Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-10-19 / 1143. szám
XXX. évi. 1143. sz. előfizetés Egy évre . . . 24.— P Negyed évre . • 6.— P Egyes szám 40 fill. Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja, — tagjai féláron kapják Budai Napló 1933 október 19. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetések díja mindenkor előre fizetendő. Állandó ^hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: viraág Béla Szerkesztőségés kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. Budához kell kapcsolni a Dunántúlt, hogy ezzel géljük Buda forgalmát és egyúttal megt remisük a kapcsolatot a budai fürdők és a Balaton kozott, egyöntetűen intézve el így a dunántúli fürdők ügyét is, megteremtve a harmas egységet, amely egymást egészíti ki. A betegnek és a gyógyulást kereső idegennek meg kell itt, ebben a hármas egységben találnia a teljes felgyógyulását, a kúrától az üdülésig. A forró vízben gyógyuló embernek föltétlenül szüksége van arra az átmenetre a mindennapi eleihez, aimit a forró víz után a langyos Balaton nyújthat neki. Ezt társadalmi úton kell megszervezni. . A dunántúli megyék szervezetlenül állanak természeti kincseikkel és egymásrautaltságuk szinte megköveteli, hogy valamelyes olyan szervezet fűzze őket egymáshoz, a mely a gyakorlati életben már bevált és a társadalmi élet elfogadott formája. Buda vezérkaszinója a „BUDAI POLGÁRI KÖR“, amelynek helyiségei vétekesznek Budapestnek csaknem minden kaszinójával egy-kettőt __ kivéve.^ A Vigadóban lévő pompás helyiségét a kaszinónak a mai társadalmi élet Budán nem tudja se betölteni,^ se vonzóan élénkíteni. Fenntartása nehéz áldozatokat követelj a tagoktól s a hétnek csak két estje toborozza nagyszámban a tagokat. A Dunántúlt összekapcsoló, mondjuk „DUNÁNTÚLI KASZINÓ“ nagyszerűen megférne itt a „Budai Polgári Körrel“, amelyik Budán egy esíti a társadalom színe-javát és melegebb összetartózandóságba^ hozná Budával a Dunántúl vezérembereit és mindazokat, akik a Dunántúl érdekeit szolgálják a közélet bármely terén, akár társadalmi, akár kultúrális, vagy fürdőügyi szempontból. A gyakorlati élet szükségleteit véve alapul ez a „Dunántúli Kaszinó“ hiányt pótolna és ügyesen megszervezhető, mert módot adna azoknak a modem gazdasági kérdéseknek a közvetlen megvitatására, amelyek 'hivatalos úton csak nehezen tisztázhatók és egyeztethetők. Jól megszervezve ez volna Magyarország 'lio/rmadik nagy kaszinója a „Nemzeti“, az „Országos“ kaszinón kívül, mint „Dunántúli kaszinó.“ Céljai adottak. Elsősorban Budapest nya/raltatása. A! milliós város nyaralni vágyó lakossága szívesen keresné fel a Dunántúl romantikus vidékeit, ha ott megteremtenék a nyaralás lehetőségeit, olcsóbban, mint Ausztriában. Maga a Balaton környéke is három megyét összefogó óriási nyaralótelep, amely ma csaknem tiz hónapig Ícihásználaíla- nuí fekszik. Nagyon kevés berendezkedés és jó közlekedés hamar Magyarország nyaraló területévé tenné a Balaton környékét. A sokat emlegetett Bakony a maga vad regényes tájékaival, a Kemenesalja és a Mecsek a maga szépségeivel a leggyönyörűbb nyaralóhelyek lehetnének, ha kioktatnák a falu népét, megépítenék az autóutakat és gyors, olcsó vasúti, vagy autóbusz, esetleg légi közlekedést teremtene az állam, mert ezek nélkül nyaralás nem képzelhető. Divatba; jönne a Dunántúl és az alföldi rónáról is szívesen jönne ide a hegyvidékét kereső, nyaralni vágyó közönség. Az egészséges emberek révén igy megteremtett idegenforgalmat növelné az üdülést kereső betegek forgalma, akik Buda hévizein felgyógyulva szívesen keresnének üdülést Európa egyik legnagyobb tava különösen szép partján, ha ott megtalálnák mindazt, amit például Ausztria nyújt a nyaralóinak. London népe annyira hozzákötötte magát Skócia egyes vidékeihez, hogy még az unokák is ott nyaralnak, azokban a csinos, kedves kis parasztházakban, ahol nagyapáik nyaraltak. Ezeket a melegebb, bizalmasabb, családias összeköttetéseket kell megteremteni, — az adott helyzeteket a nyaralásra alkalmassá, lehetővé tenni, ami évtizedes munkát kíván ügyem, de nem érhető el bürokratikus módszerekkel, csak közvetlen megbeszélések útján, minden hivatalos színezet nélkül, a kaszinó bizalmas levegőjében, ahol jótanács- csal szolgálnának a kipróbált szakemberek, ahol ennek megfelelő könyvtár állna rendelkezésre és ahol az ország sorsát intéző tényezők is még aznap fölkereshetők, sőt ezekbe a megbeszélésekbe is belevonhatok'. Egy nagy családdá kellene átalakulnia az egész Dunántúlnak, ami szolgálná a kormány terveit is, a Nemzeti Egységet és mindennek Budán kellene kicsúcsosodnia, a budai Vár aljában épült Vigadó épületben, ahol tárt karokkal várnák mindazokat, akik igy szolgálnák Buda érdekeit azzal, hogy viszont a Dunántúl betegei itt keresnének gyógyulást Budán s a telet a városban átélni vágyó vidéki közönség Budán keresne téli szállást. Igaz, hogy akkor Budán is meg kell majd teremteni mindazt, amit a fővárosban keres a vidék: kitűnő kőszinhá- zat, hangversenytermet, hatalmas filmpalotát, a téli sport számára alkalmas intézményeket, pompás, kényelmes kaszinókat, hoteleket, előkelő vendéglőket, kávéházakat és elsőrangú üzleteket. És mindezt el lehetne intézni né- hányszáz körlevéllel, felhívással, egy gondosan megállapított terv szerint, amely felkeltené és lekötné a Dunántúl vezéregyéniségeinek figyelmét és érdeklődését. Ennek a „Dunántúli Kaszinónak“ a költségvetése is sokkal alacsonyabb volna, mint más országos kaszinóé, mert adminisztrációja és helyisége megosztana, esetleg három részre is, ha a Budai Polgári Kör megtalálná azt a harmadik tényezőt, amely a kettővel harmonikusan összefűzhető. A Hollós Mátyás Társaság, amely, mint irók, művészek és tudósok egyesülete Budán, maga is — mint negyedik tényező — keres olyan társadalmi keretet, amely a Társaságban felmerült eszméket szélesebb körben terjesztené, bizonyára szivesen vállalná a szellemi élet élénkítését rendszeres felolvasások és előadások rendezésével, ha állandó otthont találna ilyen társadalmi, nagy egyesülések keretében. Vezér kell ide, aki a maga tekintélyét vetné latba Buda érdekében, nagy szolgálatot téve a félországnak és az egész nemzetnek. A „Budai Polgári Kör“ élén Kozma Jenő áll, aki rajongásig szereti Budát, egész életét ennek szentelte, minden munkásságát ennek áldozza, vezetőszerepet visz az országos közéletben, a budai polgárság vezére, — az ő egyéniségéhez fűznénk legszívesebben ezt az elgondolást! Ha vállalja — nagyot segít Budán! Viraág Béla. A legelső magyar asszony, Horthy Miklósné őfőméltósága most, a tél küszöbén ismét saját szive melegével szeretné enyhíteni, türhetőbbé tenni a szegények, a nincstelenek, a gyámoltalanok számára a tél hidegét és lelkes szóval hivja fel a nemzet tehetős polgárait, hogy szeretettel, jóakarattal tegyék elviselhetővé magyar testvéreik előrelátható téli nyomorúságát. Segítsen, aki segíteni tud! Járuljon hozzá azzal, amit nélkülözni tud. Ma nincs fényűzés, nincsen hajsza léha örömök, kedvtelések után, — ma minden fölösleges fillér nyomorgó testvérünké. Szivesen közvetítünk minden legcsekélyebb adományt a Nagyasszony segítőpénztárába és a nagy nyilvánosság előtt nyugtázzuk mindazt, amit a maga szegénységében juttat a budai társadalom szegény, -m'agyar véreink fölsegélyezésére. Fogadjak meleg szívvel a felülről felénk szálló meleg szót, a legelső magyar asszony esdő szavát! Buda vagy Budapest ? Budapest nevének megváltoztatását Széli Sándor úr vetette föl a „Budai Napló“ hasábjain, mint olyan ember, aki a világot járja nyitott szemmel és alkalma van megfigyelni az idegenek észjárását és tévesen szerzett véleményét. Most megnyilatkozik másvalaki, aki szintén járta a világot és akinek most is alkalma van az idegenek véleményét megismerni: — Gundel Károly úr, aki az ellenkező következtetésre jutott Szivesen teret adunk az ő felfogásának is, mert a vita tisztázza az eszmét Jóhangzású és jó-hirrel kapcsolatos névnek a megváltoztatása — legyen az akár családnév; választott művésznév, üzleti vállalkozás cége, vagy akár helységnév — mindenkép nehéz és kockázatos. Nem lehet vitás, hogy fővárosunk nevének „Budá“-ra való leegyszerűsítése vagy visszaváltoztatása (?) előnyt jelent bizonyos szempontokból. „Buda“ magyaros hangzású, rövid, könnyen megjegyezhető bármely anyanyelvű idegen által is és nincsen kitéve az összetéveszthetőség veszedelmének, mig „Pest“ szláv- hangzású, a pestisre emlékeztet és végül Budapestnek Bukaresttel való hasonhangzása révén könnyen ösz- szetéveszthető. Budát is, Pestet is e néven nevezik közel egy évezred óta eleink és természetes, hogy Budapestnek nevezték el apáink a két városból egyesültet. Tragikus, hogy nem gondoltak akkor a Bukarest nevével való hasonlatosságlra, de kérdés, hogyha gondoltak is reá, meg tudtak volna küzdeni a pesti polgárság vezetőinek lokálsovinizmusával és nem lett volna-e akadálya, sőt meg- hiusítója az egyesítés tervének, ha az elnevezés nem egyesítésre, hanem a testvérvárosba való beolvadásba utalt volna. Most azonban ezen hiába kesergürik. A Budapest név átment a köztudatba, világszerte így tanítják, így ismerik a Duna királynőjének, gyöngyének, a fürdővárosnak nevét. Különösen az utolsó 10— 15 évben ezen a néven Írtak róla a világ minden j nyelvű újságjában, emlegették ittjárt utazók élőszóval, dicsérve szépségét, tisztaságát, ételét, italát, zenéjét, fürdőit. Büszke öntudattal vallhatjuk, hogy Budapestnek hire és pedig jó hire van. Távoli és közeli országok fiainak talán még csak a tervezgetés, álmodozás stádiumában lévő útprogramjában ott szerepel ez a szó: Budapest. Tengerjáró hajók fedélzetén, hotelek halijában, ha utas emberek arról vitáznak, melyik a világ legszebb városa, a vitából nem maradhat el soha ez a szó: Budapest. Valódi, reális érték ez a hírneve fővárosunknak. Ne dobjuk el magunktól, mert Pestnek nevét eltörölni, eltüntetni, kiirtani úgy sem tudjuk, sem mi, sem unokáink. Amig a Duna partján állani fog ez az igazán eggyévált testvérváros — akárhogy hívják is az egészet — a lakosai részére csak „Pest“ marad Pest és „Budának“ Buda a Duna jobb- és balpartján. Ami az összetéveszthetőséget illeti — hát édes Istenem! — felületes emberek mindig voltak és mindig lesznek. Minél nagyobb a földrajzi távolság és minél jobban távolodik némely ember az iskola padjától, annál nagyobb a névelcserélés lehető- »gége. Az idegenforgalmat nem a földrajzi tudás megbizhatósága irányítja és kétségtelen, hogyha a felvetett terv valóra válna és a Budapest nevet törölnék a menetrendekből, útikönyvekből és térképekről, hogy helyébe „Budá“-t Írjanak, úgy ezzel teremtenének csak igazában olyan helyzetet, hogy a Budapestet kereső Bukarestben kötne ki és ekkor lenne az összetéveszthetőség lehetősége nemcsak nagyobb, de veszedelmesebb és károsabb a jelenleginél. A Budapest név ma a világ idegenforgalmi piacán „márka“ s mint ilyen érték, sőt valóságos kincs. Nekünk szegény magyaroknak nincs olyan jó sorsunk, hogy lemondhatnánk a legkisebb értékről is a magunk jószántából, mikor amúgy is öleget szedtek és szednek el tőlünk erőszakkal. Ne dobjuk hát el, amink van, hanem becsüljük meg! Gundel Károly. Uj vízmű létesül rövidesen tizezer . szuezi csatornán át Afrikába is. De köbméter viz továbbítására az óbu- I harcol Buda két része is érte: Óbuda dai Táborhegyen. Ezt a vízmüvet I és Hűvösvölgy. Óbuda mozgalmat függetlenül a Dunától a Bécsi út I indított, hogy a világforgalom útja mentén lévő igen bővizű Árpádf.n- I a Bécsi úton, a III. kerületet érintve rás fogja táplálni. Innen nyomják I torkoljon a fővárosba, fel a Táborhegyre a pompás forrás- I A főváros környékének szabályozási vizet, amely az ottani hegyvidéket I tervét a belterülettel összhangban kó- látja el. A vízmű megépítése más- I szitik és a közvetlen vidékre a közfél millió pengőbe kerül. | munikatanáes hatáskörét kiterjesztik. A transkontinentális útéri erős j Ezzel Nagy-Budapest kialakulása egy harc indul meg, amely Londonból I lépéssel előbbre jut. Budapesten at megy Indiába, sőt a | Kisszakasz-rendszert a Balatonhoz is — A fürdőügy és idegenforgalom föllendítése — — Buda gyógyvizeit kapcsoljuk a Balatonhoz — A magyar géniusz kitermelte nagy Baross Gábort, aki egy merész gondolattal megteremtette azt a zóna-rendszert, mely bámulatra ragadta az egész világot és jövedelmező üzletté tette a magyar vasútakat. Hogy miért tértünk le erről a rendszerről, amely minden időkben abszolúte jónak bizonyult, az örök titok marad. Erre a kérdésre csakis a háború utáni konjunkturális bürokrácia tudna válaszolni. így állott még nemrég a főváros kitűnő közlekedési vállalata is, a Besz- kárt, folytonos deficittel küzdve, míg magánvállalat korában, haraszti Jetiinek Henrik, majd a Hűvösök és később Sándor Pál igazgatása meüett kitűnő üzletnek bizonyult. Itt is egy nagyszerű elgondolás kellett, mely kirántja a kátyúba rekedt szekeret. Patz Sándor dr., a Beszkárt igazgató-főmérnöke elgondolta a kisszakasz-rendszert és azt sikerült is az ellenvélemények dacára, megvalósítani. Az ötlet életrevalónak bizonyult és alig párhetes alkalmazása után már javult a helyzet és a forgalom megtízszereződött. Baross Gábor és a Beszkárt példáján okulnia kellene a MÁV-nak, főleg a főváros-környéki és balatoni forgalmat illetőleg, helyette azonban a németek oknltak és haladéktalanul magukévá tették a kitűnő kisszakasz-ötletet és mint Kurz*Streckentarif, egyelőre a Berlin és a német nagyvárosok helyközi és környéki szomszédos forgalmában rendeletileg életbeléptették. Már utasították is a szakreferenseket, hogy a nagyobb fürdők forgalmának emelésére is dolgozzak föl. Csak egy példát hozok föl: a vasúti kisszakaszrendszer a németeknél 5, 10 és 20 kilométeres kis-zóná- kat állít föl, amelyeken III. osztályon 10, 15, 20; másodosztályon 15, 20 és 25 pfennigért lehet utazni. A diákok eddigi hetikártyáit 70 százalékkal, a mun- kásjegyeket 80 és 90 százalékkal mérsékelték. A forgalom két héten belül (azóta van érvényben) oly magasra emelkedett, hogy a vasútak alig győzik a forgalom lebonyolítását. A nagy forgalom kis haszon elve örök igazság marad a kommerciális fogalmak között, de nagyobb munkát ró az adminisztrációra, azonban ezzel egyúttal újab:- munkaalkalmakat és elhelyezkedési lehetőségeket is teremt. A németek most kevesebbet ankéteznek, fontoskodnak, bürokratizálnak,, cselekszenek a köz javára és csaknem tiz millióval csökkentették a munkanélküliek táborát. A Balaton, nemzetünk e többezer éves ősi kincse, a turáni népek e szent tava és gyógyvize, a magyar idegen- forgalomnak eddig kiaknázatlan és óriási perspektívát nyújtó aktiv tétele, lassú haldoklásra van Ítélve, ha vagy a Baross-féle zónatarifát vagy a kisszakasz-rendszert haladéktalanul életbe nem lépteti a MÁV. Esetleg a távolsági viszonylatban (határoktól a Balatonig) a zónatarifát, a helyközi, szomszédos és balatoni körforgalomban a kis- szakaszrendszert a német Kurz-Stre- ckentarif mintájára. Mert az teljesen megbénítja a forgalmat, ezt a főszezón- ban láhattuk, hogy p. o. Balatonfüred és Veszprém, Balatonfüred és Balatonkenese, Balatonfüred és Tapolca között az alig 25—30 km hosszú vonalakon a jegyárak szinte megfizethetetlenek. — Természetesen a vonatok üresen közlekednek. Holott a békében Veszprémtől Balatonfüredig harminc fillérrel el lehetett utazni, most néhány pengő a jegy ára. Tele is voltak a vonatok a régi világban mindig. De itt van Buda és a Balaton közötti távolsági forgalom, mely megfi- zethetlen még a harmadosztályú személyvonaton is, a gyorsvonat! jegyárakról nem is szólva. Békében a Ba- ross-rendszer alapján Budáról gyorsvonaton /tour-Tetour harmadosztályon Siófokig, Balatonfüredig, Veszprémig, vagy Fonyódig öt korona volt a jegy ára. Zsúfolt vonatok közlekedtek. Ma üresen, járnak, hacsak valutasiberek. külföldi milliomosok nem utaznak rajta. A MÁV okszerű tarifareviziója és a kisszakasz-rendszer bevezetésé a vasút jövedelmeit annyira fokozná, hogy az amúgy is utazni szerető magyar közönség (ez turáni nomád vérünk öröksége) újra állandó utassá válna és megtöltené a vasútak pangó kasszáit. Ha a kormány a közvélemény nagy .megnyugtatására leszállíttatta a kenyér, a szén, a fa, a textilárak, a bőr árát, hogy egyrészt a szociális nyomoron enyhítsen, másrészt, hogy várható forgalommal a kereskedelmi mérleget megjavítsa, itt az ideje, hogy az utazást is, ami nem luxusdolog, hanem a közszükségletek kiegészítő része, olcsóbbá tegye. A Balaton vidéke epedve várja a nagyszerű miniszteri gesztust, amely egy tollvonással rendet teremt a lehetetlen vasúti tarifális anarchiában és megmenti a csonkaország utolsó nagy idegenforgalmi és gazdasági értéket a végső pusztulástól. A forgalom hiánya ugyanis megöli a Balaton körül fekvő helységeket, fürdőket, telepeket, megbénítja a Balatonra szoruló városokat: Veszprém, Pápa, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Tapolca, Devecser, Sümeg, Zalaegerszeg, Kaposvár, Zirc, Győr, Szombathely és Sopron, de kihat Budára is, ahonnan a békeidőkben csodálatosan nagy és sűrű volt a forgalom a Balaton felé és vissza. Meg kell menteni a balatoni forgalmat országos érdekekből! László Zoltán dr. Adókivetés — Üzembeszüntetés A miniszterelnök annak tudatában, hogy az államok és nemzetek gazdasági fejlődésének egyedül a termelő munka volt mindenkori kútforrása, az ország irányitásának átvételétől kezdve a gazdasági élet vérkeringésének felfrissítését és a termelő munka fellendülését tűzte ki céljául. Hogy menyire közelítette meg a célt — arról tanúskodnak külkereskedelmi mérlegünk adatai, melyek szerint a múlt év első 8 havának 200J. millió pengő értékű kivitele ez év hasonló időszakában 2245 millió pengőre emelkedett, míg az előző év első 8 havának 17.8 millió pengős külkereskedelmi passzíváját a f. év első 8 havában 25.8 millió pengős aktíva váltotta fel. Eltekintve a miniszterelnök átfogó koncepciójától, az eredmény főleg annak tudható be, hogy szerencsés kézzel választotta meg munkatársait akkor, amikor a legfontosabb gazdasági tárcák élére nem száraz teoretikusokat, hanem a gyakorlati életet alaposan ismerő, tetterős és a kellő felkészültséggel rendelkező férfiakat állított, akik a máról- holnapra, sőt óráról-órára változó gazdasági helyzetnek megfelelően intézkednek. Amikor a kormányelnök a kisemberek alatámasztásával, eletstandardjuk feljavításával a szociális ellentétek kiküszöbölésével a fogyasztóképesség növelését szolgálja, mely utóbbi az ösz- szes termelési ágak mind fokozottabb
