárhatók legyenek. A kamara is mielőbb megvalósítandónak tartja a Gellértrakpart és Margitrak- part parkozását és a Margitsziget fejlesztését és javaslatot terjeszt a főváros elé az idegenvezetés rendezésére, valamint a helyi közlekedésben mutatkozó, idegenforgalmi szempontból! való hiányosságok kiküszöbölésére. JITegeszifz <&udát a — Jt fürdővúros nem tűri a temetőt — A halottak ugyanis megesznek itt Budán mindent, gyümölcsfákat, kerteket, villákat, sőt egész utakat. De nem minden temető halottjai, csak éppen kizárólag a farkasréti temető halottjai ilyen falánkok. Mert ebben a temetőben a halottaknak igazán jó dolguk van. Testi módon szólva: —- jól megy nekik. De jól is választották meg örök nyughelyüket ebben a klimatikus temetőben. Itt állandóan fürösztik őket és ha elunják a fekvést az egyik helyen, odább csúsznak, vizitbe a szomszédhoz. Pompás egy hely ez a farkasréti temető védett, szélmentes, enyhe, itt talán a tüdőbetegek Íb meggyógyulnának, csak az a baj, hogy előbb meg kell halmok, hogy ide jussanak. Ez a temető terjed tovább, föl a hegyre és egyre tovább, — ha jól megy — tíz év alatt fölérkezik a Svábhegyre, sőt utóbb még a János-hegyre is. A főváros jóvoltából temetővé lesz az egész budahegy- vidék. Olyanok ezek a halottak, mint a selyemhernyók, amiket más- helyre visz a gazdájuk, ha egy helyen megették már az eperfalombot. A farkasréti halottakat is kikaparja a város, ha már megettek egy villát, egy kertet, vagy — ahogy megtörtént, — megették a város által kimért utat .Kikaparják, máshová viszik, ahol új kertek, új villák, új utak épülnek, hogy azokat is falják föl. Lassan megzabálják majd a farkasréti villamost, a fogaskerekű vas- ( útat és végül a Sas-hegyet. Ezek a halottak az én szerkesztőm élő tanúi, hogy ebben a városban minden fordítva történik. Mert lent, a Kamara-erdőben legfeljebb egypár budaörsi sváb szőlőjét falnák fel és itt az áldott hegyvidéken nem volna kénytelen minden élő lény menekülni előlük. A halottak sáska- járását nem is olyan régen bemutatták a város urainak, akik megdöbbenve nézték ezt a pusztítást. — „Halt! ez így nem mehet tovább. Ezentúl az óbudai temetőbe temetkezünk!“ Hogy pedig ezt komoly valóságnak vegyék ezek a naiv hegyi lakók, ott helyben elhatározták, hogy a Kelenföldről föl a Svábhegyre, a temetőt szegélyező Hóvirág utcán át széles autó utat építenek sürgősen. Ezt egyék meg a halottak! És megették. Mert, hogy a város urai csak az élők felett uralkodnak és nem parancsolnak a halottaknak. Ezt az autóutat nagyon is kezdték megépíteni a Sashegy alján, de mire fölértek a temetőig, ott már várta őket száz kemény vitéz halott, akik megették az utat. Eddig és nem tovább! Tyüh, az a fűzfán füty ... oly szegény a redakció, hogy nincs módunkban káromkodhatna, tehát csak szépen simán, udvariasan mondjuk el, hogy* a Hóvirág-utca tulajdonképpen szűk vízmosásos árok, amelynek egyik oldalát szépen ápolt kertek közepén épült villák szegélyezik, míg a másik oldalát már elérte a temető. Ez már a város tulajdona, ide már temetni készültek, arra már opciójuk volt a halottaknak. Hogy itt széles autóutat építhessenek, meg kellett állapodnia a városnak a villatulajdonosokkal, hogy az út céljaira engedjék át a piegfeleiö területet. Az ő érdekük, áldozzanak. Nem szívesen, de megtették azzal a föltétellel, hogy a város is adjon a temető számára megszerzett túloldali területből annyit, mint ők. Az élők megkötötték a paktumot, de a halottak nem írták alá. Azok előtt nincs tekintély és mire az út a Sasadi úton föl, kiépült a temetőig, a rettenetes halottak már megették azt a területet, amit útépítésre szánt a város.,JDie Todten reiten gesell wind el.“ A Hóvirág-út mentén ott hevert 118 halott és már emésztette a megevett utat. A város most megpróbálta, hogy ártatlan ábrázattal a villatulajdonosokhoz forduljon azzal a kívánsággal, engedjenek át a telkeikből újabb területet, mert a halottak éltek az opcióval és fölfalták az úttestet. Ezt azonban már a türelmes hegyi lakók sem vették be, hanem vissza kívántak minden jót a városnak és visszaküldték őket a Hóvirág-utcának nevezett vizmosásos árok túlsó oldalára, hogy — beszéljenek a halottakkal. ... És azóta ott áll a tanács a hegyen, mint — az örök autonómia szobra. Pobula Dani. A Fehérvári.út ásít — a város nem fásít! Egyhangúság és unalom hozza az ásítást. A Fehérvári út jórésze is ilyen egyhangú, unalmas hely, mely úgy tátja széles 6záját a járókelőkre, mint, az ásító krokodil. Még bekapja őket.. de még a Hév-et is! Bár csak ezt az utóbbit meg ás tenné! De ez marad. És az egyhangúság is marad. Mert a széles útvonalon, eltekintve az elejétől, nincs egyetlen fa sem. Pardon! Egy pár van. Ottfelejtették a vasúti töltés melletti régi vámházikó előtt. Talán lókötés céljaira. Csak ezeket is ki ne vágják. Igaz, hogy ezektől a széles út tovább ásít. Mert a főváros nem fásít. Pedig Ígéret is volt már bőven s a külső részekben mi évek óta csak az ígéretek árnyékába hűsölünk. Mert minden ígéretnek 'van árnyéka: a nem teljesítés. A nem fásítás. Pedig ha csak a pénzkérdésen múlik: hát minden ingatlantulajdonos megfizeti a maga fáját. Tessék úgy tenni, mint ahogyan az utakkal, csatornákkal tennének, ha létesítenének. Kiróni és behajtani a költséget! Ezt igazán elbírják az ingatlantulajdonosok. Addig, míg fásítás nincs, ásítás van. Ásít az út, ásít a kietlen hosszú úton a járókelő, ásítanak a tétlen emberek, akik már alig várják, hogy munkát kapjanak és fá- sitii assana k. (M. G. dr.)
